source_text
stringlengths 533
1.26k
| targets
listlengths 1
23
|
|---|---|
qgen: title: Gyémánt context: A színeződést zárványok okozzák, mint például a brazíliai barnás és barnás-sárga kristályokban, amelyeknek belsejében mikroszkopikus rutil- és hematitzárványok mutathatók ki. A fekete gyémántok színét hasonlóképpen grafitzárványok okozzák. A többi esetben króm-, vas- és titán-vegyületek játszanak szerepet a kő elszíneződésében. A gyémánt égési termékeiben vas és titán mutatható ki.
A gyémánt színe hőemelkedésekkel, sugárzásokkal szemben nagyon állandó, de mégis vannak esetek, amikor hevítéssel és sugárzásokkal csekély színváltozás idézhető elő. A legállandóbbak a sárga és a színtelen kövek. Bizonyos zöld kövek hevítésre sárgássá, majdnem színtelenné válnak, a világosbarnák megvilágosodnak vagy rózsaszínűek lesznek, az eredeti szín azonban lehűléskor visszatér.
|
[
"Mitől színesek a színes gyémántok?",
"Milyen zárványok okoznak fekete elszíneződést a gyémántokban?",
"Mi adja a fekete gyémántok színét?",
"Milyen elszíneződést okoznak a gyémántban a titán-vegyületek?",
"Át lehet-e véglegesen színezni egy világosbarna gyémántot rózsaszínűre?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A napfény nincs hatással a gyémánt színére, az ibolyántúli sugarak sem. A röntgensugarak hatása is csekély. A színtelen kövek nem változnak, a barnák ibolyásszürkévé, a sárgák erősebb sárgává, a zöldek kékeszölddé válnak. A katódsugaraknak alig van hatásuk. Bizonyos színtelen gyémántokon volt észlelhető, hogy barnásszínűekké váltak. A rádiumsugárzás hatására színtelen gyémántok gyengén barnás, sárgás, kékes és zöldes színeződésűvé lettek, sárgák élénkebb sárgává, zöldek kékeszölddé vagy sötétebb zölddé váltak. A rádiumsugárzással keletkezett színváltozás hevítéskor eltűnik.
|
[
"Megváltoztatják-e az ibolyántúli sugarak a gyémánt színét?",
"Mi történik a zöld gyémántokkal, ha röntgensugárzás éri őket?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A közönséges fény hatására történő lumineszcencia általában véve igen gyenge. Bizonyos esetekben azonban erősebb világítóképességet is megfigyeltek: egy 92 karátos víztiszta kő egy óráig tartó napfény hatása után 20 percig olyan erős fényt bocsátott ki magából, hogy a melléje helyezett fehér írópapír, a teljesen sötét helyiségben egészen jól látható volt. Az ibolyántúli sugarak már erősebb lumineszcenciát eredményeznek, mint a közönséges fény; a jelenség különösen a zöld és kékesfehér ásványokon erős, a színtelen és sárga köveken gyenge vagy teljesen hiányzik. Röntgen- és katódsugarak körülbelül egyforma lumineszcenciát eredményeznek, de a röntgensugarak hatása valamivel gyengébb. A jelenség intenzitása és a kisugárzó fény színe – amely lehet sárga, zöld és kék – összefüggésben van az ásvány színével. A színtelen kövek élénkebben reagálnak. A rádiumsugárzás a legtöbb esetben jelentéktelen lumineszcenciát idéz elő. A kisugárzás kék- és zöldszínű, s a kékesfehér köveken a legélénkebb. A gyémánton tribolumineszcenciát is megfigyeltek: fával, bőrrel, posztóval, sőt fémmel való dörzsölés után a gyémánt a sötétben világított.
|
[
"Mi a tribolumineszcencia?",
"Mi a lumineszcencia szó magyar megfelelője?",
"Az ibolyántúli vagy a közönséges fénysugarak okoznak nagyobb lumineszcenciát?",
"Minek a mértékegysége a karát?",
"Milyen színű ásványokon mutatkozik erősebben a lumineszcencia ibolyántúli sugarak hatására?",
"Milyen színű kövek reagálnak jobban a röntgensugárzásra?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A gyémántképződéshez szükséges feltételek a földköpeny kéregalatti rétegeiben teljesülnek 140–190 km mélységben, de ismertek olyan esetek is, amikor a gyémántok 300–400 km mélységben kristályosodtak ki. Mivel a Föld belső hője nem egyformán változik a különböző kéreglemezek alatt, azaz az óceáni lemezek alatt gyorsabban növekedik, és meghaladja azt a tartományt, ami gyémántképződéshez szükséges, ezért az ideális hely a gyémántok képződésére a vastag és stabil kontinentális kéreglemezek, az úgynevezett kratonok alatt van. Ez befolyásolja a kialakuló gyémántok méretét is. Ezen elsődleges származású gyémántok alakja oktaéderes, felszínük pedig fénylő.
A szénizotóp vizsgálatok kimutatták, hogy a gyémánt egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen eredetű szénatomokat. A kizárólag szervetlen eredetű szénből kialakult gyémántok (harzburgitok) anyaga a földköpenyből származik. A szerves eredetű, úgynevezett eklogitos gyémántok a szubdukció során, a felszínről mélybe kerülő anyagokból épülnek fel. A felszínre került gyémántok általában 1-3,3 milliárd évesek.
|
[
"Mik a kratonok?",
"Milyen idősek a felszínre kerülő gyémántok?",
"Mikor keletkeztek a gyémántok?",
"Hogyan vizsgálják a gyémánt összetételét?",
"Miből áll a gyémánt?",
"Hol alakulnak ki a gyémántok?",
"Hol ideálisak a körülmények a gyémántok kialakulásához?",
"Mik a harzburgitok?",
"Mi a hazburgit?",
"Mitől elsődleges származású egy gyémánt?",
"Miből állnak az eklogitos gyémántok?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A gyémántiparnak két ága van: a drágakőnek alkalmas gyémántok értékesítése, és a gyémántok értékesítése ipari alkalmazások számára.
A nemesfémekkel ellentétben (arany, ezüst, platina) a gyémántot nem értékesítik tőzsdei árucikként. A drágakőpiac nagy részét a gyémánteladások képezik, a gyémántok viszonteladása ezzel szemben elenyésző forgalmat bonyolít. A gyémántpiac egyik érdekessége, hogy földrajzi szempontból rendkívül koncentrált: 2003-ban a drágakőként hasznosítható gyémántok 93%-át az indiai Szúrat városában csiszolták. További csiszolóműhelyek üzemelnek Antwerpenben, Londonban, New Yorkban, Tel-Avivban és Amszterdamban. A világ gyémántkereskedelmét a johannesburgi és londoni székhelyű De Beers vállalat felügyeli.
|
[
"Milyen célra értékesítenek gyémántokat?",
"Megjelenik-e a gyémánt a tőzsdéken?",
"Mennyire jelentős a gyémántok viszonteladása?",
"Mi jellemzi a gyémántpiacot?",
"Melyik országban csiszolják drágakővé a legtöbb gyémántot?",
"Hol működnek gyémántcsiszolók?",
"=6. Mely városokban találhatók gyémántcsiszoló műhelyek?",
"Hol székel a De Beers vállalat?",
"=7. Hol található a De Beers vállalat székhelye?",
"Milyen tevékenységet végez a De Beers vállalat?",
"Hol bányásszák a legtöbb gyémántot?",
"Milyen iparágakban használnak gyémántot?",
"Van-e más, gyémántkereskedelemmel foglalkozó vállalat a De Beersen kívül?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A gyémántkereskedelem központja Antwerpen, ahol a világ gyémánttermelésének 80, a csiszolt gyémántok 50%-a cserél gazdát. Ennek tükrében a belga város a világ gyémántfővárosa. New Yorkban értékesítik azonban a világ drágakőgyémántjainak majdnem 80%-át. A piacot egyértelműen az 1888-ban alapított De Beers vállalat uralja, amely nemcsak a kereskedelemben, hanem a kitermelésben is élenjáró. A vállalat sikeres marketingkampányt is folytatott, hiszen a 20. század közepén sikerült felélesztenie az észak-amerikai gyémántpiacot. Szlogenje A Diamond is Forever világszinten ismert.
A WFDB-t (World Federation of Diamond Bourses - Gyémánttőzsdék Nemzetközi Föderációja) kisebb gyémántkereskedő-házak alapították. Az egyesület nevéhez fűződik a World Diamond Council (Gyémánt Világtanács) megalapítása 2000-ben, amelynek célja megakadályozni, hogy a gyémántkereskedelemből származó nyereségből háborúkat és embertelen tetteket pénzeljenek. Ugyancsak a WFDB támogatja a kétévente megrendezett World Diamond Congresst (Gyémánt Világkongresszus) és a gyémántok osztályozásában érdekelt International Diamond Councilt (Nemzetközi Gyémánt-tanács).
|
[
"Melyik város a világ gyémántfővárosa?",
"Melyik országban található a világ gyémántfővárosa?",
"Miért hívják Antwerpent a világ gyémántfővárosának?",
"Mi a De Beers vállalat szlogenje?",
"Mit jelent a De Beers szlogenje?",
"Miért hozták létra a Gyémánt Világtanácsot?",
"Melyik cég termeli ki a legtöbb gyémántot?",
"Mikor alapították a világ legnagyobb gyémántkitermelő vállalatát?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: Az ipari gyémántok piaca a drágakőpiactól eltérően működik. A gyémánt értékét itt keménysége és hővezetőképessége határozza meg, így a gemmológiai jellemzői (fény, szín, tisztaság) jelentéktelenné válnak. Az évente kitermelt gyémántmennyiség mintegy 80%-át (évi 100 millió karátot, azaz 20 tonnát) használják fel az iparban. A bányászott gyémánt mellett a piac fontos termékei a mesterségesen előállított gyémántok (évente 3 milliárd karát, azaz 600 tonna). Elsősorban vágásra, fúrásra, csiszolásra és őrlésre használják, mivel kicsiny méretük miatt kiválóan lehet illeszteni őket. Az ipari gyémántokat laboratóriumokban is használják (magas nyomású próbák).
|
[
"A kitermelt gyémánt mennyiségének hányszorosát állítják elő évente mesterségesen?",
"Milyen tényezők határozzák meg az ipari gyémánt értékét?",
"Mikor értékesebb a gyémánt, ha jó vagy ha rossz hővezető?",
"Milyen tudományág a gemmológia?",
"Fontos-e az ipari gyémántok színe?",
"Hogyan állítanak elő mesterséges gyémántot?",
"Mire használják az ipari gyémántot?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A Diamond Trading Company (DTC) a De Beers egyik leányvállalata, ami a szintén De Beershez tartozó bányákból származó gyémántok értékesítésével foglalkozik. Az eladott nyers gyémántok csiszolóműhelyekbe kerülnek, ahol drágakővé csiszolják őket. A csiszolt kövek ezek után az úgynevezett gyémánttőzsdékre kerülnek. A világon 26 ilyen jellegű, nyilvántartott intézmény működik. Itt a viszonteladók vásárolják fel őket, ahonnan ékszerészműhelyekbe kerülnek. Itt foglalatba helyezik őket, és úgy árusítják tovább. A Riot Tinto Group 2002-es felmérése szerint a világ nyersgyémántjainak értéke 9 milliárd dollár volt, a csiszolt gyémántoké 14 milliárd dollár, a viszonteladókhoz került gyémántok értéke 28 milliárd dollár, míg a vevőkhöz került gyémántok értéke 57 milliárd dollár.
|
[
"Hogy hívják a csiszolatlan gyémántot?",
"Hogy hívják a bányászott gyémántot?",
"Hová kerülnek a drágakővé csiszolt gyémántok?",
"Mennyi volt 2002-ben a világ csiszolt gyémántjainak értéke?",
"Hány gyémánttőzsde működik a világon?",
"Mi történik a gyémánttőzsdéken?",
"Hol teszik foglalatba a csiszolt gyémántokat?",
"Mennyit fizettek a vevők a világ gyémántjaiért összesen?",
"Hány leányvállalata van a De Beersnek?",
"Mi a feladata a Diamond Trading Companynak?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: Az ékszerminőségű gyémántok értékének meghatározó jellemzője a színük. Leszámítva a ritka, színes gyémántokat (rózsaszín, kék) a kövek értéke annál magasabb, minél fehérebb a színük. A gyémánt általában a sárga szín irányába tér el a fehértől, az árnyalatokat sokféleképpen jelzik, a legelterjedtebb skála az ábécé betűit használó, amely a d betűtől, a legfehérebb minőségtől indul.
Többféle osztályozás létezik, például GIA, CIBJO, de ezek nagyon hasonlítanak egymásra, a kövek értékelésekor gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adják.
A kövek színének osztályozására két módszert alkalmaznak:
a gyémántműhelyekben úgynevezett mesterpéldányok (masterstones) találhatók minden színfokozatból, és az új gyémántokat ezekhez hasonlítják
a szín megállapítására használják az 1972-ben feltalált Gran kolorimétert (nevét feltalálója, Paul Gran után kapta) is, ami ±½ pontossággal megállapítja a színfokozatot.
|
[
"Mitől függ az ékszerminőségű gyémántok értéke?",
"Milyen színű gyémántok a legértékesebbek?",
"Mivel jelzik a legfehérebb gyémántokat?",
"Egységes rendszer szerint jelzik a gyémántok árnyalatait?",
"Milyen módszerekkel lehet megállapítani a gyémántok színét?",
"Mire szolgálnak a gyémántműhelyek mesterpéldányai?",
"Mi a mértékegysége a Gran koloriméternek?"
] |
qgen: title: Gyémánt context: A gyémántok tisztaságának ellenőrzését tízszeres nagyítás alatt végzik. Mindent, ami ilyen nagyítás mellett látható, zárványnak neveznek. A zárványok rontják a drágakövek minőségét, mert csökkentik az átlátszóságot és hatással lehetnek a kő színére is. Az értékcsökkentő hatás elhelyezkedésüktől, méretüktől és intenzitásuktól függ. Leggyakoribb zárvány a grafit.
Egy gyémánt tisztaságát több tényező is befolyásolja:
a zárványok mérete – minél nagyobb egy kő ásványtartalma, annál kisebb a tisztaságának fokozata
a zárványok száma – minél több zárvány található egy kőben, annál kisebb tisztaságának fokozata
a zárványok helyzete – egy zárvány akkor a legláthatóbb, ha közvetlenül a fazetták alatt helyezkedik el. A pavilon zárványai többszörösen is visszatükröződnek a kövön, ezért reflektoroknak is nevezik őket. A zárványok kevésbé észrevehetők, ha a korona fazettái alatt találhatók, vagy a rundiszt mentén.
a külső és belső hibák természete – a belső hibák a zárványok, ezek változó alakúak és méretűek lehetnek. A felületi, azaz külső hibák a fazettákon megjelenő abráziók, karcok, üregek, csiszolásnyomok stb.
|
[
"Hogyan ellenőrzik a gyémántok tisztaságát?",
"Milyen hatással vannak a zárványok a drágakő minőségére?",
"Milyen anyagból van a gyémánt leggyakoribb zárványa?",
"Mi befolyásolja egy gyémánt tisztaságát?",
"Mit jelent a gyémántok kapcsán a pavilon szó?",
"Mit nevezünk fazettának a gyémántoknál?",
"Miért hívják reflektornak a pavilon zárványait a gyémántoknál?"
] |
qgen: title: Győr context: Győr (latinul: Arrabona, Jaurinum, németül: Raab, horvátul: Jura, Đura) egy megyei jogú város Magyarországon, a Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri járás székhelye, 1009-óta pedig a Győri egyházmegye központja. Jelentős gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelmi Europa Nostra-díjat. Győr „a folyók városa” is, ugyanis a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Pontosan ez a folyómenti fekvés volt az amely a település kialakulását és fejlődését nagyban elősegítette.
|
[
"Mi Győr-Moson-Sopron megye székhelye?",
"Hogyan fejlődik Győr?",
"Milyen stílusban épült Győr belvárosa?",
"Miért kapott Győr Europa Notra-díjat?",
"Mióta büszkélkedhet Győr Europa Notra-díjjal?",
"Melyik magyar várost hívjuk a folyók városának?",
"Miért nevezik Győrt a folyók városának?",
"Hány folyó halad keresztül Győrön?",
"Mi hatott előnyösen Győr fejlődésére?",
"=9. Mi segítette elő Győr fejlődését?",
"=9. Mi volt Győr fejlődésének katalizátora?",
"Melyik folyóba ömlik a Rábca?",
"Van-e Győrnek egyeteme?",
"Mi Győr német neve?",
"Mi Győr francia neve?"
] |
qgen: title: Győr context: Az ókorban Arrabona római település feküdt a mai Győr területén. Innen jön a város német „Raab” elnevezése. A Honfoglalás után, I. István magyar király 1001-ben létrehozta a Győri egyházmegyét, melynek 1009-ben lett a központja, amikoris elkészült a székesegyház. Győr a török háborúk idején, Bécs egyik utolsó védőbástyája volt, ezért felbecsülhetetlen katonai jelentőséggel bírt. Ennek fényében a várost az olasz építők, Pietro Ferrabosco és Bernardo Gaballio tervei alapján építették át és bővítették erőddé.
A város erőddé alakítását 1564-ben fejezték be Hermes Schallautzer felügyelése alatt. A hosszan elhúzódó török háború idején Győr az oszmánok meghódításának áldozatává vált 1594-ben, majd Adolf von Schwarzenberg 1598-ban visszafoglalta.
|
[
"Mi Győr ókori elnevezése?",
"=1. Hogy hívták Győrt az Ókorban?",
"Melyik szóból származik Győr német elnevezése?",
"Ki alapította a Győri egyházmegyét?",
"Mikor épült fel Győr első székesegyháza?",
"Miért volt nagy a katonai jelentősége Győrnek a török korban?",
"Kik tervezték Győr erődrendszerét?",
"Mikor épült ki végleg a győri erődrendszer?",
"=7. Mikor készültek el Győr erőddé alakításával?",
"Milyen település volt Arrabona?",
"Mikor nőtt meg Győr katonai szerepe?",
"Mikor kezdték építeni a győri székesegyházat?",
"Mi jelent az, hogy Bécs utolsó védőbástyája?"
] |
qgen: title: Győr context: Miután az oszmán hadsereget visszaverték Bécs 1683-as második ostroma után, Győr virágzani kezdett. 1712-ben III. Károly magyar király kiadta a város piaci jogait, 1743-ban Mária Terézia királyné pedig megerősítette Győr Szabad királyi város rangját. 1749-ben Johann Heinrich Mulartz tervei alapján megépült a városi kórház a külvárosban, 1718-ban pedig jezsuita akadémiát alapítottak, amely filozófiai és jogi képzést kínált, és amelybe 1745-től világi hallgatókat is felvettek. A Győri Királyi Akadémiát 1776-ban alapították. Itt tanult többek között Deák Antal és Deák Ferenc. 1809-ben itt zajlott le a napóleoni háborúk egyetlen magyarországi területén lezajlott csatája, a győri csata. A vesztes csata eredményeként, a franciák megostromolták Győrt. 1855-ben előszőr kapott a város vasúti összeköttetést Béccsel, majd 1876-ban újabb vasúti összeköttetést létesítettek Győr és Sopron közé, melyet 1879-ben a második szakaszon kiterjesztettek Ebenfurth felé. A 19. században a textil-és gépipar fejlődött a legtöbbet a környéken, ez az iparág napjainkban is jelentős.
|
[
"Ki biztosított piaci jogokat Győrnek?",
"Ki volt Magyarország uralkodója 1712-ben?",
"Milyen címet adott Mária Terézia Győrnek?",
"Mikortól lehet vonaton utazni Győrből Bécsbe?",
"Melyek a meghatározó iparágak Győrben?",
"=5. Milyen iparágak jelentősek Győrött?",
"Melyik győri iskolába járt Deák Ferenc?",
"Kik alapították Győr első akadémiáját?",
"Magyarország területén belül hány csata zajlott a napóleoni háborúban?",
"Mikor épült ki a vasúti pálya Győr és Sopron között?",
"Kik győztek a győri csatában?",
"Mikor létesült Győrben az első kórház?",
"Ki volt Deák Antal?",
"Miért veszítették el a magyarok a győri csatát?",
"Milyen gépipari cégek múködnek Győrben?",
"Milyen tárgyakat tanítottak a Győri Királyi Akadémián?"
] |
qgen: title: Győr context: Régi közismert neve: Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek torkolatánál feküdt, és amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből vezetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik (Geur lovag volt az első várispán).
A városnak az ókori kelta és latin neve Arrabona, középkori latin neve Jaurinum. Törökül: Yanıkkale, németül: Raab, szlovákul: Ráb, szerbül: Ђер / Đer, horvátul Jura / Đura / Vjura, amelyből az első kettő az elterjedtebb. A kópháziak Đura-nak, a kimleiek Jura-nak, a bezenyeiek Vjura-nak hívják a várost. 1824-ben Tubolyszegi Tuboly László (1756-1828) így ír Győr nevének értelmezéséről: „a Rába folyónak Dunába szakadtánál, hol akkor (t. i. a Rómaiak idejében) Arrabona, most Győr a régi német Ringtől magyarázott Gyűrű, vagy Gyűr, városa állott."
|
[
"Hogy nevezték a rómaiak a Rába folyót?",
"Hol helyezkedett el Arrabona?",
"Ki volt Győr első várispánja?",
"Mi volt Győr elnevezése a középkorban?",
"Éltek-e kelták Győr környékén?",
"Melyik folyóba torkollik a Rába?",
"Milyen nemzetiségű volt Geur lovag?",
"Mikor érkeztek a rómaiak Győr környékére?"
] |
qgen: title: Győr context: Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen.
A Xántus János Állatkert Gyárváros városrészben, a Kiskút-ligetben található.
Püspökerdő: a város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok és sásrétek szakították meg. A táj vegetációja nagy változásokon ment át. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a Mosoni-Duna árterein; így Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván között, továbbá Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el. A város nyugati részén elterülő parkerdő Győr tüdeje. Itt kellemes sétákat tehetünk.
|
[
"Milyen vadállatok élnek Győr környékén?",
"Miért pusztult ki Győr állatvilága?",
"Nagy-e Győr vadállománya?",
"Kiről kapta a nevét a győri állatkert?",
"=2. Kiről nevezték el Győrben az állatkertet?",
"Mik azok a morotvák?",
"Miért irtották ki Győr környékén az erdőket?",
"Melyik városrészt nevezik Győr tüdejének?"
