source_text
stringlengths 533
1.26k
| targets
listlengths 1
23
|
|---|---|
qgen: title: Sacher-torta context: Az „Original Sacher-Torte” védjegyet ma is csak a bécsi Hotel Sacher által készített tortákon használnak. A Sacher szállodát 1876-ban alapította Franz Sacher fia, Eduard Sacher és a torta receptjét is vitte magával családi örökségként. A torta és az üzleti vállalkozás sikerében nagy szerep jutott Eduard feleségének, Annának is, aki, amikor valaki a hotel igazgatójával akart beszélni, csak ennyit mondott: „Én vagyok a ház ura!” 1887-ben naponta 200 és 400 darab közötti tortát sütöttek és az Osztrák–Magyar Monarchián kívül is szállítottak belőle például Berlinbe, Londonba, Párizsba, de még az Amerikai Egyesült Államokba is. A szálloda olyan hírnévre tett szert, hogy a Monarchia egyik szállóigéje lett az a mondás, hogy „Ausztria házában” uralkodik a császár, „Ausztria szállodájában” pedig a Sacher.
|
[
"Hol készül az \"Original Sacher-Torte\"?",
"Ki alapította a Hotel Sachert?",
"Hol őrzik a Sacher-torta receptjét?",
"Mit tett Eduard Sacher feklesége a Sacher-torta sikere érdekében?",
"Ki volt a Sacher szálloda igazgatója?",
"Hogy hívták Eduard Sacher feleségét?",
"Hány Sacher-torta készült a Sacher szállodában 1887-ben?",
"Eljutott-e a híres Sacher-torta az Amerikai Egyesült Államokba?",
"Szállítottak-e Sacher-tortát a Hotel Sacherből Budapestre?"
] |
qgen: title: Sacher-torta context: Ma már azonban világszerte megtalálható cukrászdákban és többféle recept szerint készülhet Sacher-torta. A készített torták nagyságrendjét jól jelzi, hogy a piacvezető Hotel Sacher konyhája 360 000 darab körül készít, míg a Demel 67 500 darabot értékesít évente. Az átlagos méretű torta 2021 februárjában a hotel internetes boltjában 51,90 euróba (körülbelül 18 500 forint) kerül, míg a Demelnél 31,0-be. A Hotel Sacherben tortakészítésre felhasználnak éves szinten 2 millió tojást, 80 tonna cukrot, 70 tonna csokoládét, 37 tonna baracklekvárt, 25 tonna vajat és 30 tonna lisztet. A Hotel Sacher és a Demel Kávéház jelentős munkáltató is egyben: 360, illetve 100 embernek adnak munkát. A szállodánál büszkék arra, hogy minden egyes torta csapatmunka eredménye, mivel elkészítésében körülbelül ötvenen vesznek részt.
|
[
"Miből használnak többet a Sacher-tortához: csokoládéból vagy lisztből?",
"Egy évben hány Sacher-tortát sütnek a Hotel Sacherban?",
"Hány receptje létezik a Sacher-tortának?",
"Melyik az igazi Sacher-torta receptje?",
"Hol olcsóbb a Sacher-torta: a Hotel Sacherben vagy a Demelnél?",
"Hány tojást használnak el évente csak a Hotel Sacherben tortakészítésre?",
"Hányan dolgoznak a Hotel Sachernél?",
"Hány kilós egy átlagos méretű Sacher-torta?",
"Csak Sacher-torta készül a Hotel Sacherben?"
] |
qgen: title: Sacher-torta context: Az „eredeti” Sacher-tortát egyébként nem csak a Sacher Hotelben lehet kapni, hiszen Bécsben, Salzburgban, Innsbruckban és Grazban is működnek úgynevezett „Cafe Sacher” boltok. Ennek a cégcsoportnak van üzlete a bécsi repülőtér vámmentes területén, és Ausztrián kívül még lehet Sacher-bolttal találkozni Bolzanóban (Dél-Tirol, Olaszország) is. A Sacher-torták forgalmazásában mára már tulajdonosként sem a Sacher, sem a Demel család leszármazottai nem vesznek részt, hiszen kivásárolták őket. Mindazonáltal számos neves próbálkozás is történt a Sacher-torta hivatalos másolására vagy utánzására. Különböző receptek keringenek és rendre lehet találni ilyen néven forgalmazott tortákat. Nagy nyilvánosságot kapott például 2003-ban, amikor Graz Európa kulturális fővárosa volt, hogy bemutatták a „Sacher-Masoch-tortát” (nevét Leopold von Sacher-Masochról kapta), amely ribizlilekvárral és marcipánbevonattal készült.
|
[
"Milyen a tésztája a Sacher-Masoch-tortának?",
"Milyen lekvárt használnak a Sacher-Masoch-tortához?",
"Milyen bevonattal készül az eredeti Sacher-torta?",
"Kizárólag a Sacher Hotelben lehet eredeti Sacher-tortát vásárolni?",
"Hol működnek Sacher-boltok?",
"Kik a tulajdonosai a Sacher-boltoknak?",
"Miért nem vesznek részt a Sacher család tagjai a torták forgalmazásában?",
"Mi köze a Demel családnak a Sacher-tortához?",
"Hány Sacher-bolt található Ausztrián kívül?",
"Milyen szerepet töltött be Graz 2003-ban?"
] |
qgen: title: Sacher-torta context: A torta igazán népszerű már jóval feltalálása után lett. 1858-ban Katharina Prato A dél-német konyha című szakácskönyvében már megtalálható készítésének egyik korai leírása. Az eredetihez nagyon hasonló receptek a Kugler-féle (Kugler Henrik) cukrásztankönyv például azonos mennyiségű csokoládét, vajat, cukrot és lisztet illetve darált mandulát ad a tésztához, valamint a tésztakészítéshez használt tojást szétválasztva, a fehérjét kemény habbá verve írja elő. Vannak olyan leírások, melyek a sütés idejére is adnak útmutatást: alacsony hőmérsékletet és nem túl hosszú sütési időt ajánlanak. Ez azt mutatja, hogy egyfajta brownie-hoz hasonló állagú tésztát készítettek. A sárgabaracklekvár használata viszont változó, hiszen van, amikor a kisült tésztára kenik, de van olyan, ami rétegszerűen javasolja. A használt csokoládébevonatot lehet sok cukorból főzött sziruppal is készíteni.
|
[
"Mennyi ideig kell sütni a Sacher-tortát?",
"Mi a címe Kugler Henrik cukrásztankönyvének?",
"Mikor jelent meg a Kugler-féle cukrásztankönyv?",
"Mikor szerzett népszerűséget a Sacher-torta?",
"Hol volt Kugler Henrik cukrászdája?",
"Milyen szakácskönyvben említik a Sacher-torta receptjét?",
"Mit javasol a tojással kapcsolatban Kugler Henrik a Sacher-torta receptjében?"
] |
qgen: title: Sacher-torta context: A torta receptjét meg lehet találni szakácskönyvekben, ezres nagyságrendű különböző leírása ismert és persze a cukrászdák is őrzik saját titkaikat. A legnagyobb titkok közé az tartozik, ahogyan elkészítik a tortabevonatot. Cukrászdákban a tortaszelet mellé tejszínhabot szolgálnak fel és a szelet csokoládébevonatán megtalálható az eredetiséget igazoló jellegzetes csokipecsét is.
A készítéséhez szükséges alapanyagok tekintetében azonban nincs nagy titok, hiszen liszt, cukor, étcsokoládé, sárgabarack lekvár, tojás, vaj, só, és víz kell hozzá. Van aki haladva a korral vaníliás cukrot, sütőport és rumot is tesz bele és olyan is, aki a tésztát mandulával, dióval vagy más magvakkal is ízesíti. Készítése: A csokoládét meg kell olvasztani. A vajat porcukorral összekeverni és hozzáadni a tojás sárgáját. A tojásfehérjét cukorral, esetleg egy csipetnyi sóval együtt keményre kell verni, majd hozzáadni a csokoládét, a lisztet és a vizet. Az így összekevert masszát formába helyezve sütőben kell kisütni, és az elkészült tésztát sárgabarack lekvárral lehet ízesíteni és bevonni csokoládés mázzal.
|
[
"Milyen csokoládét használnak a Sacher-tortához?",
"Hány féle receptje ismert a Sacher-tortának?",
"Mit szolgálnak föl a Sacher-torta mellé?",
"Mire szolgál a Sacher-tortán a csokipecsét?",
"Szükség van-e vajra a Sacher-torta készítésénél?",
"Mennyi vízre van szükség a Sacher-torta készítéséhez?",
"Hogyan kell megolvasztani a csokoládét a Sacher-torta készítésekor?",
"Milyen máz kerül a Sacher-tortára?"
] |
qgen: title: Sclerosis multiplex context: Míg a betegség oka nem teljesen egyértelmű, feltételezett, hogy a hátterében meghúzódó mechanizmus vagy az immunrendszer okozta pusztulás, vagy a mielintermelő sejtek működési zavara. Ennek feltételezett okai között szerepelhetnek genetikai és környezeti tényezők, például fertőzések. Az SM diagnózisa rendszerint a meglévő jegyek és tünetek valamint az azokat alátámasztó orvosi vizsgálatok alapján történik.
A sclerosis multiplexnek egyelőre nincs ismert gyógymódja. A kezelés rendszerint a rohamok után az életműködés funkcióinak javítására és az új rohamok megelőzésére irányul. Az SM kezelésére használt gyógyszerek csak mérsékelten hatékonyak, ugyanakkor mellékhatásaik lehetnek, és a beteg gyakran rosszul tolerálja őket. Sokan még a meggyőző bizonyítékok hiánya ellenére is inkább alternatív gyógymódokhoz folyamodnak. A tartós eredményeket nehéz előre megjósolni; jobb eredmények általában nőknél észlelhetők, vagy azoknál, akiknél a betegség fiatalabb korban jelentkezett, vagy a visszaeső típusú betegségben szenvedőknél, illetve azoknál, akik kezdetben ritkábban tapasztaltak rohamokat. A várható élettartam rendszerint 5–10 évvel elmarad azokétól, akiket nem érint a betegség.
|
[
"Mi váltja ki a szklerózis multiplexet?",
"Gyógyítható a szklerózis multiplex?",
"Miért kell gyógyszereket szedniük az SM-ben szenvedő betegeknek?",
"Mennyire hatékonyak a szklerózis multiplexre jelenleg használt gyógyszerek?",
"Milyen mellékhatásokkal járnak a szklerózis multiplexre felírt gyógyszerek?",
"Mennyire eredményes a szklerózis multiplex gyógyszeres kezelése?",
"Mennyivel rövidíti meg a betegek várható élettartamát a szklerózis multiplex?"
] |
qgen: title: Sclerosis multiplex context: 2008-ban az egész világon mintegy 2 – 2,5 millióra volt tehető az érintettek száma. Az előfordulási arány világrészenként és különböző populációk között nagyban változó. A betegség rendszerint a 20. és 50. életév között jelentkezik, előfordulása nőknél kétszerte gyakoribb, mint férfiaknál. A sclerosis multiplex elnevezés azokra a hegekre (azaz szklerotikus gócokra, sebekre – sclerae) utal, amelyek elsősorban az agy és a gerincvelő fehérállományában jelennek meg. Az SM-et először Jean-Martin Charcot írta le 1868-ban. Jelenleg számos új kezelési és diagnosztikai mód áll kidolgozás alatt.
|
[
"Hány SM-es beteg volt a világon 2008-ban?",
"Hol a leggyakoribb a világon a szklerózis multiplex?",
"Általában milyen életkorban jelentkezik a betegeknél a szklerózis multiplex?",
"A nőknél vagy a férfiaknál gyakoribb a szklerózis multipex?",
"Mit jelent a szklerózis multiplex szó?",
"Hol jelennek meg hegek a szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél?",
"A szklerózis multiplex betegséget ki írta le először?",
"Mikor írták le elsőként a szklerózis multiplex betegséget?"
