source_text
stringlengths 533
1.26k
| targets
listlengths 1
23
|
|---|---|
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Eötvös Károlynak Szentgyörgyi Horváth József (balatonfüredi földesúr, honvédezredes) 1825-ös találkozásukra emlékezve így írta le az ifjú Deákot: „Nagy fejű, barna képű, szótlan gyerek volt. […] Sohasem pödörte ki a bajuszát. Emiatt sokat évődtünk vele. A mi bajuszunk úgy állt, mint a kecske szarva, ő meg lógni hagyta a magáét. Nagyon szeretett követ ugráltatni a vízen. Mikor mi ebéd után iddogáltunk, ő kiment a lóúsztatóhoz, sima és lapos kövecskéket keresett, s azokat ugráltatta. A mi kövünk alig ugrott egyet-kettőt, az övé tízet is. Nagyon erős, vaskos fiú volt, akkortájt lett ügyvéd, de pörökkel nem vesződött.”
Kitűnt nagy testi erejével, például a pozsonyi országgyűlésen rendezett erőpróbán csak Wesselényi Miklós báró volt nála erősebb.
|
[
"Hogy nézett ki Deák Ferenc fiatalkorában?",
"Hogy állt Deák Ferenc bajusza?",
"Deák Ferenc bajusza úgy állt, mint a kecske szarva?",
"Deák Ferenc miért nem pödörte ki a bajuszát?",
"Deák Ferenc szeretett kacsázni?",
"Mikor rendeztek erőpróbát a pozsonyi országgyűlésen?",
"Ki volt a legerősebb ember a pozsonyi országgyűlésben?",
"Ki volt a második legerősebb ember a pozsonyi országgyűlésben?",
"Hol voltak birtokai Szentgyörgyi Horváth Józsefnek?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Jelleméhez tartozik, hogy írása nehézkes és rendetlen volt, amit azonban kivételes emlékezőképessége ellensúlyozott. Jó humorú társalgó, ízes adomáit, történeteit kiválóan adta elő, nevetésre fakasztva hallgatóságát. A reformkor több nagy alakjához képest nem volt világlátott ember, de szűk látókörű sem, hiszen olvasmányélményei révén ismerkedett meg a tágabb világgal. Latinul és németül is tudott. Ritkán nevetett hangosan, Pulszky Ferenc így emlékezett a Deákkal való első találkozásra: „…hidegnek találtam, láttam ugyan, hogy ő az ellenzék feje, de Kölcsey volt annak a szíve”.
Eötvös szerint „Deák pesti tartózkodásai alkalmával naponta öt forintot osztogatott szét a város koldusai közt, az egyforintos bankjegyeket sétái előtt zsebébe hajtogatta. Nem fogaton, hanem a korabeli közösségi közlekedési eszközzel, omnibusszal utazott a városban.”
|
[
"Szépen tudott írni Deák Ferenc?",
"Deák Ferenc jól tudott viccet mesélni?",
"Vicces ember volt Deák Ferenc?",
"Milyen nyelveken beszélt Deák Ferenc?",
"Hogyan közlekedett Deák Ferenc Pesten?",
"Sokat utazott Deák Ferenc?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Születésekor veszítette el édesanyját, így a nőkhöz fűződő kapcsolatában már az indulás sem volt zökkenőmentes. Fiatal korában nővéréhez kötődött, és Klára mellett Antal bátyja is tevékenyen részt vett nevelésében. A nagy korkülönbség miatt méltán nézett fel testvéreire, és valószínűleg az ő életére is kihatott, hogy bátyja sem nősült meg, és a két agglegény jó kapcsolatban élt együtt Kehidán. Deák Vörösmartyval folytatott levelezésében található utalás arra, hogy „a szerelem kis istenének nyilai” őt sem kerülték el. Az ez időben 21 éves ifjút azonban valószínűleg elutasíthatták, mert nincs további folytatása a szerelemnek. A lány egyébként egy gazdag somogyi nemesi család sarja, Inkey Karolina volt. Deák valószínűleg kinézete és jelleme miatt is hátrányban érezhette magát a hölgyeknél, hiszen hamar testesedett, nem tudott jól táncolni, és bár kiváló szónok volt, nem szeretett semmiségekről csevegni, így akár mogorvának is tűnhetett.
|
[
"Deák Ferenc nevelésében melyik testvérei vettek részt?",
"Miért nem nősült meg Deák Ferenc Antal nevű testvére?",
"Deák Ferenc jó viszonyban volt Antal nevű testvérével?",
"Honnan tudjuk, hogy Deák Ferenc 21 évesen szerelmes volt Inkey Karolinába?",
"Miért nem jött be Deák Ferenc a nőknek?",
"Deák Ferenc kövér volt?",
"Szeretett Deák Ferenc táncolni?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Az említett esetet leszámítva nem is voltak látványos szerelmi kalandjai, pedig sok nővel tartott fenn személyes viszonyt, és ápolt barátságot. Például ilyen volt Erzsébet királyné udvarhölgyével, Festetics Mária grófnővel folytatott kapcsolata is; a grófnő földbirtokos volt Söjtörön, Deák Ferenc szülőtelepülésén, és egyben jó barátságban állt a Deák családdal is. Bár sokszor gyötörte a magány mégis, ahogy idősebb lett, úgy kezdte egyre jobban bírálni az ellenkező nemet. Egyik gyakori megjegyzése volt, hogy a nők olyanok, mint a madarak: „otthon hangosszavú szürke seregélyek, a sétányon pávák, udvarlójuk mellett turbékoló galambok”. Egy másik anekdota szerint Balatonfüreden két agglegény összeveszett azon, hogy ki a derekabb, aki megházasodik, vagy aki nem. A haza bölcsétől kértek tanácsot, aki azt válaszolta: „A becsületes ember megházasodik, az okos nem”.
A gondjaira bízott fiatalabb lányokkal – keresztlányával, Dőry Franciskával és gyámleányával, Vörösmarty Ilonával – viszont úgy bánt, mintha sajátjai lettek volna. Tanácsokat és intelmeket írt hozzájuk, amelyek nyomtatásban is megjelentek.
|
[
"Deák Ferenc barátjának tekintette Festetics Mária grófnőt?",
"Hol volt birtoka Festetics Mária grófnőnek?",
"Deák Ferenc hol született?",
"Deák Ferenc és Festetics Mária grófnő között volt romantikus kapcsolat?",
"Milyen viszonyban volt Festetics Mária grófnő Erzsébet királynővel?",
"Milyennek látta Deák Ferenc a nőket?",
"Hogy hívták Deák Ferenc keresztlányát?",
"Deák Ferenc kinek volt a gyámja?",
"Deák Ferenc kihez írt tanácsokat és intelmeket?",
"Deák Ferenc homoszexuális volt?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Közeli ismerője, Eötvös Károly Deák-életrajzában így magyarázza, miért maradhatott agglegény: „Vagy ha más volt a nő: annak korai halála vagy olyan cselekménye állhatott elő, mely Deákot visszavonulásra bírta, de egyúttal azt az örök fogadást érlelte meg benne, hogy több nővel egész életére kiható szerelmi viszonyba lépni nem fog, ha ugyan erre képes lesz. Hanem egész idejét, agyát, egész szellemét s az életet, mely rá vár, a közügynek, a hazának szenteli mindaddig, míg azt a haza igénybe veszi. Más magyarázatot találni nem lehet, hiszen egyébként mind lelki, mind testi épsége tökéletes volt.”
|
[
"Deák Ferencről melyik közeli barátja írt életrajzot?",
"Eötvös Károly szerint Deák Ferenc alkalmas lett volna arra, hogy nőkkel szerelmi viszonyt folytasson?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: A hozzá kapcsolt két legismertebb epitheton ornans „a haza bölcse” és „a nemzet prókátora”. A haza bölcsének Kossuth Lajos nevezte el, míg a nemzet prókátora azért lett, mert (a prókátor kifejezés ügyvédet vagy védőt jelent) a magyar nemzet érdekében végzett tevékenysége alapján méltán lehet őt nevezni a nemzetet oltalmazó ügyvédnek. Nevezték még „a magyarok Mózesének” és „a haza atyjának” is.
A magyar törvénytárban Deák Ferencnek az 1876. III. törvénycikk állított emléket, melynek 1. pontja így szól: „Deák Ferencznek a haza irányában hosszú évek során át szerzett érdemei törvénybe igtattatnak.” A 2. pont elrendelte, hogy nemzeti gyűjtés útján a fővárosban Deáknak emlékszobor állíttassék, melyet Huszár Adolf készített, és amelyet 1887-ben lepleztek le a mai Széchenyi István téren, az MTA-val szemben. A Magyar Tudományos Akadémia ünnepélyes közülésén 1877. január 28-án Csengery Antal tartott emlékbeszédet.
|
[
"Milyen neveken szokták még emlegetni Deák Ferencet?",
"Mi az az epitheton ornans?",
"Kossuth Lajos kit nevezett a haza bölcsének?",
"Mit jelent a prókátor szó?",
"Kitől kapta Deák Ferenc \"a haza bölcse\" nevet?",
"Hol áll Deák Ferenc emlékszobra Budapesten?",
"Ki készítette Deák Ferenc Széchenyi István téren álló szobrát?",
"Mikor avatták fel Deák Ferenc szobrát a Magyar Tudományos Akadémia előtt?",
"Ki tartott beszédet Deák Ferenc emlékére az Akadémián 1877. január 28-án?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Iskolák, könyvtárak viselik nevét, és több településen utcát, teret neveztek el róla. Talán a legnevezetesebb ezek közül Budapest egyik központi főtere, a Deák Ferenc tér, a beléje futó egyik utcával és az M0-s autóút déli Duna-hídjának, a Deák Ferenc hídnak is ő a névadója. A Széchenyi István Egyetemen róla kapta nevét a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. A magyar forint bankjegyek közül arcképe a legnagyobb címletű, 20 000 forintoson ma is és az 1994–98 között forgalomban volt kétszáz forintos érmén, korábban a pengő pénzrendszerben kiadott 1926-os és 1929-es tízpengős bankjegyen is szerepelt.
Gelencsér István rendezésében 2003-ban történészek bevonásával és korabeli dokumentumok bemutatásával életéről, jogászi és törvényalkotói munkájáról dokumentumfilm készült.
|
[
"Hol van Budapesten a Deák Ferenc tér?",
"Mi a neve az M0-s autóút déli Duna-hídjának?",
"Ki a Széchenyi István Egyetem jogi karának névadója?",
"Melyik városban van a Széchenyi István Egyetem?",
"Milyen bankjegyekre és pénzérmékre nyomtatták rá Deák Ferenc arcképét?",
"Melyik bankjegyen látható ma Deák Ferenc arcképe?",
"Mi ma a legnagyobb címletű magyar bankjegy?",
"Deák Ferenc arcképe melyik bankjegyen szerepelt az 1930-as években?",
"Milyen pénzrendszer volt érvényben Magyarországon 1926-ban?",
"Meddig lehetett Magyarországon pengővel fizetni?",
"Milyen pénz volt forgalomban Magyarországon 1926-ban?",
"Milyen címletű bankjegyek vannak ma forgalomban Magyarországon?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Beszédeit, írásait Kónyi Manó adta ki hat kötetben (Deák Ferenc Beszédei I–VI. Bp., 1882–1898; második, bővített kiadás Bp., 1903). Ennek alapján készült a Magyar Remekírók 1906-ban megjelent kétkötetes válogatása (szerkesztette és bevezette Wlassics Gyula; címlapkiadás: 1923 előtt). 1934-ben Berzeviczy Albert bevezetésével jelent meg egy kötet Deák Ferenc írásaiból; feltűnő, hogy ebben nem kapott helyet az 1867. március 28-án elhangzott, a kiegyezést védő parlamenti beszéde. Szövege külön kötetben is megjelent a híres „húsvéti cikk” (1865. április 16.) társaságában 1917-ben, Fayer Gyula bevezetőjével (Magyar Könyvtár 829.).
Deák Ferenc–Hertelendy Károly: Követjelentés az 1839-40-ki országgyűlésről; Landerer-Heckenast, Pest, 1842
Deák Ferencznek az 1861. évi julius 21-ki leiratra vonatkozó felirási javaslata, mely a képviselőházban f. évi aug. 8-án felolvasás után egyhangulag elfogadtatott; Bettelheim testvérek könyvkereskedése, Arad, 1861
Deák's Adress-Entwurf und das Staatsrecht Oesterreichs; Gerold, Wien, 1861
Deák Ferencz fölírási javaslata melyet 1861. évi aug. hó 8-án a nemzeti képviselő házban előadott; Wodianer Ny., Pest, 1861
|
[
"Hány kötetben adta ki Kónyi Manó Deák Ferenc beszédeit?",
"Kónyi Manó mikor adta ki Deák Ferenc beszédeit?",
"Milyen könyvkiadót működtetett a XIX. század végén Kónyi Manó?",
"Mikor adták ki Deák Ferenc beszédeinek második kiadását?",
"Deák Ferenc összes beszédének bővített kiadását hol adta ki Kónyi Manó?",
"Ki szerkesztette Deák Ferenc beszédeinek 1906-os kiadását?",
"Miért hagyták ki Deák Ferenc beszédeinek 1934-es gyűjteményes kiadásából az 1867-es, kiegyezést védő parlamenti beszédét?",
"Ki írt bevezetőt Deák Ferenc beszédeinek 1934-es kiadásához?"
] |
qgen: title: Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) context: Már halála évében megjelent az első biográfia és a róla készített emlékalbum. Az első jelentős Deák-bibliográfiát halálának 100. évfordulójára állították össze. Az azóta eltelt időszakot is feldolgozva a Deák Ferencről szóló irodalom több mint ezer tételt tartalmaz. Jellemrajzát megírta Csengery Antal és Pulszky Ferenc. Közeli személyes ismerőse és párttársa, Eötvös Károly Deák Ferenc és családja című életrajzában 625 oldalon ad életközeli képet róla.
Külföldön készült életrajzi írás a híres Émile de Laveleye műve, magyarra fordította Szász Károly (Pest, 1869), valamint Forster-Arnold Florence műve, melyet Pulszky Ágost fordított magyarra. Leveleit Ráth Mór adta ki. Jelentősebb Eötvös Károly műve: Deák Ferenc és családja (1932).
|
[
"Mikor jelent meg az első Deák Ferenc biográfia?",
"Hány tételt számlál a Deák Ferencről szóló irodalom?",
"Mikor volt Deák Ferenc halálának 100. évfordulója?",
"Kinek a jellemrajzát írta meg Csengery Antal?",
"Deák Ferenc jellemrajzát kik írták meg?",
"Ki írta a Deák Ferenc és családja című életrajzot?",
"Mikor adták ki Eötvös Károly Deák Ferenc és családja című művét?",
"Mi a címe Forster-Arnold Florence Deák Ferencről szóló művének?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti. Változatos méretű (csirke nagyságútól a 30 méteresig terjedő), szárazföldi állatok voltak, melyek 165 millió éven át uralták az egyes ökoszisztémákat. A triász időszakban, mintegy 230 millió éve jelentek meg, és a kréta időszak végén, körülbelül 65,5 millió éve (a kréta–tercier kihalási esemény során) pusztultak ki. A Földön található kövületek összessége (a fosszilis rekord) azt jelzi, hogy a madarak a jura időszak során a theropoda dinoszauruszokból fejlődtek ki. E madarak egy része, köztük a modern madarak ősei túlélték a kréta–tercier eseményt. Emiatt a modern osztályozási rendszerek ezeket az állatokat is a dinoszauruszok egy fajtájának, egyetlen, máig fennmaradt csoportjának tekintik.
|
[
"Mik azok a dinoszauruszok?",
"A dinoszauruszok mekkorák voltak?",
"A legnagyobb dinoszaurusz mekkora volt?",
"Hány évig éltek dinoszauruszok a Földön?",
"Léteztek vízben élő dinoszauruszok?",
"Mikor jelentek meg az első dinoszauruszok a Földön?",
"A dinoszauruszok mikor haltak ki?",
"Miért haltak ki a dinoszauruszok?",
"Mikor volt a kréta-tercier kihalási esemény?",
"Mit nevezünk kréta-tercier kihalási eseménynek?",
"Mi okozta a kréta-tercier kihalási eseményt?",
"Mikor fejlődtek ki a Földön a madarak?",
"Miből fejlődtek ki a madarak a jura időszakban?",
"Milyen állatok élték túl a kréta-tercier kihalási eseményt?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: A dinoszauruszok változatos állatcsoportot alkottak. Az őslénykutatók több mint ötszáz különböző nemet és több mint 1000 fajt azonosítottak, maradványaikat pedig a Föld összes kontinensén megtalálták. A 19. század első felében a tudósközösség nagy része úgy vélte, hogy a dinoszauruszok lomhák, unintelligensek és hideg vérűek lehettek, az 1970-es években azonban a kutatások eredményeként megállapították, hogy aktív, magasabb anyagcsereszintű állatok voltak, melyek a társas kapcsolatokhoz szükséges adaptációkkal is rendelkeztek. Voltak köztük növényevők, húsevők és mindenevők is, egy részük négy lábon, más részük pedig alkalmanként vagy kizárólag két lábon járt. Több fajuknál bonyolult csontváz módosulások, például testpáncél, szarvak vagy fejdíszek alakultak ki. A dinoszauruszokat általánosságban nagy méretűnek tartják, de sokuk ember nagyságú vagy annál kisebb volt. A legtöbb nagy csoportjuk fészeképítő, tojásrakó állatként ismert, ami arra utal, hogy a modern madarakhoz hasonlóan szaporodtak.
|
[
"Hány dinoszaurusz faj élt a Földön?",
"A dinoszauruszok melyik kontinensen éltek?",
"A dinoszauruszok lusta állatok voltak?",
"Mit ettek a dinoszauruszok?",
"Ettek húst a dinoszauruszok?",
"Hogyan közlekedtek a dinoszauruszok?",
"=6. A dinoszauruszok hogyan jártak?",
"Hány lába volt a dinoszauruszoknak?",
"Mekkorák voltak a dinoszauruszok?",
"Hogyan szaporodtak a dinoszauruszok?",
"A kis dinoszauruszok tojásból keltek ki?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: A dinoszaurusz szót néha tévesen használják olyan őshüllőkre is, mint a pelycosaurusok közé tartozó Dimetrodon, a szárnyas pteroszauruszok, a vízi ichthyoszauruszok, plezioszauruszok és a moszaszauruszok, pedig ezek nem tartoznak a dinoszauruszok közé.
Miután a 19. század elején a dinoszauruszok megkövesedett csontjainak mibenlétére fény derült, azok rövidesen világszerte a múzeumok legfőbb látványosságai lettek és a kultúra részévé váltak. Számos sikeres könyvben és filmben szerepelnek, mint például a Jurassic Park (Őslénypark), a média pedig rendszeresen beszámol az új leletekről és hipotézisekről.
|
[
"A moszaszauruszok a dinoszauruszok közé tartoztak?",
"Milyen állat volt a Dimetrodon?",
"Hogy nézett ki a Dimetrodon?",
"Mi a Jurassic Park magyar címe?",
"Mikor lettek közismertek és népszerűek a dinoszauruszok az emberek körében?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: A „Dinosauria” öregrend elnevezése 1842-ből, Sir Richard Owen angol tudóstól származik, aki ezzel a szóval utalt a „Sauria hüllők megkülönböztetett törzsére vagy alrendjére” melynek tagjaira Angliában és a világ más tájain találtak rá. A kifejezés az ógörög δεινός / deinosz ('rettenetes', 'ijesztően nagy' vagy 'félelmetes') és σαῦρος / szaürosz ('gyík' vagy 'hüllő') szavak összetételéből származik. Ezzel Owen inkább a kihalt állatok mérete és fenségessége iránti tiszteletét kívánta kifejezni, mintsem az óriási termetük, fogazatuk és állkapcsuk által kiváltott félelmét.
|
[
"Ki találta ki a dinoszaurusz szót?",
"Mikor találta ki Sir Richard Owen a dinoszaurusz szót?",
"Milyen nyelvből eredeztethető a dinoszaurusz szó?",
"Milyen szavakból alkotta meg Sir Richard Owen a dinoszaurusz szóösszetételt?",
"Mit jelent az ógörög szaürosz szó?",
"Az ógörög deinosz szónak mi a jelentése?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: A fenti definíciók értelmében a dinoszauruszok (a madaraktól elkülönítve) általánosan úgy írhatók le, mint a test alatt elhelyezkedő lábakkal rendelkező szárazföldi archosaurus hüllők, melyek a késő triász kortól (pontosabban annak karni korszakától) a késő kréta korig (pontosabban annak maastrichti korszakáig) éltek. A dinoszauruszok voltak a mezozoikum domináns szárazföldi gerinces állatai, főként a jura és kréta idején. Az állatok egyéb csoportjai méretüket és ökológiai fülkéiket (niche-iket) illetően korlátozottak voltak; például az emlősök ritkán lépték túl egy macska méretét, általában rágcsáló méretű ragadozók voltak, melyek apró állatokkal táplálkoztak. Egy nevezetes kivétel a Repenomamus giganticus, egy 12–14 kilogramm tömegű triconodonta, ami olyan kis méretű dinoszauruszokkal táplálkozott, mint például a Psittacosaurus fiatal egyedei.
|
[
"Milyen állatokat hívunk dinoszaurusznak?",
"Mikor éltek a dinoszauruszok?",
"Mettől meddig tartott a mezozoikum földtörténeti korszak?",
"Mikor volt a Földön a dinoszauruszok fénykora?",
"Léteztek emlősállatok a jura és kréta időszakban?",
"Milyen emlősállatok éltek a jura és kréta időszakban?",
"Mekkorák voltak az első emlősállatok?",
"Mivel táplálkoztak az első emlősállatok?",
"A Repenomamus giganticus emlősállat volt?",
"Mekkora volt a Repenomamus giganticus?",
"Hol éltek a Repenomamus Giganticusok?",
"Mit ettek a Repenomamus Giganticusok?",
"A Psittacosaurus emlősállat volt?",
"Hogy néztek ki a Repenomamus giganticusok?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: A dinoszauruszoknak rendkívül sokféle változata alakult ki; egy 2006-os tanulmány szerint több mint 600 nemet sikerült egyértelműen azonosítani, és összesen mintegy 1850 nem létezését feltételezik, melynek közel 75%-a még felfedezésre vár. Egy korábbi tanulmány 3400 nem létét valószínűsítette, beleértve azokat is, amelyeknek nem maradtak fenn maradványaik a fosszilis rekordban. 2008. szeptember 17-ére az 1824 óta elnevezett fajok száma elérte az 1047-et. Voltak köztük húsevők és növényevők, két lábon és négy lábon járók, valamint olyanok, amelyek az Ammosaurushoz és az Iguanodonhoz hasonlóan mindkét módon könnyedén tudtak mozogni. Sokuk csontos pajzzsal, szarvval vagy fejdísszel bírt. Ismertek óriási méretűek, de volt köztük sok ember nagyságú vagy annál kisebb is.