] |
qgen: title: Győr context: Rába-Quelle Fürdő: a Kisalföld felszíne a harmadkorvégi pliocén korszak közepéig a Kárpát-medence Pannon-tengerrel borított szárnyának tartozéka volt. Belső területe a Pliocén-korszak végén újra süllyedésnek indult. E süllyedék területet, amelyet törésvonalak határolnak, nevezik Győri-medencének is. Ezek mentén, az egykori tenger vízállományát a mélyben lévő magma felmelegítette, és ásványi sókkal keveredve – fúrások következtében – gyógyvízként bukkan a felszínre. Erre alapozva épült meg a gyógyfürdő elődje.
|
[
"Mi borította a Kisalföldet a pliocén korban?"
] |
qgen: title: Győr context: Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (például a dinamó) feltalálta a szódavizet és a gyártásához szükséges eszközöket. Így elsőnek készítette a (spriccert) "fröccsöt".
Baross Gábor az országos közlekedés fejlesztése mellett Győr közlekedési, kereskedelmi érdekeinek előmozdítását is a szívén viselte, és a 19. század utolsó harmadában az égető közlekedési gondok megoldásával elősegítette az ipari város kialakulását.
Győrben született Kovács Margit szobrász és Schöpf-Merei Ágost gyermekgyógyász.
A győri bencés gimnáziumba járt Xántus János utazó, néprajzkutató.
Boldog Apor Vilmos püspök itt végezte szolgálatát, és itt ölték meg őt szovjet katonák második világháború végén, amikor a rábízott nők védelmére kelt.
Markó Iván táncművész - a Győri Balett alapítója és egy évtizedig vezetője.
Itt született Bermann Miksa mérnök, feltaláló.
Lásd még:
Győr díszpolgárai
Kategória:Győriek
|
[
"Melyik szerzetesrend tagja volt Jedlik Ányos?",
"Ki készített először fröccsöt?",
"Milyen nevet adott jedlik Ányos a fröccsnek?",
"Milyen találmányai voltak Jedlik Ányosnak?",
"Melyik híres magyar szobrászművész született Győrben?",
"Melyik város szülötte Schöpf-Merei Ágost?",
"Melyik győri iskolában tanult Xántus János?",
"Mikor avatták boldoggá Apor Vilmost?",
"Miért gyilkolták meg Aport Vilmost?",
"Mit talált föl Bermann Miksa?",
"Hány évig volt Markó Iván a Győri Balett vezetője?",
"Milyen tisztséget viselt Apor Vilmos?",
"Hogyan halt meg Apor Vilmos?"
] |
qgen: title: Győr context: A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Győrben a lakosság több mint háromnegyede (79%) kötődött valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (66,9%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 86 591, míg a görögkatolikusoké 540 fő. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg evangélikusok (7860 fő) és reformátusok (6658 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (40 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működött. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 82 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,2%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 10,4%-a vallotta magát.
|
[
"A római vagy a görög katolikusok vannak többen Győrben?",
"2001-ben melyik vallás hívei voltak a legnagyobb számban a győri lakosság körében?",
"A lakosság hány százaléka vallotta magát katolikusnak Győrben 2001-ben?",
"Meghaladta-e a százat az ortodoxok száma Győrben a 2001-es népszámlálási adatok szerint?",
"Hányan alkották a zsidó közösséget Győrött 2001-ben?",
"Jelentősnek tekinthető-e, ha egy népszámlálási kérdésre 10% feletti arányban nem kívánnak válaszolni a megkérdezettek?"
] |
qgen: title: Győr context: A vezetékes vízellátásra a városban 1883-ban részvénytársaság alakult. A következő évben megkezdte működését a kiskúti vízmű, amely napjainkban már csak tartalék szerepet játszik. Ma a város közműves vízzel való ellátottsága 100%-os, a vízfelhasználást illetően pedig szabad kapacitásokkal rendelkezik. A kilencvenes években a csatornahálózat fejlesztése volt soron. 1992-ben kezdődött meg az elmaradott területek és a peremkerületek csatornázása. 2000-ben a város 233 km hosszú szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezett. A mai fő feladat az elöregedett és a vegyes hálózat cseréje, ugyanis jelenleg a város közel egyharmad területén a szennyvíz főgyűjtőcsatornába vezetik a belvízelvezető csatornákat. Így folyamatos esőzés esetén a főgyűjtőcsatornák nem tudják elnyelni a csapadékvizet, és a keveredett szennyvíz sok helyen visszafolyik az utcákra. A Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál van a városi strandfürdő, rendkívüli szép természeti környezetben. Első medencéi 1931-ben Hajós Alfréd tervei alapján készültek el.
|
[
"Mikor indult be a kiskúti vízmű?",
"Milyen csatornázási probléma okoz gondot Győrben?",
"Hol található a győri strandfürdő?",
"Ki tervezte Győrben a városi strandfürdő első medencéit?",
"Mi történik több helyen is Győrben, ha folyamatosan esik az eső?",
"Mi az oka annak, hogy Győrben sok helyen a szennyvíz időnként visszafolyik az utcára?",
"Mikor indult el Győrben a peremkerületek csatornázása?",
"Mi látja el vezetékes vízzel Győr városát?",
"Mit jelent a vegyes (csatorna)hálózat kifejezés?",
"Ki tervezte a győri strandfürdő későbbi medencéit?"
] |
qgen: title: Győr context: A városban és vonzásterületéről közel 50 000 gyermek, ifjú és felnőtt tanul a mintegy 100 intézményében. Közel 5000 dolgozó segíti a tanulást, a továbbtanulást, sikeresen felkészítve őket az életre.
Az elmúlt évtizedekben kiszélesedett a nevelési-oktatási intézmények alapítóinak és fenntartóinak köre. Erőteljesen csökkent a születésszám és ennélfogva az alkalmazható oktatási dolgozók száma is. Az óvodák és iskolák irányításában tért hódítottak a szülői szervezetek, a társadalmi igényeket, a gyermekek érdekeit jobban kiszolgáló szakmai, módszertani kezdeményezések. Részben az állami normatíva elégtelensége, és az önkormányzat integrációs törekvéseinek következtében átalakult a győri oktatás szerkezete.
|
[
"Hány oktatási intézmény múködik Győrben?",
"Miért születik egyre kevesebb gyermek Győrben?"
] |
qgen: title: Gárdonyi Géza context: Egyik hazai megbízása a szőlősgyöröki gőzmalom megépítése és felszerelése volt. E munkája során ismerte meg, majd 1860. december 8-án feleségül vette a nála tizenhét évvel fiatalabb Nagy Teréziát (1840–1926), parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarját. Frigyükből hét gyermek – egy leány és hat fiú – született: Tera (1861–1865), Géza (1863–1922), Béla (†1865), Béla (1866–1888), Dezső (1868–1874), Árpád (1869–1871), Árpád (1875–1893). Hat testvére közül csupán két öccse érte meg a felnőttkort – hogy még fiatalon a sírba is hulljanak –: az apjuk nyomába szegődő, lakatoslegénnyé váló Béla, és a színészi pályát választó, vízi balesetben meghalt ifjabbik Árpád. A szőlősgyöröki gőzmalom elkészülte után Ziegler uradalmi gépészként, cséplőgépkezelőként és -karbantartóként kereste kenyerét. Megalkuvásra képtelen, lázadó természetű ember lévén, munkaadói sehol nem tűrték meg hosszabb ideig, így gyakran kényszerült új munkahelyre szegődni és lakóhelyet váltani. 1861. június 1-jétől Ziegler a Veszprém vármegyei akarattyapusztai Fiáth-uradalom kovácsa lett, majd 1862. február 21-én a Fejér vármegyei Agárdra költözött az akkor már egygyermekes házaspár.
|
[
"Gárdonyi Géza szülei mikor házasodtak össze?",
"Hogy hívták Gárdonyi Géza édesanyját?",
"Mekkora volt a korkülönbség Gárdonyi Géza édesanyja és édesapja között?",
"Milyen vallású volt Gárdonyi Géza édesanyja?",
"Milyen vallású volt Gárdonyi Géza?",
"Gárdonyi Gézának hány testvére volt?",
"Gárdonyi Géza hányadik gyermek volt a családban?",
"Gárdonyi Gézának volt bátyja?",
"Hány öccse volt Gárdonyi Gézának?",
"Mivel foglalkozott Gárdonyi Géza édesapja?",
"Gárdonyi Géza szülei mikor költöztek Agárdra?",
"Milyen foglakozást választott Gárdonyi Géza öccse, Árpád?",
"Gárdonyi Géza szüleinek miért kellett gyakran lakóhelyet váltania?"
] |
qgen: title: Gárdonyi Géza context: Testi-lelki egészségét a megpróbáltatások megkoptatták, állapota leromlott. Bár szív-, máj- és vesebántalmakra egyaránt panaszkodott, s látása is meggyengült, orvosai még közvetlenül halála előtt sem állapítottak meg végzetes kórt nála. Fia beszámolója szerint – a lélekvándorlásban és a spiritizmusban is hívő – Gárdonyi akarta magának a halált. 1922. október 14-e után nem mozdult ágyából, kezébe többé tollat nem vett, s ötvenkilenc esztendősen, október 30-án, egri otthonában elhunyt. Noha végakaratában arról rendelkezett, hogy szűk családi körben helyezzék örök nyugalomra egri háza kertjében, Eger városa ezt méltatlannak érezte volna láthatatlan emberével szemben. November 1-jén bronzkoporsóban fekvő testét alma matere, az egri líceum aulájában ravatalozták fel, s tiszteletére a város mind a huszonhárom templomtornyában megkondították a lélekharangot. Az egyházi szertartást követően – Tordai Ányos egri cisztercita tanár javaslatára – az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen hantolták el, gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált szavakat vésték: „Csak a teste!”
|
[
"Milyen egészségügyi problémákkal küzdött Gárdonyi Géza?",
"Hogy hívták Gárdonyi Géza fiát?",
"Gárdonyi Géza hitt a lélekvándorlásban?",
"Gárdonyi Géza buddhista volt?",
"Gárdonyi Géza öngyilkos lett?",
"Miben halt meg Gárdonyi Géza?",
"Gárdonyi Géza mikor halt meg?",
"Hol halt meg Gárdonyi Géza?",
"Mi volt Gárdonyi Géza végakarata?",
"Miért nem a saját kívánsága szerint temették el Gárdonyi Gézát?",
"Milyen temetése volt Gárdonyi Gézának?",
"Hány templomtornya volt Egernek 1922-ben?",
"Hol található Gárdonyi Géza sírhelye?",
"Ki javasolta, hogy az egri várban temessék el Gárdonyi Gézát?",
"Milyen sírfelirat olvasható Gárdonyi Géza fejfáján?"
] |
qgen: title: Gárdonyi Géza context: Gárdonyi személyiségének és mindennapjainak részletei, valamint irodalmi ötletei és ars poeticája rendszeresen vezetett titkosírásos naplójából, feljegyzéseiből és maximáiból – ún. Mesterfüzeteiből – bontakoznak ki emberközelségből. 1906-ban fejlesztette ki meglehetősen bonyolult, kalligrafikus titkosírását – családja tréfás elnevezésével „tibetűit” –, amelyet több sikertelen próbálkozást követően 1969-ben Gilicze Gábor és Gyürk Ottó fejtett meg. A lentről felfelé és jobbról balra haladó írásrendszer pont-, vonal- és körívelemekre, illetve ezek dőlésirány szerinti kombinációjára épülő betűírás.
|
[
"Mikor fejlesztette ki Gárdonyi Géza a saját titkosírását?",
"Miért volt szüksége Gárdonyi Gézának saját titkosírásra?",
"Ki fejtette meg Gárdonyi Géza titkosírását?",
"Mikor fejtették meg Gárdonyi Géza titkosírását?",
"Mi jellemzi Gárdonyi Géza titkosírását?"
] |
qgen: title: Gárdonyi Géza context: Dante-fordítását már életében elismerték külföldön is, amikor a Milánói Tudományos és Irodalmi Akadémia 1896-ban meghívta tiszteleti tagjai sorába.
Gárdonyi munkásságának sajátos nemzetközi elismerése volt 1900-ban, amikor egy bizonyos Marcellin Grivot de Grandcourt elbeszélésével elnyerte a párizsi Journal folyóirat ezerfrankos nemzetközi pályázatát. Csakhamar szemfüles pesti írók észrevették, hogy a pályanyertes mű nem más, mint Gárdonyi 1894-ben Mari néni, meg a Pista bácsi címen írt novellájának plágiuma – csak épp az Atilla utca helyett a rue des Fleurs-ben játszódik. A hír nagy botrányt kavart, s Gárdonyi – jogvesztését kárpótlandó – kisebb francia kormánykitüntetést kapott.
|
[
"Gárdonyi Géza mit fordított le Dante művei közül?",
"Milyen elismerést kapott Gárdonyi Géza a Dante-fordítása miatt?",
"Miért kapott Gárdonyi Géza francia kormánykitüntetést?",
"Melyik Gárdonyi-novellát plagizálták Franciaországban?",
"Hol játszódik Gárdonyi Géza Mari néni, Pista bácsi című novellája?",
"Mikor készült Gárdonyi Géza Mari néni, Pista bácsi című novellája?",
"Ki plagizálta Gárdonyi Géza Mari néni, Pista bácsi című novelláját?"
] |
qgen: title: Gímszarvas context: A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj. Nemének a típusfaja. Régies elnevezése a rőtvad, ez a német Rotwild (rőt- vagy vörösvad) és az angol Red Deer (rőt vagy vörös szarvas) megfelelője. Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja, a köznyelvben gyakran szarvasként említik. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezik.
A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Az állat Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. A gímszarvas a Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrásnak számít. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásznak rá.
|
[
"A gímszarvasnak mi a latin neve?",
"Milyen állat a Cervus elaphus?",
"Mi a gímszarvas rendszertani besorolása?",
"A gímszarvas emlősállat?",
"Hogy hívták régen a gímszarvast?",
"Hogyan mondják angolul a gímszarvast?",
"A nőstény gímszarvasnak mi a neve?",
"Mekkorára nő a kifejlett gímszarvas?",
"Hány évig él egy gímszarvas?",
"Hol él a gímszarvas?",
"A gímszarvas őshonos állat Marokkóban?",
"Milyen szarvasok élnek Afrikában?",
"Mit hívunk ünőnek?",
"Miért vadásszák a gímszarvast?"
] |
qgen: title: Gímszarvas context: A gímszarvas kérődző, fő jellemzője a négy üregű összetett gyomor és a hasított paták. A legújabb DNS-vizsgálatok szerint a gímszarvas (Cervus elaphus) és a vapiti (Cervus canadensis) két külön fajba sorolható. Ezt a tényt egy közép-ázsiai alcsoport is alátámasztja, amely inkább az észak-amerikai vapitikkal rokon, és nem a körülöttük élő többi gímszarvassal. A gímszarvas őse Közép-Ázsiából származik és valószínűleg a mai szikaszarvashoz hasonlított.
Habár egyes helyeken a gímszarvasállományok erősen csökkentek, a faj egésze soha sem állt a kihalás szélén. A visszatelepítések és a védelmi intézkedések Európa nagy részén a szarvasállomány növekedését eredményezték, ami alól Magyarország sem kivétel. Észak-Afrikában ezek ellenére egyre kevesebb gímszarvas él.
|
[
"Mivel táplálkozik a gímszarvas?",
"Milyen gyomra van a gímszarvasnak?",
"Milyen állat a vapiti?",
"Hogy hívják a vapitit latinul?",
"A gímszarvas honnan származik?",
"Mi a különbség a vapiti és a gímszarvas között?",
"Védett állat a gímszarvas?",
"Hány gímszarvas él Európában?",
"Mik a gímszarvas természetes ellenségei?"
] |
qgen: title: Gímszarvas context: A Cervus nevű emlősnem legelső képviselője 12 millió évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában, a miocén korban. A mára már kihalt óriásszarvas, amellyel valamikor kortárs volt, nem tartozik a Cervus nembe, inkább az európai dámvaddal áll közelebbi rokonságban. Az óriásszarvas a szarvasfélék valaha élt legnagyobb képviselője volt.
A gímszarvas Délnyugat-Ázsia (Anatólia, Kaukázus), Észak-Afrika és Európa legnagyobb vadászható állata. Ez az állat sok európai ország, például Anglia és Írország legnagyobb szárazföldi vad emlőse. A berberszarvas, amely nagyon hasonlít a nyugat-európai gímszarvasra, az egyetlen afrikai szarvasféle; állományának legnagyobb része az Atlasz-hegység északnyugati részén található. Az 1990-es évektől Afrikában csak Marokkóban, Tunéziában és Algériában élnek gímszarvasok.
Nagy-Britanniában a skóciai Lake Districtnél és Exmoor (Délnyugat-Anglia) vidékén még élnek őshonos gímszarvasok. De ezekben az állományokban nemcsak fajtiszta állatok vannak, hanem a betelepített gímszarvasok hibridjei is (a betelepített állatokat Warnham és Woburn Abbey környékéről hozták); a skóciai állatok pedig az Ázsiából hozott szikaszarvasokkal keveredtek.
|
[
"Mikor jelentek meg a Földön a szarvasfélék?",
"Hol jelentek meg először a Földön a szarvasfélék?",
"Miért haltak ki az óriásszarvasok?",
"Mekkora állat volt a mára már kihalt óriásszarvas?",
"Melyik ma is élő szarvasfajjal állt közeli rokonságban a mára már kipusztult óriásszarvas?",
"Anatólia hol van?",
"Angliának mi a legnagyobb szárazföldi vad emlőse?",
"Afrikában hol éltek gímszarvasok 1990 előtt?",
"Hogy néz ki a berberszarvas?",
"Nagy-Britanniában őshonos állat a gímszarvas?",
"Milyen szarvasfajokat telepítettek be Nagy-Britanniába?",
"Hol élnek a szikaszarvasok?",
"Hol van Exmoor?",
"Képes a gímszarvas más szarvasfajokkal szaporodni?",
"Miért telepítettek be Skóciába ázsiai szikaszarvasokat?"
] |
qgen: title: Gímszarvas context: Új-Zélandra és kisebb mértékben Ausztráliába is betelepítették. Új-Zélandon a gímszarvas mindkét szigeten jól alkalmazkodott, és nagy területen elszaporodott, emiatt nyugodtan lehet vadászni rá. A szigetországi állatok ősei a skóciai Invermarkból vagy az angliai Warnhamből, Woburn Abbeyből vagy Windsor Great Parkból származnak.
Afrikában a gímszarvasállományok csökkenőben vannak, míg Dél-Európában növekedésnek indultak. Argentínában a gímszarvas kártékony állatnak minősül és a Természetvédelmi Világszövetség is a 100 legkárosabb inváziós faj listájára helyezte.
|
[
"Új-Zélandon mióta élnek gímszarvasok?",
"Szabad gímszarvasra lőni Új-Zélandon?",
"Honnan vittek be Új-Zélandra gímszarvasokat?",
"Milyen célból telepítettek be Új-Zélandra gímszarvasokat?",
"Miért van csökkenőben az afrikai gímszarvasállomány?",
"Minek köszönhető, hogy Dél-Európában egyre több gímszarvas él?",
"Milyen károkat okoz Argentínában a gímszarvas?"
] |
qgen: title: Gímszarvas context: Nemrég még úgy tartották, hogy a gímszarvas és a vapiti egy fajba tartozik, ily módon folytonos elterjedési területet alkotva a mérsékelt övi Eurázsián és Észak-Amerikán keresztül. Ezt a feltételezést az is alátámasztotta, hogy fogságban a két állat keresztezéséből ivarképes hibrid egyed születik, amely maga is szaporodásra képes.
Az újabb mitokondriális DNS vizsgálatok után, amelynek során több száz gímszarvas és vapiti alfajtól vettek mintát, rájöttek, hogy két külön fajt képez. A vapitinak legalább kilenc, a gímszarvasnak legalább nyolc alfaja létezik. Az is kiderült, hogy a vapiti nem is a gímszarvassal, hanem a szikaszarvassal és a fehérajkú szarvassal áll közelebbi rokonságban. A két faj közötti határ Kazahsztán és Kína között húzódik; a gímszarvasoké Európa, Észak-Afrika, Nyugat- és Közép-Ázsia, míg a vapitiké Kelet-Ázsia és Észak-Amerika.
|
[
"A gímszarvas és a vapiti egy fajba tartozik?",
"Mi támasztotta alá az elképzelést, hogy a gímszarvas és a vapiti egy fajba tartozik?",
"Hogyan jöttek rá a tudósok, hogy a gímszarvas és a vapiti két külön állatfaj?",
"Hány alfaja ismert a gímszarvasnak?",
"A gímszarvasnak vagy a vapitinek van több ismert alfaja?",
"Melyek a vapiti legközelebbi rokonai?",
"Hol élnek a vapitik?",
"A vapiti veszélyeztetett állat?"
] |
qgen: title: Gímszarvas context: A gímszarvas alfajait egymástól jól elkülöníthető csoportokba lehet sorolni. Manapság már csak két csoport létezik, mivel a 2004-es évi DNS-vizsgálat utáni rendszerezés szerint a vapitikat külön fajba sorolják. A két megmaradt csoport (az európai gímszarvasok és a közép-ázsiai gímszarvasok) viszonylag közeli rokonai egymásnak, de egyes feltételezések szerint az utóbbi csoport külön fajt is alkothat, mivel elzárva élnek az európai gímszarvasoktól. A közép-ázsiai gímszarvasok Türkmenisztántól Kínáig találhatók meg, míg az európai gímszarvasok elterjedési területe keleten csak a Kaszpi-tengertől nyugatra kezdődik. A közép-ázsiai gímszarvasok ősibb vonásokat is mutatnak. A Természetvédelmi Világszövetség a gímszarvas fajt nem nyilvánította veszélyeztetett fajnak, de egyes alfajok súlyosan vagy mérsékelten veszélyeztetettek.
|
[
"Mióta tekintjük a vapitit és a gímszarvast két külön fajnak?",
"Mi indokolná, hogy az európai gímszarvasokat és a közép-ázsiai gímszarvasokat külön fajba soroljuk?",
"Hol van a közép-ázsiai gímszarvasok élőhelye?",
"Az európai gímszarvasok hol élnek?",
"Milyen ősi vonásokat mutatnak a közép-ázsiai gímszarvasok?",
"A gímszarvas veszélyeztetett faj?",
"Hány csoportba lehet sorolni a gímszarvas alfajait?",
"Hány nagy csoportját tartottuk számon a gímszarvas alfajainak 2004 előtt?",
"A gímszarvas alfajok milyen két csoportba sorolhatók?",
"Hány gímszarvas alfajt ismerünk?",
"Melyek a gímszarvas veszélyeztetett alfajai?"
