source_text
stringlengths 533
1.26k
| targets
listlengths 1
23
|
|---|---|
qgen: title: Fekete rigó context: Az újvilági csirögefélék (Icteridae) család tagjait időnként a fekete rigók közé sorolják, mert néhány fajuk magas fokú hasonlóságot mutat a közönséges fekete rigóval és más óvilágbeli madárfajokkal, ugyanakkor nincs köztük közeli evolúciós kapcsolat, inkább az újvilági poszátafélék és a tangarafélék állnak hozzájuk közel. A kifejezést gyakran a kisebb termetű fajokra alkalmazzák, melyeknek részben, vagy teljes egészében fekete tollazatuk van, legalább párzási időszakban a hímeknek, leghíresebbek ezek közül a Molothrus nembe tartozó madárfajok, a gracklék, valamint találtak további húsz madárfajt, melyeket még feketerigónak hívnak, mint például a vörösszárnyú feketerigó és a dallamos feketerigó.
|
[
"Az amerikai csirögefélék rendszertanilag a fekete rigók közé tartoznak?",
"Az amerikai csirögeféléknek milyen állatok a legközelebbi rokonai?",
"Miért sorolják az újvilági csirögeféléket tévesen a fekete rigók közé?",
"Hány madárfajt hívnak fekete rigónak?",
"Mi a latin neve az újvilági csirögeféléknek?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: Mivel a fekete rigó elterjedési területe igen nagy, számos földrajzilag elkülönülő alfaja ismert. Ezen alfajok meghatározása Clement et al. 2000-es rendszerezésén alapul.
A T. m. merula, alfajának fészkelőhelye Európa nagy részét magába foglalja, Izlandtól a Feröer-szigetekig és a Brit-szigetektől az Ural-hegységig kiterjedően. A hetvenedik szélességi foktól északra igen ritkán fordul elő. Egy kisebb populációja található a Nílus völgyében. Az északabbi részeken fészkelő egyedek a telet a Földközi-tenger medencéjében, Cipruson és Észak-Afrikában töltik.
A T. m. azorensis kis populáció az Azori-szigeteken. A hím sötétebb és fényesebb tollazatú, mint a közönséges fekete rigó.
A T. m. cabrerae, mely alfajt Ángel Cabrera, spanyol zoológusról nevezték el, mely Madeirán és a Kanári-szigetek nyugati részén fészkel.
A T. m. mauretanicus, egy másik alfaj, mely hím egyedeinek sötétebb, fényes tollazata van. Ezen alfaj Marokkó északi és középső vidékein, Algéria partvidéki részein és Tunézia északi részein fészkel.
|
[
"A fekete rigónak melyik alfajai fészkelnek Európában?",
"A fekete rigónak melyik alfaja fordul elő Afrikában?",
"A fekete rigónak melyik alfaja a legelterjedtebb Európában?",
"Mi különbözteti meg az Azori-szigeteken élő fekete rigót a közönséges fekete rigótól?",
"Kiről kapta a nevét a Turdus merula cabrerae fekete rigó alfaj?",
"Ki volt Ángel Cabrera?",
"Melyik fekete rigó alfaj egyedei élnek Marokkóban?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: A T m. aterrimus Magyarországon költ, míg délebbre Görögország keleti és déli részein, Krétán, Délkelet-Európa, Krím-félsziget, Kaukázus, Törökország és Irán északi részein fészkel. Télire Törökország déli részére és Észak-Egyiptomba vándorol, valamint Irakban és Irán déli vidékein telel. Ezen alfaj kisebb termetű, mint a közönséges fekete rigó. Hímje fakóbb, míg a nőstény világosabb tollazatú, mint egy átlagos fekete rigó.
A T. m. syriacus a Földközi-tenger medencéjében, Dél-Törökországban Jordániától délre, Izrael és a Sínai-félsziget északi részein fészkel. Többnyire nem él vándorló életet, ugyanakkor a populáció bizonyos tagjai telente délebbre, vagy nyugatabbra vonulnak a Jordán-folyó völgyébe, vagy a Nílus deltájába, Észak-Egyiptomba, Kairótól délebbre. Mindkét nem sötétebb tollazatú és szürkébb, mint a közönséges fekete rigók.
|
[
"Melyik fekete rigó alfaj költ Magyarországon?",
"Hol fészkel a Turdus merula aterrimus nevű fekete rigó alfaj?",
"A Turdus merula aterrimus vándormadár?",
"Hol tölti a telet a fekete rigó Turdus merula aterrimus alfaja?",
"Mi különbözteti meg a közönséges fekete rigótól a Turdus merula aterrimus alfajt?",
"Átlagosan hány tojást rak egyszerre egy fekete rigó?",
"Hány nap múlva kelnek ki a tojásból a fekete rigó fiókák?",
"A Turdus merula syriacus vándormadár?",
"Milyen színű a Turdus merula syriacus tolla?",
"A Turdus merula aterrimus vagy a Turdus merula Syriacus rigó alfajnak sötétebb a tollazata?",
"Mennyi ideig él egy fekete rigó?",
"Mikor költ a fekete rigó?",
"Hol fészkel a Turdus merula syriacus fekete rigó alfaj?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: Európában a fekete rigót könnyedén össze lehet téveszteni a halványabb szárnyú, örvös rigóval, (Turdus torquatus), vagy a jóval kisebb seregéllyel, (Sturnus vulgaris). A Srí Lankán élő alfajok közül a T. m. kinsii hasonlít a ceyloni fütyülőrigóra, (Myophonus blighi) és az egyszínű rigóra (Turdus unicolor). Ugyanakkor a korábban élt fajai kékes tollazatúak voltak, halványabb beggyel. A Turdus nemzetségbe tartozó hasonló, rigóféle madarak nem tartoznak a fekete rigók közé, például a dél-amerikai chiguanco rigó (Turdus chiguanco) sem. Az indiai feketerigó és a tibeti feketerigó korábban a fekete rigók alfajai közé tartozott.
|
[
"Az európaiak mivel szokták összetéveszteni a fekete rigót?",
"Az örvös rigót hogy hívják latinul?",
"Milyen állat a Sturnus vulgaris?",
"Mi különbözteti meg a fekete rigót az örvös rigótól?",
"A fekete rigó vagy a seregély nagyobb termetű?",
"Mivel táplálkozik a seregély?",
"Hol él a seregély?",
"Milyen színű az egyszínű rigó?",
"Az egyszínű rigó egy fekete rigó alfaj?",
"Hogy néz ki a dél-amerikai chiguanco rigó?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: Elterjedési területein belül főleg a sűrű aljnövényzettel bíró erdőségekben fészkel. Ugyanakkor a kertek alkotják a legideálisabb fészkelőhelyet e madárfaj számára, ahol hektáronként akár 7,3 pár egyed is lehet, miközben az erdőségekben ez a sűrűségi arány ennek csak mintegy tizede. Beépített, vagy nyílt térségekben ennél jóval kevesebb az egyedszám.
Az örvös rigó a magasabb, hegyvidéki térségekben fokozatosan veszi át a fekete rigó életterét. A fekete rigó Európában 1000 méterig, Észak-Afrikában 2300 méterig, míg az indiai szubkontinensen és Sri Lankán 900 és 1820 méterig, ugyanakkor a Himalája hegyláncai közt élő egyedek (T. m. maximus) 3200-4800 méteres tengerszint feletti magasságig bukkannak fel. Ez utóbbiak a telet 2100 méteres magasság környékén töltik.
Két ázsiai Turdus fajt is a rigófélék közé sorolnak, melyek a galléros rigó (T. albocinctus) és a szürkeörvös rigó (T. boulboul), melyeket szintén feketerigónak hívnak, valamint Afrikában a szomáliai rigó (T. (olivaceus) ludoviciae), köznyelvi nevén a „szomáliai feketerigó”.
|
[
"Hol szeret legjobban fészket rakni a fekete rigó?",
"Hektáronként átlagban hány fekete rigó pár fészkel kertes környezetben?",
"Átlagosan hány fekete rigó fészkel egy hektárnyi kertes területen?",
"Erdőben vagy kertekben lehet gyakrabban fekete rigót látni?",
"Miért kedveli jobban a fekete rigó a kerteket, mint az erdőket?",
"Milyen tengerszint feletti magasságban él a fekete rigó?",
"A fekete rigó melyik alfaja él a legmagasabban a tengerszint felett?",
"Hány méter magasságban élnek a Himalája fekete rigói?",
"A Himalájában élő fekete rigók hol telelnek?",
"Hány Ázsiában élő Turdus fajt sorolnak a rigófélék közé?",
"Mivel táplálkoznak a fekete rigók a Himalájában?",
"Melyik kontinensen él a szomáliai rigó?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: Bogarakat és azok lárváit, pattanóbogarakat, cserebogarakat, lószúnyogokat és gilisztákat zsákmányolnak, de nagyon szeretik a gyümölcsöket is.
Egy részük állandó, más részük a Földközi-tenger nagy szigetein és Olaszországban tölti a telet.
A hím fekete rigó védelmezi a fészkelőhelyet, elkergetve a többi hímet a környékről a meghajlás és futás fenyegetés mutatásának alkalmazásával. Ez egy rövidebb futást takar, ahol a fej fel van emelve, majd a farkával tompítja meghajlását. Ha párharcra kerül sor a hímek között, akkor az általában csak rövid ideig tart és többnyire a támadó gyors elkergetésével jár. Tavasszal a tojók is igen agresszív viselkedésűek, amikor a többi tojóval az értékesebb fészkelőhelyekért folyik a verseny. A tojók közt is előfordul párharc, amely kevésbé gyakori, ám annál hevesebb.
A csőr külleme fontos a fekete rigók közti párbeszédek során. A területét védelmező hím egyed jóval agresszívebb viselkedést mutat élénk narancssárga csőrével, míg egy első éves hím csőre sárgás, amely a fiatalok egyik jellemzője. A tojó nem mutat különbséget csőr tekintetében a hímtől, ám fényesebb csőre van,
|
[
"Mit esznek a fekete rigók?",
"A fekete rigók növényevők?",
"Milyen gyümölcsöket fogyasztanak előszeretettel a fekete rigók?",
"A fekete rigók telente hova vándorolnak?",
"Mikor mutatnak agresszív viselkedést a fekete rigók?",
"Hogyan viselkedik a hím fekete rigó, ha el akar kergetni egy másik hímet?",
"Miért agresszívek egymással a fekete rigó hím egyedei tavasszal?",
"Miért agresszívek egymással a fekete rigók nőstény egyedei tavasszal?",
"A fekete rigóknál a hímek is részt vesznek a fészeképítésben és a fiókák nevelésében?",
"A fekete rigóknál a hímek vagy a nőstények agresszívabbak egymással?",
"A fekete rigóknál milyen jelentősége van a csőr színének?",
"Mi jellemző a fiatal hím fekete rigókra?",
"Hány tojást rak egyszerre egy nőstény fekete rigó?",
"Hogyan épít fészket a fekete rigó?",
"Miből építi fészkét a fekete rigó?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: Ameddig megfelelő mennyiségű téli eledelhez van hozzáférése a madaraknak, addig mind a hím, mind pedig a tojó a területükön maradnak akár egész évben is, ahelyett, hogy más területeket vennének birtokba. A költöző egyedek társaságkedvelők és kisebb csapatokban vonulnak és kisebb, laza csoportokban vándorolnak a telelőterületeken. Vándorlás közben a költöző egyedek előbb gyors szárnycsapásokkal haladnak előre, majd vitorlázva csökkentik a repülési magasságot, ami eltér e faj gyors repülési módjától, és a többi nagyobb testű rigóféléétől.
A csésze formájú fészek fűszálakból, levelekből, vagy egyéb növényi részekből áll, melyet sárral tapasztanak össze. A fészek építésében kizárólag a nőstény vesz részt. A tojó 3-5, (általában négy) kékeszöld, barnáspiros pettyekkel tarkított tojást rak, amely a tojásdad alakjának kiszélesedő részén nehezebb. A tojás 7,2 gramm súlyú, melynek mintegy 6 százalékát teszi ki a héj. Az európai és az északabbi fajok tojásainál az indiai szubkontinensen élő egyedek tojásai halványabb árnyalatúak.
|
[
"Mikor tölti a nyarat és a telet is ugyanazon a helyen a fekete rigó?",
"A fekete rigó vándormadár?",
"Hogyan viselkednek a fekete rigók vándorlás közben?",
"A fekete rigóknál a hím és a nőstény is részt vesz a fészeképítésben?",
"A fekete rigó hímek miért nem vesznek részt a fészeképítésben?",
"Hogy néz ki a fekete rigó tojása?",
"Milyen nehéz egy fekete rigó tojás?",
"Miben különbözik az európai fekete rigók tojása az indiai fekete rigókétól?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: A tojó 12-14 napig kotlik, mielőtt a fiókák vakon és csupaszan kikelnek. A fiókák kirepüléséhez további 10-19 napnak kell eltelnie (átlagosan 13,6 nap), miközben mindkét szülő táplálja a kicsinyeket és eltávolítják az ürüléket a fészekből. A fészkek gyakran rosszul rejtettek más madárfajokhoz viszonyítva, ezért számos alkalommal (89 százalékban) a fészekrakás eredményét a ragadozók teszik tönkre. A fiatalokat a szülők még további három hétig etetik, miután elhagyták a fészket és elkezdik a fiókák a szülőket követni az élelem után való kutatásban. Ha a tojó új fészekaljat hoz létre, akkor a hím folytatja a kirepült fiókák etetését és a táplálékszerzésre való tanítását.
A másodszori költés elég gyakori és gyakran a korábban már használt fészekben költi ki új fészekalját. A harmadszori költés gyakorisága annál nagyobb, minél délebbi területen vizsgáljuk a fekete rigók életterét.
Egy átlagos feketerigó mintegy 2,4 év várható élettartammal bír, valamint a madarak gyűrűzéséből tudjuk, hogy a legidősebb eddig élt példány 21 évet és 10 hónapot élt meg.
|
[
"Hány napig kotlik a fekete rigó a tojásain, amíg a fiókák kikelnek?",
"Hány tojást rak egyszerre egy nőstény fekete rigó?",
"Hány napot töltenek a fekete rigó fiókák a fészekben, amíg kirepülnek?",
"Hány hetet töltenek a fekete rigó fiókák a fészekben, amíg kirepülnek?",
"A fekete rigóknál mindkét szülő részt vesz a fiókák nevelésében?",
"Hogyan gondozzák a fekete rigók a fiókáikat a fészekben?",
"Hogyan rejtik el a fekete rigók a fészküket a ragadozók elől?",
"Milyen arányban esnek ragadozók áldozatául a fekete rigó fiókák?",
"Miért lesz a fekete rigó fiókák többsége ragadozók áldozata?",
"A fekete rigók hány hétig tanítgatják élelemszerzésre a fiókáikat, miután kirepültek a fészekből?",
"Átlagosan hány hétbe telik a kikeléstől számítva, amíg a fekete rigó fiókák teljesen önállóak lesznek?",
"A fekete rigó hányszor költ egy évben?",
"Hol szoktak a fekete rigók évente akár három fészekaljat is felnevelni?",
"A fekete rigók hány évig élnek?",
"=12. Meddig él a fekete rigó?",
"A fekete rigóknak mik a természetes ellenségei?",
"A fekete rigók hosszú időre választanak párt maguknak?",
"Miből rakják a fészküket a fekete rigók?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: Ágvillába, bokorra, tüskés cserjére építi gallyakból, fűszálakból álló, sárral összetapasztott, mély, csésze alakú fészkét. A hímek februárban foglalják el territóriumukat. A hím énekével csalogatja a tojókat, az idegen hímeket elüldözi. A 4–5 tojáson, amelyek halványzöldesek, halvány rozsdás és ibolyás színű pöttyökkel, 14 napig kotlik a tojó. Két hét után a fiókák kiugrálnak a fészekből, a pár még két hétig eteti őket, majd új fészekaljba kezdenek.
A hím fekete rigó fejét le-fel hajtva futkározva jelzi a tojónak párosodási szándékát, nyitott csőrrel és fojtott énekkel. A tojó mindaddig mozdulatlan marad, amíg fel nem szegi fejét és meg nem emeli farktollait, jelezvén, hogy készen áll a párosodásra. Ezen madárfaj monogám tipus, ezért párjuk mellett általában életük végéig kitartanak. A párok különválási aránya húsz százalék fölötti, mely a gyenge megtermékenyítés után szokott bekövetkezni. Jóllehet monogám párkapcsolatban él a legtöbb fekete rigó, ugyanakkor kutatások bebizonyították, hogy 17 százalékra tehető az extra apaság, azaz a hím egyedek mintegy 17 százalékban sikerrel párosodnak más nőstényekkel is a párjukon kívül.
|
[
"Hová építi a fészkét a fekete rigó?",
"Miből épít magának fészket a fekete rigó?",
"=2. Milyen anyagokból áll a fekete rigó fészke?",
"Milyen alakú a fekete rigó fészke?",
"A fekete rigóknak van saját territóriumuk?",
"Mekkora territóriuma van a fekete rigónak?",
"Mivel igyekeznek elcsábítani a fekete rigó hímek a tojókat?",
"Hány tojást tojik egyszerre a fekete rigó?",
"A fekete rigó tojása hogy néz ki?",
"Mekkora a fekete rigó tojása?",
"Hogyan jelzi a hím fekete rigó a nősténynek, hogy párosodni szeretne vele?",
"Hogyan jelzi a nőstény fekete rigó a hímnek, hogy kész a párosodásra?",
"A fekete rigók egész életre választanak párt maguknak?",
"Mi a leggyakoribb oka annak, ha egy fekete rigó pár különválik?",
"Mikor van a költési szezon a fekete rigóknál?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: A fekete rigó márciusban kezd el szaporodni, ám a keletebbi és az indiai szubkontinensen élő fajtársai ennél akár egy, vagy több hónappal is később kezdenek el párosodni. Új-Zélandon a fekete rigók augusztusban kezdenek el költeni. A fekete rigó pár a megfelelő fészekrakóhelyet bokrok, kúszónövények szövevényében találja meg, előnyben részesítve a tüskés, vagy örökzöld bokrokat, mint például a borostyán, a magyal, a lonc és a galagonya. A rigók időnként fészerekben, csűrökben, vagy egyéb ember által épített melléképületekben fészkelnek.
|
[
"Európában melyik hónapban kezd szaporodni a fekete rigó?",
"Indiában melyik hónapban kezd szaporodni a fekete rigó?",
"Mi az oka annak, hogy Indiában később kezdenek szaporodni a fekete rigók, mint Európában?",
"Új-Zélandon is élnek fekete rigók?",
"Hol rak fészket a legszívesebben a fekete rigó?",
"A borostyán tűskés növény?",
"A fekete rigók megtűrik az ember közelségét?",
"A fekete rigók fák lombkoronájában is szoktak fészket rakni?",
"Miért raknak fészket szívesen a fekete rigók tüskés bokrokban?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: Az elsőéves hím fekete rigó, amelyik már ivarérett és ezért részt vesz a párosodás jogáért folytatott versenyben, kedvező időjárás esetén már január végén elkezdi éneklését, hogy ezáltal is kijelölhesse felségterületét, melyeket március végén az idősebb hímek éneklése követ. A hímek dala változatos és dallamos, kissé hajlított trillázás, melyeket fák tetején, tetők ormain, vagy magasabban fekvő pontokon állva ad elő, elsősorban a márciustól júniusig tartó időszakban, néha július elejéig. Számos egyéb hívójel is ismert a fekete rigóknál, ide értve a "szííí" és a "púk-púk-púk" figyelmeztetést, amelyet a területre belépő földön járó ragadozók (például macskák) megpillantásakor hallat, valamint a különféle "csink" és "csúk-csúk" hangelemek. A területét védelmező hím változatlan formában adja a "szink-szink" hangjeleit esténként (általában sikertelenül), hogy elzavarja a többi hímet és megakadályozza ezáltal, hogy az ő területén kezdjenek el énekelni.
Akárcsak más énekesmadarak, a fekete rigó is magas "szííí" hangot hallat, ha ragadozómadarak bukkannak fel és a hangot gyorsan változtatja, ezzel is megnehezítve annak forrásának megtalálását a növényzetben.
|
[
"Az év melyik szakában szoktak énekelni a fekete rigó hímek?",
"Hogyan jelölik ki a saját territóriumukat a fekete rigók?",
"A fekete rigók hol szoktak énekelni?",
"Hogyan énekelnek a hím fekete rigók?",
"A fekete rigó milyen hangokat ad ki?",
"A nőstény fekete rigók is énekelnek?",
"Mit jelent, ha egy fekete rigó \"szink-szink\" hangot hallat?",
"Milyen hanggal figyelmezteti a fekete rigó a fajtársait, ha a földön ragadozó közelít?",
"Milyen hangon jelzi a fekete rigó, ha ragadozómadár van a közelben?",
"Miért változtatja gyorsan a szííí figyelmeztető hangot a fekete rigó, ha veszélyt észlel?",
"Milyen ragadozók jelentenek veszélyt a fekete rigókra?"
] |
qgen: title: Fekete rigó context: E madárfaj esetenként az élősködő kakukkfélék (Cuculidae) áldozatává válik, és a kakukk (Cuculus canorus) felnevelteti vele fiókáit, ám ez csak elenyésző esetekben fordul elő, mivel a rigók felismerik a kakukkok felnőtt egyedeit, és képesek felismerni a nem odaillő tojásokat. Az Egyesült Királyságban 59 770 rigófészket vizsgáltak meg, és mindösszesen háromban volt kakukktojás, amely mindössze 0,005 százaléka a vizsgált fészkeknek. Az Új-Zélandra behurcolt fekete rigók, amelyek már közel 130 éve nem találkoztak kakukkokkal, mivel az nem él a szigetországban, elvesztették a kakukkokat felismerő képességüket, ám továbbra is felismerik a fészekbe nem illő tojásokat.
A többi énekesmadárnál is általánosan előfordulnak élősködők, így a fekete rigó állományát is érintik. A fekete rigók 88 százalékánál található valamilyen élősködő, elsősorban a testükben, mint például az Isospora és a Capillaria. A rigók több mint 80 százaléka fertőzött valamilyen vérben előforduló parazitával, mint amilyen például a Leucocytozoon, a Plasmodium, a Haemoproteus és a Trypanosoma fajok.
|
[
"Mi a kakukk latin neve?",
"Miért nem jellemző, hogy a fekete rigó kakukkfiókákat nevel?",
"Hány fekete rigó fészket vizsgáltak meg az Egyesült Királyságban, hogy van-e bennük kakukktojás?",
"Az Egyesült Királyságban a fekete rigók fészkeknek hány százalékában van kakukktojás?",
"Élnek kakukkok Új-Zélandon?",
"A fekete rigó őshonos Új-Zélandon?",
"A fekete rigók hány százalékát gyötrik élősködők?",
"Milyen élősködők hajlamosak megtelepedni a fekete rigókban?",
"Milyen kellemetlenséget okoz a fekete rigók számára a Capillaria élősködő faj?"