A dinoszauruszok maradványai valamennyi kontinensen megtalálhatók, beleértve az Antarktiszt is. Számos nem fosszíliáit több kontinensen is felfedezték, megerősítve azt az általánosan elfogadott elméletet, miszerint egykor az összes földterület egyetlen szuperkontinensként létezett, amelyet Pangeának neveznek. A Pangea 230 millió évvel ezelőtt, a triász időszakban kezdett feldarabolódni.
|
[
"Hányféle dinoszaurusz élt régen a Földön?",
"Hogyan mozogtak az Iguanodonok?",
"Hány névvel elnevezett dinoszaurusz fajt tartottunk számon 2008-ban?",
"Éltek dinoszauruszok az Antarktiszon is?",
"Mi az a Pangea?",
"Mi a neve a Föld egykori szuperkontinensének?",
"Mi bizonyítja, hogy valaha egyetlen nagy szuperkontinens létezett a Földön?",
"Mikor kezdett széttöredezni a Pangea?",
"Miért töredezett szét a Pangea?",
"Milyen erők hatására darabolódott fel a Pangea?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: Sok tudós hosszú időn át úgy gondolta, hogy a dinoszauruszok több, egymáshoz nem kapcsolódó csoportja hasonló hatások következtében fejlődött, egy polifiletikus halmazt alkotva, de a későbbiekben kiderült, hogy ezek az állatok egyetlen csoportnak tekinthetők.
A dinoszauruszok 230 millió évvel ezelőtt, a középső és késő triász kor folyamán távolodtak el archosaurus őseiktől, 20 millió évvel a perm és triász időszakok határán bekövetkezett kihalási hullám után, melyben a becslések szerint a földi élet 95%-a elpusztult. A korai dinoszauruszok közé tartozó Eoraptor, a fosszíliái radiometrikus vizsgálata alapján ekkor élt. Az őslénykutatók ezt az állatot tekintik valamennyi dinoszaurusz ősének; eszerint az első dinoszauruszok kis méretű, két lábon járó ragadozók voltak. A kezdetleges dinoszaurusz-szerű ornithodirák, mint például a Marasuchus és a Lagerpeton felfedezése Argentína középső triász kori kőzetrétegeiben, ezt az elképzelést támogatja; a kiásott fosszíliák elemzése arra enged következtetni, hogy ezek az állatok csakugyan kis, két lábon járó ragadozók voltak.
|
[
"Mikor fejlődtek ki a dinoszauruszok?",
"Mik voltak a dinoszauruszok ősei?",
"A földtörténet során mikor pusztult el a földi élet 95 százaléka?",
"Hány évvel ezelőtt pusztult el a földi élet 95 százaléka?",
"Mi történt a Földön 250 millió évvel ezelőtt, ami miatt a földi élet 95 százaléka elpusztult?",
"Mikor élt az Eoraptor?",
"Honnan tudjuk, hogy mikor élt az Eoraptor?",
"Milyen állat volt az Eoraptor?",
"Az Eoraptor milyen szerepet töltött be az evolúcióban?",
"Hol találtak Marasuchus fosszíliákat a világon?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: A dinoszauruszok megjelenésekor a szárazföldi élőhelyeket különböző bazális archosaurusok és therapsidák, például aetosaurusok, cynodontiák, dicynodontiák, ornithosuchidák, rauisuchiák és rhynchosaurusok birtokolták. Ezek legtöbbje más állatokkal együtt kihalt a triász végén két kihalási esemény során. Az első a karni és nori korszakok határán következett be (körülbelül 215 millió éve), mikor a dicynodonták és a különböző bazális archosauromorphák, mint például a prolacertiformák és rhynchosaurusok kihaltak. Ezt követte a triász–jura kihalási esemény (körülbelül 200 millió éve), ami végzett a korai archosaurusok olyan egyéb csoportjaival, mint az aetosaurusok, az ornithosuchidák, a phytosaurusok és a rauisuchiák. Ezek a veszteségek szabadon hagyták a szárazföldet a crocodylomorphák, a dinoszauruszok, az emlősök, a pteroszauruszok, és a teknősök számára.
|
[
"Hány kihalási esemény volt a triász korszak végén?",
"A triász korszak végén mikor voltak kihalási események?",
"Milyen következménnyel járt az evolúció szempontjából a triász korszak végén lejátszódott két kihalási esemény?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: A kréta időszak idején három nagyobb dinoszaurusz fauna létezett. Az északi kontinenseken, Észak-Amerikában és Ázsiában a nagyobb tyrannosaurida theropodák és a kisebb maniraptora theropodák éltek együtt az ornithischia növényevőkkel, melyeket a hadrosauridák, a ceratopsiák, az ankylosaurusok és a pachycephalosaurusok képviseltek. A déli kontinenseken, a napjainkra szétdarabolódott Gondwanán a leggyakoribb theropodák az abelisauridák voltak, míg a növényevők hierarchiájának csúcsán a titanosaurus sauropodák álltak. Európára a dromaeosauridák, a rhabdodontida iguanodontiák, a nodosaurida ankylosaurusok, valamint a titanosaurus sauropodák voltak a legjellemzőbbek. A virágos növények nagy mértékben elterjedtek, a kréta végére pedig fejtűntek az első fűfélék is. A táplálékukat megőrlő hadrosauridák és a ceratopsiák, melyek inkább lenyesték a növényeket, különösen változatossá váltak Észak-Amerika és Ázsia területén. A növényevő és mindenevő theropodák, a therizinosauroideákkal és az ornithomimosaurusokkal együtt szintén gyakoriak lettek.
|
[
"Hány nagyobb dinoszaurusz fauna volt a kréta időszakban?",
"A kréta időszakban milyen nagyobb dinoszaurusz faunák léteztek?",
"Milyen dinoszauruszok éltek a kréta korban az északi kontinenseken?",
"A déli kontinenseken a kréta korban milyen dinoszauruszok éltek?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: Mivel az állatok elég kis százaléka fosszilizálódott és ezek többsége a föld alatt található, a tudósok nem feltétlenül ismerik a legkisebb és a legnagyobb dinoszauruszt. Csak kevés fajhoz találtak teljes csontvázat, a bőr és a lágy szövetek lenyomatai pedig igen ritkák. Egy teljes csontváz összeállítását, a csontok méretét és alakját az ismert fajok csontjaiéval összehasonlítva végzik, az izmok és a szervek rekonstruálása azonban inkább tudományos feltevéseken alapuló munka.
A legmagasabb és legnehezebb olyan dinoszaurusz, amelynek sikerült hiánytalan csontvázát megtalálni, a Giraffatitan volt, amelyet Tanzániában fedeztek fel 1907 és 1912 között (és először a Brachiosaurus fajaként soroltak be). A lelet jelenleg a berlini Humboldt Múzeumban van kiállítva. 12 méter magas, a becsült tömege pedig 30–60 tonna között lehet. A leghosszabb teljes dinoszauruszlelet egy 27 méter hosszú Diplodocus, amelyet az egyesült államokbeli Wyomingban fedeztek fel 1907-ben, és amely a pittsburgh-i Carnegie Természetrajzi Múzeumban (Carnegie Natural History Museum) tekinthető meg.
|
[
"Honnan tudjuk, hogy néztek ki valaha a dinoszauruszok?",
"Melyik a legmagasabb dinoszaurusz, aminek megtalálták a teljes csontvázát?",
"Hol találták meg egy Giraffatitan teljes csontvázát a XX. század elején?",
"Milyen nagy jelentőségű dinoszaurusz leletet találtak Tanzániában 1907-1912 között?",
"Hol van most kiállítva a tanzániai Giraffatitan dinoszaurusz csontváza?",
"A Giraffatitan dinoszaurusz milyen magas volt?",
"Mekkora volt a Giraffatitan dinoszaurusz?",
"Melyik a leghosszabb teljes dinoszaurusz lelet?",
"Hol találták meg a leghosszabb teljes dinoszaurusz leletet?",
"Hány méter hosszú Diplodocus maradványt találtak Wyomingban 1907-ben?",
"Hol van ma kiállítva a Wyomingban 1907-ben talált dinoszaurusz csontváz?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: Léteztek nagyobb dinoszauruszok is, amelyek azonban csak néhány hiányos fosszília alapján ismertek. Az 1970-es években kezdték felfedezni a legnagyobb növényevő fajokat, például az Argentinosaurust, melynek tömege 80–100 tonna lehetett; ekkor vált ismertté az egyik leghosszabb, a 33,5 méter hosszú Diplodocus (korábbi nevén Seismosaurus) és a 33–34 méteres Supersaurus is; továbbá ekkor bukkantak rá a Sauroposeidonra, amely 18 méteres magasságával felért volna egy hatodik emeleti ablakig. A feltételezés szerint a leghosszabb sauropoda az Amphicoelias volt, melynek mindössze egyetlen csigolyája került elő, amiről 1878-ban készítettek leírást. A csontról készült rajz extrapolációja alapján az állat elérhette az 58 métert és a 122,4 tonnát. A legnagyobb ismert húsevő a Spinosaurus volt, melynek hossza 12,6–18 méter, tömege pedig 7–20,9 tonna lehetett. Emellett ismertté vált több más nagy méretű húsevő is, mint például a Giganotosaurus, a Carcharodontosaurus és a Tyrannosaurus.
|
[
"Melyek voltak a legnagyobb növényevő dinoszauruszok?",
"Mi volt a Diplodocus korábbi neve?",
"Mekkora volt egy Argentinosaurus?",
"Milyen hosszú volt a Supersaurus?",
"A Sauroposeidon mekkora testméretekkel rendelkezett?",
"Jelenlegi ismereteink szerint melyik volt a leghosszabb sauropoda?",
"Melyik volt a legnagyobb húsevő dinoszaurusz?",
"Milyen nagyméretű húsevő dinoszaurusz fajokat ismerünk?",
"A Tyrannosaurus növényevő állat volt?",
"Honnan tudjuk, hogy mivel táplálkoztak a dinoszauruszok?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: Az egyik legismertebb lágyszövet lenyomat az olaszországi Petraroia-ból került elő, 1998-ban. A lelet egy nagyon fiatal coelurosaurus, egy Scipionyx samniticus maradványait tartalmazza. Megőrződtek a még kifejletlen dinoszaurusz vékony- és a vastagbelének, májának, izomzatának, valamint légcsövének részletei.
A Science 2005 márciusi számában Dr. Mary Higby Schweitzer és társai bejelentették, hogy egy, a montanai Hell Creek-formáció területén felfedezett 68 millió éves Tyrannosaurus rex lábcsontjában rugalmas anyagot találtak, amelyet a tudóscsoportnak sikerült rehidratálnia.
|
[
"Milyen fontos lelet került elő 1998-ban Petraroia-ban?",
"Miről szólt Dr. Mary Higby Schweitzer cikke a Science 2005 márciusi számában?",
"Milyen dinoszaurusz maradványairól írt 2005 márciusában a Science?",
"Dr. Schweitzernek és kutatócsoportjának hány éves szövetmaradványt sikerült rehidratálnia?",
"Milyen állat lágyszöveteinek lenyomatát találták meg 1998-ban Petraroiában?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: Mikor néhány héttel később (demineralizációs eljárás segítségével) eltávolították az ásványi anyagot a fosszilizálódott csont velőüregéből, Schweitzer érintetlen állapotban levő belső struktúrákat, véredényeket, csontmátrixot és kötőszövetet (kollagénrostokat) talált. Alapos mikroszkópos vizsgálat után kiderült, hogy a dinoszaurusz lágy szöveteinek vélt anyag még sejt szintű mikrostruktúrákat is tartalmaz. Az anyag pontos összetétele és természete még nem ismeretes, de számos hírforrás a Jurassic Park című filmet felidézve számolt be róla. A lelet értelmezése még tart és Dr. Schweitzer felfedezésének valódi jelentősége egyelőre nem tisztázott.
|
[
"Mekkora tudományos áttörésnek számít Dr. Schweitzer dinoszaurusz lágy szövetekkel kapcsolatos felfedezése?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: Számos elképzelés létezik a dinoszauruszok technológiai úton történő életre keltésére. Michael Crichton Jurassic Park című könyve által vált ismertté az az elmélet, amely szerint a tudósok egy gyantában fosszilizálódott moszkítóból kivont vérből rekonstruálják a dinoszauruszok DNS-ét, békagénekkel pótolva a hiányzó részeket. Ezen a módon valószínűleg nem lehetséges a dinoszauruszok újraélesztése, ugyanis a gyantába került DNS is idővel károsodik a levegő, a víz, a baktériumok, a hőmérsékletváltozások és a kozmikus sugárzás hatására, csökkentve az esélyt a használható DNS kinyerésére (a DNS károsodása racemizációs teszt segítségével kimutatható).
|
[
"Újra életre lehet kelteni a dinoszauruszokat?",
"Ki írta a Jurassic Park című könyvet?",
"Valóban életre lehet kelteni dinoszauruszokat a Jurassic Parkban leírt módszer szerint?",
"Miért nem lehet életre kelteni a dinoszauruszokat úgy, ahogy a Jurassic Parkban?",
"Hogyan lehet kimutatni a DNS károsodást?",
"Mi az a racemizációs teszt?",
"Milyen tényezők károsíthatják a gyantába ragadt DNS-t?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: Két beszámoló szerint már sikerült dinoszauruszfosszíliákból DNS-t kinyerni, de ezeket az eseteket sem további vizsgálati eredmények, sem hivatalos nyilatkozatok nem erősítették meg. Azonban egy (elméletileg) a dinoszauruszoknál is fellelhető látópeptidet sikerült beazonosítani a még élő rokon fajok (hüllők és madarak) génszekvenciáin végzett analitikus filogenetikai rekonstrukció segítségével. Emellett különböző fehérjéket, köztük hemoglobinokat is felfedezni véltek a dinoszauruszok fosszíliáiban.
|
[
"Sikerült valaha DNS-t kinyerni dinoszauruszok maradványaiból?",
"Milyen módon sikerült beazonosítani egy dinoszauruszoknál is létező látópeptidet?",
"Találtak már hemoglobinokat dinoszauruszok maradványaiban?",
"Mi az a látópeptid?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: Az Ohiói Egyetem Patrick O'Connor által vezetett vizsgálata bebizonyította, hogy a nagy húsevő dinoszauruszok olyan összetett légzsákrendszerrel rendelkeztek, mint amilyennel a mai madarak. A theropoda dinoszauruszok (két, madárszerű lábon járó húsevők) tüdeje ugyanúgy pumpálhatott levegőt a nagy csöves csontok belsejébe is benyúló légzsákokba, mint ahogyan az a madaraknál is történik. „A madarak egyedi jellegzetességeinek őseiknél is léteznie kellett valamilyen formában”, jelentette ki O'Connor (2005-ben).
A Public Library of Science ONE című online folyóirat 2008. szeptember 29-ei számában levő Aerosteon riocoloradensis leírás szolgáltatja a legszilárdabb bizonyítékot arra, hogy a dinoszauruszok madárszerű légzőrendszerrel rendelkeztek. A CT vizsgálat feltárta, hogy az Aerosteon testüregében légzsákok helyezkedtek el.
A madarak és a dinoszauruszok közti közeli rokonság újabb nyilvánvaló jele a zúzókövek használata. Az állatok által lenyelt kövek a gyomorba jutva segítik a nehezen emészthető rostos táplálék megőrlését. A fosszíliákhoz tartozó zúzóköveket gasztrolitoknak nevezik.
|
[
"Mire szolgáltatott bizonyítékot az Ohiói Egyetem Patrick O'Connor vezette vizsgálata?",
"Mikor folyt az Ohiói Egyetemen a húsevő dinoszauruszok légzsákrendszerének vizsgálata?",
"Milyen állatok voltak a theropoda dinoszauruszok?",
"Milyen nagy jelentőségű cikk jelent meg a Public Library of Science ONE 2008. szeptember 29-i számában a dinoszauruszokkal kapcsolatban?",
"Voltak légzsákok az Aerosteon testüregében?",
"Milyen vizsgálat hozott szilárd bizonyítékot arra a feltételezésre, hogy a dinoszauruszok madárszerű légzőrendszerrel rendelkeztek?",
"Mi bizonyítja, hogy a dinoszauruszok és a madarak egymás közeli rokonai?",
"Mire használják a madarak a zúzóköveket?",
"Mi az a gasztrolit?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: Egy 2003-ban felfedezett Tyrannosaurus rex csontváz arra szolgált bizonyítékul, hogy a dinoszauruszok és a madarak közös őssel rendelkeznek, továbbá első ízben tette lehetővé egy dinoszaurusz nemének megállapítását. A tojáshéjképzéshez szükséges kalciumot a nőnemű madarak az úgynevezett medulláris csontban raktározzák, amely a madár lábcsontjainak belsejében, a belső csonthártya és a csontvelő között található speciális csontszövet. A Tyrannosaurus rex hátsó lábcsontjainak hasonló csontszövet-maradványai azt sejtetik, hogy a zsarnokgyík is ilyen szaporodási stratégiát követett, és egyben a megtalált egyed nőnemű volt. A további kutatások a theropodák közé tartozó Allosaurus és az ornithopodák közé tartozó Tenontosaurus maradványai között is megtalálták a medulláris csontot. A tény, hogy az Allosaurus, a Tyrannosaurus és a Tenontosaurus egyazon fejlődési vonalon található, arra utal, hogy a dinoszauruszoknál nagyon korán kifejlődött ez a jellegzetesség. A medulláris csont a kifejletlen példányoknál is megtalálható, ami azt jelzi, hogy a dinoszauruszok nagy méretükhöz képest elég gyorsan elérték az ivarérettséget.
|
[
"Mikor sikerült először megállapítani egy dinoszaurusz nemét?",
"Mire való a medulláris csont?",
"Mire utal, hogy a dinoszauruszok kifejletlen példányainál is találtak medulláris csontot?",
"Milyen dinoszaurusz maradványnak sikerült elsőként megállapítani a nemét?",
"Mit jelent a Tyrannosaurus magyarul?"
] |
qgen: title: Dinoszauruszok context: A kriptozoológia kutatási tárgyát képező szóbeszédek között találhatók olyanok, amelyek jelenkori dinoszauruszok létezését valószínűsítik. Az afrikai Kongóból, Kamerunból és Gabonból a 18. század vége óta érkeznek beszámolók egy, a helybéliek által Mokele mbembe-nek nevezett, a mocsaras dzsungelekben élő elefánt méretű növényevő állatról, amely a szemtanúk szerint hosszú nyakkal és farokkal rendelkezik és leginkább egy sauropodára emlékeztet. Egy 2004 márciusából Pápua Új-Guineáról származó hír szerint Új-Britannia szigetének lakói egy 3 méter magas, szürke, két lábon járó ragadozó állatot láttak, ami kutyaszerű fejjel és krokodilszerű farokkal rendelkezett. Öt évvel korábban a Murray-tó közelében egy ehhez hasonló állatot figyeltek meg, melyet a szemtanúk szintén dinoszaurusznak véltek. Habár bolygónkon meglehetősen sok, nehezen megközelíthető lakatlan terület létezik, és évről évre számos új állatfajt fedeznek fel (például 1938-ban Dél-Afrika partjai közelében egy korábban kihaltnak vélt bojtosúszójú halat találtak), jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy napjainkban is léteznének dinoszauruszfajok, így az ilyen témájú beszámolók hitelessége megkérdőjelezhető.
|
[
"Élnek köztünk ma is dinoszauruszok?",
"Mi az a Mokele mbembe?",
"Hol véltek dinoszauruszt látni az emberek a 21. században?",
"Milyen korábban kihaltnak vélt állatot találtak 1938-ban Dél-Afrika partjainál?",
"Hogy néz ki a Mokele mbembe?"
] |
qgen: title: Duna context: A Duna Európa leghosszabb folyama az oroszországi Volga után. Németországban, a Fekete-erdőben ered két kis patak, a Breg és a Brigach összefolyásával Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az ország vízrajzának meghatározó alkotóeleme.
A folyó kialakulása a pliocén korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig, ekkor a mai nyugat–kelet irány helyett észak–dél irányban folyt itt. Csak a pleisztocén korban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén jött létre.
Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió tonnát.
|
[
"Mi Európa második leghosszabb folyója?",
"Melyik országban található Európa leghosszabb folyama?",
"Hol ered a Duna?",
"Melyik két patak összefolyásától nevezzük a folyót Dunának?",
"Milyen hosszú a Duna?",
"Hová folyik a Duna?",
"Mekkora a Duna magyarországi szakasza?",
"Mikor kezdődött meg a Duna kialakulása?",
"Mikorra alakult ki a Duna mai folyása?",
"Mikor készült el a Rajna–Majna–Duna-csatorna?",
"Hol van a Rajna–Majna–Duna-csatorna építésével létrejött vízi út két végpontja?",
"Melyik két tengert köti össze a Magyarországon is átvezető transzeurópai hajóút?",
"Hová folyik a Volga?",
"Mekkora a Duna vízgyűjtője?",
"2020-ban mennyi árut szállítottak a Dunán?",
"Milyen hosszú a Rajna–Majna–Duna-csatorna?",
"Mekkora a Duna németországi szakasza?"
] |
qgen: title: Duna context: A 20. században a folyam felső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a Szlovákiában felépített bősi vízlépcső. A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti.
A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.
|
[
"Mikor építették a vízlépcsőket a Duna felső szakaszán?",
"Milyen hatással voltak a Dunára a vízlépcsők?",
"Hogyan változik az utóbbi időben a Duna vízszintje a Dunakanyar felett?",
"Milyen hatása van a Duna vízszintcsökkenésének?",
"Miért vannak veszélyben a Duna partján a keményfaligetek?",
"Hány országon folyik át a Duna?",
"Hány országra terjed ki a Duna vízgyűjtője?",
"Hány fővároson folyik keresztül a Duna?",
"Melyik országban található a bősi vízerőmű?",
"Mikor építették a bősi vízlépcsőt?",
"Melyik országokon folyik keresztül a Duna?",
"Vannak vízlépcsők a Duna középső szakaszán?",
"Melyik fővárosokat érinti a Duna?",
"Milyen gyorsan folyik a Duna?",
"Mi a bősi vízlépcső szlovák neve?"
] |
qgen: title: Duna context: A Duna neve az elfogadott álláspont szerint a protoindoeurópai nyelv *dānu szavából ered. E kifejezés tartalma a nyelvészek szerint folyó, folyóvíz stb. Az oszét nyelv don szava ugyanezt jelenti. Ismert legkorábbi nevei: Danubius, Danuvius, illetve Donav, Dunav.
Abajev vélekedése szerint a görögös Danoubios szó nem más, mint a szkíta *dānu (folyó) kifejezés bővített változata, „kiterjesztése”. A jeles nyelvész mindazonáltal nem részletezi, mi lehet, illetve mit jelenthet a szóban forgó görögös kifejezés bővítménye.
Isztrosz (Ἴστρος) – latinosan Ister – az Al-Duna egyik ókori elnevezése volt. A nyelvészek egyike-másika e nevet – mivel elsőként görög forrásokban bukkan fel – az ógörög nyelvből vezeti le. Mások ellenben kelta eredetűnek tartják, megint mások pedig a trákok nyelvét tartják forrásának.
A leginkább elfogadott nézet szerint az Isztrosz név a feltételezett, gyors, fürge jelentésű ős-indoeurópai *heisr- gyökre vezethető vissza. A bajor Isar, a cseh Jizera(wd), a francia Isère, valamint az olasz Isarco folyó neve vélhetően ugyanezen gyök származéka. E rokonsági körbe tartozik még a szláv eredetű Bisztra, Beszterce folyónév is.
|
[
"Honnan származik a Duna neve?",
"Mit jelent a Duna szó eredetileg?",
"Régen hogy nevezték a Dunát?",
"Mit hívtak Isternek?",
"Mi a közös az Isztrosz, Isar, Isarco, Beszterce nevekben?",
"Hogy van oszétul az, hogy folyó?",
"Honnan ered a Beszterce név?",
"Hogy hívják a szlávok a Dunát?",
"Finnugor eredetű a Duna szó?",
"Miért van sok neve a Dunának?",
"Hány neve van a Dunának?",
"Ki nevezte el a Dunát?",
"Ki volt Abajev?",
"Hol a Duna forrása?",
"Mit jelentett eredetileg az Ister folyónév?"
] |
qgen: title: Duna context: Az Al-Duna másik ókori neve a trákok és a frígek nyelvén – görög köntösben – Matoasz (Ματόας). Görög források – Dionüsziosz o Periegetesz és Sztephanosz Büzantiosz – jelentését is megadják: iszapos (ἄσιος). Kretschmer ennek ellenére – egy kézirat eltérően lebetűzött szavára hivatkozva – a szerencsés (αἴσιος) értelmezés mellett kardoskodik.
A Duna elnevezése különböző nyelveken: bolgár nyelven Дунав (Dunav), horvátul Dunav, latin nyelven Danubius vagy Danuvius, németül Donau, románul Dunărea, szerbül Дунав (Dunav), szlovákul Dunaj, szlovén nyelven Donava, ukrán nyelven Дунáй (Dunáj, Dunay), mai görög nyelven Δούναβης (Dunávisz).
|
[
"Mi volt az Al-Duna neve az ókorban?",
"Mit jelenthetett a Duna fríg neve?",
"Milyen nyelveken Dunav a Duna neve?",
"Hogy van románul az, hogy Duna?",
"A szlovének hogy nevezik a Dunát?",
"Mit jelent az, hogy Duna?",
"Mit jelent az magyarul, hogy Danubius?",
"Németül Danube a Duna neve?",
"Mióta hívják a Dunát Dunának?",
"Ki nevezte el a Dunát Dunának?",
"A Duna folyik görög területen?"
] |
qgen: title: Duna context: A mediterrán világban az i. e. 4. századtól egészen Augustus koráig tartotta magát a Duna bifurkációjának gondolata, azaz hogy a folyó két ágra oszlik és az egyik az Adriai-tengerbe, a másik a Fekete-tengerbe ömlik.
Az ókori görögök számára is hamar fontos kereskedelmi út lett az akkori nevén: Istros, elsősorban alsó szakasza. A Duna-delta környékén az i. e. 8. században jelentek meg az első gyarmatosítók és alapítottak városokat. Mondák alapján az i. e. 7. században, a Fekete-tenger irányából egészen a Vaskapuig felvitorláztak, ahol nem kockáztatták a sziklás, erős sodrású folyószakaszon való továbbhaladást, és visszafordultak. A későbbiekben a trákok foglalták el ezt a szakaszt, a görögöktől elvágva a kereskedelem lehetőségét. Közben a folyó felső részén nagyban elterjedt a La Tène-kultúra.
|
[
"Mi az a bifurkáció?",
"Mikor gondolták azt, hogy a Duna két tengerbe ömlik?",
"Mikor alapították az első városokat a Duna-deltában?",
"Kik vitorláztak fel a Vaskapuig a Dunán az i.e. 7. században a mondák szerint?",
"Melyik nép foglalta el az al-dunai régiót a görögök után?",
"Hol terjedt el a La Tène-kultúra?",
"Melyik tengerbe ömlik a Duna?",
"Milyen volt a Duna medre a Vaskapunál az ókorban?",
"Kik alapították a Duna torkolata közelében az első városokat?",
"Honnan tudjuk, meddig hajóztak fel a görögök a Dunán?",
"Miből gondolták az őkorban, hogy a Duna két tengerbe ömlik?",
"Hány várost alapítottak a görögök a Duna mentén?",
"Melyik volt a legjelentősebb görög város a Duna deltájában?",
"A mondák szerint miért hajóztak fel a görögök a Dunán?",
"Hogyan foglalták el a trákok a Duna alsó szakaszát?"
] |
qgen: title: Duna context: A rómaiak i. e. 29 és 10 között foglalták el a Duna jobb partját. A későbbiekben a folyó (legfelső szakaszát leszámítva) részét képezte a Birodalom természetes határának, amely körül erődök és hadivárosok jöttek létre, a barbár népek ellen való védekezés céljából. Ilyen jelentős erődvárosok voltak Castra Regina (Regensburg), Lauriacum (Linz), Vindobona (Bécs), Aquincum (Budapest), Singidunum (Belgrád) és Novae (Rusze). Az első hidakat is a rómaiak építették a Dunán, a hídfők romjai a folyón több helyen is fellelhetők. 106-ban Szörényvárnál a Dunán átkelve Dacia provinciát is elfoglalták a rómaiak, ahol értékes aranybányákat találtak, ám mivel a terület természetes határral nem rendelkezett, védelme nehézkes volt, így 271-ben a gótok foglalhatták el.
A Duna a Római Birodalom kereskedelmében is fontos szerepet töltött be. A folyókörnyéki provinciák, elsősorban Pannónia, így komoly jelentőségre tettek szert, egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a római politikára.
|
[
"Mikor foglalták el a rómaiak a Duna menti területeket?",
"Mi volt a Duna fő funkciója a Római Birodalomban?",
"Miért építettek a rómaiak erődöket a Duna partjára?",
"Melyik mai városok helyén voltak a legjelentősebb római erődvárosok?",
"Hol találhatók Castra Regina római város romjai?",
"Mi volt Linz neve a rómaiak idején?",
"Hogy nevezték a Bécs helyén álló római várost?",
"A szerb főváros helyén álló római városnak mi volt a neve?",
"Mikor épültek az első hidak a Dunán?",
"Mikor kezdték meg a Duna bal partjának meghódítását a rómaiak?",
"Hogy nevezték a rómaiak a Duna bal partján levő tartományukat?",
"Hány évig létezett Dacia provincia?",
"Hol építették a rómaiak az első hidat a Dunán?",
"Mikor alapították Belgrádot?",
"Hol találtak gyémántbányákat a rómaiak?",
"Miért Szörényvárnál keltek át a rómaiak a Dunán?",
"Ki volt a római császár Pannónia provincia megalapításakor?"
] |
qgen: title: Duna context: Míg a felső szakaszon az élet egyre inkább pezsgésnek indult, az alsó vidékeken az oszmán törökök kezdtek portyázni. Az oszmánok ellen több hadjáratot is indítottak a magyar királyok. Az első ilyen csatát Zsigmond vívta 1396-ban, majd Hunyadi János jutott el a Duna mentén egészen Várnáig a hosszú hadjárat során. Ám a törökök lényegében folyamatosan hatoltak a folyón felfelé: 1451-ben Szendrőt, 1456-ban, majd 1521-ben Nándorfehérvárt, 1526-ban Budát, 1529-ben Bécset ostromolták meg. Birodalmuk a 16. század közepére egészen Esztergomig terjedt ki. Az általuk megszállt és kipusztított területek és a nyugati országok közötti kereskedelem nagyrészt megszűnt, ám mindez nem volt igaz a Duna mentén, ahova a leigázott vidékek keresztény kulturális élete koncentrálódott.
A 17. század végén indult meg a török ellenőrzés alatt lévő területek visszafoglalása, amely elsőként a magyar Duna környék reokkupációját jelentette. Erre az időszakra jellemző, hogy a felszabadult Duna mentét – a kiirtott magyarság után – délszlávok népesítették be. Az oszmán fennhatóság megszűnése egyet jelentett a dunai hajózás jelentős fellendülésével is.
|
[
"Mikor támadták meg a magyarok először a törököket?",
"Meddig jutottak el a magyarok lefelé a Duna mentén?",
"Mikor ostromolták meg a törökök Bécset először?",
"Mikor került török kézre Nándorfehérvár?",
"=4. Mikor került török kézre a későbbi Belgrád?",
"Melyik jelentős várost ostromolták a törökök a Duna mentén 1456-ban?",
"Mikor kezdték kiszorítani a törököket Közép-Európából?",
"Kik telepedtek le a Duna mentén a törökök magyarországi kiűzése után?",
"Milyen hatása volt a törökök kiűzésének a Dunára?",
"Ki vezette a magyarok várnai hadjáratát?",
"Harcolt Zsigmond magyar király a törökök ellen?",
"A török birodalom népei kereskedtek a nyugati országokkal?",
"Miért foglalták el a törökök a Duna menti területeket?",
"Ki vezette a törökök Szendrő elleni ostromát?",
"Hogyan érkeztek a délszlávok Magyarországra?",
"Miért támadta meg Zsigmond magyar király a törököket?",
"Hová vezetett Hunyadi János rövid hadjárata?"
] |
qgen: title: Duna context: A Duna jelenlegi vízgyűjtőterülete földtanilag nagyon változatos egységeket fog át. Ezen egységek a földtörténeti múltban folyamatosan fejlődtek, és ennek megfelelően ősvízrajzuk állandó változáson esett át. Az egykori vízgyűjtők a jelenlegi vízgyűjtőknek vagy részvízgyűjtőknek csak részben feleltethetők meg, ezért az ősföldrajzi rekonstrukciókban a jelenlegi Dunát, illetve vízgyűjtőjét szakaszokra érdemes bontani, és az egykori részvízgyűjtőknek szokás megfeleltetni, és gyakran a jelenlegi mellékfolyók medencéi felelnek meg a Duna jelenlegi részvízgyűjtőinek.
A Duna felső folyásáról a mai értelemben először akkor beszélhetünk, amikor a Keleti-Alpok és a Molassz-medence vizeit az adott ősfolyó először keleti irányba vezette le. Erre azonban még jó ideig várnunk kell.
|
[
"Földtani értelemben milyen a Duna mai vízgyűjtőterülete?",
"Mikor alakult ki a Duna mai felső szakasza?",
"Az ős-Duna ugyanarra folyt, mint a mai folyó?",
"Milyen irányba folyik a Duna a Keleti-Alpokból?",
"Mikor alakult ki a Duna mai vonala?",
"Pontosan hol helyezkedett el a Molassz-medence?",
"Hol folyik a Duna nyugat felé?",
"Merre folyt az ős-Duna a Molassz-medencéből?"
] |
qgen: title: Duna context: Az üledékek részletes származásvizsgálata alapján állíthatjuk, hogy a Keleti-Alpok területén a harmadkor elején – az Északi-Mészkőalpok nyugati nyúlványainak kivételével, mely már akkor is hegyvidéki jellegű volt – jórészt dombos területek húzódtak, az egykori folyók hordalékszállítása jellemzően délről északra irányult. A kristályos magashegység kőzetei ezen időszakban más földtani egységek alatt eltemetve helyezkedtek el. A mai folyók közül valószínűsíthetően csak az Inn volt hasonlatos a mai folyásához, mivel ezt a vonalat egy hosszabb ideje aktív földtani törésvonal, az Északi-Mészkőalpok egy peremtörése jelöli ki. A folyók ez idő tájt a Molassz-tengerbe ömlöttek (ami a mai Bajor-, azaz Molassz-medencének felel meg) kialakítva a saját törmelékkúpjaikat. Az igazi főfolyó kialakulásáról azonban csak a hegységek előterében húzódó a tengeröblök lassú feltöltése következtében létrejött tengervisszahúzódáskor (ún. regresszió), a miocén időszakában lehetett szó. Ekkoriban a Keleti-Alpok vizeit elvezető főfolyó még nyugati irányba folyt.
A Mura, a Dráva, a Morva és a Vág kialakulása is jóval megelőzte a mai Duna mint főfolyó létrejöttét.
|
[
"Honnan tudjuk, hogy a harmadkor elején a Keleti-Alpok dombos terület volt?",
"Merre folytak a folyók a harmadkor elején a Keleti-Alpok területén?",
"Hol folyik az Inn?",
"Melyik folyó folyt nagyjából a mai medrében a mai Ausztria területén a harmadkor elején?",
"Hol van pontosan a Molassz-medence?",
"Mikor alakult ki a Duna őse?",
"Mi a regresszió a földtörténetben?",
"Merre folyt a Duna őse az Alpok vidékén a miocénban?",
"Melyik folyó alakult ki előbb, a Duna vagy a Dráva?",
"Melyik folyó alakult ki legkésőbb a Mura, a Morva és a Duna közül?",
"Mikor alakult ki a Duna mai vonala?",
"Miért folyt nyugatra a Duna a miocénban?",
"Honnan kapta a nevét a Molassz-medence?",
"Miért alakult ki előbb a Vág, mint a Duna?",
"A harmadkor elején hol voltak a legmagasabb részek a mai Keleti-Alpok területén?",
"Hol helyezkedtek el a mai Keleti-Alpok kristályos kőzetei a harmadidőszakban?",
"Hol kezdődik az Inn vonalát kijelölő törésvonal?"
] |
qgen: title: Duna context: Maga a Duna a pliocén korban kezdett létrejönni. A Nyugati-Alpok vizein táplálkozó Ősduna a Bajor-medence feltöltése után indult meg mai útján. Feltételezhetően valamikori vízgyűjtő területe jóval nagyobb lehetett a mainál. Erről árulkodnak a már kiszáradt völgyek a Sváb-Alb déli vonulatain. Az azóta kialakult mélyebben fekvő Rajna a Duna forrásterületéről nagy mennyiségű vizet szállított és szállít ma is el. Mivel a hegység itt nagyrészt porózus mészkőből áll, rengeteg földalatti búvópatak szállítja a Duna forrásterületéről a vizet inkább a Rajna felé. Két nagy víznyelő található a Sváb-Alb hegységben, amelyeket „Dunai Víznyelőnek” (németül: Donauversickerungnak) hívnak. Az ide folyó víz szárazabb nyári napokon teljes mértékben elszivárog és nagyrészt Németország legbővizűbb forrásán az Aachtopfon keresztül a Rajnába torkollik, csak a maradék halad a Duna felé. Mivel a lefolyó hatalmas vízmennyiség lassan, de biztosan koptatja a mészkövet, geológusok jóslása szerint a Duna legfelső folyása egy nap teljesen eltűnik, és minden vizét a Rajna gyűjti be majd.
|
[
"Mikor kezdett kialakulni a Duna?",
"Miből gondoljuk, hogy a Duna vízgyűjtóje régen nagyobb lehetett?",
"Melyik folyó lopja a Duna vizét?",
"Hogyan folyik a víz a Rajnába a Duna vízgyűjtőjéről?",
"Hol alakultak ki a Duna vizét a Rajnába szállító búvópatakok?",
"Hogy hívják németül azokat a helyeket, ahol a Duna vize eltűnik a mederből?",
"Ki tud száradni a Duna medre valahol?",
"Hol bukkan felszínre a Duna víznyelőkben elszivárgott vizének jó része?",
"Mi lesz a Duna felső folyásának sorsa a geológusok szerint?",
"Melyik Németország legbővizűbb forrása?",
"Mikor fordult a Duna a mai folyásirányba az Alpokban?",
"Az Ős-Duna vízgyűjtője nagyobb volt a mai folyam vízgyűjtőjénél?",
"Évente hány köbméter vizet vezet el a Rajna a Duna vízgyűjtőjéről?",
"Miért oldja a Duna vize a mészkövet?",
"Hány forrása van a Rajnának?",
"Hány forrása van a Dunának?",
"Miért száradtak ki a Sváb-Alb déli völgyei?"
] |
qgen: title: Duna context: A Duna alsóbb szakaszai a medencék folyamatos feltöltésével jöhettek létre. A pliocén végén jutott el a Duna a Kisalföldig. Ekkor a mai nyugat–kelet irány helyett észak–dél irányban folyt itt a folyó, és az akkor mélyebben fekvő Dráva-Száva-köze felé folyva nagyjából a mai Dráva medrét érhette el. Csak a pleisztocén korban alakult ki a kisalföldi folyása.
A folyó legfiatalabb szakasza a Dobrudzsa nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén alakult ki. Ekkor érte el a Fekete-tengert a Duna. A holocénben az Al-Duna északi és a Duna-delta kialakítását végezte a folyó. A Duna mai napig évi mintegy öt méterrel a tenger belseje felé „nyomja” a szárazföldet.
|
[
"Hogy jöttek létre a Duna alsó szakaszai?",
"Mikor érte el a Duna a mai Magyarország területét?",
"Merre folyt eleinte a Kisalföldön a Duna?",
"Mikor alakult ki a Kisalföldön a Duna mai medre?",
"Melyik földtörténeti kor volt előbb, a pleisztocén vagy a pliocén?",
"Hol található a Duna legfiatalabb szakasza?",
"Mikor ért el a Duna a mai Fekete-tengerig?",
"Melyik földtörténeti kor volt később, a holocén vagy a pleisztocén?",
"Évente mennyivel nő a szárazföld a Duna torkolatában?",
"Hová folyik a Duna?",
"Milyen torkolata van a Dunának?",
"Érinti a Duna Dobrudzsát?",
"Miért nem a mai irányba folyt a Duna a pliocénban?",
"Mikor alakult ki a Duna mai vonala Magyarországon?",
"Milyen hordalékot szállít a Duna a Fekete-tengerbe?",
"Milyen folyók folynak Dobrudzsában?",
"Hogyan alakította ki a Duna a torkolatát?"
] |
qgen: title: Duna context: A Duna tájformáló szerepe kettős, épít és pusztít is. A rombolás elsősorban a gyorsabb folyású, hegyi szakaszokon, míg az építés a lassabb folyású, alföldi részeken jellemző. A pusztítás mértéke függ a folyó sebességétől, így a nagy sodrású helyeken komoly mértéket ölthet, míg a kevésbé gyors folyásoknál szinte elenyésző. A folyó állandóan koptatja és mélyíti medrét. A keményebb kőzetek koptatása jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a puháké, ezért a Duna jellemző geológiai képződményei a sziklák, amelyek a puhább kőzetből visszamaradt, keményebb kövek. A Dunán több helyen is találni sziklás szakaszokat, ahol ezek a képződmények meglehetősen gyakoriak. Ezek közül a legismertebbek a Passau feletti, az aschahi, a Grein és Stunden közötti, valamint a vaskapui szakaszok. Magyarországon kisebb számban Nyergesújfalunál, Dömös és Nagymaros között, valamint Budafoknál találni sziklákat.
|
[
"Hogyan formálja a Duna a tájat?",
"A Duna melyik szakaszain pusztítja a folyó a talajt?",
"Mitől függ egy folyó pusztító ereje?",
"Hogyan pusztítja a Duna a medrét?",
"Hogyan keletkeztek a Dunában a sziklák?",
"Hol vannak a Dunán sziklás szakaszok?",
"Hol vannak a legnagyobb sziklák a Dunában Magyarországon?",
"Mit épít a Duna a lassabb szakaszokon?"