] |
qgen: title: Gímszarvas context: A gímszarvas a legnagyobb szarvasfélék közé tartozik. Rokonaihoz hasonlóan kérődző, összetett gyomra négyüregű. A nyelőcső után a bendő (rumen) található, utána következik a recésgyomor (reticulum). A harmadik rész a leveles- vagy százrétű gyomor (omasus), végül az igazi, oltógyomor (abomasus). Lábai párosujjban végződnek, mint a tevefélék, kecskeformák és tulokformák lábai. A gímszarvas farka hosszabb, mint a vapitié. A gímszarvas alfajok között is van némi különbség, a méretben és agancsnagyságban. A legkisebb alfaj a Korzika és Szardínia szigeteken élő korzikai gímszarvas, míg a legnagyobb a kaukázusi gímszarvas, amely nem csak a Kaukázusban él, hanem Anatólia félszigetén is. A kelet-európai gímszarvasok közül a legnagyobb példányok a közép-európai Kárpátokban találhatók. A nyugat-európai gímszarvasok eléggé nagy méretűek, mivel bőséges a táplálékforrásuk (ide értve az emberek általi rendszeres etetését is) és keresztezik őket az Új-Zélandról és Argentínából visszatelepített „óriás” példányokkal; emiatt agancsaik is igen méretesek, ami a vadászok kedvére van. A kaukázusi és kárpátokbeli állatok nagysága vetekedhet a vapitikéval. A tehenek kisebbek és könnyebbek, mint a bikák.
|
[
"Milyen részekből áll a gímszarvas gyomra?",
"Milyen funkciókat töltenek be a kérődzők gyomrának különböző üregei?",
"Mi a latin neve a bendőnek?",
"A tevék páros ujjú patások?",
"Milyen hosszú a gímszarvas farka?",
"A gímszarvasnak vagy a vapitinek hosszabb a farka?",
"Hogyan lehet megkülönböztetni a gímszarvast a vapititől?",
"Hol él a legkisebb gímszarvas alfaj?",
"Hol él a kaukázusi gímszarvas?",
"Minek köszönhetik impozáns méreteiket a nyugat-európai gímszarvasok?",
"Miért etetik rendszeresen az emberek a nyugat-európai gímszarvasokat?",
"Miért kedvelik a vadászok a méretes agancsú szarvasokat?",
"Miért telepítenek vissza Argentínából Nyugat-Európába gímszarvasokat?",
"Mennyivel nagyobbak a gímszarvas bikák, mint a tehenek?",
"Hány kilót nyom egy kifejlett gímszarvas bika?"
] |
qgen: title: Gímszarvas context: A bikák egyedül vagy kis csapatokban, a tehenek kis családi kötelékekben élnek. A bikák inkább agancsvesztésük után gyűlnek össze. Ellés előtt a tehenek kissé elkülönülnek a többiektől, de később ismét laza csoportokba verődnek; ezek a borjas csapatok ötven egyedből is állhatnak. Az őzekkel ellentétben a szarvasok szívesen dagonyáznak az iszapos tócsákban. Nem kötődnek annyira egy meghatározott territóriumhoz. Ha sarokba szorítják őket, elülső lábuk szapora csapásaival védekeznek, és rendkívül éles csülkük hatásos fegyvert jelent. A tehenek ily módon jól meg tudják védeni borjaikat.
|
[
"A gímszarvas bikák magányosan élnek?",
"Mikor szoktak csapatokba verődni a gímszarvas bikák?",
"Mikor veszítik el a gímszarvas bikák az agancsukat?",
"Miért dobják le az agancsukat a gímszarvas bikák?",
"Melyik évszakban dobják le az agancsukat a gímszarvasok?",
"Mekkora csapatokba tömörülnek a gímszarvas tehenek a borjaikkal?",
"Szeretnek iszapban dagonyázni a gímszarvasok?",
"Miért szeretnek dagonyázni a gímszarvasok?",
"Az őzek miért nem szoktak dagonyázni, mint a gímszarvasok?",
"Van saját territóriumuk a gímszarvasoknak?",
"Hogyan védekeznek a gímszarvasok, ha sarokba szorítják őket?",
"Hogyan védik meg a gímszarvasok a borjaikat, ha támadás éri őket?",
"Milyen gyorsan tudnak futni a gímszarvasok?"
] |
qgen: title: Gímszarvas context: A gímszarvasok napközben rendszerint védett helyen pihennek, és csak este indulnak táplálkozni. Legelő típusú faj, tápláléka lágy szárú növények, de tavasszal a bokrokról és fákról a rügyeket is elfogyasztja. Télen helyenként nagy károkat okoz, amikor a fák kérgét lehántja. Nagy gyomrukban a nyers rostokban gazdag táplálékot is képesek megemészteni. A nyár végén és ősszel, a tölgyfélék gazdag makktermése idején, rengeteget eszik, és bőre alatt szalonnaréteget fejleszt a szűkös téli időszakra. Napi 8–10 órát tölt táplálkozással, majd ugyanennyit kérődzéssel. Táplálkozás közben, míg a csorda legel, egy-két állat a veszélyekre figyel, és figyelmezteti társait, ha ragadozó közeledik. A jól táplált szarvasok bírják a hideget és a nagy havazásokat is.
A gímszarvas a természetben körülbelül 16–18 évig, fogságban a bikák körülbelül 20 évig, a tehenek 22 évig élnek.
|
[
"A gímszarvasok a nap melyik szakában szoktak legelni?",
"Jól lát a sötétben a gímszarvas?",
"Mit eszik a gímszarvas?",
"Milyen károkat tud okozni a gímszarvas?",
"A gímszarvasok hogyan készülnek fel a télre?",
"Naponta mennyi időt tölt a gímszarvas kérődzéssel?",
"A gímszarvasok összesen mennyi időt töltenek táplálkozással és kérődzéssel naponta?",
"Hogyan védekeznek a gímszarvasok a ragadozók támadása ellen, miközben táplálkoznak?",
"A gímszarvasok hány évig élnek?",
"Miért élnek tovább a fogságban tartott gímszarvasok?",
"Hány évig élnek a fogságban tartott gímszarvas bikák?",
"Élete során hány borjúnak ad életet egy nőstény gímszarvas?",
"Hány borjút ellik egy gímszarvas egyszerre?"
] |
qgen: title: Gímszarvas context: A gímszarvast számos ok miatt tenyésztik. Az állatot ipari méretekben nem nagyon vágják, de azért néhány vendéglőben és bevásárlóközpontban lehet rendelni, illetve vásárolni gímszarvasból készült termékeket. Az állat húsa ízletes, és nagy a tápértéke. A szarvashús nagyon gazdag fehérjékben és kevesebb zsírt tartalmaz, mint a szarvasmarha vagy a csirke húsa. A gímszarvas húsa gazdag vasban, foszforban és cinkben, de koleszterint alig tartalmaz. Egyes közép-ázsiai országokban még mindig a szarvas a legfőbb vadászott emberi táplálékforrás.
A gímszarvas 10–15 kilogramm agancsháncsot is termelhet évente. Új-Zélandon, Kínában, Szibériában és más szarvastenyésztő országokban, a háncsot összegyűjtik, hogy a kelet-ázsiai piacokon a hagyományos orvoslást gyakorlóknak értékesítsék. A fő háncsvásárló Dél-Korea. Oroszországban, a Pantokrin nevű orvosságot is háncsból készítik. A kelet-ázsiai hagyományos orvoslásban a háncs mellett az agancsot is használják, melyet megőrölnek és kis adagokban fogyasztanak.
A han kínaiak, a türk népek, a tunguz népek, a mongolok és a koreaiak a fehérajkú szarvas, a szikaszarvas és a vapiti szarvas mellett gímszarvast is háziasítottak és tenyésztettek.
|
[
"Miért tenyésztik az emberek a gímszarvast?",
"Miért egészséges a gímszarvas húsa?",
"Mi az az agancsháncs?",
"Hány kiló agancsháncs képződik egy gímszarvas agancsán évente?",
"Mire használják Kelet-Ázsiában az agancsháncsot?",
"Milyen országokban tenyésztenek gímszarvast?",
"Melyik ország vásárolja a legtöbb agancsháncsot?",
"Milyen egészségügyi problémákat orvosolnak Kelet-Ázsiában agancshánccsal?",
"A gímszarvas agancsa milyen jótékony hatással bír az emberi szervezetre?",
"Hogyan fogyasztják a gímszarvas agancsát a kelet-ázsiaiak?",
"Miből készül a Pantokrin nevű orosz gyógyszer?",
"Mire jó a Pantokrin nevű orosz gyógyszer?",
"Melyik népcsoportok háziasították a gímszarvast?",
"Hol élnek a tunguz népek?",
"Milyen szarvasfajokat háziasítottak a han kínaiak, a türk és tunguz népek, a mongolok és a koreaiak?"
] |
qgen: title: Gízai nagy piramis context: Az épületet Hemiunu herceg tervezte, építői a hérodotoszi eredetű vélekedéssel ellentétben nem rabszolgák voltak (Egyiptomban a görög-római korig nem létezett rabszolgaság), hanem közrendű szabadok, szakemberek, akik jó fizetségért dolgoztak a fáraónak vagy adójuk egy részét rótták le így az uralkodó felé. Az építkezés Hufu uralkodása kezdetén, i. e. 2590 és 2540 között kezdődött, regnálásának időtartama pedig 23 év körül lehetett (Manethón és a torinói királylista adatai ellentmondóak, Hérodotosz szerint 50 évig uralkodott). Piramisa ebből kiindulva valamikor i. e. 2580–2530 között épült, a munkálatok pontos időtartama nem ismert. A nagy piramis az egyiptológia egyhangú álláspontja alapján az uralkodó temetkezési helyéül épült. A kiterjedt sírmezők és csatlakozó kultikus építmények a piramiskörzetet halotti várossá teszik.
A mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, a ma már Kairó elővárosának számító Gíza városa mellett áll, és a Föld egyik legismertebb turistalátványossága. A gízai piramismezőt alkotó három királypiramis egyike, a memphiszi nekropolisz részeként az UNESCO világörökség része.
|
[
"Ki tervezte a gízai nagy piramist?",
"Honnan tudjuk, hogy ki tervezte a gízai nagy piramist?",
"Az egyiptomi piramisokat rabszolgák építették?",
"Kik építették a gízai piramist?",
"Mikor kezdődött a gízai nagy piramis építése?",
"Mikor épült a gízai nagy piramis?",
"Hufu fáraó hány évig uralkodott?",
"Hufu fáraó hány évig uralkodott Hérodotosz szerint?",
"Ki volt Hérodotosz?",
"A gízai nagy piramis milyen céllal épült?",
"Egyiptomnak mi a fővárosa?",
"Hol található a gízai nagy piramis?",
"Hány turista látogatja meg évente a gízai nagy piramist?",
"Hány piramisból áll a gízai piramismező?",
"A gízai nagy piramis mióta része az UNESCO világörökségnek?"
] |
qgen: title: Gízai nagy piramis context: A néphagyomány, Manethón és Hérodotosz történeti munkái Kheopsz (vagy Szóphisz) nevéhez kötötték ezt az építményt, aki az ókori Egyiptom IV. dinasztiájának Hufu nevű uralkodójával azonosítható. Ezért nem tekinthető véletlennek, hogy nevét a piramison belül is megtalálták már a 19. században (Vyse). A hat feliratból négy kártusba írt nevet tartalmaz, mindegyik egyszerűsített, kurzív hieroglif jelekkel íródott, vörös tintával. E feliratokról újabban gyakran feltételezik, hogy hamisítványok, mivel olyan helyen vannak, ahol normális körülmények között nem láthatóak. Azonban a III–V. dinasztia egyetlen piramisában sincs látható helyen lévő felirat, ezért önmagában ez az érv nem állja meg a helyét, ráadásul Vyse valószínűleg nem ismerte a folyóírásos hieroglifákat. Ezek részben a munkavezető feliratai lehetnek arról, hogy melyik építkezésre kell vinni a szóban forgó kvádert, részben viszont a minden korban fellelhető epigráfiai emlékekhez hasonló megörökítése az építésnek. Sznofru Vörös-piramisán a hasonló jelek datálva is voltak, amelyek az építés meglepően gyors üteméről tesznek tanúbizonyságot.
|
[
"Melyik dinasztiához tartozott Hufu fáraó?",
"Mikor fedezték fel Hufu fáraó nevét a gízai nagy piramis belsejében?",
"Mi az a kártus?",
"Mit jelenthettek a nagy gízai piramisok belsejében talált feliratok?",
"Ki építtette a Vörös-piramist?",
"Hol van a Vörös-piramis?"
] |
qgen: title: Gízai nagy piramis context: Mivel írásos feljegyzés nem maradt a piramis építéséről, ezért több elmélet született a piramis tájolásának módszeréről. Abban mindegyik megegyezik, hogy a módszer alapvetően csillagászati jellegű.
Az Edwards- (vagy Goyon-) módszer szerint a pontos északi irány kijelöléséhez először egy kör alakú, nem túl nagy és nem túl magas falat húztak fel, amiben egy csillagász tartózkodott. Éjszaka egy tetszőleges csillag felkelését és lenyugvását megfigyelve a csillagász megjelölte a fal tetején ezek pontos helyét, majd megkereste a két pont által kijelölt szakasz felezőpontját. Ezt összekötve a kör középpontjával egy észak-dél irányú egyenest kapott.
A módszerhez tökéletesen vízszintes fal, kör és függőleges valamint azonos szemmagasság szükséges, és természetesen éles szem mindezek kijelöléséhez. Elképzelhető, hogy a pontosság érdekében a mérést egymás után többször megismételték. Ezt a változatot bonyolult és munkaigényes volta miatt sokan nem fogadják el. A módszer a gyakorlatban azért is nehezen kivitelezhető, mert azt is biztosítani kellett volna, hogy a megfigyelő feje (pontosabban szemmagassága) este és reggel is pontosan ugyanabban a pozícióban legyen.
|
[
"Maradtak fenn írásos emlékek arról, hogy az egyiptomiak hogyan építettek piramisokat?",
"Hány elmélet létezik arról, hogy az ókori egyiptomiak hogyan tájolták be a piramisokat?",
"Az elméletek szerint hogyan tájolták be az ókori egyiptomiak a piramisokat?",
"A Goyon-módszer szerint hogyan tájolták be északi irányba a piramisokat az ókorban?",
"Milyen érvek szólnak a piramisok tájolását magyarázó Goyon-módszer ellen?",
"Mi volt a feladata annak az ókori csillagásznak, aki az Edwards-módszer szerint akarta meghatározni az északi irányt?",
"Az Edwards-módszer mellett milyen más elméletek léteznek arra, hogy az ókori Egyiptomban hogyan tájolták be a piramisokat?"
] |
qgen: title: Gízai nagy piramis context: Ennél azonban lényegesen egyszerűbb, és a megfigyelhető pontosságot szintén garantáló módszerek is elképzelhetők. Ezek legegyszerűbbike egyetlen földbe szúrt botot igényel. A bot köré kört rajzolva a Nap árnyékának két pozíciója – amikor pontosan érinti a körvonalat az árnyék vége – meghatároz egy szöget, melyet megfelezve az északi irányt kapjuk. A módszer egyetlen feltétele a pontosan függőleges bot, és ennek létrehozása a rendelkezésre álló óegyiptomi technológiával nem jelentett nehézséget (függőón alkalmazása).
|
[
"Hogyan lehet mágnes nélkül a legegyszerűbben meghatározni az északi irányt?",
"Az ókori egyiptomiak hogyan tudták meghatározni a függőleges irányt?",
"Milyen szerepet játszhatott a függőón a piramisok építésében?",
"Az egyiptomiak használtak függőónt a piramisok építésekor?",
"Ismerték az ókori egyiptomiak a függőónt?",
"Hogyan lehet egy bot segítségével meghatározni az északi irányt?"
] |
qgen: title: Gízai nagy piramis context: A Királyné kamrájának nevezett helyiség mértékadó vélemények szerint befejezetlen sírkamra, félrevezető nevét az araboktól kapta. Ezzel ellentétes vélemények szerint kultikus kamra, és sosem tervezték sírkamrának.15,2 méterrel az alap felett található. 5,7 méter hosszú, 5,2 méter széles, a mennyezet nyeregtetős és 6,7 méter magas. Sem burkolatát, sem padlózatát, sem a hozzá vezető folyosót nem fejezték be. Ez a sírkamra a második építési ütemben készülhetett, valószínűleg abból a célból, hogy az uralkodó esetleges korai halála esetén a temetés végrehajtható legyen. Egyes elképzelések szerint kultikus célokból épült, ez esetben viszont nehezen magyarázható meg, hogy miért nem fejezték be. Ugyanakkor a keleti falban található lépcsős falfülke egy kultikus szobor elhelyezésére is utalhat. Befejezetlenségére az a tény mutat, hogy az oldalfalak teljesen kimunkált csiszolásúak (épp csak a burkolat hiányzik), ugyanakkor a padló még nem. A kultikus funkció esetleg Dzsószer szerdábjához hasonló lehetett. (lásd még: szellőzők)
|
[
"Miért épült a gízai nagy piramisban a Királyné kamrája?",
"Eltemettek valakit a gízai nagy piramis Királyné kamrájának elnevezett helyiségében?",
"Milyen célból építették a Királyné kamráját a gízai nagy piramis belsejében?",
"Miért félrevezető a Királyné kamrája elnevezés a gízai nagy piramis esetében?",
"Milyen méretekkel rendelkezik a Királyné kamrája a gízai nagy piramisban?",
"Mi a bizonyíték arra, hogy a gízai nagy piramis belsejében lévő Királyné kamrája nincs befejezve?",
"Milyen érv szól amellett, hogy a Királyné kamrája a gízai nagy piramisban kultikus célból épülhetett?",
"Milyen érv szól az ellen, hogy a Királyné kamrája a gízai nagy piramisban kultikus célból épülhetett?",
"Milyen kultikus funkciót tölthetett be a Királyné kamrája a gízai nagy piramis belsejében?"
] |
qgen: title: Gízai nagy piramis context: A galéria kezdeti (alsó) szakaszától egy 60 méter mélységű, csaknem függőleges akna indul lefelé és alul a befejezetlen alsó kamra előtti folyosóba torkollik. A járatot utólag vájták ki (ez a járat bizonytalan vonalvezetése miatt is egyértelmű), a feltételezések szerint szerepe az volt, hogy a Nagy galéria - és ezzel a Király kamrájához vivő út - lezárása után a munkásoknak kivezető utat biztosítson a lejtős folyosó igénybevételével. A lezárás ugyanis valószínűleg belülről történt, az addig a galériában tartott hatalmas zárókövek leeresztésével.
|
[
"Honnan indul a munkások folyosója a gízai nagy piramis belsejében?",
"A gízai nagy piramisban hová torkollik a munkások folyosója?",
"Honnan hová tart a gízai nagy piramisban a munkások folyosója?",
"Hány méter mély a munkások folyosója a gízai nagy piramisban?",
"Milyen funkciót töltött be a munkások folyosója a gízai nagy piramisban?",
"Mi bizonyítja, hogy a gízai nagy piramisban a munkások folyosója utólag lett kivájva?",
"Hogyan zárták le a gízai nagy piramisban a Király kamráját a temetés után?",
"A gízai nagy piramisban hol tárolták a Király kamrájához vezető út záróköveit addig, amíg szükség nem lett rájuk?"
] |
qgen: title: Gízai nagy piramis context: A piramis 61 méterre helyezkedik el a nagy piramis peremétől. 49,5 méteres alapon eredetileg 30,25 méter magas lehetett, ma azonban alig éri el a 10 méteres magasságot.
Bejárata - hasonlóan a nagy piramishoz - az északi oldal középvonalától keletre esik, valamivel a talajszint feletti. Belső helyiségei az aknasírokhoz és a nagy piramis alsó sírkamrájához hasonlók. A sírkamra szarkofágot nem tartalmaz, egyes vélemények szerint volt benne valaha, mások szerint sosem helyezték el. A kamra nyugati falában falfülkét véstek ki.
|
[
"Mekkora lehetett valaha a gízai nagy piramis G1a jelű mellékpiramisa?",
"Milyen magas ma a gízai nagy piramis G1a jelű mellékpiramisa?",
"Miért pusztult le a gízai nagy piramis G1a mellékpiramisa?",
"Mennyivel alacsonyabb ma a gízai nagy piramis G1a mellékpiramisa, mint eredetileg lehetett?",
"Milyen célból épült a gízai nagy piramis G1a jelű mellékpiramisa?",
"Hol helyezkedik el a gízai nagy piramis G1a mellékpiramisának a bejárata?",
"Mi van a gízai nagy piramis G1a mellékpiramisának a belsejében?",
"Találtak szarkofágot a gízai nagy piramis G1a mellékpiramisának a belsejében?",
"Volt valaha szarkofág a gízai nagy piramis G1a mellékpiramisának a belsejében?"
] |
qgen: title: Gízai nagy piramis context: A mellékpiramishoz keleten valószínűleg kápolnát akartak építeni, de annak alapozása félbemaradt. A piramisban név nem található. Reisner Kawab herceg masztabájának közelsége okán feltételezte, hogy annak anyja, Merititesz lehetett a mellékpiramis tulajdonosa. Mark Lehner szerint Hotepheresz piramisáról van szó, és a királynét az érintetlenül feltárt sírból kiemelve temették ebbe a piramisba. Feltételezése szerint a hozzá tartozó kápolna-alap maradványai a piramis eredeti alapozását jelölik, és később azért építették mégis máshová (a mai helyére), mert Hotepheresz aknasírja foglalta el a helyet. Ezen elmélet szerint Hotepheresz feltárt aknasírja az eredetileg tervezett piramis alépítménye lett volna.
|
[
"Melyik oldalon terveztek kápolnát építeni a gízai nagy piramis G1a mellékpiramisához?",
"Miért hagyták félbe a gízai nagy piramis G1a mellékpiramisához kapcsolódó kápolna építését?",
"Kinek a számára épült a gízai nagy piramis G1a jelű mellékpiramisa?",
"Mi az a masztaba?",
"Melyik tudós feltételezi, hogy a gízai nagy piramis G1a jelű mellékpiramisa Hotepheresz számára készülhetett?",
"Ki volt Hotepheresz?"