] |
qgen: title: Fiume context: Fiume (olaszból átvett magyar név), (horvátul: Rijeka, olaszul: Fiume, németül: Sankt Veit am Flaum (elavult), vagy Fiume, latinul: Vitopolis, Flumen) kikötőváros Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. A Kvarner-öböl partján fekvő település az ország legfontosabb kikötője és harmadik legnépesebb városa Zágráb és Split után. 2020-ban Európa kulturális fővárosa (Galway mellett).
A terület legelső telepesei a kelták és az illírek voltak. A város a 20. században hat országhoz tartozott: Osztrák–Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország. 1920 és 1924 között itt működött a Fiumei Szabadállam nevű államalakulat, amelynek a magyar is hivatalos nyelve volt.
A város legnagyobb húzóágazata a hajóépítés. Híres gyárak a Viktor Lenac, a Május 3. és a Torpedó. 1915-ben itt készült az Osztrák Magyar Monarchia egyik legnagyobb csatahajója, a Szent István. Ismert továbbá arról is, hogy számos kulturális programot rendeznek itt, például a két legnagyobb a városi karnevál és a Fiumei nyári éjszakák.
|
[
"Mi Fiume horvát neve?",
"Melyik nyelvből származik a Fiume városnév?",
"Fiume melyik megyében található?",
"Melyik ország városa Fiume?",
"Fiume melyik öböl mellett található?",
"Mi Horvátország két legnagyobb városa?",
"Fiume mikor volt Európa kulturáis fővárosa?",
"Melyik országok része volt Fiume a 20. század során?",
"Mikor létezett a Fiumei Szabadállam?",
"Mik Fiume leghíresebb hajógyárai?",
"Fiumében építenek hajókat?",
"Mik Fiume legnépszerűbb kulturális programjai?",
"Mióta rendezik meg a rijekai karnevált?",
"Ki volt Viktor Lenac?",
"Hány hivatalos nyelve volt a Fiumei Szabadállamnak?",
"Mekkora volt a Fiumei Szabadállam területe?",
"Melyik országban van Galway?",
"Ki volt a Harmadik Birodalom vezetője?",
"Fiume melyik országhoz tartozott 1928-ban?"
] |
qgen: title: Fiume context: A magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. Továbbá kisebb megszakításokkal 1776–1918 között Szádrévvel és a környező településekkel együtt a Magyar tengermelléket alkotta, amely a Szent Korona tagja így a Magyar Királyság része volt. A város fénykorát a Monarchia idején élte, azt a magyar korszaknak lehet tekinteni. Számos épületet emeltek ekkor illetve az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették. Több nevezetes magyart is magáénak tudhat a város, például itt született Kádár János kommunista politikus és Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus.
|
[
"Melyik város volt Magyarország legnagyobb kikötője a Monarchia alatt?",
"Melyik időszakban volt a Magyar tengermellék része Fiume?",
"Fiume mikor élte virágkorát?",
"Miért lehet azt mondani, hogy Fiume fénykora a Mondarchia idejére datálható?",
"Csíkszentmihályi Mihály kapott Széchenyi-díjat?",
"Kádár János Kapolyon született?",
"Ki volt Kádár János anyja?",
"Miről híres Csíkszentmihályi Mihály?",
"Mikor veszítette el a Magyar Korona Fiumét?"
] |
qgen: title: Fiume context: A város Horvátország nyugati részén, közvetlenül az Adriai-tenger partján fekszik az Isztriai-félszigettől keletre. Károlyvárostól 130 km-re délnyugatra, a szlovén határtól 25 km-re délre, Pólától 100 km-re északkeletre fekszik. A horvát tengerpart legnagyobb kikötője a Kvarner-öböl északi oldalán, ahol a Recsina a tengerbe torkollik. Az öböl átlagos mélysége 60 méter körül van. Északról a Karszt-hegység védi a hűvösebb áramlatoktól és itt találkoznak az Alpok és a Dinári-hegység kisebb hegyei, amelyek félkörívben veszik körül.
Fiume egyik városrésze a Trsat a Tersatto-hegyen épült ki. A Kálvária-hegy mögött található a Kozalai temető, a város köztemetője.
|
[
"Fiume melyik tenger partján van?",
"Ha az Isztriai-félszigeten vagyunk, melyik irányba kell elindulni, hogy Fiumébe jussunk?",
"Fiume hány kilométerre van Károlyvárostól?",
"Mekkora a távolság Fiume és Póla között?",
"Fiume melyik folyó torkolatánál fekszik?",
"A Kvarner-öböl átlagosan mennyire mély?",
"Hogy hívják Fiume köztemetőjét?",
"Fiumén belül hol van a Kozalai temető?",
"Melyik városban van a Trsat?",
"A Trsat melyik hegyen épült?",
"Fiume közel van az Alpokhoz?",
"Hány kilométert kell utazni ahhoz, hogy Fiuméből Szlovéniába jussunk?",
"Hány temető van Fiumében?",
"Melyik országban van Károlyváros?",
"Károlyváros kiről kapta a nevét?",
"Póla melyik országban található?",
"Melyik földtörténeti korszakban keletkezett a Dinári-hegység?",
"Az Isztriai-félsziget Olaszországban van?"
] |
qgen: title: Fiume context: Fiume ókori eredetű város, amelynek egyik ősi magja a Tersatto-hegy körül kialakult kelta település volt. A másik mag a kikötői rész, amely az illír Liburnia államhoz tartozott. A települést i. e. 28-ban foglalták el a rómaiak, akik Tarsatica néven itt létesítettek postaállomást és őrhelyet. Augustus császár idején az őrhely elvesztette stratégiai jelentőségét. 799-ben a bizánci kézen levő települést a frankok dúlták fel. A 7. században érkeztek meg a vidékre a szlávok, akik az egykori Tarsatica romjain új települést építettek.
1230-ban keletkezett az a levél, amelyben egy velencei kereskedő megemlítette a települést. Fiumét mai nevén legelőször 1260-ban, IV. Béla magyar király egyik oklevelében említették („fluvius et locus Rika”).
|
[
"Mikor említették Fiumét először mai nevén?",
"Ki volt a magyar király 1260-ban?",
"Mikor íródott az első fennmaradt levél, melyben említést tettek Fiuméről?",
"Mi Fiume római kori neve?",
"Mikor érkeztek meg a szlávok arra a területre, ahol most Fiume áll?",
"Kik azok az illírek?",
"Mikor jelentek meg a rómaiak a mai Fiume helyén?",
"Fiume eredetét a középkorban kell keresni?",
"Honnan érkeztek a szlávok Fiumébe?",
"Milyen nyelven beszéltek a frankok?"
] |
qgen: title: Fiume context: A 13. századtól frank birtok lett, 1336–1365 között a krki herceg birtoka, majd a 15. században III. Frigyes német-római császár vásárolta meg. Fest Aladár szerint Fiume kereskedelmi forgalma a 15. században jelentősebb volt, mint Trieszté. 1366-ban közvetve a Habsburg-házé lett a terület, amikor Duinoi Hugó hűséget fogadott III. Albert és III. Lipót osztrák hercegeknek. Egy 1404-es oklevél szerint a város árumegállító joggal rendelkezett a Kvarner-öbölben áthaladó hajók felett.
1438-ban alapították az első ispotályt (kórházat), két évvel később már drogéria is működött a városban. 1453-ban Frankopán Márton IV. Miklós pápa engedélyével, megalapította a kolostort a Trsaton.
Fiume területe 1466-ban uralkodótól függő birodalmi város lett.
1509-ben a velencei háborúkban a várost lerombolták, de 1530-ra újjáépült, külön kormányzata és igazságszolgáltatása is volt.
|
[
"Fiume hány éven keresztül volt a krki herceg birtoka?",
"Ki vette meg Fiumét a 15. században?",
"Melyik században lett frank birtok Fiume?",
"Duinoi Hugó kinek fogadott hűséget?",
"Milyen joga volt Fiumének 1404-ben?",
"Melyik hajók felett volt árumegállitó joga Fiumének a 15. század elején?",
"Mikor alapították Fiume első kórházát?",
"Frankopán Márton kitől kapott engedélyt ahhoz, hogy kolostort alapítson a Trsaton?",
"Frankopán Márton mikor alapított kolostort a Trsaton?",
"Trieszt vagy Fiume kereskedelme volt jelentősebb a 15. században?",
"Mikor jött létre az első drogéria Fiumében?",
"Fiumét lerombolták a velencei háborúkban?",
"Fiume a Kvarner-öbölben van?",
"Mi az a Trsat?",
"Mikor kezdődtek a velencei háborúk?",
"Hogy nézett ki egy drogéria a 15. században?",
"Ki volt Frankopán Márton?",
"Ki volt Duinoi Hugó?"
] |
qgen: title: Fiume context: A fiumei sebészeten 1907-ben Antonio Grossich először alkalmazta a jódtinktúrát egy operációnál.
1914-ben itt készült az Osztrák Magyar Monarchia egyik legnagyobb csatahajója, a tragikus sorsú Szent István. A városnak 1910-ben 24 212 olasz, 12 926 horvát, 6493 magyar és 2135 német lakosa volt. 1914 nyarától kezdve, amikor beállt a hadiállapot, Fiuméban, megszűnt a tengeri kereskedelem, és többé nem érkezett áru sem tengeren, sem vasúton. A város elszegényedett. Olaszország 1915-ös árulását követően az olasz nemzetiségű városvezetés és a magyar állam viszonya megromlott. 1918. október 23-án a Susak városrészből a Jellasics-ezred katonái horvát zászlók alatt megszállták Fiumét és feldúlták a város főbb közintézményeit. A magyar katonaság azonban véget vetett a lázadásnak, a felbujtókat internálták. A további zavargások megakadályozására azonban a rendelkezésre álló magyar katonai erők már nem voltak elegendőek, ezért 1918. október 28-án az utolsó magyar fiumei kormányzó, Jekelfalussy Zoltán és a magyar állami rendőrség szervei elhagyták a várost.
|
[
"Ki használt először jódtinktúrát a fiumei sebészeten?",
"Antonio Grossich melyik évben használt először jódtinktúrát?",
"Mikor készült el a Szent István nevű csatahajó?",
"Hány lakosa volt Fiumének 1910-ben?",
"Melyik hatalom csatahajója volt a Szent István?",
"Az első világháború melyik évében követett el áruást Olaszország?",
"Mikor szállta meg Fiumét a Jellasics-ezred?",
"Ki volt az utolsó magyar fiumei kormányzó?",
"Mikor hagyta el Fiumét Jekelfalussy Zoltán?",
"Jekelfalussy Zoltán miért hagyta el Fiumét?",
"Fiume meggazdagodott az első világháború során?",
"1910-ben éltek németek Fiumében?",
"Jekelfalussy Zoltán nemesember volt?",
"Mi történt a Szent István csatahajóval?",
"Mivel követett el árulást Olaszország 1915-ben?",
"Ki volt Jellasics?",
"Ki fedezte fel, hogy a jód fertőtlenítő hatású?",
"Antonio Grossich honnan értesült arról, hogy jóddal lehetne fertőtleníteni a sebeket?"
] |
qgen: title: Fiume context: D’Annunzio nem fogadta el a megállapodást, és hadat üzent Olaszországnak. Az olasz hajók decemberben bombázni kezdték a várost (Véres karácsony), aminek eredményeként D’Annunzio megadta magát. Az olaszok 1921 januárjában bevonultak a városba, és áprilisban választásokat tartottak. Az autonomisták győztek, így megmaradt a független Fiume, elnöke Ricardo Zanella, az Autonóm Párt vezetője lett. 1922-ben a fasiszták kicsalták Zanella kezéből a hatalmat, emiatt a legitim kormánynak a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba kellett menekülnie. A bolsevista Oroszországot a város ismerte el elsőként. A Fiumei Szabad Állam Kommunista Pártja 1921-ben a III. Internacionálén egyike volt a legkisebb tagoknak (Palesztina és Turkesztán mellett). A főtitkár Árpád Simon volt.
Az olasz-délszláv diplomáciai konfliktus 1924. január 27-én ért véget a római szerződéssel, amelyben Fiumét kettéosztották. Sušak városrésze a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része lett, a többi Olaszországé. Az olasz bevonulás március 16-án történt meg.
Fiume gyors fejlődésnek indult, míg Sušak gazdasága hosszan tartóan visszafejlődött.
|
[
"Melyik párt elnöke volt Ricardo Zanella?",
"Ricardo Zanellát mikor választották Fiume elnökévé?",
"Fiumében kik kerültek hatalomra 1922-ben?",
"Hova menekült Zanella 1922-ben?",
"A Fiumei Szabad Államnak volt kommunista pártja?",
"Kik voltak a III. Internacionálé legkisebb tagjai?",
"1921-ben ki volt a Fiumei Szabad Állam Kommunista Pártjának a főtitkára?",
"A római szerződés mit jelentett Fiume számára?",
"Mikor kötötték meg a római szerződést?",
"A római szerződés Fiume melyik városrészét ítélte a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak?",
"Sušak vagy Fiume járt jobban a római szerződéssel gazdasági szempontból?",
"A 1924. január 27-én megkötött római szerződést követően mikor vonultak be Fiumébe az olaszok?",
"Árpád Simon a magyar politikában is tevékenykedett?",
"Mi volt az Internacionálék célja?",
"Melyik évben tartották az első Internacionálét?",
"Ricardo Zanella hogyan halt meg?",
"Sušak és Fiume egy várost alkotnak jelenleg?",
"Ki volt D'Annunzio?"
] |
qgen: title: Fiume context: A második világháború idején, az olasz kapituláció után, 1943 és 1945 között Fiume német megszállás alatt volt. A város a világháborúban jelentős károkat szenvedett az amerikai bombatámadásoktól. A bombázók főleg a kikötőt támadták. A Tito-féle kommunista partizánhadsereg egységei 1945. május 3-án vonultak be a városba, amely akkor Jugoszlávia része lett, amit a párizsi békeszerződés is megerősített. A város olasz ajkú lakosságának zöme, kb. 25 ezer fő 1948-ig – önként vagy kényszer hatására – elhagyta Fiumét. Ebben az időszakban (1945–47) kb. 650 olaszt mészároltak le a partizánok. Ezt a tényt 2006 szeptemberében a Società di Studi Fiumani – Roma és a Horvát Intézet közösen tárta a nyilvánosság elé.
A háború után a történészek közel 15 ezer fős veszteséget valószínűsítettek a városban, ehhez jött még az a 3000 ember, akik a környéken haltak meg. Fiume lakossága 22%-kal csökkent.
1948-ban Sušak ismét Fiume része lett.
|
[
"Fiume a 20. század melyik időszakában volt német megszállás alatt?",
"Kik bombázták Fiumét a második világháborúban?",
"Fiume melyik részét bombázták le leginkább a második világháborúban?",
"Tito csapatai mikor vonultak be Fiumébe?",
"A második világháború után Fiume melyik ország részévé vált?",
"1948-ig hány olasz hagyta el Fiumét?",
"1945 és 1947 között hány olaszt öltek meg Fiumében?",
"Mikor lett nyilvános az az adat, hogy 1945 és 47 között 650 olaszt mészároltak le Fiumében?",
"Melyik évben vált Sušak ismét Fiume részévé?",
"Hány ember halt meg Fiumében a második világháborúban?",
"A második világháború során hány ember halt meg Fiume környékén?",
"A második világháború mennyivel csökkentette Fiume lakosságát?",
"Tito csapatai miért öltek olaszokat Fiumében?",
"Mikor jött létre a párizsi békeszerződés?",
"Az amerikai bombázók Fiumében miért a kikötőt bombázták leginkább?",
"Jugoszlávia hány éven keresztül létezett?",
"A második világháborúban miért kapituláltak az olaszok?",
"A második világháborúban az amerikaiak miért bombázták Európát?"
] |
qgen: title: Fiume context: A kommunista Jugoszláviában Fiume lett az ország egyik legfontosabb kikötője és gazdasága is elsősorban a hajózásra rendezkedett be: hajógyártó, motorkészítő és kőolaj-finomító cégek alakultak. Ez időszak alatt a város tovább fejlődött, új városrészeket építettek, ahol új iskolákat, közintézményeket hoztak létre. 1970-ben Krk szigetén avatták fel a város repülőterét, három évvel később új egyetemet is alapítottak.
A horvát függetlenség kikiáltása után, 1991 decemberében, a Szlovéniából kivont jugoszláv hadsereg megtámadta Fiumét, mivel a kikötőben számos gazdasági egység volt: kőolaj-finomító, kőolaj-raktározó, élelmiszerraktár. 1992-ben hozták létre a Fiumei községet, amely Fiume városából és öt környékbeli faluból áll: Viškovo, Kostrena, Čavle, Jelenje és Klana.
|
[
"Amikor Fiume Jugoszláviához került, milyen cégeket alapítottak a városban?",
"Melyik szigeten van Fiume reptere?",
"Mikor avatták fel a repültőteret Krk szigetén?",
"Melyik évben kiáltották ki a horvát függetlenséget?",
"A Jugoszláv hadsereg mikor támadta meg Fiumét?",
"Jugoszlávia miért támadta meg Fiumét 1991-ben?",
"Mikor jött létre a Fiumei község?",
"Melyik településekből áll a Fiumei község?",
"Abban az időszakban, amikor Fiume Jugoszlávia része volt, melyik évben alapítottak új egyetemet?",
"Fiume kikötőjében milyen gazdasági egységek voltak 1991-ben?",
"Fiume fejlődést mutatott, amikor Jugoszlávia része volt?",
"Póla a Fiumei község része?",
"Fiume mennyi veszteséget szenvedett a délszláv háborúban?",
"Mikor lett vége a délszláv háborúnak?",
"Meddig létezett a jugoszláv hadsereg?",
"Krk szigete mekkora?",
"Hogy hívják azt a repülőteret, ami Krk szigetén található?",
"Fiume és Krk szigete között van híd vagy alagút?"
] |
qgen: title: Fiume context: Ebben az időben jelentős számú magyar hivatalnok élt a városban. Kormányzónak magyarokat neveztek ki, a közigazgatási vezetők mellett jelentős számban magyar mérnökök, vasúti tisztviselők, rendőrök, tanárok dolgoztak és éltek itt. Gyermekeik taníttatását magyar nyelvű gimnázium biztosította és több magyar éttermet is megnyitottak ebben az időszakban.
A magyar lakosság száma 1910-ben 6500 fő volt. Ez az összlakossághoz képest tizenhárom százalékos részarányt jelentett. Az első világháború után számuk drasztikusan csökkent: 1925-ben már ezeregyszázra. A Monarchia felbomlása után a köztisztviselők visszatértek Magyarországra. Az ügyvédek, orvosok, mérnökök és egyéb foglalkozásúak közül maradtak még és megpróbáltak alkalmazkodni az új helyzethez. A korábban jelentős számú magyarság tovább fogyatkozott és a második világháború után már csak jelképesnek lehet tekinteni a számarányukat, amely az összlakosság egy százalékát teszi ki.
Mára már csak az maradt, hogy az itt élő magyarok fenntartják a Baross Magyar Kultúrkört, amely nevét Baross Gáborról kapta, aki minisztersége alatt az itteni vasútfejlesztésben szerzett elévülhetetlen érdemeket.
|
[
"Hány magyar lakosa volt Fiumének 1910-ben?",
"1910-ben a fiumei lakosság hány százaléka volt magyar?",
"Hány magyar élt Fiumében 1925-ben?",
"A második világháború után a fiumei lakosságnak hány százaléka magyar?",
"Létezik még a Baross Magyar Kultúrkör?",
"Kiről kapta a nevét a Baross Magyar Kultúrkör?",
"Mikor bomlott fel a Monarchia?",
"Miért bomlott fel a Monarchia?",
"Baross Gábor mikor volt miniszterelnök?"
] |
qgen: title: Fiume context: A Korzótól délre található az újváros, amelyet még a 19. században neveztek el így. Itt található a barokk stílusú szerb ortodox Szt. Miklós-templom, amelyet 1790-re fejeztek be Henck Ignác tervei alapján.
Fiume vasútállomását a Monarchia híres építésze, Pfaff Ferenc tervezte (kétnyelvű emléktábla őrzi a nevét a peronon).
A kikötő a 18. században kezdett el kiépülni. A Riván (a.m. tengerpart, olaszul) számos 19. századi épület van, amelyek korábban kereskedelmi üzleteknek adtak helyet. A legnagyobb épület az Adria-palota, amely a Riva 16-os szám alatt található. Giacomo Zammattio építész tervezte 1897-ben, ma a Jadrolinija épülete. Itt szállásolták el a hajózási társaság kapitányait. Az épületnek nagy kupolája és kőlépcsője van, számos 19. századból való átrium és árkád mellett. Itt működött a leghosszabb ideig megjelent fiumei magyar lap, a Magyar Tengerpart szerkesztősége. Az újság munkatársa volt 1904-ben Somlyó Zoltán.
|
[
"Mikor fejezték be a fiumei Szt. Miklós-templomot?",
"Ki tervezte a fiumei Szt. Miklós-templomot?",
"Milyen stílusban épült a fiumei Szt. Miklós-templom?",
"Ki tervezte Fiume vasútállomását?",
"Mikor kezdték építeni a fiumei kikötőt?",
"Ki tervezte a fiumei Jadrolinija épületét?",
"Hol van Fiumében az Adria-palota?",
"Melyik volt az a magyar lap, amely a leghosszabb időn keresztül jelent meg Fiumében?",
"Somlyó Zoltán mikor dolgozott a Magyar Tengerpartnak?",
"Melyik épületben volt a Magyar Tengerpart főszerkesztősége?",
"Melyik a fiumei Riva legnagyobb épülete?",
"Miről híres Somlyó Zoltán?",
"Milyen stílusban épült az Adria-palota?",
"Mi az a Jadrolinija?",
"Mikor született Pfaff Ferenc?",
"Melyik időszakban létezett a Magyar Tengerpart című lap?",
"Giacomo Zammattio olasz?",
"Mit jelent a riva olaszul?"
] |
qgen: title: Fiume context: Az egykori Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete a mai Riva 1-es házszám alatt volt található. Az épületet neoreneszánsz stílusban építették 1883–85 között, Hubert József tervei alapján. Itt működött a révkapitányság, a révőrkaszárnya, 1895-ig a tengerészeti akadémia és 1918-ig a fiumei olasz patríciuscsaládból származó Garády Viktor író vezette biológiai állomás (és akvárium), amely főként a halászathoz kapcsolódó kutatásokat végzett.