] |
qgen: title: Sclerosis multiplex context: A betegség kialakulási mechanizmusa nem teljesen ismert. Alapvetően három fő jellemzője van, nevezetesen a központi idegrendszerben elszórtan kialakuló károsodások (léziók vagy más néven plakkok), melyekben gyulladás van jelen, és ami az idegsejtek nyúlványait borító mielinhüvely károsodásához vezet. Ezek együttesen az idegszövet tartós sérülését okozzák, ami annak elhelyezkedéstől függően tünetekhez vezet. A betegség kialakulásában fontos szerep jut az immunrendszer kóros működésének, a betegséget az autoimmun kórképek közé sorolják.
A kutatók feltételezik, hogy a betegség kialakulása iránti érzékenység öröklött, de ez a betegség környezeti kockázati tényezők hatására alakul ki. Az esetleges fellángolását vírusfertőzés, például megfázás vagy influenza, de forró fürdő vagy például nőknél a terhesség első hat hónapjában bekövetkező változások is előidézhetik. Kialakulásában minden bizonnyal szerepet játszik az ibolyántúli sugárzás hatására a bőrben keletkező D-vitamin és a táplálkozás is.
|
[
"A szklerózis multiplex hogyan alakul ki?",
"A szklerózis multiplex autoimmun betegség?",
"A szklerózis multiplex öröklődik?",
"Milyen külső tényezők hatására alakulhat ki szklerózis multiplex az arra érzékenyeknél?",
"Mi az, hogy autoimmun betegség?",
"Milyen autoimmun betegségeket ismerünk?",
"Mi az oka az autoimmun betegségeknek?",
"Mi jellemző az autoimmun betegségekre?"
] |
qgen: title: Sclerosis multiplex context: Többféle kutatást folytattak a pupillareflexet megfigyelve a sclerosis multiplexben (SM) és a látóideg-gyulladásban (optic neuritis, ON) szenvedő betegeknél. Az egyik vizsgálat szerint a megvizsgált betegek közül 14 személynél diagnosztizálták, hogy a pupilla-összehúzódás lassabban történik az átlagosnál. Ezen betegek mindegyikének volt ON betegsége, és a későbbiekben 5 vizsgálati személynél jelentkezett SM. Egy másik kutatás szerint az ON-ban szenvedő betegek sérült szeme lassabban ad reakciókat a fényvillanásokra, ép szemük pupillája viszont sokkal gyorsabban funkcionál, mint egy egészséges ember egészséges szeme. Az akut fázis után javul a látás, de ezt követően még fennmarad a pupillareflex késése.
|
[
"Az ON betűszó melyik betegségnek a rövidítése?",
"Hogy hívják az optic neuritis betegséget magyarul?"
] |
qgen: title: Sclerosis multiplex context: Progresszív-relapszálóA relapszáló-remittáló formát a megjósolhatatlan rosszulléteket (relapszusok, „shubok”) követő hosszabb tünetmentes időszakok (remissziók) jellemzik. Ez kezdetben a betegek kb. 80 százalékára jellemző megjelenési forma. A relapszusok során megjelenő neurológiai tünetek a rosszullétet követően vagy teljesen megszűnnek, vagy enyhébb formában tartósan megmaradnak. A relapszusok után kb. 40 százalékban maradnak vissza tartós neurológiai károsodások, mely különösebben a régebb óta fennálló betegség esetén jellemző. A betegség elsőként gyakran ún. klinikailag izolált szindrómaként (CIS) jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a beteg demielinizációra jellemző klinikai tünettannal jelentkezik, azonban a kivizsgálás során nem teljesülnek még a sclerosis multiplex diagnosztikus kritériumai. A CIS esetek kb. 30-70 százalékában alakul ki később definitív SM.
A relapszáló-remittáló esetek kb. 60 százaléka előbb-utóbb átmegy másodlagosan progresszív formába, amikor is a kórkép folyamatos súlyosbodása figyelhető meg a shubok között is. A betegség kezdetétől a másodlagos progresszió megjelenéséig átlagosan 19 év telik el.
|
[
"Mi jellemző a szklerózis multiplex relapszáló-remittáló típusára?",
"Mi az a remisszió?",
"A relapszus szó mit jelent?",
"A szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél a relapszusok után mekkora arányban maradnak vissza tartós károsodások?",
"Általában hogyan jelentkezik először a szklerózis multiplex betegség?",
"A CIS minek a rövidítése az orvosi szaknyelvben?",
"Mekkora arányban megy át a szklerózis multiplex relapszáló-remittáló típusa másodlagosan progresszív formába?",
"Általában mennyi idő telik el a szklerózis multiplex kezdetétől a másodlagos progressziós fázis megjelenéséig?"
] |
qgen: title: Sclerosis multiplex context: A betegek körülbelül 10-20 százalékában a betegség egyből az úgynevezett primer progresszív formaként jelentkezik, a kezdeti tünetek után remisszió nélküli folyamatos súlyosbodás figyelhető meg. A primer progresszív SM többnyire későbbi életkorban jelenik meg, mint a relapszáló-remittáló forma, nagyjából 40 éves korra tehető a kialakulása.
A progresszív-relapszáló a legritkább a négy altípus közül, melyben a kezdeti tünetek megjelenésétől számítva folyamatos súlyosbodás figyelhető meg, akárcsak a primer progresszív SM-ben, de azzal ellentétben erre akut rosszabbodások is rakódnak.
A sclerosis multiplexnek vannak speciális, atípusos formái is, mint a Marburg-féle SM, a Baló-féle koncentrikus sclerosis, vagy a Schilder-féle diffúz sclerosis. Régebben ide sorolták a Devic-betegséget (neuromyelitis optica) is, melyről azonban kiderült, hogy az SM-től eltérő patogenezisű demielinizációs kórkép.
|
[
"A szklerózis multiplexben szenvedők betegségének hány százaléka kezdődött primer progresszív formában?",
"Mi jellemző a primer progresszív SM-re?",
"Melyik a szklerózis multiplex leggyakoribb típusa?",
"Melyik a szklerózis multiplex legritkább típusa?",
"Mi jellemzi a progresszív-relapszáló típusú SM-et?",
"Milyen atípusos formái léteznek a szklerózis multiplexnek?",
"A Devic-betegség a szklerózis multiplex egy fajtája?"
] |
qgen: title: Sclerosis multiplex context: A relapszáló-remittáló formában több gyógyszert is alkalmaznak hosszútávú kezelésként. Első vonalbeli szereknek az interferonok és a glatiramer-acetát használatosak, melyek nagyjából egyenlő arányban, kb. 30 százalékban csökkentik a relapszusok előfordulását. Másodvonalbeli kezelésként a fingolimod vagy a natalizumab adható. Bár a natalizumab hatékonyabb a rosszullétek megelőzésében, a potenciális mellékhatásai miatt (pl. Progresszív multifokális leukoenkefalopátia, PML) többnyire nem alkalmazzák elsőként, csak súlyos, vagy az első vonalbeli szerekre rezisztens betegség esetén. Harmadik vonalbeli szerként alkalmazzák még a mitoxantront is, azonban felhasználásának gátat szabnak a mellékhatásai. Újabb gyógyszerek is megjelentek a betegség kezelésében, például a teriflunomid, a dimetil-fumarát és az alemtuzumab.
|
[
"Milyen gyógyszerek használatosak a szklerózis multiplex relapszáló-remittáló típusára?",
"A szklerózis multiplex relapszáló-remittáló típusára milyen gyógyszereket írnak fel a leggyakrabban?",
"Hány százalékban csökkentik a relapszusokat a szklerózis multiplex kezelésében az interferonok?",
"Mikor adható natalizumab a szklerózis multiplex kezelésére?",
"A natalizumabnak milyen mellékhatásai lehetnek?",
"Mik a mitoxantron mellékhatásai?",
"A szklerózis multiplex kezelésében mik a legújabb gyógyszerek?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: A leletet valószínűleg 1976-ban titokban találta meg Sümegh József, akinek 1980-as rejtélyes halála után az ezüsttárgyaknak nyoma veszett. Bécs és London után 1990-ben New Yorkban tűnt fel a kincs, ezután hosszú pereskedés következett a leletek eredetének bizonyítására. Mivel a tárgyak tulajdonjoga így bizonytalanná vált, a kincset nem lehetett eladni, illetve megvenni. 2014-ben a magyar állam 15 millió eurót (kb. 4,5 milliárd forintot), majd 2017-ben 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a kincsek őrzési jogáért, ezzel a Seuso-kincs összes ismert darabja Magyarországra került.
|
[
"Ki találta meg a Seuso-kincseket?",
"Mikor találta meg Sümegh József a Seuso-kincseket?",
"Mikor halt meg Sümegh József, a Seuso-kincsek megtalálója?",
"Milyen rejtély övezi Sümegh József, a Seuso-kincsek megtalálójának halálát?",
"A Seuso-kincs a világ mely városaiban tűnt fel 1980 után?",
"Mennyi pénzt fizetett Magyarország 2014-ben a Seuso-kincsek őrzési jogáért?",
"Mennyi pénzt fizetett Magyarország 2017-ben a Seuso-kincsek őrzési jogáért?",
"Hány milliárd forintot fizetett Magyarország a Seuso-kincsekért összesen?",
"Hol őrzik Magyarországon a Seuso-kincseket?",
"Meddig őrizheti Magyarország a Seuso-kincseket?",
"Ki ma a Seuso-kincsek tulajdonosa?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: A Seuso-kincs Magyarországra kerülése után a kutatók feladata a kincslelettel kapcsolatos tudományos összefüggéseket vizsgálva, a kincs feltételezett létrejöttének időszakának és elrejtésének időpontját meghatározni és a késő római császárkor emlékeit elemezni, kifejezetten a pannoniai vonatkozásaiban. Szerintük a kincs keletkezése a késő negyedik, illetve a korai ötödik századra datálható. Az akkor még Illyricumnak nevezett területet Pannoniát, hosszú és véres harcok után Augustus és Tiberius római császár uralkodása alatt foglalták el a Római Birodalom légiói. Hivatalos okmányban csak később, először Vespasianus uralkodása alatt, 71-ben jelent meg a Pannonia elnevezés.
|
[
"Mikor készülhetett a Seuso-kincsnek nevezett leletegyüttes?",
"Melyik császár idejében foglalták el a rómaiak a későbbi Pannóniát?",
"Mikor uralkodott Tiberius római császár?",
"Mi az a légió?",
"Hogy hívták Pannóniát, mielőtt a Római Birodalom része lett volna?",
"Mikor említik először hivatalos iratok Pannóniát?",
"Honnan származik a Pannónia elnevezés?",
"Mit jelent a Pannónia szó?",
"Pontosan melyik földrajzi egységet nevezték a rómaiak Pannóniának?",
"Hol voltak az ókori Pannónia határai?",
"Tiberius vagy Vespasianus császár uralkodott előbb?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: Traianus császár idején, 106-ban a tartományt kétfelé osztották. Pannonia Inferior (Alsó-Pannónia) székhelye Aquincum lett, míg Pannonia Superior (Felső-Pannonia) székhelye Carnuntum maradt. Pannonia Valeria provinciát 296-ban alapították. Főbb városai Sopianae, Gorsium, Brigetio és Aquincum voltak. Az antik forrásokban és irodalmi alkotásokban Pannonia tartományát és lakóit negatívan festették le, a vidéket pedig zordnak és kellemetlennek, lakóit egyszerűnek tartották, de a jelentőségét Itália és a Római Birodalom védelmében elismerték.