] |
qgen: title: Gízai nagy piramis context: A G1b-től alig négy méterre, 46,25 méteres alapon 29,6 méter magas lehetett. Ez a mellékpiramis maradt fenn a legjobb állapotban, így magassága ma is eléri a 25 métert. Bejárata a G1b-hez hasonlóan az északi oldal közepén van. Alépítménye szintén a másik kettőhöz hasonló szerkezetű. Keleti oldalán később emelt szentély van, ami eltakarja az eredeti kápolnát.
A mellékpiramis tulajdonosát jelentőségét a már eredetileg is nagy alapterületű, óriási mészkőtömbökböl emelt kápolna jelzi, ami összeért a piramis szélével. A piramistól délre bárka alakú bemélyedés utal arra, hogy bárkagödröt is szándékoztak építeni, de nem fejezték be. A közelben Auguste Mariette által talált sztélé alapján tartják Henutszen sírjának.
|
[
"Milyen méretekkel rendelkezik a gízai nagy piramis G1c mellékpiramisa?",
"Hány mellékpiramisa van a gízai nagy piramisnak?",
"Hol van a gízai nagy piramis G1c jelű mellékpiramisának bejárata?",
"Mennyivel alacsonyabb ma a gízai nagy piramis G1c jelű mellékpiramisa, mint az építése idején volt?",
"Kinek a számára készülhetett a gízai nagy piramis G1c jelű mellékpiramisa?",
"Ki volt Henutszen az ókori Egyiptomban?",
"Milyen célt szolgál a bárkagödör az ókori egyiptomi piramisok mellett?",
"Mi a bizonyíték arra, hogy a gízai nagy piramis G1c jelű mellékpiramisa valaha Henutszen sírja lehetett?"
] |
qgen: title: Gízai nagy piramis context: A következő utazó, aki tudósít róla, Diodórosz, több mint négyszáz évvel Hérodotosz után. Diodórosz már többet találgatott, mint amennyit biztosan tudott, adatai inkább a mesék birodalmába tartoznak. Sztrabón csatlakozott a mesék világához: bár részletesen leír egy folyosót, melyen keresztül a piramis belsejébe lehet jutni, ennek eddig semmi nyomát nem találni. Caius Plinius Secundus (idősebb Plinius) volt valószínűleg az első nem-egyiptomi, aki behatolt a piramisba. A Historia Naturalis című munkája hatodik könyvében olyat állít, amelyet csak szemtanú írhatott: "A nagy piramis belsejében van egy nyolcvanhat könyök mélységű akna...". Ez az akna ma is megvan, de olyan eldugott, hogy a villanyfény mellett sétálgató turisták sem szokták észrevenni. Plinius megfigyelései pontosak, egyéb adatai azonban Diodóroszhoz hasonlóak. A bizánci Philón csak kompilációt gyártott, így nem tekinthető elsődleges forrásnak.
Sztrabón idejében még ismerhették a bejáratot. Mivel al-Mamún új bejáratot vágott, a bejáratot legkésőbb a római korban újra lezárták, méghozzá olyan alaposan, hogy a későbbi arabok csak annyit tudtak róla, hogy az északi oldalon keresendő.
|
[
"Kik voltak azok az ókori utazók, akik munkáikban említést tettek a gízai nagy piramisról?",
"Diodórosz mikor járt a gízai nagy piramisnál?",
"Megbízható forrásnak tekinthető Diodórosz a gízai nagy piramissal kapcsolatban?",
"Mikor járt Sztrabón a gízai nagy piramisnál?",
"Ki volt az első nem egyiptomi származású ember, aki bent járt a gízai nagy piramis belsejében?",
"Mi bizonyítja, hogy idősebb Plinius bent járt a gízai nagy piramis belsejében?",
"Kinek a nevéhez fűződik a Historia naturalis című ókori mű?",
"Hány kötetből áll idősebb Plinius Historia naturalis című műve?",
"Idősebb Plinius a Historia Naturalis hányadik kötetében ír a gízai nagy piramisról?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: Építészetileg az Hagia Szophia úgy jellemezhető, mint az összes akkor ismert építészeti elem tökéletes szintézise.
A templom különlegessége a többszörös kupolamegoldás, ami első pillantásra rendkívül instabillá teszi. Az újdonságot az épület óriási méretei: a 31 méter átmérőjű és 55,6 méter magas főkupola, valamint a megtámasztását biztosító rendszer jelentik. (Összehasonlításképpen: a magyar Országház kupolacsarnoka belül 27 méter magas, a kupola a toronnyal együtt 96 méterre magasodik. A szegedi fogadalmi templom kupolája belül 33,4, kívül 53,6 méter magas.) Előcsarnokaival együtt a 7570 m2 alapterületű épület a sevillai katedrális megépítéséig (1196) a legnagyobb egyházi építmény volt.
A birodalomból összegyűjtött 100 építőmester alá beosztott 10 000 munkás 532-ben kezdte építeni és 5 év alatt fejezték be. A templom elődjeinek sorozatos tűzesetei miatt építésénél fát nem használhattak. Annak ellenére, hogy az építőanyag többsége a tartományok ajándékaként került a fővárosba, az építés költsége rendkívül tetemes volt.
|
[
"Mi a Hagia Szophia legkülönlegesebb eleme?",
"Mekkora a Hagia Szophia főkupolájának átmérője?",
"Milyen magas a Hagia Szophia főkupolája?",
"Hány méter magas az Országház kupolacsarnoka?",
"Mekkora a szegedi fogadalmi templom kupolája?",
"Mekkora a Hagia Szophia alapterülete?",
"Mikor épült a sevillai katedrális?",
"Melyik évben kezdődött a Hagia Szophia építése?",
"Hány munkás kezdte építeni a Hagia Szophiát?",
"Hány év alatt építették meg a Hagia Szophiát?",
"Miért nem használtak fát a Hagia Szophia megépítése során?",
"Mekkora a sevillai katedrális alapterülete?",
"Manapság miért nem építenek meg semmit időben, ha a Hagia Szophiát 532-ben öt év alatt sikerült megépíteni?",
"A Hagia Szophia kupolája csegelyes?",
"Hány év alatt építették meg a magyar Országházat?",
"Mennyibe került pontosan a Hagia Szophia megépítése?",
"Milyen anyagokból épült a Hagia Szophia?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: A kupola támasztékát félkupolák adják, amelyek harántívű dongáit kívülről a narthex, illetve az apszis boltozata támasztja meg. A kupola súlyát a kupolatér sarkaiban négy masszív pillér hordja (2-2 észak-dél irányban kinyúlva), amelyeken a négy csegely nyugszik. Két kisebb pillér található még rejtve az átlós-konkhé és a harántdongák között is. A fő tartópilléreket habarcs nélkül, homokkő hasábokból, ón kötőelemekkel illesztették egybe és mindegyike megközelítőleg 100 m2-es felületen támaszkodik a talajra. A pillérek között árkádos függönyfal tölti ki a teret. A pillérek belülről nem láthatók, belesimulnak a fal síkjába, azonban az épület külső részén vaskos támpillérként jelennek meg.
A templom belsejét negyven félköríves ablak árasztja el fénnyel. Ez az ablaksor kettős szerepet játszik: jelentős statikai szerepe van a gyűrőfeszültségek feloldásában (haránttámaszként), az árkádsoron át bejutó ellenfény pedig a kupola súlytalanságának benyomását kelti.
A keleti (liturgikus) és a nyugati (bejárati) boltívek félkupolákban folytatódnak, melyek ismét kisebb félkupolás, félig nyitott termeken nyugszanak, így tágítva tovább a már így is lenyűgöző méretű belső teret.
|
[
"Mi az a narthex?",
"Hol található egy templom apszisa?",
"Mi az átlós-konkhé?",
"Mi a csegely szó jelentése?",
"Mi támasztja meg az Hagia Szophia kupoláját?",
"Mi támasztja meg az Hagia Szophia félkupoláit?",
"Mi tartja meg az Hagia Szophia kupolájának súlyát?",
"Mekkora az Hagia Szophia fő tartópilléreinek alapterülete?",
"Hány félköríves ablaka van az Hagia Szophiának?",
"Mi az Hagia Szophia ablaksorának funkciója?",
"Melyik égtáj felé találhatók az Hagia Szophia liturgikus boltívei?",
"Hol lehet látni az Hagia Szophia pilléreit?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: A kívülről dísztelen, tömegében meglehetősen nyomasztó hatású épület – különleges építészeti megoldásainak köszönhetően, belül rendkívül légies benyomást kelt. I. Justinianus udvari történésze, Prokopiosz írja: „Kupolája mintha aranyláncon az égboltról függne – lebeg a tér fölé”. Belső terében bizánc fénykorában alkalmazott díszítőeljárások teljes arzenálját felvonultatták, hogy az uralkodó hatalmának méltó hirdetője legyen. A kifinomult, cizelláltan faragott oszlopfők szórták, az aranyozott mozaiklapocskák százezrei pedig visszatükrözték az esténként meggyújtott, mintegy negyvenezer mécses ragyogását. Ebbe a pompás belső térbe nappal színes üvegablakokon keresztül hatolt be a fény. (A jelenlegi csiszolt üvegablakok török kézművesek munkái.)
|
[
"Ki volt Prokopiosz?",
"Hol élt I. Justinianus?",
"Mit írt Prokopiosz az Hagia Szophiáról?",
"Kik készítették az Hagia Szophia üvegablakait?",
"Hány mécsest gyújtanak meg esténként az Hagia Szophiában?",
"Milyenek az Hagia Szophia üvegablakai?",
"Mi a különbség az Hagia Szophia külseje és belseje között?",
"Milyen színűek az Hagia Szophia üvegablakai?",
"Ki építtette az Hagia Szophiát?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: A belső és a külső tér kontrasztja tudatos tervezés eredménye. A vele azonos korszakban épült templomok külseje, az Hagia Szophiával ellentétben, gazdagon díszített volt, az Hagia Szophia építőinek elképzelésében azonban az a puritán felfogás tükröződött, hogy a tökéletesség belülről fakad. A belépő megilletődötten áll a súlytalan görbületű boltozatok alatt, átérezve a tér szakrális jellegét. Nem csoda, hogy amikor I. Iusztinianosz császár 537 karácsonyának előestéjén (december 27.) először lépett a templomba, felkiáltott: „Áldott legyen az Úr, ki nekem megadá, hogy e nagy művet megalkossam! Salamon, legyőztelek!” Természetesen a bizánci korban a szabad nézelődés csak kivételes személyeket illetett meg. A főhajóba a császár közvetlen környezete és a papság léphetett be.
A narthex északi végén lépcső nélküli feljárat vezet a karzatra, és feltehetően a hordszékes közlekedés megkönnyítése érdekében, nem építettek lépcsőfokokat a körkörös feljáróhoz. A bizánci korban a császári család és a nők foglaltak helyet a galérián .
|
[
"Az Hagia Szophia külseje díszes?",
"Miért nem díszítették ki az Hagia Szophia külsejét?",
"Mit mondott I. Iusztinianosz, amikor 537-ben belépett az Hagia Szophiába?",
"Mikor lépett be először az Hagia Szophiába I. Iusztinianosz?",
"Ki léphetett be az Hagia Szophia főhajójába a bizánci korban?",
"Miért nincsenek lépcsőfokok a Hagia Szophia körkörös feljárójánál?",
"Kik foglalták el a bizánci korban az Hagia Szophia galériáját?",
"Bárki bemehetett az Hagia Szophiába nézelődni a bizánci korban?",
"Miért mondta I. Iusztinianosz császár azt, hogy legyőzte Salamont, amikor belépett az Hagia Szophiába?",
"A bizánci korban miért december 27-e számított karácsony előestéjnek?",
"Mikor volt a bizánci kor?",
"Hol található az Hagia Szophiában a körkörös feljáró?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: A karzat bal oldalán a Pantokrátor Jézus mellett Zoé császárnét és harmadik férjét, IX. Konstantin Monomakhosz (1042–1055) császárt láthatjuk. Monomakhosz arcképe a mozaik többszörös átrakásáról tanúskodik, összhangban a történelmi leírásokkal, mely szerint Zoé császárnő előző két férjét húgával közösen gyilkolta meg, majd tette meg férjéül (egyúttal Bizánc császárának) a szenátor Monomakhoszt. Monomakhosz azonban már túlélte Zoét, és még két évig uralkodott a birodalmon.
A másik mozaik a magyar történelem szempontjából jelent érdekességet. A mozaikon Mária mellett II. Ióannész bizánci császár és felesége, Eiréné császárné (1088?–1132?) látható. Eiréné I. László magyar király (1077–1095) lánya és Könyves Kálmán király (1095–1118) unokatestvére volt, eredeti neve Piroska (régiesen Priszka).
|
[
"Ki volt Zoé császárné harmadik férje?",
"Mikor élt IX. Konstantin Monomakhosz?",
"Mit tett Zoé császárné az első két férjével?",
"Kivel gyilkolta meg első két férjét Zoé császárnő?",
"Zoé császárnő vagy Monomakhosz élt tovább?",
"Hány évig volt Monomakhosz a császár Zoé császárnő halála után?",
"Ki volt Eiréné császárné férje?",
"Ki volt Eiréné császárné apja?",
"Mikor élt I. László magyar király?",
"Mi volt Eiréné császárné eredeti neve?",
"Hogy mondják régiesen azt, hogy Piroska?",
"Ki volt Eiréné császárné unokatestvére?",
"Miért feltételezik azt, hogy I. Lászlónak 11 éves korában született gyereke?",
"Hol született IX. Konstantin Monomakhosz?",
"Ki volt Zoé császárné első két férje?",
"Hogy hívták Zoé császárné húgát?",
"Miért gyilkolta meg Zoé császárné az első két férjét?",
"Mikor élt II. Ióannész?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: Jeles pont a templom keleti oldalánál, a padozaton egy különleges kövekből kirakott padlódarab. Ez az omphalos, a „világ köldöke”, amelyen az egykorú leírások szerint a bizánci császárokat koronázták.
A templom ugyanakkor jelentős zarándokhely is volt. A korabeli leírások szerint itt őriztek szilánkot Krisztus keresztjéből, Mária leplét, de a Krisztust megsebző lándzsa hegyét is itt tekinthették meg a zarándokok. Sajnos a kegytárgyak nagy részének az évszázadok során nyoma veszett, de nem elsősorban a török hódítás következményeként (hiszen ezek a tárgyak bizonyos értelemben a muzulmán hit ereklyéi is), hanem a velencei hódítás és fosztogatás következtében.
A templom egyik érdekessége az „izzadó oszlop”. A kőzet ugyanis az alatta elterülő víztározóból folyamatosan nedvességet szív fel, amely az oszlop oldalán kiütközik. A babona úgy tartja, hogy aki az oszlopot megérinti, annak kívánsága teljesül, ezért bronzzal fedett oldalán már kisebb lyuk keletkezett a másfél évezred során itt megérintett területen.
A bazilika mellett négy síremlék (türbe) található:
II. Szelim türbéje (öt fiával együtt nyugszik itt, akiket III. Murád fojtatott meg),
|
[
"Mi az az omphalos?",
"Hol koronázták a bizánci császárokat?",
"Milyen ereklyéket őriztek az Hagia Szophiában?",
"Miért vesztek el az Hagia Szophia kegytárgyai?",
"Miért nem a török hódítás a felelős a Hagia Szophia kegytárgyainak eltűnéséért?",
"Mi az az izzadó oszlop az Hagia Szophiában?",
"Milyen babona kapcsolódik az Hagia Szophiában található izzadó oszlophoz?",
"Miért lyukas a Hagia Szophia izzadó oszlopa?",
"Mit jelent az, hogy omphalos?",
"Hány síremlék van az Hagia Szophia mellett?",
"Mit jelent az, hogy türbe?",
"Ki ölette meg II. Szelim fiait?",
"Ki volt II. Szelim?",
"Mikor hódították meg a velenceiek Isztambult?",
"Milyen kövekből van az Hagia Szophia omphalosa?",
"Ki volt III. Murád?",
"Miért fojtatta meg III. Murád II. Szelim fiait?",
"Az Hagia Szophia izzadó oszlopa a templom építése óta a helyén van?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: A matematikus tralleszi Anthemiosz és az építész milétoszi Iszidórosz nagy képzelőerővel és tudományos pontossággal dolgozott együtt az új terveken, hogy egy évszázadokon át páratlan remekművet hozzanak létre.
532. február 3-án indultak meg a munkálatok a lerombolt templom maradványainak elhordásával. A középtérben, a nyugati konkhé egyik oszlopfőjének monogramja szerint 534 augusztusáig már elérték az új templom első emeleti szintjét. Az ekkor épített központi teret még 8,2 m magas baldachin-kupola zárta le, amelynek falvastagsága a teher csökkentése érdekében mintegy 70 cm (a római Pantheon kupolájának 140 cm a vastagsága). Ez a templom 537-ben készült el, 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte fel. 557-ben a kupola egy földrengés hatására beomlott. Az újjáépítés azonnal elkezdődött az ifjabb Izidóroszként ismert építőmester irányításával, aki már félgömb kupolát helyezett a pillérekre bordázatos tartóelemekkel. Ezzel egy időben a támasztószerkezet megerősítése is megtörtént. 563 december 24-én szentelték fel az elkészült épületet.
|
[
"Kik terveszték az Hagia Szophiát?",
"Honnan származott Anthemiosz?",
"Mi volt Anthemiosz foglalkozása?",
"Mikor kezdték el építeni az Hagia Szophiát?",
"Mikor szentelték fel az Hagia Szophiát?",
"Milyen vastag a Pantheon kupolája?",
"Milyen vastag volt az Hagia Szophia első kupolája?",
"Miért omlott össze az Hagia Szophia kupolája 557-ben?",
"Ki kezdte el újjáépíteni az Hagia Szophia kupoláját 557-ben?",
"Mikor szentelték fel másodszor az Hagia Szophiát?",
"Mi volt az Hagia Szophia megépítésének legelső lépése?",
"Melyik évben dőlt össze az Hagia Szophia kupolája földrengés miatt?",
"Mi at a konkhé?",
"Hol van Milétosz?",
"Ifjabb Izidórosz a milétoszi Iszidórosz fia volt?",
"Mikor halt meg Menas pátriárka?",
"Mi egy pátriárka szerepe?",
"Mi az a baldachin?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: A következő évszázadokban a politikai és pártharcok, a gazdasági nehézségek okozta pénzhiány hagytak nyomot az épület állagában, így például a belső díszítés és a mozaikok megsínylették a képrombolás (ikonoklaszmosz, 725–843) időszakát is. A megbékélés időszakában, 867–886 között helyreállítási munkálatok indulhattak, amelyeket földrengés zavart meg 869-ben. A 7. századtól a 15. századig huszonhárom természeti csapás okozott kárt az épületben. A 10. század utolsó éveiben kupolája ismét beomlott, 989-ben Tiridatész örmény származású építész építette újjá.
Mintegy ezer évig az Hagia Szophia volt a konstantinápolyi patriarchátus székhelye. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át. Ebben az időszakban az Hagia Szophiát komoly károk érték, díszeit elszállították, többek között pompás bronz főkapuját is. Statikai megerősítését már a velenceiek is elkezdték. A templom nyugati oldalán támíveket emeltek, illetve építettek egy harangtornyot a nyugati homlokzat elé. Ez mára már elpusztult, bár korabeli források szerint a 18. század elején még fennállt.
|
[
"Mi az az ikonoklaszmosz?",
"Mikor történt az ikonoklaszmosz?",
"Miért romlott le az Hagia Szohia állapota a megépítését követő évszázadokban?",
"Hány természeti csapás sújtotta az Hagia Szophiát a 7. és a 15. század között?",
"Ki építette újra az Hagia Szophia kupoláját 989-ben?",
"Mi volt Tiridatész nemzetisége?",
"Mikor volt a Latin Császárság?",
"Mikor lett római katolikus templom az Hagia Szophiából?",
"Kik éptítették az Hagia Szophia nyugati homlokzata előtt álló harangtornyot?",
"Az 1700-as évek elején állt még az Hagia Szophia nyugati harangtornya?",
"Mikor vitték el az Hagia Szophia bronzkapuját?",
"Kik fosztották ki az Hagia Szophiát a 13. század elején?",
"Hány éven keresztül volt római katolikus templom az Hagia Szophia?",
"Mikor született Tiridatész?",
"Mikor volt velenceiek birtokában az Hagia Szophia?",
"Isztambul környékén gyakoriak az erős földrengések?",
"Kik követték el az ikonoklaszmoszt?",
"Mikor nevezték át Bizáncot Konstantinápolyra?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: 1261-ben a bizánci birodalom restaurálásának nyitányaként a görög seregek visszafoglalták Konstantinápolyt, és a nikaiai Mikhael Palailogoszt VIII. Mikhaél néven az Hagia Szophiában koronázták meg.
1317-ben az épület állagát a szakértők aggasztónak találták, és szükségesnek látták a boltozatok oldalnyomását hatalmas támasztékokkal kívülről ellensúlyozni. 1344-ben, egy újabb földrengés során repedések jelentek meg a kupola keleti részén, majd a kupola mintegy kétharmada beszakadt. Az oltár felé eső oszlopcsarnokot Anna császárnő hozatta helyre, a kupolát a császár, Kantakuzénosz János (1347–1354).
1391-ben, ugyancsak földrengések hatására hatalmas károk keletkeztek az épület statikai rendszerében, bár a kupola épen maradt. A török hódítók által veszélyeztetett városnak ekkor már nem volt elég anyagi erőforrása a helyreállításokra, és a hosszú távú állagmegóvásra.