] |
qgen: title: Duna context: Lassú folyású szakaszain épít hordalékának lerakásával; a lerakott hordalékhalmot hordalékkúpnak nevezik. A Kisalföld és a Margit-sziget a Duna hordalékkúpja. illetve a Duna-delta (elsősorban a Kilia-ág) területén a turzások. A hordalék a felső szakaszon még igen nagy méreteket, lejjebb már csak porszemnyi nagyságot vehet fel. Ugyanis, amikor lelassul, akkor a folyó először a nagyobb, majd az egyre kisebb darabokat hagyja el (kövek, kavicsok, homok, finom por). Ha a vízszint hirtelen apadásnak indul, a Dunán jellemzően ideiglenes zátonyok alakulnak ki. Ha ismét megnő a vízmennyiség, akkor a folyó újra tovább tudja szállítani hordalékát, a zátonyok eltűnnek. Jellemzően zátonyos rész a Duna Rajka és Gönyű közötti szakasza, ahol a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítésével a hasonló képződmények még nagyobb számban elszaporodtak. A Duna különleges képződményei az al-dunai sellők, amelyek a mederfenék kisebb-nagyobb kitüremkedéseit jelentik. Egyre kisebb számban, de még jellemzőek a Duna mentén a mocsarak, amelyek lerakott hordalékkúpokon alakultak ki. Ezekből a legnagyobbak Bajorországban, a Hanság és a Duna-delta területén találhatók.
|
[
"Mi történik a hordalékkal a Duna lassú folyású szakaszain?",
"Mi az a hordalékkúp?",
"Hogyan változik a Duna hordalékának szemcsemérete a torkolat felé haladva?",
"Hogy nevezzük a különböző szemcseméretű folyami hordalékokat?",
"Mikor alakulnak ki a Dunában ideiglenes zátonyok?",
"Mi történik az ideiglenes zátonyokkal áradáskor?",
"Hol vannak zátonyos szakaszok a Duna magyarországi szakaszán?",
"Hol vannak a legnagyobb mocsarak a Duna mentén?",
"Mi az a Kilia-ág?",
"A Dunának deltatorkolata van?",
"Miért lassul le a Duna az alsóbb szakaszokon?",
"Milyen állatok élnek a dunai mocsarakban?",
"Milyen szemcseméretű hordalékot rak le a Duna Bajorországban?",
"Mikor alakult ki a Margit-sziget?",
"Hány sziget van Rajka és Gönyű között a Dunán?"
] |
qgen: title: Duna context: A Duna holtágai és lassabb – elsősorban alsó – folyásai növényi planktonban gazdagok. A gyorsabb folyószakaszokon ezek az élőlények ritkák, mivel a folyó sodrása magával ragadja őket. Több ilyen egysejtű planktont kovapáncél véd. Ezek a zöldmoszatok nyáron, lassan áramló vizekben elszaporodva zöldre festik a vizet. Az úszó plankton mellett elsősorban a partközeli aljzaton is találni egyszerű növényi és bakteriális képződményeket: elsősorban prokarióta kékmoszatokat és eukarióta zöldmoszatokat. A planktonszervezetek sok szerepet töltenek be, egyrészt a tápláléklánc legalsó fokán az állatoknak táplálékul szolgálnak, másrészt az ember által okozott szennyezések elbontására is kiválóan alkalmasak.
A vízben magasabb rendű növényi fajok is helyt kapnak. Elsősorban a lassabb folyásoknál és a holtágakban nagy mennyiségű hínártársulásokat találni. Ezen társulások legjellemzőbb fajai a rucaöröm, a békalencse, a tündérrózsa, a sulyom és a ritka vízidara.
|
[
"Hol találunk sok növényi planktont a Dunában?",
"Miért nincs sok növényi plankton a Duna gyorsabb szakaszain?",
"Miért lesz zöld a Duna vize?",
"Mikor válik zölddé a Duna vize?",
"Hol vannak a Dunában kék- és zöldmoszatok?",
"Milyen szerepet töltenek be a moszatok a táplálékláncban?",
"Hol él hínár a Dunában?",
"Mik a dunai hínártársulások legjellemzőbb fajai?",
"A Dunában él sulyom?",
"Lehet a Duna vize zöld?",
"Él a Dunában állati plankton?",
"Milyen színű a dunai tündérrózsa virága?",
"Milyen állatok fogyasztják a növényi planktont a Dunában?",
"A békák szeretik a békalencsét?",
"Hogy néz ki a vízidara?"
] |
qgen: title: Duna context: A partoknál, az alsó szakaszon jellemzőek a nádasok, ahol a nád mellett gyékény is, kijjebb sás fajok találhatók. A gyorsabb folyású szakaszoknál a nád helyett egyből füzes cserjés található a folyó mellett. A távolabb található ligetben a magasabb termetű fehér fűz, fehér és fekete nyár jellemző. Végül, a kissé szárazabb, de állandó vízellátással rendelkező területeken a Dunára nagyban jellemző „galériaerdők” jönnek létre, ahol a kocsányos tölgy, a mocsártölgy, a szil- és a kőrisfa mellett több kúszónövény, így iszalag, vadszőlő és komló jellemző.
A folyótól távolabb eső holtágakban láperdő társulások jönnek létre. Itt a legjellemzőbb fa az enyves éger, az aljnövényzetben pedig mohák és harasztok jellemzők. A dunai holtágak védett növényfaja a lápi csalán. A néha vízzel elárasztott területeken további efemernövények sokasága éli gyors életét. Ilyenek az apró csetkáka, az iszapkáka, az iszaprojt, a csomós palka, a barna palka, a vörös libatop, az iszapgyopár, az erdei kányafű, a vándorveronika és különböző májmoha fajok.
|
[
"Milyen növények élnek a Duna partján?",
"Hol él a lápi csalán?",
"Mik azok az efemer növények?",
"Hol vannak láperdők?",
"Milyen fa él a láperdőkben?",
"Hol élnek a mohák?",
"A Duna melyik szakaszán van nád?",
"A Dunánál van gyékény?",
"Hol vannak gelériaerdők?",
"Mik a kúszónövények?",
"Mit jelent az, hogy galériaerdő?",
"Miért vannak fák a Duna mellett?",
"Milyen bokrok élnek a láperdőben?",
"Milyen növények nőnek a szigeteken?",
"Mi a galéraierdők legtipikusabb növénye?"
] |
qgen: title: Duna context: A 19. században a folyamszabályozás drasztikusan átalakította a középső és az alsó szakasz ökológiai rendszereit (alapvetően a mellékvizekét). A mellékfolyók (főleg a Tisza) számos kanyarját levágták, a medrét gátak közé zárták. Mind a mellékfolyók, mind a Duna partját sok helyen kikövezték, a szigetek egy részét kőgáttal leválasztották a mederről. Az így elzárt mellékágakban megszűnt a víz folyamatos áramlása, felgyorsult azok feltöltődése. Az egykori, összefüggő galériaerdőnek csak roncsai maradtak fenn. A Vaskapunál a folyó hajózhatóságát javították. A szabályozásokkal egyre nagyobb területet árvízmentesítettek, és ennek következtében az eredeti mederben a töltések magasításával egyre nagyobb víztömegeket kellett átbocsátani. A leülepedő hordalék sokkal keskenyebb, ráadásul állandó helyzetű ártéren terült szét, illetve a mederben rakódott le, tehát miközben a szabályozott folyókon megritkultak az árvizek, korábban nem tapasztalt vízmennyiségek és főleg vízállások jelentek meg, veszélyeztetve olyan területeket is, amelyeket korábban nem érintett az árvíz.
|
[
"A Duna mely szakaszait érintette leginkább a folyószabályozás a 19. században?",
"Hogyan szabályozták a Tiszát a 19. században?",
"A Duna a Tisza mellékfolyója?",
"Mi történik, ha egy folyómedret kőgáttal lezárnak?",
"Milyen beavatkozásokat végeztek a 19. században a Vaskapunál?",
"Hogyan választottak le egyes szigeteket a Duna medréről a folyamszabályozás során?",
"Hogyan hatott a Duna vízrendszerében a folyószabályozás a galériaerdőkre?",
"Milyen hatása volt a Duna árterére a folyamszabályozásnak?",
"Milyen hatása van a gátaknak a folyó által szállított hordalékra?",
"Hogy hatott a folyószabályozás az árvizek gyakoriságára?",
"Miért zárták el kőgáttal egyes szigeteknél a medret a folyószabályozás során?",
"Milyen módszerrel vágták át a folyókanyarulatokat?",
"Miért pusztultak el a galériaerdők a folyószabályozás következtében?",
"A Duna hány mellékfolyóját szabályozták a 19. században?",
"Hány sziget szűnt meg a Dunán a szabályozás hatására?"
] |
qgen: title: Duna context: A 20. században a folyam fölső (ausztriai) szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, teljesen megváltoztatva ezzel a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntetve a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a Szlovákiában felépített bősi vízlépcső, aminek üzemvízcsatornája Szapnál torkollik a Duna főmedrébe. Mivel a mederbe visszaengedett vízben gyakorlatilag nincs hordalék, a folyam a Szap alatti szakaszon a mederből gyűjt magának hordalékot: a meder mélyülése mára túllépte a 12 métert. A Dunakanyar fölötti szakaszon a folyó – és ezzel a talajvíz – szintje fokozatosan csökken, a part menti élőhelyek pusztulnak, hogy idővel más ökológiai rendszereknek adják át helyüket. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti.
1972-ben, a Vaskapu-vízierőmű gátjának elkészülte után, Ada Kaleh 1,7 km × 0,4-0,5 km méretű szigetét vízzel áraszották el. Az azelőtt törökök által lakott sziget hol osztrák–magyar, hol török fennhatóság után 1913-ban Magyarország része lett, de 1923-tól, így az elárasztásakor is, Romániához tartozott.
|
[
"Melyik országban van számos vízlépcső a Dunán?",
"Mikor építették az osztrák vízlépcsőket a Dunára?",
"Milyen következményekkel járt a Dunára a felső szakaszi vízlépcsők kiépítése?",
"Melyik a Duna felső szakaszán épített vízlépcsősor utolsó tagja?",
"Hol folyik be a bősi vízerőmű üzemvízcsatornája a Dunába?",
"Hogyan változik a Duna medre a vízlépcsők alatti szakaszon?",
"Miért mélyül a Duna medre a vízerőművek alatt?",
"Miért csökken a talajvíz szintje a Dunakanyar felett a folyó mentén?",
"Milyen hatása van a talajvízszint csökkenésének a Dunakanyar feletti folyó menti élőhelyekre?",
"Milyen folyó menti társulást vezsélyeztet leginkább a talajvizszint csökkenése?",
"Mikor épült meg a Vaskapunál a gát?",
"Melyik szigetet öntötte el a Duna véglegesen a Vaskapu-erőmű felépülése után?",
"Mennyi hordalékot szállít a Duna a bősi erőmű felett?",
"Melyik országban található Szap?",
"Milyen fajok alkotják a keményfaligeteket?",
"Milyen magas a Vaskapunál levő gát?",
"Mi történik a vízlépcsők mögött felhalmozódó hordalékkal?",
"Hány vízlépcső van a Dunán?"
] |
qgen: title: Duna context: A Dunán az energiát hasznosítandó számtalan vízerőmű épült elsősorban a gyorsabb sodrású szakaszokon, így Németországban, Ausztriában és a Vaskapunál. Nagyobb fokú duzzasztást igényelnek a síkvidéki erőművek, így a szlovákiai Bősnél lévő erőmű is.
Németországban a 19. század végén jöttek létre az első erőművek a Dunán, például Ulmnál. Az első osztrák dunai erőmű 1959-ben Ybbs és Persenbeug között épült. Mára a kilenc dunai erőmű az ország energia ellátásának mintegy 20%-át adja.
A szlovákiai bősi erőmű az ország energiaellátásának 11-16%-át biztosítja a vízállástól függően. 1972-ben épült meg Európa legnagyobb vízierőműve a Vaskapunál két duzzasztógáttal. Szerbia energiaellátásának 37,1%-át, Romániának pedig 27,6%-át ez az egy erőmű biztosítja.
|
[
"Hol érdemes vízlépcsőt építeni egy folyón?",
"Hol vannak a Dunán gyors szakaszok?",
"Mikor épültek az első dunai vízerőművek?",
"Ausztiában mikor készült el az első dunai erőmű?",
"Hány vízlépcső van a Dunán Ausztriában?",
"Az osztrák energiaszükséglet mekkora része származik dunai erőművekből?",
"Hol hasznosítják a bősi erőmű által termelt villamos energiát?",
"Hol van Európa legnagyobb vízi erőműve?",
"Szerbia energiaellátásának mekkora részét termeli a vaskapui erőmű?",
"Egyetlen duzzasztógát van a Vaskapunál?",
"Melyik országokat köti össze a vaskapui erőmű?",
"Melyik országok hasznosítják a vaskapui erőmű által termelt áramot?",
"Hol épült a legelső erőmű a Dunán?",
"Hány vízi erőmű van Németországban a Dunán?",
"Milyen erőművek vannak Szlovákiában a bősi vízlépcsőn kívül?",
"Hány évig tartott felépíteni az erőművet a Vaskapunál?",
"Ausztria energiaszükségletének hány százaléka származik vízenergiából?",
"Mikor üzemelték be a bősi vízerőművet?"
] |
qgen: title: Duna context: Valaha a Dunán jelentős halászat folyt. A Duna környéki településeken nagy számban éltek halászok. A 19., majd 20. században azonban a folyót ért nagy fokú szennyezés miatt halállománya nagyban lecsökkent, így a halászat is szinte teljes mértékben eltűnt a folyó partjáról. Mindössze hobbihorgászokat találni manapság a folyó partjain. Egyedül a Duna-deltában maradt meg a kereskedelmi célú halászat, de ott is nagyban korlátozódott.
A Vaskapu vízlépcső megépítése előtt Bécsben vizamészárszékek működtek és onnan szállították tovább szekéren a halat a francia és a lengyel piacokra. Jelentős volt a vizaállomány Budapesten is. A Vaskapu vízlépcső megépítése után a felette levő Duna szakaszra a viza már nem jut fel.
|
[
"Miért szűnt meg a nagybani halászat a Dunán?",
"Miért csökkent jelentősen a Duna halállománya az utóbbi 200 évben?",
"Hol zajlik kereskedelmi célú halászat a Dunán napjainkban?",
"Hová szállították a Bécsben kifogott vizák húsát?",
"Élt viza a Duna magyarországi szakaszán?",
"Miért nincsen viza ma a Dunában Magyarországon?",
"Szabad horgászni a Dunában?",
"A Vaskapu Budapest alatt vagy felett van a Dunán?",
"Milyen fajokat halásznak a Duna-deltában?",
"Miért nem tudnak átjutni a vizák a vízlépcsőkön?",
"Miért volt keresett áru a viza?",
"Mivel szennyeződött a Duna a 19. században?",
"Mennyi idő alatt jutott el a vizahús Bécsből Franciaországba?"
] |
qgen: title: Egészségügyi harisnya context: Az egészségügyi harisnya közönségesen csak gumiharisnya vagy kompressziós harisnya néven ismert termék – amelyet ma már általában nem gumi-, hanem elasztánfonal tesz rugalmassá – olyan gyógyászati segédeszköz, amely a lábszár felületi visszerein keletkezett tágulatok kezelésére vagy néhány más, ilyenfajta szorítóerőt igénylő betegség gyógyítására szolgál. Aszerint, hogy milyen hatást kívánnak elérni vele, többféle fajtáját fejlesztették ki. Megjelenési formáját tekintve lehet combközépig, a térdet takaró vagy csak a térd alá érő harisnya, harisnyanadrág, vagy zokni, attól függően, hogy a láb mely részeinek kezelésére szolgál. Készül lábfej nélküli – csak a lábszárat borító – kivitelben is. Hatása abban áll, hogy összenyomja a kitágult ereket és hogy felerősíti a lábizmok „szivattyúzó” hatását, ezzel csökkenti a vérpangás kialakulását a visszerekben és elősegíti a vér visszaáramlását a szív felé.
Az egészségügyi harisnyákat négy szorítóerő-fokozatban gyártják és szorítóerejük függvényében két alaptípusuk van:
|
[
"Mitől volt régebben rugalmas a kompressziós harisnya?",
"Hány szorítóerő-fokozatban készülnek az egészségügyi harisnyák?",
"Gyógyászati segédeszköznek számít-e az egészségügyi harisnya?",
"Manapság mivel teszik rugalmassá a gumiharisnyát?",
"Minek a gyógyítására szolgál a kompressziós harisnya?",
"Mitől függ, hogy milyen formájú gumiharisnyát kell hordani?",
"Mit szorít a lábfej nélküli gumiharisnya?",
"Mire jó az egészségügyi harisnya?",
"Milyen betegségek igényelnek szorítóerőt?",
"Csak a lábon keletkezhetnek visszértágulatok?",
"Mit \"szivattyúznak\" a lábizmok?",
"Hol tudja csökkenteni a vérpangást a kompressziós harisnya?",
"Miért hívják kompressziós harisnyának az egészségügyi harisnyát?",
"Miért hívják az egészségügyi harisnyát gumiharisnyának is?",
"Miből készül az egészségügyi harisnya?"
] |
qgen: title: Egészségügyi harisnya context: Már az ókori egyiptomiak is használtak – gyakran ragasztóval, gyantával vagy valamilyen gyógyhatású készítménnyel bevont – szövetcsíkot sebek kezelésére. A 17. században Pierre Dionis, Marie Antoinette és Mária Terézia orvosa javasolta a fásli használatát lábszárfekély esetére. Ezt abban az időben vászonból vagy kutyabőrből készítették, de ezeknek az anyagoknak a rugalmatlansága miatt a kezelés nem volt igazán hatásos. Csak a 19. század második felében jelentek meg az első rugalmas pólyák, amelyek rugalmasságát gumifonal alkalmazásával állították elő. 1878-ból származik az első leírás ennek használatáról visszérbetegség esetében.
|
[
"Mire használtak valamilyen anyaggal bevont szövetcsíkot az ókori Egyiptomban?",
"Milyen sebeket kezeltek az ókori egyiptomiak szövetcsíkokkal?",
"Milyen betegségre javasolták a 17. században a fáslit?",
"Volt-e Mária Antoinette-nek lábszárfekélye?",
"Miből készült a fásli a 17. században?",
"Mi volt a gond a kutyabőrből készült fáslival?",
"Hogy néz ki a fásli?",
"Mikor készültek először rugalmas pólyák?",
"Hogyan tették rugalmassá az első rugalmas pólyákat?",
"Mikor írtak először arról, hogy rugalmas pólyát használtak visszérbetegségre?",
"Mit okoz a visszérbetegség?",
"Milyen gyógyhatású készítményeket használtak az ókori Egyiptomban?",
"Ki volt Pierre Dionis?",
"Mi köze a fáslinak az egészségügyi harisnyához?"
] |
qgen: title: Egészségügyi harisnya context: A gyógyharisnya visszérműtétek vagy trombózis után csökkenti a baj kiújulásának veszélyét. A gyógyharisnya szorítóereje a lábszár legalsó részén, vagyis a boka környékén a legnagyobb, azaz ott, ahol ödéma leginkább kialakulhat, és fölfelé egyre csökken, ahogy a vér a visszérben fölfelé áramlik. Ahol már nem áll fenn a visszértágulat veszélye, ott a szorítóerő minimálisra csökken.
A gyógyharisnya egy másik alkalmazására a nyirokpangás gyógyításában kerül sor. Ha a nyirokerek mennyisége – például egy sebészeti beavatkozást vagy besugárzást követően – csökken, nem képesek a nyirkot elszállítani és nyirokpangás, esetleg elefantiázis (a nyirokerek elzáródása által okozott nagy fokú kötőszövet-elszaporodás) jön létre, aminek következtében a láb vagy a kar megduzzad. Ha ezt a duzzadást szorító kötéssel sikerül lecsökkenteni, ezt követően a betegnek felkeléstől lefekvésig a térd fölé érő gumiharisnyát kell viselnie, illetve ha a duzzanat a karján van, rugalmas ujjat kell ráhúznia.
Csak a térdet körülvevő gyógyharisnyát a térd oldal- illetve keresztszalagjainak szakadásakor hordhat a beteg, magas, a combra is ráterjedő gumiharisnyát pedig a comb visszeres megbetegedései esetében.
|
[
"Hogyan alakul ki az ödéma?",
"Hol alakul ki a leggyakrabban ödéma?",
"Milyen betegség az elefantiázis?",
"Milyen tünete van az elefantiázisnak?",
"Van-e köze az elefantiázisnak az elefántokhoz?",
"Milyen irányban áramlik a vér a lábszár visszereiben?",
"Mit tehet az elefantiázisos beteg, ha megduzzad a karja?",
"Mi a különbség a rugalmas ujj és a gumiharisnya között?",
"Mit érdemes viselni a térd keresztszalagjának szakadásakor?",
"Az elefantiázis a nyirokpangás egyik formája?",
"Mikor kell gyógyharisnyát viselni nyirokpangás esetén?",
"Mikor jön létre nyirokpangás?",
"Miért ajánlják trombózis után a gyógyharisnya viselését?"
