source_text
stringlengths 533
1.26k
| targets
listlengths 1
23
|
|---|---|
qgen: title: Arany János (költő) context: Első fellépése valószínűleg – Bolond Istókéhoz hasonlóan – a színpad mögött történt, és ennek során a színpad átrendezésekor székeket pakolt. Lépésről lépésre szoktatták ugyanis hozzá a színpadi léthez. A debreceni színlap először 1836. március 3-án említette meg a nevét Ernst Raupach népszerű regényes színjátékában, az Ördög Róbertben, ahol a tanácsnokot alakította. Ezután több darabban feltűnt, hol a második favágó vagy éppen a jövendő századbeli inas epizódszerepében. Nem jelentős színészi megnyilvánulások, de azért arra is lehetősége adódott, hogy énekes szerepkörben szép basszus hangját is megmutassa. Talán legjelentősebb színészi szerepét kapta március 26-án, amikor Babocsay Istvánnak 1805-ben nyomtatásban is megjelent Vígkedvű Mihály című drámájában Biczó István városi tanácsnokot alakíthatta.
A társulat felbomlásáról a Bolond Istók című elbeszélő költeményében így írt Arany:
Egy reggel – épen a bolondok napja,
Az ő nevenapja, april elseje
Volt, hogy fülét a hír oldalba csapja,
|
[
"Milyen feladatokat kapott a debreceni színháznál Arany János 1836-ban?",
"Mikor tesz említést először a debreceni színlap Arany János színpadra lépéséről?",
"Milyen szerepben lépett először színpadra Arany János?",
"Melyik színdarabban lépett először közönség elé Arany János?",
"Milyen hangja volt Arany Jánosnak?",
"Arany János szeretett énekelni?",
"Melyik volt Arany János legfontosabb szerepe színészként?",
"Ki írta a Vígkedvű Mihály című drámát?",
"Mikor jelent meg nyomtatásban Babocsay István Vígkedvű Mihály című színműve?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: 1842 tavaszán Arany egykori tanulótársa, Szilágyi István Szalontára érkezett rektori minőségben, és a költőt az irodalmi munkásság folytatására buzdította: elsősorban a görög tragédiaszerzők fordítását javasolta neki. Szilágyi István inspirálására, teljesen egyedül tanult meg angolul. Beszélni nem tudott, csak az írásképet ismerte. Az angol szövegeket összevetette a német fordítással, és így kezdett el nyelvtankönyv segítségével lépésről lépésre haladva egyre jobban elmélyülni az angol nyelvű irodalomban. A nyelv olvasásában jártasságot szerezve Shakespeare-t kezdte tanulmányozni és fordítgatni. 1845 nyarán írta az Elveszett alkotmány című szatirikus eposzt, amelyet beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposzpályázatára. A mű meg is jelent a Kisfaludy-társaság Évlapjai VII. kötetében, és vele a 25 arannyal járó pályadíjat is elnyerte, bár Vörösmarty nem volt teljesen elragadtatva, és bírálta hexametereit. A kritikai kifogások azonban nem vették el a kedvét, hanem inkább további munkára inspirálták Aranyt.
|
[
"Mikor nevezték ki Szilágyi Istvánt rektornak Szalontán?",
"Szilágyi István véleménye szerint mivel kellene foglalkoznia Arany Jánosnak Szalontán?",
"Hogyan tanult meg angolul Arany János?",
"Beszélt angolul Arany János?",
"Arany János értett angolul?",
"Miért nem tudott Arany János angolul beszélni?",
"Arany János milyen Shakespeare műveket fordított le az élete során?",
"Hol jelent meg először Arany János Az elveszett alkotmány című műve?",
"Mekkora pénzjutalmat kapott Arany János Az elveszett alkotmány című vígeposzának megírásáért?",
"Vörösmarty Mihálynak tetszett Arany János Az elveszett alkotmány című műve?",
"Miért nem nyerte el Vörösmarty Mihály tetszését Arany János Az elveszett alkotmány című vígeposza?",
"Miről szól Az elveszett alkotmány című vígeposz?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: 1846-ban az Életképekben (I. évfolyam 13. sz.) jelent meg tőle egy falusi beszély Egyszerű beszélyke, Úti tárczámból és egy másik Hermina címmel (II. évf. 9. sz.). Az 1846. március 28-án megjelent Egyszerű beszélyke volt Arany első nyomtatásban is megjelent írása.
1846-ban a Kisfaludy Társaság ismét irodalmi pályázatot írt ki. A feltételeket Erdélyi János állította össze és az ő utasítására került be a követelmények közé a népies forma. A pályázat szövege: „Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamelyt, a nép ajakin élő történeti személy, például: Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. A forma és a szellem pedig népies legyen. Beküldés határnapja: 1846. november 26. Jutalma 15 db arany.” A Toldi már egyöntetű siker volt, és olyan győzelmet aratott, hogy nemcsak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött 15 aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, és jeles írók figyelme fordult feléje. Petőfi volt az egyik első, aki üdvözlésére sietett, és ismeretlenül is levélben köszöntötte őt. Szilágyi István találóan azt írta Aranynak, hogy a „Toldinak nagy máj adatik”.
|
[
"Ki határozta meg a Kisfaludy Társaság 1846-os irodalmi pályázatának feltételeit?",
"Hogy hangzott a Kisfaludy Társaság 1846-os pályázati kiírása?",
"Mekkora pénzjutalmat kínált a Kisfaludy Társaság az 1846-ban kiírt pályázatának a győztese számára?",
"Meddig kellett beküldeni a Kisfaludy Társaság 1846-ban kiírt pályázatára készült műveket?",
"Arany János milyen irodalmi pályázatra írta meg a Toldit?",
"Mikor tartották a Kisfaludy Társaság 1846-os pályázatának eredményhirdetését?",
"Mekkora pályadíjat kapott a Kisfaludy Társaságtól Arany János a Toldi című művéért?",
"Miért kapott Arany János a Kisfaludy Társaság 1846-os pályázatának győzteseként a kitűzött 15 arany helyett 20 aranyat?",
"Szerette a korabeli közönség Arany János Toldi című művét?",
"Melyik művével robbant be Arany János a köztudatba?",
"Melyik művének köszönheti Arany János, hogy elnyerte Petőfi Sándor barátságát?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Június végétől megkezdődött a cári csapatok előli menekülés. Nagyszalontán keresztül vonultak vissza Görgei tábornok egységei. Néhány napig nála húzta meg magát menekülő és bujdosásra kényszerülő írótársai közül Vörösmarty Mihály és Bajza József. Nemsokára ő is menekülni kényszerült, és egy ideig bujdosott. Erdőkben töltötte napjait, és később, amikor visszamerészkedett otthonába, éjszakákat töltött felöltözve, arra várva, hogy hátha őt is letartóztatják. A félelem mellett legalább ilyen teherként jelentkezett, hogy „csaknem földönfutó valék”, ahogy írta később, mert az 1849-es év a teljes anyagi ellehetetlenülés szélére sodorta családját.
|
[
"Milyen írókat bújtatott Arany János nagyszalontai otthonában?",
"Miért kényszerült rá Vörösmarty Mihály, hogy Arany Jánosnál keressen menedéket?",
"Miért kellett bujdosnia Arany Jánosnak?",
"=3. Miért kényszerült bujdosásra Arany János?",
"Hol bujkált Arany János, amikor menekülnie kellett Nagyszalontáról?",
"Miért fenyegette a letartóztatás réme Arany Jánost?",
"Miért nélkülözött Arany János családja Nagyszalontán?",
"Ki volt Bajza József?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: 1857-ben, Ferenc József és Erzsébet királyné magyarországi látogatása alkalmából a kormánypárti Budapesti Hírlap főszerkesztője – mások mellett – felkérte Arany Jánost egy üdvözlőbeszéd megírására. Az alkotást akadályozó tartós betegségre hivatkozva tért ki a felkérés elől. Mindezek ellenére az utókor a 2000-es évek közepéig azt gondolta, ekkor írta, saját fiókjában tartva, A walesi bárdok című balladát. Milbacher Róbert irodalomtörténész szerint a vers valójában csak négy évvel később, 1861 körül született, részben Széchenyi István Ein Blick című pamfletjének hatására, részben pedig mert megtudta, hogy egy másik költő, Tóth Endre Ötszáz gael dalnok címmel ugyancsak megírta a walesi bárdok történetét. Például „a koronád legszebb gyémántja” szófordulatot szó szerint Széchenyitől vette át Arany. Hász-Fehér Katalin A walesi bárdok keletkezés- és közléstörténete című elemzésében azt a megállípítást tette, hogy az Arany-filológia mai állása szerint nincs közvetlen bizonyíték a keletkezés pontos időpontjára.
|
[
"Írt Arany János üdvözlőbeszédet Ferenc József és Erzsébet királyné 1857-es látogatása alkalmából?",
"Ki írta A walesi bárdok című balladát?",
"Kiket kért fel a Budapesti Hírlap üdvözlőbeszéd írására 1857-ben?",
"Mikor írta Arany János A walesi bárdokat?",
"Mi A walesi bárdok című vers műfaja?",
"Ki írta az Ein Blick című pamfletet a XIX. század közepén?",
"Arany János mellett más költő is megírta a walesi bárdok történetét?",
"Arany János mellett melyik költő írt még a walesi bárdokról?",
"Mi a címe Tóth Endre walesi bárdokról szóló művének?",
"Mi a bizonyíték arra, hogy Arany János Széchenyi István Ein Blick című pamfletjének ismeretében írta meg A walesi bárdokat?",
"Tudjuk, hogy mikor írta meg Arany János A walesi bárdokat?",
"Miről szól A walesi bárdook című ballada?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: A Koszorú folyóirat 1865 júniusának végén szűnt meg. Arany számos cikket, írói arcképeket, valamint bírálatot és értekezést írt a magyar verselésről. Lelkének belső feszültsége jót tett költészetének, mert versek írására ösztönözte. Lírája ebben az évtizedben bontakozott ki legsokoldalúbban. Mélyen átélte a polgárosodó világ elidegenedését. 1865-ben leánya, Juliska, méhgyulladást kapott – szervezete legyengült, majd a tüdőbaj végképp legyőzte, fél évvel azután meghalt, hogy Szél Kálmántól kislánya született, Szél Piroska (a költő unokája). Szeretett leányának váratlan halála mélyen megrendítette Aranyt, olyannyira, hogy amikor verset kezdett írni lánya emlékére, a negyedik sor után megakadt, és ezt írta füzetébe a folytatás helyett: „Nagyon fáj! nem megy!” A családi életben bekövetkezett tragédia hatására több mint egy évtizedre a költő is elhallgatott benne. 1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, aki 21 éves korában ugyancsak a tüdőbaj áldozata lett.
|
[
"Mikor szűnt meg a Koszorú című folyóirat?",
"Miért szűnt meg a Koszorú című folyóirat?",
"Hogy hívták Arany János lányát?",
"Ki volt Arany János veje?",
"Volt fiúunokája Arany Jánosnak?",
"Mi volt a neve Arany János unokájának?",
"Hány hónapos volt Szél Piroska, amikor meghalt az édesanyja?",
"Mikor halt meg Arany János lánya?",
"Miért halt meg Arany János lánya?",
"Miért hallgatott el hosszú időre a költő Arany Jánosban 1865 után?",
"Hány éves volt Szél Piroska, amikor a nagyszülei vették át a nevelését?",
"Szél Piroska milyen betegségben hunyt el?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: A magyar irodalom legkiemelkedőbb epikus költője és az egyik legnagyobb magyar népi költőfejedelem. Majdnem fél évszázados költői munkássága során folyamatosan, de mennyiségileg és minőségileg egyenetlen eloszlásban születtek költeményei, ám mégis tökéletes irodalmi művek sokaságát alkotta meg. Jelentős vers minden költői szakaszában található. Pályakezdésének ideje az 1845–1849 közötti időszak. A következő a szabadságharc utáni költészete (1849–1866), azután a hazáját és a családját ért csapások miatt hosszú ideig tényleg hallgatag ember lett, és a „szünetelt korszak” követett, amikor egyáltalán nem írt verseket. Pályafutása végén azonban rövid időre megint visszatért költőként, és ekkor született sorrendben a harmadik költői korszaka, az Őszikék (1877–1880), amikor viszonylag rövid idő alatt nagyon sokat alkotott. Remekbe szabott balladái miatt kortársai „a ballada Shakespeare-jeként” tisztelték, és az írók közül kiemelkedett páratlanul gazdag magyar szókincsével is.
|
[
"Hány évig alkotott Arany János?",
"Milyen szakaszokra osztható Arany János életműve?",
"Mikortól számítjuk Arany János harmadik költői korszakát?",
"Hány évig tartott Arany János harmadik költői korszaka?",
"Miért mondják Arany Jánost a ballada Shakespeare-jének?",
"Ki volt Shakespeare?",
"Mikor kezdte írói pályáját Arany János?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Hogy mennyire gazdag volt ez? Összehasonlították az irodalmi műveiben használt egyedi szavakat Vörösmarty Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Babits Mihály és Ady Endre hasonló műveiben előfordulókkal. Arany igen jelentős, 60 ezer körülit, a második Vörösmarty 44 ezer körülit, míg a közülük sereghajtó Petőfi 20 ezer körüli egyedi szót használt. Ilyen ma már ritkán használt köznyelvi szavak például a műveiben előforduló olyan állatnevek, mint a toportyán (aranysakál, Toldi – Negyedik ének)) és a pitypalaty (fürj, Télben című vers).
|
[
"Hány egyedi szót használt Arany János a költeményeiben?",
"Hányszor annyi egyedi szót használt Arany János az irodalmi műveiben, mint Petőfi Sándor?",
"Hány egyedi szót használt Ady Endre a költeményeiben?",
"Mit jelent a toportyán szó?",
"Milyen állat a pitypalaty?",
"Melyik versében használja a pitypalaty szót Arany János?",
"Miért használt kevés szót a költészetében Petőfi Sándor?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Arany elbeszélő költemények, más néven verses vagy költői elbeszélések, illetve az ő idejében használatos elnevezéssel költői beszélyek formájában írta meg már az első komolyabb irodalmi alkotását is. Ez volt Az elveszett alkotmány. Ezzel a Kisfaludy Társaság pályázatát elnyerte, de Vörösmarty Mihály még fenntartással fogadta Arany János bemutatkozását. A későbbi irodalmi szempontból sokkal jelentősebb költeményei azonban már meghozták a költői hírnevet és az általános elismerést.
A legjelentősebb – és mind közül kiemelkedik terjedelmében is – elbeszélő költeménye a Toldi-trilógia, mely a Toldi (1847), a Toldi estéje (1854) és a Toldi szerelme (1879) részekből áll össze. A művekben szereplő Toldi Miklóst sokáig kitalált személynek gondolták. Bebizonyosodott azonban, hogy Arany által a magyar hősök közé emelt, valóban kivételes fizikai adottságú bihari birtokos nemes valós személy volt. A trilógia nagy része történeti tényekkel is alátámasztható, azonban vélhetően vannak kitalált részek is benne, ilyen lehet például a testvérével kialakult konfliktusa, harca a farkasokkal vagy a cseh vitézzel vívott sajátos párbaja.
|
[
"Mi volt a műfaja Arany János első irodalmi alkotásainak?",
"Arany Jánosnak melyik a leghíresebb elbeszélő költeménye?",
"Arany Jánosnak melyik a leghosszabb elbeszélő költeménye?",
"A Toldi-trilógia hány részből áll?",
"Milyen részekből áll a Toldi-trilógia?",
"Hány évig írta Arany János a Toldi-trilógiát?",
"Hány év telt el a Toldi estéje és a Toldi szerelme megírása között?",
"Toldi Miklós valóban élt?",
"Hol élt a valódi Toldi Miklós?",
"Mikor élt az igazi Toldi Miklós?",
"Milyen valós történelmi tényeken alapul a Toldi-trilógia?",
"A Toldi-trilógiának ki a főszereplője?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Toldi (1847): A Kisfaludy Társaság pályázatára készített, műfaját tekintve elbeszélő költemény, melyet vélhetően az előző pályázaton díjnyertes Az elveszett alkotmányt ért Vörösmarty bírálat is inspirált. A történet ihletét vélhetően Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak cselekedeteiről és bajnokságáról való história című krónikája adta. A kiírt pályázaton a mű nemcsak a díjat nyerte meg, hanem példátlan módon a kitűzött tizenöt aranyat kivételesen húszra emelték. Arany ezzel az alkotásával ünnepelt költővé vált, és jeles írók figyelme fordult felé. A tizenkét énekből álló költemény költői képekben gazdag, melyek közül az egyik legszebb az álom-allegória: „Majd az édes álom pillangó képében / Elvetődött arra tarka köntösében...”
|
[
"Honnan merített ihletet Arany János a Toldi megírásához?",
"Melyik krónika írt Toldi Miklósról?",
"Ki volt Ilosvai Selymes Péter?",
"Mikor élt Ilosvai Selymes Péter?",
"Melyik krónikaírónk írt Toldi Miklós alakjáról?",
"Milyen címmel írta meg Ilosvai Selymes Péter Toldi Miklós történetét?",
"Mikor írta Arany János a Toldit?",
"Hány részre tagolódik a Toldi című elbeszélő költemény?",
"Hány énekből áll a Toldi?",
"Hogy hangzik a Toldi híres álom-allegóriája?",
"Mi az az allegória?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Toldi estéje (1854): A Toldi váratlanul nagy sikere ösztönözte az újabb mű megírására. Levelében értesítette barátját, Petőfi Sándort, hogy „Egy Toldit akarok még írni, Toldi Estéjét…” A kéziratot 1848. április 1-jén elküldte Petőfi Sándornak, de a forradalmi események miatt csak 1854 tavaszán jelent meg. A mű az irodalmivá emelt népnyelven íródott. Fogadtatása a késedelem ellenére lelkes volt. Eötvös József rögtön a megjelenés után Aranynak küldött levelében így írt: „Ha valaha művet láttam, mely minden követeléseimnek megfelelt: Toldi Estéje az…” Gyulai Pál, az egyébként rettenthetetlen kritikus nem kevesebbet állított, minthogy: „Arany Jánosé az első hely a magyar költészetben.”
Buda halála (1863): Arany a kiegyezés előtti években írta Pesten. A mű a tervezett hun-trilógia egyedül befejezett része, melynek műfaját nem lehet egyértelműen meghatározni. A történetben Buda király megosztja hatalmát öccsével, Etelével. Ez a lemondás vezet aztán a király későbbi halálához. A tragikum kifejezése, a metaforákban gazdag fordulatok, nagy művészi hatású és korszerű alkotássá tette a költeményt.
|
[
"Mikor adták ki először a Toldi estéje című művet?",
"Mikor írta Arany János a Toldi estéje című művet?",
"Hány évig várt kiadásra az elkészülte után a Toldi estéje című költemény?",
"Miért telt hat évbe, hogy a Toldi estéje kéziratát nyomtatásban kiadják?",
"Milyen fogadtatást kapott Arany János Toldi estéje című műve?",
"Ki volt Gyulai Pál?",
"Mikor jelent meg Arany János Buda halála című műve?",
"Miről szól Arany János Buda halála című műve?",
"Mi a műfaja Arany János Buda halála című művének?",
"Melyik darab készült el Arany János tervezett hun-trilógiájából?",
"Hogy hívják Buda király testvérét Arany János Buda halála című művében?",
"Milyen részekből állt volna a tervek szerint Arany János hun-trilógiája?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: A nagyidai cigányok (1851): A vers az 1848–49-es szabadságharc egyfajta ironikus értékelése, műfaja szatirikus eposz. A magyar nemesség azon liberális álláspontjával értett egyet, amely hitt a lassú, de szerves fejlődésben. Kossuth Lajos nézeteit nem fogadta el maradéktalanul, és álmodozónak gondolta. Ironikus szatírájának és világképének változásában Kemény Zsigmond Forradalom után című 1850-ben írt röpiratának volt nagy szerepe. A versben a groteszk hangvételt nagy nyelvi igénnyel szedte versbe, például ilyen, akár már komikusnak ható fordulatokkal: „Ló, három, szilajok, valamint a csiga, … Dicsőségünk nem fér papirosomra, Nohát nem is bántom. … Lenyakazva egymást, szépen megbékéltek. …Köröskörnyül immár meg van rakva sebbel, Mint az ángol ember kaputrokja zsebbel;” Reviczky Gyula szerint ez volt Arany legtöbbet vitatott és legzseniálisabb műve is egyben.