Baccich-ház a Riva Boduli 1. szám alatt található Magyarország tiszteletbeli konzuljának irodája, a falán a Baross Kultúr Kör emléktáblája névadójuk emlékére. Az épülettől nem messze található a Vásárcsarnok (Zagrebačka 17.). Három épületből állt, közülük a halpiacot Carlo Pergoli tervei alapján 1904–14-ben építették.
|
[
"Hol volt a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete Fiumében?",
"Milyen stílusú a fiumei Riva 1?",
"Mikor építették a fiumei Riva 1 alatt lévő házat?",
"Ki tervezte a fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épületét?",
"Mit működtetett Garády Viktor a fiumei Riva 1 alatt?",
"Mi a fiumei vásárcsarnok címe?",
"Ki tervezte a fiumei halpiac épületét?",
"Mikor építetették meg Fiumében a halpiacot?",
"Hány év telt el, mire megépült a fiumei halpiac?",
"Meddig működött Fiumében a Garády Viktor által vezetett biológiai állomás?",
"Milyen kutatásokat végzett Garády Viktor fiumei biológiai állomása?",
"Fiumében volt tengerészeti akadémia a 19. században?",
"Milyen a neoreneszánsz stílus?",
"Milyen könyveket írt Garády Viktor?",
"Garády Viktor hány évesen halt meg?",
"Miről kapta a nevét a Baccich-ház?",
"Milyen stílusú a fiumei halpiac?",
"Mit jelent az, hogy patrícius?"
] |
qgen: title: Fiume context: HNK Ivana pl. Zajc a Horvát Nemzeti Színház helyi épülete a Monarchia „színházépítő cége”, Fellner és Helmer cége tervei alapján, neoreneszánsz–neobarokk stílusban épült. Nézőtere historikus mennyezeti freskóit részben az akkor még ismeretlen fiatal festő, Gustav Klimt festette. 1885-ben Verdi Aidájával és Ponchielli Giocondájával nyitották meg. Olasz nyelvű színház volt, amelyet a város tartott fenn. 1913-ban Giuseppe Verdiről nevezték el.
A Recsina-folyó mellett található a Jellasics-tér (Jelačićev trg). Itt található egykori Vámpalota (Magyar Királyi Pénzügyigazgatóság és adóhivatal, 1872–86) épülete.
|
[
"Ki írta az Aidát?",
"Melyik téren van a fiumei Vámpalota épülete?",
"Melyik évben nevezték el Verdiről a Horvát Nemzeti Színház fiumei épületét?",
"Kiről nevezték el a Horvát Nemzeti Színház fiumei épületét 1913-ban?",
"Melyik évben nyitott meg Fiumében a Horvát Nemzeti Színház?",
"Melyik cég tervezte a Horvát Nemzeti Színház fiumei épületét?",
"Ki csinálta a Horvát Nemzeti Színház fiumei épületének freskóit?",
"A Horvát Nemzeti Színház fiumei épülete milyen stílusú?",
"Mikor élt Ponchielli?",
"Gustav Klimt mikor született?",
"Hány éven kereszül működött Fellner és Helmer cége?",
"Verdi milyen stílusban alkotott?"
] |
qgen: title: Fiume context: A Szent György-templom, 13. századi eredetű, a 18. században átépítették.
Határában a várostól északra állnak Grobnik várának romjai. A várat 1416-tól említik Frangepán Miklós birtokaként.
A városháza 16. századi olasz stílusú épület.
A városkapu a 18. században épült, I. Lipót és III. Károly mellszobra díszíti.
A Városi múzeum a Kormányzói palota parkjában található, 1994-ben alapították. A városban fellelhető történelmi tárgyakat állítják ki: fegyverek, fényképek, műtárgyak.
Az Omladinska 14. szám alatt található az egykori Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia (Nautica), amelyet Pecz Samu tervezett, 1902–1903 között építették. Az iskolát magát a 18. század végén alapították, és tengerésztiszteket képzett. Az épületben ma az egyetem filozófiai és pedagógiai kara működik.
|
[
"Melyik évszázadban építették meg Fiumében a Szent György-templomot?",
"Melyik királyok mellszobrai díszítik Fiume városkapuját?",
"Hol található a fiumei Városi múzeum?",
"Mikor alapították a fiumei Városi múzeumot?",
"Milyen dolgok vannak kiállítva a fiumei Városi múzeumban?",
"Mi Fiumében a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia címe?",
"Ki tervezte a fiumei Nauticát?",
"Mikor építették Fiumében a Nauticát?",
"Mire használják ma a fiumei Nautica épületét?",
"Mi volt a Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia szerepe?",
"Mikor alapították a Magyar Tengerészeti Akadémiát Fiumében?",
"A fiumei Szent György-templom megőrizte 13. századi állapotát?",
"Milyen stílusú a fiumei Nautica épülete?",
"Hol uralkodott I. Lipót és III. Károly?",
"Meddig működött a fiumei Magyar Tengerészeti Akadémia?",
"Miről nevezetes Frangepán Miklós?",
"Kiről nevezték el a fiumei egyetemet?",
"Fiumében van művészeti múzeum?"
] |
qgen: title: Fiume context: Az egykori Kivándorló Szálloda a kikötő nyugati végében található. Zielinski Szilárd tervezte 1905-ben, vasbeton szerkezetű, virágmotívumos díszítésű épület. Eredetileg 160 m hosszúnak, kétemeletesnek épült. Egyszerre 800–1600 főt tudott befogadni, annyit, mint egy óceánjáró hajó. Különböző egészségügyi kiszolgáló egységek és ebédlő is tartozott hozzá, villannyal világították és modern szellőztetést szereltek fel. Az 1920-as években vásárokat rendeztek benne, a II. világháborúban egy része elpusztult, azután üzemek működtek benne. Az 1910-es évben 37 555-en vándoroltak ki Fiumén keresztül Amerikába.
|
[
"Ki tervezte a fiumei Kivándorló Szállodát?",
"Mikor tervezték a fiumei Kivándorló Szállodát?",
"Eredetileg hány fő befogadására volt alkalmas a fiumei Kivándorló Szálloda?",
"Mire használták a fiumei Kivándorló Szállodát az 1920-as években?",
"Hány fő vándorolt Amerikába az 1910-es években Fiumén keresztül?",
"Mekkora volt eredetileg a fiumei Kivándorló Szálloda?",
"Miért vándoroltak ki olyan sokan Amerikába az 1910-es években?",
"Mikor született Zielinski Szilárd?",
"Mikor találták föl a vasbetont?"
] |
qgen: title: Fiume context: A város kultúrájának fontos elemei a különböző stílusú színházak: nemzeti színház, bábszínház, drámaszínház.
A városi bábszínház fő feladata, hogy megismertesse a megye lakosságával és a turistákkal a helyi és a külföldi bábműveket.
A Drago Gervais irodalmi-díjat a híres irodalmárról nevezték el. 1961-ben adták ki először, és 1974 óta, minden második évben ítélik oda. Olyan szerzők kaphatják meg, akik sokat tettek a környék irodalmának fejlődéséért.
2007-ben új programot találtak ki a turisták számára: turistabuszt, amely a város kulturális nevezetességeit mutatja be. A buszon több nyelven, horvátul, olaszul, németül, angolul, franciául, oroszul, spanyolul és magyarul tolmácsolják a látnivalókat.
Rijeka az 1970-es évek végétől a horvát underground élet központja, több neves punk és new wave zenekar is innen indult a jugoszláv időkben.[forrás?]
|
[
"Milyen stílusú színházak működnek Fiumében?",
"Milyen célból épült a fiumei bábszínház?",
"Hány évente hirdetnek új Drago Gervais-díjast?",
"Mióta létezik a Drago Gervais-díj?",
"Milyen írók kaphatják meg a Drago Gervais-díjat?",
"Mióta működik Fiumében turistabusz?",
"Milyen nyelveken érhető el a fiumei turistabusz?",
"Fiume mióta számít a horvát underground központjának?",
"Mit írt Drago Gervais?",
"Mi a leghíresebb rijekai zenekar?",
"A Drago Gervais-díjnak van olyan nyertese, aki nem horvát?",
"Miért van Fiumében drámaszínház?"
] |
qgen: title: Fiume context: A városban számos kulturális programot rendeznek. Ezek közül a két legkiemelkedőbb a városi karnevál és a Fiumei Nyári Éjszakák.
A Fiumei Nyári Éjszakák a legfontosabb kulturális program a városban, amelyet júniusban és júliusban rendeznek meg a város különböző helyszínein. A program által szeretnék megismertetni az emberekkel a város építészeti örökségeit, és ezt különböző zenei produkciókkal, színházi darabokkal is próbálják bemutatni.
A Fiumei Karnevál egy hagyományos tavaszi karnevál. Ezt korábban a magyar, osztrák, német, orosz nemesek szervezték maguknak a 19. században, ma Európa nagy karneváljai közé sorolják. 2001-ben 72 gyermek és 144 felnőtt csapat vonult fel a 110 ezres közönség előtt.
KRAF – Kvarneri amatőr filmszemle. 1969 óta rendezik meg, hazai és külföldi filmek versengenek egymással. Külföldről eddig Közép-Európából, a Balkánról és Amerikából érkeztek filmek, témájuk a szabadság, amit 30 percbe kell sűríteni.
A Nyár a várban című zenei–színházi programot Trsat városrészben a Bašćinski glasi Kulturális Egyesület rendezi meg 2006 óta, és horvát cégek a szponzorai. A rendezvénysorozaton 800 előadó lép fel.
|
[
"Mikor szokták megrendezni a Fiumei Nyári Éjszakákat?",
"Milyen programok jellemzik a Fiumei Nyári Éjszakákat?",
"Hány csapat vonult fel a Fiumei Karneválon 2001-ben?",
"Hány ember vett részt közönségként a Fiumei Karneválon 2001-ben?",
"Eredetileg kik szervezték a Fiumei Karnevált?",
"Minek a rövidítése a KRAF?",
"Mióta létezik a KRAF?",
"Mi a KRAF-on bemutatott filmek témája?",
"A KRAF-on hány perces filmek versengenek egymással?",
"Melyik országokból érkeznek külföldi filmek a Kvarneri amatőr filmszemlére?",
"Hol szokták megtartani a Nyár a várban nevű fiumei programot?",
"A Nyár a várban nevű programnak a szponzorai osztrákok?",
"A Fiumei Karneválra melyik évben látogattak el az Eötvös József Általános Iskola diákjai?",
"Mióta rendezik meg a Fiumei Nyári Éjszakákat?",
"A Nyár a várban hány napos rendezvény?",
"Mi a világ legnagyobb karneválja?",
"2019-ben melyik film nyerte a Kvarneri amatőr filmszemlét?",
"Milyen díjakat osztogatnak a KRAF-on?"
] |
qgen: title: Fiume context: Stratégiai közlekedési csomópont, a vasúti közlekedés centruma. Fiumét vasútvonal köti össze Zágrábbal, Ljubljanával, Trieszttel.
1871–72-ben a tengerpart feltöltésével építették meg az új főpályaudvart. 1874-ben készült el és nyílt meg a Károlyváros–Fiume vasútvonala. A pályaudvar épületét 1891-ben Pfaff Ferenc tervezte, tiszteletére 2001-ben a pályaudvaron emléktáblát helyezett el a Magyar Közlekedési Közművelődésért Közalapítvány. Ide érkezett meg Esti Kornél (a Csók című novellában?). A pályaudvar előtt egy 1914-ben, a Magyar Királyi Állami Vasgyárakban készült mozdonyt helyeztek el. A vasút egyedülálló műszaki megoldása volt az a spirális alagút, amelyen a vonatok elérték a tengerparti állomást. Ez a vasútállomás volt a Déli Vasút végpontja. 1880-ban a MÁV megvásárolta a vonalat, amely 1918-ig a tulajdonában volt.
|
[
"Mikor építették Fiume főpályaudvarát?",
"Mióta van vasút Fiume és Károlyváros között?",
"Ki tervezte a fiumei pályaudvar épületét?",
"Mióta van Pfaff Ferenc-emléktábla a fiumei pályaudvaron?",
"Kik állítottak emléktáblát Pfaff Ferencnek a fiumei pályaudvaron?",
"Hol készült az a vonat, ami a fiumei pályaudvar előtt ki van állítva?",
"Melyik évből származik a fiumei pályaudvar előtt álló vonat?",
"Melyik városban van a Déli Vasút végpontja?",
"A MÁV melyik évben vette meg a Déli Vasutat?",
"A Déli Vasút hány éven keresztül volt a MÁV birtokában?",
"Van olyan novella, amelyben Esti Kornél Fiumébe utazik?",
"Fiume és Zágráb között jár vasút?",
"Ki írta az Esti Kornélt?",
"Ki tervezte a Déli Vasutat?",
"A MÁV miért vesztette el a Déli Vasutat 1918-ban?",
"Mióta létezik a MÁV?",
"Fiumében mekkora területen töltötték fel a tengerpartot?",
"Hányszor újították fel a fiumei főpályaudvart 1872 óta?"
] |
qgen: title: Fiume context: Csíkszentmihályi Mihály, (1934. szeptember 29.) a flow pszichológiai jelenség elméletének megfogalmazója. Pedagógus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan valamint a kreativitás- és tehetségkutatás.
Damir Matovinović, (1940. április 6.) labdarúgó-játékvezető.
Mirza Džomba (1977. február 28.) horvát válogatott kézilabdázó, a MKB Veszprém korábbi játékosa.
Snježana Pejčić (1982. július 13.), sportlövő
Romolo Venucci (1903. február 4. - 1976. augusztus 3.) apai ágon magyar származású olasz festőművész.
|
[
"Ki fogalmazta meg a flow elméletét?",
"Mi Csíkszentmihályi Mihály szakterülete?",
"Mi volt Romolo Venucci hivatása?",
"Mikor halt meg Romolo Venucci?",
"Romolo Venocci hány évet élt?",
"Csíkszentmihályi Mihály hol él?",
"Csíkszentmihályi Mihály mikor született?",
"Csíkszentmihályi Mihály tagja az MTA-nak?",
"Romolo Venucci milyen stílusban alkotott?",
"Hol tanít Csíkszentmihályi Mihály?"
] |
qgen: title: Frankfurt am Main context: Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb. 2,5 millió lakossal. A mai német közigazgatás rendszerében járási jogú város (kreisfreie Stadt). A város egyben Németország legnagyobb tartományi határokon is átívelő, 5,8 millió lakost számláló modern gazdasági körzetének, a Rajna–Majna nagyvárosi régió (Metropolregion Rhein-Main) központja.
Az egykori német császári koronázóváros ma már nemcsak Németország, de Európa legfontosabb pénzügyi, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja is. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtőzsde és a világ legnagyobb határidős tőzsdéje, az EUREX. Frankfurtban található továbbá Európa egyik legnagyobb nemzetközi repülőtere és Németország legnagyobb vasúti pályaudvara. Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb városa. A német Manager Magazin 2007-es felmérése szerint az élet minőségét tekintve hetedik helyen áll a világon.
|
[
"Melyik tartományban van Franfurt am Main?",
"Hány lakosa van Frankfurtnak?",
"Frankfurt melyik országban van?",
"Mi a Rajna–Majna nagyvárosi régió központja?",
"Melyik az a város, ahol 2007-ben a világon a hetedik legjobb volt az életminőség?",
"Melyik magazin állapította meg 2007-ben, hogy Frankfurt életminőségi szempontból világviszonylatban hetedik?",
"Az EUREX határidős tőzsde?",
"Hol van Európa legnagyobb nemzetközi reptere?",
"2021-ben életminőségi szempontból hányadik legjobb város volt Frankfurt?",
"Melyik Európa legnagyobb tőzsdéje?",
"Hány ember él a Rajna–Majna nagyvárosi régióban?",
"Minek a rövidítése az EUREX?"
] |
qgen: title: Frankfurt am Main context: Frankfurt a középkor óta a német terüetek egyik legfontosabb városa. Először 794-ben említik egy dokumentumban, 1372 óta pedig császári város volt. A Német-Római Birodalom 1806-os megszünése előtt, itt választották meg a német-római uralkodok nagy részét, 1562-től pedig császárrá is koronázták őket. 1815-től Frankfurt szabad város lett, a Német Konföderáció szuverén tagállama lett és egyben politikai központjává vált. Ez volt a Szövetségi Közgyűlés, valamint 1848/49-ben az Országgyűlés és az Ideiglenes Központi Hatóság székhelye. Az 1866-os Porosz–osztrák–olasz háború után Poroszország annektálta Frankfurt szabad városát. A gyors iparosodás a népesség növekedéséhez vezetett. 1875-ban a városnak több mint 100.000, míg 1928-ra több mint 500.000 lakosa volt. Az európai egyesítés iránti elkötelezettség jeleként Frankfurt 1998 óta Európa városának nevezi magát.
Központi elhelyezkedésének köszönhetően Frankfurt a német és az európai közlekedési hálózat csomópontjánál fekszik.
|
[
"Melyik évből származik Franfurt első írásos említése?",
"Frankfurt melyik évben lett császári város?",
"Melyik évben szűnt meg a Német-Római Birodalom?",
"Melyik évben kezdték császárrá koronázni a német-római uralkodókat?",
"1815-ben melyik város lett a Német Konföderáció politikai központja?",
"Melyik ország annektálta Franfurtot a Porosz–osztrák–olasz háború után?",
"Frankfurtnak hány lakosa volt 1928-ban?",
"Franfurt mióta nevezi magát Európa városának?",
"Hol volt az 1848/49-es német Országgyűlés székhelye?",
"1875 és 1928 között hányszorosára nőtt Frankfurt lakossága?",
"Frankfurt Ázsiában van?",
"Hol volt Poroszország?",
"Milyen nyelvet beszéltek a poroszok?",
"1562 előtt a német-római uralkodókat miért nem koronázták császárrá?",
"Miért felelt az Ideiglenes Központi Hatóság?",
"Ki lett 1562-ben a német-római császár?",
"Frankfurt ipara hogyan jellemezhető?",
"A 19. században miért indult növekedésnek Frankfurt népessége?"
] |
qgen: title: Frankfurt am Main context: Frankfurt különlegessége, hogy európai város létére különlegesen sok sokemeletes felhőkarcolókkal rendelkezik, mely azóta eggyé vált a város látképével. Néhány felhőkarcolója Európa legmagasabb épületei közé tartozik, ezért is nevezik a várost néha ironikusan Mainhattannek, vagy a Majna menti Chicagonak. A város történelmi nevezetességei az óvárosi részben helyzednek el, melyek teljes egészét rekonstruálták a második világáhború pusztításai után (Römer városháza, a Dom-Römer-Arealt és a Kaiserdom). A város területének több mint 40 százalékát parkok és tájvédelmi körzetek borítják, beleértve a frankfurti zöldövezetet és a városi erdőt, mely 1372 óta a város tulajdonában van.
|
[
"Miért nevezik néha Frankfurtot Mainhattennek?",
"Vannak felhőkarcolók Frankfurtban?",
"Hol vannak Franfurt történelmi látványosságai?",
"Frankfurt területének hány százaléka park vagy tájvédelmi körzet?",
"Mióta része Frankfurtnak a városi erdő?",
"Berlinben vannak felhőkarcolók?",
"Mi Németország legzöldebb városa?"
] |
qgen: title: Frankfurt am Main context: Az első írásos forrás 794-ből ófrank nyelven Frankonovurd-ként latinul pedig Vadum Francorum néven említi a települést. A név jelentése mindkét nyelven „a frankok gázlója”.
A Nyugatrómai Birodalom szétesése után a frankok telepedtek le az alemannok után a vidéken, ahol egy fontos kereskedelmi út húzódott. A Main folyó medrében ezen a részen, a mai Alte Brücke(wd) (Régi híd) közelében, egy természetes sziklagát feküdt, ami normális vízállás mellett lehetővé tette a biztonságos átgázolást. Kelet-Németországban található egy másik Frankfurt nevű település, Frankfurt an der Oder, ezért megkülönböztetésül használják az „am Main” kifejezést. Jelentése: Frankfurt a Majnánál, vagy Majna-Frankfurt.
|
[
"794-ben hogy hívták Frankfurtot ófrankul?",
"Hogy referáltak 794-ben Frankfurtra latinul?",
"Mit jelent eredetileg Frankfurt neve?",
"Kik laktak Frankfurt területén a Nyugatrómai Birodalom szétesése előtt?",
"Mit jelent az, hogy Frankfurt am Main?",
"Milyen nyelvet beszéltek az alemannok?",
"Hányan laknak Frankfurt an der Oder-ben?",
"Mit jelent az, hogy Frankfurt an der Oder?",
"Hogy hívják azt a Frankfurtot Németországban, ami nem Frankfurt am Main?"
] |
qgen: title: Frankfurt am Main context: A reformáció 1530 körül érte el Frankfurtot. Némi habozás után 1536-ban a város belépett a schmalkaldi szövetségbe, azonban a Duna melléki csúfos hadi kudarc után 1546 decemberében megnyitotta kapuit a császári seregek előtt.
1531-46 között Frankfurtban a protestáns fejedelmek több konventet is tartottak. 1558 március 14-én a frankfurti birodalmi gyűlés a közügyektől visszavonuló V. Károly helyére I. Ferdinándot választották német-római császárrá.
A 16. század második felében számos református holland család talált menedéket a városban. Üzleti tevékenységük jelentősen serkentette a vállalkozói szellemet. Ők azonban hamar összetűzésbe kerültek a városi tanácsot ellenőrzésük alatt tartó evangélikus patríciusokkal, akik a református istentiszteleteket hosszú időre betiltották. Az első frankfurti református templom így csak 1787-ben épülhetett fel.
|
[
"Mikor érte el Frankfurtot a reformáció szele?",
"Frankfurt mikor lett a schmalkaldi szövetség tagja?",
"Kik tartottak konventeket Frankfurtban 1531 és 1546 között?",
"Mikor építették meg az első református templomot Frankfurtban?",
"Frankfurtban kik tiltották be a református istentiszteleteket?",
"Kik voltak a schmalkaldi szövetség tagjai?",
"Mire szolgált a schmalkaldi szövetség?"