|
[
"Mikor osztották két részre a rómaiak Pannónia tartományt?",
"I. sz. 106-ban ki volt a Római Birodalom uralkodója?",
"Mikor élt Traianus császár?",
"Hogyan osztották ketté a rómaiak Pannóniát 106-ban?",
"Miért volt szükség rá 106-ban, hogy Pannóniát két részre osszák?",
"Alsó-Pannóniának mi volt a központja?",
"Hol volt az ókori Aquincum?",
"Felső-Pannóniának mi volt a székhelye az ókorban?",
"Hol volt egykor a római Carnuntum?",
"Mi volt Pannónia központja Kr. u. 106-ig?",
"Mikor hozták létre a rómaiak Pannonia Valeria provinciát?",
"Mik voltak az ókori Pannonia Valeria provincia legfontosabb városai?",
"Hogy hívják ma azt a várost, aminek egykor Sopianae volt a neve?",
"Milyennek látták az ókori rómaiak Pannóniát?",
"Miért gondolták zord vidéknek az ókori rómaiak Pannóniát?",
"Pannóniának mi volt a jelentősége a Római Birodalom védelmében?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: Ha a tudományos vizsgálatok igazolják azt a feltételezést, hogy a Seuso-kincs tárgyai Polgárdi-Szabadbattyán környékén kerültek elő, a feltárás alatt álló szabadbattyáni épületegyüttes és a közeli Gorsium romváros intenzívebb kutatása elengedhetetlenné válik a kincs pontos régészeti azonosításához. A Seuso-kincs feltételezett lelőhelyének közvetlen közelében fekvő Gorsium szakrális vallási központ volt. Amikor 202-ben Septimius Severus császár Pannoniában járt, jelenlétében avatták fel a császár költségén újjáépített gorsiumi Augustus-templomot. 260-ban egy szarmata törzs, a roxolánok pusztították el, majd később az újjáépült város új nevet is kapott: Herculiának hívták. Herculia már nem vált a vallási ünnepek központjává. Az épületek feltárása alapján a tartomány kormányzati székhelye lett. Aquincumból ide költözött a tartományi helytartó és vele tartományi hivatalok és tisztségviselők is.
|
[
"Feltételezések szerint honnan kerülhettek elő a Seuso-kincs darabjai?",
"Miért feltételezhető, hogy a Seuso-kincs Polgárdi környékéről származik?",
"Hol volt az ókorban Gorsium?",
"Milyen funkciót töltött be az egykori Gorsium Pannóniában?",
"Melyik római császár látogatta meg Pannóniát 202-ben?",
"Milyen ókori templom volt Gorsium területén?",
"Hogy nézett ki a gorsiumi Augustus-templom?",
"Mekkora volt az Augustus-templom Gorsiumban?",
"Előkerültek már a föld alól a gorsiumi Augustus-templom maradványai?",
"Ki finanszírozta a gorsiumi Augustus-templom újjáépítését?",
"Ki pusztította el 260-ban a Septimus Severus császár által újjáépíttetett gorsiumi Augustus-templomot?",
"Miért pusztították el a roxolánok a gorsiumi Augustus-templomot?",
"A roxolánok egész Gorsiumot elpusztították 260-ban?",
"Hány évig használhatták a rómaiak a 202-ben felújított gorsiumi Augustus-templomot?",
"Miért kapott új nevet a III. században újjáépült egykori Gorsium?",
"Mi lett Gorsium új neve a 3. században?",
"Milyen funkciót töltött be Herculia az ókori Pannónia területén?",
"Miért vesztette el központi szerepét Pannóniában az egykor Aquincum?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: Korábban Galerius római császár zsilipet és csatornát építtetett a Balaton vizének szabályozhatósága miatt. A csatorna a mai Sió csatornától keletebbre volt, amelynek főépítményei (egyes források szerint zsilipmaradványai) az ásatások során Siófok északkeleti részén kerültek elő, bár később megállapították, hogy a Kuzsinszky Bálint által feltételezett római zsilip Siófok török kori erődjének maradványa volt.
Sextus Aurelius Victor római történetíró írta le, hogy ezen a csatornán pedig, megfelelő vízállás esetén, a Sárvízen lehajóztatva juthatott le az áru a Dunára. Sági Károly régész szerint Aurelius feljegyzése tulajdonképpen nem a Balaton lecsapolására, hanem a Mezőföld vízrendezési munkálataira vonatkozhat. A Sárvízen Tác-Fövenypusztáról és Kapospula-Alsóhetényből is eljuttathatóak voltak a Balatontól délre eső területek gabonatermesztői által termelt gabonaszállítmányok.
|
[
"Melyik római császár idejében épült zsilip és csatorna a Balaton vizének szabályozása végett?",
"Mikor uralkodott Galerius római császár?",
"Hol volt pontosan az az ókori csatorna a Balatonon, amit Galerius császár idejében építettek?",
"Volt erőd a török korban Siófokon?",
"Melyik régész feltételezte, hogy a Siófok északkeleti részén feltárt maradványok egy ókori római zsiliphez tartoztak?",
"Melyik ókori szerző tett említést a munkáiban egy balatoni csatornáról?",
"Melyik művében említi Sextus Aurelius Victor az ókori balatoni csatornát?",
"Milyen funkciót töltött be az ókori balatoni csatorna Sextus Aurelius Victor történetíró szerint?",
"Mit állít Sági Károly régész a feltételezett ókori balatoni csatornáról?",
"Az ókorban mit termeltek a Balatontól délre?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: A római úthálózat az Itinerarium Antonini (a Római Birodalom fontosabb útjainak a jegyzéke) útikönyv szerint Vajtától és Cecétől kissé keletre haladt Tác felé, majd útválasztással Gorsiumon vagy a közel fekvő Herculián vezetett keresztül, amely északkelet felé fordulva Tárnokon keresztül érkezett Aquincumba. Az egyik út Alsóhetényen, Ságváron keresztül érte el a Balatont, majd ezt kelet felől megkerülve áthaladt Szabadbattyán körzetén, és a Vértes és a Bakony között, Mór, Oroszlány felé tartott, Kocs és Mocsa térségében érte el a brigetioi légióstábort.
|
[
"Miről szól az Itinerarium Antonini című útikönyv?",
"Ki írta az Itinerarium Antonini című útikönyvet?",
"Mikor készült az Itinerarium Antonini című ókori római útikönyv?",
"Hol vezettek a legfontosabb római kori utak Pannónia területén?",
"Hol állomásozott pontosan az ókorban a bridgetioi légióstábor?",
"Hány ember lakott Aquincumban a római korban?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: A 3. században a külső fenyegetettség és a birodalom belső megosztottsága miatt a határvédelem meggyengült. A támadások miatt 356-ban már olyan feszült helyzet alakult ki, ami II. Constantius római császárt arra késztette, hogy a következő évben Pannoniába utazzon. Később egy barbaricumi építkezés robbantotta ki a 374—375 évek eseményeit, az utolsó komolyabb válságot a pannoniai Dunánál. A mai Göd határában egy erőd építésekor Pannonia Valeria provincia új katonai parancsnoka egy tárgyalás közben meggyilkoltatta Gabiniust a kvádok királyát. A feltételezések szerint egy betörés alkalmával rejthették el a lakomák alkalmával használt Seuso-kincsek darabjait is. A történészek a 374-ben történt kvád és szarmata invázióval hozták összefüggésbe, amikor a barbár katonák elárasztották Pannoniát. Ekkor a kvádok és a szarmaták hónapokig portyáztak Pannoniában, amíg egy nagyobb római seregtest meg nem jelent a következő év elején Carnuntumban I. Valentinianus római császár vezetésével.
|
[
"Mi volt az oka annak, hogy a Római Birodalom határvédelme a 3. században meggyengült?",
"Mikor utazott II. Constantinus császár Pannóniába?",
"Miért látta jónak II. Constantinus császár, hogy 357-ben Pannóniába látogasson?",
"Mi történt Pannóniában 374-ben és 375-ben?",
"Miért törtek be Pannóniába a barbárok 374-375-ben?",
"Mi volt a rómaiak és a kvádok közötti 374-ben kitört konfliktus oka?",
"Hol gyilkoltatta meg a kvádok királyát 374-ben Pannonia Valeria katonai parancsnoka?",
"Ki volt Pannonia Valeria provincia katonai parancsnoka i. sz. 374-ben?",
"Ki volt a kvádok királya, akit 374-ben a rómaiak meggyilkoltak a mai Göd határában?",
"A 4. században hol volt a kvádok birodalma?",
"A IV. században milyen barbár törzsek lepték el Pannónia területét?",
"A kvádok és a szarmaták szövetségesek voltak a 4. században?",
"Hogyan állították meg 375-ben a rómaiak a portyázó szarmatákat és kvádokat Pannóniában?",
"Melyik római császár járt Pannóniában Kr. u. 375-ben?",
"I Valentinianus császárnak miért kellett Pannóniába mennie 375-ben?",
"Mikor szűnt meg Pannónia?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: A 4. században a hunok előretörésének hatása az egyre gyorsuló népvándorlás lett, miután a támadásaik egymás után tolták a Római Birodalom határai felé a vonulásuk útjába kerülő egyéb barbár népeket. Ezért a limesek mentén, a birodalom határán, védekezésül sűrűn telepített, kőből épített erődök láncolata és szervezett rendszere jött létre. Az újabb és állandósuló népmozgások és legfőképpen a hunok előretörése nyugat felé – azt eredményezték, hogy az 5. században a rómaiak fokozatosan kiszorultak a Kárpát-medencéből. Valens volt az utolsó római császár, akitől pannoniai pénzérmék maradtak az utókorra. A pannoniai térség az 5. század elejére háborús övezetté vált. A rómaiak kénytelenek voltak a területeiket végül átadni az előretörő hunoknak. Amikor 433–434-ben Ruga a hunok nagykirálya visszasegítette a hatalomba a megbuktatott Flavius Aëtiust, aki a Rómában kötött barátsági szerződésben átengedte Rugának Pannonia Prima és Pannonia Valeria provinciát is.