] |
qgen: title: Egészségügyi harisnya context: A láb fáradtságának enyhítésére, enyhébb visszérbetegségek esetében, vagy éppen a betegség kialakulásának megelőzésére gyengébb szorítóerejű gumiharisnyákat, úgynevezett támasztó harisnyákat használnak. Ezek nyomás alatt tartják a felületi vénákat és meggátolják a kitágulásukat és a fájdalmat. Hasonló konstrukciójúak, mint a gyógyászati célú gyógyharisnyák, de finomabbak, vékonyabbak azoknál és kisebb nyomást fejtenek ki. Ezeket általában sima vagy terjedelmesített poliamidfonallal burkolt elasztánfonalakból készítik és kétirányú (hossz- és keresztirányú) rugalmassággal és szorítóerővel rendelkeznek. Az alkalmazott kötésmódnak nagy befolyása van a szorítóerő mértékére. A támasztó harisnyák jótékony hatása különösen álláskor és járáskor mutatkozik meg.
Ugyancsak eredményesen használhatják állapotos nők, akiknél a terhesség következtében kialakulhat a visszértágulat.
|
[
"Hogy hívják másképp a gyengébb szorítóerejű gumiharisnyákat?",
"Csökkentik-e a támasztó harisnyák a fájdalmat?",
"Miben különbözik a támasztó harisnya a gyógyharisnyától?",
"Mire gyakorol nyomást a támasztó harisnya?",
"Hogyan teszik terjedelmesebbé a poliamidfonalat?",
"Mikor van különösen jó hatása a támasztó harisnyának?",
"Használható-e a támasztó harisnya terhességkor?",
"Milyen kötésmóddal készül a nagyobb szorítóerejú gyógyharisnya?",
"Csökkenti-e a láb fáradtságát a támasztó harisnya?",
"Miből készül a támaszó harisnya?",
"Milyen színű a támasztóharisnya?",
"Milyen kötésmóddal gyártják a támasztó harisnyákat?",
"Mit lehet használni a visszérbetegség megelőzésére?"
] |
qgen: title: Egészségügyi harisnya context: Az egészségügyi harisnyákat szorítóerejük szempontjából 4 osztályba sorolják, a leggyengébb az I., a legerősebb szorító hatású a IV. osztályba tartozó termék (lásd az alábbi táblázatot).
Az egészségügyi harisnyák szorítóereje
Ha a táblázat adatait a boka környezetében 100%-nak vesszük, a lábikránál kb. 80%, a térdnél kb. 60%, a combnál kb. 20% szorítóerőre van szükség. Azonban mindig az orvosnak kell megállapítania, hogy kinek milyen szorítóerejű egészségügyi harisnyára van szüksége, illetve hogy a harisnya hol milyen mértékben szorítson. Az I. osztályba tartozó harisnyák esetében megfelelnek a szokásos harisnyaméretek, a II. osztályba soroltakat szükség esetén, a III. osztályba tartozókat többnyire, a IV. osztályba tartozókat pedig kivétel nélkül mindig pontos méretvétel alapján készítik. A méretvétel szakorvosi feladat! Ha olyan méretű harisnyára van szükség, amely a szabványos mérettáblázatban nem szerepel, mindig alkalmazzák a méret utáni gyártást. Figyelembe kell venni a jobb és bal lábszár esetleges bőségméret-különbségeit is. Az optimális szorítóerő meghatározására ma már műszeres vizsgálatok állnak rendelkezésre.
|
[
"Erősebb-e a IV. osztályba sorolt egészségügyi harisnya a III. osztályba soroltnál?",
"Hogyan készül a IV. osztályba sorolt egészségügyi harisnya?",
"Ki vesz méretet a IV. osztályba sorolt egészségügyi harisnyához?",
"Milyen műszerekkel határozzák meg az egészségügyi harisnyák szorítóerejét?",
"Mit kell figyelembe venni méretvételkor az egészségügyi harisnyák esetén?",
"Hol a legnagyobb az egészségügyi harisnyák szorítóereje?",
"Hol szükséges a leggyengébbnek lennie az egészségügyi harisnya szorítóerejének?",
"Milyen orvos állapítja meg, hogy kinek milyen szorítóerejű egészségügyi harisnyára van szüksége?",
"Kell-e méretet venni az I. osztályba tartozó harisnyák esetében?"
] |
qgen: title: Egészségügyi harisnya context: Az egészségügyi harisnyák előállítására alapfonalként főleg poliamidfonalat, egyes típusokhoz pamut-, ritkábban gyapjúfonalat használnak. A kelmébe bekötött rugalmas anyag ma már általában poliamiddal burkolt elasztánfonal, a régebben használt gumifonal ma már szinte teljesen kiszorult erről a területről, mert az elasztánfonal vékonyabbra készíthető ugyanolyan szorítóerő megtartásával, és mert nem öregszik, azaz az idő előrehaladtával nem veszít rugalmasságából és nem válik törékennyé, mint a gumi. A támasztó harisnyák gyártásához használnak burkolatlan elasztánfonalakat is.
A felhasznált fonalaknak meg kell felelniük esztétikai és higiéniai követelményeknek. Az utóbbi szempontjából ma már például nagy súlyt fektetnek arra is, hogy olyan fonalakat használjanak, amelyek anyaga és színezése megfelel az OEKO-TEX szigorú előírásainak, és amelyek gátolják az izzadságszag keletkezését vagy a gombák megtelepedését ezeken a harisnyákon. Az sem megengedhető, hogy a harisnya hosszas viselése a bőr pH értékét befolyásolja.
|
[
"Gyapjú- vagy poliamidfonalat használnak gyakrabban az egészségügyi harisnyákhoz?",
"Miből látszik, ha a gumi öregszik?",
"Öregszik-e az elasztánfonal?",
"Milyen előnyei vannak az elasztánfonalnak a gumihoz képest?",
"Megváltoztathatja-e az egészségügyi harisnya a bőr PH értékét?",
"Milyen esztétikai követelmények vonatkoznak az egészségügyi harisnyákhoz használt fonalakra?",
"Milyen előírásoknak kell hogy megfeleljen az egészségügyi harisnyák anyaga?",
"Milyen módszerrel gátolják a gombák megtelepedését az egészségügyi harisnyákon?",
"Használnak-e gyapjúfonalat a támasztó harisnyák készítésekor?"
] |
qgen: title: Egészségügyi harisnya context: A termék rugalmasságát a rugalmas fonal mellett nagymértékben befolyásolja az alapfonal és a kötésszerkezet is. Az egészségügyi harisnyák gyártásánál többféle kötésmódot alkalmazhatnak. Ha a rugalmas fonalból szemeket képeznek – ahogy azt a mellékelt ábrán az a) jelű szemszerkezet mutatja –, ezzel lehet a legnagyobb szorítóerőt elérni, de ebben az esetben legnagyobb a rugalmas fonal felhasználása, aminek jelentős befolyása van a gyártási költségre. Ha úgynevezett mögéfektetéses kötéssel dolgozzák be a rugalmas fonalat – b) ábra –, ez valamivel kisebb nyúlási képességet eredményez, de csökken a rugalmas fonal részaránya. A bélelőfektetéssel bedolgozott rugalmas fonal – c) ábra – adja a legkisebb nyúlást, különösen a kelme hosszirányában, viszont a legolcsóbb megoldás is. Esztétikai okokból alkalmaznak mintás kötéseket is, elsősorban a támasztó harisnyáknál, ahol nem a beteg lábához illesztett szorítóerő nagyon pontos beállítása az elsődleges szempont.
|
[
"Hányféle kötésmódot használnak az egészségügyi harisnyáknál?",
"Mi az elsődleges szempont a támasztó harisnyák gyártásánál?",
"Milyen kötésmóddal érhető el a legnagyobb szorítóerő a harisnyáknál?",
"Mikor olcsóbb a harisnya, ha a rugalmas fonalból szemeket képeznek, vagy ha bélelőfektetéssel dolgozzák be a rugalmas fonalat?",
"Mit mi mögé fektetnek a mögéfektetéses kötés esetén?",
"Mitől függ az egészségügyi harisnyák rugalmassága?",
"Milyen alapfonalból készülnek az egészségügyi harisnyák?"
] |
qgen: title: Egészségügyi harisnya context: A viselési kényelem fokozása érdekében az egészségügyi harisnyáknál újabban arra is nagy gondot fordítanak, hogy ezek megfelelő lélegzőképességű, az izzadságot eltávolító kelmeszerkezettel készüljenek. Vannak olyan egészségügyi harisnyák is, amelyek nyitott orrheggyel készülnek, hogy a lábujjak szabadon maradhassanak (erre mutat példát a szócikk elején látható ábra is).
A harisnya anatómiai formáját vagy a kötés során állítják elő, vagy utólagos formázással hozzák létre. A formázásnál egy fűtött formázólábra húzzák fel a megkötött harisnyát és itt rögzítik bele a kívánt formát. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a hőhatás a rugalmas fonalat károsíthatja, amellett nem is igazán tartós, a mosások hatására a harisnya elveszítheti ezt az eredeti formáját. Az igazán jó hatást – mind gyógyító értelemben, mind esztétikailag – akkor érik el, ha a harisnya formáját a kötéssel hozzák létre, azaz a láb formájának megfelelően változtatják a kötés közben a szemnagyságot és a fonalak – főleg a rugalmas fonal – bedolgozási feszültségét.
|
[
"Miért készítenek nyitott orrheggyel is egészségügyi harisnyákat?",
"Minden egészségügyi harisnya nyitott orrheggyel készül?",
"Hogyan képes a kelmeszerkezet eltávolítani az izzadságot?",
"Hogyan alakítják ki kötés közben a harisnya formáját?",
"Hogyan alakul ki az egészségügyi harisnya anatómiai formája?",
"Hogy történik az egészségügyi harisnyák utólagos formázása?",
"Tartós lesz-e utólagos formázás esetén az egészségügyi harisnya anatómiai formája?",
"Mikor tartósabb az egészségügyi harisnya anatómiai formája?",
"Mi az előnye az egészségügyi harisnyák utólagos formázásának?",
"Hogy lélegeznek a harisnyák?"
] |
qgen: title: Egészségügyi harisnya context: Az egészségügyi harisnyák gyártására speciális harisnyakötőgépek szolgálnak, amelyeken a fonalfeszültséggel, a fonaladagolással és a szemnagyság beállításával nagyon pontosan lehet programozni a bőségméretek és a szorítóerő hossz menti változásait, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy a kívánt gyógyhatás érvényesülhessen. Ma már erre számítógéppel vezérelt gépeket készítenek.
Amellett, hogy ezek a harisnyák elsősorban körkötőgépen készülnek, gyártanak ilyen termékeket – főleg nagyobb szorítóerejű változatokban – síkkötőgépen is.
|
[
"Mivel készülnek az egészségügyi harisnyák?",
"Hogyan működnek a speciális harisnyakötőgépek?",
"Mi vezérli a speciális harisnyakötőgépeket?",
"Mi a különbség a sik- és a körkötőgép között?",
"Minden nagyobb szorítóerejű harisnya síkkötőgépen készül?",
"Hogy keletkezik a fonalfeszültség?"
] |
qgen: title: Egészségügyi harisnya context: Az egészségügyi harisnyákat higiéniai okokból természetesen rendszeresen ki kell mosni. Ennek során ügyelni kell arra, hogy a harisnya rugalmas tulajdonságai ne sérüljenek, ezért nagyon kíméletesen kell velük bánni, nem szabad túl meleg vízben mosni – az ajánlott hőmérséklet: 40 °C – és szárítani sem szabad forró fűtőtest közelében ezeket a termékeket. Mosógépben való mosásuk nem célszerű. Kerülni kell a klóros fehérítést, a vasalást és a vegytisztítást. A korszerű egészségügyi harisnyák gombaellenes és izzadságszag keletkezését megakadályozó kezelése nagy mértékben mosásálló. Gondos kezelés mellett az egészségügyi harisnyák legalább 6 hónapig használhatók.
|
[
"Miért kell rendszeresen mosni az egészségügyi harisnyákat?",
"Miért nem szabad túl meleg vizet használni az egészségügyi harisnya mosásakor?",
"Miért nem célszerű az egészségügyi harisnyákat mosógépben mosni?",
"Szabad-e vasalni az egészségügyi harisnyákat?",
"Mivel kezelik az egészségügyi harisnyákat gomba ellen?",
"Meddig használhatók az egészségügyi harisnyák?"
] |
qgen: title: Elektron context: Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Szokásos jelölése: e‒. Az elektron feles spinű lepton; a leptonok első generációjának tagja. Antirészecskéje a pozitron.
Az elektron tömege a proton tömegének 1/1836 része. Az elektronok és a többi elemi részecske kölcsönhatását a kémia és a magfizika vizsgálja. Antianyagbeli párja, a pozitron tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban töltése ellentétes. Ha pozitron és elektron találkozik, energia felvillanás során mindkettő szétsugárzódik, és gamma-foton jön létre.
|
[
"Honnan származik az elektron neve?",
"Mi az elektron?",
"Mi az elektron jele?",
"Mi az elektron antirészecskéje?",
"Milyen lepton az elektron?",
"Mekkora az elektron tömege?",
"Miben különbözik az elektron és a pozitron?",
"Mi történik, ha összetalálkozik egy elektron és egy pozitron?",
"Melyik tudomány vizsgálja az elemi részecskék kölcsönhatását?",
"Nehezebb az elektron a protonnál?",
"Mit jelent a lepton szó?",
"Mik az első generációs leptonok?"
] |
qgen: title: Elektron context: Normális körülmények között az elektronok az atomok pozitív magjához kötődnek, mivel az ellentétes elektromos töltések vonzzák egymást. Egy semleges atomban az elektronok száma azonos a mag pozitív töltéseinek számával. Egy atomon belül az elektronok szabályosan elrendezett pályákon mozognak a mag körül, a mag és az elektronok közti vonzás legyőzi az elektronok közt fellépő taszító hatást. Az elektronpályák koncentrikus héjakba rendeződnek, és a magtól kifelé haladva egyre több az alhéj. A magtól való távolságtól függően a héjakban lévő elektronok kötése egyre lazább. Az elektronok elrendeződése meghatározza az atom méretét, és hatással van arra, hogy reagál más atomokra, részecskékre és az elektromágneses sugárzásra. Az ionizáció és a részecskék közötti arány megváltozása megváltoztatja a rendszer kötési energiáját. Két vagy több atom között az elektronok kicserélése vagy megosztása kémiai kötést hoz létre. Fontos szerepet tölt be kémiai reakciók legnagyobb csoportjában, a redoxireakciókban.
|
[
"Normális körülmények között hol találhatók az elektronok?",
"Hogy viszonyul egymáshoz egy atomban az elektronok és protonok száma?",
"Az atomon belül hol mozognak az elektronok?",
"Hogyan változik az elektronok kötése az atommagtól távolodva?"
] |
qgen: title: Elektron context: Több fizikai jelenségben is kulcsfontosságú, így az elektromosságban, a mágnesességben, és a hővezetésben. Továbbá hat rá a többi alapvető erő: a gravitáció, az elektromágnesesség és a gyenge kölcsönhatás. Negatív töltése miatt az elektron elektromos erőteret hoz létre maga körül. Egy megfigyelőhöz képest mozogva mágneses mezőt hoz létre. A külső elektromágneses terek a Lorentz-törvény szerint hatnak rá. Részt vesz a magreakciókban is, például a csillagokban zajló fúzióban, és radioaktív bomlási folyamatokban is létrejön, ahol béta-részecskeként ismert. Nagy energiájú ütközések is elektronokat hoznak létre, például a kozmikus sugarak, amikor elérik a légkört. Gyorsításkor fotonok formájában vesz fel és ad le energiát. Laboratóriumi eszközökben akár egyetlen elektron vagy elektronplazma is tartható és megfigyelhető elektromágneses mezővel. Teleszkópokkal a külső elektronplazma is megfigyelhető.
Sok alkalmazásban felhasználják, mint az elektronikában, a hegesztésben, a katódsugárcsövekben, az elektronmikroszkópokban, a sugárterápiában, a lézerekben vagy a részecskegyorsítókban.
|
[
"Miért hoz létre maga körül az elektron elektromos erőteret?",
"Hogy nevezik az elektront a radioaktív bomlási folyamatokban?"
] |
qgen: title: Elektron context: Már az ókori görögök felfedezték, hogy a borostyán vonzza az apró tárgyakat, ha bundával dörzsölik. A villámlás mellett ez az emberiség egyik legrégibb tapasztalata az elektromosságról. 1600-ban az angol William Gilbert a De Magnete című értekezésében erre a jelenségre alapozva megalkotta az újlatin electricus szót.
Az 1700-as évek elején Francis Hauksbee és a francia Charles François de Cisternay du Fay egymástól függetlenül felfedezték a dörzsölési elektromosság kétféle típusát. Az egyik az üveg, a másik a gyanta megdörzsölésével hozható létre. Du Fay elmélete szerint itt kétféle elektromos folyadék van, amelyek dörzsöléssel elválaszthatók, és semlegesítik egymást, ha összeérnek. Egy évtizeddel később Benjamin Franklin szerint egyféle folyadék van, kétféle nyomással. Tőle származik a pozitív és a negatív elnevezés is. Szerinte a pozitív a töltéshordozó, de nem szólt arról, hogy melyik állapotban van hiány, és melyikben fölösleg.
|
[
"Mit figyeltek meg az ókori görögök az elektromosságról?",
"Mivel hozható létre a dörzsölési elektromosság?",
"Ki használta az elektromos töltésekkel kapcsolatban először a pozitív és negatív szavakat?",
"Miben különbözik a megdörzsölt üveg és gyanta elektromossága?"
] |
qgen: title: Elektron context: Richard Laming angol természetfilozófus 1838 és 1851 között alkotta meg atommodelljét, amiben az atomok magból és szubatomi töltéshordozó részecskékből állnak. 1846-tól a német William Weber szerint az elektromosságot pozitív és negatív folyadékok alkotják, és az inverz négyzet törvénye szerint hatnak kölcsön. Az ír George Johnstone Stoney 1874-ben tanulmányozta az elektrolízist; ez kialakította benne az elemi töltés gondolatát, ami megegyezik egy egyszeres töltésű ion töltésével. Mérései alapján meg is becsülte ezt a mennyiséget az elektrolízis Faraday-féle törvénye alapján. Ő azonban azt hitte, hogy ez a töltés nem távolítható el az atomból. Hermann von Helmholtz 1881-ben amellett érvelt, hogy a pozitív és a negatív elektromosság is elemi részecskékből áll, amelyek az elektromosság atomjaiként működnek.
|
[
"Mikor alkotta meg Laming az atommodelljét?",
"Hány évig dolgozott Laming az atommodell kidolgozásán?",
"Mi volt Laming angol természettudós keresztneve?",
"Laming modellje szerint miből állnak at atomok?",
"Milyen nemzetiségű volt William Weber természettudós?",
"Melyik ír tudós alkotta meg az elemi töltés fogalmát az 1870-es években?",
"Ki alkotta meg az elektrolízis törvényeit?",
"Foglalkozott Faraday elektromosságtannal?",
"Mi az az inverz négyzet törvénye?",
"Mi az elektrolízis definíciója?",
"Végzett fizikai kísérleteket Richard Laming természetfilozófus?",
"Ismerte egymást személyesen George Johnstone Stoney és Faraday?"
] |
qgen: title: Elektron context: Stoney electrolionnak nevezte az elemi töltésegységet 1881-ben. Tíz év múlva a nevet electronra változtatta. Így írt erről: Becslés készült az elektromosságnak ennek a figyelemre méltó egységnek az aktuális mennyiségéről, aminek az elektron nevet javaslom. Volt egy javaslat 1906-ban, hogy a nevet elektrolionra kell visszaváltoztatni, ám Hendrik Lorentz előnyben részesítette az elektron nevet. A név az electric és az ion szavak kombinációjából keletkezett, de azóta az elektron szóból eredeztethető -on végződés más elemi részecskék nevének végén is megjelent, például proton, neutron.
|
[
"Hogyan nevezte el Stoney a töltés elemi egységét eredetileg?",
"Mikor született meg az elektron név?",
"Kitől származik az elektron szakkifejezés?",
"Milyen szavakból alkotta meg Stoney az elektron szót?",
"Hogyan határozta meg Stoney az elektron fogalmát?",
"Ki volt Hendrik Lorentz?",
"Miért változtatta Stoney electrolionról electronra a töltésegység nevét?",
"Hány éves korában alkotta meg az elektron fogalmát Stoney?",
"Ki akadályozta meg, hogy az elektron nevét visszaváltoztassák elektrolionra?"
] |
qgen: title: Elektron context: 1914-ben Ernest Rutherford, Henry Moseley, James Franck és Gustav Hertz kísérletek alapján belátták, hogy az atomok kicsi, de nehéz pozitív töltésű magból és könnyű elektronokból állnak. 1913-ban a dán Niels Bohr azt az elméletet javasolta, hogy az elektronok csak bizonyos energiaszinteket foglalhatnak el, ezért nem zuhannak a magba. Az ezek által meghatározott pályák között ugrálhatnak. Amikor egy magasabb szintről alacsonyabb szintre lépnek, akkor a különbség fotonként távozik. Ezzel az elmélettel sikerült megmagyaráznia a hidrogén színképét, de adós maradt a nehezebb atomok spektrumával és a színképvonalak relatív fényességével.
|
[
"Mikor fedezték fel, hogy az atom magból és elektronfelhőből áll?",
"Kinek a kísérletei bizonyították, hogy az atomok pozitív töltésű magból és negatív töltésű elektronburokból állnak?",
"Mi volt Niels Bohr 1913-as elméletének lényege?",
"Mi történik, ha egy elektron egy magasabb energiaszintű héjról alacsonyabbra ugrik?",
"Melyik elem színképét magyarázta meg Bohr atommodellje?",
"Milyen nemzetiségű volt Niels Bohr?",
"Találkozott valaha személyesen Rutherford és Bohr?",
"Mi az a foton?",
"Miért nem tudta megmagyarázni Bohr atommodellje a nehezebb atomok színképét?"