A Bolond Istók első éneke 1850-ben, míg a második 1878-ban készült el. A műfaja elbeszélő költemény, a cselekmény pedig Arany vándorszínészi élményein alapult. A vers a szerencsétlen sorsú alsó néposztályok életét mutatja be.
|
[
"Ki írta A nagyidai cigányok című verset?",
"Hol van Nagyida?",
"Mi A nagyidai cigányok műfaja?",
"Mit figuráz ki Arany János A nagyidai cigányok című költeményében?",
"Mikor írta Kemény Zsigmond a Forradalom után című röpiratát?",
"Arany János liberális volt?",
"Mi volt a véleménye Arany Jánosnak Kossuth Lajosról?",
"Arany János mikor írta a Bolond Istókot?",
"Hány év telt a Bolond Istók első és második énekének megírása között?",
"Hány énekből áll a Bolond Istók?",
"A Bolond Istók című elbeszélő költemény miről szól?",
"Ki volt Bolond Istók?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: A nagyidai cigányok (1851): A vers az 1848–49-es szabadságharc egyfajta ironikus értékelése, műfaja szatirikus eposz. A magyar nemesség azon liberális álláspontjával értett egyet, amely hitt a lassú, de szerves fejlődésben. Kossuth Lajos nézeteit nem fogadta el maradéktalanul, és álmodozónak gondolta. Ironikus szatírájának és világképének változásában Kemény Zsigmond Forradalom után című 1850-ben írt röpiratának volt nagy szerepe. A versben a groteszk hangvételt nagy nyelvi igénnyel szedte versbe, például ilyen, akár már komikusnak ható fordulatokkal: „Ló, három, szilajok, valamint a csiga, … Dicsőségünk nem fér papirosomra, Nohát nem is bántom. … Lenyakazva egymást, szépen megbékéltek. …Köröskörnyül immár meg van rakva sebbel, Mint az ángol ember kaputrokja zsebbel;” Reviczky Gyula szerint ez volt Arany legtöbbet vitatott és legzseniálisabb műve is egyben.
A Bolond Istók első éneke 1850-ben, míg a második 1878-ban készült el. A műfaja elbeszélő költemény, a cselekmény pedig Arany vándorszínészi élményein alapult. A vers a szerencsétlen sorsú alsó néposztályok életét mutatja be.
|
[
"Ki írta A nagyidai cigányok című verset?",
"Hol van Nagyida?",
"Mi A nagyidai cigányok műfaja?",
"Mit figuráz ki Arany János A nagyidai cigányok című költeményében?",
"Mikor írta Kemény Zsigmond a Forradalom után című röpiratát?",
"Arany János liberális volt?",
"Mi volt a véleménye Arany Jánosnak Kossuth Lajosról?",
"Arany János mikor írta a Bolond Istókot?",
"Hány év telt a Bolond Istók első és második énekének megírása között?",
"Hány énekből áll a Bolond Istók?",
"A Bolond Istók című elbeszélő költemény miről szól?",
"Ki volt Bolond Istók?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Letészem a lantot (1850): A mű fél évvel a szabadságharc leverése után íródott. A műfaja elégia, és már a címe is beszédes, hiszen a költő tart a megtorlástól, és arra készül, hogy felhagy az írással. Két létállapotot állít szembe, egy értékben gazdag múltat és egy értékszegény világot, a jelent. A versszakok végén refrénként tér vissza a fájdalom: „Hová lettél, hová levél, Ó lelkem ifjúsága?”
Családi kör (1851): Arany lirizált kisepikájának egyik legismertebb és méltán népszerű verse. A benne lévő bensőséges idill teljesen más, mint az ötvenes évek más ilyen jellegű lírai költeményeié. Olyan képi ábrázolást alkotott meg, amely a nép egyszerű fiának is eligazodást ad a nehéz időkre, és buzdít is egyben. Apaközpontú világával a Toldit idézi meg, és egyfajta hangulatos életképben ünnepi megvilágítást kap a család mindennapos együttléte, ahova a vendégként fogadott „béna harcfi” képében betör a történelmi valóság is.
|
[
"Mikor írta Arany János a Letészem a lantot című verset?",
"A Letészem a lantot című versnek mi a műfaja?",
"Hogy szól a Letészem a lantot című vers refrénje?",
"Ki írta a Családi kört?",
"Miben különbözik a Családi kör Arany János ebben a korszakban írt többi versétől?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Kertben (1851): Pesszimista életszemléletű irásainak egyikke. A mű szavait idézve: „Közönyös a világ… az élet – Egy összezsúfolt táncterem, … Nagy részvétel, ha némelyikünk – Az ismerőst … megismeri.” A költeményben feltör a szabadságharc leverése miatt érzett elkeseredés, amelyet a költő iróniával fejez ki. A fegyverletétel után ugyan fejlődésnek indult a tőkés rendszer, de az elsősorban nem magyar érdekeket szolgált. A polgárosodástól a magyarság többsége csak hátrányokat szenvedett. Az Alexander Bach nevével fémjelzett korszak tönkretette a személyes kapcsolatokat, úrrá lett sokakon az elidegenedés, hiszen ez a rendszer egyfajta gépnek tekintette az embereket. Ez a vers ennek a fásultságnak egyfajta bemutatása.
Visszatekintés (1852): A versben megjelenik az illúziók köddé válása, a céltalanság, a kiüresedés, az idill elérhetetlen messzesége, és az is, hogy már a halál sem megoldás. Stílusában kevert hangnemű, egyszerre elégikus és ironikus, a puritán életvitelt kudarcként ábrázolja. A mű befejezésében a költő a „Hit – Remény – Szeretet” hármasságnak a biedermeier almanach-költészet bibliai hagyományához nyúl vissza.
|
[
"Mikor írta Arany János a Kertben című verset?",
"Arany János milyen hangulatban írta a Kertben című verset?",
"Arany János depressziós volt a Kertben című vers írásakor?",
"Ki volt Alexander Bach?",
"Milyen hangulatot örökít meg Arany János Visszatekintés című verse?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Arany János már gyermekkorában gitározott és zongorázott. Saját elmondása szerint, amikor Debrecenben felcsapott színésznek, szép, csengő hangja volt. Értett a kottaíráshoz is, de nem tudni, kitől tanulta. Életének utolsó éveiben, az 1870-es évek elején névnapjára gitárt kapott ajándékba a barátaitól. Emlékezetből leírta ifjúkorának mindegy 150 kedvelt dalát. Gitározás közben Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc, Amade László és a saját verseire született, kíséret nélküli melódiákat papírra vetett, és azzal adta át Bartalus István barátjának, hogy csak halála után hozhatja nyilvánosságra. Bartalus 1883. január 31-én a Kisfaludy Társaság ülésén jelentette be az Arany hagyatékából maradt dalokat, és Láng Fülöp operaénekes előadásában, Bartalus zongorakíséretében tízet elő is adott közülük.
|
[
"Milyen hangszeren játszott Arany János?",
"Szép énekhangja volt Arany Jánosnak?",
"Kinek a verseit zenésítette meg Arany János?",
"Ki adta elő Arany János dalait a Kisfaludy Társaság 1883. január 31-i ülésén?",
"Hány dalt adtak elő a Kisfaludy Társaság 1883. január 31-i ülésén Arany János alkotásai közül?",
"Mikor adták elő Arany János hagyatékban megtalált dalait a Kisfaludy Társaság előtt?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Jakab István zenésítette meg a Nemzetőr-dal (1848) című versét, mely népdallá vált. Arany Jánosnak az 1874–82 közötti évekből 19 saját dala maradt fenn, ezek közül tíz megjelent nyomtatásban 1883-ban Bartalus István zongorakíséretével. Arany néhány dalszöveget is írt. 1849-ben Festetics Leó zenéjére írta a Kondorosi csárda mellett című versét. 1856. április 17-én küldte el Hej iharfa, juharfa című versét Simonffy Kálmán zeneszerzőnek. Ugyancsak 1856-ban írta Volt nekem egy rigószőrű paripám kezdetű versét, melyet Egressi Samu zenésített meg.
Pázmán lovag című vígballadájának témája ifj. Johann Strauss egyedüli operájának volt témája, Dóczy Lajos átírásában.
|
[
"Ki írt zenét Arany János Nemzetőrdal című verséhez?",
"Hány saját dalt írt Arany János 1874 és 1882 között?",
"Mikor jelentek meg nyomtatásban Arany János saját dalai?",
"Kinek a zenéjére írta Arany János a Kondorosi csárda mellett című versét?",
"Mi volt a címe annak a versnek, amit Arany János Simonffy Kálmán zeneszerzőnek küldött 1856-ban?",
"Egressi Samu melyik Arany János vershez írt zenét?",
"Mi a műfaja Arany János Pázmán lovag című költeményének?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Kezdetben latin, görög és német nyelvű munkákból fordított, de ahogy haladt előre az angol nyelvben, úgy ért oda élete legjelentősebb fordításaihoz. Műfordításainak eredménye, hogy nevéhez köthető a magyar műfordítás-irodalom fellendítése. 1860-ban lett a Kisfaludy Társaság igazgatója, és az ő irányításával alakult meg a társaság Shakespeare-bizottsága. Ez indította meg a legnagyobb arányú magyar műfordítási vállalkozást, a teljes Shakespeare-kiadást. Tizenkilenc kötetben, 1864 és 1879 között jelentek meg a sorozat részei, melynek kiadási költségeit Tomori Anasztáz vállalta magára. Arany a már régebben megkezdett János királlyal és a Szentivánéji álommal szerepelt, illetve a sorozathoz készítette el a klasszikussá vált Hamlet-fordítását.
Jelentősebb műfordításai:
|
[
"Milyen nyelvekből fordított magyarra Arany János?",
"Arany János milyen tisztséget töltött be a Kisfaludy Társaságban 1860-tól?",
"Ki alakította meg a Kisfaludy Társaság Shakespeare-bizottságát?",
"Mi volt a Kisfaludy Társaság Shakespeare-bizottságának a célja?",
"Hány kötetben adták ki Shakespeare összes művének magyar fordítását 1864 és 1879 között?",
"Mikor adták ki először magyar nyelven Shakespeare összes műveit?",
"Ki finanszírozta Shakespeare összes műveinek első magyar nyelvű kiadását?",
"Ki volt Tomori Anasztáz?",
"Miért fizette ki Shakespeare összes műveinek első magyar nyelvű kiadását Tomori Anasztáz?",
"Milyen Shakespeare műveket fordított le Arany János?",
"Hány Shakespeare-drámát fordított magyarra Arany János?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Műveinek teljes gyűjteményét a költő halála után csakhamar kiadta régi kiadója, Ráth Mór; összes munkáit nyolc kötetben 1884–1885-ben, hátrahagyott iratait és levelezését pedig fia, Arany László szerkesztésében és jegyzeteivel, négy kötetben 1887 és 1889 között. 1895 és 1898 között jelentek meg négy kötetben a Zichy Mihály által illusztrált Arany-balladák. Ezt a sorozatot hasonmás kiadásban a 2017-es Arany János-emlékév nyitányára ismét kiadták.
Arany János bronzszobrát a költő műveiből vett alakokkal (Toldi, Rozgonyi Piroska) Strobl Alajos mintázta, a Magyar Nemzeti Múzeum előtt állították fel, és 1893 tavaszán leplezték le. Tiszteletére portrészobrot avattak a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban, a Dóm tér keleti oldalán. (A szobor szintén Strobl alkotása.) Szintén szobrot állított tiszteletére szülővárosa, Nagyszalonta is, és itt található a helyiek által Csonkatoronynak nevezett Arany János Emlékmúzeum.
|
[
"Mikor adták ki először Arany János összes művét a halála után?",
"Hány kötetben adta ki Ráth Mór Arany János összes munkáját 1884-85-ben?",
"Mikor adta ki Ráth Mór Arany János összegyűjtött munkáit nyolc kötetben?",
"Ki volt a szerkesztője Arany János 1887-89 között kiadott iratainak és levelezésének?",
"Milyen kapcsolat volt Arany János és Arany László között?",
"Mikor halt meg Arany János?",
"Hány kötetre rúgott Arany János hátrahagyott levezése Ráth Mór kiadásában?",
"Hány évig tartott Arany Lászlónak, amíg Arany János hátrahagyott iratait és levelezését sajtó alá rendezte?",
"Ki illusztrálta Arany János balladáit?",
"Mikor jelentek meg először Arany János balladái Zichy Mihály illusztrációival?",
"Mikor jelentek meg másodszor Arany János balladái Zichy Mihály illusztrációival?",
"Hány év telt el a Zichy Mihály illusztrálta Arany János balladák első és második kiadása között?",
"Milyen anyagból készült Arany János szobra, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum előtt állítottak fel?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: Szalontai szülőháza nem maradt meg, de a helyére a város önkormányzata építtetett egy tájjellegű épületet. A benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010 júniusában adták át. Erdélyben emlékezete külön figyelmet kap, és évfordulós megemlékezéseket, ünnepi eseményeket és koszorúzásokat szerveznek. 1903–1948 között Temesváron működött az Arany János Társaság, mely a költő emlékének ápolását és az irodalom- és a nyelvművelést tűzte ki célul. 1955-ben Nagyszalontán az anyanyelvi kultúra ápolására és a magyar irodalom terjesztésére alakult meg az Arany János Irodalmi Kör.
Nagykőrösön nevét viseli az Arany János Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, és a városban működik az irodalmi, tudományos és művészi tevékenységgel foglalkozó Arany János Társaság. A magyarországi települések többségében lehet találni róla elnevezett utcát, teret – például Arany János utca (metróállomás), Arany János tér (Debrecen).
|
[
"Látogatható ma Arany János szülőháza Szalontán?",
"Mi áll ma Arany János szülőháza helyén?",
"Mikor alakult meg Temesváron az Arany János Társaság?",
"Hány évig működött a temesvári Arany János Társaság?",
"Milyen céllal alakult meg a temesvári Arany János Társaság?",
"Miért jött létre Nagyszalontán az Arany János Irodalmi Kör?",
"Ma is működik Nagyszalontán az Arany János Irodalmi Kör?",
"Mi a neve a nagykőrösi gimnáziumnak?",
"Mikor nevezték el a nagykőrösi gimnáziumot Arany János után?",
"Milyen köztereket neveztek el Arany Jánosról Magyarországon?"
] |
qgen: title: Arany János (költő) context: 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme-sorozatot jelentetett meg ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Arany János Toldi című művének illusztrációja látható.
Az 5000 fő alatti kistelepülésen, tanyán élő, tehetséges és szociálisan rászoruló gyermekek támogatására hozták létre a nevét viselő Arany János Tehetséggondozó Programot.
A Magyar Tudományos Akadémia külföldi magyar tudósok jutalmazására hívta életre az Arany János-díj a tudományos kutatásért kitüntetést és az Arany János-érmet.
A Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának kuratóriuma által 1996 és 2003 között kiosztott irodalmi díj volt az Arany János-jutalom, és 1996 óta adományozzák az Arany János-díjat.
A Magyar Posta emlékére 1932-ben és 1957-ben adott ki portréképével ellátott 2 filléres, illetve 2 forintos bélyeget.
A Dalriada soproni folkmetal-együttes Arany János balladáit zenésítette meg 2009-ben kiadott Arany-album című lemezén.
2017-ben, a költő születésének bicentenáriumának alkalmából Arany János-emlékévet rendeznek.
|
[
"A Magyar Nemzeti Bank mikor adott ki emlékpénzérme-sorozatot a magyar ifjúsági irodalom alakjairól?",
"Ki tervezte a Magyar Nemzeti Bank magyar ifjúsági irodalomról szóló emlékpénzérme-sorozatát?",
"Hány darabból áll a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott emlékpénzérme-sorozat a magyar ifjúsági irodalom alakjairól?",
"Milyen célból jött létre az Arany János Tehetséggondozó Program?",
"Az Arany János Tehetséggondozó Program mikor indult?",
"Kik kaphatják meg a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-érmét?",
"Melyik szervezet ítélte oda az Arany János-díjat 1996 és 2003 között?",
"A Magyar Posta mikor adott ki bélyeget Arany János arcképével?",
"Mekkora volt a névértéke a Magyar Posta 1932-ben kiadott Arany János bélyegének?",
"Arany János születésének mikor volt a bicentenáriuma?",
"Arany János mikor született?",
"Mi adta az apropóját a 2017-es Arany János emlékévnek?"
] |
qgen: title: Asperger-szindróma context: Az Asperger-szindróma (Asperger syndrome, gyakori rövidítése AS) neurobiológiai állapotnak számító pervazív fejlődési zavarok egyik kategóriája, amelynek a BNO kódja: F84.5. Ez a fogyatékosság is feljogosít a fogyatékosoknak járó kedvezmények igénybevételére. Az Asperger-szindrómára – az egyéb autizmusspektrumhoz tartozó állapotokkal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, és gyakran átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszinttel párosul. A viselkedészavaros értelmi zavart, nyelvi zavart nem mutat, kisgyerekkorban nem volt fejlődési késése a nyelv elsajátításában, valamint elboldogul az alapvető társas interakciókban, azaz vannak mindennapi kommunikációs készségei. A DSM-IV szerint a normál, vagy annál magasabb intelligencia diagnosztikai kritérium. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálják. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amikben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait, és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás.
|
[
"Mi az Asperger-szindróma rövidítése?",
"Az Asperger-szindrómának mi a BNO kódja?",
"Mi az a BNO kód?",
"Az Asperger-szindrómásoknak járnak fogyatékos kedvezmények?",
"Alacsony az intelligenciájuk az Asperger-szindrómás embereknek?",
"Az Asperger-szindrómás embereknek hány százaléka diagnosztizálatlan?",
"Mi az oka annak, hogy az Asperger-szindrómát sokszor nem diagnosztizálják?",
"Mi különbözteti meg az Asperger-szindrómásokat az egészséges emberektől?"
] |
qgen: title: Asperger-szindróma context: Az Asperger-szindróma (AS) és a jól funkcionáló autizmus (high-functioning autism, HFA) diagnosztikai kritériumai azonosak, egyetlen különbséggel: a jól funkcionáló autizmus egyik felismerési kitétele a megkésett beszéd, míg az aspergernél a rendes beszédfejlődés jellemző. Vita folyik arról, hogy a két megnevezést a közeljövőben egyesítsék-e, nagyfokú egyezés lévén. Mindkettőre igaz:
Az ebben szenvedők nehezen fejezik ki érzelmeiket;
Nehezen létesítenek kapcsolatot, nem szeretik a szemkontaktust, nehezen olvassák le az érzelmeket mások arcáról, ugyanez a nehézség a gesztusokat is illeti;
Jellegzetesen rázzák a kezeiket;
Gépszerű, érzelemhiányos beszéd, ill. ennek ellenkezője, az éneklős-affektált ("sing-song") – problémák a hanglejtéssel;
A rutinhoz, megszokotthoz való kényszeres vagy görcsös ragaszkodás;
Egy adott tárgy (gondolatkör, téma) iránt tanúsított megszállott érdeklődés, abban való elmélyedés, miáltal az illető az adott terület kiemelkedő ismerője, szaktekintélye lesz;
Különböző dolgok iránt tanúsított érzékenység/ellenszenv, pár példa: hang, fény, szín, szag, ruhák, ételek.
|
[
"Mi a különbség a jól funkcionáló autizmus és az Asperger-szindróma között?",
"Hasonlít egymásra az Asperger-szindróma és a jól funkcionáló autizmus?",
"Mik az Asperger-szindróma és a jól funkcionáló autizmus közös ismérvei?",
"Mi a rövidítése a jól funkcionáló autizmusnak?",
"Sok barátja van az Asperger-szindrómás embereknek?"
] |
qgen: title: Asperger-szindróma context: A nyelvelsajátítás és a nyelvhasználat gyakran eltér a megszokottól. Jellemző az elmondottak szó szerinti értelmezése, túlzó bőbeszédűség, a finom árnyalatok félreértése, és a mások számára érthetetlen metaforák használata. A beszéd formális, pedáns; a hanghordozás nem felel meg a helyzetnek. A hangmagasság, a hangerő, a hanglejtés és a ritmus egyaránt érintett lehet. A hangminőséggel is baj lehet.
Gyerekeknél gyakori az éneklő-affektáló hanghordozás (angolul: sing-song voice), valamint a másoktól hallott szavak visszhangszerű ismétlése (echolália).
A koherencia is sérülhet. Az Asperger-szindrómás egyén hosszan beszélhet egy számára érdekes témáról, figyelmen kívül hagyva a hallgató jelzéseit, és észre nem véve azt, hogy érdekli-e a hallgatót az, amiről beszél. Előfordulhat, hogy nem tudja visszatartani a gondolatait. Gyakran nem is lehet megérteni a beszéd logikáját, következtetéseket levonni, megérteni, hogy miről van szó, vagy más témára terelni a beszélgetést.
Az Asperger-szindrómás gyerekek már korán nagy szókinccsel rendelkezhetnek („kis professzorok”), de hajlamosak a nyelvet szó szerint értelmezni.
|
[
"Mi jellemzi az Asperger-szindrómások beszédét?",
"Milyen mentális betegségnek lehet jele az éneklő-affektáló hanghordozás?",
"Mi az oka, hogy az Asperger-szindrómás gyerekek már korán nagy szókincsre tesznek szert?",
"Jó beszélgetőtárs egy Asperger-szindrómás ember?",
"Mit jelent az echolália szó?"
] |
qgen: title: Asperger-szindróma context: Az Asperger-szindrómás emberek érdeklődése gyakran szűkkörű, és gyakran repetitívek. Ez abnormálisan szűk körű és intenzitású lehet. Ezek merev, repetitív és sztereotip rutinokká állhatnak össze, vagy egyes tárgyak részeivel foglalkozhatnak.