A romanizált lakosság jelentős része elmenekült. A népvándorlás hullámai elsöpörték a római civilizációt.
|
[
"Miért szűnt meg Pannónia az 5. században?",
"Mi volt az oka a 4. században kezdődő európai népvándorlásnak?",
"Mit jelentett a limes az ókori Rómában?",
"Hogyan védekezett a Római Birodalom a 4. században meginduló népvándorlás ellen?",
"A rómaiak miért szorultak ki az V. században a Kárpát-medencéből?",
"Mikor uralkodott Valens római császár?",
"Kik foglalták el az 5. században az egykori Pannóniát?",
"Ki volt a hunok vezetője 433-ban?",
"Ki engedte át a hunoknak Pannonia Prima és Pannonia Valeria tartományt?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: Angol szakemberek által később Seuso-kincsnek (Seuso treasure) elnevezett római kori lelet megtalálása után, a lefolytatott nemzetközi nyomozás ellenére, keveset tudott a közvélemény a kincsről és a sorsáról. Először 1990. február 9-én egy sajtótájékoztató keretében New Yorkban mutatták be a nyilvánosságnak, amikor mai értéken 100 millió eurós kikiáltási áron próbálták értékesíteni minden idők egyik legjelentősebb késő római kori kincsleletét. A kincs nem szerepelt egyetlen magyarországi múzeum leltárkönyvében sem, egyetlen ásatási naplóban sem. Megtalálásáról és külföldre kerüléséről később jutott információkhoz a közvélemény. A lelőhely nem azonosítható egyértelműen, annyi derült ki, hogy a kincset Pannonia eddig ismert legnagyobb, 13 ezer m2-es, késő római kori oszlopcsarnokos (peristylium) palotájában (villájában) vagy annak közelében a Sopianae-Aquincum (Pécs-Óbuda) és Sopianae-Brigetio (Pécs-Szőny) közötti római utak kereszteződésénél Szabadbattyán határában, a kőszárhegyi mészkőbánya egyik üregében találhatták.
|
[
"Honnan származik a Seuso-kincs elnevezés?",
"Mikor került először nyilvánosság elé a Seuso-kincs?",
"A Seuso-kincset hol mutatták be először a nyilvánosságnak?",
"Hogy került a Seuso-kincs Magyarországról New Yorkba?",
"Mekkora volt a Seuso-kincsek kikiáltási ára 1990-ben New Yorkban?",
"Ki vásárolta meg az árverésre bocsátott Seuso-kincset 1990-ben New Yorkban?",
"A Seuso-kincs mely darabjait mutatták be 1990-ben New Yorkban?",
"Miért nem létezett semmilyen hivatalos múzeumi irat a Seuso-kincsekről Magyarországon 1990 előtt?",
"Honnan került elő a Seuso-kincs?",
"Miért nem ismerjük a Seuso-kincsek pontos lelőhelyét?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: A mai Polgárdi, Szabadbattyán és Tác környékén, az egykori Gorsium közelében fekvő római villa feltárását a székesfehérvári Szent István király Múzeum munkatársai 1993-ban kezdték meg. A múzeum régésze, Nádorfi Gabriella Szabadbattyánban 1998 és 2006 között végzett ásatásokat a hatalmas palota romjainál. A 374 körül elpusztult villa a Sárvíz mellett állt.
1878-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került egy ezüstállvány tíz töredéke. A töredékeket rövid időn belül restaurálták, és az év júniusában a párizsi világkiállításon be is mutatták, ahol valódi tudományos szenzáció volt. A múzeumban több mint 130 éve őrzött, Szárhegyen fellelt összecsukható ezüstállványhoz, a quadripushoz is köthető A Seuso-kincslelet még a rendszerváltás előtt illegálisan külföldre került. Vukán Béla alezredes, az ORFK Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) műkincsvédelmi alosztályának vezetője 1995 óta irányítója a Seuso-ügy nyomozásának.
|
[
"Hol volt pontosan az ókori Gorsium?",
"Mikor kezdődött meg az ásatás az egykori Gorsium közelében lévő római villánál?",
"Kik tárták fel az egykori Gorsium közelében talált római kori villát?",
"Melyik városban van a Szent István király Műzeum?",
"Mikor dőlt romba az egykori Gorsium mellett talált római kori villa?",
"Hogyan került külföldre a Seuso-kincs?",
"Mit találtak Szárhegyen 1878-ban?",
"Mi köze az 1878-ban Szárhegyen talált ezüstállványnak a Seuso-kincshez?",
"Milyen pozíciót töltött be Vukán Béla alezredes az ORFK-nál?",
"Minek a rövidítése az ORFK betűszó?",
"Minek a rövidítése az NNI?",
"Ki vezette 1995-től a Seuso-kincsek utáni nyomozást?",
"Hány évig vezette Vukán Béla alezredes a Seuso-kincsek utáni nyomozást?",
"Sikerült kiderítenie Vukán Béla alezredesnek, hogy hogyan került külföldre a Seuso-kincs?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: 1997-ben a Seuso-kincs visszaszerzése érdekében Magyar Bálint, a kulturális tárca akkori vezetője miniszteri biztost nevezett ki Bánkutiné Hajdú Éva személyében. A Seuso-kincsek körüli kérdéseket tudományos kutatások sora próbálta tisztázni. A szakértők tüzetes vizsgálódások után a közvetett bizonyítékok láncolata alapján megállapították, hogy az ezüsttárgyak tulajdonosa Seuso (SEVSO), egy gazdag hadúr, a Római Birodalom Pannonia tartományi főtisztviselője volt, aki az i. sz. 4. században élhetett. Székhelyére a kincs egyik tálján fellelt, egy kertben lakmározó társaságot ábrázoló relief utal: tó vizében fickándozó halak fölött ez a felirat olvasható: »PELSO«, ami a Balaton ókori latin neve.
A Seuso-kincs tudományos kutatási programjának irányítására a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozták a Seuso Munkabizottságot Török László akadémikus elnökletével, amely feladatának tekinti a Seuso-kincs kiásási helyének lehető legpontosabb behatárolását és azonosítását.
|
[
"Ki volt a Seuso-kincsek visszaszerzésére kijelölt miniszteri biztos 1997-ben?",
"Miért lett felelős Bánkutiné Hajdú Éva 1997-ben?",
"Mi bizonyítja, hogy Seuso egykor Pannónia területén élt?",
"Hogy hívták az ókorban a Balatont?",
"Milyen céllal jött létre az MTA Seuso Munkabizottsága?",
"Ki vezeti az MTA Seuso Munkabizottságát?",
"Mi a feladata az MTA Seuso Munkabizottságának?",
"Milyen eredményeket ért el eddig az MTA Seuso Munkabizottsága?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: A gorsiumi feltárásokat több mint 40 évig irányította a magyar régészet egyik meghatározó személyisége, Fitz Jenő akadémikus. Gorsium szerintük nem csupán Pannonia császárkultuszának volt a központja, nem csupán ott ülésezett a tartományi gyűlés, hanem az akkor hajózható Sárvíznek kikötője is volt.
A feltételezések között szerepel az is, hogy a támadó barbárok a hatalmas villát a Sárvíz partján felgyújtották és a védőket megölték. Feltételezik, hogy a fényűző nehéz ezüstedényeket a Seuso palota fűtésrendszerében egy előre kialakított vagy ötletszerűen használt rejtekhelyre rejtették. Dénes József régész viszont kizártnak tartja, hogy az ókori fűtési rendszer lett volna a kincs rejtekhelye. Elmélete alapján a pontos hely meghatározható lenne. Nádorfi Gabriella régész: „A Seuso-kincs a késő római kor egyik, ha nem a legjelentősebb lelete, amely a szabadbattyáni palotával együtt bizonyítja, a Római Birodalomnak Pannonia nem szegény határvidéki tartománya, hanem gazdag provinciája volt.”
|
[
"Fitz Jenőnek mi volt a foglalkozása?",
"Fitz Jenő hány évig vezette a gorsiumi ásatásokat?",
"Sárvíz ma is hajózható folyó?",
"Miért nem lehet ma már hajózni a Sárvíz folyón?",
"Milyen szerepet töltött be az egykori Gorsium város Pannóniában?",
"Kik gyújtották fel egykor a gorsiumi palotát?",
"A barbárok mikor pusztították el a gorsiumi palotát?",
"Hol igyekeztek elrejteni a barbárok elől az egykori Gorsium palotájának lakói a Seuso-kincseket?",
"Hogyan fűtötték a palotát az egykori Gorsiumban?",
"Mit bizonyít a gorsiumi palota és a Seuso-kincs léte Nádorfi Gabriella régész szerint?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: 1991-ben egy angol műgyűjtő, Lord Northampton megbízta az Allen és Overy ügyvédi irodát, hogy szerezze meg a Seuso-kincs tizennégy darabját (a kincs ismert helyen lévő hányada 15 darabból áll). Az ügyvédi iroda libanoni származási iratokat is mellékelt a műkincsekhez, amik később hamisnak bizonyultak. Emiatt nem is akadt aukciósház, amelyik vállalta volna a kincs adásvételének lebonyolítását. 2003-ban a Pápán raboskodó Lelkes József azt nyilatkozta egy bulvárlapnak, hogy együtt ásta ki a kincseket Sümeghgel a Polgárdi melletti bányában, amelyeket egy két méter mély gödörben találtak, két nagy üstbe rejtve. A negyvendarabos leletet eladogatták. Lelkes elmondta azt is, hogy három másik, a titkot ismerő barátja is furcsa körülmények között halt meg.
|
[
"Hány ismert darabja van a Seuso-kincsnek?",
"Az ismert Seuso-kincsek hány darabját vásárolta meg Lord Northampton 1991-ben?",
"Lord Northampton melyik ügyvédi irodát bízta meg 1991-ben azzal, hogy vásárolja meg neki a Seuso-kincseket?",
"Kitől vásárolta meg Lord Northampton a Seuso-kincseket 1991-ben?",
"Hogyan szerzett 1991-ben az Allen és Overy ügyvédi iroda hamis származási papírokat a Seuso-kincsekhez?",
"Miért nem vállalták az aukciósházak a Seuso-kincs értékesítését az 1990-es években?",
"Miért volt a pápai börtönben Lelkes József 2003-ban?",
"Mi köze volt a Seuso-kincsekhez Lelkes Józsefnek?",
"Honnan kerültek elő a Seuso-kincsek Lelkes József állítása szerint?",
"Hány darabból áll a Seuso-kincs Lelkes József szerint?",
"Kinek adta el Sümegh József az általa megtalált Seuso-kincseket Lelkes József állítása szerint?",
"Lelkes József szavahihető tanú a Seuso-kincsek megtalálásának körülményeivel kapcsolatban?",
"Melyik bulvárlapnak mesélte el 2003-ban Lelkes József a Seuso-kincsek megtalálásának történetét?",
"Mikor állt elő Lelkes József a Seuso-kincsek megtalálásának történetével, amit egy bulvárlapnak mesélt el?",
"Miért titkolta el a hatóságok elől Lelkes József évtizedeken át, hogy hogyan találták meg Sümegh Józseffel a Seuso-kincseket?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: A magyar állam 1993–94-ben négy pert indított Lord Northampton ellen tulajdonjoga bizonyítására, de minden per a lord javára dőlt el. A szakértők megalapozatlannak minősítették a magyarok által felhozott bizonyítékokat: azt, hogy az egyik tálon a PELSO felirat olvasható. A rómaiak Pelso, Pejso illetve, Peiso, Pelsois, Pelsodis lacus név alatt ismerték a mai Balatont. Szabadbattyánban római villát tártak fel, mely a feltételezések szerint a kincs tulajdonosáé, Seusóé lehetett. A magyar szakértők a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, 1878-ban szintén Polgárdi mellett előkerült késő római kori ezüstállvány (a külön elrejtett állvány nem fért bele a kincs elrejtésére szolgáló rézüstbe), a quadripus összehasonlító anyagvizsgálatától vártak perdöntő bizonyítékot.