] |
qgen: title: Fántermő szegfűgombácska context: Kalapja mindössze 4‑10, legfeljebb 12 mm átmérőjű, eleinte domború, majd közepe később kiterül, köldökösen bemélyed, idős példányokon egészen lapossá válik. Színe fehéres, krémszínű, középen barnás vagy hússzínű, felszíne finomszemcsés lehet. A kalap pereme gyakran ráncos, áttetszően bordázott és bőrszerűen szívós. Lemezei ritkán állnak, fehéresek vagy krémszínűek, anasztomizálnak (a lemezsíkra merőleges összeköttetések láthatók rajtuk), szélesen illeszkednek a tönkhöz. Tönkje az általában hosszú tönkű Marasmius-fajokkal szemben a kalappal nagyjából megegyező méretű, csupán 1‑1,5 (esetleg 2) cm hosszú és csaknem mindig vékonyabb 1 mm-nél. Sokszor kissé excentrikusan kapcsolódik a kalaphoz; függőlegesen elhelyezkedő ágakon vagy a gallyak alsó oldalán kifejlődve görbe, nem ritkán 180°-ban visszahajló tönköt növeszt. A tönk is fehéres színű, tövénél viszont húsvörös vagy okkersárgás is lehet; felszíne többnyire pelyhes-korpás. Nem mérgező gomba, a húsa azonban nagyon vékony, íze és szaga jellegtelen.
|
[
"Mekkora a fántermő szegfűgombácska kalapja?",
"Hogyan változik a fántermő szegfűgombácska kalapjának a gomba öregedésével?",
"Milyen színű a fántermő szegfűgombácska kalapja?",
"Hogy állnak a fántermő szegfűgombácska lemezei?",
"Mit jelent az, hogy a gomba lemezei anasztomizálnak?",
"Milyen hosszú a fántermő szegfűgombácska tönkje?",
"Általában hogy kapcsolódik a fántermő szegfűgombácska tönkje a kalaphoz?",
"Milyen a fántermő szegfűgombácska tönkje, ha a gomba a gallyak alsó oldalán nő?",
"Milyen színű a fántermő szegfűgombácska tönkje?",
"Milyen a fántermő szegfűgombácska tönkjének felszíne?",
"A fántermő szegfűgombácska mérgező?",
"Finom a fántermő szegfűgombácska?",
"Honnan származik az anasztomizál szó?",
"Mik tartoznak a Marasmius-fajok közé a fántermő szegfűgombácskán kívül?",
"Miért laposodik el a fántermő szegfűgombácska kalapja az idő előrehaladtával?",
"Mennyit nyom egy fántermő szegfűgombácska?",
"Mennyi ideig él egy fántermő szegfűgombácska?",
"Hány lemeze van egy fántermő szegfűgombácskának?"
] |
qgen: title: Fántermő szegfűgombácska context: A fántermő szegfűgombácskát sereges előfordulása és kalapjához mérten rövidebb tönkje jól megkülönbözteti a legtöbb rokon gombától. Néhány közeli rokonságban álló faj külsejében mégis hasonlíthat a M. ramealisra. Azonos nemzetség tagja a Magyarországon is előforduló hófehér szegfűgombácska (M. candidus), amely inkább tűlevelű erdőkben nő és csak ritkán jelennek meg rajta halvány barnás árnyalatok. A gyakori apró szegfűgomba (Marasmius epiphyllus) méretei hasonlóak ugyan, de ez a faj nem gallyakon, hanem lehullott leveleken vagy lágyszárú növények szármaradványain él. Lemezei még a fántermő szegfűgombácskáénál is ritkábban állnak, sokszor csak néhány érszerű redő jelzi a termőrétegtartó elhelyezkedését. Hasonló élőhelyen – mohos tuskókon, ágdarabokon – található a gyérlemezű kígyógombácska (Delicatula integrella); eres termőrétege mellett mindig egyöntetűen fehér színe is megkülönbözteti e gombát. Más gombáktól elkülöníthető kis termete, finoman szemcsés kalapfelszíne és fehéresen korpás-szálas tönkje miatt.
|
[
"Milyen jellemzők alapján lehet megkülönböztetni a fántermő szegfűgombácskát a legtöbb rokon fajtól?",
"Hol nő a hófehér szegfűgombácska?",
"Mi az apró szegfűgomba latin neve?",
"Hol él az apró szegfűgomba?",
"Hogy állnak az apró szegfűgomba lemezei?",
"Hol él a fántermő szegfűgombácska?",
"=6. Hol él a gyérlemezű kígyógombácska?",
"Mi a Delictula integrella magyar neve?",
"Milyen színű a gyérlemezű kígyógombácska?",
"Milyen a fántermő szegfűgombácska kalapjának a felszíne?",
"Ehető a gyérlemezű kígyógombácska?",
"Finom az apró szegfűgomba?",
"A gyérlemezű kígyógombácska seregesen fordul elő?",
"A fántermő szegfűgombácska csoportjaiban hány egyed található?",
"A fántermő szegfűgombácska honos hazánkban?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: A füsti fecske (Hirundo rustica) a verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű madár. A füsti fecske a fecskefélék villásfecskék nemének legelterjedtebb faja. Jellegzetes külsejű énekesmadár, testének felső részén kékesfekete tollazattal, villás farktollakkal és ívelt, hegyes szárnyakkal. Megtalálható Európában, Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinensen.
A füsti fecskéknek hat alfaja van, melyek szerte az északi féltekén költenek. Négy alfajuk vándorol délebbre telelni. Telelési területük a sarkvidéket leszámítva kiterjed Argentína középső és távolabbi déli vidékeire, Dél-Afrikára és az ausztrál kontinens északi vidékeire is. Nagy kiterjedésű élőhelye egyben azt is jelenti, hogy a füsti fecske nem veszélyeztetett madárfaj, ám helyi populációit megtizedelhetik bizonyos, az adott helyen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok.
|
[
"Mi a füsti fecske latin neve?",
"Melyik rendbe tartozik a füsti fecske?",
"=2. Melyik rendbe tartozik a fecskefélék családja?",
"Milyen a farka a füsti fecskének?",
"Melyik földrészeken él a füsti fecske?",
"Hány alfaja van a füsti fecskének?",
"A föld melyik részén költenek a füsti fecskék?",
"A füsti fecskéknek hány alfaja nem vándormadár?",
"Lehet füsti fecskével találkozni Argentínában?",
"Elvándorolnak a füsti fecskék telelni Dél-Afrikába is?",
"Globális szinten veszélyeztetett faj a füsti fecske?",
"Miért vándorolnak délre a füsti fecskék?",
"Milyen színű a füsti fecskék szeme?",
"Mekkora sebességgel repülnek a füsti fecskék?",
"Mennyi egy töketlen afrikai fecske maximális repülési sebessége?",
"Milyen kedvezőtlen folyamatok hatására csökkenhet a füsti fecske populációja?",
"Milyen fészket építenek a füsti fecskék?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: A füsti fecske a nyílt vidék madara, mely főleg ember alkotta szerkezetekre építi fészkét, és szinte mindenütt elterjedt, ahol emberek élnek. Csésze formájú fészkét sárgolyókból építi istállókban vagy azokhoz hasonló helyeken. Repülés közben rovarokkal táplálkozik. E madárfaj jelentős mértékben kötődik az emberekhez, és rovarevő mivolta miatt az ember elviseli jelenlétét, mely kapcsolatot megerősítették az idők során e madarakkal és fészkeikkel kapcsolatban kialakult babonák is. Számos irodalmi és vallási mű hivatkozik a füsti fecskékre.
Ausztria és Észtország hivatalos madara.
|
[
"Milyen tájakon él a füsti fecske?",
"Hová építi fészkét a füsti fecske?",
"Milyen épületekben szeret a füsti fecske fészket építeni?",
"Milyen alakú a füsti fecske fészke?",
"Miből építi fészkét a füsti fecske?",
"Mit esznek a füsti fecskék?",
"Mikor kapja el a rovarokat a füsti fecske?",
"Melyik ország hivatalos madara a füsti fecske?",
"Hány nap alatt készül el a füsti fecske fészke?",
"Milyen rovarokat fogyaszt a füsti fecske?",
"Hány fészket épít a füsti fecske évente?",
"Miért keresi az emberlakta tájakat a füsti fecske?",
"Miért választották hivatalos madárnak Ausztriában a füsti fecskét?",
"Mit jelent az, hogy egy országnak van hivatalos madara?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli.
A füsti fecskét széles elterjedési terület jellemzi, fészkelő állományai Eurázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika nagy részén megtalálhatóak. Vonuló és telelő állományai Afrikában a Szaharától délre eső területeken, Ázsiában Pakisztántól egészen Új-Guineáig terjedő területeken, Ausztrália északi részein, valamint Közép- és Dél-Amerikában találhatóak.
A füsti fecske a Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Rendkívül gyakori fészkelő.
Magyarországi becsült állománya az ezredfordulón 220-320 000 párra volt tehető, és stabilnak volt mondható (2001 és 2006 között drasztikusan csökkent az állomány), ami miatt 2010 után már csupán 89-102 000 pár fészkel hazánkban. Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő, de egész Magyarországon találkozhatunk a fajjal. A legritkább a városi területeken.
|
[
"Mely éghajlati területeket kerüli a füsti fecske?",
"Él az Antarktiszon a füsti fecske?",
"Hol telelnek Afrikában a füsti fecskék?",
"Mikor tartózkodnak a füsti fecskék Magyarprszágon?",
"Mekkora volt a füsti fecske állománya hazánkban az ezredfordulón?",
"Mikor csökkent jelentősen a füsti fecskék állománya Magyarországon?",
"Hol él hazánkban a legtöbb füsti fecske?",
"Gyakori a füsti fecske a magyar városokban?",
"Miért nem szereti a füsti fecske a sivatagot?",
"Miért csökkent jelentősen a magya füsti fecskék állománya a 2000-es évek elején?",
"Miért ritkák a füsti fecskék a városban?",
"Hogyan számolják meg a füsti fecskéket?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: A füsti fecskét először Carl von Linné írta le 1758-as kiadású Systema Naturae című művében Hirundo rustica néven. A Hirundo latin jelentése fecske, míg a rustica utótag azt jelenti: vidéki. E madárfaj csak az egyike mindazon fecskeféléknek, melyeknek élettere magában foglalja az amerikai kontinenst is, ugyanakkor a fecskék Afrikában őshonosak.
Az Oxford English Dictionary 1851-re teszi a barn swallow, az állat angol köznapi nevének megjelenését, ugyanakkor Gilbert White 1789-es kiadású, The Natural History of Selborne című művében így ír róla:
„A fecske, annak ellenére, hogy elnevezése kémény fecske, mégis semmiféle köze nincs a kéményekhez, ugyanakkor gyakran csűrökben, melléképületekben épít fészket a szarufák ellenében... Svédországban csűrökben költ, ezért ladusvala, azaz csűr-fecskének nevezik.”
Emiatt úgy tartják, hogy a madár angol elnevezése a svéd elnevezés átvételével keletkezett.
|
[
"Ki adta a füsti fecskének a latin nevét?",
"Mikor jelent meg először nyomtatásban a Hirundo rustica név?",
"Mit jelent magyarul a füsti fecske latin neve?",
"Hol alakultak ki a fecskefélék?",
"Mi a füsti fecske angol neve?",
"Az Oxford English Dictionary szerint mikortól adatolható a barn swallow elnevezés az angolban?",
"Hogy van latinul az, hogy fecske?",
"Él a füsti fecske Amerikában?",
"Ki írta a The Natural History of Selborne című művet?",
"Költ a füsti fecske Svédországban?",
"Hányszor adta ki Linné a Systema Naturae című könyvét?",
"Hol van Selborne?",
"Mikor született Gilbert White természettudós?",
"Hány fecskefaj él Amerikában?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: A fecskefélék nemzetségén belül számos rendszertani besorolással kapcsolatos probléma merült fel, például a vörhenyes mellkasú fecske (Hirundo lucida) esetében, mely Nyugat-Afrikában, a Kongói-medencében és Etiópia területén él, és amelyet korábban a füsti fecskék alfajai közé soroltak be rendszertanilag. Vándorló rokonánál a Hirundo lucida némileg kisebb, keskenyebb kék mellkasi sávval rendelkezik, és a felnőtt egyedeknek rövidebb, villás farktolluk van. Repülés közben halványabb színűnek látszik testének alsó fele, mint a füsti fecskéké.
|
[
"Mi a Hirundo lucida magyar neve?",
"Hol él a vörhenyes mellkasú fecske?",
"Vándorol a Hirundo lucida?",
"Nagyobb a Hirundo lucida a Hirundo rusticánál?",
"Milyen a farka a vörhenyes mellkasú fecskének?",
"Láttak már Magyarországon Hirundo lucidát?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: Óriási elterjedési területén a füsti fecskének mindössze hat alfaja alakult ki.
európai füstifecske (Hirundo rustica rustica) – Egész Európában ez az alfaj él, előfordul Észak-Afrikában, a Közel-Kelet egy részén, Közép-Ázsiában és Szibériában a Jenyiszej folyóig. A madarak a telet Afrika nyugati és déli részén, az Arab-félszigeten vagy Indiában töltik.
közel-keleti füstifecske (Hirundo rustica transitiva) – A Közel-Kelet nagy részén ez az alfaj él, előfordul Törökország déli részétől egészen Izraelig. Többnyire állandóan egy helyen élő faj, nem szokott telelni járni. Néhány madár olykor útra kél, és Afrika keleti részén tölti a telet. Narancssárgás hasa és élénkvörös torka van.
egyiptomi füstifecske (Hirundo rustica savignii) – Egyiptomban élő alfaj, elsősorban a Nílus deltájában él nagyobb számban. Egész évben egy helyben élő alfaj.
keleti füstifecske (Hirundo rustica gutturalis) – A Himalájától keletre fordul elő, Kínában és Japánban is költ. Vonuló alfaj, a telet Ázsia déli részén, Indiában, Srí Lankán vagy Indonéziában tölti. Sok madár Új-Guinea szigetén vagy Ausztrália trópusi területein telel.
|
[
"Hány alfaja ismert a füsti fecskének?",
"Mi az európai füsti fecske latin neve?",
"Meddig ér az európai füsti fecske elterjedési területe keleten?",
"Hol telelnek az európai füsti fecskék?",
"Hol él a közel-keleti füstifecske?",
"Vándorló faj a közel-keleti füstifecske?",
"Milyen színű a Közel-Keleten élő füsti fecskék torka?",
"Egyiptom melyik részén él nagyobb számban a füsti fecske ottani alfaja?",
"Hol él a Hirundo rustica gutturalis?",
"Lehet füsti fecskét látni Srí Lankán?",
"Hol van a Jenyiszej?",
"Miért nem alakult ki több alfaja a füsti fecskének?",
"Hogy hívják Szibériában a füsti fecskét?",
"Mit jelent a gutturalis szó a keleti füstifecske latin nevében?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: szibériai füstifecske (Hirundo rustica tytleri) – Szibéria java részén ez az alfaj él. Költ Mongólia északi részén is. Vonuló alfaj, a telet Ázsia déli területein tölti. Telelőterülete Nyugat-Bengáltól Thaiföldig és Malajziáig tart.
észak-amerikai füstifecske (Hirundo rustica erythrogaster) – A füstifecske amerikai alfaja. Költőterülete felöleli egész Észak-Amerikát Alaszkától egészen Mexikó déli részéig. Telelni a Karib-tenger szigeteire és Közép-Amerika országaiba jár. Olykor Dél-Amerika északi részére is eljut.
|
[
"Hol telel a füsti fecske szibériai alfaja?",
"Hol költ az észak-amerikai füstifecske?",
"Hol telel a Hirundo rustica erythrogaster?",
"Mit jelent az erythrogaster latin szó?",
"Mekkora az állománya a szibériai füstifecskének?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénkrozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. Lábuk csupasz.
A felnőtt hím füsti fecske a névadó H. r. rustica alfajból 17–19 cm testhosszal bír, beleértve 2-7 centiméteres farktollait is. Szárnyfesztávolsága 32-34,5 centiméter, testsúlya 16-22 gramm. Kékesfekete testének felső része, homloka, álla és torka vörös, amely élesen elüt fekete tollaitól és alsótestének piszkosfehér tollazatától, mely utóbbit egy kékesfekete sáv választja el. Farktollai megnyúltak és villát alkotnak. A tojó hasonló kinézetű, mint a hím, ám kevésbé fényes tollazatú és testének alsó részén is halványabb tollú. A fiatal egyedek barnás színezetűek és halványabb a csőrük körüli vörös tollazat és hiányoznak a megnyúlt villás farktollak.
|
[
"Milyen színű a füsti fecske feje és háta?",
"Milyen a füsti fecske farka?",
"Hogy változik a füsti fecske farka az életkor előrehaladtával?",
"Milyen a füsti fecske lába?",
"Mekkora az európai füstifecske testhossza?",
"Nagyobb a füsti fecske szárnyfesztávolsága 40 centinél?",
"Miben tér el a tojó füsti fecske kinézete a hímétől?",
"Milyen színűek a fiatal füsti fecskék?",
"Mennyit nyom egy felnőtt hím európai füstifecske?",
"Hol piszkosfehér az európai füstifecske tollazata?",
"Mennyit nyom egy tojó füsti fecske?",
"Mennyi idős korában alakul ki a füsti fecske jellegzetesen villás farka?",
"Milyen színű a füsti fecske lába?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: A kecses, gyors füsti fecske hasznos madár: repülő rovarokkal, levéltetvekkel, kisebb lepkékkel táplálkozik. Ha már kevés a táplálék, pókokra és hernyókra is ráfanyalodik. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást.
Augusztusban-szeptemberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vándorlást megelőző hetekben a fecskék rengeteg táplálékot fogyasztanak el azért, hogy testsúlyukat megnöveljék. Ilyenkor eredeti súlyuknak akár közel duplájára is hízhatnak. A szakemberek ezt nevezik hiperevésnek. A vándorlás előtt a Közép-Európában élő fecskék jelentős része a Balaton környéki nádasokban, a Hortobágyon, vagy a Baranya megyében fekvő Sumony település határában gyülekezik. A vedlés a többi költöző madártól eltérően a telelőhelyen történik meg, nem indulás előtt. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni, és nagyobb nádasokban éjszakáznak.
|
[
"Hol repkednek a rovarok, amikor eső közeledik?",
"Mit jelez, ha a fecskék alacsonyan repülnek?",
"Mikor gyülekeznek hazánkban a fecskék a vándorlás előtt?",
"Hol verődnek össze a fecskék a vonulást megelőzően?",
"Mennyit esznek a fecskék a telelőterületekre vonulás előtt?",
"Mekkorára híznak a fecskék a vonulás előtt?",
"Mi az a hiperevés a madaraknál?",
"Magyarországon hol állnak össze a nagy fecskecsapatok?",
"Mikor vedlenek a fecskék?",
"Hol éjszakáznak a fecskék a vonulás során?",
"Mikor vedlenek általában a költöző madarak?",
"Esznek a fecskék bogarakat?",
"Mikorra hagyják el általában Magyarországot a fecskék ősszel?",
"Milyen útvonalon vonulnak a közép-európai fecskék?",
"Melyik madárfajoknál figyelhető meg a hiperevés?",
"Hány főből állnak a vonuló fecskecsapatok?",
"Milyen rovarokkal táplálkozik a füsti fecske?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: Izotópos vizsgálatok kimutatták, hogy a telelőterületeken lévő állomány más élelemszerző helyeket használ, míg a Brit-szigeteken lévő állomány javarészt füves területek felett szerzi be táplálékát, addig a svájci madarak inkább erdőségekben táplálkoznak. Egy másik tanulmányból kiderült, hogy egy Dániában fészkelő, önálló állomány két különböző telelőterületet vesz igénybe télen.
A füsti fecskék úgy jutnak vízhez, hogy közvetlenül a víz színe fölött repülnek, és kinyitják a csőrüket, majd belemártják repülés közben a vízbe. E madarak hasonló módon tisztálkodnak, melyet szintén repülés közben végeznek el.
A füsti fecskék néha több ezres alvóhelyeken gyűlnek össze, főleg a költési időszakot követően. Alvóhely szempontjából kedvelik a nádasokat, és mielőtt nyugovóra térnének, azelőtt örvénylenek a növényzet felett. A nádasok fontos élelemforrást képeznek a vándorlásban lévő csapatok számára, jóllehet a fecskék csak nappal vándorolnak, ugyanakkor a nádasokból felzavart rovarokból elegendő tápanyagforráshoz jutnak, hogy fel tudjanak töltődni energiával az utazásuk következő szakaszának megtételéhez.
|
[
"Hol táplálkoznak a Brit-szigetekről származó fecskék télen?",
"Hol vadásznak a svájci fecskék télen?",
"Egy helyen telelnek a dán füsti fecskék?",
"Hogy isznak a füsti fecskék?",
"Hol alszanak a füsti fecskék a költési időszak után?",
"Vonulnak a füsti fecskék éjszaka?",
"Hogy zavarják fel a rovarokat a fecskék a nádasból?",
"Táplálkoznak a füsti fecskék a vonulás során?",
"Hol táplálkoznak a Magyarországon költő füsti fecskék télen?",
"Hol telelnek a dániai füsti fecskék?",
"Mennyit isznak a fecskék naponta?",
"Miért nem esnek le a füsti fecskék alvás közben a nádszálakról?",
"Hány nap alatt érik el a magyar füsti fecskék a telelőterületet?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: A füsti fecskék által előnyben részesített területek elsősorban a nyílt vidékek, alacsony növényzettel borítva, mint például a legelők, mezők, mezőgazdasági területek, főleg szántók, lehetőleg víz közelében. A fecskék kerülik az sűrűn erdősült területeket, az olyan helyeket, ahol meredek lejtők vannak és a sűrűn beépített helyeket. Az elérhető és fészkelésre alkalmas nyitott oldalú épületek, mint például a csűrök, istállók és egyéb építmények jelenléte, valamint a faágak, vagy a vízszinthez közeli, ágakhoz hasonló felületek, mint amilyenek a villanyvezetékek, ereszek jelenléte és mennyisége is döntő szempont e madarak fészkelőhelyeinek megválasztásánál.