Az Asperger-szindróma egyik fő tünete a szűk körre korlátozott érdeklődés. Az Asperger-szindrómások több kötetnyi információt gyűjthetnek össze az olyan viszonylag szűk témákban, mint például a dinoszauruszok, vagy a mélyhűtők, anélkül, hogy bármit is tudnának arról a tágabb témakörről, amibe beletartoznak. Egy gyerek például érdeklődhet a fényképezőgép-típusok számozása iránt, anélkül, hogy bármi fogalma lenne a fényképezőgép-típusokról. Bár ezek a témák változhatnak, rendszerint egyre inkább szűkülnek, és egyre szokatlanabbak lehetnek. Gyakran annyira uralják a gyerekek interakcióit, hogy az egész család belemerül. Mivel a gyerekek egyébként is gyakran érdeklődnek szűk témák iránt, ez a tünet nehezen ismerhető fel.
A sztereotip és repetitív mozgások az Asperger-szindróma diagnózisának központi részét alkotják.
|
[
"Az Asperger-szindrómának mik a fő tünetei?",
"Mit jelent, hogy az Asperger-szindrómásoknak szűk körű az érdeklődésük?",
"Miért nehezen felismerhető tünet az Asperger-szindrómás gyerekeknél a szűk körű érdeklődés?"
] |
qgen: title: Asperger-szindróma context: Az empátia az Asperger-szindróma leginkább sérült területe lehet. Az Asperger-szindrómások még a kapcsolatteremtés alapjaival sincsenek tisztában. Ide tartozik az érzelmi és szociális kölcsönösség hiánya, a barátkozás nehézsége, vagy a metakommunikáció sérülése (szemkontaktus, arckifejezés, gesztusok).
A súlyosabban autista egyénektől eltérően az Asperger-szindrómások nem vonulnak vissza az emberi kapcsolatoktól. Például hosszas beszédbe kezdenek egy általuk kedvelt témáról, és figyelmen kívül hagyják hallgatóik jelzéseit, hogy érdekli-e őket a téma, vagy távozni akarnak. Ez a viselkedés aktív, de furcsa. Ez úgy hat, mintha az Asperger-szindrómás egyén nem lenne tekintettel másokra, figyelmen kívül hagyná mások érzéseit, így érzéketlennek tűnhet.
|
[
"Miért tűnhetnek érzéketlennek az Asperger-szindrómás emberek?",
"Milyen nehézségekkel szembesülnek az Asperger-szindrómások a kapcsolatteremtésben?",
"Kerülik az emberi kapcsolatokat az Asperger-szindrómás emberek?"
] |
qgen: title: Asperger-szindróma context: A tesztek szerint az Asperger-szindrómás gyerekek elméletben értik mások érzelmi reakcióit, és a szociális normákat; az életben azonban nehézségeik vannak az alkalmazásukkal. Az Asperger-szindrómás emberek megfigyelik, elemzik és merev szabályokba foglalják ezeket a normákat, és közvetlenül alkalmazzák őket, ezáltal merevnek vagy szociálisan naivnak tűnnek. A sikertelen kapcsolatteremtési kísérletek miatt eltompulhat a gyermekkori vágy a társaságra.
Az adatok nem támasztják alá azt a hipotézist, hogy az Asperger-szindrómások predesztináltak lennének az erőszakos cselekedetekre, vagy a bűncselekményekre, a beleérző-képesség hiánya és az agresszivitás miatt.
Más adatok azt sugallják, hogy az Asperger-szindrómás gyerekek inkább áldozatok, mint elkövetők.
|
[
"Az Asperger-szindrómás emberek miért tűnnek merevnek a társas interakciókban?",
"Az Asperger-szindrómás emberek hajlamosak bűncselekmények elkövetésére?",
"Vágynak más emberek társaságára az Asperger-szindrómás gyerekek?",
"Vágynak más emberek társaságára az Asperger-szindrómás felnőttek?"
] |
qgen: title: Asperger-szindróma context: Már Hans Asperger is leírt hasonló jellegzetességeket az általa vizsgált gyerekek családjában, különösen az apáknál. A kutatások megerősítették ezt a megfigyelést, és azt sugallják, hogy az Asperger-szindrómának genetikai okai vannak. Az elméletek szerint az autizmus kifejeződése több génen múlik. Bár még nem találtak ilyen gént, a kutatók ezzel magyarázzák a tünetek sokféleségét.
Genetikai okokra utal a családi halmozódás, és a hasonló, de enyhébb formában meglevő rendellenességek a családban, mint például kisebb nehézségek a társas interakciókban, az olvasásban, vagy a nyelvhasználatban.
A legtöbb kutatás arra utal, hogy a teljes autizmusspektrumon ugyanazok a genetikai tényezők, de ezek az Asperger-szindrómában nagyobb szerephez jutnak, mint az autizmusban. Az elméletek szerint egyes gének bizonyos alléljai megnövelik az egyén hajlamát az Asperger-szindrómára. Ha ez bekövetkezik, akkor az allélok pontos kombinációja határozza meg az egyes tünetek meglétét és súlyosságát.
|
[
"Az Asperger-szindrómának genetikai okai vannak?",
"Miért olyan sokfélék az autizmus tünetei?"
] |
qgen: title: Asperger-szindróma context: Az Asperger-szindróma tünetei ellen nincs gyógyszer, azonban fontos, hogy diagnosztizálják és kezeljék a társult betegségeket. Az Asperger-szindrómások hiányosságai a viselkedésbeli változásokban és saját érzelmeik megfigyelésében ahhoz vezetnek, hogy nehezen látják be a gyógyszerezés szükségességét. A gyógyszerek hatásosak lehetnek a viselkedésterápiával és a környezethez való alkalmazkodás elősegítésével együtt például az agresszió, a depresszió és a figyelemzavar ellen.
Vigyázni kell a gyógyszerekkel: hatásukra nőtt a szívritmuszavarok és az anyagcserezavarok, például a cukorbetegség kockázata, nem beszélve a hosszabb idő alatt kialakuló idegrendszeri károsodásokról. A repetitivitás kezelésére használt gyógyszerek impulzívabbá, agresszívabbá tehetik az egyént, és alvászavarokhoz vezethetnek. A társult tünetek kezelésére használt gyógyszerek egyike gyakran okoz súlygyarapodást és fáradtságot, és megnöveli az olyan idegrendszeri tünetek esélyét, mint amilyen a nyugtalanság, vagy a disztónia, és megnöveli a szérum prolaktin szintjét.
|
[
"Van gyógyszer az Asperger-szindrómára?",
"Miért kell gyógyszert szedniük az Asperger-szindrómás embereknek?",
"Miért nehéz rábeszélni az Asperger-szindrómás embereket, hogy gyógyszert szedjenek?",
"Milyen mellékhatásai lehetnek az Asperger-szindrómás emberek számára felírt gyógyszereknek?"
] |
qgen: title: Asperger-szindróma context: Vannak kutatók, akik szintén emellett a nézőpont mellett érvelnek, mondván, hogy az autizmus spektrum nem betegség, és nem fogyatékosság.
Simon Baron-Cohen egy 2002-es cikkében írta: „A társasági életben a részletekre való pontos odafigyelés nem sokat segít. De a matematika, a számítógépek, a katalógusok, a mérnöki tudományok, a nyelvészet, a zene és a természettudományok világában ez inkább sikerhez vezet, mint sikertelenséghez." Két okot lát arra, hogy miért jó, ha fogyatékosságnak tekintik az autizmus spektrumot: elismerni, hogy az empátia nehézsége érzelmi zavarokhoz vezet, és hogy törvényileg elismert támogatást kapjanak.
Egyes elméletek szerint az autisztikus tulajdonságok hatottak az ember evolúciójára, és ezek a hatások a történelemben is kimutathatók.
|
[
"Az autizmus spektrum betegség?",
"=1. Az Asperger-szindróma betegség?",
"Az élet milyen területein jelenthet előnyt az Asperger-szindróma?",
"Mi az előnye Simon Baron-Cohen szerint az Asperger-szindróma fogyatékosságként való felfogásának?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: A berlini fal (hivatalos keletnémet nevén: Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal; eközben nyugaton pedig Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált.
1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. Létezésének szűk három évtizede alatt a fal egyre kifinomultabb, a szökést szinte teljesen lehetetlenné tevő határzárrá alakult át. Számos szökési kísérlet végződött a menekülők halálával. A fal 1989-es leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátumává változott. 1989. november 9-én a berlini fal leomlása után, Helmut Kohl előterjesztett egy tízpontos programot a két Németország egyesítésére. A létesítmény legnagyobb részét a két német állam egyesülése után lebontották, napjainkban már csak egyes szakaszai láthatóak.
|
[
"Mi a berlini fal német neve?",
"A berlini falat miért hívták másképp a keletnémetek és a nyugatnémetek?",
"Hol állt a berlini fal?",
"A berlini falat mikor építették?",
"Mikor bontották le a berlini falat?",
"Miért volt szükség a berlini fal megépítésére?",
"Kik építették a berlini falat?",
"Miért döntöttek a berlini fal lebontása mellett 1989-ben?",
"A berlini fal minek a jelképe volt?",
"Mivel választották ketté Berlint 1961 augusztusában?",
"A berlini falat milyen anyagból építették?",
"=7. Miből épült a berlini fal?",
"Melyik politikusnak a nevéhez fűződik Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítése?",
"Áll még a berlini fal?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: A Szovjetunió és az Egyesült Államok 1945 után fokozatosan szembefordult egymással. A kezdődő hidegháború része volt az a földrajzi pozícióharc is, melynek keretében a Szovjetunió megkísérelte elérni, hogy a nyugati szövetségesek adják fel berlini megszállási zónáikat. A szovjet megszállási övezet nyugati határán 1947-re fokozatosan kiépült a műszaki határzár, a korabeli politikai szóhasználatban a "vasfüggöny". 1948 nyarán az NSZK-ban (vagyis Nyugat-Németországban) végrehajtott valutareform miatt a Szovjetunió lezárta a berlini belnémet határt. A berlini blokád idején a nyugati szövetségesek légi úton gondoskodtak a város ellátásáról. A blokád csak 10 hónapig akadályozta az áruforgalmat a két városrész között, 1949 májusában újból szabaddá vált az átkelés. Hamarosan azonban újabb szigorítás lépett életbe. 1952-től nyugat-berlini lakosok nem léphettek be az NDK-ba.
|
[
"Miért vált ellenséggé az USA és a Szovjetunió a II. világháború után?",
"Mi az a vasfüggöny?",
"Hol húzódott a vasfüggöny?",
"Mikor épült ki a vasfüggöny?",
"Az NSZK betűszó minek a rövidítése?",
"Mit jelent az NSZK szó?",
"Miért döntött a Szovjetunió a berlini határ lezárása mellett 1948 nyarán?",
"Milyen valutareformot hajtottak végre Nyugat-Németországban 1948-ban?",
"Hogyan látták el Nyugat-Berlin lakosait, amikor a szovjetek blokádot hirdettek ellenük?",
"Mennyi ideig tartott a berlini blokád a 2. világháború után?",
"Mikortól volt tilos az NDK-ba lépni a nyugat-berliniek számára?",
"Miért nem mehettek át Kelet-Berlinbe a nyugat-berliniek a hidegháború ideje alatt?",
"Mi az az NDK?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: Az 1950-es évek közepén az NDK gazdasága is fejlődésnek indult. Az újjáéledő ipar számára súlyos csapás volt a fiatal és szakképzett munkaerő tömeges kivándorlása. Az NDK gazdaságára furcsa módon pozitív hatással is volt a nyitott berlini határ. 50 000 kelet-berlini dolgozott Nyugat-Berlinben, az ő fizetésük volt az NDK egyik legfőbb valutaforrása. A politikai vezetés azonban bizalmatlansággal tekintett az ingázókra. Egyre több intézkedéssel büntették a nyugati munkavállalást. (Példaként: az ingázóknak nyugati márkában kellett a lakbérét leróniuk, amelynek értéke a keleti márkában fizetett lakbér négyszerese volt.)
|
[
"Mikor indult fejlődésnek az NDK gazdasága?",
"Pozitív hatással volt a nyitott berlini határ az NDK gazdaságára?",
"Miért gyakorolt pozitív hatást az NDK gazdaságára a nyitott berlini határ?",
"Miért volt negatív hatással a nyitott berlini határ az NDK gazdaságára?",
"Hány kelet-berlini dolgozott Nyugat-Berlinben az 1950-es években?",
"Milyen retorziók érték a Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe ingázókat az 1950-es években?",
"Miért volt bizalmatlan az NDK vezetése a kelet-berlini ingázókkal kapcsolatban?",
"Mennyivel ért többet a nyugat-német márka a kelet-német márkánál?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: A nyugati diplomácia nem lepődött meg a fal megépítésén, mivel a Kelet-Németországban tevékenykedő hírszerző hálózatuk révén a legtöbb fejleményről értesültek. Dean Rusk, amerikai külügyminiszter élesen elítélte az akciót. A megelőző hetek menekültáradatáért a kommunista kormány szabadságellenes politikáját tette felelőssé. Az amerikaiak megerősítették berlini egységeiket, 1500 főnyi erősítés érkezett a városba. Konrad Adenauer, NSZK-kancellár a Berlinről szóló négyhatalmi egyezmény felrúgásával vádolta meg a „pankovi rezsimet”, mindemellett nyugalomra szólította fel a nyugatnémet lakosságot. A britek és a franciák is demonstratívan a szektorhatárra vezényelték néhány alakulatukat, de összecsapásra nem került sor, mivel a falat építő munkások nem léptek ki a szovjet zóna területéről. A Szovjetunió a nyugati államok felforgató- és kémtevékenysége miatt jogosnak nevezte a határ lezárását. Az NDK-propaganda a berlini falat a fasizmus ellen emelt védőbástyaként jellemezte.
|
[
"Ki volt az amerikai külügyminiszter a berlini fal építése idején?",
"Az amerikaiak szerint mi volt az oka a Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe irányuló migrációnak?",
"Mekkora erősítést küldtek Nyugat-Berlinbe az amerikaiak a berlini fal építésekor?",
"Ki volt az NSZK kancellárja a berlini fal építésekor?",
"Kik építették a berlini falat?",
"Miért nem tört ki háború a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek között a berlini fal építése miatt?",
"Miért látta szükségesnek a Szovjetunió a berlini fal megépítését?",
"A kelet-német propaganda szerint miért volt szükség a berlini falra?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: A berlini falat az NDK felől egy állandóan megfigyelt zóna határolta. A műszaki zár iránt túlzott érdeklődést tanúsítókat igazoltatták vagy a közeli határőrposztra kísérték. A falhoz közeli házak lakói külön igazolványt kaptak, csak ezen engedély birtokában mozoghattak a határzóna közvetlen közelében. (Külön érdekesség volt a fal Bernauer strassei szakasza, ahol a házak egy része keleti oldalra esett, míg ablakaik már a nyugati szektorra nyíltak, vagyis a ház homlokzati fala volt a határvonal. Ezen házakat hamarosan kiürítették, az ablakokat befalazták.
Ugyancsak a Bernauer Strassén volt az egyik fantom megálló a tizenegyből, ahol az U-bahn majd 3 évtizedig nem állt meg, mert a metróállomás kijárata pontosan a határövezetbe vezetett. 1990 áprilisában nyitották meg a nyugatra vezető, majd júniusban a keletre vezető kijáratot.) A határőrök kötelessége volt a menekülőket megállítani, ennek érdekében szigorú tűzparancsot léptettek életbe a falnál. A külföldi államfők látogatása idején – a sajtó negatív reakciójától tartva – a tűzparancsot felfüggesztették.
|
[
"Mi határolta a berlini falat az NDK felől?",
"A berlini fal NSZK felőli oldalán volt szigorúan megfigyelt határzóna?",
"Milyen szabályok vonatkoztak a berlini fal határzónájára?",
"Hány fantom megállója volt a berlini metrónak?",
"Hogy hívják a berlini metrót?",
"Miért voltak olyan megállói a berlini metrónak, ahol tilos volt le- és felszállni a járműre?",
"Mikor nyitották meg újra a Bernauer Strasse metróállomás kijáratait?",
"Lelőhették a kelet-német határőrök azokat, akik a berlini falhoz közelítettek?",
"Mikor függesztették fel átmenetileg a kelet-német határőrök szigorú tűzparancsát?",
"Miért függesztették fel a tűzparancsot a berlini fal környékén, amikor külföldi államfők érkeztek Kelet-Berlinbe?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: Az NDK-t a hatvanas években a konszolidáció, a hetvenes években a stabilitás jellemezte. Az 1980-as években azonban az állam helyzete az egyre mélyülő pénzügyi-gazdasági válság miatt kritikusra fordult. A konzervatív kommunista államvezetés elszigetelődött a reformok irányába mozduló szocialista országoktól és az ország lakosságától is. A szabadság hiánya és a romló életkörülmények a nyolcvanas évek második felében országos tömegdemonstrációkhoz vezettek, amelyeket a hatalom erőszakkal sem tudott elfojtani. Újból nőni kezdett az államot elhagyók száma, a külföldre kijutók közül egyre többen tagadták meg az NDK-ba való hazatérést.
|
[
"Mi jellemezte az NDK gazdaságát az 1960-as években?",
"Mi jellemezte az NDK gazdaságát az 1970-es években?",
"Miért vált kritikussá az NDK helyzete az 1980-as években?",
"Miért tartottak tömegdemonstrációkat az NDK-ban az 1980-as évek második felében?",
"Miért akarták egyre többen elhagyni az NDK-t az 1980-as években?",
"Hány NDK állampolgár hagyta el a hazáját az 1980-as években?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: 1989 nyarától mindennapossá váltak a rendszer reformját követelő tömegtüntetések, melyeknek legfőbb követelése a belnémet határ megnyitása és a berlini fal lebontása volt. 1989 nyarán megugrott a szocialista államot elhagyó polgárok száma. Magyarország 1989. szeptember 11-én 0 órától megnyitotta határait az NDK polgárai előtt, a döntést Horn Gyula külügyminiszter jelentette be a Hét előző esti adásában. Ezzel rés nyílt az NDK-s menekülők számára. Az NSZK prágai követségének keletnémet menekülők általi megszállása után az NDK már arra kényszerült, hogy saját területéről engedélyezze egyes polgárai kiutazását. Október folyamán Csehszlovákia többször jelezte a kelet-berlini vezetésnek, hogy tűrhetetlennek tartja a Prága belvárosában előállt helyzetet és ha az NDK nem változtat a keletnémet polgárok nyugatra utazásának szabályain, akkor Magyarországhoz hasonlóan megnyitja nyugati határát.
|
[
"Mi volt az NDK-ban 1989 nyarán tartott tömegtüntetések legfontosabb követelése?",
"Mikor nyíltak meg a magyar határok az NDK állampolgárai előtt?",
"Ki jelentette be Magyarországon, hogy az országhatárok megnyílnak a keletnémet állampolgárok előtt?",
"Horn Gyula milyen pozíciót töltött be a magyar kormányban 1989 szeptemberében?",
"Miért volt történelmi jelentőségű lépés, hogy 1989 szeptemberében Magyarország megnyitotta a határokat a keletnémet állampolgárok előtt?",
"Csehszlovákia is megnyitotta a nyugati határait 1989-ben a keletnémet menekültek előtt?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: A tévék előtt ülő NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, ahol egy órán belül hatalmasra nőtt a tömeg. A határőrséget ekkor még nem tájékoztatták, mivel a határozat csak másnap 4 órától lépett volna életbe. Az átkelőknél a feszültség egyre nőtt, a tömeg „visszajövünk, visszajövünk” skandálással követelte a határ megnyitását. A határparancsnokokat (Harald Jäger) utasították, hogy a leghangosabban követelőzőket engedjék ki az NDK-ból, de igazolványukba tegyenek a visszatérést megtiltó pecsétet. A tömegnyomás azonban odáig fokozódott, hogy 23 órakor a Bornholmer strassei átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe. Pár nap elteltével a mindkét oldalról érkező németek vésővel, csákánnyal és puszta kézzel kezdtek hozzá a fal lerombolásához.
|
[
"Mikor lépett életbe a Kelet- és Nyugat-Berlin közötti határátkelők megnyitásáról szóló határozat?",
"Hogy hívták a határparancsnokokat németül?",
"Melyik Kelet-Berlini határátkelőt nyitották meg elsőként 1989-ben a tüntető tömeg nyomására?",
"Hány határátkelő volt Kelet- és Nyugat-Berlin között?",
"Melyik oldalon álltak neki csákánnyal lebontani a berlini falat?",
"Milyen eszközökkel álltak neki a németek a berlini fal lebontásának?",
"Mikorra sikerült végleg elbontani a berlini falat?",
"Láthatók még Berlinben a fal maradványai?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: A berlini fal mentén 25 határátkelőhelyet (13 közúti, 8 vízi, 4 vasúti) alakítottak ki. A belnémet határ átkelőhelyeinek 60%-a Nyugat-Berlin körül volt. A nyugat-berlini határátkelőhelyek az NDK felől műszakilag kellően megerősített, jól védhető pontok voltak. A rendkívül szigorú
ellenőrzést a keletnémet állam határőrizeti szervei és vámosai végezték.