1994-ben Marlia Mundell Mango és Anna Bennett angol művészettörténész, régész-restaurátor publikálta a leletet alkotó tárgyakat, amely azóta is alapvető közlésnek számít a kincsleletet értékelő és értelmező összefoglaló tudományos munkák között.
|
[
"Mikor fogta perbe a magyar állam Lord Northamptont a Seuso-kincsek miatt?",
"Hány perben próbálta bizonyítani a magyar állam a Seuso-kincsek tulajdonjogát Lord Northamptonnal szemben?",
"Ki nyerte azokat a pereket, amelyeket a magyar állam Lord Northampton ellen indított 1993-ban és 1994-ben?",
"Miért vesztette el a magyar állam a Lord Northampton ellen 1993-ban és 1994-ben indított pereket?",
"Milyen neveken említették az ókori rómaiak a Balatont?",
"Mi az a quadripus?",
"Mi köze lehet az 1878-ban Polgárdinál felfedezett quadripusnak a Seuso-kincsekhez?",
"Miben rejtették el annak idején a Seuso-kincseket?",
"Ha a Seuso-kincs és az 1878-ban Polgárdinál megtalált négylábú ezüstállvány egykor valóban összetartozott, akkor miért nem egy helyre rejtették el őket?",
"Ki írta le 1994-ben a Seuso-kincset alkotó tárgyakat?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: 2008-ban Visy Zsolt régész, egyetemi tanár összefoglaló előadást tartott a leletről Angliában a Society of Antiquaries of London székházában: „Ahhoz, hogy Magyarország perelhessen, az a kis plusz kellene, amely régóta várat magára, nevezetesen, hogy előálljon valaki egy olyan tárggyal, amelyről hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a Seuso-kincshez tartozik, s biztosan Magyarországhoz kötődik”.
Hajdú Éva korábbi miniszteri biztos nyilatkozata szerint 2006–2008 között a magyar állam az összes előkerült műkincset (15 db) megvásárolhatta volna tízmillió euróért, az adásvétel azonban ismeretlen okból meghiúsult, nem kizárt, hogy a kincs bizonytalan tulajdonjoga miatt.
2013-ban a Seuso-kincsről megjelent Visy Zsolt és Mráv Zsolt szerkesztésében “A Seuso kincs és Pannonia” címmel, egy magyar-angol nyelvű, régész-történész szerzők nyolc tanulmányát tartalmazó tudományos igényű mű. A tanulmányok szerzői: Visy Zsolt, Hajdú Éva, Nagy Mihály, Tóth Endre, Mráv Zsolt, Mócsy András, Nádorfi Gabriella.
|
[
"Visy Zsolt régész mikor tartott előadást Londonban a Seuso-kincsekről?",
"Ki tartott előadást a Seuso-kincsekről 2008-ban Londonban?",
"Hol tartott előadást Visy Zsolt régész 2008-ban a Seuso-kincsekről Angliában?",
"Milyen következtetésre jutott Visy Zsolt régész a Seuso-kincsek eredetével kapcsolatban a 2008-ban Londonban tartott előadásában?",
"Mi kellene ahhoz Visy Zsolt szerint, hogy a Seuso-kincsek magyar eredetét minden kétséget kizáróan bizonyítani lehessen?",
"Mikor volt miniszteri biztos Hajdú Éva?",
"Mennyi pénzért vásárolhatta volna meg a magyar állam a Seuso-kincseket 2006-2008 között?",
"Miért nem vásárolta meg a magyar állam a Seuso-kincseket 2006 és 2008 között 10 millió euróért?",
"Kik a szerzői A Seuso kincs és Pannonia című tudományos munkának?",
"Mikor adták ki A Seuso kincs és Pannonia című könyvet?",
"Hány tanulmányt tartalmaz A Seuso kincs és Pannonia című könyv?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: Az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű leletének magyarországi bemutatására az 1634/2017. (IX. 11.) számú kormányhatározat szerint vándorkiállítást szerveztek, ennek keretében Kaposvárott, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen és Székesfehérvárott (utóbbi településen már második alkalommal) megtekinthető a leletegyüttes. A Seuso-kincs vándorkiállítása 2017. október 29-én a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében indult el, elsőként a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban állították ki a műtárgyakat.
|
[
"Mikor voltak megtekinthetőek a Seuso-kincsek vándorkiállítás keretében Magyarországon?",
"Hány magyar városban járt a Seuso-kincseket bemutató vándorkiállítás?",
"Melyik magyar városokban volt megtekinthető a Seuso vándorkiállítás 2017-ben és 2018-ban?",
"Mikor voltak kiállítva első alkalommal a Seuso-kincsek Székesfehérváron?",
"Ki szervezte a Seuso-kincseket bemutató vándorkiállítást?",
"Melyik városban volt a Seuso-kincseket bemutató magyar vándorkiállítás első állomása?",
"Melyik székesfehérvári múzeumban állították ki a Seuso-kincseket 2017-ben?",
"Hányan tekintették meg a Seuso-kincseket a 2017-2018-ban zajló vándorkiállítás keretében?"
] |
qgen: title: Seuso-kincs context: A körbe írt felirat elejét és végét egy jel választja el. A krisztogram eredetileg Krisztus nevét rövidítő görög X (khí) és P (ró) összetételéből kialakult monogram volt, de Konstantin császár idejében római katonai, majd politikai jelképpé vált. A sztaurogram a Római Birodalom provinciáiban széles körben elterjedt, jellemző keresztény motívummá vált a krisztogrammal együtt, amelyet számos 4–5. századi emlék is bizonyít. Ilyen krisztrogramok a késő római császárkorban hivatalos államvallássá emelt kereszténység időszakában jelentek meg az oltárokon, falfreskókon, hivatalos pecséteken és pénzérméken egyaránt. Pannónia keleti részéről, Valeria provinciából azonban kereszténységről írott emlékeink nincsenek. Arról sem maradtak írásos bizonyítékok, hogy Gorsium-Herculia az ókereszténységben jelentős szerepet játszott volna. A feltárt gorsiumi bazilika sarkához az 5. század elején téglából keresztelő medencét építettek, ami azt jelentette, hogy akkortól költözött a városba a püspök. A feltárt 4. századi lakóház fűtőcsatornáiban talált nagy tömegű pénz pedig a kereskedelmi élet élénkségére utal.
|
[
"Mi az a krisztogram?",
"Milyen görög betűk összetételéből áll a krisztogram?",
"Milyen nevet rövidít le a krisztogram?",
"Mikor vált politikai jelképpé a Jézus Krisztus nevét rövidítő krisztogram?",
"Hogy néz ki a sztaurogram?",
"Hogy néz ki a krisztogram?",
"Mi a különbség a sztaurogram és a krisztogram között?",
"Hol használtak krisztogramokat a késő római császárkorban?",
"Maradtak ránk Pannónia keleti részéről írásos emlékek a kereszténységről?",
"Milyen szerepet játszott Gorsium az ókereszténységben?",
"Mikor költözött Gorsiumba püspök?",
"Hogy hívták a püspököt, aki az 5. század elején Gorsiumba költözött?",
"Mi bizonyítja, hogy Gorsiumba püspök költözött az V. században?",
"Gorsiumban keresztények laktak az 5. században?",
"Miért dugták a ház fűtőcsatornáiba a pénzüket az egykori Gorsium lakói?",
"Mennyi pénzt találtak a Gorsiumban feltárt IV. századi lakóház fűtőcsatornáiban a régészek?",
"Milyen pénzérméket találtak a Gorsiumnál feltárt 4. századi lakóház fűtőcsatornáiban?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: A skizofrénia, szkizofrénia vagy hasadásos elmezavar olyan kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemeznek.
A skizofrénia elnevezés a görög eredetű szkhizein (σχίζειν), „hasadás” és phrén, phren- (φρήν, φρεν-), „elme” szavakból ered, a kifejezést a svájci Eugen Bleuler pszichiáter alkotta 1911-ben. A skizofrénia nem jelent „tudathasadást” vagy „többszörös személyiségzavart” (ezeket manapság disszociatív személyiségzavarnak is nevezik), és gyakran össze is keverik a két betegséget. A kifejezés a betegség jellegzetes megjelenési formájának következtében inkább azt jelenti, hogy „hasadt a szellemi funkció”. Leválik az érzelem a gondolkodásról (pl. nevetve beszél az édesanyja haláláról).
|
[
"Mi a skizofrénia másik neve?",
"Mi az a skizofrénia?",
"Mi a skizofrénia szó etimológiája?",
"Hogy van görögül az elme?",
"Honnan származik Eugen Bleuler?",
"A 18. században létezett már az a szó, hogy skizofrénia?",
"A skizofréneknek több személyisége van?",
"Mi az a hasadt szellemi funkció?",
"Mi az a disszociatív személyiségzavar?",
"Miért viselkednek furcsán a szkizofrének?",
"Miért keveri mindenki össze a skizofréniát és a disszociatív személyiségzavart?",
"A középkorban nem éltek skizofrének?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: A skizofrénia úgynevezett spektrumbetegség, betegségcsoport, amelynek leggyakoribb megnyilvánulási formái az akusztikus hallucinációk, paranoid vagy bizarr téveszmék, illetve dezorganizált (rendezetlen) beszéd és gondolkodás. Ezekhez gyakran társulnak jelentős szociális és foglalkozási zavarok is. A skizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15–25 éves korban, nők esetében 25–35 éves korban jellemző), a betegek 20–40%-ánál a serdülőkor táján jelentkezhet, de kialakulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora, 40–45 éves korban ismét gyakoribb. Az egész élettartamon át tartó prevalencia körülbelül 0,3–0,7%.
|
[
"Minden skizofrénnek ugyanazok a tünetei?",
"Mik a szkizofrénia tünetei?",
"A szkizofrénia okozhat munkahelyi gondokat?",
"Milyen életkorban kezdődik a skizofrénia?",
"A szkizofrénia csak kamaszkorban alakulhat ki?",
"Milyen életkorban lesznek skizofrének a nők?",
"Mennyire valószínű, hogy valaki szkizofrén lesz élete során?",
"Mit jelent a spektrumbetegség?",
"Az érzelemkezelési problémák lehetnek a szkizofrénia tünetei?",
"A férfiak miért lesznek fiatalabb korukban skizofrének, mint a nők?",
"A skizofrénia prevalenciája függ attól, hogy melyik országban él az ember?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: Diagnosztizálásának alapja a megfigyelt viselkedés és a beteg által elmondott tapasztalatok. A személyiség szétesése néha lassan alakul ki, máskor viszont hirtelen, heves zavarodottsággal, érzelmi nyugtalansággal kezdődik. Gyakori az asszociációk felbomlása, az önmagukban értelmes, de összefüggésükben értelmetlen szavak használata. Sokszor jelentkeznek vonatkoztatási és üldöztetési téveszmék, észlelési és koncentrációs zavarok, (elsősorban akusztikus) hallucinációk, bizarr motoros aktivitások. Az érzelmi eltompulás mögött belső nyugtalanság feszül, amely olykor dührohamok formájában tör a felszínre. A tünetek sok lehetséges kombinációja következtében vitatott, hogy a diagnózis egy rendellenességet vagy több, nem összefüggő szindrómát takar-e.
|
[
"Hogyan diagnosztizálják a szkizofréniát?",
"A skizofrénia gyorsan alakul ki?",
"Mik a szkizofrénia tünetei?",
"A szkizofrének paranoiások?",
"A skizofrének hallucinálnak?",
"A skizofrénia profilja egységes?",
"Könnyű diagnosztizálni a szkizofréniát?",
"Lassan kialakuló szkizofréniánál mik az első tünetek?",
"Mit jelent a bizarr motoros aktivitás?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: Megfigyelések szerint a genetikai tényezők, a gyermekkori környezeti tényezők (családi stresszek, traumák), neurobiológiai változások, valamint pszichológiai és szociális folyamatok fontos hozzájáruló tényezők, néhány rekreációs vagy receptre kapható gyógyszer előidézheti vagy súlyosbíthatja a tüneteket. Vannak, akik nyugtatókat, antidepresszánsokat vagy ún. rekreációs szereket szednek abból a célból, hogy elnyomják a nemkívánatos érzelmeiket, amelyek esetleg a skizofrénia első tünetei lehetnek.
|
[
"Mi okozza a skizofrániát?",
"A skizofrénia öröklődhet?",
"Trauma miatt lehetek szkizofrén?",
"Hogy kezelik magukat a skizofrének?",
"A fű okozhat szkizofréniát?",
"Milyen szociális folyamatok miatt alakulhat ki skizofrénia?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: A ma legelterjedtebb nézet szerint a skizofrénia etiológiája a stresszvulnerabilitás modelljével írható le, amely szerint az egyének különböző mértékben sérülékenyek a skizofréniával szemben. A sérülékenységet biológiai, szociális és pszichológiai faktorok kombinációja határozza meg. A betegség kialakulásának feltétele a környezeti stressz, és ha a sérülékenység kifejezett, akkor relatíve kis mértékű stressz is kiválthatja. Az elmúlt évek kutatásai igyekeztek a különféle vulnerabilitási tényezőket meghatározni. A biológiai vulnerabilitási faktorok közé tartozik az agy strukturális, funkcionális és biokémiai diszfunkciója. A jelenlegi kutatások a neurobiológia szerepére koncentrálnak, jóllehet eddig nem találtak körülírt szervi okot.