Fénykorában a templomot 80 pap, 150 diakónus, 60 aldiakónus, 160 olvasó, 25 kántor és 75 kapus szolgálta.
|
[
"Mikor foglalták vissza a görögök Konstantinápolyt?",
"Hol koronázták meg VIII. Mikhaélt?",
"Mi volt VIII. Mikhaél eredeti neve?",
"Mikor élt Kantakuzénosz János?",
"Hány éves korában halt meg Kantakuzénosz János?",
"Hány papja volt az Hagia Szophiának fénykorában?",
"Hány kapusa volt az Hagia Szophiának fénykorában?",
"A 14. században miért omlott össze az Hagia Szophia kupolája?",
"Mikor építették az Hagia Szophia boltozatainak külső támasztékait?",
"Honnan származott VIII. Mikhaél?",
"Hol van Nikaia?",
"Mikor született Anna császárnő?",
"Miért halt meg Kantakuzénosz János ilyen fiatalon?",
"Mi a diakónusok feladatköre?",
"VIII. Mikhaél jó uralkodó volt?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: Amikor II. Mehmed, a „Hódító” (Fatih) 1453. május 29-én elfoglalta Konstantinápolyt, már aznap elrendelte az Hagia Szophia muszlim imaházzá (dzsámi) való átalakítását, és június 1-jén már részt is vett az itt tartott istentiszteleten. Fa minaretet, minbart építettek és helyreállították a háborúban megsérült falrészeket. A hosszabb távú állagmegóvási munkálatokat a város elfoglalása után százhúsz évvel Szinán felügyelete és tervei szerint 1573-ban kezdték el. Szinán új támpillérekkel erősítette meg a boltozatrendszert, illetve kialakította az iszlámra jellemző kötelező épületegyüttest a templom körül (medreszék, minaretek, népkonyhák).
|
[
"Mi II. Mehmed ragadványneve?",
"Mikor foglalta el II. Mehmed Konstantinápolyt?",
"Mikor lett az Hagia Szophiából dzsámi?",
"II. Mehmed mikor vett rész először istentiszteleten az Hagia Szophiában?",
"Mikor újították fel Szinán tervei alapján az Hagia Szophiát?",
"Miből volt az Hagia Szophiába éptített első minbar?",
"Milyen újításokat csinált Szinán, amikor felújította az Hagia Szophiát?",
"Mi az a dzsámi?",
"Milyen épületek köletezőek az iszlám szerint a templomok körül?",
"Milyen nyelven jelenti a fatih azt, hogy hódító?",
"Mikor halt meg Szinán?",
"Milyen épületeket épített Szinán az Hagia Szophián kívül?",
"Mikor kezdte meg uralkodását II. Mehmed?",
"A medreszék kötelező elemei a muszlim imaházakat övező épületegyüttesnek?",
"Mi az a medresze?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: A templombelső átalakítása már a 15. században megkezdődött. A templom tengelyére ferde szögben Korán-olvasó pultokat építettek, a padozatot pedig keleti irányba futó szőnyegekkel borították be és gondosan letakarták az ember alakot ábrázoló szobrokat is. Mésszel, illetve gipsszel fedték le a mozaikokat, kivéve az előcsarnok (narthex) bejárata felett lévőt, amely kívül esett a tulajdonképpeni imatéren. A templomot fokozatosan egészítették ki a dzsámira jellemző melléképületekkel, azaz kúttal, időjelző épülettel és népkonyhával. A padlóburkolatot helyenként litográf palával újították fel.
A főbejáratnál III. Murád (1574–1595) idejében Pergamonból ideszállított alabástrom víztartó vázák a rituális mosakodás kellékei.
Az imafülke mihráb két oldalán két hatalmas bronz gyertyatartó áll, amelyeket I. Szulejmán (a „Törvényhozó”, Kánuni) 1526-ban Buda első török megszállásakor több más, a budai várban és a templomokban található értékekkel együtt Konstantinápolyba szállíttatott. Ezek a gyertyatartók több mint 450 éve ugyanazon a helyen állnak, ahova I. Szulejmán annak idején állíttatta őket. Oldalukon török feliratok hirdetik I. Szulejmán nagyságát.
|
[
"Milyen irányba futottak azok a szőnyegek, amelyek a 15. században kerültek az Hagia Szophiába?",
"Milyen anyaggal takarták el az Hagia Szophia mozaikjait a 15. században?",
"Az Hagia Szophia melyik mozaikját nem takarták el a 15. században?",
"Milyen melléképületek szokták körülvenni a dzsámikat?",
"Milyen anyaggal újították fel az Hagia Szophia padlóburkolatát a 15. században?",
"Mi az a litográf pala?",
"Miért litográf palával újították fel az Hagia Szophia padlózatát a 15. században?",
"Mikor uralkodott III. Murád?",
"Honnan szállították az Hagia Szophiába az alabástrom víztartó vázákat III. Murád uralkodása alatt?",
"Mi az Hagia Szophia Pergamonból származó víztartó vázáinak szerepe?",
"Mikor szállták meg a törökök Budát első alkalommal?",
"Ki volt a szultán, amikor a törökök először megszállták Budát?",
"Honnan származik az Hagia Szophia két hatalmas gyertyatartója?",
"Elmozdították az Hagia Szophia bronz gyertyatartóit, amióta azok 1526-ban a templomba kerültek?",
"Mikor foglalták el a törökök Budát másodszor?",
"Hol van Pergamon?",
"Az iszlámon kívül mely vallásokra jellemző a rituális mosakodás?",
"Miért takarták le a törökök az Hagia Szophia emberi alakot ábrázoló szobrait?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: A magyarországi reneszánszkutatás szempontjából értékes műtárgyakat Karácson Imre azonosította. A feltehetőleg olasz mesterek által, de magyarországi öntőműhelyben készített alkotásokról 2005-ben másolat készült, amelyeket 2006. szeptember 2-án, Buda töröktől való visszafoglalásának 320. évfordulója alkalmából helyeztek el Budán, a Mátyás-templom oltárának két oldalán.
A 16. században a kupolacsúcs köré szulusz kalligráfiával korán idézeteket írtak. A feliraton a biszmillah fordulaton túl a Koránból A világosság szúrájának egy részlete (24,35) olvasható.
A templom Mekka irányába eső keleti falánál, a 18. század elején márvány imafülkét (mihráb) és a szultán számára díszes rácsozattal ellátott imahelyet (Hünkar Mahfili), majd szószéket (minbar) építettek. Az Hagia Szophia már az iszlám hódítás kezdetétől, évszázadokon keresztül a főváros (már Isztambul) vezető imaházává vált.
|
[
"Hányadik évfordulóját ünnepelték Buda töröktől való visszafoglalásának 2006-ban?",
"Melyik napon foglalták vissza Budát a törököktől?",
"Melyik budapesti templomban helyezték el az Hagia Szophia műtárgyainak másolatát 2006-ban?",
"Milyen kalligráfiával írtak Korán-idézeteket az Hagia Szophia kupolacsúcsa köré?",
"Mikor írtak Korán-idézeteket az Hagia Szophia kupolacsúcsa köré?",
"Mi van az Hagia Szophia kupolacsúcsa köré írva?",
"Melyik templom Isztambul vezető imaháza?",
"A 18. század elején miket építettek az Hagia Szophia keleti falánál?",
"Mi az a minbar?",
"Milyen az a szulusz kalligráfia?",
"Ki volt a magyar király, amikor a törökök először elfoglalták Budát?",
"Mikor élt Karácson Imre?",
"Miért díszítették ki kalligráfiával az Hagia Szophia kupolacsúcsát?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: Bár az évek során számtalan tudós tanulmányozta az Hagia Szophiát, az épület teljes körű felújítási és restaurálási tervdokumentációja soha nem készült el. Ennek ellenére a felújítás különböző intenzitással, de állandóan folyik. Az idők során még új leletek is napvilágra kerültek. Az 1990-es években, a sürgősségi javítások során, a kupola belső felületén 10. századi falfirkát találtak, valószínűleg az építők hagyhatták ott könyörgésüket, ahogy 46 méter magasságban az állványokon dolgoztak: „Kirie, voithi tó szu duló, Grégorió”.1985 óta az UNESCO világörökség része. 1993-ban egy UNESCO bejárás alkalmával hulló vakolatot, betört ablakokat, piszkos márványburkolatokat, beázást és hibás tetőt jegyeztek fel a helyszínen. Azóta a hibák nagy részét kijavították, de a kupola továbbra is részben felállványozott maradt.
|
[
"Van teljes restaurálási tervdokumentációja az Hagia Szophiának?",
"Mikori falfirkát találtak az 1990-es években az Hagia Szophiában?",
"Mikor találtak 10. századi falfirkát az Hagia Szophia kupolájában?",
"Hogy szól a falfirka, amit az 1990-es években találtak az Hagia Szophia kupolájában?",
"Milyen magasan van az a falfirka, amit az 1990-es években találtak az Hagia Szophia kupolájában?",
"Kik készítették az Hagia Szophia kupolájában a 10. századi falfirkát?",
"Mióta számít az Hagia Szophia a világörökség részének?",
"Mit találtak az UNESCO dolgozói az Hagia Szophiában 1993-ban?",
"Jelenleg fel van állványozva az Hagia Szophia kupolája?",
"Miért nem fejezték be még mindig az Hagia Szophia felújítását?",
"Hogyan állapították meg azt, hogy az Hagia Szophia kupolájában talált falfirka a 10. századból származik?",
"Mit jelent az, hogy „Kirie, voithi tó szu duló, Grégorió”?",
"Mikor járt utoljára az UNESCO bizottsága az Hagia Szophiában?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: A falfelületről néhol hatalmas darabok peregnek le, a beszivárgó esővíz az értékes freskódíszítéseket folyamatosan rongálja. A stukkókat több száz négyzetméteren renoválni, a betört ablakokat javítani, újra üvegezni, míg a megvetemedett kereteket cserélni kell. Több száz márványlap elkoszolódott, azok megtisztítása is szükséges. Több neves restaurátor szerint, a mozaikok állagmegóvására hosszú távú megőrzési tervet nem lehet készíteni. Az Hagia Szophia jövőjébe tehát az állandó felújítás szinte kódolva van.
Az 1993. év óta tartó renoválási időszakot 2010-ben, amikor Isztambul Európa egyik kulturális fővárosa lett, átmenetileg befejezték, és a kupolatérben elhelyezett, több száz tonna tömegű fém állványt eltávolították. Ekkor végre teljes egészében áttekinthetővé vált a csarnok monumentális szépsége és architektúrája.
A 2014-ben folyó feltárási munkák során az eredeti mozaikburkolatot fedő réteget eltávolítják, hogy a mozaikdíszítések rekonstruálhatók legyenek.
|
[
"Mi a freskók legnagyobb ellensége az Hagia Szophiában?",
"Hány koszos márványlap van az Hagia Szophiában?",
"Mikor lett Isztambul Európa kulturális fővárosa?",
"Milyen nehéz volt az Hagia Szophia fémállványa, amit 2010-ben bontottak le?",
"Melyik évben szedték le az Hagia Szophia mozaikjainak fedőrétegét?",
"Mennyi stukkó szorul felújításra az Hagia Szophiában?",
"Valaha be fog fejeződni az Hagia Szophia felújítása?",
"Vannak az Hagia Szophiának betört ablakai?",
"2022-ben melyik városok Európa kulturális fővárosai?",
"Ki finanszírozta az 1993-ban kezdődő felújítási munkálatokat az Hagia Szophiában?",
"Miért szedték le az Hagia Szophia mozaikjainak fedőburkolatát 2014-ben?",
"Az Hagia Szophia melyik részén folyik be a legtöbb esővíz?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: Az épület a 20. század eleje óta áll a vallási és politikai csatározások középpontjában. Szimbólumként tekintenek rá mind a keresztények, mind a muzulmánok és Atatürk világi követői is. A muszlim ideológusok szemében az Hagia Szophia az iszlám végső győzelmének szimbóluma a keresztény világ felett. Ez a felfogás nem új keletű. Már jóval Konstantinápoly elfoglalása előtt, az oszmán törökök az Hagia Szophia által képviselt vallási és politikai hatalom megszerzését tűzték zászlajukra. Nem véletlen, hogy II. Mehmed első útja nem a császári paloták és közigazgatási központok felé vezetett, hanem egyenesen a templomba. II. Mehmed, minden kegyetlensége ellenére nem volt fanatikus. Tudta, hogy a templom elfoglalásával a Bizánci Birodalom feletti hatalmat szerezte meg. Ismerte az Hagia Szophia spirituális jelentőségét. Tény, hogy a törökök az Hagia Szophiát mindig is tisztelettel kezelték, szemben más meghódított keresztény templomokkal, amelyeket később átalakítottak mecsetté. Az Hagia Szophia nevet is megtartották, csak a török helyesírásnak megfelelően átírták Ayasofyára.
|
[
"Kik tekintik saját szimbólumuknak az Hagia Szophiát?",
"Minek a szimbóluma az Hagia Szophia a muszlim ideológusok szerint?",
"Hova ment először II. Mehmed, amikor elfoglalta Konstantinápolyt?",
"II. Mehmed vallási fanatikus volt?",
"Miért akarta II. Mehmed mindenképp elfoglalni az Hagia Szophiát?",
"Hogyan nevezték át az Hagia Szophiát a törökök?",
"Melyik temlomra tekintettek tisztelettel a törökök?",
"Mi volt a törökök célja, mielőtt elfoglalták volna Konstantinápolyt?",
"Kik Atatürk világi követői?",
"Ki a leghíresebb most is élő muszlim ideológus?",
"Mikor született II. Mehmed?",
"Miért vannak Atatürknek most is követői?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: Amikor a 20. század első évtizedeiben, a Török Köztársaság születésének időszakában, a felvilágosult Mustafa Kemal Atatürk elrendelte a vallási iskolák (medreszék) bezárását és megtiltotta a nők fátyolviselését (ezzel együtt szavazati jogot is adva nekik), az Hagia Szophiáról kijelentette: „Az emberi civilizáció emlékműve kell hogy legyen”. Az 1930-as évekből származó török törvények megtiltják az épületben a nyilvános imádságot.
Ebben az időszakban erősödtek fel a konstantinápolyi ortodox egyház részéről azon követelések, hogy az új Török Köztársaság megszületésével az egyház első templomát újra felszentelhessék. A több mint 1700 éve konstantinápolyi székhelyű Görögkeleti Patriarchátus ez irányú erőfeszítéseit az épület múzeummá alakítása hiúsította meg.
|
[
"Ki záratta be a medreszéket?",
"Ki adott szavazati jogot a török nőknek?",
"Mit mondott Atatürk az Hagia Szophiáról?",
"Mikor tiltották be a nyilvános imádkozást az Hagia Szophiában?",
"Melyik egyház akarta felszentelni az Hagia Szophiát az 1930-as években?",
"Miért nem tudta felszentelni az Hagia Szophiát a Görögkeleti Patriarchátus az 1930-as években?",
"Mióta van a Görögkeleti Patriarchátus székhelye konstatninápolyban?",
"Mikor tiltották be Törökországban a nők fátyolviselését?",
"Melyik évszázadban jött létre a Török Köztársaság?",
"Mi az a Görögkeleti Patriarchátus?",
"2022-ben is tilos az Hagia Szophiában nyilvánosan imádkozni a török törvények szerint?",
"Kemal Atatürk vallásos volt?",
"Kemal Atatürk hány centi magas volt?"
] |
qgen: title: Hagia Szophia context: Atatürk lépése nem csak a keresztény világot, hanem az iszlám hívőket is megrázta. Amikor 1934-ben felszedték a szőnyegeket és a kegytárgyakat is eltávolították az épületből, tüntetések sorozata kezdődött. A hívők már akkor erőteljes hangon sérelmezték Isztambul, sőt, az egész iszlám világ egyik vezető mecsetjének megszüntetését. A vita időről időre fellángol és hol az egyik, hol a másik fél kap politikai támogatást. A radikális török hívők az 1990-es években, az akkor még isztambuli polgármester Recep Tayyip Erdoğan programjára támaszkodtak, aki vissza akarta állítani az épületben az iszlám imát.
2006 novemberében XVI. Benedek pápa látogatást tett Isztambulban, és megtekintette az Hagia Szophiát is. Sok török fundamentalista ezt úgy értelmezte, hogy a pápa ezzel a látogatással az Hagia Szophia keresztény újraszentelésére tett szimbolikus lépést. Mondanivalójukban utaltak XVI. Benedek egy korábbi beszédére, amelyben a bizánci császárt idézve, az Iszlámot erőszakos vallásnak nevezte.
|
[
"Mikor szedték fel a szőnyegeket az Hagia Szophiában?",
"Miért voltak Isztambulban tüntetések 1934-ben?",
"1990-ben milyen politikai szerepet töltött be Erdoğan?",
"Melyik pápa látogatott az Hagia Szophiába?",
"Mikor látogatta meg XVI. Benedek az Hagia Szophiát?",
"Erdoğan támogatja azt, hogy az Hagia Szophiában nyilvános iszlám ima legyen?",
"Mit nyilatkozott XVI. Benedek az iszlámról?",
"Hogyan értelmezték a pápa látogatását az Hagia Szophiában a török fundamentalisták?",
"Micsoda Erdoğan többi neve?",
"Ki volt a pápa 2006-ban?",
"Mikor lett pápa XVI. Benedek?",
"Melyik évben lett isztambuli polgármester Erdoğan?",
"2022-ben milyen feladatot tölt be Erdoğan?",
"1934-ben felfedték az Hagia Szophia mozaikjait?",
"Miért nem intézte el Erdoğan az 1990-es években, hogy az Hagia Szophia mecset legyen?"
] |
qgen: title: Hamburg context: Hamburg (németül: Freie und Hansestadt Hamburg (=Hamburg szabad és Hanza-város), alnémet nyelven Hamborg) Németország második legnagyobb városa, a szövetségi köztársaság egyik önálló városállama, a hamburgi városrégió központi települése, a Hamburgi főegyházmegye érseki székvárosa. Hamburg az Európai Unió legnagyobb olyan városa, amely nem egy tagállam fővárosa. A városnak mintegy 1,8 millió lakosa van, további 750 000 lakos él az agglomerációban. Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötővárosa, ezért Németországban a Világ Kapuja néven is ismerik.
|
[
"Mi Hamburg teljes neve németül?",
"Hamburg a hányadik legnagyobb város Németországban?",
"Hogy hívják Hamburgot alnémet nyelven?",
"Hányan élnek Hamburgban?",
"Hány fő él Hamburg agglomerációjában?",
"Melyik kikötővárosoknak nagyobb a forgalma Európában, mint Hamburgnak?",
"Hamburg Németország fővárosa?",
"Hol hívják Hamburgot a Világ Kapujának?",
"Melyik egyházmegyének az érseki székvárosa Hamburg?",
"Melyik város Németország legnagyobb városa?",
"Melyik tenger mellett található Hamburg?",
"Hol beszélik az alnémet nyelvet?",
"Ki a Hamburgi főegyházmegye érseke?",
"Melyik országban található Rotterdam?"
] |
qgen: title: Hamburg context: Hamburg Németország északi részén, az Elba folyam hatalmas tölcsértorkolatának kezdetén, a nyílt tengertől 110 kilométernyire délkeletre fekszik. A település óvárosi magja az Alster, a Bille és az Elba találkozásánál épült fel. Az Elba a város előtt két ágra (Norderelbe és Köhlbrand) bomlik. Az általuk közrefogott Wilhelmsburg-szigeten épült fel a hamburgi kikötő. A szigetet hidak és a folyóágak alatti alagutak kapcsolják a városhoz. A folyamtól északra és délre elterülő térszínek a geesthez tartoznak, így védettek a folyamon rendszeresen jelentkező vihardagályoktól. A folyam közvetlen közelében fekvő területek a marschok, amelyeket gátakkal és zsilipekkel próbálnak a vihardagályoktól és árvizektől megvédeni.
|
[
"Melyik folyó torkolatánál található Hamburg?",
"Milyen típusú az Elba torkolata?",
"Hamburg hány kilométerre van a tengertől?",
"Hogy hívják az Elba hamburgi ágait?",
"Milyen folyók találkoznak Hamburg óvárosánál?",
"Hogy hívják a Norderelbe és a Köhlbrand közt található szigetet?",
"Melyik szigeten van a hamburgi kikötő?",
"Hogyan lehet a Wilhelmsburg-szigetre jutni hajó nélkül?",
"Hogyan próbálják megvédeni Hamburgnak azon részeit, amelyek az Elba partján fekszenek?",
"Mitől próbálják megvédeni a hamburgi marschokat?",
"Mi az a geest?",
"Mikor kezdték el építeni a hamburgi óvárost?",
"Mikor építették a hamburgi kikötőt?",
"Hogyan kell elképzelni egy vihardagályt?",
"Vannak épületek a hamburgi marschokon?"
] |
qgen: title: Hamburg context: A reformáció elemi erővel alakította át a város életét. A reformáció különböző áramlatai törtek be Hamburgba, míg végül 1529-ben a város evangélikus lett. A spanyolok által Hollandiából elüldözött reformátusok 1567-ben Altonában telepedtek le. 1558-ban megnyílt az első börze (Németország első börzéje). 1600 körül érkeztek az első Spanyolországból és Portugáliából elűzött zsidók. A Hanza a vallási háborúk és az Atlanti-kereskedelem előtérbe kerülése miatt elveszítette jelentőségét. Hamburg évtizedeken át a skandináv nagyhatalmak és a német birodalmi politika mezsgyéjén próbálta meg elkerülni a nagyobb válságokat. A harmincéves háború alatt Hamburg gazdasága hanyatlott. 1619-ben alapították a Hamburgi Bankot, amely lehetővé tette, hogy betétesei egymás között készpénz nélkül üzleteljenek. 1767-ben megalakult az első vagyonbiztosító, a Hamburgi Tűzpénztár.
|
[
"Melyik évben lett Hamburg evangélikus?",
"Kik üldözték el Hollandiából a reformátusokat a 16. században?",
"Hol telepedtek le a holland reformátusok 1567-ben?",
"Mikor üldözték el a spanyolok Hollandiából a reformátusokat?",
"Mikor nyitották meg Németország első börzéjét?",
"Honnan származtak a zsidók, akik 1600 körül érkeztek Hamburgba?",
"Miért veszített fontosságából a Hanza a 17. században?",
"Mióta létezik a Hamburgi Bank?",
"Hogy hívták Hamburg első vagyonbiztosítóját?",
"Mikor alapították a Hamburgi Tűzpénztárat?",
"A harmincéves háború fellendítette Hamburg kereskedelmét?",
"Ki alapította a Hamburgi Tűzpénztárat?",
"Miért HamburgiTűzpénztár volt a város első vagyonbiztosítójának a neve?",
"A Hamburgi Bank most is létezik?",
"Miért alapították a Hamburgi Bankot?",
"Miért űzték ki a zsidókat az Ibériai-félszigetről 1600 környékén?",
"Mikor volt a harmincéves háború?",
"Mikor volt a reformáció?",
"Mi az a reformáció?"