A füsti fecskék az északi féltekén a tengerszint közelétől, általában egészen 2700 méteres magasságig, míg a Kaukázus vidékén és Észak-Amerikában a 3000 méteres tengerszint feletti magasságig fészkelnek. A fecskék sivatagokban és a kontinensek hidegebb, északi részein nem telepedtek meg. Élőhelyének jelentős részén kerüli a városokat és Európában a városokban a molnárfecske veszi át helyét. Ugyanakkor Honsú szigetén, Japánban a füsti fecske inkább városi madár, mint például a vörhenyes fecske (Cecropis daurica).
|
[
"Milyen területek kedveznek a füsti fecskéknek?",
"Milyen területeket kerülnek a füsti fecskék?",
"Milyen épületeken szeretnek a fecskék fészkelni?",
"Európában milyen tengerszint feletti magasságig fészkelnek a füsti fecskék?",
"Hol fészkelnek a füsti fecskék 2700 méteres tengerszint feletti magasság fölött?",
"Melyik fecskefaj él a városokban Európában?",
"Hol városi madár a füsti fecske?",
"Fészkel a füsti fecske a sivatagban?",
"Miért nem kedvelik a füsti fecskék a meredeken lejtős területeket?",
"Miért van szüksége a füszi fecskéknek sok vízszintes, ágszerű felületre?",
"Miért városiasodott a füsti fecske Japánban?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: Telente a fecskék a fél világot bejárják vándorútjuk során, ám a sűrű erdőségeket és a sivatagokat ilyenkor is kerülik. A szavannákon és a többi nyílt területen, például a farmokon, tanyákon gyakran előfordul, ám Venezuelában, Dél-Afrikában és Trinidad és Tobago szigetein kedvelik a cukornádültetvények felégetett területeit is. Megfelelő alvóhelyek hiányában alvóhelyként használja a légvezetékeket, ám itt jobban ki van téve a ragadozó madarak támadásainak. Az egyes példányok törekednek arra, hogy ugyanazokon a telelőhelyeiken töltsék a hideg évszakot, ahol már korábban teleltek. Alvóhelynek nádasokat is használhatnak, ahol nagyobb távolságokból is összegyűlhetnek. Ezen alvóhelyeken igen nagy létszámban is összegyűlhetnek, például Nigériában megfigyeltek másfél millió egyedet számláló csapatot is. Úgy tartják, hogy a közös alvóhelyeken való nagy számú összegyűlésük a ragadozók elleni védekezést szolgálja és az alvóhelyekre való megérkezés az afrikai kabasólymok nagy számú megjelenésével van szinkronban. Feljegyeztek olyan füsti fecskéket, amelyek telelési területeik mérsékeltebb vidékein költöttek, például Thaiföld hegyvidéki részein és Argentína középső vidékein.
|
[
"Megpihennek a füsti fecskék a vándorlásuk során sűrű erdőkben vagy sivatagokban?",
"Hol alszanak a fecskék akkor, ha nem találnak megfelelő helyet?",
"Miért nem jó, ha a fecskék a légvezetékeken alszanak?",
"Visszajárnak a fecskék ugyanarra a telelőterületre?",
"Hány egyedből álló, óriási fecskecsapatot láttak Nigériában?",
"Miért szeretnek a füsti fecskék nagy csapatban aludni a telelőhelyeken?",
"Hol jegyezték fel, hogy egy füsti fecske a telelőterületen költött?",
"Afrikában milyen ragadozók fenyegetik a füsti fecskéket?",
"Miért égetik fel a cukornádat Venezuelában?",
"Hogy találnak vissza a füsti fecskék a telelőterületekre?",
"Mekkora egy afrikai kabasólyom?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: A délről megérkezett füsti fecskék számára májusban érkezik el a költési időszak kezdete. Az amúgy társas madarak ekkor párokat alkotnak, és közösen fészket kezdenek építeni. A csésze alakú fészket szinte kizárólag emberi környezetben, épületek (istállók, pajták) fedett részeiben cseppenként és szálanként tapasztják össze a pocsolyák sarából és különféle növényi részekből. Sokszor előző évi fészkeket foglalnak el újra és bővítenek ki. A füsti fecske nem kimondottan telepes fészkelő, ám gyakran előfordul, hogy meglehetős közelségben épül fel több költőhely.
A füsti fecske évente többnyire két – bőséges időben három – fészekaljat nevel fel, bár elterjedése északi részén általában csak egyet. Egy alkalommal 4-6 fehér alapon kékes-barnás pettyekkel tarkított tojást rak, amelyek 14-16 nap múlva kelnek ki. A fiókák kezdetben csupaszok és vakok, mintegy 18-23 napon belül válnak röpképessé. Csillapíthatatlan étvágyukat addig mindkét szülő igyekszik kielégíteni. Ilyenkor egy nagyobb fészekaljhoz akár naponta 400 alkalommal hoznak a torkukban eledelt.
Időnként a molnárfecskével kereszteződik.
|
[
"Magyarországon mikor kezdenek költeni a füsti fecskék?",
"Hány fecske épít egy fészket?",
"Milyen alakú a füsti fecske fészke?",
"Hol építenek fészket a füsti fecskék?",
"Miből tapasztják fészküket a füsti fecskék?",
"Felhasználják a füsti fecskék az előző évi fészkeket?",
"Tipikusan hány fészekaljat nevel fel egy nyáron a füsti fecske?",
"Hol nevel csak egyetlen fészekaljat a füsti fecske évente?",
"Hány tojást rak a füsti fecske?",
"Mennyi ideig kotlik a füsti fecske?",
"Kikelés után mennyi idővel lesznek röpképesek a füsti fecskék?",
"Milyen fajjal tud kereszteződni a füsti fecske?",
"Mekkora egy füsti fecske fészke?",
"Mivel etetik a füsti fecskék a fiókákat?",
"Hogy néznek ki a füsti fecske és a molnárfecske hibridjei?",
"Milyen talajból építhető a legjobb fecskefészek?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: A hosszabb farktollakkal rendelkező hímeknek nagyobb fehér színű foltok vannak a farkukon és, bár a tollakat pusztító atkák javarészt a fehér tollakat fogyasztják előszeretettel, ugyanakkor a nagyobb fehér foltok ismételten az állat szaporodási képességének minőségét mutatják. Megfigyelhető, hogy a nagyobb fehér foltokkal rendelkező egyedek sikeresebben és többször párosodnak, amely miatt több utódjuk születik minden egyes költési időszakban.
A fészek védelmezésében mindkét nem részt vesz, bár a hímek viselkedése ilyenkor jóval agresszívebb és jobban védelmezik területüket. Bár a párok egy életre együtt maradnak, ugyanakkor nem ritka az sem, hogy nem csak egymással párosodnak, amely miatt a genetikai sokféleség fennmaradása biztosított e madárfaj számára, szemben a kizárólag monogám életet élő madárfajokkal. A hímek vigyáznak arra, hogy nehogy felszarvazzák őket. Amennyiben azonban a felszarvazás mégis megtörténik és a hímek rajtakapják párjukat közösülés közben, akkor megtévesztő vészjeleket kezdenek el hangoztatni, hogy megzavarják a párzást és párjukat ilyen módon próbálják meg elválasztani az ott talált hímtől.
|
[
"Melyik füsti fecskéknek vannak nagyobb fehér foltok a farkán?",
"Melyik színű farktollakat szeretik legjobban az atkák?",
"Mit jelez, ha egy füsti fecskének nagy a fehér folt a farkán?",
"A fecskepár melyik tagja védelmezi a fészket?",
"A fecskepár melyik tagja agresszívabb a fiókanevelés idején?",
"Egy életre együttmaradnak a fecskepárok?",
"Párosodnak más fecskékkel a füsti fecskék a párjukon kívül?",
"Mit tesz egy hím fecske, ha a párját rajtakapja, hogy megcsalja?",
"Miért pont a fehér faroktoll jelzi a füsti fecskék jó párosodási képességeit?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: A füsti fecskék fészkeiket csűrökben, ereszek alatt, istállókban, hidak alján építik. A csésze alakú fészek helyét úgy választják ki, hogy a fészek hátsó falát lehetőleg függőleges felületek adják, amelyeknek a félgömb, vagy gömbcikk formájú fészek szerkezete nekitámaszkodik. A fészek építésében mindkét nem részt vesz, bár a nőstények némileg többet foglalkoznak az építéssel a hímeknél. A fecskék sarat vesznek a csőrükbe, amely nem ritkán fűszálakat is tartalmaz, melyet kis golyókká formálnak és nyálukkal előbb a falhoz, vagy fához tapasztják e golyókat, majd az építés előrehaladtával fokozatosan egymáshoz tapasztják a sárgolyókat. A fészket belülről puha anyagokkal borítják, például tollakkal, fűszálakkal, algákkal bélelik ki. Ahol lehetőségük nyílik rá, ott szívesen fészkelnek kolóniában. Ugyanakkor a fészek körüli területet hevesen védelmezik és így tartják távol az Európában például 4-8 négyzetméternyi területüktől fajtársaikat. A madárkolóniák létszáma Észak-Amerikában nagyobb.
|
[
"Hol építik meg a fészküket a füsti fecskék?",
"Milyen irányú a fecskefészek hátsú fala?",
"Milyen alakú a fecske fészke?",
"A füsti fecskéknél a pár mindkét tagja építi a fészket?",
"A füsti fecskéknél a pár melyik tagja foglalkozik többet a fészeképítéssel?",
"Miből építi a füsti fecske a fészkét?",
"Mivel ragasztjáka fecskék a falhoz a sárgolyókat?",
"Szoktak a fecskék kolóniában fészkelni?",
"Mekkora távolságról hordják a sarat a fészeképítéshez a fecskék?",
"Mekkora sárgolyókból áll a füsti fecskék fészke?",
"A füsti fecskéknél a pár melyik tagja tervezi meg a fészket?",
"Hogyan választja ki a füsti fecske, hogy pontosan hová helyezze el a fészkét?",
"Mivel bélelik ki a fecskék a fészküket?",
"Kiktől védelmezik elsősorban a fészküket a füsti fecskék?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: Észak-Amerikában a füsti fecskék gyakran kölcsönös kapcsolatot alakítanak ki a halászsasokkal (Pandion haliaetus). A fecskék fészkeiket egy-egy halászsas fészke alá építik, amelynek köszönhetően védelmet kapnak a többi ragadozó madártól, jól lehet a halászsasok leginkább halakkal táplálkoznak. A halászsasok figyelmét a fecskék ragadozó madarak megjelenésekor adott hangjelzései riasztják.
Mielőtt az ember alkotta fészkelőhelyek általánosan elterjedtté váltak volna, azelőtt a füsti fecskék sziklafalakon, barlangokban fészkeltek, de napjainkban ez már ritkán fordul elő. A tojó kettő-hét, ám átlagosan öt tojást tojik, melyek fehér alapon vöröses pettyekkel díszítettek. A tojások hússzor tizennégy milliméteresek és 1,9 gramm súlyúak, melyből mintegy 5 százalékot a tojás héja teszi ki. A keltetés időszaka 14-19 napot vesz igénybe, melyet további 18-23 nap követ, amíg a fiókák tollazata kifejlődik. A megtollasodott fiókák további egy hétig szüleikkel maradnak, akik etetik őket, mielőtt kirepülnének a fészekből. Időnként előfordul, hogy a legelső fészekaljban felcseperedett ifjak részt vesznek a második fészekalj fiókáinak táplálásában.
|
[
"Milyen madárfajjal társulnak a füsti fecskék Észak-Amerikában?",
"Mi az amerikai halászsas latin neve?",
"Hová építik a halászsassal kooperáló füsti fecskék a fészküket?",
"Miért építik egyes füsti fecskék fészküket a halászasas fészke alá?",
"Mit esznek a halászsasok?",
"Miért jó a halászsasnak, ha fecskék laknak a fészke alatt?",
"Hol fészkeltek a füsti fecskék az emberi települések kialakulása előtt?",
"Hány tojást tojik átlagosan egy füsti fecske?",
"Milyen színű a füsti fecske tojása?",
"Milyen nehéz egy füstifecske-tojás?",
"A megtollasodott füstifecske-fiókák még bent maradnak a fészekben?",
"Hány százaláka a füstifecske-tojás tömegének a héj?",
"Mekkora egy amerikai halászsas?",
"A füsti fecskénél a pár melyik tagja kotlik?",
"Mivel eteti a füsti fecske a frissen kikelt fiókákat?",
"Szokott a kakukk a füsti fecske fészkébe tojni?",
"Mihez tapasztják fészküket a füsti fecskék a halászsas fészke alatt?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: Európai kutatók különösen sokat foglalkoztak a fecskék evező- és farktollain látható apró toll-lyukakkal, melyeket tetvek rágásnyomainak tartanak. A rágottabb tollazatú fecskék tavasszal később érkeznek, rosszabb a röpképességük és kevesebbet énekelnek.
A tollazatukban lévő lyukakért legtöbbször a tetvek felelősek, ezek közül is két faj, a Machaerilaemus malleus és a Myrsidea rustica, bár más tanulmányok szerint a Brueelia nemzetségbe tartozó tetvek az okozói a tollazatukon lévő lyukaknak. Számos más tetűfélét is hordozhatnak a füsti fecskék, mint például a Brueelia domestica és a Philopterus microsomaticus. Texasban az általában sziklafecskéket megfertőző Oeciacus vicariusról ismert, hogy a füsti fecskéken is megtelepedik.
A ragadozó denevérfélék közül a nagy álvámpírról (Megaderma lyra) köztudott, hogy füsti fecskékre is vadászik. A fecskék közös alvóhelyeiken összegyűlő nagyobb csapatai számos sólyomfajt csábítanak vadászatra. Többek közt a vándorsólyom (Falco peregrinus) és az afrikai kabasólyom (Falco cuvierii) vadászik rájuk.
|
[
"Milyen állatok károsítják a füsti fecskék tollazatát?",
"A füsti fecskék melyik tollait károsítják a tetvek?",
"Hogyan viselkednek azok a fecskék, amelyeknek erősen károsították a tollát a tetvek?",
"Melyik denevérfaj vadászik füsti fecskékre?",
"Milyen madárfajok fogyasztanak füsti fecskéket?",
"Vannak a füsti fecskének természetes ellenségei?",
"Hogyan fog el egy ragadozó denevér egy fecskét?",
"Honnan kerülnek tetvek egy fecske tollára?",
"Milyen mértékű kárt okoznak a sólyomfélék a magyar fecskepopulációban?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: Ez az a madárfaj, amelynek leginkább sikerült hasznot húznia az erdővel borított területek ritkulásából, mivel az erdőterületek eltűnésével olyan nyílt élőhelyek jöttek létre, melyeket a füsti fecskék előnyben részesítenek. Egyedszámára számos helyi sajátosság jelent és jelentett veszélyt, például Izraelben az 1950-es években a DDT nevű rovarirtó szer káros hatásai miatt népessége fogyatkozni kezdett, a 19. században az Egyesült Államokban a házi verebekkel kellett versenyeznie a fészkelőhelyekért, melynek következtében csökkenni kezdett állománya. Európában és Ázsiában állományának csökkenése napjainkban is tartó folyamat, főleg az intenzív mezőgazdasági termelés következtében, amely csökkenti a rovarok számát, amelyek e madarak legfőbb táplálékforrása. Ugyanakkor Észak-Amerikában létszáma növekedésnek indult a 20. század során a fészkelőhelyek számának növekedése, a folyamatos területi terjeszkedés folytán, mely során Albertáig is elért élőhelyének határa.
Az egyre gyakoribbá váló kémiai rovarirtás következtében Magyarországon is lecsökkent a táplálékul szolgáló rovarok mennyisége.
|
[
"Miért volt előnyös a füsti fecskék számára az erdőterületek csökkenése?",
"Miért fogyatkozott meg a füsti fecskék egyedszáma Izraelben az 1950-es években?",
"Mi az a DDT?",
"Élnek Izraelben füsti fecskék?",
"Hogyan változik a füsti fecskék állománynagysága napjainkban Európában?",
"Hol csökken manapság a füsti fecskék létszáma?",
"Miért csökken a füsti fecskék állománya Európában és Ázsiában?",
"Hol nő a füsti fecskék állománya a világban?",
"Miért növekedett Amerikában a füsti fecske fészkelőhelyeinek száma?",
"Élnek Albertában füsti fecskék?",
"Milyen rovarok ellen vetették be a DDT-t Izraelben?",
"Mit jelent az \"intenzív mezőgazdaság\" szakkifejezés?",
"Miért tud terjeszkedni Észak-Amerikában a füsti fecske?",
"Az Egyesült Államok mely részén található Alberta?",
"Hol volt a füsti fecskék elterjedésének magterülete az Egyesült Államokban?"
] |
qgen: title: Füsti fecske context: Az éghajlatváltozás hatással lehet a füsti fecskék állományára, mivel a szárazságok idején súlyt veszítenek e madarak és a kevesebb táplálék miatt tollazatuk lassabban növekedik, valamint a Szahara kiterjedésének növekedése egyre komolyabb akadályt képez az Európából származó egyedek vándorlása során. A forró és száraz nyarak során kevesebb rovar fejlődik ki, amely csökkenti a fiókák megfelelő táplálásához szükséges élelem mennyiségét. Ugyanakkor az enyhébb tavaszi időjárás megnyújtja a költési időszakot, amely miatt több fiókát tudnak felnevelni.
A füsti fecske Magyarországon védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 forint. SPEC értékelése 3-as, azaz az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő. Elsősorban táplálékának vegyszeres pusztítása jelent veszélyt e fajra.
|
[
"Befolyásolhatja a klímaváltozás a füsti fecskék állománynagyságát?",
"Hogyan hat a szárazság a füsti fecskékre?",
"Hogyan hat az éghajlatváltozás a Szaharára?",
"Ha száraz és forró a nyár, hogyan hat ez a rovarok egyedszámára?",
"Mivel táplálják a füsti fecskék a fiókákat?",
"Hogyan hat az enyhe tavaszi idő a füsti fecskék költésére?",
"A füsti fecske védett hazánkban?",
"Mennyi a füsti fecske természetvédelmi értéke?",
"Mennyi bírság szabható ki egyetlen füsti fecske elpusztításáért?",
"Milyen SPEC-kategóriába tartozik a füsti fecske?",
"Milyen helyzetben van a füsti fecske európai állománya?",
"Mi veszélyezteti a füsti fecske állományát leginkább?",
"Mennyivel terjeszkedik a Szahara évente?",
"Miért nyúlik meg a füsti fecskék költési időszaka, ha enyhe a tavasz?",
"Mióta védett madár a füsti fecske Magyarországon?",
"Mi az a SPEC-értékelés?",
"Melyik földrészen él a füsti fecske állományának zöme?"
] |
qgen: title: Füvészkert (Budapest) context: A budapesti Füvészkert (avagy ELTE Füvészkert) Magyarország első botanikus kertje, mely 2006-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges (a kari szervezetbe nem tartozó) oktatási egységeként Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban az Illés utca 25. alatt működik. Az 1771-ben Nagyszombatban az orvostudomány, illetve az orvostan-hallgatók képzésének segítésére alapított botanikus kert, több költözés után, 1847-től található jelenlegi helyén. Ismertségéhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy Molnár Ferenc közismert regényében, A Pál utcai fiúkban a botanikus kert öreg pálmaháza nyújtott búvóhelyet Nemecsek Ernő és barátai számára. A 2008 óta hivatalos névként szolgáló „Füvészkert” elnevezés ennek a regénynek köszönhetően maradt meg, és terjedt el a köztudatban.
|
[
"Melyik volt Magyarország első botanikus kertje?",
"Mióta az ELTE különleges egysége a Füvészkert?",
"Mi a Füvészkert címe?",
"Mikor és hol alapították meg a Füvészkertet?",
"Milyen céllal alapították a Füvészkertet?",
"Mikor költözött a Füvészkert a jelenlegi helyére?",
"Melyik regényben játszik kulcsszerepet a Füvészkert?",
"Kinek a regényében szerepel Nemecsek Ernő?",
"Ki írta A Pál utcai fiúkat?",
"Mióta nevezik az ELTE bitanikus kertjét hivatalosan is Füvészkertnek?",
"A Füvészkert a Terézvárosban van?",
"Ki alapította meg Nagyszombatban a Füvészkert elődjét?",
"Kik elől bújt el Nemecsek Ernő a pálmaházban A Pál utcai fiúkban?",
"Mikor építették a Füvészkert pálmaházát?",
"Hány helyen működött korábban a mai budapesti Füvészkert?",
"Hogyan lehet átköltöztetni egy botanikus kertet egy másik városba?",
"Melyik irodalmi mű járult hozzá a Füvészkert elnevezés elterjesztéséhez?"
] |
qgen: title: Füvészkert (Budapest) context: A kert talán legfőbb nevezetessége az országban első és sokáig egyetlen Victoria-ház, de büszkeségei közé tartoznak a kert legöregebb fái, mint például a 150 évnél is idősebb páfrányfenyők, vagy az orchidea- és a több száz fajt bemutató kaktuszgyűjteménye, akárcsak az Ausztrál-ház és a többi érdekesség. A kertben összességében megtalálható mintegy nyolcezerfajta növényből a hazai flóra védett növényei 150 fajt számlálnak.
1960 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2005 szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig mint Kulturális Örökség is védelem alá került. Alapterülete 3,1 hektár, az üvegházak területe meghaladja a 2000 m²-t. Látogatását megkönnyíti központi elhelyezkedése és az is, hogy tömegközlekedéssel jól megközelíthető.
|
[
"Mi a Füvészkert legfőbb nevezetessége?",
"Mik a Füvészkert legöregebb fái?",
"Hány kaktuszfaj van a Füvészkertben?",
"Van orchideagyűjtemény a Füvészkertben?",
"Hány növényfaj él a Füvészkertben?",
"Vannak ausztráliai növények a Füvészkertben?",
"Hány Magyarországon védett növényfajt lehet megnézni a Füvészkertben?",
"Mikor kapta meg az országos védettséget a Füvészkert?",
"Mekkora a Füvészkert alapterülete?",
"Mekkora területen állnak a Füvészkert üvegházai?",
"Jól megközelíthető a Füvészkert tömegközlekedéssel?",
"Milyen díjat kapott a Füvészkert 2005-ben?",
"Mi látható a Füvészkert Victoria-házában?",
"Mi a páfrányfenyő latin neve?",
"Hány üvegház van a Füvészkertben?",
"Milyen tömegközlekedési járművekkel lehet a Füvészkertet megközelíteni?",
"Milyen növényekkel büszkélkedik a Füvészkert Ausztrál-háza?"
] |
qgen: title: Füvészkert (Budapest) context: A kert eleinte a latin Hortus Botanicus nevet viselte, melyet az 1788-ban kiadott első magcsere-katalógusának címe (Index Horti Botanici Universitatis Hungaricae) is őriz, vagy Botanikus Kert-nek nevezték a latin név magyar megfelelőjeként. A „füvészkert” szó a botanikus kert nyelvújítás korából származó szinonimája, megmaradását és elterjedését Molnár Ferenc közismert A Pál utcai fiúk című regényének köszönheti.
1950 óta ELTE Botanikus Kert néven működött, majd 2008. június 30-án az ELTE Szenátusi határozata alapján a kert hivatalos elnevezése ismét az autentikus Füvészkert. Hivatalos angol nyelvű megfogalmazásokban viszont a Botanical Garden használatos.
|
[
"Mi volt a Füvészkert eredeti elnevezése?",
"Mikor alkották a füvészkert szót?",
"Mikor adták ki a Füvészkert első magcsere-katalógusát?",
"Mi volt a címe a Füvészkert első magcsere-katalógusának?",
"Hogy hívták a Füvészkertet hivatalosan 1950 és 2008 között?",
"Hány évig volt a Füvészkert hivatalos neve ELTE Botanikus Kert?",
"ki kezdeményezte az ELTE szenátusában, hogy a botanikus kert kapja meg hivatalosan is a Füvészkert nevet?",
"Milyen gyakran ad ki a Füvészkert magcsere-katalógust?",
"Hogy hívták a Füvészkertet hivatalosan 1950 előtt?"