A határ nyugati oldalán a nyugatnémet rendőrség és vámszervek építették ki ellenőrzőpontjaikat. Itt útlevélkezelés nem folyt. A tranzitutak ellenőrzőpontjainál (statisztikai okokból) az utazás célja felől érdeklődtek, illetve a rendőrség a bűnüldözési tevékenysége keretében szűrte az utazókat. A külföldre irányuló teherforgalom vámkezelését is e helyeken végezték. A Dreilindennél lévő (Checkpoint Bravo) és a Friedrichstraße déli végén (Checkpoint Charlie) a város nyugati felét megszálló szövetségesek is ellenőrzőpontokat építettek ki, ám ennek a hétköznapi határforgalomban nem volt jelentősége.
Az 1990-es német vámunió majd újraegyesítés után a határátkelőhelyeket megszüntették.
|
[
"Hány határátkelőhely működött a berlini fal mentén?",
"Volt vasúti határátkelőhely a berlini fal mentén?",
"Hány közúti határátkelőhely működött a berlini fal mentén?",
"A berlini fal melyik oldalán volt szigorúbb a határellenőrzés?",
"A berlini fal Checkpoint Bravo határátkelőhelye hol volt pontosan?",
"Mi az a Checkpoint Charlie?",
"Hogy hívták a berlini fal Friedrichstrasse-nál lévő határátkelőhelyét?",
"Hány kilométer hosszú volt a belnémet határ?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: Németország egységének helyreállítása után a német társadalom nyomást gyakorolt a politikára, hogy a falnál érvényben lévő tűzparancs kiadóit vonják felelősségre. A tűzparancs jogi vizsgálata 2004 őszéig elhúzódott. A nevesebb keletnémet politikusok közül felelősségre vonták az NDK felső vezetésének több tagját és bíróság elé állították az NDK Nemzeti Védelmi Tanácsának egykori tagjait, illetve a határőrség főparancsnokát.
Az eljárás alól nem bújhattak ki az NDK fegyveres erőiben egykor alacsonyabb rangban szolgálatot teljesítők sem. A falnál leadott halálos kimenetelű lövések ügyében 35 vádlottat mentett fel a bíróság. 44-en felfüggesztett börtönbüntetést, míg (a táblázatban külön szereplőket is ide értve) 11-en ténylegesen letöltendő börtönbüntetést kaptak. Az utolsó ítéleteket 2004. november 9-én, a fal leomlásának 15. évfordulóján mondta ki a berlini bíróság.
|
[
"Kiket vontak felelősségre a berlini falnál érvényes tűzparancs miatt?",
"Hány embert ítéltek el 1990 után a berlini falnál történt halálesetek miatt?",
"Hány ember lelte halálát a berlini fal mellett 1960 és 1990 között?",
"Hányan kaptak letöltendő börtönbüntetést a berlini falnál leadott halálos kimenetelű lövések miatt?",
"Mikor fejeződött be a berlini falnál érvényben lévő tűzparancs jogi vizsgálata?",
"Miért kapott felmentést 35 vádlott a berlini falnál leadott halálos lövések miatt zajló perben?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: A német egység megvalósulása óta eltelt időben a műszaki zárat szinte teljesen lebontották. A betonelemeket a városi autópályák építésekor használták fel, a fém alkatrészeket beolvasztották. A 90-es években Berlin szenátusa határozatott fogadott el berlini fal helyének megjelöléséről. Egy kettős bazaltkocka sor lefektetéséről döntöttek, amelyet néhol a „berlini fal 1961-1989” feliratú fémtábla tagol. A kockasor a műszaki zárrendszer nyugat-berlini irányban sorrendben legutolsó épített elemének, a nyugati falnak a nyomvonalát jelzi. Az ettől kicsit nyugatabbra esett, valamikori szektorhatárokat 1-2 turistalátványosságot (például a Checkpoint Charlienál látható szektorjelző táblát) leszámítva ma már szinte semmi sem jelöli.
A berlini belvárost átszelő egykori határsávban az egyesítést követően beinduló építkezések szinte teljesen megváltoztatták a környéket, itt a bazaltkockákon kívül ma már csak kevés emlékkel találkozhat a látogató. A külsőbb kerületekben, azonban, még ma is jól felismerhető a létesítmény nyomvonala.
|
[
"Mi történt a berlini fal betonelemeivel a bontás után?",
"=1. Hogyan hasznosították a berlini fal betonelemeit a bontás után?",
"Hol láthatóak ma a berlini fal maradványai?",
"Mi jelöli ma Berlinben a fal egykori nyomvonalát?",
"Milyen elemekből épült fel a Nyugat- és Kelet-Berlint elválasztó műszaki zárrendszer?",
"=3. Mi látható ma a berlini fal egykori nyomvonala helyén?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: Az East Side Gallery a berlini fal megnyitása után a keleti oldali falmaradványokon (a Mühlenstraße melletti 1,3 km hosszú szakaszon) 1990 tavaszán létrehozott nemzetközi graffiti galéria.
Roger Waters, a Pink Floyd egykori basszusgitárosa 1990-ben a fal helyén, számos neves zenész közreműködésével adta elő a The Wall című koncertjét.
Az alagút - Der Tunnel, 2001. Rendező: Marcus Vetter
1961 – A berlini fal: 2001-es színes, szinkronizált dokumentumfilm 10 percben. Rendezője Vitézy László.
Berlin - A fal leomlik (Wir Sind Das Volk), 2008-as színes, szinkronizált német film. Rendező: Thomas Berger.
|
[
"Milyen művészeti alkotások tekinthetők meg a berlini East Side Gallery-n?",
"Mikor nyitották meg a berlini East Side Gallery-t?",
"Hol van a berlini East Side Gallery?",
"Ki az a Roger Waters?",
"Mikor adott koncertet Roger Waters a berlini fal helyén?",
"Mi volt a címe annak a Roger Waters koncertnek, amit 1990-ben tartottak a berlini fal helyén?",
"Kik léptek fel Roger Waters 1990-ben, Berlinben tartott koncertjén?",
"Ki rendezte Az alagút című 2001-es filmet?",
"Mi a címe Vitézy László berlini falról szóló dokumentumfilmjének?"
] |
qgen: title: Berlini fal context: 1988. július 1-jén területcsere zajlott le Kelet- és Nyugat-Berlin között. A fal nyugati oldalán lévő, de az NDK-hoz tartozó ún. Lenné-háromszög addig gyakorlatilag területenkívüliséget élvezett, lakói hajléktalanok és a nyugati törvényekkel szembekerült szélsőbalos aktivisták voltak. A területcsere bekövetkeztekor a nyugati rendőrség azonnal megszállta a területet, amelynek lakói a berlini falon átmászva az NDK-ba menekültek, ahonnan az NDK népi rendőrsége órákon belül visszatoloncolta őket Nyugat-Berlinbe.
Az egyezményeknek megfelelően a nagyhatalmak még a hidegháború legfagyosabb óráiban is járőröket indíthattak egymás területére. A fal felhúzását követően az amerikai katonai egységek tüntetően, napi 12 alkalommal mentek át járőrözni a szovjet szektorba. A szovjet egységek a járőrözés mellett gondoskodtak a brit szektorban, a Tiergartenben álló (a környezetétől szögesdróttal elkerített) szovjet hősi emlékmű folyamatos őrzéséről is.
|
[
"Mikor volt területcsere Nyugat- és Kelet-Berlin között?",
"Miért állt a berlini fal nyugati oldalán a Kelet-Berlinhez tartozó Lenné-háromszög?",
"Kik éltek a Lenné-háromszög területén Berlinben?",
"Mi történt a berlini Lenné-háromszög lakóival az 1988. július 1-jei területcserét követően?",
"Miért járőrözhettek amerikai katonák Kelet-Berlinben a hidegháború ideje alatt?",
"Naponta hány alkalommal járőröztek amerikai katonák a berlini fal keleti oldalán a hidegháború alatt?",
"Milyen feladatokat láttak el a szovjet katonák Nyugat-Berlinben a hidegháború alatt?",
"Miért kellett szögesdróttal elkeríteni a nyugat-berlini szovjet hősi emlékművet a hidegháború alatt?"
] |
qgen: title: Budapest villamosvonal-hálózata context: Budapest villamosvonal-hálózata a magyar főváros villamosvonalainak az összessége. Többszöri szolgáltatóváltás után 1968 óta a BKV – 1996 és 2006 között BKV Rt., azóta BKV Zrt. néven – üzemelteti, 2021-ben 149 kilométer hosszan, 35 rendszeres járattal. Története 1866. július 30-án kezdődött az akkor még különálló Pesten, amikor a város egyik fő közlekedési ütőerének számító Váci úton a gróf Károlyi Sándor által megalapított Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) elindította a lóvasúti közlekedést a Kálvin tér és az egykori Újpest kocsiszín között. Budán csak 1868. május 18-án avatták fel az első vonalat a konkurens Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) üzemeltetésében. A két cég a következő években fokozatosan terjeszkedett, majd 1878-ban Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven egyesült.
|
[
"Milyen hosszú volt Budapest villamosvonal-hálózata 2021-ben?",
"Hány rendszeres villamosjárat üzemelt Budapesten 2021-ben?",
"Mikor indult meg az első lóvasút Pesten?",
"Hol volt az első pesti lóvasút két végállomása?",
"Melyik társaság üzemeltette az első pesti lóvasutat?",
"Ki alapította az első pesti lóvasutat üzemeltető társaságot?",
"Melyik úton haladt az első pesti lóvasút?",
"Mikor indult meg a lóvasút Budán?",
"Melyik társaság működtette az első budai lóvasutat?",
"Mikor egyesült a pesti és budai lóvasutakat üzemeltető két társaság?",
"Milyen magyar közlekedési társaág neve volt a BKVT?",
"Sikeres volt a magyar fővárosban a lóvasút?",
"Minek a rövidítése a BKV?",
"Melyik mai utcában volt az Újpest kocsiszín 1866-ban?",
"Hány lóvasútvonalat üzemeltett az egyesült BKVT 1878-ban?",
"Mikor jött létre Budapest?",
"Miért pont Újpestre ment az első lóvasút Pesten?"
] |
qgen: title: Budapest villamosvonal-hálózata context: Az első igazi villamos ötletét Balázs Mór vetette fel, aki vállalta, hogy két hónap alatt próbapályát épít a Nagykörút Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti szakaszán. Az eredmény egy alsóvezetékes, 1000 mm nyomtávolságú vonal lett 1887. november 28-án a Nagykörúti villamosvasút üzemeltetésében. Az 1888-ban Budapesti Városi Vasút (BVV) nevet felvevő társaság nyitotta meg az első normál (1435 mm) nyomtávolságú villamosvonalat a magyar fővárosban, a józsefvárosi Baross utcában. A következő években megindult a lóvasút felváltása, ami a Margitszigeti Lóvasút (ML) üzemeltetésében álló Margit-szigeti vonal kivételével 1898-ban be is fejeződött. Időközben Budapesten ekkor már öt vállalat közlekedtette a villamosokat, a BKVT, a BLVV, a BURV, a BVKV és a BVVV (korábbi BVV). A viszonylatjelzések 1910-es bevezetésekor a BVVV járatai páros, míg a BKVT viszonylatai páratlan számjelzést kaptak. A BURV maradt a betűjelzésnél, a BLVV és BVKV pedig ekkorra már rég beleolvadt más társaságokba.
|
[
"Ki kezdeményezte az első budapesti villamos építését?",
"Hol épült meg az első villamosszakasz hazánk fővárosában?",
"Mekkora volt a nyomtávja az első budapesti villamosnak?",
"Honnan kapta az áramot az első pesti villamos?",
"Mikor indult meg az első villamos Pesten?",
"Mi a normál nyomtáv Magyarországon?",
"Mikor készült el az első normál nyomtávú villamos Budapesten?",
"Hol működött a főváros első normál nyomtávú villamosvonala?",
"Hol járt az utolsó lóvasút Budapesten?",
"Mikorra szűntek meg a Pesten és Budán járó lóvasutak?",
"Hány év alatt váltotta fel a villamos a lóvasutat Budapesten?",
"Mikor vezették be Budapesten a villamosok számozását?",
"Mi volt Balázs Mór foglalkozása?",
"A második budapesti villamos honnan kapta az áramot?",
"Hol volt az első normál nyomtávú budapesti villamos végállomása?",
"Mi volt a BURV közlekedési vállalat teljes neve?",
"Mikor cserélték ki a Nagykörúton a síneket normál nyomtávúra?"
] |
qgen: title: Budapest villamosvonal-hálózata context: 1918-ban integrálták először a villamoshálózatot, ekkor a BKVT, a BURV, a BVVV és a ML az újonnan létrejött, ám rövid életű BEVV-be olvadt. 1922. december 27-én a jogutódjának kinevezett Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSzKRt, Beszkárt) váltotta fel, ami többek közt kétszer átszervezte a villamoshálózatot, megszüntette az utolsó lóvasutat, bevezette a négyjegyű pályaszámokat, és megkezdte a járműpark megújítását is. A második világháború folyamán 1941-ben áttért a jobb oldali közlekedésre, egy évvel később (átmeneti céllal) sínautóbuszokkal is színesítette a flottáját, végül 1944. december 25-én Budapest ostroma miatt leállította a villamosközlekedést.
|
[
"Hogy hívták az 1922-ben megalakult budapesti közlekedési vállalatot?",
"Milyen feladatokat végzett el a Beszkárt?",
"Mióta járnak Budapesten a jobb oldalon a villamosok?",
"Mikor állt le a villamosközlekedés Budapesten a második világháborúban?",
"Mikor jártak sínautóbuszok Budapesten?",
"Hol jártak Budapesten sínautóbuszok?",
"Hogy szervezte át a Beszkárt a fővárosi villamoshálózatot?",
"Miért szüntette meg a Beszkárt az utolsó lóvasutat is?"
] |
qgen: title: Budapest villamosvonal-hálózata context: 1945. február 7-én járt az ostrom óta először villamos a fővárosi utcákon, viszont a BSzKRt-nak az évtized végére leáldoztak: helyébe az 1951-től Fővárosi Villamosvasútnak nevezett, kizárólag villamos- és trolibusz-közlekedést lebonyolító közlekedési cég lépett. A következő szolgáltatóváltásig (1968) több új járműtípussal gazdagodott a társaság, valamint villamosviszonylatainak jelzését 1 és 69 közé sorolta be. 1968. január 1-jén létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), ami rövidesen több villamosjárat alkonyát – legfőképp az Erzsébet híd–Rákóczi út tengelyét, az Üllői úti, a Váci úti és a közvetlen Észak- és Dél-Buda irányú járatokét – hozta el a metró- és lakótelep-építések miatt, jelentősen lecsökkentve ezzel a hálózat méretét. A fejlesztés az 1980-as évek legelején kezdődött meg 322 Tatra villamos megvásárlásával, ezek egy részét az újonnan épült Hungária körúti 1-es és káposztásmegyeri 14-es vonalon állították forgalomba. 1997-ben a BKV Rt. leállította a villamosforgalmat a Thököly úton, ugyanebben az évben megszűnt az utolsó éjszakai villamosjárat is (14).
|
[
"Mikor indult újra a villamosközlekedés Budapest ostroma után?",
"Meddig működött a Beszkárt?",
"Hány évig működött a Fővárosi Villamosvasút nevű cég?",
"Mikor alakult meg a BKV a fővárosban?",
"Hol zárt be villamosvonalakat a BKV működése kezdetén?",
"Miért csökkentette a BKV a villamosvonalak számát?",
"Mikor vásárolt a BKV 322 Tatra villamost?",
"Hol épültek új villamosvonalak Budapesten az 1980-as évek elején?",
"Mikor szűnt meg a villamosforgalom a budapesti Thököly úton?",
"Járt az 1990-es években éjszaka a 14-es villamos?",
"Miért szöntette meg a BKV a Thököly úti villamost?",
"Manapság hol járnak Tatra villamosok?",
"Miért indokolta a lakótelepek építése a villamosközlekedés leállítását?"
] |
qgen: title: Budapest villamosvonal-hálózata context: Az ezredfordulót követően megindult a négy villamoskörgyűrű fejlesztése, 2015-ig átépültek a kiskörúti, a nagykörúti, a Hungária körúti vonalak és a külső villamoskörgyűrűnek nevezett Zugló–Ferencváros tengely (3-as) is. 2011 óta a 6-os folyamatos üzemidejének bevezetésével újraindult az éjszakai villamos közlekedés, a 4-es vonal mellett 2006 óta ezen is az első budapesti alacsony padlós villamosok, a Siemens Combinók közlekednek. A közelmúlt kiemelt beruházásaként új, CAF gyártmányú villamosok érkeztek Budapestre, lezajlott a budai fonódó villamoshálózat kivitelezése és az 1-es villamos dél-budai meghosszabbítása is. A pesti fonódó villamoshálózat kialakításának első lépéseként megtörtént a deltavágány visszaépítése a Haller utca Soroksári úti torkolatában.
|
[
"Mikor vett új lendületet Budapest villamoshálózatának fejlesztése?",
"Mely villamoskörgyűrűk épültek át a fővárosban 2015-ig?",
"Mióta jár egész éjszaka Budapesten a 6-os villamos?",
"Milyen gyártmányú villamosok járnak Budapesten a 4-6 vonalon?",
"Milyen lényeges fejlesztések történtek a fővárosi villamoshálózaton 2015 után?",
"Milyenek a Siemens Combino villamosok?",
"Mit jelent az, hogy deltavágány?",
"Hogy fog folytatódni a pesti fonódó villamoshálózat kiépítése?",
"Meddig hosszabbították meg az 1-es villamost Dél-Budán?"
] |
qgen: title: Budapest villamosvonal-hálózata context: A lóvasúti közlekedés létesítését először gróf Károlyi Sándor, az Újpestet alapító gróf Károlyi István fia vetette fel 1863-ban. Ennek fejében 1865. április 22-én két éven belüli határidővel engedélyt is kapott a Pestet és Újpestet összekötő vonal létesítésére a Császári Királyi Kereskedelmi és Közgazdászati Minisztériumtól, majd kerek egy hónapra rá megalapította a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot (PKVT), amely elnöke önmaga, alelnöke pedig Hollán Ernő lett. A Kálvin tér (akkoriban Széna tér) – Kiskörút – Váci út – Újpest nyomvonalú vonal átadása 1866. július 30-án történt meg. A pesti lóvasút hamar nagy érdeklődésre tett szert: az első nap 130 forintos, majd pár napra rá már 200 forintos bevétellel rendelkezett. A nagy utasforgalom miatt szeptemberben már csak menetjeggyel lehetett felszállni a kocsikra, az első osztály 20, a másodosztály 15, míg a harmadosztály (tetőtéri) 10 krajcárba került. Két évvel később újabb vonalak épültek a Kerepescher Strasse (magyarul: Kerepesi út; ma: Rákóczi út) – Baross tér – Árokvonal (Rottenbiller) utca – Damjanich utca, illetve a Baross tér – Köztemető utca (ma: Fiumei út) – Kőbánya útvonalon.
|
[
"Ki létesített először lóvasutat Pesten?",
"Mi köze volt Károlyi Sándornak Újpesthez?",
"Hogy hívták gróf Károlyi Sándor apját?",
"Melyik miniszérium adta ki az engedélyt az első pesti lóvasút megépítésére?",
"Mikor alapította meg Károlyi Sándor a PKVT-t?",
"Ki volt a Pasti Közúti Vaspálya Társaság alelnöke?",
"Milyen útvonalon járt az első pesti lóvasút?",
"Mennyi bevételt hozott működésének első napján a pesti első lóvasút?",
"Mennyivel nőtt az első pesti lóvasút bevétele az első néhány napban?",
"Mennyibe került 1866 szeptemberében az első osztályú lóvasútjegy Pesten?",
"Hová ülhettek a harmadosztályű utasok a pesti lóvasúton?",
"Hogy hívták régen a budapesti Rottenbiller utcát?",
"Mikor alapította Újpestet Károlyi István?",
"Hol volt a Császári Királyi Kereskedelmi és Közgazdászati Minisztérium épülete az 1860-as években?",
"Milyen gyakran járt az első pesti lóvasút?",
"Hány krajcár tett ki egy forintot?",
"Mennyi volt az 1860-as évek Magyarországán az átlagkereset?"