A kezelés alapja olyan antipszichotikus gyógyszer, amely főként a dopamin (és néha a szerotonin) receptorok aktivitását csökkenti. A pszichoterápia, valamint a szakmai és szociális rehabilitáció szintén fontos része a kezelésnek. Súlyosabb esetekben – ahol a beteg önmagára és másokra is veszélyes lehet – a kényszerű kórházi gondozás is szükséges lehet, bár manapság a kórházi tartózkodás rövidebb és kevésbé gyakori, mint régebben.
|
[
"Mindenki ugyanannyira sérülékeny a skizofréniával szemben?",
"Mi a skizofrénia etiológiájának a legnépszerűbb modellje?",
"Milyen tényezőktől függ a skizofréniára való sérülékenység mértéke?",
"Mi a szkizofrénia kialakulásának előfeltétele?",
"Kevés stressz okozhat skozofréniát?",
"Mikor készültek a skizofréniával szembeni sérülékenységgel kapcsolatos kutatások?",
"A skizofréniának milyen biológiai sérülékenységi faktorai léteznek?",
"A skizofréniának van jól meghatározott szervi oka?",
"Mi a skizofrénia kezelésére használt gyógyszerek hatásmechanizmusa?",
"Lehet a skizofréniát gyógyszeresen kezelni?",
"A gyógyszereken kívül hogyan kezelhető még a skizofrénia?",
"Szokták a skizofréniát kórházban kezelni?",
"Mi az az etológia?",
"Minden skizofrénnek gyógyszert kell szednie?",
"Mi történik, ha valaki skizofréniával kórházba kerül?",
"Mi az a környezeti stressz?",
"Miért javulnak a skizofrénia tünetei, ha a dopamin-receptorokat gátolják?",
"Ki alkotta meg a stresszvulnerabilitás modelljét?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: A betegség főként az agy kognitív funkcióit támadja meg, de általában a krónikus viselkedési és érzelmi problémákhoz is hozzájárul. A skizofréniában szenvedő embereknél egyéb társbetegségek is valószínűsíthetők, beleértve a súlyos depressziót és a szorongásos zavart. A skizofréniában szenvedőknél csaknem 50% a problémás alkohol- és/vagy drogfogyasztás előfordulási valószínűsége. Gyakoriak a szociális problémák, úgymint a hosszú ideig fennálló munkanélküliség, a szegénység és a hajléktalanság. A skizofréniában szenvedő emberek átlagos várható élettartama 12–15 évvel rövidebb, mint azoké, akik nem szenvednek ebben a betegségben; ez a gyakoribb testi egészségi problémák és a magasabb öngyilkossági arány (körülbelül 10%) következménye.
|
[
"Skizofréniában romlanak a kognitív funkciók?",
"A skizofrénia okozhat viselkedési és érzelmi problémákat?",
"A skizofrének milyen társbetegségekben szenvednek általában?",
"A szkizofrének mekkora részének van alkohol- vagy drogproblémája?",
"Milyen szociális problémái vannak a skizofréneknek?",
"A skizofrénia csökkenti a várható élettartamot?",
"Hány évvel korábban halnak meg a skizofrének?",
"Miért halnak meg viszonylag fiatalon a skizofrének?",
"A szkizofrének hány százaléka lesz öngyilkos?",
"A skizofrének gyakrabban lesznek betegek?",
"Mik az agy kognitív funkciói?",
"A skizofrénia hajlamosít OCD-re?",
"A hajléktalanok hány százaléka skizofrén?",
"Hány év a skizofrének várható élettartama?",
"Milyen testi egészségi problémák gyakoribbak skizofréneknél?",
"A skizofrének gyakrabban lesznek bűnözők, mint az egészséges emberek?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: A skizofrénia pszichotikus, mentális megbetegedés, ennek jellemző sajátosságai általánosan elmondhatók a betegekről.
Pszichózis: „Egy olyan mentális rendellenesség, ahol a gondolkodás, érzelmek, realitástesztelés és a kommunikációs készségek oly mértékben károsodottak, amely meggátolja a környezeti ingerekre való adekvát válaszreakciók kialakulását.”
A klinikai gyakorlatban a következő tüneteket értékelik a skizofrénia diagnosztizálása során:
Gondolkodás: betegségbelátás nincs. A logikus gondolkodás zavara: az ok-okozati összefüggések, a célképzetek megszűnése, inkoherens, laza képzettársítás. A gondolkodási folyamat elakadása, elsivárosodása, beszűkülése, az absztrakciós képesség csökkenése.
|
[
"Mi a pszichózis definíciója?",
"Pszichózis esetén károsodnak a kommunikációs készségek?",
"A skizofrének belátják a betegségüket?",
"A skizofrének logikusan gondolkoznak?",
"Miben nyilvánul meg skizofréneknél az, hogy nem gondolkoznak logikusan?",
"A skizofrének megfelelő válaszreakciókat adnak azokra az ingerekre, amik őket érik?",
"A skizofrénia mentális betegség?",
"Mi az a realitástesztelés?",
"Mik azok a célképzetek?",
"Milyen az elsivárosodott gondolkodási folyamat?",
"A pszichózis minek lehet a tünete a skizofrénián kívül?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: Doxazmák (téveszmék): olyan megingathatatlan téves gondolatok vagy hit, ami nem magyarázható a kulturális környezeti hatásokkal. Esetenként idővel egyre jobban kidolgozottá válhatnak, és téveszmerendszerek jöhetnek létre. Tipikus téveszmék: perzekutoros; vonatkoztatásos; grandiózus; bűnösségi; hipochondriás; nihilisztikus; religiózus; miszidentifikáció; féltékenységi; szexuális/amorózus; diszmorfofóbia; befolyásoltság-érzés (a szabad cselekvés érzésének elvesztése); gondolatelvonás, gondolatbeültetés, gondolatsugárzás, a saját gondolatok elidegenedése (a személy külsőnek érzi azokat). Attól függően, hogy a hangulat befolyásolja-e a doxazmák tartalmát, megkülönböztetünk holotím és heterotím doxazmákat. Utóbbinál a téveszmék és a hallucinációk nincsenek összefüggésben az aktuális érzelmi állapottal, és ebben az esetben a viselkedés is nagyon ellentmondásos lehet.
|
[
"Mi a magyar szó a doxazmára?",
"Mik azok a téveszmék?",
"Mik a példák tipikus téveszmékre?",
"Miben különböznek a holotím és a heterotím téveszmék?",
"Mi a heterotím doxazmák jellemzője?",
"A holotím doxazmák összefüggenek a hangulattal?",
"A skizofréniára jellemzőek a vallásos téveszmék?",
"A skizofrénekre jellemző az üldözési mánia?",
"A skizofrénia első éveiben jellemzőek a téveszmerendszerek?",
"Mi az a diszmorfofóbia?",
"Mi at a gondolatelvonás?",
"Mi a doxazma szó etimológiája?",
"Milyen más mentális betegségben fordulnak elő téveszmék?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: Érzékelés: általánosságban jellemző, hogy a realitásészlelés nem megfelelő. Gyakoriak a hallucinációk; leginkább akusztikus, ezen belül is főként beszédhangok észlelése, melyek gyakran irányító jellegűek. A vizuális hallucinációk (ezek leggyakrabban vallásos jellegűek) a normál észleléstől eltérőek lehetnek (például fekete-fehérek). Gyakori még a saját testtel kapcsolatos hallucináció is, furcsa, testen belüli folyamatok téves érzékelése. A szag-, íz- és tapintásos hallucinációk viszonylag ritkák. Egyéb rendellenes érzések: deperszonalizáció (saját személyiségét, testét vagy testrészét idegennek, megváltozottnak éli meg), derealizáció (elidegenülés a valóságtól).
Általános megjelenés: a személyes higiénia és öltözködés elhanyagolása, bizarr viselkedés, visszahúzódás a szociális élettől.
Beszéd: bizarr intonáció, mutizmus (némaság), neologizmák (új szavak kitalálása és önkényes használata), echolália (a hallott szavak kényszeres, visszhangszerű ismétlése), önmagukban értelmes, de a szövegkörnyezethez nem illő szavak használata.
|
[
"A skizofréniára jellemzőek észlelési problémák?",
"A skizofréniának tünete a hallucináció?",
"Milyen hallucinációk fordulnak elő leggyakrabban skizofréniában?",
"Milyen jellegűek a szkizofréniában a vizuális hallucinációk?",
"Skizofréniában gyakori a szagok hallucinációja?",
"Mi az a deperszonalizáció?",
"Mi az a derealizáció?",
"A skizofrénekre jellemző a rossz öltözködés?",
"Mik a skizofrének beszédének jellemzői?",
"Mi az a mutizmus?",
"Mi az az echolália?",
"Mi jellemző a skizofrének szociális igényeire?",
"Miért az akusztikus hallucinációk fordulnak elő leggyakrabban skizofréniában?",
"A szaghallucinációk jellemzőek a COVID-ra?",
"A skizofrénián kívül milyen kórképekre jellemző az echolália?",
"A skizofrénia járhat együtt afáziával?",
"A skizofrénia tüneteként megjelenő akusztikus hallucinációk eltérnek a normál észleléstől?",
"Miért jellemző tünete a skizofréniának a hallucináció?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: A skizofrénia kialakulásával összefüggésbe hozható környezeti tényezők közé tartozik a lakókörnyezet, a droghasználat és a születés előtti stressz hatása. A szülői nevelési stílusnak valószínűleg nincs jelentősebb hatása, bár a támogató szülőkkel rendelkezők eredményesebbek, mint a kritizáló vagy ellenséges érzületű szülőkkel rendelkezők. A gyermekkorukban vagy felnőttként városi környezetben élőknél egységesen úgy találták, hogy ez duplájára növeli a skizofrénia kockázatát, még azon felül is, hogy figyelembe vették a rekreációs droghasználat és az etnikai csoport hatását, valamint a társadalmi csoport méretét.