] |
qgen: title: Fővárosi Állat- és Növénykert context: A Fővárosi Állat- és Növénykert (népszerű nevén az Állatkert) Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található az Állatkerti körút 6–12. szám alatt, területe, ami 1986 óta természetvédelmi terület, 18,4 hektár.
1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1–1,1 millió látogatója van. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.
Története során több nevet is viselt: Pesti Állatkert (1866–1873); Budapesti Állatkert (1873–1907); Székesfővárosi Állatkert (1907–1912); Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912–1948); Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948–2001).
|
[
"Melyik kerületben van a budapesti Állatkert?",
"Mi a Fővárosi Állat- és Növénykert címe?",
"Mikor nyilvánították természetvédelmi területté a Fővárosi Állat- és Növénykert területét?",
"Mekkora a Fővárosi Állat- és Növénykert területe?",
"Mikor nyitották meg az Állatkertet?",
"Hány látogatója van évente az Állatkertnek?",
"Mi volt az Állatkert neve, amikor megalapították?",
"Mi volt az Állatkert neve 1910-ben?",
"Mióta hívják az Állatkertet Fővárosi Állat- és Növénykertnek?",
"Mikor alapították Magyarországon az első vidéki állatkerteket?",
"A Fővárosi Állat- és Növénykertet a 20. században alapították?",
"Jelenleg ki az Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója?",
"Miért nevezték át az Állatkertet olyan sokszor?",
"Mi Magyarország legrégebbi állatkertje?",
"Mikor bővítették ki utoljára a Fővárosi Állat- és Növénykert területét?",
"Mekkora volt a Fővárosi Állat- és Növénykert területe, amikor megalapították?",
"Ki alapította a budapesti Állatkertet?",
"Ki volt az uralkodó, amikor megalapították a budapesti Állatkertet?"
] |
qgen: title: Gerincvelő context: A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része, amely a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el, és közvetlen folytatása az agynak. A gerincvelő az első és második ágyékcsigolya közötti szintig található, nem terjed ki a teljes gerinccsatornára. Férfiakban körülbelül 45 centiméter hosszú, míg nőkben kb. 43 cm. Fő feladatai a különböző érző ingerületek továbbítása a környezetből és a test belsejéből az agy felé (mint például tapintás, a hő érzékelése, a fájdalom érzékelése) és fordítva, az agy „parancsainak” továbbítása a periféria felé (ezek elsősorban motoros parancsok). Ezenkívül autonóm tevékenységekre is képes, mint például a reflexív.
Az agy és a gerincvelő együtt alkotják a központi idegrendszert. A csontos gerinc (csigolyaoszlop; columna vertebralis) magába foglalja és védi a gerinccsatornánál rövidebb gerincvelőt.
|
[
"Hogy hívják latinul a gerincvelőt?",
"A gerincteleneknek van gerince?",
"Hol található a gerincvelő?",
"Milyen hosszú egy férfi gerincvelője?",
"Mi a gerincvelő szerepe?",
"Mi az a columna vertebralis?",
"Mik a központi idegrendszer részei?",
"Milyen szenzoros ingerek szállításáért felelős a gerincvelő?",
"A férfiak vagy a nők gerincvelője rövidebb?",
"Mi az a reflexív?",
"Mik a perifériás idegrendszer részei?",
"Mi az ágyékcsigolyák latin neve?",
"Milyen részei vannak a gerincvelőnek?",
"Milyen hosszú egy csecsemő gerincvelője?"
] |
qgen: title: Gerincvelő context: Az emberi gerincvelő a központi idegrendszer (systema nervosum centrale) része, kisujjnyi vastagságú, funkcionálisan szelvényezett szerv, amely a koponya öreglyukától (foramen magnum) az első vagy második ágyékcsigolyáig húzódik, ahol elvékonyodva, kúpszerűen végződik (conus terminalis). A közepén egy szűk központi csatorna (canalis centralis) fut végig, amely agy-gerincvelői folyadékot (liquor cerebrospinalis) tartalmaz, és a negyedik agykamrával közlekedik. Alsó kúp alakú végéből (conus medullaris/terminalis) vékony szál (filum terminale) húzódik a gerinccsatornában (canalis vertebralis), amely azonban már nem tartalmaz idegsejteket (neuronokat), felül éles határ nélkül megy át a nyúltvelőbe (medulla oblongata).
|
[
"Mi az a systema nervosum centrale?",
"Az emberi gerincvelő milyen vastag?",
"Hogy van latinul az öreglyuk?",
"Mi a gerincvelő kúpszerű végének latin neve?",
"Mi az a canalis centralis?",
"A nyúltvelő az agy része?",
"Hogy hívják más néven az idegsejteket?",
"Mi az agy-gerincvelői folyadék latin neve?",
"Hol található a conus terminalis?",
"A gerincvelő mely komponensében nincsenek neuronok?",
"Hány agykamra létezik?",
"Mire való a filum terminale?",
"Miről kapta a nevét az öreglyuk?"
] |
qgen: title: Gerincvelő context: A nyaki és az ágyéki szakaszon megvastagodik (intumescentia cervicalis et lumbalis), mivel ezek a szakaszok idegzik be a felső és az alsó végtagokat is, emiatt több idegsejtet és rostot tartalmaznak. Elülső felszínén mély középhasadék (fissura mediana anterior), míg hátul csupán egy sekély árok (sulcus medianus posterior) található, melyek a gerincvelő közepén futnak végig két szimmetrikus félre osztva azt. Emellett mindkét oldalon elülső- és hátsó-oldalsó barázdák (sulcus ventrolateralis et dorsolateralis) futnak, innen indulnak, illetve ide érkeznek az elülső és hátsó gyökerek szálcsái (fila radicularia). Az elülső és hàtulsó gyökér a csigolyaközti lyukban (foramen intervertebrale) egyesül egy gerincvelői ideggé (nervus spinalis), majd innen kilépve hagyják el a gerinccsatornát, majd elágaznak egy elülső és egy hátulsó ágra. Ezek látják el mozgató (motoros) és érző beidegzéssel a test nagy részét. (Az Agyidegek által ellátott területek az adott szócikkben szerepelnek.)
|
[
"Miért vastagabbak a gerincvelő nyaki és ágyéki részei?",
"A gerincvelő melyik részén van a fissura mediana anterior?",
"A gerincvelő szimmetrikus?",
"Hogy hívják a gerincvelő hátulsó részén található árkot?",
"Mi az a foramen intervertebrate?",
"Mit jelent az, hogy motoros?",
"Hány csigolyaközi lyuk található az emberi gerincben?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A Gyalog galopp (eredeti cím: Monty Python and the Holy Grail) 1975-ben bemutatott egész estés brit filmvígjáték, amely Monty Python társulat alapján készült. Az alkotást a következő évben mutatták be, először az Amerikai Egyesült Államokban, majd az Egyesült Királyságban. Az öt hét alatt készített film az abszurd angol humor leghíresebb társulatának kultuszfilmje lett, forgatókönyve alapján 2005-ben musical készült Spamalot címmel, többször kiadták DVD-n, szövegkönyve megjelent nyomtatott formában, zenéje pedig CD-n.
A filmet alig 230 ezer fontból, a pénzhiányból adódó nehéz körülmények között forgatták. A film elkészítését a kor nagy zenekarai és lemezstúdiók anyagilag támogatták, mert a pénzt leírhatták az adójukból. Az alacsony költségvetés ellenére a Gyalog galopp nagyszerűen megidézte az emberek fejében élő középkort, és a költségkímélés miatt kitalált „ló nélküli lovaglás” a film egyik meghatározó motívuma lett. A lovagok végig így közlekednek a filmben, erre utal a magyar cím is.
|
[
"Mi a Gyalog galopp eredeti címe?",
"Mikor jött ki a Gyalog galopp?",
"A Gyalog galopp amerikai film?",
"Hány hét alatt készült el a Gyalog galopp?",
"Mikor jött létre a Spamalot musical?",
"Mi a Gyalog galoppból készült musical címe?",
"Mekkora volt a Gyalog galopp költségvetése?",
"Miért lovagolnak a Gyalog galopp lovagjai ló nélkül?",
"Kik támogatták anyagilag a Gyalog galopp létrejöttét?",
"Hol mutatták be először a Gyalog galoppot?",
"A Gyalog galoppnak van zenéje?",
"Melyik a leghíresebb angol humorista társulat?",
"Ki volt a Gyalog galopp leghíresebb anyagi támogatója?",
"Hány nyelvre fordították le a Gyalog galoppot?",
"Hol mutatták be a Spamalotot 2005-ben?",
"Kik voltak a Gyalog galopp színészei?",
"Ki írta a Gyalog galopp zenéjét?",
"Milyen filmeket készített még a Monty Python?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A társulat minden tagja több karaktert személyesített meg a filmben. Michael Palin játszotta a legtöbbet, 12-t, a legkevesebbet, négyet pedig Graham Chapman. A statiszták egyetemisták, illetve a forgatási helyszíneken feltűnő turisták voltak.
A történet alapja Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútja, amelynek célja, hogy megtalálják a Szent Grált. A Gyalog galoppban a felhőkből kitekintő Úr ad utasítást Artúrnak és lovagjainak a kehely felkutatására. A Gyalog galopp abszurd, vicces jelenetek során mutatja be Artúr és lovagjai hányattatását. A vizuális és szöveges poénok gyakran a teljesen különböző, össze nem illő dolgok ütköztetésére épülnek, mint például a középkorban elképzelhetetlen vitákra az osztályharcról vagy a különböző hőmérsékleti zónákról.„
|
[
"Hány karatert játszott a Gyalog galoppban Michael Palin?",
"Ki játszotta a legkevesebb karaktert a Gyalog galoppban?",
"Kik voltak a Gyalog galopp statisztái?",
"Mi Artúr király célja a Gyalog galoppban?",
"A középkorban gyakori beszédtéma volt az osztályharc?",
"Hány lovagja van Artúr királynak?",
"Hol forgatták a Gyalog galoppot?",
"Ki ad utasítást Artúr királynak és a lovagjainak, hogy keressék meg a Szent Grált?",
"Ki játszotta Artúr király karakterét a Gyalog galoppban?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A film két idősíkban játszódik, a középkorban és a jelenben. A két sík – a Szent Grál keresése, illetve egy történész gyilkosa után folyó nyomozás – az utolsó jelenetben ér össze. A filmben Terry Gilliamre jellemző egyedi, a Monty Python más munkáiból ismert animációs jelenetek is szerepelnek. Darl Larsen a Monty Python, Shakespeare and English Renaissance Drama (A Monty Python, Shakespeare és az angol reneszánsz dráma) című könyvben arról ír, hogy az idősíkok, az élő szereplős és animációs részek keverése, a „kibeszélés” a filmből, az azt jellemző sorozatos önreflexitás folyamatosan emlékeztetik a nézőt, hogy nem a valóságot, hanem annak egy megrendezett formáját látják, egy olyan valóságot, amelyet bármikor meg lehet szakítani.
A film magyar szinkronja és az eredeti angol verzió között számos eltérés van. A cselekmény ismertetésekor a szócikk a magyar szinkront veszi alapul, mert egyes tulajdon- és köznevek annak alapján rögzültek a magyar nyelvterületen.
|
[
"Melyik idősíkokban játszódik a Gyalog galopp?",
"Mi a Gyalog galopp két idősíkjának a cselekményszála?",
"Hol ér össze a Gyalog galopp két idősíkja?",
"Ki készítette a Gyalog galopp animációit?",
"Ki írta A Monty Python, Shakespeare és az angol reneszánsz dráma című könyvet?",
"Darry Larson szerint mi az élő szereplős és animációs részek keveredésének szerepe a Gyalog galoppban?",
"A Gyalog galopp magyar verziója hű az eredeti angol szöveghez?",
"Mikor jelent meg a Monty Python, Shakespeare and English Renaissance Drama című könyv?",
"Mi Darl Larsen foglalkozása?",
"Hogy hívják a Gyalog galoppban meggyilkolt történészt?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: 932-ben Angliában Artúr király lovaglást utánozva gyalogol, és ehhez szolgája kókuszokat rázva adja a patkódobogás hangját. Egy várhoz érve a falon kinéző katonának elmondja célját: lovagokat keres, akik elmennének vele Camelotba. Hosszas és értelmetlen vita után Artúr továbbindul.
Artúr egy sáros, nyomorult faluban látja, ahogy az elhunytakat (és a leendő halottakat) gyűjtik össze egy kordén, majd továbbhaladva egy erdőben a Fekete Lovag elállja az útját. Összecsapnak, a király a lovag valamennyi végtagját levágja, majd torzóját, amely dühödten kiabál utána, otthagyja.
A következő faluban a király találkozik Bedevere-rel, aki meg akar menteni egy boszorkánysággal vádolt nőt, akiről azonban bebizonyosodik, hogy tényleg boszorkány. Artúr lovaggá üti Bedevere-t, és elhívja magával Camelotba. Ezután megnyílik a Filmek könyve, amely bemutatja a többi lovagot – Sir Lancelot, Sir Bors, Sir Robin és Sir Galahad –, aki csatlakozik a királyhoz. A társaság megérkezik Camelotba, de egy zenés-táncos betét hatására inkább továbbmennek.
|
[
"Melyik évben kezdődik a Gyalog galopp középkori cselekményszála?",
"Melyik országban kezdődik a Gyalog galopp cselekménye?",
"Hova szeretne Artúr király eljutni a Gyalog galoppban?",
"Mit csinál Artúr király a Fekete Lovaggal a Gyalog Galoppban?",
"Hol találkozik Artúr király a Fekete Lovaggal a Gyalog galoppban?",
"A Gyalog galoppban mit csinál épp Bedevere, amikor Artúr király találkozik vele?",
"Hogy hívják Artúr király lovagjait a Gyalog galoppban?",
"A Gyalog galoppban Artúr királyék miért hagyják el Camelotot?",
"Hol találkozunk először Sir Lancelottal a Gyalog galoppban?",
"A Gyalog galopp elején mi Artúr király célja?",
"A Gyalog galoppban hogy derül ki, hogy a nő, akit Bedevere meg akar menteni, valóban boszorkány?",
"Mikor született Artúr király?",
"Sir Bors a valóságban is létezett?",
"Milyen módon imitálják a lovaglás hangját a Gyalog galoppban?",
"Hol található Camelot?",
"Honnan szerzett Artúr király kókuszt a Gyalog galoppban?",
"A Gyalog galoppban miért megy Artúr király Camelotba?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: Egy felhőből kitekintve Isten megszólítja a királyt, és megbízza, hogy keresse meg a Szent Grált. A lovagok a kelyhet keresve eljutnak egy várhoz, amely a franciák kezében van. Sir Bedevere ötletére, a trójai faló mintájára készítenek egy hatalmas fanyulat, amit a gyanútlan franciák be is tolnak a várba, de a lovagok kívül maradnak, mert elfelejtettek elbújni a nyúlban. Ezután a másik idősíkban egy jelenkori történész Artúr királyról beszél, de egy arra lovagló páncélos karddal megöli.
A lovagok elválnak egymástól, és külön-külön erednek a kehely nyomába. Először a gyáva Sir Robin története következik, aki az erdőben találkozik az óriási, állandóan önmagával vitatkozó Háromfejű Lovaggal. Sir Galahad Rossznyavalya várba jut, ahol gyönyörű nők fogadják, akik alig várják, hogy ágyba bújhassanak vele. A korábban szüzességet fogadó lovag már-már enged nekik, de berontanak társai, és akarata ellenére kituszkolják. Artúr király és Sir Bedevere egy varázsló után tudakolózik, aki látta a Szent Grált, és tudja, hol van a barlang, ahova a lovagoknak el kell jutniuk. A ködös erdőben találkoznak a Lovagokkal, Akik Azt Mondják, Ni! Artúréktól egy rekettyést kérnek, hogy továbbengedjék őket.
|
[
"Mit kell Artúr királynak megkeresnie a Gyalog galoppban?",
"A Gyalog galoppban kinek az ötlete a fanyúlkészítés?",
"Milyen feladatot ad Isten Artúr királynak a Gyalog galoppban?",
"A Gyalog galopp lovagjai miért nem jutnak be a francia várba a fanyúl segítségével?",
"A Gyalog galoppban ki öli meg a történészt?",
"Mivel ölik meg a történészt a Gyalog galoppban?",
"A Gyalog galoppban mit csinál épp a történész, amikor megölik?",
"A Gyalog galoppban ki találkozik a Háromfejű Lovaggal?",
"Ki jut a Rossznyavalya várba a Gyalog galoppban?",
"Mit fogadott Sir Galahad a Gyalog galoppban?",
"Mit kérnek a Lovagok, Akik Azt Mondják, Ni!?",
"Sir Galahad elveszíti a szüzeségét a Gyalog galoppban?",
"A Lovagok, Akik Azt Mondják, Ni! kapnak rekettyést Artúr királyéktól?",
"Ki játssza Sir Galahad-et a Gyalog galoppban?",
"Mi történik Sir Lancelottal a Gyalog galoppban?",
"Miért mondják az, hogy a Gyalog galopp Sir Robinja gyáva?",
"Hogy hívják a történész gyilkosát a Gyalog galoppban?",
"A Gyalog galoppban hol van a barlang, ahol meg lehet találni a Szent Grált?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: Sir Lancelot története a Mocsár várban kezdődik. Az ottani uralkodó arra kényszeríti tutyimutyi fiát, hogy vegye el egy gazdag úr lányát. A herceg nyíllal segélykérő üzenetet lő ki, amelyet Sir Lancelot kap meg. A lovag lemészárolja a vidáman készülődő násznépet, hogy megmenthesse a levél küldőjét, akit nőnek vél.
Artúr és Sir Bedevere egy faluban beszerzi a rekettyést, és egy szózatot hallgatnak meg Rogertől, a rekettyéstől a gazdasági helyzetről. Artúr ezután elindul megkeresni a varázslót, aki tudhat a kehely hollétéről. Közben a másik idősíkon folyik a nyomozás a történész gyilkosa után.
Egy kietlen fennsíkon találkoznak Timmel, a varázslóval, aki elkíséri őket a Caerbannog-barlanghoz, amelyben egy feliratot találnak a kehely hollétéről. Az üreg bejáratát egy gyilkos nyúl őrzi, amelyet csak az Antiochiai Szent Kézigránáttal tudnak legyőzni. A barlangban megtalálják a feliratot, de az nem vezeti el őket a kehelyhez. Megtámadja őket Aaaaarrrrrrggghhh Legendás Fekete Szörnye, és csak az menti meg életüket, hogy közben az animáció rajzolója szívrohamban „meghal”.
|
[
"A Gyalog galoppban ki szónokol a gazdasági helyzetről?",
"A Gyalog galoppban ki jár a Mocsár várban?",
"Mit gondol Sir Lancelot, milyen nemű embertől kapott segélykérő levelet?",
"Hogy hívják a Gyalog galoppban a varázslót?",
"Melyik barlanghoz vezeti el Tim a lovagokat a Gyalog galoppban?",
"Mivel győzik le a Gyalog galoppban a vérnyulat?",
"A Gyalog galoppban mi őrzi a Caerbannog-barlang nyílását?",
"A Caerbannog-barlang felirata segít a Gyalog galopp lovagjainak a kehely megtalálásában?",
"Hogyan menekülnek meg a Gyalog galopp lovagjai Aaaaarrrrrrggghhh Legendás Fekete Szörnye elől?",
"A Gyalog galopp lovagjai milyen könyvben találják meg a Szent Kézigránát instrukcióit?",
"A Gyalog galopp lovagjai hol találják meg az Antiochiai Szent Kézigránátot?",
"Kit öl meg a Gyalog galoppban a gyilkos nyúl?",
"A Gyalog galoppban Artúr királyék miért szereznek rekettyést?",
"Hogy hívják a Gyalog galoppban a Mocsár vár uralkodóját?",
"Hol szerez Artúr király és Sir Bedevere rekettyést a Gyalog galoppban?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: Artúrék a Halál hídjánál bukkannak elő. A hídon csak az mehet át, aki megfelel az ott őrködő öregember kérdéseire. Lancelot, Artúr és Bedevere átjut a túlpartra. Ekkor a két idősík összeér, Sir Lancelotot rendőrök motozzák. Artúr és Bedevere egy tó partjára ér, és beszáll egy sárkányfejes vitorlásba, amely Avalonba, egy szigeten álló várhoz viszi őket. A várat, ahol a Szent Grált remélik, a korábban megismert franciák uralják. Amikor a két lovag támadásra készül, a távolban sok száz angol vitéz tűnik fel, de mielőtt a roham elérné az erődítményt, megjelennek a rendőrök, és letartóztatják a főhősöket a történész meggyilkolása miatt.
|
[
"A Gyalog galoppban ki mehet át a Halál hídján?",
"A Gyalog galoppban melyik lovagoknak sikerül átjutni a Halál hídján?",
"A Gyalog galoppban hova viszi Artúrt és Bedeverét a sárkányfejes vitorlás?",
"A Gyalog galoppban kik uralják Avalon várát?",
"A Gyalog galoppban mi történik, amikor Artúr királyék készülnek megrohamozni Avalon várát?",
"Miért tartóztatják le Artúr királyékat a Gyalog galoppban?",
"Melyik országban van Avalon?",
"Melyik évben játszódik a Gyalog galopp letartóztatós szála?",
"Miért jelenik meg sok száz angol katona a távolban a Gyalog galopp végén?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: 1974-re a Monty Python társulat öt év közös munka után gyakorlatilag a szétesés szélén volt. Túl voltak három tévésorozaton, egy turnén és az And Now For Something Completely Different amerikai bukásán. John Cleese úgy döntött, hogy nem vesz részt a Repülő Cirkusz negyedik évadában. Ebben a nem túl biztató környezetben született a Gyalog galopp.
A Gyalog galopp a társulat első olyan filmje, amelynek cselekménye többé-kevésbé lineárisan elmesélhető. Később forgattak még ilyen filmet, mint például a Brian életét, de addig csak egy filmet készítettek, az And Now For Something Completely Different (szabad fordításban: És most valami teljesen más!), de az a televíziós műsoruk első két évadának legjobb – különálló, egymáshoz nem kapcsolódó – szkeccseiből állt össze.