] |
qgen: title: Hamburg context: Hamburg 1945-ben romokban hevert. A bombázások során csaknem teljesen megsemmisült a városi infrastruktúra. A brit megszállási zónába került Hanza-várost az 1946. május 15-én tartott népszavazáson elfogadott új alkotmány alapján önálló városállammá szervezték, majd október 13-án megtartották az első szabad választásokat, amelyet a szociáldemokraták nyertek meg. 1949-ben Hamburg az újonnan megalakított NSZK önálló tartománya (és legnépesebb városa) lett. Az 50-es évek német gazdasági csodája újjáélesztette a város iparát és kereskedelmi kikötőjét. Ezekben az években Hamburg vált Németország külkereskedelmének első számú központjává. A kereskedelem mellett a város lett a német média egyik fellegvára. A lerombolt belváros helyét modern épületek foglalták el, ekkor készültek el a város látképét a mai napig meghatározó toronyházak. 1962-ben a hatalmas károkat okozó hamburgi szökőár 300 ember halálát okozta.
|
[
"Hamburgot érte bombázás a második világháborúban?",
"Kik szállták meg Hamburgot a második világháborúban?",
"A második világháborút követően mikor tartottak népszavazást arról, hogy Hamburg önálló városállam legyen-e?",
"Kik nyertek a második világháborút követő első választáson Hamburgban?",
"Mikor tartották az első választást Hamburgban a második világháborút követően?",
"1949-ben melyik volt az NSZK legnagyobb népességű városa?",
"Mikor lett Hamburg az NSZK tartománya?",
"Mi volt az 50-es évek német gazdasági csodája?",
"Milyen szerepet kapott Hamburg az 50-es években?",
"Mikor építették a hamburgi toronyházakat?",
"Melyik évben volt Hamburgban szökőár?",
"Hányan haltak meg az 1962-es hamburgi szökőár következtében?",
"Hamburg az NDK-hoz tartozott?",
"Hány hamburgi vesztette az életét a második világháborúban?",
"Miért hívják hamburgernek a hamburgert?",
"Milyen német televíziónak és újságnak van a központja Hamburgban?",
"Mi okozta az 1962-es hamburgi szökőárat?",
"Gyakoriak Hamburgban a szökőárak?"
] |
qgen: title: Hamburg context: A hetvenes években a kikötő környékén indultak nagyszabású beruházások. Ekkor épült a Köhlbrandbrücke és az Új Elba-alagút. A kikötő a 80-as években átalakult. Az Elba szigeteit nagy területű konténerterminálok foglalták el, amelyeknek a terjeszkedése a mai napig tart. Ezzel egy időben a belváros peremén épült vámraktárakat egyre kevesebbet látogatták a kereskedelmi hajók. A városrész felélesztésére a szenátus HafenCity néven reorganizációs projektet indított útjára. A hidegháború befejeződése a kikötő újabb növekedéséhez vezetett, mivel Hamburgon keresztül bonyolódik a tengerpart nélküli közép-európai országok tengeren túli kereskedelmének jelentős része.
|
[
"Mikor épült a Köhlbrandbrücke?",
"Hol vannak a hamburgi kikötő konténertermináljai?",
"Mikor jöttek létre a konténerterminálok a hamburgi kikötőben?",
"Miért kezdett el növekedni a Hamburgi kikötő, amióta vége a hidegháborúnak?",
"Hamburg melyik részének fejlesztésére jött létre a HafenCity?",
"Befejeződött már a konténerterminálok telepítése a hamburgi kikötőben?",
"Mikor jött létre a HafenCity projekt?",
"Miről híres a Köhlbrandbrücke?",
"Hogyan jutnak a magyar hajók Hamburgba?"
] |
qgen: title: Hamburg context: Hamburg a németországi muzulmán közösség központja. Menekültként, vendégmunkásként és diákként számos országból érkeztek muzulmánok a városba. A muszlim közösség etnikailag igen tagolt, a különböző országokból érkezők vallásuk gyakorlása közben is elkülönülnek egymástól. A városban összesen 26 mecset működik, melyek közül a legidősebb a törökök által alapított Ali Imám-mecset. A muszlimok 1999-ben alapították meg a Hamburgi Iszlám Közösségek Tanácsát, hogy az segítse a muzulmánok többségi társadalomba történő integrációját és a muzulmán vallással szembeni bizalmatlanság eloszlatását. Jelen vannak ugyanakkor a városban a radikális iszlámot követők is; 2001-ben Hamburgból indult útjára a New York-i repülőgépes támadásokat kivitelező csoport vezetője, Mohamed Atta is.
|
[
"Hány mecset van Hamburgban?",
"Kik alapították az Ali Imám-mecsetet?",
"Mikor született a Hamburgi Iszlám Közösségek Tanácsa?",
"Mi a Hamburgi Iszlám Közösségek Tanácsának célja?",
"Ki vezette a New York-i terrortámadásokat kivitelező csapatot?",
"Melyik évben történtek a New York-i repülőgépes terrortámadások?",
"Hogy hívják Hamburg legidősebb mecsetét?",
"Kik alapították a Hamburgi Iszlám Közösségek Tanácsát?",
"A hamburgi muszlim közösség homogén?",
"Hány muszlim él Hamburgban?",
"Mekkora a radikális iszlámot követők aránya Hamburgban?",
"Mohamed Atta él még?",
"Miért él annyi muszlim Hamburgban?",
"Ki a Hamburgi Iszlám Közösségek Tanácsának vezetője?",
"A Hamburgba érkező muzulmánok közt van olyan, aki tanuló?"
] |
qgen: title: Hamburg context: Hagyományosan erős a városban a repülőgépgyártás és -javítás. Németország repülőgép-ipari dolgozóinak majdnem fele, mintegy 14 000 fő dolgozik Hamburg repülőgépgyáraiban és javítóüzemeiben. Ebből 10 000 főt foglalkoztat az Airbus, amely itt gyártja világ legnagyobb utasszállító gépének, az A380-asnak a főalkatrészeit, amelyeket a kikötőből hajón juttatnak el a franciaországi összeszerelés helyére. A városi repülőtéren működik a Lufthansa technikai szolgáltató központja, ahol a repülőgépek felkészítését, javítását és az ún. VIP-repülők átalakítását végzik.
Az autógyárak közül a Daimler 3000 fős üzeme a Mercedesek alkatrészeit gyártja az altenwerderi konténerterminál közelében.
|
[
"Hányan foglalkoznak repülőgépgyártással vagy -javítással Hamburgban?",
"Hányan dolgoznak az Airbusnál Hamburgban?",
"Melyik a világ legnagyobb utasszállító repülője?",
"Hol szerelik össze az A380-asokat?",
"Körülbelül hány ember dolgozik a repülőgép-iparban Németországban?",
"Hogyan viszik Hamburgból Franciaországba az A380-asok alkatrészeit?",
"Hol van a Lufthansa technikai szolgáltató központja?",
"Mit csinálnak a Lufthansa technikai szolgáltató központjában?",
"Mik azok a VIP-repülők?",
"Hányan dolgoznak a hamburgi Daimlernél?",
"Melyik autómárka alkatrészeit gyártja a Daimler Hamburgban?",
"Hol van az Airbus székhelye?",
"Miről kapta a nevét Altenwerder?",
"Hamburgban gyártanak repülőgépeket?",
"Melyik légitársaság haszbál A380-asokat?",
"Ki alapította a Lufthansát?"
] |
qgen: title: Hamburg context: Moin! – így üdvözlik egymást Hamburg és környékének lakói reggelente és kora délelőtt. A Moin szó a fríz nyelvből került át a németbe. Eredeti jelentése „szép dolog”, tehát az egymást így üdvözlők szép napot kívánnak egymásnak. A Moin! köszönést Moin, Moin! válasszal illik viszonozni.
Teljesen hamburgi eredetű egy másik városi köszöntés. Az üdvözlés Johann Wilhelm Bentz vízhordótól származik, akit Hummel, Hummel! felkiáltással üdvözöltek a 18. században a városlakók. (A Hummel német szó dongót jelent; ez volt a vízhordó gúnyneve.) A köszöntésre Mors, mors!-szal válaszoló Bentz a városnak oly' jellegzetes alakja volt, hogy köszönése halála után is megmaradt a városban, és a közbeszéd része napjainkig.
A hamburgi viccek szereplői a dokkmunkások Hein és Fiete, akik a viccfaragók történetei szerint nem tartoznak a Hanza-város legintelligensebb lakói közé. Heinről és Fietéről nevezték el a hamburgi melegek társadalmi szervezetét is. A városban keringő naiv és abszurd viccek főszereplője a 6-8 éves Kicsi Erna. Kitalálója Erna Nilsen, aki hamburgi kabarékban lépett fel a kislány történeteivel. Kicsi Erna azonban önálló életre kelt és a viccköltészet népszerűségnek örvendő figurájává vált.
|
[
"Mi a Moin szó eredete?",
"Mit jelent fríz nyelven az, hogy Moin?",
"Mit kell mondani, ha valaki azt mondja nekünk, hogy Moin!?",
"Mikor használatos a Moin! köszönés Hamburgban?",
"Mi volt Johann Wilhelm Bentz foglalkozása?",
"Mit jelent az, hogy Hummel németül?",
"Mit kell válaszolni a Hummel, Hummel! köszönésre Hamburgban?",
"Mi a viccbéli Hein és Fiete foglalkozása?",
"Kik a hamburgi viccek buta főszereplői?",
"Ki a hamburgi viccek Mórickája?",
"Kicsi Erna hány éves?",
"Milyen gyakran használják a Moin! köszönést Hamburgban?",
"Miért hívták Hummelnek Johann Wilhelm Bentzet?",
"Ki alkotta meg Kicsi Erna karakterét?",
"Mikor halt meg Johann Wilhelm Bentz?",
"Mikor élt Erna Nilsen?",
"Mióta használják a Mors! köszönést Hamburgban?",
"Mikor alapították a hamburgi melegek társadalmi szervezetét?"
] |
qgen: title: Harisnya context: A harisnya egy ruhadarab, amelynek célja a lábfej és a termék kivitelétől függő magasságig a lábszár öltöztetése és védelme. Ennek megfelelően esztétikai és funkcionális szerepe van, és kivitelét egyrészt a mindenkori divat, másrészt a betöltendő védelmi illetve egészségügyi szerep határozza meg. Sokféleségét még annak is köszönheti, hogy megjelenése, viselési kényelme, tartóssága függ az előállítás módjától is.
A harisnya rövidebb szárú változata a zokni (eredetileg a német Socke szó átvétele).
A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározásai szerint:
harisnya: a lábra simuló, térden felül érő kötött páros ruhadarab;
térdharisnya: a térd aljáig érő harisnya;
harisnyanadrág: nadrág és harisnya kombinációjából álló ruhadarab;
zokni: térden alul, bokán felül érő rövid harisnya;
bokazokni: a bokánál nem sokkal feljebb érő zokni;
titokzokni: a cipőből ki sem látszó, vékony zokni.
Megemlítendő még a lábtyű is, amely a kesztyűhöz hasonló ötujjas harisnya vagy zokni.
|
[
"Mire szolgál a harisnya?",
"=1. Mire való a harisnya?",
"Meddig ér a térdharisnya?",
"Hány ujja van a lábtyűnek?",
"Mit nevezünk zokninak?",
"Honnan ered a zokni szó?",
"Kilátszik-e a cipőből a titokzokni?",
"Milyen egészségügyi szerepe van a harisnyának?",
"Milyen módokon készülhet harisnya?",
"A térdzokni ugyanaz, mint a térdharisnya?"
] |
qgen: title: Harisnya context: A „harisnya” a magyar köznapi szóhasználatban ma gyakorlatilag a női finomharisnyát jelenti, azaz azt a harisnyatípust, amely nagyon vékony, ma már kizárólag szintetikus filamentfonalból (általában poliamidból, azaz nylonból, esetleg rugalmas elasztánfonal hozzáadásával) készül. A textilipari szaknyelvben azonban a „harisnya” általánosabb fogalom, a „harisnyagyártás”, „harisnyakötőgép”, „harisnyaipar” stb. magában foglalja a harisnyák, zoknik, sőt a harisnyanadrágok előállítását, illetve az ezekhez szükséges gépeket és eljárásokat egyaránt. A különböző harisnyák és zoknik a kötőipar legfontosabb, legnagyobb mennyiségben előállított termékei közé tartoznak.
|
[
"A köznapi szóhasználatban mit nevezünk harisnyának?",
"Léteznek férfi harisnyák is?",
"Miből állítják elő a női finomharisnyákat?",
"Mi a poliamid másik neve?",
"Mely iparág gyárja a harisnyákat?",
"Létezik külön a harisnyanadrágok előállítására szolgáló kötőgép?"
] |
qgen: title: Harisnya context: Nyilvánvaló, hogy az emberek már az ősidőkben is védték a lábukat. Az egyiptomi ásatások során előkerült egy i. sz. 2. századból származó zokni és egy, az 5 – 6. századból származó kopt zokni; mindkettő gyapjúból készült és jellegzetességük, hogy a lábujjaknál kettéválnak, hogy lehetővé tegyék a saruszíj beillesztését. A sumerek a lábszárukat és lábfejüket bőrtalppal összedolgozott textilkelmével borították. Az ókori rómaiak és görögök gyapjúból vagy pamutból készült szalagokat tekertek a lábszárukra (tibiales), amit bőrszalaggal rögzítettek. A lábszárat és a lábfejet egyaránt fedő ruhadarab későbbi eredetű. Egy milánói templom 5. századból származó mozaikján már látható ilyen viselet, amit azonban akkoriban csak magas rangú egyházi személyiségek hordtak. A középkorban az előkelőségek a lábukon lenvászonból, később selyemdamasztból, brokátból való, szabással és varrással készült ruhadarabot hordtak. A 12.–13. században Közép-Európában férfiharisnyaként a comb felett az alsónadrág szerepét betöltő kelmetekercshez (berche) rögzítve viselték, 1500 táján ebből alakult ki az a ruhadarab, amit a harisnyanadrág ősének tekinthetünk.
|
[
"Kopott-e a az egyiptomi ásatásokon talált kopt zokni?",
"Milyen anyagból készültek az egyiptomi ásatások során előkerült zoknik?",
"Mi jellemző az egyiptomi ásatások során előkerült zoknikra?",
"Miért válnak két részre az egyiptomi ásatások során előkerült zoknik?",
"Mivel védték a lábukat a sumerek?",
"Mivel védték a lábfejüket az órkori görögök?",
"Mit tettek a lábszárukra az ókori rómaiak?",
"Mi tartotta a helyén a rómaiak tibialesét?",
"Kik viseltek először a lábszárat és a lábfejet egyaránt fedő ruhadarabot?",
"Milyen anyagból varrták a középkori lábravalót?",
"Hogyan erősítették a bőrtalpra a kelmét a sumerek?",
"Milyen harisnyát hordtak a középkorban a parasztok?"
] |
qgen: title: Harisnya context: A mai értelemben vett harisnya története a középkorban kezdődik. A nemesek a 14. században kezdtek harisnyát hordani, ez akkor selyemből készült. Ekkor említik először a női harisnyát is, ami azonban abban az időben még a férfiszemek elől rejtegetett ruhadarab volt, amit nem tehettek ki közszemlére. A férfiak harisnyái azonban a reneszánsz idején már a gazdagság jelképeivé váltak, amiket pamutból, gyapjúból, selyemből, angórából készítettek és változatos színekben viseltek, sokszor hímzéssel is díszítettek. A kötés – amit akkor még kézzel végeztek – igen alkalmasnak bizonyult ezeknek a harisnyáknak a készítésére, minthogy a kötött kelme rugalmas szerkezeténél fogva nagyon jól illeszkedhet a lábfej és a lábszár formájára.
|
[
"Milyen anyagból volt a középkori nemesek harisnyája?",
"Hordtak-e a nők harisnyát a 14. században?",
"Hogyan rejtegették a nők a harisnyájukat a 14. században?",
"Mit jelképeztek a férfi harisnyák a reneszánsz idején?",
"Milyen színű harisnyákat hordtak a férfiak a reneszánsz idején?",
"Milyen színű harisnyákat hordtak a nők a reneszánsz idején?",
"Milyen eljárással készültek a harisnyák a reneszánsz korban?",
"Milyen a szerkezete a kötött kelmének?",
"Miért előnyös, hogy a kötött kelme rugalmas?",
"Kik hímezték a férfiak harisnyáit a reneszánsz idején?"
] |
qgen: title: Harisnya context: A kézi kötéssel, egy darabból készült termék, amit már a mai értelemben is harisnyának lehet nevezni, a 16. században jelent meg Európában. A feljegyzések szerint 1519-ben az angliai Nottinghamben már készítettek kötött harisnyát. VIII. Henrik angol király 1539 körül Velencében vagy Milánóban kötött selyemharisnyát kapott ajándékba. Londonban 1564-ben jelent meg az első harisnyakötő mester. A termékeket férfiak készítették. Az ezzel foglalkozó céhekbe tömörült mestereknek szigorú szakmai szabályok szerint kellett dolgozniuk. A megkötött terméket kallózták, bolyhozták, majd simára nyírták. A kikészítés módja vidékenként is különbözött. Volt például a 17. században olyan svájci szokás, hogy a harisnyát krétával dörzsölték be, hogy még fehérebb legyen. Az osztrák harisnyakötők pedig dörzsöléssel ezüstösen csillogóvá tették a harisnyát azért, hogy fényét emeljék, még kréta- és szénporral is telítették. A 16–18. században a felsőbb körökben általában fehér, díszes selyemharisnyák voltak divatban, egyébként pedig gyapjúharisnyát hordtak az emberek.
|
[
"Hogyan készítették a mai értelemben is harisnyának számító első termékeket?",
"Mikor jelent meg a mai értelemben is harisnyának nevezhető ruhadarab Európában?",
"Ki ajándékozott harisnyát VIII. Henriknek?",
"Miből készült az a harisnya, amelyet VIII. Henrik kapott ajándékba?",
"Milyen anyaggal dolgozott az első londoni harisnyakötő mester?",
"Férfiak vagy nők kötötték a harisnyákat a 16. században?",
"Milyen szervezetbe tömörültek a harisnyakötők?",
"Milyen munkafolymatokat végeztek a harisnyakötők a harisnyán a kötés után?",
"Mit csináltak a harisnyával, amikor kallózták?",
"Hol volt szokás krétával bedörzsölni a harisnyát?",
"Mit csináltak az osztrák harisnyakötők, hogy fényesebbek legyenek a harisnyáik?",
"Mi célból használtak szénport az osztrák harisnyakötők?"
] |
qgen: title: Harisnya context: 1589-ben találta fel William Lee a kötőgépet, amivel a korábban csak kézzel kötött harisnyák készítésének gépesítése volt a célja. Gépével hatszor olyan gyorsan készült el a harisnya, mint kézi kötéssel. Minthogy találmányát Angliában nem tudta hivatalosan elismertetni és a kézzel dolgozó harisnyakötők is ellenségesen fogadták, Franciaországba települt át és 1612-ben ott alapított harisnyakészítő üzemet. Halála után gépeit Lee testvére visszaszállította Angliába és miután szerkezetileg is tökéletesítette őket, neki már sikerült harisnyaüzemet létrehoznia.
Angliában nagy ütemben bővült a gépi harisnyagyártás és a londoni harisnyaipari munkások a 17. században már megalapították szakszervezetüket is. 1657-ben Cromwell privilégiumot adott a londoni harisnyakötőknek. Az 1660-as években megkezdődött a gépek számának rohamos emelkedése: míg 1660-ban még csak 1000 db körül volt, számuk 1730-ra mintegy 8000-re, 1800-ra 20 ezerre, 1850-re pedig már 45 ezerre nőtt. 1866-ban 150 ezerre becsülték azoknak a számát, akik a harisnyaiparban dolgoztak Angliában. Ezek a gépek még mind emberi erővel – kézzel és lábbal – működtetett szerkezetek voltak, tulajdonképpen „kötőszéknek” lehet nevezni őket.
|
[
"Mikor született meg az első harisnyakötőgép?",
"Ki gépesítette a korábban kézzel kötött harisnyák készítését?",
"Milyen gyorsan dolgozott William Lee harisnyakötőgépe?",
"Miért települt át Franciaországba a harisnyakötőgép feltalálója?",
"Mikor jött létre a harisnyaipari munkások szakszervezete Londonban?",
"Milyen előjogokat élveztek a londoni harisnyakötők?",
"Hogyan működtek az első harisnyakötőgépek?",
"Miért mondhatjuk inkább \"kötőszéknek\" az első harisnyakötőgépeket?",
"1800 körül nagyjából hányan dolgoztak az angol harisnyaiparban?",
"William Lee volt az első, aki harisnyaüzemet nyitott Franciaországban?"
] |
qgen: title: Harisnya context: Skóciában az 1680-as években jelent meg a Lee-féle kötőgép.
Angliából tilos volt harisnyát exportálni Franciaországba, ezért Colbert kezdeményezésére, William Lee gépének mintájára, Franciaország saját maga rendezkedett be ilyen gépek készítésére. Ebben nagy segítségükre volt Jean-Claude Hindret Angliából kicsempészett precíz rajza a Lee-féle gépről, amely a berendezés első, 1656-ból fennmaradt ábrázolása. Hindret ezért privilégiumot kapott arra, hogy Párizsban és más városokban kötő céheket alapítson. 1666-ban Hindret már egy hatalmas épületet építtetett gyárának, ahol 200 kötőgépen gyártottak selyemharisnyákat. Hindret a gyárépületben egy szakiskolát is létrehozott. A harisnyagyártás ezután gyorsan elterjedt az országban. Eleinte megpróbálták csak néhány városra korlátozni a gyártás megtelepítését, de 1762-re már mindenütt megengedték ezzel foglalkozó céhek alapítását, akik selyemből, pamutból és gyapjúból készítették termékeiket. A franciaországi harisnyagyártás jelentőségét mutatja, hogy még a 18. század 70-es éveiben megjelent Nagy Francia Enciklopédia is részletesen ismerteti a Lee-féle kötőgép szerkezetét, működését.
|
[
"Miért nem engedték az angol harisnyákat Franciaországba exportálni?",
"Mit csempészett Jean-Claude Hindret Angliából?",
"Mikori a Lee-féle kötőgép legrégebbi ábrázolása?",
"Mire kapott előjogokat Hindret?",
"Hány kötőcéhet alapított Hindret?",
"Mi volt a neve Hindret gyárának, ahol 200 gépen készültek a selyemharisnyák?",
"Mit létesített még a harisnyagyár épületében Hindret?",
"Milyen alapanyagból dolgoztak a francia harisnyakötő céhek?"
] |
qgen: title: Harisnya context: Németországba a 17. század elején, a hugenották betelepedésével jutott el a harisnyagyártás. Berlinben 1690-ben telepedett le először egy harisnyakészítő család, 1716-ban pedig Weimarban egy nagy hugenotta kolónia létesített harisnyagyártó üzemet. 1724-ben ez az üzem már 316 géppel dolgozott. Hasonlóképpen fejlődött a harisnyaipar Apoldában, Württenbergben, Szászországban is. A 19. században alakult ki a ma is híres német kötőgépgyártó ipar.