További fontos környezeti tényezőnek számítanak a szociális elszigetelődéssel és a bevándorlással összefüggő hátrányos társadalmi helyzet, a faji megkülönböztetés, a családi kapcsolatok működési zavarai, a szegénység, a munkanélküliség és a rossz lakhatási körülmények.
|
[
"Milyen környezeti tényezők korrelálnak a skizofrénia kialakulásával?",
"Hatással van a skizofrénia kialakulására a szülői nevelési stílus?",
"Hányszorosára növeli a skizofrénia kialakulásának kockázatát a városi élet?",
"A patkányméreg előidézhet skizofréniát?",
"Miért gyakoribb a skizofrénia városlakóknál?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: A skizofréniás esetek 40–50%-ában az agyszerkezet finom elváltozásai tapasztalhatók, súlyos pszichotikus állapotban az agy kémiája is megváltozik. Neuropszichológiai vizsgálatokat és agyi képalkotási technológiákat (például MRI és PET) használó, az agyműködés eltéréseit kutató vizsgálatok kimutatták, hogy a különbségek leggyakrabban a homloklebenyek, a hippokampusz és a halántéklebenyek területén lépnek fel. Egyes tanulmányok az agytérfogat csökkenéséről számolnak be a homloklebenyi kéreg és a halántéklebenyek területein; a zsugorodás megfigyelt mértéke kisebb, mint Alzheimer-kór esetén. Nincsenek határozott ismereteink arról, hogy ezek a térfogatváltozások súlyosbodnak-e, vagy már fennállnak a betegség bekövetkezése előtt is. Ezeket a különbségeket neurokognitív deficittel hozzák összefüggésbe, amelyek gyakran kapcsolódnak a skizofréniához. Mivel az idegrendszer megváltozik, felmerült az a javaslat is, hogy a skizofréniára úgy tekintsünk, mint az idegrendszer fejlődési rendellenességeinek együttesére.
|
[
"Skizofréniában milyen gyakoriak az agyszerkezet elváltozásai?",
"Milyen módszerekkel azonosították azokat az agyterületeket, amelyek a normálistól eltérően működnek skizofrénia esetén?",
"Skizofréneknél melyik agyterületek működése változik meg?",
"Mely agyterületek térfogata csökken skizofréneknél?",
"Az agytérfogat a skizofrénia vagy az Alzheimer-kór esetén csökken nagyobb mértékben?",
"Skizofréniéban az agyterületek térfogatcsökkenése progresszív folyamat?",
"Mivel korrelál a skizofrénia esetén megfigyelhető csökkent agytérfogat?",
"Miért merül fel az a hipotézis, hogy a skizofrénia fejlődési rendellenesség?",
"Milyen kémiai változások történnek a súlyos pszichotikus állapotban lévő skizofrének agyában?",
"Hogyan lehet neuropszichológiai vizsgálattal azonosítani a skizofréniában károsodott agyterületeket?",
"Milyen neurokognitív deficitek jellemzőek a skizofréniában szenvedőkre?",
"Mivel magyarázható a skizofrénia azoknál, akiknek nem változik meg az agyszerkezete?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: A glutamát neurotranszmitterek és az NMDA (N-metil-D-aszpartát) glutamát receptor csökkent működése skizofrénia során szintén az érdeklődés középpontjában állnak, döntően azért, mert a skizofréniás betegek boncolása során az agy glutamát receptorainak rendellenesen alacsony szintjét tárták fel, valamint annak a felfedezésnek köszönhetően, hogy a glutamát-gátló szerek – például a fenciklinidin és a ketamin – képesek utánozni az állapottal összefüggő tüneteket és érzékelési-észlelési zavarokat. A csökkent glutamát-funkció kapcsolatban van a homloklebenyt és a hippokampusz működését igénylő tesztek gyenge végrehajtásával, a glutamát pedig károsan hathat a dopamin funkciójára. Mind a dopamin, mind a glutamát szintje összefügg a skizofréniával, és a glutamát rendszer fontos közvetítő (esetleg oksági) szerepet játszhat az állapot kialakulásában. A pozitív tünetek ugyanakkor nem reagálnak a glutamáterg gyógyszeres kezelésre.
|
[
"A skizofrénia mely receptorok számának csökkenésével jár?",
"Milyen neurotranszmittert érzékel az NMDA-receptor?",
"Mit rövidít az NMDA?",
"Milyen glutamátgátló szerek léteznek?",
"Milyen teszteken teljesítenek rosszul a skizofrének?",
"A glutamát mellett mely másik neurotranszmitter játszik fontos szerepet a skizofréniában?",
"A glutamát szintjét változtató gyógyszerek milyen hatással vannak a skizofrénia tüneteire?",
"Hogyan befolyásolhatja a glutamát a dopamin funkciójára skizofréniában?",
"Miért nem sikeres a skizofrén betegek NMDA-agonistával történő kezelése?",
"Hogyan gyártják a fenciklinidint?",
"A skizofrénia negatív tünetein segít a glutamáterg gyógyszeres kezelés?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: A skizofrénia az emberek mintegy 0,3–0,7%-át érinti életük valamely pontján, vagyis egy 2011-es adat alapján világszerte 24 millió embert érint. A betegség 1,4-szer gyakrabban jelentkezik férfiaknál, mint nőknél, és jellemzően férfiaknál alakul ki korábban, a 20–28. életév között, míg nőknél 26–32 éves kor között a leggyakoribb. A skizofrénia jelentkezése a gyermekkorban sokkal ritkább, csakúgy, mint a középkorúak és idősek körében. A széles körben elfogadott hiedelem szerint a skizofrénia a világ minden pontján hasonló arányokban jelentkezik, azonban a betegség előfordulásának gyakorisága változó mind országonként, mind helyi és közvetlen környezeti adottságok szerint. A világviszonylatban számított egészségkárosodással korrigált életévek körülbelül 1%-át okozza. A skizofrénia előfordulási arányát a betegség definíciója is befolyásolja: a meghatározásától függően akár háromszoros eltérést is mutathat egyes országok között.
|
[
"Milyen gyakori a skizofrénia?",
"Hány skizofrén él a világon?",
"Hány skizofrén férfi jut egy skizofrén nőre?",
"A skizofrénia hány éves korban alakul ki férfiaknál?",
"Hány éves korban alakul ki a skizofrénia nőkben?",
"Az egészségkárosodással korrigált életévek hány százaléka köszönhető a skizofréniának?",
"Mivel magyarázható a skizofrénia előfordulásának variabilitása országok között?",
"Mely életkorokban ritka a skizofrénia?",
"Miért gyakoribb a skizofrénia a férfiak körében?",
"Mi az egészségkárosodással korrigált életév definíciója?",
"Mekkora mértékben változtat az előfordulási adatokon az, hogy a különböző országok különböző módokon definiálják a skizofréniát?",
"Miért a fiatal felnőttkorban a leggyakoribb a skizofrénia kialakulása?",
"Igaz az, hogy a skizofrénia egyre gyakoribb megbetegedés?",
"Melyik országban a leggyakoribb a skizofrénia előfordulása?"
] |
qgen: title: Skizofrénia context: A skizofrénia ezen kezelése a depresszió és a szorongásos zavarok kezelésére kifejlesztett módszereken alapszik. A skizofrén betegeknél a legkorábbi elváltozások a figyelem területét érintik.
A kognitív viselkedésterápia fókuszában a pszichotikus tünetek állnak. A fő cél az, hogy csökkenjen a tünetek által okozott stressz. A pszichotikus élmények egyrészt az információfeldolgozással foglalkozó alapvető folyamatok zavarából, másrészt a szokatlan értékelésekből és ítéletalkotásból fakadnak.
Mint mindannyian, a páciensek is arra törekszenek, hogy értelmet adjanak élményeiknek, tapasztalataiknak. Az ezekre adott magyarázataik és ahogyan élményeiket feldolgozzák, befolyásolják a tünetek kifejlődését és megjelenését. A terápia célja tehát az, hogy hozzásegítsük a pácienseket, hogy megértsék azokat a folyamatokat, melyek befolyásolják gondolataikat és érzelmeiket és így átértékelhessék pszichotikus élményeiket. A terápia magába foglalja a gondolatok és vélekedések azonosítását, a vélekedésekre vonatkozó bizonyítékok újraértékelését. A terápiás célok tehát:
A terápia strukturált és időhatárolt. A terápia hossza 6–12 hónap, heti vagy kétheti ülésekkel, 12–30 ülésben.
|
[
"Mely kognitív funkció szenved legelőször károsodást skizofréniában?",
"Melyik mentális zavarok kezelésére hozták létre a kognitív viselkedésterápiát?",
"Mi okozza a skizofrének pszichotikus élményeit?",
"Mi a kognitív viselkedésterápia legfontosabb célja, ha skizofrén páciensről van szó?",
"Milyen hosszú a kognitív viselkedésterápia skizofrénia esetén?",
"Hány alkalommal találkozik a skizofrén páciens és a terapeuta kognitív viselkedésterápia során?",
"Milyen dolgokra fókuszál a kognitív viselkedésterápia skizofrének esetében?",
"Mire fókuszál a depresszió ellen használt kognitív viselkedésterápia?",
"Ki fejlesztette ki a kognitív viselkedésterápiát?",
"Mennyire hatékony a kognitív viselkedésterápia skizofréneknél?",
"A kognitív viselkedésterápia használata skizofrének esetében gyakori?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul lengua española vagy castellana, illetve idioma español vagy castellano) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik. A legtöbb anyanyelvi beszélővel rendelkező újlatin nyelv, az összes nyelv közül pedig – különböző becslések alapján – az első öt között szerepel a világon. Jelenleg 21 ország államnyelve, valamint az ENSZ és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. A spanyol nyelvű irodalom szintén része a nyugati műveltségnek, s ezért, továbbá az amerikai földrész gazdasági jelentősége miatt sokan tanulják ezt a nyelvet.
|
[
"Hogy hívják spanyolul a spanyol nyelvet?",
"Mi a kasztíliai nyelv másik neve?",
"Az újlatin nyelveknek melyik csoportjába tartozik a spanyol?",
"Melyik nyelvcsalád tagja a spanyol?",
"Hány országban hivatalos nyelv a spanyol?",
"Miért kezd el valaki spanyolul tanulni?",
"Az EU hivatalos nyelve a spanyol?",
"Hány nyelv tartozik az iberoromán csoportba?",
"Hányadik legbeszéltebb nyelv a spanyol a világon?",
"Melyik országokban hivatalos nyelv a spanyol?",
"Kik a spanyol nyelvű irodalom legnevesebb képviselői?",
"Hányan tanulnak spanyolul a világon?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: Történetileg a spanyol nyelv a Római Birodalom Hispania tartományának északi középső területén beszélt latin nyelvjárások folytatása. A gyarmatosítások korában Amerikában is elterjedt, sőt, Afrikában és Ázsiában is fellelhetőek anyanyelvi beszélők. A nyelv és a nép neve (español, spanyol) – a provanszálon keresztül – a középkori latin Hispaniolus (’hispániai’) szóból származik. A spanyol kevésbé távolodott el a latintól, mint a francia, a különbség inkább az olaszéhoz hasonló; ugyanakkor mássalhangzórendszerében az ismertebb újlatin nyelvekhez képest kialakított néhány újító vonást.