A film 932-ben, illetve néhány jelenet erejéig a jelenben játszódik. Az eredeti tervek szerint a jelenkor szerepeltetése sokkal hangsúlyosabb lett volna, Artúr egyaránt kereste volna a Szent Kelyhet a középkori és a modern Londonban. A film a Harrod's áruházban, a Szent Grál-pultnál fejeződött volna be, míg Sir Galahadből ügyvéd lett volna Surreyben.
|
[
"Mikor jött létre a Monty Python társulat?",
"Az And Now For Something Completely Different sikeres volt Amerikában?",
"A Monty Pythonból ki nem vett részt a Repülő Cirkusz negyedik évadában?",
"Melyik filmet forgatta a Monty Python a Gyalog galopp előtt?",
"Melyik évben játszódik a Gyalog galopp?",
"Ha a Gyalog galoppot az eredeti tervek szerint forgatták volna, mi lett volna Sir Galahad jelenkori foglalkozása?",
"Milyen szerepet játszott John Cleese a Brian életében?",
"Hol van Surrey?",
"Hogy hívták a Monty Python televíziós műsorát?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: Gilliam és Jones viszont azt javasolta, maradjanak a középkorban, ugyanis mindkettőjükre nagy hatással voltak Pier Paolo Pasolini olasz rendezőnek a korban játszódó filmjei. Terry Gilliam egy interjúban elmondta: Pasolini némi mocsokkal valóságossá tette a látványt, annyira, hogy szinte szaga volt a filmjeinek. Felhívta a figyelmet, a lényeg az autentikus kinézeten, nem a pontosságon volt. Ebben az időben Terry Jones a Chaucher lovagjai – Egy középkori zsoldos portréja című könyvén dolgozott, és őt is magával ragadta a középkor.
|
[
"Miért szerette volna Gilliam és Jones azt, hogy a Gyalog galopp a középkorban játszódjon?",
"Mi Pier Paolo Pasolini nemzetisége?",
"Pasolini mivel érte el azt, hogy filmjei valóságosnak hatnak?",
"Ki írta a Chaucher lovagjai – Egy középkori zsoldos portréja című könyvet?",
"Melyik filmeket rendezte Pasolini?",
"Mi köze volt Terry Jonesnak a Monty Pythonhoz?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: Ezzel az „eredettörténettel” ellentétes beszámolót adott a forgatókönyv keletkezéséről 2012-ben Mark Forstater, a film producere. Forstater bírósághoz fordult annak érdekében, hogy részesüljön a Spamalot musical bevételeiből, és meghallgatásán azt mondta: a Gyalog galopp eredeti forgatókönyve egyáltalán nem volt annyira vicces, mint a végső változat, és a végeredmény neki köszönhető. Azt mondta, hogy a forgatókönyv szerint a film egyik fele Artúr királyról (King Arthur), másik fele, amely a jelenben játszódik, Király Artúrról (Arthur King) szólt volna. „Előálltam a javaslataimmal. Elmondtam nekik, hogy szerintem a kortárs anyag sokkal kevésbé vicces (...), és javasoltam, bővítsék az Artúr királyos részt. Minél több a középkor, annál viccesebb” – fogalmazott Forstater. A bírósági meghallgatásról beszámoló Telegraph szerint a hátsó padokban ülő Eric Idle ezt hangos hahotázással fogadta.
|
[
"Ki volt a Gyalog galopp prouducere?",
"Miért fordult bírósághoz a Gyalog galopp producere?",
"Mire hivatkozott Mark Forstater, amikor egy bírósági tárgyaláson el akarta érni, hogy ő is részesüljön a Spamalot bevételéből?",
"Hogyan reagált Eric Idle Mark Fostater bírósági meghallgatására?",
"Melyik újság írt Mark Fostater bírósági meghallgatásáról?",
"Melyik évben fordult bírósághoz Fostater annak reményében, hogy a Spamalot bevételeiből ő is részesülni fog?",
"Kicsoda Eric Idle?",
"Mark Forstater végül kapott részesedést a Spamalot bevételeiből?",
"Melyik ország újsága a Telegraph?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: Az alig 230 ezer fontos költségvetés nagyon szűkös volt. A befektetők között volt a Pink Floyd, a Led Zeppelin, a Jethro Tull, Elton John és a Genesis, valamint több lemezkiadó, az Island Records, a Chrysalis Records és a Charisma Records, filmstúdió viszont egy sem akadt, amely támogatta volna a projektet. A rocksztárok azért voltak ennyire adakozók, mert a gazdagok bevételét akár 90 százalékos adó is sújthatta, ezért keresték az adóleírási lehetőségeket. A kevés pénz miatt számos „fapados” megoldást alkalmaztak a film készítői, közülük némelyik ikonikussá vált. A lovagok például az eredeti tervek szerint lóháton közlekedtek volna, de állatokra nem jutott pénz, ezért kitalálták, hogy csak imitálni fogják a lovaglást, miközben kísérőik a patadobogás hangját utánozzák kókuszdióhéjakkal. Az utóbbi ötlet a BBC gyakorlatából jött, mert a rádióstúdióban így „készítettek” lódobogást.
|
[
"Kik támogatták a Gyalog galopp létrejöttét anyagilag?",
"Volt olyan filmstúdió, ami beleszállt a Gyalog galopp költségvetésébe?",
"Mennyi volt a Gyalog galopp költségvetése?",
"Miért támogatták a rocksztárok a Gyalog galoppot?",
"Honnan származott az az ötlet, hogy a Gyalog galoppban a lódobogást kókuszdióhéjakkal imitálják?",
"Mennyi pénzzel támogatta Elton John a Gyalog galoppot?",
"Az Island Records miért támogatta a Gyalog galopp forgatását?",
"Miért nem támogatta egy filmstúdió se a Gyalog galopp forgatását?",
"Melyik lemezkiadók támogatták a Gyalog galopp forgatását?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A stábnak egy kamerája volt, amely az első forgatási nap első jelenetében (a Halál hídja) elromlott. Amikor sikerült ismét működésbe hozni, nem vette fel rendesen a hangot, ezért csak olyan felvételeket tudtak készíteni, amelyekben nem volt dialógus. Hazel Pethig jelmeztervező azt mondta, hogy mindössze egy fontot költhettek kosztümökként, a Monty Python tagjai pedig fejenként négyezer fontot kaptak.
Julian Doyle, a film gyártásvezetője egy interjúban elmondta, hogy az állandó pénzhiány szinte megoldhatatlan helyzetek elé állították a stábot. „Reggel ötkor elindultam a speciális effektusokért felelős John Horton társaságában a kisteherautómmal, hogy keressünk egy döglött bárányt. Az egyetlen, amelyet megszerezhettünk, már zöld és puffadt volt, ezért visszafelé úgy vezettem, hogy kidugtam a fejem az ablakon, és öklendeztem” – emlékezett vissza.
|
[
"A Gyalog galopp forgatása során mikor romlott el a kamera?",
"A Gyalog galopp melyik jelenetét vették fel legelőször?",
"A Gyalog galopp első forgatási napján miért nem tudtak olyan felvételeket készíteni, amelyben volt dialógus?",
"Ki volt a Gyalog galopp jelmeztervezője?",
"Mennyi pénze jutott a Gyalog galopp készítőinek kosztümre?",
"Mennyi fizetést kaptak a Monty Python tagjai a Gyalog galoppért?",
"Ki volt a Gyalog galopp gyártásvezetője?",
"Ki volt felelős a speciális effektusokért a Gyalog galoppban?",
"Milyen színű volt az a döglött bárány, amit Julian Doyle-ék szereztek a Gyalog galopp forgatásához?",
"A Gyalog galoppot egy kamerával forgatták?",
"Miért a Halál hídja volt az első jelenet, amit a Gyalog galopphoz forgattak?",
"Honnan szerzett döglött bárányt Julian Doyle és John Horton?",
"Miért Julian Doyle és John Horton feladata volt, hogy döglött bárányt keressen a Gyalog galopp forgatásához?",
"Mitől zöldült meg a Gyalog galoppban a bárány?",
"A Gyalog galopp melyik jelenetében van döglött bárány?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A stábnak komoly gondja akadt a helyszínekkel. Terry Jones egy interjúban így beszélt erről: „Még ma is szorongással nézem a Gyalog galoppot, mert a forgatás és a vágás egy rémálom volt. Mindössze két héttel a forgatás megkezdése előtt (...) a skót környezetvédelmi hatóság megtiltotta, hogy a váraikat bármilyen, az épületek méltóságával összeegyeztethetetlen dologra használjuk. Attól féltek, hogy olyan helyeken fogunk viccelődni, amelyeket kínzásra és gyilkolásra építettek.”
A várjelenetek túlnyomó többségét végül két magánkézben lévő épületben és előtt (a doune-i vár és a Stalker-vár) vették fel. Camelot makettként jelenik meg, a forgatást többször meg kellett szakítani, mert a furnérlemezből készült építményt elfújta a szél. A filmben megjelenik a dél-walesi Kidwelly vár, illetve a Mocsár vári király váraként használt kelet-sussexi Bodiam vár, valamint az Arnhall vár romjai, ahol a történészt megöli a lovag. A film jelentős részét Skóciában, részben Glen Coe környékén forgatták.
|
[
"Miért szorong Terry Jones, amikor a Gyalog galoppot nézi?",
"Ki tiltotta meg, hogy a Gyalog galopp készítői a várakat az épületek méltóságával összeegyeztethetetlen dologra használják?",
"Mitől félt a skót környezetvédelmi hatóság a Gyalog galopp forgatása kapcsán?",
"Melyik váraknál forgatták a Gyalog galopp várjeleneteit?",
"A Stalker-vár állami tulajdonú?",
"Miből építették Camelotot a Gyalog galoppban?",
"Hol van a Bodiam vár?",
"Hol forgatták a Gyalog galoppot?",
"A Gyalog galoppban hol öli meg a lovag a történészt?",
"Ki a Stalker-vár tulajdonosa?",
"Mi volt Terry Jones szerepe a Gyalog galoppban?",
"Glen Coe egy város?",
"Hol van Doune?",
"Milyen nyelveket beszélnek Dél-Walesben?",
"A való életben hogy hívják a Gyalog galopp Mocsár várát?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A várkülsők és belsők mindazonáltal szinte teljes egészében a doune-i várban készültek, ez volt ugyanis az egyetlen 14. századi erődítmény, amelyben kedvük szerint forgathattak. Ez látható például az első jelenetben, amikor Artúr a fecskékről és tökökről vitatkozik, illetve itt forgatták a cameloti és Lépfene vári belső jeleneteket is.
A Sir Robin történetének elején látható sziklás táj, amely Ewing sötét erdejeként jelenik meg, igazából egy fénykép, amely az ausztráliai Mount Buffalo Nemzeti Parkban készült. A pénzhiány miatt némelyik jelenetet – harc a nyúllal, a lovagok behullása az Örök Kárhozat-szakadékba – Julian Doyle gyártásvezető hampsteadi otthonának közelében vették fel. Terry Gilliam mint rajzoló Henry Moore szobrászművész lányának dolgozószobájában kapott „szívrohamot”, a lovagok történetét felvezető könyv képsorait pedig Terry Gilliam nappalijának padlóján vették fel. A lapozgató női kéz feleségéé, Maggie Westoné, aki sminkesként dolgozott a Monty Pythonnal.
|
[
"Melyik évszázadban épült a doune-i vár?",
"A Gyalog galoppban miért játszódik annyi jelenet a doune-i várban?",
"A Gyalog galopp melyik jeleneteit forgatták a doune-i várban?",
"Hol lakott Julian Doyle, amikor a Gyalog galoppot forgatták?",
"Mi volt Henry Moore hivatása?",
"Hol forgatták a Gyalog galopp azon jelenetét, amelyikben Terry Gilliam meghal?",
"Ki volt Terry Gilliam felesége?",
"Milyen feladatkörben dolgozott a Monty Pythonnal Terry Gilliam felesége?",
"Hol van a Mount Buffalo Nemzeti Park?",
"Honnan ismerte Terry Gilliam Henry Moore lányát?",
"Terry Gilliam és Maggie Weston elváltak?",
"Hol van Hampstead?",
"Mikor lesz vége az ukrán-orosz háborúnak?",
"Hol készült az a fénykép, amely Ewing sötét erdejét ábrázolja a Gyalog galoppban?",
"Miért vitatkozik Artúr király tökökről és fecskékről a Gyalog galoppban?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A lovagok történetét bemutató könyv jelenetében megjelenő gorillakezet Terry Gilliam vette egy vicces tárgyakat áruló londoni boltban, míg a Lovag, Aki Nincs Jelen a Filmben fotója Michael Palin fiáról, Thomasról készült. Michael Palinnek sarat kellett ennie a pestises faluban, ezért csokoládéból készítettek neki műföldet, de a sokadik felvételre elvesztette, és John Cleese elmondása szerint emiatt hisztérikusan ütötte a talajt. A kész filmbe a sárevés nem került bele. A felhők közül Artúr királyt megszólító Isten arca egy híres angol krikettjátékos, William Gilbert Grace fényképének felhasználásával készült.
|
[
"Hol vette Terry Giliam a gorillakezet, amely megjelenik a Gyalog galoppban?",
"Ki vette azt a gorillakezet, ami a Gyalog galoppban megjelenik?",
"A Gyalog galoppban ki a Lovag, Aki Nincs Jelen a Filmben?",
"Miből volt a műföld, amit Michael Palin részére készítettek a Gyalog galopp forgatásakor?",
"A Gyalog galoppban van sárevős jelenet?",
"Kinek az arca alapján készítették Isten képét a Gyalog galoppban?",
"Ki volt William Gilbert Grace?",
"Hogy hívják Michael Palin fiát?",
"Mikor élt William Gilbert Grace?",
"Miért William Gilbert Grace fényképe alapján készült Isten arca a Gyalog galoppban?",
"Ki az a Jonh Cleese?",
"Miért nincs benne a sárevős jelenet a Gyalog galoppban?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A Gyalog galopp dalait Neil Innes szerezte, aki korábban már dolgozott együtt a Monty Python-csoporttal a Repülő Cirkusz több részében. A filmben több kisebb szerepben is feltűnik, például ő az a férfi, aki a kacsáját kölcsönadja a boszorkánymérlegeléshez. Két dal van a filmben, az egyik a cameloti lovagok vidám nótája, a másik Sir Robin kísérőjének – ura gyávaságáról szóló – éneke. Az előbbiben hangzik el a film alapján készült musical címadó szóösszetétele is (We dine well here in Camelot/ We eat ham and jam and spam a lot) Camelot rímeként.
|
[
"Ki volt a Gyalog galopp zeneszerzője?",
"Ki játssza annak a férfinak a szerepét a Gyalog galoppban, aki kölcsönadja a kacsáját a boszorkány megméréséhez?",
"Miről szól Sir Robin kísérőjének dala?",
"Hány dal van a Gyalog galoppban?",
"A cameloti lovagok dalában mi rímel arra, hogy Camelot?",
"Neil Innes a Gyalog galopp készítése előtt is dolgozott már együtt a Monty Pythonnal?",
"Mikor született Neil Innes?",
"Hogy hívják Sir Robin kísérőjét a Gyalog galoppban?",
"Miről szól a Monty Python Repülő Cirkusza?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A filmet többször megvágták, mielőtt először bemutatták a Los Angeles-i Filmex-fesztiválon, majd 1975 tavaszán New Yorkban. Az első ezer vásárló – a filmben a patkódobogás hangjának utánzásához használt – kókuszdiót kapott jegye mellé. A következő hónapban Londonban is bemutatták a Gyalog galoppot. A film cannes-i bemutatóját bombafenyegetés miatt rögtön az elején meg kellett szakítani, a nézők közül többen azt hitték, hogy a mozi kiürítése is része a Monty Python-film vetítésének, az amerikai forgalmazó, a Cinema 5 narkolepsziás vezetője, Don Rugoff pedig elaludt az első vetítésen. Elvis Presley nagy rajongója volt a filmnek, saját kópiája is volt, amelyet ötször nézett meg Graceland nevű birtokán.
|
[
"Mikor mutatták be a Gyalog galoppot New Yorkban?",
"Hol van a Filmex-fesztivál?",
"Mit kapott az első száz néző, aki jegyet vett a Gyalog galoppra?",
"Az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban mutatták be először a Gyalog galoppot?",
"Miért szakították meg a Gyalog galopp cannes-i bemutatóját?",
"Milyen betegségtől szenvedett Don Rugoff?",
"Hányszor nézte meg Elvis Presley a Gyalog galoppot Graceland nevű birtokán?",
"Hogy hívták Elvis Presley birtokát?",
"Mit vezetett Don Rugoff?",
"Mikor mutatták be a Gyalog galoppot Cannes-ban?",
"Don Rugoff él még?",
"Mikor volt a Filmex-fesztivál, ahol bemutatták a Gyalog galoppot?",
"Elvis Presleynek tetszett a Gyalog galopp?",
"Ki fenyegette bombával a cannes-i filmfesztiválon a Gyalog galopp bemutatóját?",
"Honnan tudjuk, hogy Elvis Presley ötször nézte meg a Gyalog galoppot a birtokán?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: Szintén 1974-ben mutatták be a francia rendező, Robert Bresson Lancelot, a Tó lovagja című filmjét, és Terry Gilliam úgy emlékezett vissza, hogy a nézők – a Gyalog galopp hatására – nem tudták visszatartani kuncogásukat a komoly hangvételű alkotás vetítése alatt. Ugyanebből az okból a The New York Times kritikusa is azt javasolta az olvasóknak 1975-ben, hogy ha kíváncsiak Bresson művére, akkor előbb azt nézzék meg, és csak utána a Monty Python-filmet, mert az összehasonlítás „halálos a nagy francia rendező munkájára”.
|
[
"Ki rendezte a Lancelot, a Tó lovagja című filmet?",
"Mikor mutatták be a Lancelot, a Tó lovagja című filmet?",
"Ki mondta azt, hogy a nézők kuncogtak a Lancelot, a Tó lovagja bemutatóján a Gyalog galopp hatására?",
"Mit ajánlott a The New York Times kritikusa 1975-ben azoknak, akik kíváncsiak a Lancelot, a Tó lovagja című filmre?",
"A Lancelot, a Tó lovagja című filmen kívül mely filmekről híres Robert Bresson?",
"Kicsoda Terry Gilliam?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A Gyalog galopp hatalmas anyagi és kritikai siker lett világszerte, aminek köszönhetően a Monty Python mint társulat és tagjai is ismertté váltak. A film bevétele jóval meghaladta a másfél millió dollárt, ami azt jelenti, hogy nagyjából négy és félszer több pénzt hozott, mint amennyibe került. Négy DVD-kiadása jelent meg (1999, 2001, 2006 és 2015) extrákkal, az eredetiből kimaradt felvételekkel. A Bravo magazin listáján, amely a száz legviccesebb filmet sorolja fel, a negyvenedik helyre került, a Total Film magazin az ötödik legmulatságosabb alkotásnak választotta, a Hollywood Reporter 2014-es százas, a filmváros legkedvesebb filmjeit felsoroló listáján pedig – amelyet amerikai profi filmesek állítottak össze – a 68. helyen végzett. Ez a második legmagasabb pozíció, amelyet nem hollywoodi film elért.
|
[
"Mekkora volt a Gyalog galopp bevétele?",
"Mennyivel volt nagyobb a Gyalog galopp bevétele a költségeinél?",
"Hányszor jelent meg a Gyalog galopp DVD-n extra felvételekkel?",
"Melyik években jöttek ki a Gyalog galoppból készült, extra felvételeket is tartalmazó DVD-k?",
"Melyik magazin hozta közölte a száz legviccesebb film listáját?",
"Hányadik helyen áll a Gyalog galopp a Bravo magazin száz legviccesebb filmjének listáján?",
"A Total Film magazin szerint hányadik legviccesebb film a Gyalog galopp?",
"Kik állították össze a Hollywood Reporter kedvenc filmjeinek listáját?",
"Milyen filmeket készített a Monty Python a Gyalog galoppon kívül?",
"Melyik nem hollywoodi film érte el a legmagasabb helyezést a Hollywood Reporter százas listáján?",
"Melyik országban adják ki a Bravo magazint?",
"A Hollywood Reporter minden évben kiadja a száz legjobb film listáját?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A filmből videojáték, valamint Spamalot címmel musical is készült, amely 2005-ben Tony-díjat nyert. A film alapján számos könyv jelent meg, zenéjét pedig CD-n is kiadták.
A 2001-es DVD-kiadásban látható a Rossznyavalya várában felvett jelenet, amelyben a Dingót alakító Carol Cleveland többek között kiszól a nézőkhöz: „Úgy gondolják, hogy ezt a jelenetet ki kellett volna vágni?” A képsort az eredeti amerikai változatból valóban kivágták.2015-ben, a film bemutatásának negyvenedik évfordulóján ismét kiadták a Gyalog galoppot DVD-n, kiegészítve további jelenetekkel, amelyek korábban kimaradtak. A társulat október 14-én 14 percnyi „elveszett” animációt hozott nyilvánosságra honlapján. Ezeket készítőjük, Terry Gilliam így ajánlotta a nézők figyelmébe: „Valószínűleg az új animáció az egyetlen ok a film új Blu-ray verziójának megvásárlására. Valójában ez régi animáció, de kivágták a csapat irigyebb tagjai, akik így próbáltak meg elnyomni egy fiatal, tehetséges illusztrátort.”
|
[
"Milyen díjat nyert a Spamalot?",
"Mikor nyert Tony-díjat a Spamalot?",
"Ki játssza Dingóta Gyalog galoppban?",
"A Gyalog galopp zenéjéből van CD?",
"Ki szerezte a Spamalot című musical zenéjét?",
"Mi az a Blu-ray?"
] |
qgen: title: Gyalog galopp context: A Gyalog galoppot 1977-ben mutatták be Magyarországon. A filmhez olyan színészek adták hangjukat, mint Bodrogi Gyula, Kern András, Képessy József, Mécs Károly, Rátonyi Róbert és Tordy Géza. Érdekesség, hogy a hangokat nem feltétlenül rendelték a színészekhez, így például Terry Jones megszólalt Bodrogi Gyula, Gálvölgyi János, Kristóf Tibor és Képessy József hangján is a különböző szerepekben.
Galla Miklós, aki 2004-ben újrafordította a szöveget, ezt írta a munkájához kapcsolt előszóban: a fordítás „súlyos visszaélés (...) azzal a ténnyel, hogy a magyar közönség túlnyomó többségének nem volt módja összehasonlítani a fordítást az angol szöveggel”.
A filmben hallható fordítás és az eredeti szöveg között komoly eltérések vannak, például a Ni-lovagok nem rekettyést, hanem díszcserjeágyást kérnek, a lódobogást utánzó kókuszokat pedig töknek keresztelték át.
|
[
"Melyik évben mutatták be a Gyalog galoppot magyar közönség előtt?",
"Kik a Gyalog galopp magyar hangjai?",
"Ki fordította újra a Gyalog galopp szövegét 2004-ben?",
"Mikor fordította újra Galla Miklós a Gyalog galopp szövegét?",
"Mit írt Galla Miklós a Gyalog galopp új fordításának előszavában?",
"Az eredeti angol szövegben mit mondanak a Gyalog galoppban rekettyés helyett?",
"Miért akarta megszerezni Galla Miklós Laár Andrástól a Karinthy-gyűrűt?",
"Miért nem párosították össze a Gyalog galopp magyar szinkronjait a színészekkel?",
"Miért nevezték át töknek a Gyalog galopp kókuszait a magyar fordításban?"