] |
qgen: title: Budapest villamosvonal-hálózata context: Károlyi megpályázta a budai és a pesti indóházakat összekötő vonal, illetve a zugligeti lóvasút megépítését is, azonban a Budán már gróf Festetich Béláék kezdtek terjeszkedni: 1868. május 18-án átadták a Lánchidat az óbudai Nagyszombat utcával összekötő viszonylatukat, amit június 30-án a Lánchíd és Zugliget közötti követett. Rövid időn belül, november 11-én az óbudai vonal a Fő térig hosszabbodott. A budai vonalakat a Rechnitz Henrik által vezetett, 1867. augusztus 10-én létrejött Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) üzemeltette. A BKVT alapító tagjai között volt többek közt maga Festetich, illetve Ganz Ábrahám is. Az időközben egyesített Budapest növekedni kezdett, ami új híd építését igényelte. Az 1876-ban átadott Margit hídra a BKVT és a PKVT egyaránt terjeszkedni szeretett volna, azonban a híd szélesítésének magas költségei miatt (270 000 osztrák–magyar forint – a BKVT kétéves bruttó, a PKVT negyedéves bevétele) 1878-ban előbb felvásárolta a PKVT 110 000 forintért a BKVT-t, és a két vállalatot Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BpKVT, majd BKVT) néven egyesítette, majd csak ezután kötötte össze a budai és a pesti hálózatát.
|
[
"Hol akart Károlyi újabb lóvasútvonalakat építeni?",
"Kinek a nevéhez fűződik a budai lóvasút kiépítése?",
"Mikor nyitották meg az első budai lóvasutat?",
"Hol járt az első budai lóvasút?",
"Hol járt a második budai lóvasút?",
"Ki vezette a budai lóvasutakat üzemeltető céget?",
"Ganz Ábrahám beszállt a budai lóvasútüzletbe?",
"Mikor készült el a budapesti Margit híd?",
"Melyik lóvasúttársaság volt nyereségesebb, a pesti (PKVT) vagy a budai (BKVT)?",
"Mikor érte el Óbuda főterét a lóvasút?",
"Ganz Ábrahám miért érdeklődött a lóvasút iránt?",
"Melyik évben kötötték össze a pesti és budai lóvasutat?"
] |
qgen: title: Budapest villamosvonal-hálózata context: Az egyesítéskor felmerült a Budapest környéki településekre helyiérdekű vasút (HÉV) építése is, azonban ez csak 1882-ben vált véglegessé: a BKVT április 4-ei ülésén a Közvágóhíd–Soroksár HÉV-vonal létrehozásáról határozott. Még javában folyt a vonal építése, de a BKVT már előmunkálati engedélyt kapott a dunaharaszti meghosszabbításra is. Az 1880-as évek végére a főváros négy HÉV-vonallal büszkélkedhetett: először a Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV) üzemeletetésében álló, Ferencvárost és a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyárat összekötő vonalat nyitották meg 1887. április 12-én (későbbi 50-es villamos), amit a BKVT Közvágóhíd–Soroksár vonala követett augusztus 7-én, majd ennek a Dunaharasztiig érő szakasza november 24-én. 1888. július 20-án üzembe helyezte a BKVT a Kerepesi út–Cinkota, majd augusztus 17-én a Filatorigát–Szentendre is. A HÉV-ágazat 1889. december 29-én függetlenedett el, kezelője a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság (BHÉV) lett.
|
[
"Mikor döntöttek az első fővárosba vezető hévvonal megépítéséről?",
"Minek a rövidítése a HÉV?",
"Meddig hosszabbították meg a soroksári hév vonalát először?",
"Hol kezdték építeni az első budapest hévvonalat?",
"Melyik viszonylaton működött először Budapesten HÉV?",
"Mikor nyílt meg a fővárosban a szentlőrinci hév?",
"Ma mi jár a valamikori szentlőrinci hév vonalán?",
"MIkor készült el a Budapest és Soroksár között üzemelő hév?",
"Mióta jár Dunaharasztin hév?",
"Melyik fővárosi hévvonalat nyitották meg 1888 nyarán?",
"Mikor kerültek a BHÉV kezelésébe a budapesti HÉV-vonalak?",
"1885-ben járt már hév Szentendrére?ű",
"Milyen szempontok alapján döntöttek az első fővárosi hévvonalak vonalvezetéséről?",
"Milyen üzemanyaggal működtek az első budapesti hévek?",
"Milyen gyakran járt megnyitása után a soroksári hév?",
"A soroksári hév végállomása melyik megállónál volt, mielőtt meghosszabbították Harasztiig?",
"Mikor alakították 50-es villamossá a szentlőrinci hévet?"
] |
qgen: title: Budapest villamosvonal-hálózata context: A budapesti villamosok számos írót, költőt, zenészt, festőt, stb. ihlettek meg az évtizedek során.
Babits Mihály: Haza a telepre
Babits Mihály: Május huszonhárom Rákospalotán
Benjámin László: A Vadaskerti úttól a Kálvin térig
Csákányi László: Hétre ma várom a Nemzetinél…
Első Emelet: Lány a villamoson
Fenyő Miklós: Csavarog a villamos
Fodor András: 61-es villamos
Gallai Péter–Fábri Péter: A híd felé
Gárdonyi Géza: Villamos kocsin
Karinthy Frigyes: Mese az eltévedt villamosról
Kati és a Kerek Perec: Villamos szerelem
Kányádi Sándor: Kuplé a vörös villamosról
Kiss Manyi: A 46-os sárga villamoson
Kosztolányi Dezső: Özvegy a villamosban
László Gyula: A csavargó villamos
Mándy Iván: A villamos
Nagy Lajos: A villamos-állat (a Képtelen természetrajzból)
Örkény István: Fohász
Presser Gábor: Altatódal felnőtteknek (Holnap jön egy villamos)
Presser Gábor: A villamos kettőt csöngetett
Szabó István: Budapesti mesék
Tolcsvay László-Bródy János: Az első villamos
Tóth Árpád: Körúti hajnal
|
[
"Ki írt a villamosokat is megemlítő Haza a telepre című verset?",
"Melyik költőnk versének címében szerepel a Vadaskerti út?",
"Ki írta Az első villamos című slágert?",
"Tóth Árpád melyik versében van szó villamosról?",
"Ki írt verset 61-es villamos címmel?"
] |
qgen: title: Canterburyi Szent Ágoston context: Canterburyi Ágoston, OSB (Róma, 534. november 13. – Canterbury, 604. május 26.) bencés szerzetes, 598-ban Canterbury első érseke. Ő az angol egyház egyik megalapítója, Anglia egyik védőszentje, szokásos mellékneve „az angolok apostola”.
Ágostont, aki egy római kolostor perjele volt, 595-ben Nagy Szent Gergely bízta meg azzal, hogy vezesse a pogány I. Æthelberht országának, a Kenti Királyságnak a keresztény hitre térítésével megbízott missziót. Talán azért Kentet választották helyszínül, mert közel volt ahhoz a Galliához, amely már akkor is keresztény királyság volt, és mert Æthelberht király felesége, Berta Párizs királyának, I. Charibertnek a keresztény lánya volt. Bertától azt várták, hogy a térítés sikeressége érdekében hatni tud férjére. Bár a misszió még Kent elérése előtt visszafordult, Ágoston Thanet szigetén partra szállt, és Æthelberht központi városa, Canterbury felé vette az irányt.
|
[
"Milyen melléknévvel illetik Canterburyi Ágostont?",
"Hány védőszentje van Angliának?",
"Milyen szerzetes volt Canterburyi Ágoston?",
"Hol született Canterburyi Ágoston?",
"Milyen megbízatást kapott Canterburyi Ágoston?",
"Kitől kapott megbízatást Canterburyi Ágoston 595-ben?",
"Mi volt az államformája Galliának 595-ben?",
"Hogy hívták a kenti király feleségét 595-ben?",
"Keresztény volt-e I. Æthelberht?",
"Miért fordult vissza a Kenti Királyságnak a keresztény hitre térítésével megbízott misszió?",
"Miért nem fordult vissza Canterburyi Ágoston a misszióval együtt?",
"Mire utal az OSB rövidítés?"
] |
qgen: title: Canterburyi Szent Ágoston context: Æthelberht áttért a keresztény hitre, a misszionáriusokat hagyta szabadon prédikálni, a városfalon kívül még területet is biztosított számukra, ahol kolostort alapíthattak. Ágostont az angolok püspökévé szentelték, aki a király számos alattvalóját megtérítette. A legnagyobb tömeges keresztelésre 597 karácsonyán került sor, amikor a karácsonyi misén több ezer ember vette fel a keresztséget. 601-ben Gergely pápa további misszionáriusokat, s velük együtt biztató leveleket és ajándékokat küldött az egyháznak. Sikertelenül próbálta meg a kelta püspököket rábeszélni, hogy vessék alá magukat Ágoston egyházrendszerének. 604-ben Londonban és Rochesterben katolikus püspökségeket alapítottak, s létrehoztak egy iskolát angolszász papok és misszionáriusok képzésére. Szintén Ágoston intézte utódjának, Canterburyi Lőrincnek a felszentelését.
Ágoston 604-ben halt meg, ezt követően röviddel már szentté is avatták. Az angliai egyház és a Szentszék között még 930 évig megvolt az egység, mígnem VIII. Henrik a 16. században függetlenné nem nyilvánította az előbbit.
|
[
"Ki volt Canterburyi Szent Ágoston utódja?",
"Milyen származású volt Canterburyi Lőrinc?",
"Mikor vált függetlenné az angliai egyház a Szentszéktől?",
"Ki nyilvánította függetlenné az angliai egyházat?",
"Miért vált függetlenné az angliai egyház?",
"Ki térítette keresztény hitre Æthelberhtet?",
"Milyen intézkedéseket hozott Æthelberht a misszionáriusokkal kapcsolatban?",
"Melyik város mellett alapítottak kolostort a misszionáriusok Æthelberht idején?",
"Ki lett az angolok püspöke?",
"Mikor jött létre az első katolikus püspökség Londonban?",
"Mikor avatták szentté Canterburyi Ágostont?"
] |
qgen: title: Canterburyi Szent Ágoston context: Miután a római légiók 410-ben elhagyták Britannia provinciát, a Brit-sziget lakosainak egyedül kellett megvédeniük magukat a szászok támadásai ellen. A sziget lakosságát már Britannia szétesése előtt is keresztény hitre térítették, még eretnekük is volt, Pelagius. A légió kivonulása után a déli partokat pogány törzsek népesítették be, de a sziget nyugati fele keresztény maradt. A brit egyház a rómaitól külön fejlődött, rájuk az Ír-szigetet megtérítő misszionáriusok voltak hatással. A brit egyházra inkább a kolostorok, semmint a püspökségek voltak a jellemzők. A két egyház között eltérés mutatkozott a húsvét dátumának megállapításában és a papok által hordott hajviselet, a tonzúra jellemzőiben is. A kereszténységnek a keleti parton való túlélésére utaló bizonyítékok közé tartozik Szent Alban kultuszának fennmaradása és az eccles, a latin egyházért kifejezésnek az angol településnevekben való megléte. Arra vonatkozó nincsenek bizonyítékok, hogy ezek az őskeresztények próbáltak volna téríteni az angolszászok körében.
|
[
"A Brit-szigetek melyik része maradt keresztény Britannia szétesése után?",
"Melyik misszionáriusok hatottak a brit egyházra?",
"Hogy hívták a Brit-szigeteken létesített római provinciát?",
"Mikor jött létre Britannia?",
"Milyen volt a brit egyház papjainak hajviselete?",
"Mi a tonzúra?",
"Kik térítették keresztény hitre a Brit-sziget lakosait?",
"Maradtak-e keresztények a Brit-sziget keleti partján 410 után?",
"Kik éltek a római légiók távozása után a Brit-sziget déli partjain?"
] |
qgen: title: Canterburyi Szent Ágoston context: Ágoston a püspökség központját Canterburybe helyezte. Nem világos, hol és mikor avatták püspökké. Béda egy századdal a történtek után azt állította, hogy Æthelberht megkeresztelését követően Ætherius, Arles frank érseke szentelte fel, azonban Gergely pápa korabeli levelei Ágostont már Angliába való érkezése előtt is püspökként emlegetik. Gergely egyik, 597 szeptemberében írt levele Ágostont püspöknek nevezi, és csak egy tíz hónappal később írja, hogy a németek érseke felszentelte.
Nem sokkal érkezése után megalapította a Szent Péterről és Szent Pálról elnevezett kolostort, melyet később átneveztek Canterburyi Szent Ágoston-apátsággá. Az apátság területét a király adományozta. Gergely egy 598-ban az Eulogiosz alexandriai pátriárkának írt levelében azt írta, hogy Kentben több mint 10 000 embert kereszteltek meg; lehet hogy a szám túlzás, de nincs okunk arra, hogy megkérdőjelezzük az ilyen arányú vallásváltást. Lehetséges azonban, hogy már Ágoston érkezése előtt is voltak Kentben keresztények, akik a Római Birodalom idejéből őrizték meg a vallást.
|
[
"Hol avatták püspökké Canterburyi Ágostont?",
"Ki volt Ætherius?",
"Ki alapította a Canterburyi Szent Ágoston-apátságot?",
"Mi volt a Canterburyi Szent Ágoston-apátság eredeti neve?",
"Mikor érkezett Ágoston Canterburybe?",
"Ki volt a király a Canterburyi apátság megalapításakor?",
"Voltak-e keresztények Kentben Ágoston megérkezése előtt?"
] |
qgen: title: Canterburyi Szent Ágoston context: 604-ben Ágoston további két püspökséget alapított a szigeten. A két terület élére két, 601-ben hozzá érkezett embert választott. London püspöke Mellitusz, míg Rochester püspöke Jusztusz lett. Béda azt írja, hogy Ágoston a király segítségével helyreállított egy canterburyi templomot, amit még a római katolikusok építettek. Nem világos, hogy ez alatt Béda azt értette, hogy Ágoston újjáépíttette a templomot, vagy pedig azt, hogy mindössze felszentelt egy olyan helyet, ami előtte pogány szertartásoknak adott helyet. Régészeti bizonyítékok az utóbbit látszanak alátámasztani; 1973-ban egy, a római időkben épült mellékhajó maradványait tárták fel a canterburyi katedrálistól délre.
|
[
"Hol alapított püspökséget Ágoston 604-ben?",
"Ki volt 604-ben Rochester püspöke?",
"Ki volt Béda?",
"A régészeti bizonyítékok szerint hogyan állított helyre Ágoston egy canterburyi templomot?",
"Összesen hány püspökséget alapított Canterburyi Ágoston?",
"Mikor találkozott először egymással Ágoston és Mellitusz?"
] |
qgen: title: Canterburyi Szent Ágoston context: Könnyebb volt átültetni Róma elképzeléseit a pogány templomok és az ünnepek tekintetében. Az eredetileg pogány templomokat kereszténnyé szentelték, és amennyiben lehetséges volt, a hagyományokat is átültették úgy, hogy ezután ezekkel a keresztény mártírokra emlékeztek. Az egyik vallási helyszínről kijelentették, hogy az egy helyi szent, Szent Szixtusz szentélye, kinek követői nem jegyezték fel vezetőjük életét és halálát sem. Lehet, hogy itteni őskeresztények voltak, azonban vallásukat nem nagyon gyakorolták. Mikor Gergely tudomást szerzett a dologról, megtiltotta, hogy a kultuszt tovább folytassák, és felszólította Ágostont, hogy a helyet inkább Szent Szixtusz helyeként tiszteljék.
Gergely törvényt alkotott az egyháziak és a világiak viselkedéséről. Az új missziót közvetlenül a pápa fennhatósága alá utalta, s világossá tette, hogy sem az angol püspököknek nincs a frank területeken fennhatósága, sem pedig fordítva. Más előírások az egyháziak képzésével és a misszionáriusok életvitelével voltak kapcsolatosak.
|
[
"Mikor született Szent Szixtusz?",
"Melyik városban található Szent Szixtusz helye?",
"Gergely törvénye szerint van-e a frank püspöknek fentartósága az angol területeken?",
"Ki írt törvényt az egyháziak és a világiak viselkedéséről?",
"Milyen előírások vonatkoztak Gergely törvényében a misszionáriusok életvitelére?"
] |
qgen: title: Canterburyi Szent Ágoston context: A canterburyi King’s School Ágostont tartja alapítójának. Ez alapján ez lenne a világ legidősebb iskolája, írásos dokumentáció azonban csak a XVI. századból maradt fenn. Ágoston alapított itt egy iskolát, amely nem sokkal halála után már tanárokat tudott kiküldeni Kelet-Angliába, hogy segítetsék az ott tevékenykedő misszionáriusok munkáját. Ágoston liturgikus könyveket kapott a pápától, ám ezek tartalma ma már nem ismert. Ezek azon misekönyvek példányai lehettek, amelyeket ebben az időben írtak. Nem ismert az sem, hogy milyen liturgiát hozott Ágoston Angliába, de valószínűleg a latin liturgia egyik fajtája lehetett, melyet abban az időben Rómában használtak.
|
[
"Milyen liturgiát használtak Ágoston idején Angliában?",
"Fennmaradtak-e azok a liturgikus könyvek, amelyeket Ágoston kapott a pápától?",
"Ki alapította a canterburyi King's Schoolt?",
"Kitől kapott liturgikus könyveket Canterburyi Ágoston?",
"Ki volt a pápa Canterburyi Ágoston idejében?"
] |
qgen: title: Canterburyi Szent Ágoston context: Ágoston már halála előtt felszentelte az érseki posztra utódjának Canterburyi Lőrincet, talán azért, hogy biztosítsa a tisztség továbbélését. Bár Ágoston haláláig, 604. május 26-áig a küldetés alig terjeszkedett túl Kent területén, erőfeszítései megalapozták a Brit-szigeteken egy későbbi, sokkal hatékonyabb misszió létrejöttét. Bár már korábban is voltak keresztények az Ír-szigeten és Walesben, nem történtek arra utaló próbálkozások, hogy a szász hódítókat megpróbálják megtéríteni. Ágostont azért küldték, hogy ezeknek a szász hódítóknak az utódjait megtérítse, és hogy tovább mélyítse a kereszténység erejét a Brit-szigeteken. Sikereinek nagy részét annak köszönhette, hogy közeli kapcsolatban állt Ethelberttel, ami biztosította az érsekség megalapításához a megfelelő körülményeket. Ágoston példája kihatással volt az Angolszász Egyház nagy küldetéseire is.
|
[
"Mikor halt meg Canterburyi Szent Ágoston?",
"Mikor született Canterburyi Szent Ágoston?",
"Próbálták-e a Walesben élő keresztények megtéríteni a szász hódítókat?",
"Ki volt Ethelbert?",
"Mi volt Canterburyi Ágoston küldetése?",
"Miért szentelte fel saját utódját Canterburyi Ágoston?",
"Milyen pozíciót töltött be Canterburyi Lőrinc?",
"Milyen volt Canterburyi Szent Ágoston kapcsolata Ethelberttel?",
"Melyek voltak az Angolszász Egyház nagy küldetései?"
] |
qgen: title: Canterburyi Szent Ágoston context: Ágostont eredetileg a mai Canterburyi Szent Ágoston-apátság oszlopcsarnokában temették el, de később exhumálták, és egy apátsági templom sírjába helyezték, ami később zarándokhely lett. Anglia normann megszállását követően aktívan támogatták Szent Ágoston kultuszát. Az angol reformáció idején sírját lerombolták, és földi maradványai eltűntek.
Ma egy kelta kereszt jelzi Ebbsfleetben, Kent keleti részén azt a helyet, ahol Ágoston állítólag partra szállt, bár Alan Kay történész 2005-ben úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy Ebbsfleet a 6. században nem is a tengerparton feküdt, Ágoston inkább valahol Stonar és Sandwich között érhetett partot. Szerinte az Ágoston itteni partra szállásáról szóló történeteket 1884-ben egy viktoriánus arisztokrata kezdte el terjeszteni, akinek szüksége volt egy olyan figyelemfelhívó dologra, mely az akkoriban nyitott teaházába vonzza a vendégeket.
|
[
"Hol temették el először Canterburyi Szent Ágostont?",
"Miért exhumálták Canterburyi Szent Ágoston holttestét?",
"Hol nyugszik jelenleg Canterburyi Szent Ágoston?",
"Mikor volt az angol reformáció?",
"Mikor tűntek el Canterburyi Szent Ágoston földi maradványai?",
"Alan Kay történész szerint hol szállt partra annak idején Canterburyi Ágoston?",
"Alan Kay szerint ki kezdte mondogatni, hogy Ágoston Ebbsfleetben ért partot?",
"Miért állhatott érdekében egy arisztokratának azt terjeszteni, hogy Ágoston Ebbsfleetben ért partot?",
"Milyen alakú a kelta kereszt?",
"Mi volt az angol reformáció célja?"
] |
qgen: title: Cipzár context: A cipzár – hivatalos nevén húzózár vagy villámzár a Magyar értelmező kéziszótár szerint – mindennapos termékeken gyakran alkalmazott záró kellék. Az angol „zipper” elnevezés, amiből a „cipzár” szó is származik, a Goodrich cégtől ered, amely ezt a fajta zárat gumicsizmáin alkalmazta. Az angol zip szó egyik jelentése: gyorsaság, lendület, ebből egyértelműen következik a hazai villámzár elnevezés eredete.