] |
qgen: title: Elektron context: Az atomok közötti kovalens kötéseket Gilbert Newton Lewis magyarázta azzal, hogy az atomokat egy vagy több közös elektronpár tartja össze a molekulákban. 1927-ben Walter Heitler és Fritz London kvantummechanikai magyarázatot adott erre. 1919-ben az amerikai Irving Langmuir Lewis statikus modelljével foglalkozott, és gömbhéjakon képzelte el az elektronokat, ahol egy héjon egy elektronpár osztozik. Ezzel a modellel Langmuir meg tudta magyarázni az összes elem kémiai tulajdonságait a periódusos rendszerben. Ezek főbb jellemzőikben periódusosan viselkednek.1924-ben az osztrák Wolfgang Pauli négy paraméterrel írta le az atom héjszerkezetét, amiben minden elektron más állapotot foglal el. Ezt ma Pauli-féle kizárási elvként ismerik. Az utolsó paraméternek két állapota van. Ennek fizikai mechanizmusát a holland Samuel Goudsmit és George Uhlenbeck magyarázta. 1925-ben felfedezték, hogy az elektron pályájáinak perdülete mellett belső impulzusmomentumuk és mágneses dipólmomentumuk is van. Azóta ezt az elektron spinjének nevezik. Ez magyarázza a színképvonalak misztikus hasadását, ami nagy felbontású spektrográffal figyelhető meg. Ez a finomszerkezeti hasadás.
|
[
"Milyen kémiai kötéseket tudott megmagyarázni Gilbert Newton Lewis?",
"Ki alkotta meg az atommag körüli gömbhéjak elméletét?",
"Milyen állampolgár volt Inving Langmuir?",
"Hány paramétert használt Wolfgang Pauli az atomok héjszerkezetének leírására?",
"Mi a Pauli-féle kizárási elv lényege?",
"Pauli francia volt?",
"Mi volt Pauli négy, az elektronok állapotát leíró paramétere?",
"Hol élt Walter Heitler természettudós?",
"Langmuir ismerte Mengyelejevet?"
] |
qgen: title: Elektron context: A részecskegyorsítók fejlődésével és az egyre nagyobb energiák elérésével a fizikusok egyre mélyebben tudták elemezni az elemi részecskék tulajdonságait. Az elektronokat először 1942-ben tudta felgyorsítani Donald Kerst mágneses indukcióval. Betatronjával 2,3 MeV-ot ért el; a későbbi betatronok 300 MeV-ig gyorsították az elektronokat. 1947-ben felfedezték a szinkrotronsugárzást a General Electric 70 MeV-os szinkrotronjában. A sugárzást a körpályára állított elektronok gyorsulása okozta: az egyenletes körmozgás során az elektronra centripetális gyorsulás hat, és a gyorsuló, töltött részecskék fékezési sugárzást bocsátanak ki.
Az első részecskeütköztető az ADONE volt, ami 1968-ban kezdte meg működését 1,5 GeV energiájú nyalábokkal. Elektronokat és pozitronokat ütköztetett, amivel megkétszerezte az ütközés energiáját az álló célhoz képest. A CERN ütköztetője, a Large Electron–Positron Collider (LEP) 1989-től 2000-ig működött, 209 GeV ütközési energiát ért el, és fontos méréseket végzett a részecskefizika standard modellje számára, például 2012-ben itt fedezték fel az évtizedekkel korábban elméletileg megjósolt Higgs-bozont is.
|
[
"Ki tudott először mesterségesen elektronokat gyorsítani?",
"Hogy nevezték azt a berendezést, amellyel először sikerült elektronokat gyorsítani?",
"Hogy nevezték az első részecskeütköztetőt?",
"Mikor kezdték el használni az első részecskeütköztetőt?",
"Hogy hívták a CERN 1989 és 2000 között használt ütköztetőjét?",
"Mekkora volt a CERN LEP ütköztetőjében detektált maximális ütközési energia?",
"Hol fedezték fel a Higgs-bozont?",
"Mikor fedezték fel a Higgs-bozont?",
"Milyen módszert használt Donald Kerst az elektronok gyorsítására?",
"Milyen részecskéket ütköztettek először az ADONE-ban?",
"Mi az a szinkrotron?",
"Hol kísérletezett Donald Kerst?",
"Kinek a nevéhez fűződik az első részecskegyorsító megalkotása?",
"Hol van a CERN?",
"Minek a rövidítése a CERN?",
"Miért csak 2000-ig működött a CERN-ben a LEP?",
"Ki jósolta meg elméleti úton a Higgs-bozon létezését?"
] |
qgen: title: Elektron context: Ahogy minden részecskének, úgy az elektronnak is van hullámtermészete, és megnyilvánulhat hullámként. Ez a hullám-részecske kettősség, és a kétnyílásos kísérlettel mutatható meg. Hullámtermészete miatt az elektron egyszerre mindkét nyíláson áthaladhat, és interferálhat önmagával.
A kvantummechanika a részecskék hullámtermészetét komplex értékű függvénnyel írja le. Ez a hullámfüggvény, amit görög betűvel, ψ-vel jelölnek. Ha ennek abszolútértékét négyzetre emelik, akkor megkapjuk annak a valószínűségét, hogy a részecske mely hely közelében milyen valószínűséggel figyelhető meg. Ez a valószínűségi sűrűség.
|
[
"Van az elektronnak hullámtermészete?",
"Milyen kísérlettel bizonyítható az elektron kettős természete?",
"Milyen függvénnyel írható le a részecskék hullámtermészete?"
] |
qgen: title: Elektron context: Az egyes elektronok nem különböztethetők meg egymástól belső fizikai tulajdonságaik alapján. Ez azt jelenti, hogy egy egymással kölcsönható elektronpár két tagja kicserélhető anélkül, hogy észrevehető, mérhető változás történne. A fermionok, köztük az elektronok hullámfüggvénye antiszimmetrikus, ami azt jelenti, hogy a két elektron felcserélésével a függvény előjelet vált. Azaz ψ(r1, r2) = −ψ(r2, r1), ahol az r1 és az r2 változók az elektronokat jelölik. Mivel ezzel nem változott az abszolútérték, ezért a valószínűségek változatlanok maradtak. A bozonok hullámfüggvénye ezzel szemben szimmetrikus.
Antiszimmetrikus esetben a hullámegyenletek megoldása nulla valószínűséget ad arra, hogy a két részecske egyszerre ugyanazt a helyet vagy állapotot foglalja el. Ennek a következménye a Pauli-féle kizárási elv. Ez magyarázza az elektronok viselkedését, például hogy miért kerülnek páronként külön pályára, vagy hogy miért alakulnak ki elektronpárok.
|
[
"Az elektronok különböznek egymástól belső fizikai tulajdonságaik alapján?",
"Milyen a bozonok hullámfüggvénye?",
"Ki alkotta meg az elektronok kizárási elvét?",
"Foglalkozott Pauli az elektronok viselkedésével?",
"Miért szimmetrikus a bozonok hullámfüggvénye?"
] |
qgen: title: Elektron context: Egy test elektromosan semleges, ha benne a negatív és pozitív töltések mennyisége megegyezik. Hétköznapi esetben például ez úgy teljesülhet, ha egy testen az elektronok száma megegyezik a protonok számával. Ha egy testnek több, vagy kevesebb elektronja van, mint amennyi az elektromos semlegességhez kellene, akkor a test elektromosan töltött. Ha több elektronja van, akkor azt negatív, ha kevesebb, akkor azt pozitív sztatikus töltöttségnek nevezik. A makroszkopikus testek elektromos töltést nyerhetnek például dörzsölés által, ez a dörzselektromosság.
|
[
"Mikor semleges elektromosan egy test?",
"Mikor nevezünk egy testet elektromosan töltöttnek?",
"Mit neveznek negatív sztatikus töltöttségnek?",
"Hogy nyerhetnek elektromos töltést a makroszkopikus testek?",
"Mi az a dörzselektromosság?",
"Milyen töltésű a proton?",
"Mit nevezünk makroszkopikus testnek?",
"Honnan származik a sztatikus szó?",
"Minden test elektromosan feltöltődik, ha megdörzsöljük?"
] |
qgen: title: Elektron context: A vákuumban, szabad pályán mozgó elektronokat szabad elektronoknak nevezik. A fémes anyagokban az elektronok egy része úgy viselkedik, mintha szabad elektron lenne: a testben viszonylag nagyobb távolságot is képes ütközés nélkül megtenni. A szilárdtestekben elmozdulni képes töltéshordozókat jellemzően sávelektronoknak nevezik, melyek effektív tömege a szilárdtestbeli viselkedésük folytán különbözhet az elektronok nyugalmi tömegétől. Ha a szabad elektronok együtt mozognak, akkor kollektív mozgásuk elektromos áramot valósít meg. Az elektromos áram mágneses teret kelt, és visszafelé is: a változó mágneses tér áramot indukál. Ezeket a kölcsönhatásokat a Maxwell-egyenletek írják le.
|
[
"Mik a szabad elektronok?",
"Milyen anyagokban vannak szabad elektronként viselkedő elektronok?",
"Mi jellemzi a fémes anyagok elektronjait?",
"Hogy nevezzük a szabad elektronok együttes mozgását?",
"Milyen összefüggés van az elektromos áram és a mágneses tér között?",
"Mik azok a sávelektronok?",
"Honnan kapták a nevüket a sávelektronok?",
"Ki volt Maxwell?"
] |
qgen: title: Elektron context: Minden anyagnak van kisebb-nagyobb elektromos vezetőképessége, mely a hőmérséklettől is függ. A jó vezetők közé tartozik a legtöbb fém, például az ezüst, az arany és a réz, míg az üveg és a teflon például rosszul vezeti az elektromosságot. A szigetelő anyagokban (dielektrikumokban) az elektronok szorosan kötődnek az atomokhoz és a molekulákhoz, ezért ezek elektromos szigetelőként viselkednek. A félvezető anyagok vezetőképessége a jó vezetők és a jó szigetelők közötti. A fémek elektron-sávszerkezete csak részben töltött sávokból áll. A sávokon belüli energiájú elektronok szabadon elmozdulhatnak az anyagban, nem egy, hanem sok atomhoz tartoznak. A delokalizált elektronok egy gáz atomjaihoz hasonlóak, melyen alapul a jellemzően vezetőkre alkalmazható elektrongáz koncepciója.
|
[
"Melyek a jó elektromos vezető anyagok?",
"Jó vezető az üveg?",
"Mik azok a dielektrikumok?",
"Miért nem vezetik jól az elektromos áramot a szigetelő anyagok?",
"Milyen a félvezetők vezetőképessége?",
"Milyen külső körülmény befolyásolja az anyagok vezetőképességét?",
"Mire használják a félvezetőket?",
"Miből készül a teflon?"
] |
qgen: title: Elektron context: A Drude-modell értelmében az elektronok és a kristálybeli atomtörzsek közötti ütközések következtében az elektronok sebessége statisztikusan állandósul. Ez a driftsebesség néhány mm/s nagyságrendű. Ezzel szemben az anyagban a változások tipikusan a fénysebesség 75%-ával terjednek. Ez azért lehetséges, mert az elektromos jelek hullámként, azaz az elektronok kollektív mozgásával terjednek, mely hullámok csoportsebessége az anyag dielektromos állandójától függ.
A legtöbb fém a hőt is jól vezeti a delokalizált elektronoknak köszönhetően. Hővezetésük, szemben az elektromos vezetéssel, közel független a hőmérséklettől, amit a Wiedemann–Franz-törvény fejez ki: a hővezetés és az elektromos vezetés aránya egyenesen arányos a hőmérséklettel. Minél melegebb a fémes anyag, annál erősebbek a kristályrács rezgései, ami akadályozza az elektromos vezetést, azaz növeli az ellenállást.
|
[
"Hogy vezetik a fémek a hőt?",
"Miért vezetik jól a hőt a fémek?",
"Mennyire függ a fémek hővezetési képessége a hőmérséklettől?",
"Mit mond ki a Wiedemann–Franz-törvény?",
"Miért nő az ellenállás, ha egy fém melegszik?",
"Hogyan változik a fémek ellenállása a hömérséklet növekedésével?"
] |
qgen: title: Elektron context: Egy bizonyos hőmérséklet alá hűtve az anyagok ellenállása megszűnik, és az anyag szupravezetővé válik. A BCS-elmélet szerint ennek az az oka, hogy az elektronok ezen a hőmérsékleten úgynevezett Cooper-párokat alkotnak (mely nem összekeverendő az atomfizikai értelemben vett elektronpárokkal). A Cooper-párok a hideg közegben Bose–Einstein-kondenzátumot alkotnak, a rácsrezgéseket reprezentáló fononokkal csatolva úgy képesek az anyagban elmozdulni, hogy az ütközések száma minimális, azaz az anyag ellenállása igen lecsökken. A Cooper-párok sugara nagyjából 100 nm, így átfedhetik egymást. A BCS-elmélet sikerrel magyarázza az alacsony hőmérsékletű szupravezetést, azonban az, hogy a szupravezetés magasabb hőmérsékleten hogyan jöhet létre, még további kutatást igényel.
Az abszolút nulla fok közelében a becsapdázott elektron úgy viselkedik, mintha három kvázirészecske kölcsönhatásaként állna össze: tulajdonságai spinonra, orbitonra és holonra hasadnak szét, melyek közül az első hordozza a spint, a második a részecskepályát, a harmadik a töltést.
|
[
"Mikor válnak az anyagok szupravezetővé?",
"Mit jelent az, hogy szupravezető?"
] |
qgen: title: Elektron context: Az elektronok távoli megfigyelése többek között a kibocsátott sugárzásuk által lehetséges. Például a csillagok koronájában az elektronok plazmát alkotnak, amelyekből fékezési sugárzás érkezhet. Elektrongázban kialakulhat plazmaoszcilláció is, mely egy közeg elektronsűrűségének nagy frekvenciával, szinkronban váltakozása, és amely rádióteleszkóppal megfigyelhető.
A foton energiája frekvenciájával arányos. Amikor egy kötött pályájú elektron egyik atompályáról másikra lép, akkor meghatározott energiájú (és ennek megfelelő frekvenciájú) fotonokat nyel el vagy bocsát ki. Ha például az atomokon széles spektrumú fény hatol át, akkor bizonyos frekvenciák kiszűrődnek, az áthatolás után a spektrumban elnyelési vonalak jelennek meg. Minden elemnek megvannak a karakterisztikus elnyelési színképvonalai. Ennek köszönhetően spektroszkópiai elemzéssel egy vizsgált anyagban az egyes összetevők kimutathatók.
|
[
"Hogyan lehet megfigyelni az elektronokat a távolból?",
"Mit alkotnak az elektronok a csillagok koronájában?",
"Mi az a plazmaoszcilláció?",
"Milyen eszközzel figyelhető meg távolról a plazmaoszcilláció?",
"Mivel arányos a foton energiája?",
"Mi történik, ha egy kötött energiájú elektron másik atompályára lép?"
] |
qgen: title: Elektron context: Laboratóriumi körülmények között az egyes elektronok kölcsönhatásai részecskedetektorokkal figyelhetők meg, amelyekkel mérni lehet az energiát, a spint és a töltést. A Paul-csapda és a Penning-csapda lehetővé teszi töltött részecskék hosszabb ideig tartó becsapdázását és tárolását akár hónapokon át. Ezen eszközök segítségével a részecskék tulajdonságai jól mérhetők. Az elektron mágneses momentumát 11 tizedesjegy pontossággal tudták megmérni, ami 1980-ban meghaladta a többi ismert fizikai állandó pontosságát.
Az elektron energiaeloszlásának változását először a svéd Lundi Egyetemen filmezték le 2008 februárjában. A kutatók attoszekundumos fényvillanásokat használtak, így elsőként figyelhették meg közvetlenül egy elektron mozgását.
Az elektronok szilárdtestbeli eloszlása például az impulzusfelbontású fotoemissziós spektroszkópia (ARPES) segítségével vizsgálható, mely a fényelektromos jelenségen alapulva képezi le a kristályos szilárdtest reciprokrácsát, melyből rácsjellemzőkre, szimmetriákra, összetételre lehet következtetni. Segítségével jellemezhetők a kristályrácsban az elektronra vonatkozó szórási jellemzők.
|
[
"Mit tudnak mérni a laboratóriumi részecskedetektorok?",
"Milyen csapdákkal lehet elektronokat hónapokig tárolni?",
"Milyen pontossággal mérhető az elektron mágneses momentuma?",
"Mikor filmezték le először az elektron energiaeloszlásának változását?",
"Hol készült az első film az elektron energiaeloszlásának változásáról?",
"Minek a rövidítése az ARPES?",
"A Paul-csapdával állatokat szoktak befogni?",
"Van Lundban egyetem?",
"Mekkora eszköz a részecskedetektor?",
"Mi az a reciprokrács?",
"Mennyi ideig tart egy attoszekundum?"
] |
qgen: title: Elektron context: A szabadelektron-lézerben (FEL) relativisztikus elektronsugár halad át egy dipólmágnesekből álló rácson (úgynevezett undulátoron), amiben a mágnesek azonos polaritással néznek egymás felé. Az elektronok szinkrotronsugárzást bocsátanak ki, amely koherensen kölcsönhat az elektronokkal, ami az eszköz rezonanciafrekvenciáján felerősíti a sugárzás intenzitását. A FEL különböző frekvencián képes koherens elektromágneses sugarakat kibocsátani, a mikrohullámoktól a lágy röntgensugarakig. Az eszközt elsősorban az iparban, a kommunikációban és a gyógyításban, és a tudományos alapkutatásban alkalmazzák.
A modernebb technológiák elterjedéséig a katódsugárcsöveket széles körben használták, melyek megtalálhatóak voltak laboratóriumi berendezésekben, tévékészülékekben és képernyőkben. A fotoelektron-sokszorozó csövekben a fotókatódhoz érkező fotonok elektronlavinát indítanak el, ami detektálható áramlökést produkál.
|
[
"Mi az az undulátor?",
"Hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a mágnesek egy undulátorban?",
"Mit bocsát ki magából a szabadelektron-lézer?",
"Hol használják a FEL-lézert?",
"Hol használtak katódsugárcsöveket?",
"Tud a FEL-lézer mikrohullámokat kibocsátani?",
"Milyen sugárzást bocsátanak ki az elektronok?",
"Milyen hullámhossza van a lágy röntgensugárzásnak?",
"Mit jelent a relativisztikus elektronsugár kifejezés?",
"Mire használják a szabadelektron-lézert a gyógyításban?",
"Mi a FEL-lézer magyar neve?"
] |
qgen: title: Első világháború context: Az első világháború vagy I. világháború (a második világháború előtt egyszerűen csak világháború, „nagy háború” vagy „a háború, amely véget vet minden háborúnak”) néven illetett háború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Európából induló globális háború volt, amely összesen több mint 10 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.
A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak még a történészek. A hadi események a Szerbia elleni osztrák–magyar hadüzenettel kezdődtek meg. „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” – mondta I. Ferenc József császár. Bár több hadviselő nemzet katonai vezetése meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, és fél év alatt („Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében” – mondta II. Vilmos) véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négyévnyi véres küzdelembe torkollott.
|
[
"Milyen néven emlegetik még az I. világháborút?",
"Hány évig tartott az első világháború?",
"Mikor zajlott az első világháború?",
"Hány millió ember veszett oda az I. világháborúban?",
"Mi lett az eredménye az első világháborúnak?",
"Mi volt az első világháború kirobbanásának az oka?",
"Mikor történt a szarajevói merénylet?",
"Mikor kezdődtek az első világháború hadi eseményei?",
"Ki mondta, hogy \"mindent meggondoltam, mindent megfontoltam\"?",
"Miért gondolták a hadviselő felek, hogy az első világháborúnak gyorsan vége lesz majd?",
"A várakozások ellenére miért húzódott négy évig az I. világháború?",
"Ki volt II. Vilmos?"
] |
qgen: title: Első világháború context: E világháborúban a központi és az antanthatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a központi hatalmak (az Osztrák–Magyar Monarchia, Németország, az Oszmán Birodalom és Bulgária) győzedelmeskedtek a csatákban, de pár hónappal a háború kirobbanása után kialakult az úgynevezett álló- vagy állásháború. A frontvonalak alig változtak; ez a megváltozott harcmodor többek között az új fegyverzeti eszközöknek volt köszönhető. Ilyenek voltak például a géppuska, a kézigránát, az aknavető és a gyorstüzelő ágyú. A világháború alatt vetették be harci alkalmazásra először a repülőgépet, a harckocsit és a harci gázt.
A háború alatt meggyengült Oroszországban közben forradalom döntötte meg a cári hatalmat, a háború végére pedig az Osztrák–Magyar Monarchia is szétesett, valamint a német területszerzési illúziója is szertefoszlott. A győztes hatalmak által diktált, háborút lezáró békerendszeren alapuló új társadalmi, politikai és hatalmi viszonyok egyensúlytalanságai vezettek jórészt az alig két évtizeddel később kitört második világháborúhoz.
|
[
"Kik álltak egymással szemben az első világháborúban?",
"=1. Kik harcoltak egymással az I. világháborúban?",
"Kik alkották a központi hatalmakat az első világháborúban?",
"Mikor alakult ki állóháború az első világháborúban?",
"Mit nevezünk állóháborúnak?",
"Miért alakult ki állóháború az I. világháborúban?",
"Milyen új fegyverzeti eszközöket vetettek be a felek az első világháború során?",
"Melyik háborúban vetettek be először harckocsikat?",
"Túlélte az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborút?",
"Milyen német területeket szeretett volna megszerezni az Osztrák-Magyar Monarchia az I. világháborúban?",
"Mi lett a hosszú távú következménye az első világháborút lezáró békerendszereknek?",
"Kik kötötték meg az első világháborút lezáró békét?"