Oroszországban a 18. század elején már lehetett kötőgép, sőt tűkészítés is, mert I. Péter 1718-ban rendeletet adott ki, amely megtiltotta a tűk külföldről történő behozatalát. Szentpétervárott 1758-ban alapították az első harisnyagyárat, itt saját maguk állították elő a gépekhez szükséges horgastűket is.
|
[
"Kik vitték Németországba a harisnyagyártást?",
"Honnan települtek Németországba a hugenották?",
"Mikor települt Berlinbe az első harisnyakészítő család?",
"Milyen tűket használtak a szentpétervári harisnyakötő gépekhez?",
"Mikor létesült az első harisnyagyár Szentpétervárott?",
"Milyen rendeletet hozott I. Péter a tűkkel kapcsolatban?"
] |
qgen: title: Harisnya context: Magyarországon 1881-től kezdődően sorra hozták meg azokat az iparpártoló törvényeket, amelyek különböző kedvezményeket biztosítottak az új vállalkozásoknak. Az 1899-ben meghozott harmadik iparpártoló törvény épp a textilipar fejlesztését tűzte ki fő célul. (Ez az iparág annyira fejletlen volt hazánkban, hogy 1900-ban a fogyasztásnak csak 14,4%-át termelte.) Ennek hatására a 20. század első évtizedében 198 textilgyár alakult.
1894-ben Gyulán már működött egy kis harisnyakötő üzem 36 fővel. 1900-ban itt egy második gyár is létesült (Első Gyulai Kötött és Szövött Iparáru-Gyár Rt.), 70 munkással és 60 géppel, harisnyák készítésére. A gyulai gyár 1907-ben Temesvárott leányvállalatot alapított és a következő évben 150 harisnyakötőgéppel ez a gyár is megkezdte a termelését. A cég két gyárában ekkor több mint 800 ember dolgozott és ezzel a Monarchia legnagyobb harisnyagyárává nőtte ki magát.
|
[
"Miről szóltak a magyar iparpártoló törvények?",
"Melyik magyar törvény foglalkozott a textilipar fejlesztésével?",
"Mi jellemezte a magyar textilipart 1900-ban?",
"Hogyan fejlődött a magyar textilipar a 20. század elején?",
"Melyik volt a Monarchia legnagyobb harisnyagyára?",
"Hol voltak gyárai az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparáru-Gyár Rt.-nek?",
"Mikor indult a termelés a temesvári harisnyagyárban?",
"Hányan dolgoztak a Monarchia legnagyobb harisnyagyáránál?",
"Ki alapította az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparáru-Gyár Rt.-t?"
] |
qgen: title: Harisnya context: Békéscsabán 1902 őszén Schwarcz Ábrahám, a gyulai szövőgyár volt műszaki vezetője alapított harisnyagyárat. Az alapításkor vállalta, hogy üzeme az első évben 30-40, a következő évben 60-80 munkásnőnek biztosít állandó munkát, de alighogy elkezdődött a termelés, a gyárban munkahiány mutatkozott. A megrendelések elmaradása miatt csökkent a munkásnők keresete, akik emiatt sztrájkolni kényszerültek. Az a külföldi gyáros, aki a gépeket biztosította, váratlanul kilépett az üzletből. Egyévi működés után a harisnyagyár megszűnt, a gyárat elárverezték. Az üzem 44 kötőgépéből a Deutsch testvérek békéscsabai cége is vásárolt, majd a Gyulai Kötött- és Szövöttáru Rt.-vel közös fiókgyárat létesítettek és harisnyagyártásra rendezkedtek be. A kezdeti nehézségek után a belföldi piacon elismertek voltak az Excelsior márkájú, pamutból és selyemből készült férfi-, női és gyermekharisnyák. Az államosítás után az üzem a Textilfeldolgozó Ktsz kötő részlegeként működött a megszűnéséig.
|
[
"Mikor szűnt meg a Textilfeldolgozó Ktsz kötő részlege?",
"Ki létesített harisnyagyárat Békéscsabán?",
"Miért kezdtek sztrájkba a békéscsabai harisnyagyár munkásai?",
"Miért volt munkahiány a békéscsabai harisnyagyárban?",
"Miért nem érkezett elég megrendelés a békéscsabai harisnyagyárba?",
"Meddig működött a békéscsabai harisnyagyár?",
"Mivel foglalkoztak a Deutsch testvérek a harisnyagyártást megelőzően?",
"Hol készültek az Excelsior harisnyák?",
"Milyen anyagból kötötték az Excelsior harisnyákat?",
"Gyártottak-e gyermekharisnyát Békéscsabán?"
] |
qgen: title: Harisnya context: Budapesten is számos harisnyagyártó üzem működött, közöttük különösen jó neve volt az 1920-ban létesített Viktória és az 1924-ben alapított Guttmann és Fekete (GFB) harisnyagyárnak. Ezeket a vállalatokat az 1949. évi államosítások után részben megszüntették, részben az 1951-ben alapított Budapesti Harisnyagyárban vonták össze, amelyhez a vidéki harisnyagyárak zömét is hozzácsatolták (például a gyulai gyárat is). Bár az így hatalmasra duzzadt Budapesti Harisnyagyár korábbi formájában ma már nem létezik, részben egyes részegységei kiválásával és újbóli önállósodásával, részben gépparkjának kisvállalkozásokhoz történt „szétszóródásával” ma nagyon sok kis- és közepes méretű vállalkozás működik az országban, amelyek a harisnyák, de főleg a zoknik legkülönbözőbb fajtáit gyártják, köztük a legkorszerűbb típusokat is. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint ezekben ma évente mintegy 8 millió pár harisnyát, zoknit és harisnyanadrágot állítanak elő. A hazai szükséglet igen jelentős része importból származik.
|
[
"Hol működött a Viktória harisnyagyár?",
"Mikor alapították a Guttmann és Fekete harisnyagyárat?",
"Melyik gyárhoz került a vidéki harisnyagyárak nagy része 1951-ben?",
"Melyik városrészben működött a Budapesti Harisnyagyár?",
"Működik-e még a Budapesti Harisnyagyár?",
"Hány cég gyárt zoknit ma Magyarországon?",
"Melyek a legkorszerűbb zoknitípusok?",
"Hány pár harisnya, zokni és harisnyanadrág készül ma hazánkban?",
"Fedezi-e a hazai szükségletet az évi 8 millió pár itthon gyártott harisnya?",
"Honnan importál Magyarország harisnyát?",
"Hány pár zokni és harisnya fogy évente Magyarországon?"
] |
qgen: title: Harisnya context: A harisnyákat és zoknikat régebben síkban kiterítve, síkhurkológépen (cotton-gépen) készítették, ma már azonban szinte kizárólag körkötőgépeket használnak erre a célra, amelyeken cső alakban készülnek el. A gyártásmenet részleteit lásd a Harisnyagyártás szócikkben.
A gyártás fő műveletei a következők:
kötés,
síkban kiterítve készült terméknél: hosszanti összevarrás,
körkötött terméknél: orrlezárás,
ha nyers fonalból készül a termék: színezés, majd szárítás; ha színes fonalból készül, akkor ez természetszerűleg elmarad,
formázás,
minőség-ellenőrzés, párosítás,
csomagolás.
|
[
"Milyen alakban gyártják a zoknit a körkötőgépek?",
"Milyen gépeket használnak ma a zoknigyártásban?",
"Milyen művelet elvégzésére van szükség a síkhurkológépen készülő zoknik esetén?",
"Alkalmaznak-e hosszanti összevarrást a körkötött termékeknél?",
"Hogyan formázzák a zoknikat?",
"Milyen műveletek maradnak el, ha színes fonalból készül a harisnya?",
"Hogyan zárják le a zoknik orrát?"
] |
qgen: title: Harisnya context: A női finomharisnyákat manapság már kizárólag poliamid filamentfonalból (nylon) készítik. (A filamentfonal a hernyóselyemhez hasonlóan gyakorlatilag végtelen hosszúságú – tehát nem rövid szálakból font – fonal.) Annak érdekében, hogy a harisnya minél rugalmasabb legyen, az alapfonal mellé kiegészítésképpen gyakran gumirugalmas szintetikus (poliuretán alapanyagú) fonal, ún. elasztánfonalat is bekötnek. Egy másik szokásos eljárásnál a rugalmasságot speciális eljárással (amit terjedelmesítésnek vagy texturálásnak neveznek) hullámossá, kuszálttá tett poliamidfonal (ún. kreppnylon) használatával érik el. Különösen exkluzív célra fényes fonalból készítik a harisnyát, amely a lábon nagyon mutatósan csillog. Az „üvegnylon” harisnya rendkívül vékony, fényes, áttetsző poliamidfonalból, sarok- és orrerősítés nélkül készül, amely alatt a körömlakk is jól látható.
|
[
"Mi a különbség a harisnya és a finomharisnya között?",
"Mi az alapanyaga a női finomharisnyáknak?",
"Igaz, hogy a poliamid filamentfonalat nevezik nylonnak?",
"Milyen tulajdonsága van a filamentfonalnak?",
"A hernyőselyem hernyóból készül?",
"Miben hasonlít a filamentfonal a hernyóselyemhez?",
"Mit tesznek azért, hogy a harisnya rugalmasabb legyen?",
"Mi az alapanyaga az elasztánfonalnak?",
"Mi a kreppnylon?",
"Hogy nevezik az eljárást, amivel a kreppnylon készül?",
"Milyen tulajdonságai vannak az \"üvegnylon\" harisnyának?",
"Látszik-e a körömlakkja annak, aki üvegnylon harisnyát visel?",
"Tartós-e az üvegnylon harisnya?",
"Milyen fonalból gyártják az exkluzív, mutatósan csillogó harisnyákat?"
] |
qgen: title: Harisnya context: A női finomharisnyákat alkotó poliamidfonalak finomságát – amit a csomagoláson általában feltüntetnek – „den” vagy „dtex” jelöli. Minél kisebb ez a szám, annál vékonyabb fonalból készült a termék. A „den” mellett álló szám azt jelenti, hogy az adott fonalból 9000 méter hosszú szakasz hány gramm tömegű. A „dtex” esetében ugyanez 10 000 méterre vonatkozik. A legfinomabb harisnyafonal ez idő szerint 9 dtex (8 den) finomságú, ami mintegy 0,02‑0,03 mm fonalátmérőnek felel meg. Szokásos még a 22 dtex (20 den) vagy a 44 dtex (40 den) finomságú fonal használata is ezeknél a termékeknél. A vastagabb fonalból készült harisnya erősebb, tartósabb, de kevésbé „exkluzív”.
|
[
"Ha vékonyabb a harisnyát alkotó fonal, akkor finomabb a harisnya?",
"A 20 vagy a 40 denes harisnya készül vékonyabb fonalból?",
"Milyen előnyei vannak a vastagabb fonalból készülő harisnyának?",
"A vékony vagy a vastag fonalból készült harisnya számít exkluzívabbnak?",
"Pontosan ugyanazt jelenti a den és a dtex mértékegység?",
"Mit mutat meg a \"dtex\" mértékegység?",
"Hány denes a legfinomabb harisnya?",
"Milyen átmérőjű fonalból készül a 8 denes harisnya?",
"Hány denes a 22 dtexes harisnya?",
"Hány denes a legvastagabb harisnyafonal?",
"Hány dtexes a 60 denes harisnya?",
"Hány dtexes a 40 denes harisnya?"
] |
qgen: title: Harisnya context: A zoknikat leggyakrabban pamut-, gyapjú vagy poliakrilnitril-fonalból gyártják. A gyártáshoz nagyon gyakran használnak színes fonalakat különböző mintahatások elérésére. A cipő illetve a lábujjköröm koptató hatásának legjobban kitett helyeken, a saroknál és az orrhegynél erősítő fonalat is bekötnek, ez általában poliamid filamentfonal. (A sokszor viselt zoknikon az alapfonal – főleg a sarkán – előbb-utóbb kikopik, de a viszonylag nagyon erős és kopásálló poliamid „háló” megmarad. Lyuk nem keletkezik ugyan, de esztétikailag ez a zokni már elhasználódottnak minősíthető.)
Pamut- és gyapjúzoknik esetében számolni kell azzal, hogy a mosásban többé-kevésbé zsugorodnak („összemennek”). A szintetikus fonalakból (például nylonból) készült termékeknél ez nem fordul elő, mert a formázás során olyan hőkezelést kapnak, ami rögzíti a méreteiket.
|
[
"Mi kopik el előbb a sokszor használt zoknikon: az alapfonal vagy a poliamid?",
"Miért nem lyukad ki a sokszor viselt zokni?",
"Természetes anyag a poliakrilnitril?",
"Miből készül a zokni?",
"Miért használnak színes fonalakat a zokniknál?",
"Mi koptatja a zoknit?",
"Hol alkalmaznak erősítő fonalat a zoknikban?",
"Mi történik a zokni formázásakor?",
"Hány fokon hőkezelik a zoknikat?",
"Mely zoknik hajlamosak a mosásban összemenni?",
"Miért nem zsugorodnak mosáskor a nylonzoknik?",
"A pamut- vagy a gyapjúzokni zsugorodik jobban mosás hatására?",
"Milyen eszközzel formázzák a zoknikat?"
] |
qgen: title: Harisnya context: A fonal nyersanyagát a címkén gyakran ‑ bár szabálytalanul ‑ rövidítés formájában tüntetik fel. Szabályosan a teljes elnevezéseket (magyaros írásmódban) kell(ene) használni, de a gyártók és forgalmazók ezt sajnos nem mindig tartják be. A textilipari nyersanyagok elnevezésére és nevük rövidítésére nemzetközileg elfogadott betűkombinációkat használnak. A harisnyák és zoknik esetében a leggyakoribb rövidítések a következők:
pamut: CO
gyapjú: WO
poliakrilnitril (röviden: akril): PAC
poliamid (közismert nevén: nylon, nejlon): PA
elasztán: PUEAz utóbbi időkben terjednek azok a zoknik, amelyek fonalába ezüst nanorészecskéket építenek be, annak a felismerésnek a nyomán, hogy az ezüst megakadályozza a baktériumok és gombák megtelepedését, és ezzel megakadályozza a kellemetlen izzadságszag keletkezését. Ez különösen sportzoknik esetében lehet fontos szempont.
|
[
"Szabályos-e, ha a fonal nyersanyagát rövidítve adják meg a címkén?",
"Hogyan rövidítik a textilipari nyersanyagok elnevezéseit?",
"Hogyan rövidítik a gyapjút?",
"Mit jelöl a PAC rövidítés?",
"A poliakrilnitril ugyanaz, mint az akril?",
"Miért építenek be ezüst nanorészecskéket egyes zoknik fonalába?",
"Mennyi ezüst kerül egy-egy zokniba?",
"Baktériumok vagy gombák okozzák az izzadságszagot?"
] |
qgen: title: Harisnya context: Funkcionális ruházaton olyan ruházati termékeket lehet érteni, amelyeket a ruházat iránt hagyományosan támasztott igények teljesítése mellett (az emberi test általános védelme a környezeti hatások ellen, esztétikus megjelenés, divatosság), vagy akár azok egy részének (pl. divatosság) rovására is valamely speciális funkció ellátására is alkalmassá tesznek. Ezek a speciális funkciók általában a munkavégzéssel, sporttal, a szélsőséges körülményekhez, környezeti hatásokhoz való alkalmazkodással, bizonyos veszélyekkel szembeni védelem biztosításával függnek össze.
|
[
"Mit nevezünk funkcionális ruházatnak?",
"Milyen speciális funkciókat lát el a funkcionális ruházat?",
"Milyen veszélyekkel szemben véd a funkcionális ruházat?",
"Milyen igényeket teljesít hagyományosan a ruházatunk?",
"Előfordul, hogy a speciális funkció miatt a funkcionális ruházat kevésbé divatos?",
"Milyen környezeti hatásoktól kell védenie a ruhának?",
"Például milyen szélsőséges körülményekre terveznek funkcionális ruházatot?",
"Funkcionális ruházatnak számít az egészségügyi harisnya?"
] |
qgen: title: Harisnya context: Egy ruházatban akkor érezzük jól magunkat, ha kényelmes, jó ruházatfiziológiai tulajdonságokkal rendelkezik. Ebből a szempontból a zoknik és térdharisnyák különösen nagy figyelmet érdemelnek, hiszen lábunk állás és járás, futás közben igen nagy terhelésnek van kitéve: egész testünk terhét viseli, amihez a szokványos ruhadarabokon kívül esetleg még járulékos terhek (az éppen végzett tevékenységhez tartozó szerelvények) is hozzáadódnak. Ugyanakkor a zoknik a cipő belsejében nem vagy csak alig érintkezhetnek a környezettel, így a láb felmelegedését, izzadságát nem tudják elvezetni, hacsak nem úgy alakítják ki őket, hogy erre alkalmasak legyenek. Épp ennek érdekében fejlesztették ki a funkcionális zoknikat és térdharisnyákat.
Ezeket a termékeket mindenekelőtt a sportolók számára készítik, mindig szem előtt tartva a különböző sportágaknak a lábra ható igénybevételét. Ennek megfelelően más-más konstrukciót ajánlanak a futó atlétáknak, a kerékpárosoknak, a golfozóknak, a futballistáknak, a síelőknek, a turistáknak, a hegymászóknak, a vadászoknak stb.
|
[
"Milyen fiziológiai tulajdonságai vannak a ruházatnak?",
"Mikor érezzük jól magunkat egy ruhában?",
"Milyen terheket visel a lábunk?",
"Miért nem tudják a láb izzadságát elvezetni a zoknik?",
"Mikor tudják a zoknik mégis elvezetni a láb izzadságát?",
"Miért fejlesztették ki a funkcionális zoknikat?",
"Kiknek gyártják a funkcionális zoknikat?",
"Ugyanolyan funkcionális zoknit gyártanak a golfozóknak, mint a vadászoknak?",
"Mit vesznek figyelembe a sportolóknak szánt funkcionális zoknik tervezésénél?",
"Hol készült az első funkcionális zokni?",
"Kiknek gyártanak funkcionális térdharisnyákat?",
"Készül-e funkcionális zokni a jógázóknak?"
] |
qgen: title: Harisnya context: A funkcionális zokni kialakításánál olyan kelmeszerkezetet kell alkalmazni, ami lehetővé teszi, hogy az izzadságot a fonalak ne tárolják magukban, hanem keletkezésekor azonnal szívják el és továbbítsák a külvilág felé. Erre szolgálnak azok a kelmeszerkezetek, amelyek belül egyáltalán nem nedvszívó polipropilénből, kívül jó nedvszívó képességű pamutból vagy gyapjúból készülnek, és így a láb sosem érintkezik nedves felülettel. Más típusoknál plüsskötés alkalmazásával sok apró kamrát alakítanak ki a zokni belsejében és járatokat képeznek, amelyeken a nedvesség kijuthat a szabadba. Ismét más gyártók olyan fonalat használnak, amelyek elemi szálai között már eleve üregek, csatornák alakulnak ki és ezek vezetik ki a nedvességet. A szellőzést biztosítja az is, ha áttört mintázatú (nyílásokat tartalmazó) kelmeszerkezetet alkalmaznak a kényes területeken.
|
[
"Milyen a kelmeszerkezete a funkcionális zokniknak?",
"Mi teszi lehetővé a funkcionális zoknik esetén, hogy a láb ne érintkezzen nedves felülettel?",
"Mi történik az izzadsággal a funkcionális zoknik hordásakor?",
"Milyen anyagból készülnek a funkcionális zoknik?",
"Melyek a zokni kényes területei?",
"Mi történik a plüsskötési eljárás során?",
"Milyen anyagból van az a fonál, amelyikből üregek, csatornák tudnak kialakulni?",
"Miért hasznos az a kelmeszerkezet, amely nyílásokat tartalmaz?",
"Hogy hívjuk a nyílásokat tartalmazó kelmeszerkezetet?",
"Miért fontos, hogy a láb ne érintkezzen nedves felülettel?"
] |
qgen: title: Harisnya context: Mivel a lábfej, illetve a lábszár a különböző sportágaknál más-más igénybevételnek van kitéve, a zoknik kialakítását ennek figyelembe vételével szerkesztik meg. Vannak olyan funkcionális zoknik, amelyek kialakításánál azt is figyelembe veszik, hogy a két láb alakja nem egyforma (egymásnak mintegy „tükörképei”), tehát nem mindegy, hogy egy-egy speciális kialakítású rész melyik oldalra kerül. Ezeknél külön megjelölik, hogy melyik a jobb illetve bal lábra való zokni.
Bizonyos sportágaknál, mint például a kerékpárosoknál, hosszútáv-futóknál nagy jelentősége van a megfelelő szorítóerőt kifejtő (kompressziós) térdharisnyák viselésének. Ezek, „szivattyúzó” hatásuknál fogva a láb izmainak jobb vérellátását biztosítják és ezáltal nagyobb teljesítmény kifejtésére teszik alkalmassá. Úgy alakítják ki őket, hogy ha a lábfejre kifejtett szorítóerejüket 100%-nak vesszük, ez fölfelé fokozatosan csökken és a lábikránál 70%-ot állítanak be. Egyes kiviteleknél az ilyen térdharisnyákat is kiegészítik légvezető-szellőztető csatornákkal, amelyek révén friss levegő áramolhat közvetlenül a lábra és ez kellemesebb viselési kényelmet biztosít.
|
[
"Kiknek készülnek azok a funkcionális zoknik, ahol megjelölik a jobb illetve bal lábra való zoknit?",
"Egyes zokniknál miért jelölik meg, melyik való a jobb illetve a bal lábra?",
"Milyen a két lábunk alakja?",
"Hogyan jelölik meg, melyik zoknit kell a bal, és melyiket a jobb lábra venni?",
"Mely sportágak esetén fontos a kompressziós térdharisnya alkalmazása?",
"Miért jó, ha egy kerékpáros kompressziós harisnyát visel?",
"Minek köszönhetően nőhet meg a kerékpárosok teljesítménye, ha kompressziós térdharisnyát viselnek?",
"Milyen hatást fejtenek ki a kompressziós térdharisnyák?",
"Mit szivattyúzhat a kompressziós harisnya?",
"A kompressziós térdharisnya a lábfejnél vagy a lábikránál szorít erősebben?",
"Minek köszönhetően juthat friss levegő közvetlenül a lábra a kompressziós térdharisnyáknál?"