Cipzárakat különféle anyagokból, kivitelben, méretben és színben készítenek, mert igen sokféle területen alkalmazzák. A mai cipzár feltalálójának Whitcomb L. Judson amerikai mérnököt lehet tekinteni, aki 1893-ban szabadalmaztatta találmányát. Az első, sorozatgyártásban előállított termék 1905-ben jelent meg. Ezt tökéletesítette a svéd származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő mérnök, Gideon Sundbäck, aki megalkotta a nyitást és zárást végrehajtó kocsit, létrehozva ezzel a mai cipzárat.
|
[
"Mi a cipzár hivatalos magyar elnevezése?",
"Mit gyártott a Goodrich cég?",
"Ki találta fel a cipzárt?",
"Mikor szabadalmaztatták a cipzárat?",
"Mikor kezdték el a cipzár sorozatgyártását?",
"Ki tökéletesítette a Judson által feltalált cipzárat?",
"Mit tett hozzá Judson cipzárához Sundback?",
"Magyar találmány a cipzár?",
"Mióta használják a magyarban a cipzár írásmódot a zipzár helyett?",
"Miért tettek a Goodrich gumicsizmáira cipzárat?"
] |
qgen: title: Cipzár context: A „zipper” elnevezés (amiből a „cipzár” szó is származik) a Goodrich cégtől ered, amely ezt a fajta zárat gumicsizmáin alkalmazta. (Az angol zip szó egyik jelentése: gyorsaság, lendület, ebből egyértelműen következik a hazai villámzár elnevezés eredete. De az is lehet, hogy hangutánzó szónak szánták.)
Az igazi első nagy sikert az Amerikai Egyesült Államok hadseregének hatalmas megrendelése jelentette, amikor az első világháború idején a katonák ruházatát és egyes felszerelési tárgyait ilyen záródással látták el. Célszerűségénél fogva azonban a cipzár a polgári életben is igen hamar nagy népszerűségre tett szert. Az 1930-as években Elsa Schiaparelli (1890–1973) az haute couture-be is bevezette és gyerekruhákon is használták, 1937-ben pedig – az igazi nagy siker jeleként – alkalmazni kezdték a férfinadrágokon.
A műanyagok használatának előretörésével a korábban fémből készült záróelemek mellett létrejöttek a műanyag fröccsöntött fogazatú, majd a spirálcipzárak is. Ezt követték a ma legkorszerűbb, szalagszövéssel kombinált előállítású spirálcipzárak. Emellett a kocsik (nyitók) fejlesztése sem maradt el.
|
[
"Honnan származik a cipzár szó?",
"Mikor terjedt el a cipzár használata?",
"Melyik hadsereg alkalamazott először cipzárakat?",
"Ki alkalmazott először exkluzív ruhadarabokon cipzárat?",
"Mikor jelent meg a férfinadrágok sliccén a cipzár?",
"Eleinte miből készült a cipzárak fogazata?",
"Hogyan készültek az első műanyag cipzárfogak?",
"Milyen a legkorszerűbb cipzárak szerkezete?",
"A hadiipar terjesztette el a cipzárat?",
"Hogy hívják a cipzár nyitószerkezetét?",
"Mikor jelent meg Magyarországon az első cipzár?",
"Hány cipzárt használt fel az amerikai hadsereg az első világháborúban?",
"Milyen típusú gyerekruháknál használták először a cipzárakat?"
] |
qgen: title: Cipzár context: A cipzár fő elemei a következők:
a textilszalagok, amelyek a zárláncot hordozzák és amelyeknél fogva a szerkezet felvarrható. Anyaguk rendszerint pamut, poliészter vagy poliamid;
a zárlánc, amely állhat a fém- vagy műanyag fogak sorából, vagy készülhet műanyag (leggyakrabban poliészter- vagy poliamid-) huzalból alkotott spirálból;
a fémből vagy műanyagból készült kezdő- ill. végszem; a kezdőszem egyes kiviteleknél (az ún. bontható cipzárnál) két részből áll, amelyek egymással összekapcsolhatók ill. egymástól elválaszthatók;
a kocsi, vagy más néven: nyitó, amely a kialakított kényszerpályával a zárást és nyitást végzi. Mozgatását fogó könnyíti meg.
|
[
"Mi a szerepe a cipzár textilszalagjainak?",
"Miből készülnek a cipzárak textilszalagjai?",
"Milyen anyagból lehet a cipzárak zárlánca?",
"Hogy hívják a cipzár elejét?",
"Hogyan nyitja és zárja a cipzárt a kocsi?",
"Hogy hívják a cipzár fogait együttesen?",
"Mi az előnye a spirálcipzáraknak?",
"Vannak bontható spirálcipzárok?",
"Hogy rakják rá a spirálcipzár zárláncát a textilszalagra?"
] |
qgen: title: Cipzár context: A szalag, a zárlánc és a kocsi a cipzárak minden fajtájánál mindig megtalálható, a kezdő ill. végszem a funkciótól, felhasználástól függően változhat. Végtelen kivitelnél például nincs kezdő ill. végszem; egyes bútorokon, matracok burkolásán alkalmazott cipzárakon a kocsi akár fölösleges is lehet, mert egyszer kell a borítást lezárni, újbóli nyitására nincs szükség. Ágyneműhuzatoknál a fogó nélküli kocsival ellátott cipzárt bevarrás után reteszvarrattal zárják le, ez helyettesíti a kezdő- és végszemet. Vannak két kocsival ellátott cipzárak is, ezeknél a különböző helyzetben elhelyezett kocsik a mindkét oldalról történő nyitást és zárást teszik lehetővé. A csak zárt típust főleg nadrágokhoz, ruhákhoz, kisebb bőrárukhoz, piperetáskákhoz, cipőkhöz, csizmákhoz ajánlják. A bontható cipzár fő felhasználási területe a sport- és farmerruházat, a sátrak, hálózsákok, bőrdíszműáruk, védőhuzatok.
A cipzárak a gyártási adottságok folytán 5 cm-nél általában nem lehetnek rövidebbek, műanyag fröccsöntött változatnál a gyártható legrövidebb hossz 12 cm.
|
[
"Melyek a cipzár kötelező elemei?",
"Melyik fajta cipzáraknál nincs végszem?",
"Melyik cipzáralkatrészek hiányoznak az ágyneműhuzatok cipzárairól?",
"Vannak cipzáras ágyneműhuzatok?",
"Van olyan cipzár, amin két kocsi van?",
"Milyen termékekhez használnak nem bontható cipzárakat?",
"Mekkora a legrövidebb cipzár?",
"Milyen hosszú a legrövidebb műanyag fröccsöntött cipzár?",
"Mi az a reteszvarrat?",
"Milyen sportruházaton használnak bontható cipzárakat?",
"Miért nem tudnak 5 cm-nél rövidebb cipzárt gyártani?"
] |
qgen: title: Cipzár context: A fémszalagból kivágott fogakat, amelyeken kiemelkedő és bemélyedő rész biztosítja a záródást, egyenlő távolságokban rögzítik a textilszalagra. A felhasznált fém lehet alumíniumötvözet, sárgaréz (esetleg antikolva vagy fekete oxidált bevonattal ellátva) vagy alpakka (ezt ellenállóbb és jobb futású cipzárak esetében használják). Használnak erre a célra nikkelt is, de erről megállapították, hogy az arra érzékenyeknél bőrallergiát okoz, ezért lehetőleg kerülendő. Fémfogazatú cipzárt elsősorban nagyobb mechanikai igénybevételnek kitett helyeken használnak.
Elterjedtek a fröccsöntött műanyag fogazatú cipzárak is. Itt a fogak kialakítása eltér a fémből készült fogakétól: olyan fejjel rendelkeznek, amely az ellenoldali fogazat fogközeibe illeszkedik. A textilszalag poliészterből, a fogazat többnyire polietilénből vagy más műanyagból készül. A fogak a fröccsöntés során közvetlenül a textilszalagon szilárdulva megkötődnek. Ellentétben a fémfogazatú cipzárral, itt a fogakat a legkülönfélébb színekben lehet előállítani, amelyek megegyezhetnek a szalag színével, de el is térhetnek attól – ahogy a divat kívánja.
|
[
"Hogyan készítik a fémcipzárak fogát?",
"Milyen fémből lehetnek a cipzárak?",
"Miért nem használják széles körben a nikkelcipzárakat?",
"Milyen helyeken használnak fémcipzárt?",
"Egyforma a fém- és műanyag fogazatú cipzárfogak kialakítása?",
"Hogy kerülnek rá a műanyag cipzárfogak a textilszalagra?",
"Mennyire elterjedt a nikkelallergia?",
"Mennyi idő alatt köt meg a műanyag cipzár fogazata a gyártás során?"
] |
qgen: title: Cipzár context: Az összetartozó két szalag szemben levő oldalaira erősített, műanyag huzalból készült spirálok záródáskor egymásba illeszkednek. A két spirál ellentétes menetemelkedésű, hogy jól össze tudjanak kapaszkodni. A spirálokat, amelyekbe esetleg előzőleg egy erősítő zsinórt fűznek be, a szalagra korábban rávarrták, a legkorszerűbb típusoknál azonban már a szalag szövése során egy műveletben építik be a szintén poliészter- vagy esetleg poliamidszalagokba. A műanyag huzalt a szalagszövőgépbe történő bevezetés előtt hő hatása alatt enyhén ellapítják, az így eltorzított spirálrész kissé kitüremkedő alakzata teszi lehetővé a zárást. Ebből a fajtából készül végtelen változat is, amit a feldolgozó a mindenkori szükséglet szerinti hosszra vágva használhat fel. A spirálzárlánc előnyös tulajdonsága, hogy nagyon hajlékony.
|
[
"Milyen a szerkezete a spirálcipzárnak?",
"Hogyan rögzitík a műanyag spirált a spirálcipzárakon?",
"Miért előnyös a spirálcipzár?"
] |
qgen: title: Cipzár context: A kocsi a belsejében kialakított Y alakú pályájával végzi el a két szembe fordított fogazat ill. a két spirál meneteinek összekapcsolását, a fogak ill. spirálmenetek szétválasztásával pedig a nyitást. A kocsiknak kialakításuk szerint háromféle típusa van:
a laza kocsi szabadon fut a zárláncon, így mozgása nem korlátozott, helyzete a mozgatástól függően változik;
a „tűs” kivitelnél a fogón kialakított kiemelkedés („tű”) végzi a kocsi rögzítését: ha a fogót a zárlánc síkjába fektetjük, ez a kiemelkedés beakad a fogak közé és megakadályozza a kocsi elmozdulását (hátránya azonban, hogy elhasználódásra hajlamos és ha elkopott, nem tölti be ezt a feladatát);
az „automata” kocsi a legkorszerűbb, a beépített rugós reteszelő elem a kocsit az adott helyzetében biztonságosan rögzíti.
A fémfogazatú cipzáraknál az oldalak összehúzása után kerül a kocsi a zárláncra, ezután zárják le a végeket. A spirálcipzáraknál a végtelen állapotban történő színezést követően történik a méretre vágás, a kocsi felhelyezése, a végek lezárása. A fröccsöntött műanyag fogazatú cipzáraknál a méretre vágás után kerül a kocsi a zárláncra.
|
[
"Milyen alakú belülről egy cipzárkocsi?",
"Milyen típusú cipzárkocsik vannak?",
"Miért előnyös a tűs cipzárkocsi?",
"Mi rögzíti az automata cipzárkocsit?",
"Mikor teszik fel a cipzárkocsit a gyárban a fémcipzárakra?",
"El tud kopni egy cipzár?",
"Milyen helyeken használnak laza kocsijú cipzárakat?",
"Hol alkalmaznak tűs cipzárkocsit?",
"Mikor találták fel az automata kocsijú cipzárt?"
] |
qgen: title: Cipzár context: A különböző technikákkal előállított cipzárak színének általában egyeznie kell annak a terméknek a színével, amelybe bevarrják. Mivel összetett termékről van szó, nem mindig egyszerű feladat, hogy az alkotóelemek egyforma színűek legyenek.
A spirál típus színezése egyszerűbb, mert azt „végtelen” hosszú, kész állapotú szalagban lehet elvégezni. A szalagokat lazán perforált falú tárcsás hengerekre csévélik, és így helyezik el a színezőgépben. A zárt rendszerű, túlnyomáson működő (HT) berendezésben, 100 °C feletti hőmérsékleten történik meg a szalag és a spirált kialakító monofil színezése. A színezett szalagokat öblítést követően dobszárítón szárítják.
A műanyag fröccsöntött fogazatú típus esetén nehezebb a színes termék kialakítása. A szövött szalagot külön műveletben előre megszínezik. A műanyag fogak anyagát granulátum alakban színezik, az optimális keverésű színes masszából fröccsöntik rá az előzőleg színezett és méretre vágott textilszalagra.
A fémfogazatú változatnál is előre színezik a szalagot, ezután a hosszméretnek megfelelően rányomják rá a fogakat.
A színes kocsikat illetve fogókat szerelés után dobban, beégetéssel történő festéssel állítják elő.
|
[
"Miért nehéz a cipzárak színezése?",
"Melyik cipzárt a legegyszerűbb színezni?",
"Mikor színezik a spirálcipzárt?",
"Hogy teszik a színezőgépbe a spirálcipzárt?",
"Milyen hőmérsékleten színezik a spirálcipzárakat?",
"Hol szárítják meg a már megfestett spirálcipzárakat?",
"Hogy festik meg a műanyag fröccsöntött cipzárakat?",
"Hogyan színezik a cipzárkocsikat?",
"A fémcipzárak szalagját a fémmel együtt festik?",
"A fröccsöntött cipzárak anyagát por alakban színezik?",
"Mit jelent az, hogy monofil?",
"Hány fokon szárítják a megfestett spirálcipzárakat?",
"Mekkora dobban festik meg a cipzárkocsikat?",
"Hogyan szerelik rá a cipzárkocsira a fogót?",
"Mennyi ideig tart egy cipzárkocsi megfestése?",
"Milyen hőmérsékleten égetik be a fém cipzárkocsikba a festéket?"
] |
qgen: title: Cipzár context: A cipzárak műszaki adatai a következőkre terjednek ki:
a cipzár fajtája,
a textilszalag anyaga,
a zárlánc (a fogak ill. a spirál) anyaga,
a zárlánc szélessége,
a textilszalag szélessége,
a zárt cipzár keresztirányú szakítószilárdsága, ami a fogak egymásba kapaszkodásának erejére, ill. a fogak vagy a spirál rögzítésének erősségére utal,
a kezdőszem keresztirányú szakítószilárdsága (azaz az, hogy a cipzár keresztirányú igénybevételekor a kezdőszem mekkora terhelést bír el kiszakadás nélkül),
a végszemek hosszirányú szakítószilárdsága,
a bontórész keresztirányú szakítószilárdsága (azaz az, hogy a cipzár keresztirányú igénybevételekor a bontórész mekkora terhelést bír el kiszakadás nélkül).
Mindezek vizsgálatára hazánkban az MSZ 8813-1 szabvány előírásait alkalmazzák.
A cipzárak igen széles méretválasztékban készülnek. A leggyakrabban alkalmazott típusoknál – a típustól és a mérettől függően – a textilszalag szélessége 11–21 mm, a zárláncé 4–9 mm. A zárt cipzár keresztirányú szakítószilárdsága 250–800 N. A kezdőszem keresztirányú szakítószilárdsága a 250–800 N, a végszemek hosszirányú szakítószilárdsága az 50–150 N, a bontórész keresztirányú szakítószilárdsága a 80–180 N tartományban van.
|
[
"Mit mutat meg a zárt cipzár keresztirányú szakítószilárdsága?",
"Melyik szabvány rendelkezik hazánkban a cipzárak szakítószilárdságáról?",
"Általában milyen széles a cipzárak textilszalagja?",
"Milyen széles általában a cipzárak zárlánca?",
"Milyen tartományba esik a zárt cipzár keresztirányú szakítószilárdsága általában?",
"Van magyar szabvány a cipzárak méretezésére?",
"Melyik erősebb azonso méret esetén, a műanyag vagy a fémcipzár?",
"Hol végzik a cipzárak szakítószilárdságának vizsgálatát?",
"Melyik típusú cipzár a leggyengébb?"
] |
qgen: title: Cipzár context: A 12 mm széles szalagon elhelyezett 4 mm széles zárláncú cipzárt sportruházathoz, nadrágokhoz, szoknyákhoz ajánlják, ill. minden olyan területen, ahol a nagy szilárdság és az esztétikailag kis méret előnyös. A 14 mm széles szalagon elhelyezett 6 mm-es zárláncú cipzár sí- és egyéb sportruházathoz, bőrruhákhoz, bőröndökhöz, cipőkhöz, sátrakhoz előnyös. A 8 mm-es zárlánc 17 mm-es textilszalagon különlegesen nagy igénybevételű területeken, sportcikkek, bőrdíszműáruk, bőröndök és különböző tokok, katonai termékek stb. esetében használható.
Ruházati termékeken valamennyi cipzártípus alkalmazható, természetesen a ruhadarab adottságaitól és a divattól függően. A műanyag zárláncú változatok előnyösen használhatók szabadtéri felszereléseken és sportruházati cikkeken (pl. sátrakon, táskákon, dzsekiken stb.), mert jól bírják az időjárás viszontagságait, továbbá – kihasználva vegyszerálló tulajdonságaikat – olyan munkahelyeken, ahol vegyszerekkel kerülhetnek érintkezésbe. Az erős koptató hatásnak kitett helyeken (pl. farmernadrágokon) a fémcipzárak terjedtek el. Alsóruházati cikkeken fémfogazatú cipzár használata nem célszerű.
|
[
"Mihez használnak olyan cipzárt, ahol 12 mm a szalag és 4 mm a zárlánc?",
"Mekkora méretű cipzárt ajánlanak a síruhákhoz?",
"Mihez használnak 14 mm széles szalagon elhelyezett 6 mm zárláncú cipzárt?",
"Hol ajánlatos műanyag cipzárt használni?",
"Miért jobb műanyag cipzárt használni szabadtéri felszereléseken?",
"Miért érdemes műanyag cipzárt használni vegyszerekkel érintkező tárgyakon?",
"Hol alkalmaznak inkább fémcipzárakat?",
"Hol nem javasolt fémcipzárt használni?",
"Befolyásolja a divat az, hogy milyen típusú cipzárt tesznek egy ruhadarabra?",
"Milyen katonai termékekre tesznek széles cipzárokat?",
"Miért nem célszerű fémcipzárt varrni alsóruházati termékekre?",
"Mi alapján válasszunk a műanyag fröccsöntött és spirálcipzár között?",
"Szoktak keskeny cipzárt varrni bőrruhákra?"
] |
qgen: title: Cipzár context: Ha a kocsi nehezen mozog a cipzáron, a fogakat szappannal, viasszal vagy puha grafitceruzával kell bedörzsölni, ez síkosabbá teszi a felületüket. Ez különösen a fémfogazatú cipzáraknál hatásos módszer. A műanyag fogazatú és a spirál cipzárnál szilikonnal való bepermetezés segíthet.
Az időjárás viszontagságainak kitett (csizmán, sátoron stb. alkalmazott) cipzárakat rendszeresen meg kell tisztítani a rárakódott szennyeződésektől, mert ezek akadályozzák a működését és erősen koptatják a fogakat és a kocsit. Tisztítás után célszerű a cipzárat szilikonoldattal bepermetezni, hogy könnyebb legyen a működése, és ez egyúttal a vízzáróságát is javítja.
Mosás előtt célszerű a cipzárt felhúzni (zárni), nehogy a fémfogazatú cipzár megrongálja a többi ruhát. A műanyag cipzár forró vízben deformálódhat és használhatatlanná válhat, ha nyitott állapotban mossák.
Ha a cipzár a kocsi fölött szétnyílik, ez nem jelenti azt, hogy használhatatlanná vált. Gyakran segít, ha ilyenkor a kocsit teljesen a cipzár végéhez húzzuk, mintha zárni akarnánk, majd kézzel kapcsoljuk össze a fogakat egészen a másik végéig. Ehhez a szalagokat meg kell hajlítani és egyenként összeilleszteni a fogakat.
|
[
"Hogy kell megjavítani a cipzárt, ha akadozik?",
"Mivel lehet a fémcipzárakat könnyebb futásúvá tenni?",
"Milyen cipzárakat érdemes szilikonnal bepermetezni?",
"Hogyan kell ápolni a szabdtérben használt cipzárakat?",
"Javít a szilikonos bepermetezés a cipzár működésén?",
"Cipzáros ruhákat hogyan kell mosni?",
"Miért jobb zárt állapotban mosni a cipzárakat?",
"Miért érdemes beviaszozni a cipzárakat?",
"Hogyan kell kiszedni a sarat egy cipzárból?",
"Hogyan hat a cipzár szalagjára a rápermetezett szilikon?"
] |
qgen: title: Csontváry Kosztka Tivadar context: Csontváry Kosztka Tivadar (született Kosztka Mihály Tivadar) (Kisszeben, 1853. július 5. – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.) magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét.