] |
qgen: title: Első világháború context: Ezek az okok arra késztették Európa országait, hogy új katonai szövetségi rendszereket hozzanak létre, amelyek később a világháború eseményeit is meghatározták: az antant és a központi hatalmak. Ezeknek a „blokkoknak" a léte ugyanolyan esetleges volt, mint a megelőző tömörüléseké. Az egyik oldalon – a közös nyelv és kultúra összehangoló erejéből adódóan is – a Német Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia – oroszellenes – kettős szövetsége (1879. október 7.) állt. Később (1882. május 20.) az előbbi két birodalom és Olaszország megkötötte a hármas szövetséget, ami nem a kettős szövetség kibővítése, hanem egy új, alapvetően franciaellenes tömörülés volt.1892. augusztus 17-én orosz–francia katonai egyezmény született, amelyet 1894-ben ratifikálták, majd ezt egészítette ki az 1904. április 8-án megkötött francia–angol egyezmény, az Entente cordiale (ejtsd: antant kordiál), azaz „szívélyes egyetértés” (innen az antant hatalmak kifejezés). A viszony teljesen kölcsönössé 1907 augusztusában, az angol–orosz szerződés megkötésekor vált, innentől lehet számítani a hármas antant létrejöttét.
|
[
"Milyen lépésekben jött létre az antant a XX. század elején?",
"Milyen katonai szövetségi rendszerek jöttek létre az első világháborút megelőzően?",
"Hogyan alakultak ki a központi hatalmak az első világháború előtt?",
"Mi ellen kötött szövetséget egymással a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia 1879-ben?",
"Mikor kötött szövetséget egymással a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia az oroszok ellen?",
"Milyen fontos történelmi esemény történt 1879. október 7-én Európában?",
"A hármas szövetség mikor jött létre?",
"Kik kötötték meg a hármas szövetséget 1882-ben?",
"A hármas szövetség kik ellen jött létre 1882-ben?",
"A hármas szövetség a kettős szövetség kibővítését jelentette?",
"Hogy kell helyesen mondani, hogy Entente cordiale?",
"Mit jelent, hogy Entente cordiale?",
"Milyen konfliktus volt Olaszország és Franciaország között az első világháborút megelőzően?"
] |
qgen: title: Első világháború context: A két szövetségi tömb első komolyabb incidense az első marokkói válság volt, amikor Franciaország ki szerette volna terjeszteni hatalmát Marokkóra is. Ezt megtudva II. Vilmos német császár Tangerbe érkezett, hogy biztosítsa támogatásáról a marokkói szultánt. Ekkor a franciák mozgósítást rendeltek el a német határnál. A háborút a nagyhatalmak végül megakadályozták. A marokkói válságot 1906-ban konferencia keretében rendezték, amikor elismerték Marokkó függetlenségét. 1911-ben újabb marokkói válság alakult ki, amikor felkelés tört ki az országban. Vilmos császár 1911. július 1-jén Agadir kikötőjébe küldte a Panther (Párduc) ágyúnaszádot, az úgynevezett „párducugrás” azonban sikertelen volt. A britek rákényszerítették a németeket Marokkó, mint francia protektorátus elismerésére, cserébe viszont a németek afrikai területeket szereztek meg.
|
[
"Az antant és a központi hatalmak között mi volt az első komoly konfliktus?",
"Mi volt az első marokkói válság kiváltó oka?",
"Miért szerette volna Franciaország kiterjeszteni a hatalmát Marokkóra a XX. század elején?",
"A marokkói szultán és II. Vilmos szövetségesek voltak?",
"Ki volt a marokkói szultán az első marokkói válság idején?",
"Hol van Tanger?",
"Miért utazott II. Vilmos német császár Tangerbe?",
"Milyen módon rendezték a nagyhatalmak az első marokkói válságot 1906-ban?",
"A nagyhatalmak mikor zárták le az első marokkói válságot?",
"Mikor tört ki a második marokkói válság?",
"Mikor küldte Vilmos császár Agadirba a Panther ágyúnaszádot?",
"Mi volt a feladata a Panther ágyúnaszádnak Agadirban 1911-ben?",
"Mit nevezünk \"párducugrásnak\" az európai történelemben?",
"Hol van Agadir?",
"Sikeres volt II. Vilmos császár \"párducugrás\" nevű hadművelete?",
"Mikor zárták le a második marokkói válságot?",
"Milyen módon zárták le a második marokkói válságot az érintett felek?",
"Kinek az érdekeltségébe került Marokkó a második marokkói válságot követően?",
"Milyen afrikai területek kerültek a németek fennhatósága alá a második marokkói válság után?"
] |
qgen: title: Első világháború context: 1914. július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. Ezzel kitört a háború, ultimátumok, hadüzenetek, majd mozgósítások során egy hónap alatt sorra háborúba léptek az országok. A több évtizedes európai békét, melyet az utókor „boldog békeidők” jelzővel illetett, pár hét alatt felváltotta a kontinens nagy részére kiterjedő hadiállapot.
Augusztus 1-jén Németország hadat üzent Oroszországnak, 3-án pedig Franciaországnak. A németek ultimátumot adtak a belga kormánynak, hogy járuljon hozzá, hogy a német haderő Belgiumban tartózkodjon, s onnan közelítse meg Franciaországot. Belgium ezt megtagadta, mire a németek átlépték a határt. Ez volt a brit hadüzenet kiváltó oka, s augusztus 4-én beállt a hadiállapot Nagy-Britannia és Németország között is. Augusztus 5-én a Monarchia üzent hadat Oroszországnak, 6-án Szerbia Németországnak, Augusztus 12-én Franciaország és Nagy-Britannia küldte el hadüzenetét a Monarchiának, 23-án pedig belép a háborúba Japán. Törökország augusztus 3-án szövetséget kötött Németországgal, majd elzárta a Fekete-tengert a Boszporusznál és a Dardanelláknál (ténylegesen azonban csak október 29-én lépett be a háborúba).
|
[
"Mikor üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának?",
"Mi történt 1914. július 28-án?",
"Mit nevezünk \"boldog békeidőknek\"?",
"Mikor üzent hadat Németország Oroszországnak az első világháborúban?",
"Franciaország kitől kapott hadüzenetet 1914. augusztus 3-án?",
"Mikor lépett hadba egymással Németország és Nagy-Britannia az első világháborúban?",
"Miért üzent hadat Nagy-Britannia Németországnak az első világháborúban?",
"Belgium és Nagy-Britannia szövetségesek voltak az első világháborúban?",
"Miért lépett be az első világháborúba Japán?",
"Mikor lépett be az első világháborúba Japán?",
"Nagy-Britannia ellensége volt Törökországnak az első világháborúban?",
"Miért zárta le a Fekete-tengert Törökország az I. világháborúban?",
"Hol zárta le Törökország a Fekete-tengert 1914-ben?"
] |
qgen: title: Első világháború context: Július 28. – a Monarchia hadat üzen Szerbiának
Július 31. – általános mozgósítás a Monarchiában
Augusztus 1. – német hadüzenet Oroszországnak, általános mozgósítás Franciaországban
Augusztus 2. – Luxemburg német lerohanása, német–török szerződés megkötése
Augusztus 3. – német hadüzenet Franciaországnak, Belgium német megtámadása
Augusztus 4. – Anglia és Belgium hadat üzen Németországnak
Augusztus 6. – a Monarchia hadat üzen Oroszországnak, szerb hadüzenet Németországnak
Augusztus 11. – francia hadüzenet a Monarchiának
Augusztus 12. – angol hadüzenet a Monarchiának
Augusztus 23. – japán hadüzenet Németországnak
Augusztus 27. – a Monarchia hadat üzen Belgiumnak
|
[
"Kinek üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia 1914 nyarán?",
"Kitől kapott hadüzenetet az Osztrák-Magyar Monarchia 1914 nyarán?",
"Kivel lépett háborúba 1914. augusztus 23-án Japán?",
"Milyen érdekellentét volt Japán és Németország között az első világháború előtt?",
"Németország mikor indított támadást Belgium ellen az első világháború kezdetén?",
"Kik rohanták le Luxemburgot 1914. augusztus 2-án?",
"Az angolok és a franciák szövetségesek voltak az első világháborúban?"
] |
qgen: title: Első világháború context: Az osztrák–magyar hadsereg 1914. augusztus 23-án a Visztula és a Nyugati-Bug között megtámadta a felvonuló orosz erőket. A támadás azonban hamar elbukott, és vissza kellett vonulniuk a Dunajec és a Keleti-Beszkidek vonulatáig. A tél során a Kárpátokban több kisebb csata is lezajlott, komoly veszteségeket okozva mindkét félnek. 1915 februárjában a Mazuri-tavaknál újabb csata zajlott le, ahol a németek győztek, viszont a Kárpátokban az oroszok tovább törtek előre nyugati irányban, és március 22-én elfoglalták Przemyśl erődjét, ahol 120 000 katona esett hadifogságba. A németek úgy döntöttek, hogy mielőtt vereséget szenvedne a Monarchia, csapatokat küld a keleti frontra. 1915. május 2-án hajnali 3 órakor komoly tüzérségi támogatással megkezdődött az offenzíva. Már az első napon sikerült Gorlice mellett áttörni az orosz vonalakat, akik a Prut és a Dnyeszter mellé vonultak vissza. A központi hatalmak folytatták az előrenyomulást, és június 3-án visszafoglalták Przemyślt, az oroszok augusztus végén kiürítették a kongresszusi Lengyelországot is.
|
[
"Az Osztrák-Magyar Monarchia mikor támadta meg az orosz csapatokat a Visztula és a Nyugati-Bug között?",
"Hol támadta meg a Monarchia az orosz hadsereget 1914. augusztus 23-án?",
"Ki nyert a Monarchia és Oroszország között 1914. augusztus 23-án kezdődött csatában?",
"Hol csatározott egymással a Monarchia és Oroszország 1914 telén?",
"Hány katona esett hadifogságba 1915. március 22-én Przemysl-nél?",
"A gorlicei áttörés mikor történt?",
"Kik csatáztak egymással Gorlicénél 1915. május 2-án?",
"Mikor verték ki a németek az oroszokat Lengyelországból az első világháborúban?",
"Przemyslt mikor foglalták vissza az oroszoktól a központi hatalmak az első világháborúban?"
] |
qgen: title: Első világháború context: A Német Birodalom a Moltke-terv (a Schlieffen-terv átdolgozása) alapján 1914. augusztus 4-én megtámadta Belgiumot, megnyitva a nyugati frontot. A németek már másnap jelentős ellenállásba ütköztek, és a liège-i erődítményrendszer megszerzéséért komoly csatát kellett vívniuk a belgákkal. Augusztus 17-én végül elesett az erődrendszer. A német terv a csata miatt kétnapos csúszásban volt, segítve a franciákat és a briteket a csapataik megerősítésében. A franciák a XVII. terv szerint betörtek Elzászba és Lotaringiába, a német erők azonban néhány nap alatt megállították őket, sőt 1914. augusztus 20-án ellentámadásba lendültek, és sikeresen visszavetették az ellenséget. Eközben az Ardennekben is komoly küzdelmek zajlottak, a németek azonban a jobb kiképzésüknek köszönhetően egészen Sedanig illetve Verdunig vissza tudták szorítani a francia hadsereget. A Sambre és a Mons-csatorna környékét ekkor érte el a német jobbszárny, a küzdelem kiegyenlített volt mindaddig, amíg a németek el nem foglalták augusztus 20-án Brüsszelt, mivel a főerőket a város eleste után gyorsan át tudták csoportosítani. A franciáknak vissza kellett vonulniuk, viszont a Mons-csatornánál az angolok tartották magukat.
|
[
"Melyik nagyhatalomhoz fűződik a Moltke-terv az első világháborúban?",
"A németek mikor támadták meg a belgákat az I. világháborúban?",
"Milyen német területeket támadtak a franciák az első világháborúban a XVII. terv értelmében?",
"A német haderő fölénye minek volt köszönhető a franciákkal szemben 1914-ben?",
"A Német Birodalom mikor foglalta el Brüsszelt az első világháborúban?",
"Hol csatázott egymással Franciaország és a Német Birodalom 1914 augusztusában?"
] |
qgen: title: Első világháború context: 1914. augusztus 25-én Joseph Joffre tábornok általános visszavonulást rendelt el a Somme folyóig, majd innen tervezte meg az újabb offenzívát, a német főerők azonban gyorsan közelítettek, így még hátrább rendelte csapatait, egészen a Marne folyóig. A németeknek azonban nem volt elég erejük Párizs átkarolására, így a jobbszárnynak frontálisan kellett a francia főváros felé nyomulni. A kimerült támadók a hadtáp és utánpótlási útvonalak meghosszabbodása miatt nem voltak képesek rövid idő alatt a francia–angol hadsereggel szemben annyi erőt felsorakoztatni, amivel további sikereket érhettek volna el. Ezt felismerve Joffre szeptember 5-én támadást rendelt el a Marne-nál, miközben a németek átkeltek a folyón. A franciák az első napon 600 taxit rendeltek, hogy minél előbb katonákat szállíthassanak a frontra. A négy napig tartó csatát követően a németek visszavonultak az Aisne folyóig. A csata a Moltke-terv teljes bukását hozta, a németek nem tudták hat hét alatt bevenni a francia fővárost.
|
[
"Mikor rendelt el az I. világháborúban Joffre tábornok általános visszavonulást a Somme folyóig?",
"Miért nem volt elég erejük a német csapatoknak 1914-ben Párizs átkarolására?",
"Miért rendelt el Joffre tábornok 1914. szeptember 5-én támadást a németek ellen a Marne folyónál?",
"Milyen közlekedési eszközzel szállítottak a franciák katonákat a frontra 1914. szeptember 5-én a Marne-nál?",
"Hány taxit vettek igénybe a franciák a katonáik szállításához 1914-ben, a Marne-i csata kezdetén?",
"Meddig tartott a Marne-i csata az első világháborúban?",
"Mikor lett vége a Marne-i csatának az I. világháborúban?",
"Mi volt az 1914-es német Moltke-terv célja?",
"Sikerült megvalósítani a németeknek a Moltke-tervet?"
] |
qgen: title: Első világháború context: Az első marne-i csata után mindkét fél belátta, hogy a jól kiépített megerősített fedezékekbe beásott gyalogság elleni frontális támadás reménytelen, ezért megkezdődött a „versenyfutás a tengerhez”. Mindkét fél az ellenség szárnyának megkerülésével próbált sikereket elérni, de csak a frontvonal további kiszélesítését érték el. Például az antanthatalmak kezén volt a belga Antwerpen városa is, mélyen a német vonalak mögött. A német vezérkar ezért a város ostromáról határozott 1914. szeptember 28-án, és megkezdték a város bevételéhez a tüzérségi előkészítést. Az ezt követő néhány napos harc után, október 6-án az antant csapatai feladták a hiábavaló védelmet és kiürítést rendeltek el. A várost végül október 10-én foglalták el a Német Birodalom egységei. Ezt követően a németek Ypres-nél próbálták meg áttörni az ellenséges vonalakat. Az első ypres-i csata október 12-i kezdetekor a németek erőfölényben voltak, de néhány nappal később már a belga, francia és angol egységek együttes ellenállása megállásra késztette őket. Az antant ellentámadása, majd a németek második támadása is kudarcba fulladt, és a nyugati fronton első ízben alakult ki állóháború.
|
[
"Az első marne-i csatának mi volt a konklúziója?",
"Hol van Antwerpen?",
"Mikor határozta el a Német Birodalom, hogy ostrom alá veszi Antwerpent az első világháborúban?",
"Miért döntött a német hadvezetés Antwerpen ostroma mellett az I. világháborúban?",
"Az antant csapatai mikor adták fel Antwerpent az első világháborúban?",
"Az első ypres-i csata mikor kezdődött az első világháborúban?",
"Kik álltak szemben egymással az első Ypres-i csatában 1914-ben?",
"Hol alakult ki elsőként állóháború az I. világháborúban a nyugati fronton?",
"Ypres hol található?"
] |
qgen: title: Első világháború context: Az olasz hadüzenet után azonnal támadásba lendültek az olaszok az Isonzónál. Az év végéig négy csatát, a háború végéig összesen pedig tizenkettőt vívtak meg. Az olaszok 1915–1917 között sikertelenül próbálták meg áttörni a Monarchia védelmét, sőt 1917. október 24-én az utolsó isonzói csatában Caporettónál osztrák–magyar és német csapatok törték át az olasz frontvonalat. Az olasz hadsereg 40 000 katonája meghalt, 300 000 fogságba esett, a központi hatalmak viszont nem tudták folytatni a támadást. A német katonákra a nyugati fronton volt szükség, a kieső haderőt a Monarchia nem tudta pótolni.
|
[
"Hány csatát vívtak az első világháborúban az Isonzónál?",
"1914-ben hány csata volt az Isonzónál?",
"Az isonzói csatákban kik voltak az egymással szemben álló felek?",
"Az utolsó isonzói csata az olaszok győzelmével végződött?",
"Az utolsó isonzói csatában hány olasz katona halt meg?",
"Hány olasz katona esett hadifogságba az utolsó isonzói csatában?",
"Miért nem tudtak a központi hatalmak előnyt kovácsolni az utolsó isonzói csatában aratott győzelmükből?",
"Ki írt világhírű regényt az isonzói csatákban szerzett élményei alapján?",
"Hol törték át a központi hatalmak az olasz frontvonalat 1917. október 24-én?"
] |
qgen: title: Első világháború context: Óceánia több szigetcsoportja is a Német Birodalomhoz tartozott: Bismarck-szigetek, Új-Guinea északi része, Salamon-szigetek, Nauru, Marshall-szigetek és a Szamoa-szigetek nyugati része, a mai Szamoa állam. A háború kitörése után a brit kormány felszólítása után Ausztrália elfoglalta Új-Guineát, Új-Zéland pedig Szamoát. Szamoa ellenállás nélkül megadta magát Új-Zélandnak 1914. augusztus 29-én. Új-Guinea szigetén azonban a német és a bennszülött erők ellenálltak az ausztráloknak. Az 1914. szeptember 11-én lezajlott Bita Paka-i csatában az ausztrálok azonban így is viszonylag hamar legyőzték az ellenséget. A japánok októberben ultimátumban követelték a Mariana-, a Karolina- és a Marshall-szigeteket. Németország harc nélkül átadta ezeket a területeket.
|
[
"A Német Birodalomnak milyen érdekeltségei voltak Óceániában az első világháború előtt?",
"Milyen német érdekeltségű óceániai szigetet foglalt el Ausztrália 1914-ben?",
"Ausztrália hol ütközött meg a német haderőkkel az első világháborúban?",
"Új-Zéland milyen szigetet foglalt el a németektől az első világháborúban?",
"Voltak harcok Szamoán az első világháború idején?",
"Miért adta meg magát Szamoa ellenállás nélkül Új-Zélandnak az első világháborúban?",
"Szamoa mikor adta meg magát Új-Zélandnak az I. világháborúban?",
"Milyen területeket követeltek a japánok a németektől az I. világháborúban?",
"Miért adott át harc nélkül területeket a Német Birodalom Japánnak az első világháborúban?"
] |
qgen: title: Első világháború context: Az első világháború előtt jelentek meg a Dreadnought típusú csatahajók, amelyektől a britek azt remélték, hogy bármely más ország hajóit meg tudják semmisíteni, de a németek is nekiláttak az ilyen típusú hajók építésének. A németek azonban sosem tudták behozni a lemaradásukat. A hadihajókon annak ellenére, hogy működött a rádió, még mindig a 19. századi jelzőzászló volt az elsődleges kommunikációs eszköz. A gőz meghajtású hadihajókon azonban a füst nehezítette a kommunikációt, ezért a reflektorokkal küldött Morze-jeleket is bevetették. A brit tengernagyok ugyanakkor a stratégiák kidolgozásánál nem vették számításba, hogy mint a hajók sebessége, mind az ágyúk hatótávolsága megnövekedett. Emiatt a nagy ágyúk párbajára épülő taktika kudarcra volt ítélve.
|
[
"Hogy hívták az első világháborúban bevetett, britek által fejlesztett csatahajó típust?",
"Kik fejlesztették ki a Dreadnought típusú csatahajókat?",
"Mi volt az első világháború előtt kifejlesztett Dreadnought típusú csatahajók legnagyobb újítása?",
"Mit reméltek a britek az első világháborúban a Dreadnought csatahajóktól?",
"Az első világháborúban mi volt a legfontosabb kommunikációs eszköz a hadihajókon?",
"Hogyan kommunikáltak egymással a gőz meghajtású hadihajók az első világháborúban?",
"Létezett már rádiós kommunikáció az első világháborúban?",
"Miért nem használták a hadihajók a rádiót kommunikációs célokra az első világháborúban?",
"A gőz meghajtású hadihajókon miért nem megbízható eszköz a jelzőzászló a kommunikációra?",
"Miért volt kudarcra ítélve a britek nagy ágyúk párbajára épülő taktikája az I. világháborúban?",
"Mi a lényege a nagy ágyúk párbajára épülő taktikának a tengeri hadviselésben?"