] |
qgen: title: Harisnyanadrág context: A harisnyanadrág szerkezetileg két hosszú harisnyából és az azokat összekötő nadrágrészből álló, szorosan a testre simuló, derékig érő ruhadarab. Inkább nők és kisgyerekek hordják, de készül férfiak számára is. A női viseletben ma már teljesen általános és így fontos divatcikk is, gyerekek főként télen viselik, a hideg elleni védelemként, a férfiak harisnyanadrág-viselete kivételesnek számít, például nagyon hideg környezetben, bizonyos sportokhoz (például búvároknak és korcsolyázóknak), balett-táncosoknak, és egyes esetekben – kifejezetten szorító hatású kivitelben – mint gyógyászati segédeszköz is szerepel.
|
[
"Mi a harisnyanadrág definíciója?",
"Milyen részekből áll egy harisnyanadrág?",
"Miért simul a testre a harisnyanadrág?",
"Létezik-e férfiak számára készülő harisnyanadrág?",
"Csak a férfi balett-táncosok viselnek harisnyanadrágot?",
"Milyen sportokhoz ajánlanak harisnyanadrágot a férfiaknak?",
"Mikor számít gyógyászati segédeszköznek a harisnyanadrág?",
"Igaz-e, hogy a női harisnyanadrág fontos divatcikk?",
"Kivételes-e egy férfi, ha harisnyanadrágot visel?",
"Sok férfi hord harisnyanadrágot?",
"Milyen anyagból készülnek a férfi harisnyanadrágok?"
] |
qgen: title: Harisnyanadrág context: A harisnyanadrág eredete a reneszánsz korára nyúlik vissza, de akkor csak férfiak viselték. A nők nem mutathatták a lábukat nyilvánosan. A mai harisnyanadrághoz némileg hasonló első ruhadarab az a lábszárra szorosan simuló selyemnadrág, amit fiatal velencei férfiak viseltek rövid zekéjük alatt, a 14. században. Ez fényes és élénk színű volt, gyakran hímzés is díszítette. (Az idősebb generáció illetlennek találta.) Az alsónadrág mai formája a középkorban teljesen ismeretlen volt, a nők és férfiak egyforma alsóneműt viseltek, pamut- vagy lenszövetből készült bő ruhadarabot. Amikor azonban a 16. században divat lett a combig érő rövid buggyos nadrág és a lábszárak hangsúlyozása, fontos lett a harisnya, amelynek csípőig fel kellett érnie, és amit szalagokkal egyfajta alsónadrághoz kellett erősíteni. Ebből alakult ki az egy darabból álló harisnyanadrág. A későbbi századok divatja azután mellőzte ezt a viseletet, és a különálló alsóruha és harisnya vált általánossá, mígnem a 20. század húszas éveiben ismét fel nem fedezték, elsősorban a táncosok.
|
[
"Kik hordtak a reneszánsz korban harisnyanadrágot?",
"Mi volt az oka, hogy a nők nem mutathatták a lábukat nyilvánosan?",
"Milyen volt a mai harisnyanadrágra hasonlító első ruhadarab?",
"Kik hordtak selyemnadrágot elsőként?",
"Mikor jelent meg a mai harisnyanadrághoz hasonló első ruhadarab?",
"Mivel hímezték a velencei férfiak harisnyáit?",
"Hordtak-e az idősebb velencei férfiak selyemnadrágot?",
"Milyen volt a középkori alsónemű?",
"Mi jött divatba a 16. században?",
"Kik hordtak a 16. században rövid, buggyos nadrágot?",
"Meddig ért a 16. századi harisnya?",
"Hogyan rögzítették a harisnyát az alsóneműhöz a 16. században?",
"Hogyan alakult ki az egy darabból készült harisnyanadrág?",
"Mikor fedezték fel újra a harisnyanadrágot?",
"Kik kezdtek harisnyanadrágot hordani a 20. század húszas éveiben?",
"Miből készült a táncosok harisnyája?",
"Miért nem hordtak harisnyát a 17. században?",
"Mikor kezdtek a nők harisnyanadrágot hordani?"
] |
qgen: title: Harisnyanadrág context: A mai viseletben teljesen általánossá vált, modern harisnyanadrág története 1959-ben kezdődik. Ekkoriban már megkezdődött a körkötött harisnyák széles körű elterjedése (lásd bővebben a Harisnya szócikkben) és ez egybeesett a miniszoknya viseletének gyorsan népszerűvé vált divatjával is. Nem volt esztétikus a miniszoknya alól kivillant harisnyakötő látványa, ez vezette Allen Grant amerikai harisnyagyárost olyan termék kifejlesztésére és piacra dobására, amely az alsótestet teljesen takarja. A harisnyanadrág ma a női ruhatár elengedhetetlen kelléke. Az iránta megnyilvánuló kereslet ingadozik ugyan – főleg a különleges mintázatok és esztétikai hatások tekintetében –, mert ha például hosszú szoknya, hosszú nadrág a divat, a harisnyanadrág esztétikai szerepe csökken, bár télen a melegítő hatása mégis fontos.
A női finom harisnyanadrág (collant) népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy – különösen feketére színezve – még karcsúbb lábat mutat.
|
[
"Milyen hatása van télen a harisnyanadrágnak?",
"Mi a finom női harisnyanadrág népszerűségének egyik oka?",
"Mi a collant?",
"Milyen íze van a collant-nak?",
"Milyen színű harisnyanadrágban látszik a legkarcsúbbnak a láb?",
"Mikortól beszélhetünk modern harisnyanadrágról?",
"Ki dobta piacra az első modren harisnyanadrágot?",
"Miért fejlesztette ki Allan Grant a harisnyanadrágot?",
"Miért ingadozik a kereslet a harisnyanadrágok iránt?",
"Hogyan befolyásolja a divat a harisnyanadrág keresletét?",
"Kik hordtak először miniszoknyát?",
"Mire szolgál a harisnyakötő?",
"Milyen szerepet kap a harisnyanadrág a férfidivatban?"
] |
qgen: title: Harisnyanadrág context: A harisnyanadrágot lényegében két hosszított szárú – derékig érő – harisnyából állítják elő, amelyek felső részét felvágják és úgy varrják össze, hogy nadrágot alkossanak. Mivel azonban a harisnya-körkötő gépek átmérője nem elég nagy ahhoz, hogy a csípő és a derék körméretének megfelelő bőségű harisnyaszárat állíthassanak elő, a két szár összevarrásánál rendszerint betoldást („lépésbetétet”, „cviklit”) kell alkalmazni. Ezt egy másik kötőgépen előállított kelméből külön szabják ki. Attól függően, hogy milyen méretű (bőségű) és konstrukciójú harisnyanadrágot akarnak előállítani, többféle lépésbetét-forma használatos. Ezt a konfekcionálási munkát a női finom-harisnyanadrágok esetében ma már automata berendezéseken végzik, és vannak olyan harisnyanadrág-kötőgépek is, amelyek a teljes harisnyanadrágot egy darabban kötik meg és még az orrhegylezárást is elvégzik. A harisnyaszárak készítésére gyakran olyan kötőgépet használnak, amely különleges (csipkeszerű, hálós, figurális stb.) minták készítését is lehetővé teszi.
|
[
"Mi a cvikli?",
"Milyen eredetű a cvikli szó?",
"Milyen lépésbetét-formák léteznek?",
"Mitől függ, hogy milyen lépésbetétet alkalmaznak a harisnyanadrágnál?",
"Mit nevezünk konfekcionálásnak?",
"Miért szükséges a cvikli?",
"Hová kerül a cvikli?",
"Van olyan gép, amely egy darabban köt harisnyanadrágot?",
"Hogyan zárják le a harisnyanadrágot az orrhegynél?",
"Hogy készülnek a hálós mintájú harisnyák?"
] |
qgen: title: Harisnyanadrág context: A harisnyanadrágok gyártása a következő fő lépésekből áll:
a harisnyaszárak kötése körkötőgépen,
a lépésbetét kiszabása,
a harisnyaszárak összevarrása a lépésbetét beillesztésével,
az orrhegyek lezárása varrással,
a készre konfekcionált harisnyanadrág mosása, színezése, szárítása,
a megszárított harisnyanadrágok formaláb-párokra húzása és formázása, méreteik hőrögzítése (terjedelmesített fonalakból készült olcsó tömegáruk esetében a formázást mellőzhetik is),
minőség-ellenőrzés,
csomagolás.
Gyermek-harisnyanadrágok gyártására gyakran színes fonalat használnak, ilyenkor a színezés természetesen elmarad.
|
[
"Miből készülnek az olcsóbb harisnyanadrágok?",
"Milyen eljárással terjedelmesítik a fonalat?",
"Miből készítik a gyermek-harisnyanadrágokat?",
"Milyen gépen kötik a harisnyaszárakat?",
"=3. Milyen gépen készülnek a harisnyaszárak?",
"Hogyan zárják le a harisnyanadrágok orrát?",
"Hogyan formázzák a harisnyanadrágokat?",
"Minek a segítségével rögzítik a harisnyanadrágok méretét?",
"Hány fokon rögzítik a harisnyanadrágok méretét?",
"Hány lépésből áll a harisnyanadrágok gyártása?",
"Mibe csomagolják a harisnyanadrágokat?"
] |
qgen: title: Harisnyanadrág context: Nagyon népszerűek azok a harisnyanadrág-fajták, amelyekben a sima (tehát nem terjedelmesített) poliamidfonal mellé elasztánfonalat is bevezetnek és ezzel teszik rugalmassá, szorosan testre simulóvá a terméket. Ugyancsak elasztánfonal bevezetésével biztosítják a nadrágrész derékszegélyének rugalmasságát is.
Azokban a harisnyanadrágokban, amelyek gyógyászati célra készülnek, és amelyeknek ezért kifejezett szorító hatásúnak kell lenniük, szintén elasztánfonal az alapanyag, de jóval vastagabb, mint amit a finom női harisnyanadrágokban használnak. Ezeknek a termékeknek a célja a láb vérkeringésének szabályozása.
A gyermek-harisnyanadrágok rendszerint pamutból, poliakrilnitrilből (akrilból), ritkábban gyapjúból készülnek.
A harisnyanadrágok egész gyártási folyamatára – ezen belül főleg a felhasznált nyersanyagra és a színezésre vonatkozólag – érvényesíthetők az OEKO-TEX szigorú előírásai; az erre vonatkozó tanúsítást egyes kereskedelmi cégek meg is követelhetik.
|
[
"Mire szolgál az elasztánfonal a harisnyanadrágoknál?",
"Mivel teszik rugalmassá a harisnyanadrág derékrészét?",
"Milyenek a gyógyászati célú harisnyanadrágok?",
"Melyik harisnya alapanyaga vastagabb: a gyógyászati célúé vagy a női finomharisnyáé?",
"Mire szolgálnak a gyógyászati célú harisnyanadrágok?",
"Hogyan szabályozzák a láb vérkeringését a gyógyászati harisnyák?",
"Milyen alapanyagot használnak a gyermek-harisnyanadrágokhoz?",
"Vannak-e OEKO-TEX előírások a harisnyanadrágok színezésére?"
] |
qgen: title: Hasfelmetsző Jack context: Hasfelmetsző Jack (Jack the Ripper) néven vált ismertté az a londoni sorozatgyilkos, aki 1888-ban öt nőt – négy korosodó prostituáltat és egy fiatal nőt – ölt meg a Whitechapel nyomornegyedben (bár ennél több gyilkossággal gyanúsították). Neve a média által elterjesztett úgynevezett „Kedves Főnök”-levélből származik, melynek írója saját magát jelölte meg elkövetőként, és így írta azt alá. A levelet szélesebb körben csak kitalációnak vélték, amit egy újságíró írhatott, hogy a történet érdekességét növelje.
|
[
"Mi volt Hasfelmetsző Jack angol neve?",
"Hol dolgozott Hasfelmetsző Jack?",
"Hasfelmetsző Jack melyik évben gyilkolt meg öt nőt Londonban?",
"Miről kapta a nevét a londoni Whitechapel nyomornegyed?",
"Kik éltek a XIX. század végén a londoni Whitechapel nyomornegyedben?",
"Hány gyilkossággal vádolták meg Hasfelmetsző Jacket?",
"Hasfelmetsző Jack csak nőket ölt meg?",
"Milyen módszerrel ölte meg áldozatait Hasfelmetsző Jack?",
"Tudjuk, hogy ki rejtőzött a Hasfelmetsző Jack álnév mögött?",
"Elítélték a tetteiért Hasfelmetsző Jacket?",
"Hasfelmetsző Jacket elkapta végül a rendőrség?",
"Honnan kapta a nevét Hasfelmetsző Jack?",
"Ki írta a híres \"Kedves Főnök\"-levelet?",
"Valóban Hasfelmetsző Jack írta a \"Kedves Főnök\"-levelet?"
] |
qgen: title: Hasfelmetsző Jack context: A gyilkos a tetteit ritka kegyetlenséggel követte el, sebészi pontossággal vágta ki az áldozatok belső szerveit (veséjüket, szívüket). A gyilkosságokat úgy követte el, hogy a bűntettek színhelyei egy keresztet formáljanak a térképen. A híresztelések szerint a gyilkosságok száma 1888 szeptemberében és októberében volt a legintenzívebb, és a média valamint a Scotland Yard is több nyugtalanító levelet kapott ebben az időszakban, amelyek íróját vagy íróit vélték az elkövetőnek. Az úgynevezett „Pokolból”-levél, melyet George Lusk, a Whitechapel negyed polgárőrségének elnöke kapott, egy fél emberi vesét tartalmazott, vélhetően az egyik áldozatét. A gyilkosságok különösen brutális mivolta és a média információi miatt az emberek egyre inkább hittek egyetlen sorozatgyilkos, Hasfelmetsző Jack létezésében. Teljes címlapok foglalkoztak az üggyel és gerjesztettek nemzetközi figyelmet a Hasfelmetsző iránt. A vizsgálatok nem tudták hitelt érdemlően az 1891-ig folyó gyilkosságok mindegyikét az 1888-as eseményekhez kötni, ennek ellenére Hasfelmetsző Jack legendája megszilárdult.
Bár számos elmélet született Hasfelmetsző Jack kilétét illetően, máig nem nyert egyik sem bizonyítást.
|
[
"Hogyan ölte meg Hasfelmetsző Jack az áldozatait?",
"Hasfelmetsző Jack milyen belső szerveit távolította el az áldozatainak?",
"Hasfelmetsző Jack mikor ölte meg a legtöbb áldozatát?",
"Hány gyilkosságot tulajdonítanak Hasfelmetsző Jacknek?",
"Melyik rendőri szervezet folytatott nyomozást Hasfelmetsző Jack után?",
"Hány levelet kapott a Scotland Yard Hasfelmetsző Jack aláírással?",
"Kinek írta Hasfelmetsző Jack a \"Pokolból\" levelet?",
"Milyen pozíciót töltött be George Lusk Hasfelmetsző Jack működése idején?",
"Mit mellékelt Hasfelmetsző Jack a \"Pokolból\" kezdetű levele mellé?",
"Kinek a veséjét küldte el Hasfelmetsző Jack George Lusk számára?",
"Hasfelmetsző Jack a kor médiasztárja volt?",
"Hány éven át folytak a Hasfelmetsző Jacknek tulajdonított gyilkosságok?",
"Ki volt Hasfelmetsző Jack?"
] |
qgen: title: Hasfelmetsző Jack context: Számos szörnyű támadás történt az East Enden az időszakban, amelyekkel kapcsolatosan mindmáig tisztázatlan, hogy hány áldozattal végzett egy és ugyanaz a személy. Tizenegy különböző gyilkosság után nyomozott a londoni Fővárosi Rendőrség, melyeket 1888. április 2-ától 1891. február 13-áig terjedő időszakban követtek el, és amelyeket a rendőrségi akták „Whitechapeli gyilkosságok” néven tartottak számon. A vélemények megoszlottak, hogy mindezek a bűnesetek egyetlen elkövető művei-e, de a tizenegy esetből ötnél, melyeket az „általános öt” néven emlegetnek, bizonyosan Hasfelmetsző lehetett a tettes. A szakértők a mély torokvágásokból, az arc, a hasi és a nemi szervek területén történt csonkításokból, a belső szervek eltávolításából arra a következtetésre jutottak, hogy ezek Hasfelmetsző jellegzetes módszerei. A „Whitechapeli gyilkosságok” aktájának első két ügye, Emma Elizabeth Smith és Martha Tabram esete, nem egyezik a fenti módszerrel, ezért nem tartoznak az „általános öt” közé.
|
[
"Hány gyilkosságot követtek el 1888. április 2. és 1891. február 13. között London Whitechapel nyomornegyedében?",
"Mikor követték el Londonban a \"Whitechapeli gyilkosságokat\"?",
"Hány személy követte el Londonban a 11 whitechapeli gyilkosságot?",
"Hány gyilkosságról lehet tudni, hogy biztosan Hasfelmetsző Jack követte el őket?",
"Mik voltak Hasfelmetsző Jack tipikus módszerei az áldozatainak a meggyilkolásakor?",
"Ki volt a \"Whitechapeli gyilkosságok\" első két áldozata?",
"Hogyan gyilkolták meg 1888-ban Londonban Martha Tabramot?"
] |
qgen: title: Hasfelmetsző Jack context: Emma Elizabeth Smitht 1888. április 3-án kirabolták és megerőszakolták az Osborn utcában. Egy tompa tárgyat dugtak a hüvelyébe, amely átszakította a hashártyáját. Ez hashártyagyulladást, majd következő napon a nő halálát okozta a kórházban. Állítása szerint két vagy három férfi támadta meg, egyikük egy tinédzser. A támadást a média a későbbi Hasfelmetsző-gyilkosságokhoz kapcsolta, de szinte bizonyos, hogy az eset független volt a sorozatgyilkostól.
Martha Tabram 1888. augusztus 7-én halt meg, 39 késszúrással végeztek vele. A gyilkosság kegyetlensége, a nyilvánvaló indíték hiánya, a whitechapeli helyszín és a többi Hasfelmetsző-gyilkosság időszakával való egybeesése miatt a rendőrség összekötötte az ügyet azokkal. Azonban ez a gyilkosság is eltérő jeleket mutatott az „általános öttől”, mivel az áldozattal szúrások végeztek, nem torkának vagy hasának felvágása, ezért napjaink szakértői már nem kapcsolják ezt az esetet sem a Hasfelmetsző-ügyhöz.
|
[
"Mi történt Emma Elizabeth Smithszel 1888. április 3-án?",
"Mit raboltak el Emma Elizabeth Smithtől 1888. április 3-án Londonban?",
"Milyen sérülést szenvedett Emma Elizabeth Smith 1888. április 3-án Londonban?",
"Melyik napon halt meg Emma Elizabeth Smith 1888-ban Londonban?",
"Hány éves volt Emma Elizabeth Smith, amikor 1888. április 3-án megtámadták Londonban?",
"Emma Elizabeth Smitht Hasfelmetsző Jack ölte meg 1888-ban Londonban?",
"Saját elmondása szerint kik támadták meg Emma Elizabeth Smitht 1888. április 3-án Londonban?",
"Mikor halt meg Martha Tabram, akit a Hasfelmetsző Jack-gyilkosságok egyik áldozatának tartottak?",
"Miben halt meg Martha Tabram, a \"Whitechapeli gyilkosságok\" egyik áldozata?",
"Mi volt a foglalkozása Martha Tabramnak, a \"Whitechapeli gyilkosságok\" egyik áldozatának?",
"Miért ölték meg Martha Tabramot 1888. augusztus 7-én Londonban?",
"Miért vélték úgy a 19. század végén, hogy Martha Tabram is Hasfelmetsző Jack áldozata volt?",
"Mi az oka, hogy Martha Tabramot ma már nem tekintjük Hasfelmetsző Jack áldozatának?",
"Mennyi idő telt el Emma Elizabeth Smith és Martha Tabram halála között, akik mindketten a \"Whitechapeli gyilkosságok\" áldozatai?"
] |
qgen: title: Hasfelmetsző Jack context: Elizabeth Stride-ot és Catherine Eddowest 1888. szeptember 30-án vasárnap, korán reggel ölték meg. Stride testét hajnali egy óra körül találták meg a Berner utcában. Halálának oka egyetlen tiszta vágás volt, mely elvágta artériáját nyaka bal oldalán. Bizonytalan, hogy a Hasfelmetsző végzett-e vele, mert a hasi metszések ezúttal hiányoztak. Ennek oka azonban akár az is lehetett, hogy megzavarták a gyilkost. Azok a szemtanúk, akik úgy vélték, hogy látták Stride-ot egy férfival azon az éjjelen, különböző személyleírást adtak. Egyes leírások szerint szőke volt, mások szerint sötét hajú, egyesek azt állították, kopott ruházatú, mások szerint jól öltözött férfi volt.
Catherine Eddowes holttestét a Mitre téren találták meg, háromnegyed órával Stride-é után. Torkát elvágták, hasát hosszú, mély, roncsolt szélű vágással nyitották fel. Bal veséjét és méhének nagy részét eltávolították. Egy helyi lakos, Joseph Lawende, aki két barátjával a téren vágott át röviddel a gyilkosság előtt, látott egy szőke hajú, kopott öltözetű férfit egy nő társaságában, aki talán Eddowes volt. Lawende társai nem tudták megerősíteni a leírást.
|
[
"Hasfelmetsző Jack ugyanazon a napon ölte meg Elizabeth Stride-ot és Catherine Eddowest?",
"Melyik oldalon vágta el Hasfelmetsző Jack Elizabeth Stride nevű áldozatának a nyakát?",
"Valóban Hasfelmetsző Jack végzett Elizabeth Stride-dal 1888. szeptember 30-án?",
"Milyen személyleírást adtak Hasfelmetsző Jackről azok a szemtanúk, akik Elizabeth Stride társaságában látták őt?",
"Hol találták meg Londonban Catherine Eddowes testét, akit Hasfelmetsző Jack gyilkolt meg?",
"Milyen sebesülésekbe halt bele Catherine Eddowes, Hasfelmetsző Jack áldozata?",
"Mit kezdett Hasfelmetsző Jack az áldozatai kivágott belső szerveivel?",
"Milyen személyleírást adott Joseph Lawende Hasfelmetsző Jackről?",
"Egyeztek azoknak a szemtanúknak a vallomásai Hasfelmetsző Jack külsejével kapcsolatban, akik 1888. szeptember 30-án látták őt?",
"Mi az oka annak, hogy a szemtanúk annyira különböző személyleírást adtak Hasfelmetsző Jackről?"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.