Eredetileg patikusként dolgozott, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását, és Münchenben, Hollósy Simon festőiskolájában tanult. Kitűnő tanulmányai maradtak fenn ebből a korszakából. Rendszeresen utazott, jelentősebb képeit a Közel-Keleten festette. Viszonylag kevés, mintegy száz nagyobb művet alkotott. Külföldi kiállításairól (például a maga által szervezett 1907-es párizsi tárlatról) általában elismerően nyilatkoztak, de Magyarországon nemigen méltányolták. Ehhez különc (mértéktartó) életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétikus allűrjei is hozzájárultak; ezeket képeinek több elemzője pszichopatológiásnak vélte. Megismerését nehezítette az is, hogy képeit megtartotta. Örökösei anyagárban, kocsiponyvaként akarták eladni alkotásait, amiket az utolsó pillanatban vett meg Gerlóczy Gedeon.
|
[
"Melyik városban halt meg Csontváry?",
"Melyik városrészben halt meg Csontváry Kosztka Tivadar?",
"Mi volt Csontváry eredeti foglalkozása?",
"Miért hagyta ott Csontváry a patikusi állását?",
"Hogy került Hollósy Simon Münchenbe?",
"Hol tanult Csontváry?",
"Hogyan értékelték életében Csontváry művészetét?",
"Hol szervezett Csontváry kiállítást 1907-ben?",
"Ki vásárolta meg Csontváry képeit?",
"Mit csinált Csontváry a képeivel?",
"Ki volt Gerlóczy Gedeon?",
"Hol készültek Csontváry jelentősebb képei?",
"Miért utazott Csontváry a Közel-Keletre?",
"Hogyan lett Kosztka Tivadarból Csontváry?"
] |
qgen: title: Csontváry Kosztka Tivadar context: Festészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de egyik, elhatárolható művészeti irányzathoz sem tartozott. Magát a „Napút festők” közé sorolta. Talán a legismertebb festménye a Magányos cédrus, aminek címét azonban az utókor adta: Csontváry katalógusaiban az Egy cédrusfa Libanonból címen szerepel. Magyarországon jóval halála után, képeinek 1963-as székesfehérvári kiállítása tette népszerűvé. Alkotásai ritkán cserélnek gazdát, a magyar árverési rekordot 2012 óta 240 millió forinttal a Traui tájkép naplemente idején című festménye tartja. Életének első jelentősebb összefoglalása Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar című, tudományos igényű műve, ami 1964-ben jelent meg.
|
[
"Melyik művészeti irányzathoz tartozott Csontváry Kosztka Tivadar?",
"Kik voltak a \"Napút festők\"?",
"Ki adta a Magányos cédrus című festmény címét?",
"Mi volt a Magányos cédrus című kép eredeti címe?",
"Mennyiért vették meg Csontváry Traui tájkép naplemente idején című festményét 2012-ben?",
"Ki írt először könyvet Csontváryról?",
"Mi a címe Németh Lajos Csontváry-könyvének?",
"Mikor lett népszerű Csontváry Magyarországon?"
] |
qgen: title: Csontváry Kosztka Tivadar context: A felvidéki Kisszebenben, Vincent van Gogh születési évében, 1853. július 5-én született, de valójában mégsem tekinthető kortársának, mivel Van Gogh már nem élt, amikor Csontváry festői korszaka elindult. Édesapja, dr. Kosztka László gyógyszerész, aki a helyi közösség igen megbecsült tagjaként, hivatása mellett különféle rendészeti-közigazgatási jellegű (rendőrkapitányi és postai) feladatokat is ellátott. Különcségei már neki is voltak: az akkori magyar közállapotoktól meglehetősen idegen módon, kerülte a szeszesital és a dohányzás minden formáját, szabadidejében pedig pirotechnikai kísérleteket folytatott, petárdákkal és minirakétákkal; tehát afféle amatőr tudós volt, amilyen „külföldön” egyébként sem volt ritka a „nagy háború” előtt. Édesanyja az Ung megyei származású daróci Heizelmayer Franciska volt.
|
[
"Kivel született azonos évben Csontváry?",
"Csontváry kortársának tekintjük-e van Gogh-ot?",
"Csontváry és van Gogh miért nem tekinthetők kortársaknak?",
"Mikor indult Csontváry festői korszaka?",
"Mi volt a foglalkozása Kosztka Tivadar apjának?",
"=5. Mi volt Csontváry apjának a foglalkozása?",
"Hogy hívták Csontváry anyját?",
"Mivel kísérletezett Kosztka László?",
"Fogyasztott-e Csontváry apja szeszes italt?",
"Miért nem dohányzott Csontváry apja?",
"Dohányzott-e Csontvári Kosztka Tivadar?",
"Mikor halt meg van Gogh?"
] |
qgen: title: Csontváry Kosztka Tivadar context: Ezután ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című sokalakos, expresszionista kompozíciója, amelyen egyes kritikusok szerint már a lappangó skizofrénia jelei mutatkoznak. Betegségével kapcsolatban azonban kételyek is felmerültek, hiszen a festőt nem kezelték hivatalosan skizofrénia miatt. Boncjegyzőkönyve és saját kutatásai alapján Czeizel Endre például arra a következtetésre jutott, hogy Csontváry nem volt őrült. Az őrültségelmélettel szemben foglalt állást W. Barna Erika és Waszlavik László is a Csontváry–100 centenáriumi konferencián.[forrás?]1906-ban megfestette a fő művének érzett legnagyobb méretű vásznat, a Naptemplom Baalbekbent, amelyről Rockenbauer Pál így írt:
… és megfestette a világnak méreteiben egyik legnagyobb, saját, mindinkább befelé forduló értékítéletében pedig a világ legnagyobb festményét, melynek bizarrnak tetsző, addig sohasem látott színei annyi vitára és gúnyra adtak alkalmat itthon. Pedig ezek a színek ott vannak a Libanon rózsásba látszó hegyláncán, az alkonyat felé kocogó Napnak az égre varázsolt színjátékában.
|
[
"Melyik képét érezte Csontváry a fő művének?",
"Hány alak látható A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című kompozíción?",
"Őrült volt-e Csontváry W. Barna Erika és Waszlavik László szerint?",
"Miért gondolják egyesek Csontváryról, hogy skizofrén volt?",
"Milyen stílusú A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című kép?",
"Mi volt a címe a Csontváryról szóló centenáriumi konferenciának?",
"Mikor tartották a Csontváry - 100 centenáriumi konferenciát?"
] |
qgen: title: Csontváry Kosztka Tivadar context: Műveinek száma más festőkéhez viszonyítva csekély, az ismertté vált festményeinek száma egyes források szerint 112; Romváry Ferenc monográfiájában azonban 125 címet sorol fel.
Művei ritkán kerülnek értékesítésre. 2012. december 16-án a Traui tájkép naplemente idején című festménye 240 millió forintos áron kelt el. A Virág Judit Galéria által értékesített kép azóta is tartja a magyar árverési rekordot. Ezt megelőzően 2006-ban a Szerelmesek találkozása (Randevú) című festményt 230 millió forintért árverezte el a Kieselbach Galéria, ami ezt a rekordot tartotta.
|
[
"Mennyiért árverezték el a Randevú című Csontváry-képet?",
"Melyik kép tartotta a magyar árverési rekordot 2008-ban?",
"Melyik galéria értékesítette a Traui látkép naplemente idején cmű művet?",
"Hány képet festett Csontváry?",
"Romváry szerint hány képet festett Csontváry?",
"Jelenleg melyik kép tartja a magyar árverési rekordot?",
"Más festőkhöz képest több vagy kevesebb képet festett Csontváry?",
"Kinek a tulajdonában van a Randevú című festmény?",
"Mennyi volt a kikiáltási ára a Traui tájkép naplemente idején című festménynek?",
"Miért nem tudjuk pontosan, hány képet festett Csontváry?"
] |
qgen: title: Csontváry Kosztka Tivadar context: Írott munkái egy sajátos vallásos ill. filozófiai gondolatrendszer megalkotásáról árulkodnak, mely igen egyéni; s amelyekben Csontváry mentális állapotának romlása miatt az idő haladtával egyre kevésbé választható el zsenialitás és az őrület; azonban tükröződnek bennük a kor új tudományos eredményei és a korabeli metafizikai és vallási áramlatok. Hasonló rendszereket, melyben fontos szerepe van az egyistenhitnek), ugyanakkor panteisztikus módon (Nap- és tűz-tisztelet) az Ószövetség teljes elutasításával; a kor új és "szenzációs" tudományos fogalmainak (energia, idegélettan) más korabeli művészek is alkottak, mint például Komjáthy Jenő költő. Valószínűleg mindkettejükre komoly hatást gyakorolt a neognosztikus anarchista filozófus, Schmitt Jenő Henrik.
Csontváry fontosabb írásai, röpiratai:
Energia és művészet. A kultúrember tévedése. Budapest, 1912
A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni. Budapest, 1913
Önéletrajz
A Pozitívum
A Tekintély
|
[
"Mi okozta Csontváry mentális állapotának romlását?",
"Mi tükröződik Csontváry írásaiban?",
"Ki volt Komjáthy Jenő?",
"Mikor jelent meg Csontváry önéletrajza?",
"Mikor jelent meg Csontváry Energia és művészet című könyve?",
"Ki írta a Pozitívum című művet?"
] |
qgen: title: Csontváry Kosztka Tivadar context: Magyarországon csekély elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része – noha európai kritikusok az általa kiállított képek értékes voltát már életében fel- és elismerték – az értetlenséghez valószínűleg különc, excentrikus egyénisége és életvitele is hozzájárult. (Például írásai szerint köznevetség tárgya volt amiatt, hogy étrendjét késői éveiben elsősorban gyümölcsök és zöldségek képezték, és tartózkodott a szesztől és egyéb mesterséges szerektől – holott manapság az „egészséges életvitel és étkezés” igencsak központi és nagymértékben reklámozott fogalmak). Ezen kívül meggyőződéses pacifista volt.
|
[
"Kik ismerték el Csontváry képeit már életében?",
"Hogyan fogadták Csontváryt Magyarországon?",
"Milyen volt Csontváry egyénisége?",
"Miért volt köznevetség tárgya életében Csontváry?",
"Fogasztott-e szeszes italokat Csontváry a késői éveiben?",
"Mi volt Csontváry kedvenc gyümölcse?",
"Miért váltott étrendet Csontváry?"
] |
qgen: title: Csontváry Kosztka Tivadar context: Németh Lajos 1964-ben jelentette meg az első életéről szóló tudományos igényű művet Csontváry Kosztka Tivadar címmel. Ezt követően 1966-ban Pertorini Rezső Csontváry patográfiája, majd 1970-ben Németh Lajos átdolgozott, bővített második kiadásban megjelenő Csontváry nagymonográfiája is megjelent. 1976-ban adták ki a Csontváry-emlékkönyvet, amely gazdag válogatást tartalmaz Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a már megjelent Csontváry-irodalomból is.
Sírja az Óbudai temetőben volt, ma a Fiumei Úti Sírkertben az 1967-ben felállított emlékszobra található:
|
[
"Mikor jelent meg először könyv Csontváry életéről?",
"Mi a patográfia?",
"Kik írtak Csontváryról?",
"Miről szól a Csontváry-emlékkönyv?",
"Mikor jelent meg a Csontváry Kosztka Tivadar című mű második kiadása?",
"Hol állítottak emlékszobrot Csontvárynak 1967-ben?",
"Ma hol található Csontváry sírja?"
] |
qgen: title: Csontváry Kosztka Tivadar context: Született 1853. július 5-én Kisszebenben. Gyógyszerésztanonc, majd -gyakornok Iglón.
1880. október 13-án misztikus elhívatás-élményt élt át.
1881-ben római tanulmányútra ment, hogy megismerje feladatát.
1884-től Gácson gyógyszerész – ezzel teremtette meg anyagi függetlenségét.
1894-től tanult Hollósy Simon festőiskolai füzeteiből, majd Münchenben, Karlsruhéban, Párizsban.
A századforduló körüli években Itáliában és Dalmáciában festett napútképeket.
1904-ben Kairóban is meglátta a keresett „napútszíneket”.
1905 – kiállítása Budapesten.
1907 – kiállítása Párizsban, megfestette a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. képet.
1908 – elkészült a Mária kútja.
1909 – elkészült a valószínűleg utolsó befejezett műve, a Sétalovaglás a tengerparton.
1913 – elkészült A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni c. tanulmánya.
1914-től készítette a Magyarok bejövetele c. művét (csataképvázlatok)
1919. június 20-án két héttel 66. születésnapja előtt érgyulladásban meghalt.
1949-ben képeit kiállítják a kortárs magyar festészet kiállításán a párizsi Musée National d’Art Moderne-ben.
1958-as brüsszeli világkiállításon művei nagy sikert aratnak.
1963 – kiállítás Belgrádban.
|
[
"Hol gyakornokoskodott Csontváry?",
"Hogyan teremtette meg Csontváry anyagi függetlenségét?",
"Milyen képeket festett Csontváry Dalmáciában?",
"Melyek a napútszínek?",
"Miben halt meg Csontváry?",
"Melyik városban rendeztek 1949-ben kiállítást a kortárs magyar festészetről?",
"Kinek a festőiskolai füzeteiből tanult Csontváry?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A reformkorban és a dualizmusban is meghatározó államférfi „a haza bölcse” és „a nemzet prókátora” titulust kapta.
Jogi végzettséget szerzett és ügyvédi vizsgát tett, majd Zala vármegye szolgálatába állt. Politikusként a reformországgyűlésen a liberális ellenzék első embere volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja. A kiegyezés létrejöttében elévülhetetlen érdemeket szerzett. 1866-ban ő vezette azt a magyar tárgyalódelegációt, amelyik az áprilisi törvényekről, a nemzeti őrsereg és az önálló nemzeti bank felállításának kivételével kompromisszumra jutott Ausztriával.
|
[
"Deák Ferenc hány éves korában halt meg?",
"Deák Ferenc hol született?",
"Hol van Söjtör?",
"Kit neveztek a nemzet prókátorának?",
"Ki az a prókátor?",
"Deák Ferenc liberális volt?",
"Milyen tisztséget vállalt Deák Ferenc a Batthyány-kormányban?",
"Deák Ferenc hol kezdte a pályáját a jogi végzettség megszerzése után?",
"Miről tárgyalt a Deák Ferenc vezette delegáció 1866-ban?",
"Mikor volt a kiegyezés?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Történelmi nagysága abban áll, hogy fő támogatója volt annak a folyamatnak, mely során elhárultak a magyar nemzet útjából azok az akadályok, amelyek az uralkodóházhoz és az örökös tartományokhoz fűződő viszonyt lehetetlenné tették. Tevékenységével nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg, hanem lehetővé tette Magyarország további fejlődését, anyagi és szellemi gyarapodását.
A politika mellett a tudományokban is jártas volt; mint államférfi a magyar történelem legnagyobbjai közé tartozik. A 19. század egyik legtehetségesebb magyar politikusaként tartják számon, aki megteremtette Magyarország átalakulásának és fejlődésének törvényi kereteit.
Több mondata szállóigévé vált, köztük a Hazát féltő kijelentés, melyet többek között a Fiumei Úti Sírkertben található Deák-mauzóleum márványába is bevéstekː „Kockáztathatunk mindent a Hazáért, de a Hazát kockáztatni semmiért nem szabad.”
|
[
"Deák Ferencet mi tette az egyik legnagyobb magyar államférfivé?",
"Milyen tudományok művelője volt Deák Ferenc?",
"=2. Milyen tudományokban jeleskedett Deák Ferenc?",
"Deák Ferenc mikor élt?",
"Hol található Deák Ferenc mauzóleuma?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: A Zala vármegyei nemesi származású kehidai Deák család sarja. Idősebb kehidai Deák Ferenc (1761–1808), főszolgabíró, táblabíró, és szarvaskendi és óvári Sibrik Mária Erzsébet (1768–1803) fia. Deák Ferenc tekintélyes, régi nemesi család hetedik gyermekeként született a Válicka-patak menti Söjtör községben, ami akkor a család egyik nagyobb birtoktestének a központja volt. A másik központ a 19. század elején Kehidán és környékén volt. Apai nagyszülei nemes Deák Gábor (1730–1788), Zala vármegye táblabírája, és hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Anna (1743–1803) voltak.
|
[
"Nemesi származású volt Deák Ferenc?",
"Ki volt Deák Ferenc édesapja?",
"Deák Ferencnek ki volt az édesanyja?",
"Hol volt a Deák család birtokainak központja?",
"Deák Ferenc hányadik gyermek volt a családban?",
"Hány testvére volt Deák Ferencnek?",
"Mi folyik át Söjtörön?",
"Mi volt a foglalkozása Deák Ferenc apai nagyapjának?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: A Deák család a ma Szlovéniához tartozó Zsitkócról származott. A zsitkóci birtok Deák születése idején azonban a család szempontjából már nem volt annyira jelentős, ugyanis nagyapja, Deák Gábor – akiről a kutatók azt állítják, hogy a dúsgazdag Hertelendy Anna feleségül vételével alapozta meg a család szerencséjét – a söjtöri és kehidai birtokok fejlesztését helyezte előtérbe. A nagyapa azonban még feltehetően Zsitkócon született és élt is bizonyos ideig. Az ő Ferenc nevű édesapja is már főszolgabíró volt. Hiteles források szerint az elődök már a 17. században biztosan Zsitkócon éltek. Az is bizonyos, hogy a család már 1703-ra nemesi rangra emelkedett, mert több forrás szerint is akkortól már szerepelnek nemes Deákok Zsitkócon. Apai ágon, Deák Ferenc dédszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Gáspár és sági Sághy Krisztina (†1744) voltak. Deák Gáborné Hertelendy Anna az ősrégi tekintélyes zalai szenterzsébeti Terjék család leszármazottja volt apai ükdanyja, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ambrusné szenterzsébeti Terjék Mária révén, aki szenterzsébeti Terjék Ferenc lánya volt.
|
[
"Melyik országhoz tartozik ma Zsitkóc?",
"=1. Zsitkóc melyik országban van ma?",
"Miért vesztette el egykori kiemelt jelentőségét Zsitkóc Deák Ferenc családja számára?",
"Mikor kapott nemesi rangot Deák Ferenc családja?",
"Deák Gáborné Hertelendy Anna hogyan kötődött a Terjék családhoz?",
"Ki volt szenterzsébeti Terjék Ferenc lánya?",
"Mi volt a keresztneve Terjék Ferenc lányának?",
"Vagyonos családból származott Hertelendy Anna?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Édesapja idősebb Deák Ferenc földbirtokos, édesanyja szarvaskendi Sibrik Erzsébet. Az emeletes házban 1803-ban éppen javítási munkálatokat végeztek, ezért a család ideiglenesen a régi alházba költözött, amely egy egyszerű földszintes épület volt nyílt folyosóval. Ennek a balra eső szélső szobájában született Deák Ferenc, és itt halt meg pár órával fia születése után az édesanyja. Deák Ferenc keresztszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ignác kerületi táblabíró és Deák Anna (1747–1810) voltak. A keresztelőt Baranyai János söjtöri plébános tartotta.
|
[
"Deák Ferenc édesapja mivel foglalkozott?",
"Mikor halt meg Deák Ferenc édesanyja?",
"Miért halt meg Deák Ferenc édesanyja röviddel a fia születése után?",
"Kik voltak Deák Ferenc keresztszülei?",
"Hány évig élt Deák Ferenc keresztanyja?",
"Deák Ferenc keresztény volt?",
"Deák Ferencet hol keresztelték meg?",
"Ki keresztelte meg Deák Ferencet?",
"Ki volt Söjtör plébánosa 1803-ban?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Egy vélemény szerint az apa nem tudta elviselni a „gyilkos” gyermek látványát, a csecsemőt még aznap egy kocsiba rakatta, és elküldte Zalatárnokra az újszülött nagybátyjához, kehidai Deák Józsefhez (1764–1831), aki István Katalin (1780–1850) feleségével együtt nevelte fel őt. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a zalatárnoki család is épp ez időtájt várt gyereket, és a szolgálónép között is akadt szoptatós dajka, így ott jobb helyen volt az újszülött. Ötéves korában, 1808-ban édesapja, idősebb Deák Ferenc is meghalt. Az árva neveltetését ezután testvéreinek (szüleinek ő volt a hatodik gyermeke, de a felnőttkort rajta kívül Antal, Jozefa és Klára érte meg) támogatása, valamint Hertelendy György (1764–1831) gyámsága biztosította. 1808 januárjának utolsó napjaiban Zala megye közgyűlése határozatot hozott a gyámságról. Nagyságos lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757–1832), zalai első alispán, királyi tanácsos elismerte és jóváhagyta Hertelendy György gyámsági szerepét; nemes Csertán Károly (1768–1832) zalaegerszegi főszolgabíró és boldogfai Farkas János Nepomuk (1774–1847) zalaegerszegi alszolgabíró, az árvái a javaiknak az összeírását elkészítették.