] |
qgen: title: Első világháború context: Ahogy a harcok elhúzódásához, úgy az utánpótlás folyamatos biztosításához sem készültek fel maradéktalanul. A tüzérség másfél hónap után lőszerhiánnyal küszködött, kevésnek bizonyultak az élelmiszer-ellátmányok, és a harcolók hadkiegészítése is gondokkal küzdött. 1914 év végén elkezdődött az átállás a hadigazdálkodásra. A franciák, a németek valamint az angolok 1916-ra teljesen átálltak, és nem volt gond az utánpótlással, a Monarchia és Oroszország azonban állandó lőszerhiánnyal küzdött az egész háború alatt. A hadigazdálkodás során szabályozták az állatvágásokat, a kenyér- és lisztkereskedelmet, meghatározták a burgonya árát, majd Németországban 1916-ban bevezették a jegyrendszert. Az Egyesült Királyságban monopolizálták a kereskedelmi hajózási vállalatokat.
Az első világháború alatt az antanthatalmak repülőgépgyártása jelentősen meghaladta a központi hatalmakét. A franciák mintegy 68 000 legyártott repülőgépéből közel 52 000 veszett oda a csatákban, ez 77%-os veszteséget jelent.
|
[
"Kik nem készültek fel az utánpótlás folyamatos biztosítására az első világháborúban?",
"Miért nem készültek fel a harcoló felek az utánpótlás folyamatos biztosítására az 1. világháborúban?",
"Milyen problémák merültek fel az utánpótlás biztosításával kapcsolatban az I. világháborúban?",
"Volt elég ennivaló a katonák számára az első világháborúban?",
"Az első világháborúban mikor kezdődött meg az átállás a hadigazdálkodásra?",
"Mi volt jellemző a hadigazdálkodásra az első világháborúban?",
"Az első világháborúban mely országoknak sikerült úrrá lenniük az utánpótlás hiányon 1916-ra?",
"Mely országok csapatai küzdöttek folyamatosan lőszerhiánnyal az első világháború idején?",
"Európa melyik országában vezettek be jegyrendszert 1916-ban?",
"Miért kellett monopolizálni a kereskedelmi hajózási vállalatokat az Egyesült Királyságban az I. világháborúban?",
"Az antant vagy a központi hatalmak gyártottak több repülőgépet az I. világháborúban?",
"Hány repülőgépet gyártottak Franciaországban az első világháború ideje alatt?",
"A franciák által 1914-1918 között gyártott repülőgépek hány százaléka maradt működőképes az I. világháború után?"
] |
qgen: title: Emberi szem context: Az emberi szem (oculus humanus) a látás érzékszerve az ember szervezetében, amely a környezeti objektumokról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – fénysugarak érzékelésére szolgál, és optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét. Ez a kép idegi ingerületek formájában továbbítódik a központi idegrendszerbe, ahol az agy feldolgozza, és szükség szerint tudatosul. Az embernél a látás a külvilágról való tájékozódásban és az ahhoz való alkalmazkodásban alapvető szerepet játszik. Az egyik legfontosabb érzékszerv.
|
[
"Mi az emberi szem latin neve?",
"Milyen ingereket érzékel az emberi szem?",
"Hogyan továbbítódnak a képek a szemből az agyba?",
"Melyik az ember egyik legfontosabb érzékszerve?",
"Mik az ember érzékszervei?",
"Hány érzékszerve van az embernek?",
"A szem az ember legfontosabb érzékszerve?"
] |
qgen: title: Emberi szem context: Változatos fényérzékeny szerveket találhatunk a különféle állati szervezetekben. Míg a legegyszerűbb szemek csak annak eldöntésére képesek, hogy a környezetben fény van-e vagy sötét, addig az összetettebb szemek képesek alakok és színek megkülönböztetésére. A legtöbb gerinces – emlős, madár, hüllő és hal – kétszemű. Ez a két szem gyakran ugyanabba az irányba néz, ezzel egyetlen térbeli képet hoz létre, mint az embernél is; más esetben más irányban, két külön képet hoznak létre, mint a nyúl vagy a kaméleon esetén. Az emberi szem az arc síkjában elhelyezkedő páros szerv. A szemek a szemüregekben (orbita) találhatók. A szemgolyót (bulbus oculi) járulékos szervek veszik körül, ezek gondoskodnak védelméről és biztosítják mozgását.
|
[
"Milyen funkciót töltenek be az állatvilágban a legegyszerűbb szemek?",
"Az egyszerű szemek képesek színek megkülönböztetésére?",
"Milyen állatoknak vannak egyszerű szemeik?",
"A gerinceseknek általában hány szemük van?",
"Léteznek olyan gerinces állatok, amelyeknek nem két szemük van?",
"Hogyan helyezkednek el a gerinces állatok szemei?",
"Hogyan helyezkednek el a kaméleon szemei?",
"Hol találhatók az ember szemei?",
"Mi az az orbita?",
"Hogy hívják a szemgolyót latinul?",
"A szemgolyót milyen járulékos szervek veszik körül?",
"Milyen funkciót töltenek be a szemgolyót körülvevő járulékos szervek?"
] |
qgen: title: Emberi szem context: Az érhártya három fő részből áll: a tulajdonképpeni érhártyából (choroidea) és annak elülső származékaiból, a szivárványhártyából (iris) és a sugártestből (corpus ciliare).
Az érhártya (choroidea) a szemgolyó hátsó kétharmadán (az ideghártya receptorokat tartalmazó részének megfelelően), a határt képező hullámos vonal (ora serrata) mögött található meg. Laza kötőszövettel kitöltött rés választja el az ínhártyától. Ebben futnak a szivárványhártyát és a sugártestet ellátó erek. A szemgolyó egyenlítői (equatorialis) síkja mentén saját nagy elvezető vénái (venae vorticosae), hátul a szemideg belépése rögzítik az ínhártyához. Másutt a két réteg könnyen szétválasztható. Funkcionálisan két fontos rétege van: a külső, prekapilláris arteriolákat és postkapilláris vénákat tartalmazó réteg (lamina vasculosa) és a belső, az emberi szervezet legsűrűbb hajszálérhálózatát alkotó réteg (lamina choriocapillaris). Ez utóbbit az ideghártyától csak egy alaphártya választja el, így ezen keresztül nagyon fontos szerepet játszik a retina tápanyagellátásában és gázcseréjében.
|
[
"Az érhártya milyen részekből áll?",
"Az érhártyának mi a latin elnevezése?",
"Mi az iris a szemben?",
"Mi a funkciója a szemben a sugártestnek?",
"Hol található a szemben az érhártya?",
"Mi választja el a szemben az érhártyát az ínhártyától?",
"Mi köti az érhártyát az ínhártyához a szemben?",
"Hány rétege van az érhártyának az emberi szemben?",
"Az érhártyának melyik a két fontos rétege?",
"Hogy hívják latinul a szemben lévő érhártya belső rétegét?",
"A szemben mi a fő funkciója az érhártyának?"
] |
qgen: title: Emberi szem context: A szem legbelső burka a retina vagy ideghártya (régies nevén recehártya). A retina fényérzékeny receptorokat tartalmazó része a szemgolyó hátsó kétharmadában van meg, ez előtt egy hullámos vonal (ora serrata) mentén fényérzékeny receptorait és rétegezettségét elveszti, és pigmenthám réteggé alakul. Így a vonal előtti képződmények belső felszínét kétrétegű pigmenthám béleli, aminek alapvetően fényzáró szerepe van, így a fénysugarak csak a pupillán keresztül léphetnek be. (Többek között a pigmenthám rétegek teszik a szemet fényképezőgéphez hasonlítható sötétkamra (camera obscura) jellegűvé.)
|
[
"Mi alkotja a szem legbelső burkát?",
"A retinát hogy hívták régen?",
"Hol található a retina fényérzékeny receptorokat tartalmazó része?",
"Milyen szerepe van a szemben a kétrétegű pigmenthámnak?",
"Hol léphetnek be a fénysugarak az emberi szembe?",
"Miért hasonlít a szem a fényképezőgéphez?"
] |
qgen: title: Emma Watson context: Emma Charlotte Duerre Watson (Le Marais, 1990. április 15. –) angol filmszínésznő, modell, feminista aktivista és filantróp. Párizsban született, de már Oxfordshire-ban nevelkedett. Tanulmányait az oxfordi bentlakásos Dragon Schoolban kezdte, ahol előképzést tartanak a színészi pályára, túlnyomó részt 4–7 és 8–13 éves korosztályoknak, majd a Stagecoach Theatre Arts színészeti iskolában éneket és táncot tanult. Első jelentős szerepét az azonos című regényből készült Harry Potter és a bölcsek köve című filmben kapta, amelyben az egyik főszereplőt, Hermione Grangert alakította. Watsont kilencévesen választották ki Hermione szerepére, a korábbi években kizárólag iskolai darabokban játszott. 2001-től 2011-ig összesen nyolc Harry Potter-filmben szerepelt, Daniel Radcliffe és Rupert Grint oldalán. Watson a filmeknek köszönhetően számos díjat elnyert, és több mint 10 millió fontot keresett.
|
[
"Mikor született Emma Watson?",
"Hol született Emma Watson?",
"Hol nőtt fel Emma Watson?",
"Emma Watson hol kezdett iskolába járni?",
"Emma Watson mit tanult a Stagecoach Theatre Arts iskolában?",
"Mi volt Emma Watson első jelentős szerepe?",
"Emma Watson melyik filmben játszott először?",
"Emma Watson hány évesen kapta meg Hermione Granger szerepét?",
"Milyen darabokban játszott Emma Watson a Harry Potter forgatása előtt?",
"Hány Harry Potter-filmben szerepelt Emma Watson 2011-ig?",
"Mennyit keresett Emma Watson a Harry Potter-filmeknek köszönhetően?",
"Emma Watson angol?",
"Mit csináltak Emma Watson szülei Párizsban?",
"Kik Emma Watson szülei?",
"Mivel foglalkoztak Emma Watson szülei?",
"Hol van Oxfordshire?",
"Emma Watsont miért íratták bentlakásos iskolába a szülei?",
"Milyen szerepet játszik Rupert Grint a Harry Potter-filmekben?"
] |
qgen: title: Emma Watson context: 2007-ben Watson a Balettcipők című televíziós produkció egyik főszerepében tűnt fel, illetve a Kate DiCamillo könyve alapján készült 2008-as Cincin lovag című animációs film egyik szereplőjének kölcsönözte a hangját. 2010-ben az Egy hét Marilynnel című filmet forgatta Lucy szerepében, 2011 májusától pedig az Egy különös srác feljegyzéseit az Egyesült Államokban. Modellkedett többek között a Burberry-nek és a People Tree-nek is, 2011-ben pedig a Lancôme reklámarca lett. 2012-ben az Egy különc srác feljegyzései című műben szerepelt és önmagát alakította az Itt a vége című darabban, ugyanebben az évben. 2014-ben a címszereplő lányát alakította a Noéban, 2017-ben pedig Belle-t alakította a Walt Disney nagy sikerű A szépség és a szörnyeteg élőszereplős filmadaptációjában.
|
[
"Melyik filmben szinkronszínészkedett Emma Watson 2008-ban?",
"Kinek a könyve alapján készítették a Cincin lovag című filmet?",
"Melyik filmben játszotta Emma Watson Lucy szerepét?",
"Mikor jött ki az Egy hét Marilynnel?",
"Mikor forgatták az Egy különös srác feljegyzéseit?",
"Hol forgatták az Egy különös srác feljegyzéseit?",
"Melyik híres angol színésznő lett a Lancôme reklámarca 2011-ben?",
"Mi volt Emma Watson szerepe az Itt a vége című darabban?",
"Mikor jelent meg a Szépség és szörnyeteg élőszereplős verziója?",
"Milyen szerepet kapott Emma Watson a Szépség és szörnyetegben?",
"Mikor jött ki a Noé című film?",
"Emma Watson játszott a Balettcipőkben?",
"Hogy hívják Noé lányát a Noé című filmben?",
"Mi az a Burberry?",
"Mit forgalmaz a People Tree?",
"Ki írta az Egy különös srác feljegyzéseit?",
"Mi Kate DiCamillo nemzetisége?",
"Miről kapta a nevét Cincin lovag?"
] |
qgen: title: Emma Watson context: 2011-től 2014-ig Watson idejét megosztva a filmezés mellett befejezte tanulmányait a Brown Egyetemen és az oxfordi Worcester College-ben, majd 2014 májusában angol nyelvből diplomát szerzett. Modellkarrierje során részt vett a Burberry és a Lancôme divat-, illetve parfümöket gyártó óriásvállalatok kampányában is. Divattanácsadóként a People Tree számos kollekciójának létrejöttében közreműködött. 2014-ben a BAFTA az év brit művésze díjjal tüntette ki. Ugyanebben az évben lett az UN Women nevű esélyegyenlőségi szervezet jószolgálati nagykövete és segédkezett a HeForShe elnevezésű szolidaritási kampányban, ami a férfiakat szólítja fel arra, hogy támogassák a nemek közti egyenlőséget.
|
[
"Melyik egyetemekre járt Emma Watson?",
"Mikor járt egyetemre Emma Watson?",
"Emma Watson miből diplomázott?",
"Mikor szerzett diplomát Emma Watson?",
"Milyen díjat kapott Emma Watson a BAFTA-tól?",
"A BAFTA mikor ítélte Emma Watsonnak az év brit művésze díjat?",
"Emma Watson melyik évbe vett részt a HeForShe nevű kampányban?",
"Mi a HeForShe kampány célja?",
"Hogyan segédkezett Emma Watson a People Tree kollekcióinak létrehozásában?",
"Emma Watson forgatott filmeket, amikor egyetemre járt?",
"Minek a rövidítése a BAFTA?",
"Milyen volt a HeForShe kampány sikere?",
"Ki alapította a People Tree-t?",
"Emma Watson hogyhogy járt két egyetemre is?",
"Mit árul a Burberry?"
] |
qgen: title: Emma Watson context: Emma Watson Párizsban született Jacqueline Luesby és Chris Watson angol jogászok lányaként. Ötéves koráig élt a francia fővárosban. Szülei fiatal korában elváltak, Watson pedig édesanyjával együtt visszaköltözött Angliába, Oxfordshire-ba, míg a hétvégéket apjánál töltötte Londonban. Egy alkalommal kijelentette, hogy beszél franciául, bár azt elismerte, hogy „már nem úgy, mint régen”. Hatéves korában eldöntötte, hogy színésznő akar lenni, így beiratkozott az oxfordi bentlakásos Dragon Schoolba, és emellett a Stagecoach Theatre Artsban képezte magát, ahol énekelni és táncolni tanult, színi iskolában gyakorlati oktatásban is részesült.
2003-ig maradt Oxfordshire-ban, tízévesen végzett a Stagecoach-ban, ahol olyan iskolai darabokban játszott, mint az Arthur: A fiatal évek és a Boldog herceg, igaz, a Harry Potter előtt sohasem játszott filmes szerepben. Tanulmányait a Headington Schoolban folytatta. 2006 júniusában érettségizett, tíz tárgyból nyolc A* és két A besorolású minősítéssel.
|
[
"Hogy hívták Emma Watson szüleit?",
"Mi Emma Watson szüleinek nemzetisége?",
"Mivel foglalkoznak Emma Watson szülei?",
"Emma Watson mikor költözött Angliába?",
"Melyik angol városban lakott Emma Watson édesapja, amikor a színésznő gyerek volt?",
"Emma Watson mikor döntött úgy, hogy színésznő lesz?",
"Emma Watson tud franciául?",
"Miután szülei elváltak, Emma Watson melyik szülőjével élt?",
"Emma Watson melyik évben költözött el Oxfordshire-ból?",
"Emma Watson hány éves volt, amikor befejezte tanulmányait a Stagecoach Theatre Artsban?",
"Emma Watson mikor érettségizett?",
"Miért váltak el Emma Watson szülei?",
"Emma Watson hogyan viselte szülei válását?",
"Emma Watson járt Párizsban óvodába?",
"Milyen tárgyakból érettségizett Emma Watson?",
"Melyik városban van a Headington School?",
"Ki írta az Arthur: A fiatal évek című darabot?",
"Emma Watson milyen eredményekkel tette le az érettségit?"
] |
qgen: title: Emma Watson context: 1999-ben megkezdődött a Harry Potter és a bölcsek köve című film szereplőválogatása. A készítők nagy gondot fektettek a címszereplő mellett a másik két legfontosabb főszereplőt, Hermione Grangert és Ron Weasleyt alakító színészek kiválasztására. Egy színészi közvetítőirodából néhány ember ellátogatott Watson iskolájába is, ahol Hermione szerepére kerestek megfelelő kislányt. Osztályfőnöke őt és pár osztálytársát javasolta Hermione szerepére. Watson sok ezer lánnyal versenyezve végül megkapta a szerepet, és mint utóbb kiderült, Rowling már a személyes találkozó előtt, egy próbafelvétel megtekintése után tudta, hogy Watson a legmegfelelőbb gyerek a szerepre.
|
[
"Melyik évben kezdék el kiválogatni a Harry Potter és a bölcsek köve színészeit?",
"Harry Potteren kívül ki a fimsorozat két legfontosabb főszereplője?",
"Ki ajánlotta be Emma Watsont annak a színészi közvetítőirodának, amely a Harry Potter-sorozathoz keresett színészeket?",
"Emma Watsont Rowling kereste meg azzal, hogy játssza el Hermione szerepét?",
"Rowling kicsoda?",
"Ki játszotta Harry Pottert a Harry Potter-filmekben?"
] |
qgen: title: Emma Watson context: Watson 2001-ben tűnt fel először Hermione Granger szerepében a Harry Potter és a bölcsek köve című filmben. A kritikusok elismerően nyilatkoztak az alakításáról, amiért több díjra is jelölték. A film rekordokat döntött, a nyitó napi jegyértékesítéseket és a nyitó hétvégi bevételeket tekintve is ez volt a legjobb film 2001-ben. A Daily Telegraph „csodálatra méltónak” írta le produkcióját, az IGN véleménye szerint pedig „ellopta a show-t” a többi szereplő elől. Watsont öt díjra jelölték, és elnyerte a Young Artist Awardot, azaz a legjobb 18 év alatti televíziós, film, színházi és zenei tehetségek számára kiosztott elismerést.
Egy évvel később a Harry Potter és a Titkok Kamrája című filmben ismét eljátszotta Hermione szerepét. Habár a film vegyes fogadtatásban részesült, Watson alakítása összességében pozitív kritikákat kapott. A The Los Angeles Times szerint Watson és két főszereplőtársa sokat fejlődött az előző filmhez képest, míg a The Times elmarasztalta Chris Columbus rendezőt, amiért Watson karaktere lényegesen kevesebb szerepet kapott a könyvhöz képest. Watson ebben az évben elnyerte a német Die Welt magazin Ottó-díját a filmben nyújtott alakításáért.
|
[
"A kritikusok pozitívan nyilatkoztak Emma Watson alakításáról a Harry Potter és a bölcsek köve című filmben?",
"Melyik évben jött ki a Harry Potter és a bölcsek köve?",
"Mit írt a Daily Telegraph Emma Watson játékáról a Harry Potter és a bölcsek köve című filmben?",
"Emma Watsont hány díjra jelölték a Harry Potter és a bölcsek köve című filmben nyújtott produkciója miatt?",
"Mi az a Young Artist Award?",
"Milyen díjat nyert Emma Watson a Harry Potter és a bölcsek köve című filben nyújtott teljesítménye miatt?",
"Melyik film követte a Herry Potter és a bölcsek köve című filmet a sorozatban?",
"Milyen kritikákat kapott a Harry Potter és a Titkok Kamrája című film?",
"Melyik szerepet kapta Emma Watson a Harry Potter és a Titkok Kamrája című filmben?",
"Ki rendezte a Harry Potter és a Titkok Kamrája című filmet?",
"Miért kritizálta a The Times Chris Colombust a Harry Potter és a Titkok Kamrája című filmmel kapcsolatban?",
"Emma Watson milyen díjat nyert a Die Welt magazintól 2002-ben?",
"Az összes Harry Potter-filmet Chris Colombus rendezte?",
"Milyen dolgokra ad Ottó-díjat a Die Welt magazin?",
"Melyik ország újsága a Daily Telegraph?",
"Hol nyomtatják a The Times újságot?",
"Milyen díjakat kapott Daniel Radcliffe?",
"Ki nyerte el a Young Artist Awardot 2021-ben?"
] |
qgen: title: Emma Watson context: 2004-ben mutatták be a Harry Potter és az azkabani fogoly című epizódot. Watson ezúttal sokkal több szerepet kapott a filmben, elmondása szerint fantasztikus volt eljátszania Hermione karizmatikus karakterét. Bár Radcliffe teljesítményét lehúzták, Watson alakításáról ismét elismerően nyilatkoztak a kritikusok. „[…] Harry is fitogtatja ugyan egyre bővülő mágikus képességeit, de a legnagyobb tapsot Hermione kapta, ahogy orrbavágta Draco Malfoyt.” Bár az Azkabani fogoly bizonyult a legkisebb bevételt hozó Harry Potter filmnek, Watson két Ottó-díjat, valamint Az év gyerekelőadója-díjat is a magáénak tudhatta.
|
[
"Melyik évben jött ki a Harry Potter és az azkabani fogoly című film?",
"Mit nyilatkoztak a kritikusok Radcliffe játékáról a Harry Potter és az azkabani fogoly című filmben?",
"Milyen díjakat nyert Emma Watson a Harry Potter és az azkabani fogoly című filmben nyújtott szereplése miatt?",
"Melyik volt az a Harry Potter-film, amely a legkevesebb bevételt kapta?",
"Kit vágott orrba Hermione a Harry Potter és az azkabani fogoly című filmben?",
"Emma Watson kapott Ottó-díjat a Harry Potter és az azkabani fogoly című filmért?",
"A Harry Potterben ki az azkabani fogoly?",
"A kritikusok miért húzták le Daniel Radcliffe játékát a Harry Potter és az azkabani fogoly című filmben?",
"Miért vágta orrba Hermione Draco Malfoyt a Harry Potter és az azkabani fogoly című filmben?"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.