] |
qgen: title: Gyufa context: A gyufa egyszer használatos, ezért kereskedelmi forgalomba nem szálanként, hanem ömlesztett csomagolásban, gyufásskatulyában, gyufásdobozban, illetve gyufalevélben kerül. Jellemzően négyféle csomagolás van forgalomban: gyufásdobozban ún. háromnegyedes (47 mm-es gyufaszálak, kb. 50 db gyufa), háromnegyedes rövid (37 mm, 50 db) és családi (47 mm, kb. 400 db), gyufalevélben pedig ultralapos gyufákat árusítanak (kb. 40 db). A gyulladást elősegítő dörzsfelület e tárolóalkalmatosságok külső részén kap helyet.
Két fő változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely kemény felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa. Ez utóbbiakat az jellemzi, hogy a gyufafej tartalmazza a szokványos dörzsfelület kémiai összetevőit is. További formai, illetve funkcionális változatai a szokványos gyufánál hosszabb (többnyire 10 centiméteres) és vastagabb kandallógyufa, illetve a lakkozott felületével extrém körülmények között is hosszan tartó égést biztosító vihargyufa.
|
[
"Fel lehet-e használni többször is egy gyufaszálat?",
"Hogyan árusítják a gyufát?",
"Milyen az ultralapos gyufa?",
"Miért hívnak háromnegyedesnek bizonyos gyufákat?",
"Mi jellemző a mindene gyulladó gyufatípusra?",
"Milyen hosszú a kanadallógyufa?",
"Milyen tulajdonságai vannak a vihargyufának?"
] |
qgen: title: Gyufa context: A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban a magyar Irinyi János szabadalmaztatta még vegyészhallgató korában. Professzora, Meissner Pál egyik sikertelen kísérlete gondolkodtatta el, és a kálium-klorátot ólom-peroxiddal cserélte fel. A foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni. Találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle biztonsági gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegénységben halt meg 1895-ben.
|
[
"Miért adta el Irinyi a gyufa gyártási jogát?",
"Mit talált fel Irinyi János?",
"Mi volt Irinyi foglalkozása 1836-ban?",
"Mi indította Irinyit a biztonsági gyufa feltalálására?",
"Tartalmaz-e Irinyi gyufája gumiarábikumot?",
"Tartalmaz-e Irinyi gyufája kálium-klorátot?",
"Milyen kísérletet végzett Meissner Pál?",
"Ki vásárolta meg a biztonsági gyufa gyártási jogait?",
"Milyen tulajdonságai voltak Irinyi biztonsági gyufájának?",
"Vörös vagy fehér foszfort használt Irinyi a gyufájához?",
"Miből állt Irinyi gyufájának dözsfelülete?",
"Kinek hozott gazdagságot a biztonsági gyufa?"
] |
qgen: title: Gyufa context: A gyufa legveszélyesebb alkotóelemét, a fehérfoszfort hosszú ideig nem sikerült más összetevővel kiváltani. 1844-ben a svéd Gustaf Erik Paschnak sikerült a fehérfoszfort kiiktatnia, s eljárását egy évtizeddel később honfitársa, John Edvard Lundström tökéletesítette. Az immár valóban biztonságos gyufa (svédgyufa) lényege egyrészt az volt, hogy a gyúelegy egy részét a gyufafejről a skatulya oldalán kiképzett dörzsfelületre vitték át, ezzel csökkentve a gyufaszál gyulladási dinamikáját, másrészt pedig a fehérfoszfort a foszfor allotrop módosulatával, az 1845-ben Anton von Schrötter (1802–1875) osztrák kémikus által felfedezett vörösfoszforral váltották ki. A gyufafej ezt követően immár csak antimon-szulfid és kálium-klorát elegyéből állott, míg a skatulya oldalára került az őrölt üvegszemekkel kevert foszfor.
|
[
"Van-e foszfor a svédgyufa fején?",
"Melyik volt a gyufa legveszélyesebb alkotóeleme?",
"Miért hívják a valóban biztonságos gyufát svédgyufának?",
"Milyen nemzetiségű volt John Edvard Lundström?",
"Miben különbözik a svédgyufa a korábbi gyufáktól?",
"Mi a foszfor allotrop módosulata?",
"Mi a különbség a fehérfoszfor és a vörösfoszfor között?",
"Melyik biztonságosabb: a biztonsági gyufa vagy a svédgyufa?",
"Miért veszélyes a fehérfoszfor?",
"Mi található a svédgyufa skatulyájának oldalán?",
"Miért került át a gyúelegy egy része a gyufafejről a skatulya oldalára?",
"Miért kellett csökkenteni a gyufaszál gyulladási dinamikáját?"
] |
qgen: title: Gyufa context: A gyártást 1851-ben indították el Jönköpingben (bár a biztonsági gyufát csak később, 1855-ben szabadalmaztatták), de a korábbinál magasabb előállítási költség miatt a nagyközönség továbbra is az olcsóbb, de veszélyes fehérfoszforos gyufát vásárolta. Továbbra is számos foszformérgezéses eset történt Európa-szerte, így az 1870-es évektől kezdve Európa országaiban sorra tiltották be rendeletileg a fehérfoszforos gyufa gyártását és kereskedelmét. Végül 1906-ban ratifikálták a fehérfoszforos gyufa általános tilalmát kimondó berni egyezményt. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban csak magasabb adót vetettek ki az ilyen gyufára, de például az Osztrák–Magyar Monarchiában is csak 1912-ben tiltották be, Ázsiában pedig egészen az 1920-as évekig forgalomban volt. Az eredeti svédgyufa kálium-klorátját a 20. századra felváltotta a kevésbé veszélyes kálium-dikromát, illetve az ólom-dioxid.
|
[
"Mit kezdtek el gyártani 1851-ben Jönköpingben?",
"Olcsóbb vagy drágább volt a biztonsági gyufa gyártása a fehérfoszforos gyufáénál?",
"Miért vettek a biztonsági gyufa megjelenése után is inkább fehérfoszforos gyufát az emberek?",
"Miért tiltották be sok helyen a fehérfoszforos gyufa gyártását?",
"Mikor tiltották be az Amerikai Egyesült Államokban a fehérfoszforos gyufát?",
"Miről szól a berni egyezmény?",
"Mely országokra terjedt ki a berni egyezmény?",
"Lehetett-e az Osztrák–Magyar Monarchiában fehérfoszforos gyufát kapni 1918-ban?",
"Lehetett-e Ázsiában fehérfoszforos gyufát kapni 1918-ban?",
"Mivel helyettesítették a kálium-klorátot a svédgyufában?",
"Miért veszélyes a kálium-klorát?"
] |
qgen: title: Gyufa context: 1930-ban az osztrák Ferdinand Ringer szabadalmaztatta az akár hatszázszor is használható örökgyufát. Felfedezése abban állt, hogy a szokásos kálium-kloráthoz az égést lassító, nitrogénfejlesztő metaldehidet adott. Találmánya azonban sikertelen volt, hiszen a már milliárdos nagyságrendben termelő gyufagyáraknak nem állt érdekükben a hasonlóan alacsony előállítási árú, de értelemszerűen kisebb tételben eladható örökgyufa nagyüzemi termelése. Emellett technikai problémák is adódtak: az óhatatlanul keletkező égéstermékek csökkentették az örökgyufa működőképességet, és a metaldehid is a vártnál gyorsabban elillant, így gyakorlatilag pár nap elteltével az örökgyufa egyszer használatossá vált. 1934-ben a magyar Földi Zoltán és Király Rudolf szintén szabadalmaztattak egy hasonlóan feledésbe merült örökgyufa-változatot.
|
[
"Ki szabadalmaztatott örökgyufát?",
"Miben különbözött Földi Zoltán és Király Rudolf gyufája Ferdinand Ringer örökgyufájától?",
"Miért merült feledésbe a magyar örökgyufa?",
"Drágább volt-e az örökgyufa gyártása a korábbi változatnál?",
"Miért nem lett sikeres Ringer örökgyufája?",
"Igaz-e, hogy Ringer örökgyufája akár hatszázszor is használható?"
] |
qgen: title: Gyufa context: Minthogy gyufát és gyufásdobozt hagyományosan a gyufagyárban állítják elő, a gyufaipar nem pusztán faipari ágazat, technológiáiban egyaránt megtalálhatóak a vegyipari, csomagolóanyag-gyártási és nyomdaipari tevékenységek. A nyersanyagként felhasznált, hagyományosan 60 centiméteres hengeres rönköket megforgatják, a ceruzahegyezőhöz hasonló elv alapján éles penge segítségével először vékony lemezt, hámozott furnért készítenek belőle. Ezt utána vékony csíkokra széthasítva szálfurnért állítanak elő, amelyet kötegekben a megfelelő hosszúságúra darabolnak. Az így kapott nyers gyufaszálakat foszforsav vagy foszforsavas ammónium vizes oldatával impregnálják, kifehérítik vagy megfestik, majd meleg légáramban megszárítják. A gyufaszálakat a mártáshoz előkészítve egy keretbe tűzdelik, s az abból kiálló szálvégeket (a leendő gyufafejet) a képlékeny gyúelegybe mártják. Száradás után az immár kész gyufaszálak a gyufásdobozokba kerülnek, s ez utóbbiakra mozgó körkefék mázolják fel a dörzsfelületet eredményező, melegen még képlékeny masszát.
|
[
"Hol gyártják a gyufásdobozokat?",
"Miért végeznek a gyufaiparban nyomdaipari tevékenységet is?",
"Hogy kerül a dörzsfeület a gyufásdobozokra?",
"Mivel impregnálják a gyufaszálakat?",
"Miért impregnálják a gyufaszálakat?",
"Mi a hámozott furnér?",
"Milyen anyagból van a hámozott furnér?",
"Hogyan készül a hámozott furnér?",
"Miből készül a szálfurnér?",
"Milyen színűre festik a gyufaszálakat?",
"Mi kerül a gyufaszálak végére?",
"Mit tartalmaz a gyúelegy?"
] |
qgen: title: Gyufa context: A gyufa – bár a tűzoltók szerint nem játékszer – gyakran nyújt szórakozást gyermekek, de főként felnőttek számára. Közismertek azok a „Végy el x gyufaszálat úgy…” kezdetű gyufarejtvények, amelyek során az asztalon elrendezett gyufaszálakból logikai, matematikai vagy geometriai megoldás útján lehet megfejteni az adott rejtvényt. Egy példa a könnyebb gyufarejtvényekből:
További, gyufával játszott társasjáték a nim, de kártyajátékoknál is előfordul, hogy a téteket gyufaszálak jelképezik (például rablóulti). Hasonlóan népszerű, sokak kedvelt szórakozása a nagy türelmet igénylő gyufamakettek készítése, azaz különböző épületek élethű makettjeinek kidolgozása gyufaszálak összeragasztásával vagy ékelésével, akár egy türelemüvegen belül.
|
[
"Játékszer-e a gyufa?",
"Mi a rablóulti?",
"Hogyan használják a gyufát a rablóultiban?",
"Mi a türelemüveg?",
"Meggyújtják-e a gyufát a gyufajátékokban?",
"Hogyan nyújthat szórakozást a gyufa?",
"Hogy lehet megfejteni a gyufarejtvényeket?",
"Mit ábrázolnak a gyufamakettek?",
"Hogyan készülnek a gyufamakettek?",
"Hogyan ékelik a gyufaszálakat?"
] |
qgen: title: Gyufa context: Az ömlesztett gyufaszálak tárolására hagyományosan a fa gyufásskatulyák szolgáltak, amelyeket a 19. század második felétől a papír gyufásdobozok, illetve az 1890-es évektől a levélgyufák váltottak fel. Ezeket különféle motívumokkal, ábrázolásokkal, címkékkel látták el, s a 20. századtól különböző cégek, majd politikai pártok is reklámfelületként kezdték el használni a gyufásdobozt, s megjelentek a céglogók, a termékreklámok, illetve az elnök- vagy képviselőjelöltek portréi és jelmondatai a skatulyák felületén. Ezek gyűjtése a 20. században, különösen az 1960-as–1980-as években örvendett nagy népszerűségnek világszerte, így a magyar gyufa- és gyufacímkegyűjtők, úgynevezett fillumenisták körében is.
|
[
"Miből készültek eleinte a gyufásskatulyák?",
"Mikor jelentek meg a papírból készült gyufásdobozok?",
"Mi a levélgyufa?",
"Kik reklámoztak gyufásdobozokon?",
"Kik a fillumenisták?",
"Skatulyákat is gyűjtenek a fillumenisták?",
"Mikor volt különösen népszerű a gyufacímkegyűjtés?",
"A gyufacímke a gyufásdoboz másik neve?",
"Mire való a gyufásskatulya?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A gyémánt a terméselemek osztályán belüli széncsoporthoz tartozó ásvány és egyben a legjelentősebb drágakő. Ezt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a harmadik legkeményebb, természetben előforduló ásvány, a nagyon ritka wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit után, átlátszósága és fénye kiváló, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. Ugyanakkor rajta kívül nincs más drágakő, amely csak egyetlen elemből állna: a gyémánt szénatomokból áll, a szén egy allotrop módosulata (vö. grafit). Rendkívül nagy keménysége miatt ipari felhasználása széleskörű.
|
[
"Van a gyémántnál keményebb, természetben előforduló ásvány?",
"Melyek a gyémántnál is keményebb természetben előforduló ásványok?",
"Milyen ásvány a gyémánt?",
"Miből áll a gyémánt?",
"Mi köze a grafitnak a gyémánthoz?",
"Hány szénatomból áll a gyémánt?",
"Melyik tulajdonsága miatt használják a gyémántot az iparban?",
"Milyen iparban használják a gyémántot?",
"Hány drágakövet ismerünk, amely csak egy elemből áll?",
"Mi az, hogy allotrop módosulat?",
"Miért mondják, hogy a gyémánt a legjelentősebb drágakő?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: Az ógörög nyelvben ezt az ásványt αδάμας (adamasz) néven ismerték, ami legyőzhetetlent jelent (az ellentétet jelölő a- előtagból és a damaó, leigáz ige származékából). Ez a latinba változatlan adamas vagy adamantis alakban ment át (kemény fém, mágneskő). A latin, szláv és germán nyelvek többségében ebből származó szóalakok találhatók. A magyar "gyémánt" szó a középfelnémet diemant, a bajor-osztrák deman, az irodalmi német Diamant és a francia diamant átvételei. Az újgörög nyelvben már a latinból visszaszármazó διαμάντι (diamándi) található. Emellett azonban a nem indoeurópai finnugor és kaukázusi nyelvekben is feltűnik, és a török–mongol nyelvek almaz–elmaz szavai is az ógörög rokonságába tartoznak.
|
[
"Mit jelent a dámaó szó?",
"Honnan származik a gyémánt szó magyar neve?",
"Hogyan mondják a gyémántot irodalmi német nyelven?",
"Mitől hívják irodalminak az irodalmi német nyelvet?",
"Mi a jelentése a gyémántot jelző szónak az ógörög nyelvben?",
"Hogy nevezik a gyémántot latinul?",
"Hogyan mondják mongolul a gyémántot?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A gyémánt törése kagylós. Már idősebb Plinius is észrevette, hogy a gyémánt keménysége miatt összetörhetetlen, de bizonyos irányokban már elég gyenge kalapácsütésre is darabokra hullik. Ez azért következik be, mert az oktaéder sima és fényes lapjai könnyen elválnak egymástól, azaz a gyémánt kitűnően hasad az oktaéder lapjai szerint. Ez a tulajdonság nagyon fontos a kövek csiszolásakor. Az ilyen tökéletes hasadás azonban csak a tökéletes felépítésű kristályokban van meg. A két vagy több kristályból összenőtt gyémánt egy irányban nem hasítható szét. Előfordul még egy kevésbé jó hasadás is, a rombdodekaéder lapjai szerint és egy még gyengébb, a kocka lapjai szerint.
|
[
"Hogyan törik a gyémánt?",
"Mikor élt Plinius?",
"Hogyan hasad a gyémánt?",
"Miért mondják, hogy a gyémánt összetörhetetlen, ha akár gyenge kalapácsütésre is darabokra hullik?",
"Mi az oka annak, hogy a gyémánt akár egy kalapácsütésre is szétesik?",
"Hol van a gyémántban oktaéder?",
"Minden gyémánt kitűnően hasad?",
"Hol veszik hasznát a gyémánt hasadásának?",
"Milyen szempontból tekinthető jobbnak a gyémánt oktaéder lapjai szerinti hasadása, mint a kocka lapjai szerinti?",
"Létezik kocka alakú gyémánt?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A gyémánt keménysége valamennyi természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja, ezért csak saját porával csiszolható. A Mohs-féle keménységi skála 10. fokának képviselője és 90-szer keményebb, mint az előtte álló korund. A gyémánt keménységét csak a kristályosodott bór és a mesterségesen előállított karborundum keménysége közelíti meg, amelyek a korundnál keményebbek. Az újabb kutatások szerint azonban keményebb a gyémántnál két természetesen előforduló ásvány, a wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit, bár ez utóbbiak nagyon ritkák.
A csiszolási keménység a legnagyobb az oktaéderlapon, legkisebb a kockalapon és közepes a rombdodekaéder lapjain. A különböző lelőhelyekről származó gyémántok eltérő keménységűek. Gyémántcsiszolók adatai szerint a legkeményebb az ausztráliai, a legkisebb keménységű a dél-afrikai gyémánt; az indiai keményebb, mint a brazíliai. Ezt a különbséget a belső felépítéssel és a zárványok milyenségével magyarázzák.
|
[
"Mivel csiszolják a gyémántot?",
"Hol áll a gyémánt a Mohs-féle keménységi skálán?",
"Melyik keményebb, a gyémánt vagy a korund?",
"Létezik-e a gyémántnál is keményebb ásvány?",
"Minden gyémánt egyformán kemény?",
"Honnan származnak a legkeményebb gyémántok?",
"Melyik a keményebb gyémánt, a brazil vagy a dél-afrikai?",
"Mi az oka annak, hogy az eltérő helyről származó gyémántok különböző keménységűek?",
"Milyenek a gyémánt zárványai?",
"Hogyan keletkezik a karborundum?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A gyémánt színe változatos. A teljesen színtelen, víztiszta ásványtól kezdve előfordul sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék és fekete gyémánt is. A szín nagy hatással van az értékre is. A legtisztábbak az indiai gyémántok, a legszínesebbek pedig a dél-afrikaiak.
A színtelen kövek között a teljes víztisztaság szerint megkülönböztetnek első, második és harmadik vízű köveket. Némely teljesen színtelen és átlátszó kő kékesbe hajló fényű, ezek értéke a legmagasabb. Leginkább az indiai gyémántokra jellemző, de Brazíliában is találtak hasonló ásványokat.
|
[
"Milyen színű a gyémánt?",
"Milyen színűek a dél-afrikai gyémántok?",
"Mi befolyásolja a gyémánt értékét?",
"Mi befolyásolja a gyémánt színét?",
"Milyen színűek a harmadik vizűnek mondott gyémántok?",
"Milyen színűek a legértékesebb gyémántok?",
"Főként honnan származnak a legértékesebb gyémántok?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A színes kövek közül a legelterjedtebb a sárga, illetve ennek egész gyenge színárnyalata. A dél-afrikai kristályok nagy része ilyen, de nem ritkák az erősebb sárgaszínűek: borsárga, mézsárga, narancssárga. A zöld színárnyalatban inkább a sárgászöld uralkodik; a tiszta zöld ritka. Megfigyelték, hogy a sárga és zöld szín csiszolásnál elhalványodik. A rádiumsugárzás hatására a színtelen gyémánt sötétzöld színűvé válik; ez a szín azonban hevítéskor eltűnik. Az ilyen kövek csiszoláskor is elveszítik színüket, a színveszteséget tehát a csiszoláskor keletkezett hő okozza. Sok esetben a gyémánt nem egyenletesen színezett, és előfordulhat, hogy a színezés csak egy felületi rétegre terjed ki. Ezt szintén csiszoláskor orvosolják.
|
[
"Hibának tekintik-e, ha a gyémántnak csak az egyik felülete színes?",
"Milyen szín a leggyakoribb a színes gyémántok között?",
"=2. Melyik a legelterjedtebb szín a színes gyémántok világában?",
"Milyen színű a legtöbb dél-afrikai gyémánt?",
"Milyen gyakori a tiszta zöld gyémánt?",
"Mi történik a sárga gyémántok csiszolása közben?",
"Mi miatt halványodik el a sárga és zöld gyémántok színe a csiszolás folyamán?",
"Mitől lesz sötétzöld egy színtelen gyémánt?",
"Hol éri rádiumsugárzás a gyémántot?",
"Mennyire egyenletes a gyémántok színe?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A barna szín árnyalatai elég gyakoriak, a leggyengébb árnyalattól kezdve egészen a sötétbarnáig. A piros árnyalatú színek, a rózsaszín és ibolya igen ritkák. A színes gyémántok közt a leggyakoribbak a szürkék, piszkosfehértől a majdnem feketéig. A sötét színezés sok esetben csak a gyémánt felületére terjed, az ilyen köveket coated stones-nak (kérgezett kövek) nevezik. A tiszta kék színű gyémánt nagyon ritka, a gyengén kékes árnyalatúak is rendkívül értékesek. Fekete színű gyémántok különösen Borneó szigetén fordultak elő; a fekete színt a nagy számban jelenlevő grafitzárványok idézik elő. A fekete színű gyémántok neve karbonádó, míg a szürke színűeké bort.
A talált gyémántoknak körülbelül csak negyede teljesen színtelen; az erősen színezett, átlátszó kövek nagyon ritkák. A színes, átlátszó gyémántokat fantázia-gyémántoknak (fancy diamond) nevezik; ezek a drágakőtől megkívánt minden tulajdonságot egyesítenek magukban: nagy keménységet, erős fényt, tökéletes tüzet, színszórást, átlátszóságot és szép színt.
|
[
"Hogy hívják a fekete gyémántokat?",
"Mitől feketék a fekete gyémántok?",
"Mennyire gyakoriak a rószaszín gyémántok?",
"Melyik szín a leggyakoribb a színes gyémántok között?",
"Mit nevezünk kérgezett kőnek?",
"A gyémántok mekkora része teljesen színtelen?",
"Mikor neveznek tüzesnek egy drágakövet?",
"Hol találnak különösen sok fekete gyémántot?",
"A rózsaszín vagy a kék gyémánt a gyakoribb?",
"Mit nevezünk bortnak?"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.