|
[
"Kik nevelték a kis Deák Ferencet élete első éveiben?",
"Milyen kapcsolat volt kehidai Deák József és István Katalin között?",
"Hol nevelkedett élete első éveiben Deák Ferenc?",
"Deák Ferencet miért a nagybátyja nevelte fel az édesapja helyett?",
"Igaz, hogy Deák Ferencet az édesapja gyilkosnak tekintette?",
"Mikor lett árva Deák Ferenc?",
"Deák Ferenc mikor született?",
"Ki volt Deák Ferenc gyámja?",
"Ki volt nagyságos lovászi és szentmargitai Sümeghy József?",
"Ki volt a zalaegerszegi főszolgabíró 1803-ban?",
"Mit örökölt Deák Ferenc a szüleitől?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Deák Ferenc Pesten folytatott jogi gyakorlatot, és itt is tett – a királyi táblánál – ügyvédi vizsgát. A családi hagyományt követve megyéje szolgálatába lépett, előbb mint tiszti ügyész, majd mint árvaszéki jegyző. Első fennmaradt műve egy védőirat, amelyet mint tiszti ügyész nyújtott be egy hírhedt rablógyilkos védelmére. Már e mű is mutatja, milyen hatással volt a 18. század liberális és humanista felfogása az ifjú jogtudósra. Bár a pert elveszítette, Zala vármegyében ismertté és egyre elismertebbé vált.
|
[
"Hol végezte Deák Ferenc a felsőfokú tanulmányait?",
"Milyen végzettsége volt Deák Ferencnek?",
"Hogyan indult Deák Ferenc jogi karrierje?",
"Deák Ferencnek mi az első írásban fennmaradt műve?",
"Mi bizonyítja, hogy Deák Ferenc ifjúkorában liberális nézeteket vallott?",
"Ki volt az a hírhedt rablógyilkos, akit Deák Ferenc védett?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Amikor zalabéri Horváth Jánost, Zala vármegye első alispánját elküldték követnek az 1832. évi országgyűlésre, a vármegye megbízta Deák Ferencet, hogy távollétében első alispánként helyettesítse őt. 1833 elején azonban Deák Antal országgyűlési követ megbetegedett és lemondott a követségről, és a megye így öccsét, Deák Ferenc Zala vármegye helyettes első alispánját elküldte helyette Pozsonyba. Ekkor, Deák Ferenc helyébe viszont boldogfai Farkas János (1774–1847) lépett zalai helyettes első alispánként. Antal a távozását fájlaló követtársainak testvéri büszkeséggel előre mondta: „Küldök én nektek magam helyett egy fiatal embert, kinek kisujjában több tudomány és képesség van, mint egész magamban”.
|
[
"Ki volt Zala vármegye első alispánja 1831-ben?",
"Mikor lett helyettes első alispán Deák Ferenc?",
"Deák Ferenc kit helyettesített 1832-ben Zala vármegye első alispánjaként?",
"Hogy hívták Deák Ferenc bátyját?",
"Hol tartották az országgyűlést 1833-ban?",
"Ki volt Deák Ferenc utódja a zalai helyettes első alispáni pozícióban?",
"Deák Antal elismerte testvére, Deák Ferenc kimagasló képességeit?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Amikor a magyar nemzet viszonya a koronához egyre zavarosabbá vált, többször is járt a királyi udvarban Bécsben, hogy megegyezés születhessen, de célját nem érte el: a politikai megoldás helyett a katonáké lett a főszerep. Az 1848-as választásokon a sümegi kerületben indult, ahol képviselővé választották.
A Jelasics vezette horvát támadáskor a bécsi kormány rosszakarata is nyilvánvalóvá vált, és mivel a király sem ellenezte ezt, így nem tehetett mást: Batthyányval együtt lemondott, de az országgyűlésnek továbbra is tagja maradt. Ő formálta meg a képviselőház határozatát az osztrák minisztérium leiratára, amiben az 1848-as törvények megváltoztatását követelte. Kijelentette, hogy a ház „a birodalom és Magyarország között létezhető érdektalálkozások kiegyenlítése fölött mindaddig sikeresen nem tanácskozhat, amíg a hazában levő ellenség Ő felsége által el nem távolíttatván, a tanácskozási teljes szabadság helyre nem állíttatik”, s addig is meghagyja a minisztériumnak: egy hajszálnyit se térjen el a szentesített törvényektől.
|
[
"Miért járt Deák Ferenc többször is a királyi udvarban?",
"Deák Ferenc hol indult a választásokon 1848-ban?",
"Deák Ferenc mikor mondott le miniszteri pozíciójáról?",
"Milyen ellenség tartózkodott Magyarországon, amikor Deák Ferenc lemondott a miniszteri székről?",
"Ki vezette a horvát támadást, amikor Deák Ferenc benyújtotta a lemondását a miniszteri székről?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Amikor Windisch-Grätz az 1848. év végén Pest-Buda felé közeledett, az országgyűlés békéltető küldöttséget küldött hozzá, ennek Deák is tagja volt. Elfogadta e veszélyes megbízatást, bár sikert nem remélt. A küldöttség visszautasítása után Deák visszament Pestre, onnan pedig Kehidára a birtokára. Többször is elindult Debrecen felé, de az osztrák katonaság mindig megakadályozta tervének végrehajtását.
A szabadságharc után őt is hadbíróság elé idézték, de büntetés nélkül szabadon bocsátották. Az elnyomatás éveit teljes nyugalomban tölthette. Visszautasította Anton von Schmerling felszólítását, hogy az igazságügyi reformok tárgyalásában vegyen részt, de éppoly kevéssé vett részt az akkori időben annyira elterjedt, titkos forradalmi mozgalmakban is.
|
[
"Miért ment Windisch-Gratz 1848 végén Pest-Buda felé?",
"Sikerrel járt az 1848 végén Windisch-Gratzhoz küldött békéltető küldöttség, amelynek Deák Ferenc is a tagja volt?",
"Hadbíróság elé állították Deák Ferencet az 1848-49-es szabadságharc után?",
"Elítélték Deák Ferencet az 1848-49-es szabadságharcban való részvételéért?",
"Deák Ferenc volt börtönben az 1848-49-es szabadságharc után?",
"Ki volt Anton von Schmerling?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Ezután ideje legnagyobb részét Pesten töltötte, és kis lakosztálya az Angol Királynő Szállóban találkozóhelye lett a hazafiaknak, akik e szomorú időben Deák bölcsességétől vártak útmutatást. A 71-es és 72-es szobában lakott és egyébként semmilyen cime, hivatala vagy rangja sem volt. Nem volt szokványos szállóvendég sem, mert az egyik szoba sarkában gyalupadot tartott, ahol rendszeresen barkácsolt, például maga készítette a pipáit és a sétapálcafejeit. Pestre költözését az tette lehetővé, hogy családja Széchenyi Ödön számára megvette tőle a kehidai birtok rá eső részét, ezzel megszabadult adósságaitól és a gazdálkodás további terhétől, ami egyébként sem volt az erőssége. Széchenyi István 600 birodalmi forintnyi évjáradékot ajánlott fel neki, „ami bőségesen fedezte élete végéig a költségeit.” Életjáradéka évi 3000 ezüst forintot tett ki, amihez hozzájött még időnként a képviselői tiszteletdíja is. Ez akkoriban olyan összeg volt, amiből gondtalanul élhetett és utazhatott. 1855. április 19-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává nevezték ki.
|
[
"Melyik szállodában lakott Deák Ferenc Pesten?",
"Hol volt pontosan az Angol Királynő Szálló Pesten?",
"Deák Ferencnek mi volt a hobbija?",
"Deák Ferencnek milyen bevételei voltak?",
"Jó földbirtokos volt Deák Ferenc?",
"Mekkora évjáradékot folyósított Széchenyi István Deák Ferencnek?",
"Mikor lett Deák Ferenc az MTA igazgató tagja?",
"Milyen tisztséget kapott Deák Ferenc 1855. április 19-én?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Az 1859-ben kitört szárd–francia–osztrák háború meggyőzte az uralkodót Magyarország kibékítésének szükségességéről. Egy éven át tartottak az alkudozások, amelyek alatt azonban a bécsi kormány kizárólag a magyar konzervatívok, nem pedig Deák tanácsait követte. Az 1860-as októberi diploma körülbelül az 1847-es vagy a Mária Terézia-korabeli állapotot állította helyre. Ez nem felelt meg a jogfolytonosságnak, és Deák nem is fogadta el a neki felajánlott országbírói méltóságot, de mivel a császári szándék mégis teret engedett a magyar nemzetnek alkotmányos tevékenységre, még óvatos volt, és őrizkedett attól, hogy bármilyen előzetes nyilatkozattal esetleg elejét vegye a nemzet szabad állásfoglalásának.
Az esztergomi értekezlettől távol maradt, bár 1860 végén az uralkodó kívánságára mégiscsak Bécsbe ment, hogy elmondja, milyen a közvélemény Magyarországon. Az országbírói értekezleten részt vett, és itt amellett küzdött, hogy az önkény szabta rendeletek helyett a régi törvényeket állítsák vissza, de ennek megvalósításánál az legyen a főszabály, hogy a magánjogviszonyokat ne zavarják meg.
|
[
"Mikor tört ki a szárd-francia-osztrák háború?",
"Milyen okok vezettek el az 1859-es szárd-francia-osztrák háborúhoz?",
"Deák Ferenc konzervatív nézeteket vallott?",
"Deák Ferenc egyetértett az 1860-as októberi diplomában foglaltakkal?",
"Miért látogatott el Bécsbe 1860-ban Deák Ferenc?",
"Milyen álláspontot képviselt Deák Ferenc az országbírói értekezleten?",
"Deák Ferenc elfogadta a neki felkínált országbírói pozíciót?",
"Hol élnek a szárdok?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Deák, miután Anton von Schmerling iskolájának közjogi tévedéseit önálló művében meggyőzően megcáfolta, 1865. április 16-án a Pesti Naplóban megjelent híres „húsvéti cikkével” a kiegyezéshez vezető új irányt mutatott a birodalmi politikának. Azt a tételt fejtegette, hogy amikor az uralkodó tanácsosai elnyomni igyekeztek Magyarországot, mindig őfelsége maga állította ismét helyre az alkotmányt. A magyar nemzetben tehát nem szűnt meg teljesen a bizalom a császár igazságossága iránt.
A felajánlásra a Schmerling-kormány elbocsátása, a februári alkotmány felfüggesztése és a magyar koronázó országgyűlés egybehívása volt a méltó válasz. Ennek az országgyűlésnek Deák volt a legnagyobb tekintélyű vezére. Vezetése alatt egy ideig összeolvadtak a régi felirati és határozati pártok (lásd Deák-párt). Most is ő készítette a válaszfeliratot a trónbeszédre, s amikor arra nem érkezett kielégítő királyi leirat, a másodikat is. A lényeges fordulat abban állt, hogy az uralkodó elismerte kiinduló pontnak a pragmatica sanctiót, és Deák még a leirat előtt hozzájárult országgyűlési bizottság kiküldéséhez a közös viszonyok tárgyalására.
|
[
"Hol jelent meg Deák Ferenc híres húsvéti cikke?",
"Melyik évben jelent meg Deák Ferenc híres húsvéti cikke?",
"Miről szólt Deák Ferenc 1865 húsvétján kiadott híres cikke?",
"Mit lépett az osztrák császár Deák Ferenc 1856. április 16-án megjelent cikkére?",
"=4. Hogyan válaszolt az osztrák császár Deák Ferenc 1856. április 16-án közzétett cikkére?",
"Mikor ült össze a magyar koronázó országgyűlés a Schmerling-kormány elbocsátása után?",
"Mi az a pragmatica sanctio?",
"Ki volt az osztrák császár 1856 áprilisában?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Most már az uralkodó komoly, alkotmányos szándékában nem lehetett kételkedni, és Deák megkezdte az alkut, még mielőtt a magyar alkotmány teljesen el lett volna ismerve és helyreállítva. A 67-es bizottságban is ő adott a többségnek iránymutatást. A kiindulási alap a pragmatica sanctio volt. Ebből vezette le a külügy és hadügy közösségét, míg minden egyébben fenntartotta Magyarország teljes függetlenségét.
A 15-ös albizottság befejezte munkálatait, amikor az 1866 nyarán kitört porosz–osztrák–olasz háború kétségessé tett mindent. Ismét felütötte fejét a forradalom lehetősége. A königgrätzi csata kimutatta a Magyarországon is uralkodni akaró osztrák hatalmi körök gyengeségét, és elkerülhetetlenné vált, hogy a Monarchia fennmaradása érdekében ki kell békülniük a magyarokkal.
|
[
"Deák Ferenc 1867-ben közzétett álláspontja szerint Magyarországnak milyen területeken kellene együttműködnie az osztrákokkal?",
"Mikor tört ki a porosz-osztrák-olasz háború?",
"Milyen ellentétek vezettek az 1866-ban kitört porosz-osztrák-olasz háborúhoz?",
"Mikor zajlott a königgratzi csata?",
"Kik vívták a königgratzi csatát?",
"Ki nyert a königgratzi csatában?",
"A königgratzi csata mire mutatott rá a magyarok szempontjából?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Az országgyűlés kívánsága az volt, hogy Deák, mint a régi nádorok, segédkezzen a koronázás ünnepélyes aktusánál, ám Deák ezt is visszautasította, mint minden más jutalmat és kitüntetést. Neki „egy kézszorításnál többet még királya sem adhatott”. Jutalmát hazája jövőjének és békéjének biztosításában, a király és a nemzet közötti bizalom helyreállításában nyerte el. E tudat talán szolgáltatott neki kárpótlást erősen megrendült népszerűségéért. Mert kétségtelenül a magyarság igen jelentékeny része a nemzet jogairól való lemondásnak tekintette a kiegyezést, és bár személyes jelleméhez a legkisebb gyanú sem fért, mégis voltak olyanok, akik jogfeladással vádolták meg.
|
[
"Deák Ferenc tevékenyen részt vett a koronázás ünnepélyes aktusánál?",
"Deák Ferenc miért utasította vissza a koronázás ünnepi aktusában való részvételt?",
"Milyen szavakkal utasította vissza Deák Ferenc, hogy részt vegyen a koronázás ünnepi aktusában?",
"Miért csökkent Deák Ferenc népszerűsége élete második felében?",
"Hogyan fogadta a magyar közvélemény a kiegyezést?",
"Mikor volt a kiegyezés?",
"Deák Ferenc milyen szerepet játszott a kiegyezésben?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Ebben az irányban hatott Kossuth Lajos 1867. május 22-i levele, ezzel a retorikával lépett fel a balközép is, különösen az 1869-es választások alkalmával. A kiegyezési törvények ellen fellépő ellenkezéseket csak Deák személyes tekintélye tudta letörni. A kiegyezés megalkotása az ő államférfiúi pályájának tetőpontja volt. Az „öregúr” nem vett részt a kormányban, de mint pártvezér nagy hatalmat gyakorolt. A közjog nagy kérdéseinek elintézése után az állam szabadelvű berendezése feküdt leginkább szívén. Egyike volt azon ritka szerencsés politikusoknak, akik még öregségükben sem mondtak le ifjúkori ideáljaikról, akiknek egész élete a haladás szolgálatában állt. Az ellenzéknek a közjogi alap ellen szünet nélkül intézett erős támadásai, amik miatt az Andrássy-kormány nem szentelhette egész figyelmét és erejét az ország pénzügyi helyzete javításának, a pártjában mutatkozó bomlás, az anyagi és személyes érdekek előtérbe helyezése, a kormányok gyors változása nagyon elkedvetlenítették.
|
[
"Mit tartalmazott Kossuth Lajos 1867. május 22-én kelt levele?",
"Mit tekintünk Deák Ferenc politikai pályája csúcspontjának?",
"Mi volt Deák Ferenc gúnyneve?",
"Melyik pártnak volt az első embere Deák Ferenc?",
"=4. Deák Ferenc melyik pártot vezette?",
"Mire fordította figyelmét Deák Ferenc a kiegyezést követően?",
"Mi volt Deák Ferenc következő célkitűzése a kiegyezés után?",
"Mi vette el a kedvét a politikától Deák Ferencnek a kiegyezés után?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Betegsége és a kor is mindinkább erőt vett rajta, de szellemének magas röpte ugyanaz maradt. A pápai csalatkozhatatlanság kimondása után ismét felmerülő egyházpolitikai kérdésben, 1873. június 28-i beszédében mondta el, egész váratlanul, politikai végrendeletét. A lelkiismereti szabadságnak és a jognak éppoly mély tisztelete, a nemzet egyesítése iránt éppoly hő vágy szólt e beszédből, mint azokból, amelyeket negyven évvel azelőtt tartott a pozsonyi országgyűlésen. A szabad egyházat – szabad államban elvét tűzte ki a fejlődés céljául, nemcsak elméletileg, hanem a hazai viszonyok teljes ismerete alapján, megjelölve az oda vezető út egyes állomásait.
Öregkorában sok örömet szerzett neki Vörösmarty árvája, Ilona, akit ő nevelt fel. Szívbetegsége mindjobban erősödött, már a nyarakat is kénytelen volt Pesten tölteni. Megérte még a fúziót, a balközépnek a kiegyezés alapján állását, de egyúttal pártjának megszűnését is.
|
[
"Miről szólt Deák Ferenc 1873. június 28-i beszéde?",
"Deák Ferenc hol tartott beszédet 1873. június 28-án?",
"Mi volt Deák Ferenc politikai végrendelete?",
"Mi volt Deák Ferenc álláspontja az egyházpolitikával kapcsolatban?",
"Kinek az árváját nevelte Deák Ferenc?",
"Deák Ferenc milyen viszonyban volt Vörösmarty Mihállyal?",
"Deák Ferenc milyen betegségtől szenvedett?",
"Mikor szűnt meg Deák Ferenc pártja?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Élete 73. évében, hosszú szenvedés után, 1876. január 28-án, éjjeli 11 órakor halt meg szívinfarktus következtében. A nemzet gyásza impozáns módon nyilvánult meg, a törvényhozás mindkét háza január 29-i ülésén Deákot a nemzet halottjának nyilvánította, és az országos gyászhoz Ferenc József király január 30-án külön kéziratban csatlakozott. A főváros gyászpompát öltött; január 31-én a halottat a Magyar Tudományos Akadémia palotájának oszlopcsarnokába szállították, és itt tették ravatalra. A király és királyné elküldték koszorúikat. Erzsébet királyné maga is megjelent a nemzet halottjának ravatalánál, és e jelenetet Zichy Mihály nagy festményen örökítette meg.
Temetése királyi pompával ment végbe február 3-án délelőtt 11 órakor, sok száz küldöttség és a nemzet általános részvéte mellett. Holttestét a Kerepesi úti temetőben, később külön e célra a nemzet költségén épült mauzóleumban helyezték el.
|
[
"Miben halt meg Deák Ferenc?",
"Hány évesen hunyt el Deák Ferenc?",
"Deák Ferenc mikor hunyt el?",
"Hogyan gyászolták a magyarok Deák Ferencet?",
"Deák Ferencet mikor nyilvánították a nemzet halottjának?",
"Ki volt a magyar király 1876-ban?",
"Hol ravatalozták fel Deák Ferencet?",
"Mit ábrázol Zichy Mihály festménye, amit Deák Ferenc ravatalánál készített?",
"Mi a címe Zichy Mihály Deák Ferenc ravatalánál készült festményének?",
"Ki festette meg Deák Ferencet a ravatalán?",
"Mikor volt Deák Ferenc temetése?",
"Hol temették el Deák Ferencet?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: A nemzet életét meghatározó kérdésekben állásfoglalásaival és véleményével döntő mértékben befolyásolta Magyarország további sorsát. Szelleme és jelleme megkérdőjelezhetetlen, de személyisége mégis több olyan elemet is tartalmaz, amelyek ellenpólust képviselhetnek megítélésében. Ide sorolható a nőkkel folytatott kapcsolatai, az időszakosan megjelenő passzivitása, a sokszor már túlzottan is mérsékelt viselkedése és legendás kényelemszeretete. Mindazonáltal a „deáki magatartásforma” beépült a magyar köztudatba, a passzív ellenállás különböző formái időnként újra előtérbe kerülnek, egyes szerzők (Babits Mihály, Szekfű Gyula, Németh László, Bibó István) ezt magyar nemzetjellemtani sajátosságnak nevezték. Különösen igaz volt ez az 1956-os forradalom leverése utáni időszakra (1956–1989).
Árva gyerekként rajongó szeretettel kötődött testvéreihez, ezt erősítette talán későbbi agglegény volta is. Már fiatalon is testes és nehézkes fiú volt. Saját véleménye szerint „a szenvedély nálam az, amit úri társaságban kényelmességnek neveznek, amit a keresztyén Anyaszentegyház a hét főbűnök közé sorolt, aminek valóságos magyar neve: restség”.
|
[
"Milyen negatív jellemvonásai voltak Deák Ferencnek?",
"Deák Ferenc lusta volt?",
"Milyen magatartásformát neveztek el Deák Ferencről?",
"Babits Mihály szerint mi jellemző a magyar emberekre?"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.