A spanyol – a nyelvterület óriási kiterjedése és a nagy távolságok ellenére – a szakemberek véleménye szerint egységes és viszonylag homogén nyelv. A sztenderd nyelvváltozat Spanyolországban az ó-kasztíliai, Latin-Amerikában a közép-mexikói nyelvjárásra épül.
|
[
"A Római Birodalom melyik dialektusából fejlődött ki a spanyol?",
"Mikor terjedt el a spanyol nyelv Amerikában?",
"Európán és Amerikán kívül melyik kontinenseken beszélik a spanyolt?",
"Mi a ,,spanyol\" szó eredete?",
"A spanyol vagy a francia távolodott el jobban a latintól?",
"Melyik a sztenderd spanyol dialektus?",
"Latin-Amerikában melyik nyelvjárás számít sztenderdnek?",
"Mi a Hispanolus szó etimológiája?",
"Ázsiában hol vannak a spanyol nyelvnek anyanyelvi beszélői?",
"Hol beszélik a provanszál nyelvet?",
"A spanyol nyelv fonológiája milyen szempontból számít innovatívnak?",
"Nagy különbségek vannak a spanyol nyelvjárások között?",
"Miért az ó-kasztíliai a normatív sialektus Spanyolországban?",
"Melyik városban beszélik az ó-kasztíliai nyelvváltozatot Spanyolországban?",
"Mexikóvárosban a közép-mexikói dialektus a domináns?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: A nyelv korrekt elnevezésének kérdése régóta foglalkoztat mindenkit beszélői körében, és örökös vita tárgyát képezi. Eredetileg csak a „kasztíliai” (castellano) elnevezést használták, mivel a történelmi Ó-Kasztília tartomány latin nyelvjárásából alakult ki, és e területen találták a nyelvjárás első írásos nyomait is. Ezzel szemben a középkori spanyol királyságoknak önálló nyelvjárásaik voltak, legjelentősebbek közülük az aragóniai és az asztúriai–leóni. Mára e nyelvjárások a kasztíliaival szemben visszaszorultak, csupán néhány ezer beszélőjük van, akik valamennyien „kétnyelvűek”, hiszen mind beszélik a hivatalos kasztíliait. A középkori Spanyolország visszahódítása (Reconquista) idejétől a kasztíliai nyelv egyre nagyobb területet nyert, míg végül a 16. században, I. Károly uralkodásának ideje, azaz a spanyol királyságok egyesítése óta egyre gyakrabban használják a nyelvre az español (azaz ’hispániai’) jelzőt mint általánosítást.
|
[
"Régen miért a castellano kifejezést használták a spanyol nyelv megnevezésére?",
"A kasztíliain kívül melyek voltak a legelterjedtebb középkori nyelvjárások az Ibériai-félszigeten?",
"Hány beszélője van jelenleg az aragóniai nyelvnek?",
"Mi az a Reconquista?",
"Mióta használják a spanyol nyelvre az español szót?",
"Mikor uralkodott I. Károly Spanyolországban?",
"Miért kétnyelvűek az asztúriai-leóni nyelv beszélői?",
"Melyik tartomány dialektusából alakult ki a mai spanyol nyelv?",
"Hogy mondják spanyolul azt, hogy kétnyelvű?",
"Melyik településen találták a legelső írásos töredéket kasztíliai nyelven?",
"Mikor volt a Reconquista?",
"Hol van Aragónia?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: A nyelv elnevezése beszélőinek körében máig érzékeny társadalmi és politikai kérdés. A nyelvi kisebbségek (katalánok, galiciaiak, baszkok, asztúriaiak, aragóniaiak) ugyanis a megkülönböztető jellegű castellano elnevezést részesítik előnyben, mondván, hogy nemcsak a kasztíliai, hanem az ő nyelvük is spanyolországi nyelvnek minősül, hiszen Spanyolországban beszélik őket is. Éppen ezért az 1978-ban kiadott spanyol alkotmány (Constitución Española) 3. cikkelyének 1. pontjában a castellano megjelölést alkalmazzák:
A spanyol alkotmány – eleget téve mindkét nézetnek – a „kasztíliai spanyol” elnevezést használja, ezzel szemben külföldön mindenütt általános az español megnevezés. A helyzetet bonyolítja még az is, hogy a modern terminológiában a castellano szót a spanyol nyelv mai, Kasztília és León, illetve Kasztília-La Mancha (együttesen a történelmi Kasztília) tartományokban beszélt északi nyelvjárásaira is használják, megkülönböztetésül a déli (andalúz, extremadurai, murciai stb.), szintén kasztíliai nyelvjárásoktól.
|
[
"Milyen nyelvi kisebbségek élnek Spanyolországban?",
"A nyelvi kisebbségek miért használják szívesebben a castellano szót használják a spanyol nyelv megnevezésére?",
"Mikor adták ki a spanyol alkotmányt?",
"Mi az a Constitución Española?",
"Hogy nevezi spanyol alkotmány a spanyol nyelvet?",
"A latin-amerikaiak hogy hívják a spanyol nyelvet?",
"A történelmi Kasztília mely modern tartományokra esett szét?",
"Ki volt Spanyolország királya, amikor kiadták a spanyol alkotmányt?",
"Mi Kasztília-La Mancha fővárosa?",
"Andalúziában élnek nem kasztíliai nyelvi kisebbségek?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: Spanyolországon túl a spanyol gyakorlatilag az amerikai kontinens legtöbb országának hivatalos nyelve – kivétel Kanada (angol és francia), USA (de facto angol, illetve regionálisan spanyol), Brazília (portugál), Suriname (holland) valamint Francia Guyana és Haiti (francia). Az Egyesült Államokban az angol mellett a spanyol a legelterjedtebb nyelv, kivált a déli államokban. Afrikában Egyenlítői-Guinea államnyelve, s egészen az 1970-es évekig a Fülöp-szigeteknek is hivatalos nyelve volt a filippínó (tagalog) és az angol mellett, ahol kreol változata is kialakult (→chabacano nyelv). Összes (anyanyelvi és második nyelvi) beszélőinek száma jelenleg 400 millió körülire becsülhető (az anyanyelvi beszélők száma egy 1986. évi felmérés szerint 322 299 171, második nyelvként használók száma 60 000 000). Ezzel a spanyol a beszélők számát tekintve (a kínai és az angol után) egyes források szerint a harmadik, más források szerint a második helyen szerepel a világ nyelveinek rangsorában. Az alábbi ábrán a spanyol nyelv földrajzi elterjedése és státusza látható.
|
[
"Amerika mely országainak nem hivatalos nyelve a spanyol?",
"Mi Suriname hivatalos nyelve?",
"Mik a hivatalos nyelvek Kanadában?",
"Amerikában melyik országban beszélnek portugált?",
"Melyik afrikai országban hivatalos nyelv a spanyol?",
"Jelenleg mik a Fülöp-szigetek hivatalos nyelvei?",
"Hogy hívják a fülöp-szigeteki kreol nyelvet?",
"Mióta nem hivatalos nyelv a spanyol a Fülöp-szigeteken?",
"Hány ember beszéli a spanyolt világszerte?",
"1986-ban hány embernek volt a spanyol az anyanyelve?",
"Melyik a három legbeszéltebb nyelv a világon?",
"Miért nem hivatalos nyelv a spanyol a Fülöp-szigeteken?",
"Hány ember beszél spanyolul az USA-ban?",
"Hány ember beszél kínaiul a világon?",
"Hányan beszélik a tagalog nyelvet?",
"Milyen nyelvek keveredése révén jött létre a chabacano?",
"Igaz, hogy Haitin történt a futballháború?",
"Melyik a két legelterjedtebb nyelv az USA-ban?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a hagyományos dialektológia a spanyol nyelv fogalmába beleérti a történelmi aragóniai–navarrai és asztúriai–leóni nyelvjárásokat is a – művelt irodalmi és köznyelv alapjául szolgáló – kasztíliaival együtt. Szűkebb és modern értelmeben azonban a spanyol nyelv csak a Kasztíliában kialakult nyelvváltozatot jelenti, s ennek nyelvjárásait beszélik Spanyolország legnagyobb részén, valamint a Kanári-szigeteken és Latin-Amerika országaiban is. A szakemberek többsége egyetért abban, hogy a kasztíliai spanyol egységes nyelv, ahogy az elismert spanyol dialektológus és akadémikus, Manuel Alvar is említette a Manual de dialectología hispánica című művében:
|
[
"A hagyományos dialektológia mit tekint spanyol nyelvnek?",
"Melyik spanyol nyelvváltozatot beszélik a Kanári-szigeteken?",
"Ki írta a Manual de dialectología hispánica című könyvet?",
"Manuel Alvar a 20. században élt?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: A nyelvjárások főleg kiejtésben és szókincsben (szinte minden országnak megvan a saját szlengje, amelyet spanyolul a jerga ’zsargon’ vagy a modismo szóval illetnek) különböznek egymástól, az alaktani és mondattani eltérések nem jelentősek. A legfontosabb különbségek a két nyelvjáráscsoport között a sziszegő hangok és bizonyos szóközi mássalhangzók (főleg a magánhangzók közötti -d-) ejtésében mutatkoznak. Míg az északi nyelvjárásokban ezeket minden helyzetben „tisztán” kiejtik, addig a déliekben szótag és szó végén sokszor elgyengülnek (azaz alig hallható közelítőhanggá alakulnak) vagy kiesnek. Az egyik legszembetűnőbb sajátossága a déli nyelvjárásoknak a szó- és szótagvégi /s/ gyenge hehezetté alakulása, amely a legnépiesebb területeken teljesen elnémulhat, azonban a művelt köznyelvben és a médiában törekednek az [s] teljes értékű kiejtésére.
|
[
"Mit jelent az spanyolul, hogy jerga?",
"Hogy hívják spanyolul a szlenget?",
"Miben különböznek a spanyol nyelvjárások egymástól?",
"Melyik spanyol nyelvjárásokra jellemző a szó- és szótagvégi /s/ hehezetté válása?",
"Mit jelent az, hogy egy mássalhangzó hehezetté válik?",
"A spanyol dialektusok észak-déli felosztása Spanyolországban és Amerikában is érvényes?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: Fontos különbség továbbá, hogy Spanyolország legnagyobb részén az e vagy i előtt a c-vel, illetve a z-vel jelölt hangot az s-től megkülönböztetik: az előbbi zöngétlen interdentális réshangként [θ] realizálódik (mint az angol think szó th-ja), míg a másik a magyar sz-hez áll közelebb (északon erősen palatalizált ejtéssel), míg délen a nyugat-andalúziai nagyvárosokban, a Kanári-szigeteken, valamint egész Spanyol-Amerikában mindkettőt egyformán ejtik a magyar sz-hez hasonló hangértékkel; ezt a fajta nem megkülönböztető kiejtést a spanyol szakirodalom seseo-nak nevezi. Mindkét ejtésmód – a megkülönböztető és a nem megkülönböztető – egyaránt helyes és elfogadott. Spanyolország legdélibb területein, a népi nyelvhasználatban él még az ún. ceceo-ejtés is, amely szintén nem megkülönböztető, csak itt az s is [θ]-ként realizálódik. Ez utóbbi kiejtés tájnyelvi jellegű és beszélőit sokáig hátrányos megkülönböztetés érte; csak napjainkban kezdik elfogadni és a többi nyelvjárással egyenrangúan kezelni.
|
[
"Mi az a seseo?",
"Hol jellemző a seseo?",
"Mi a zöngétlen interdentális réshang?",
"Madridban jellemző a seseo?",
"Hol jellemző a ceceo?",
"Miben különbözik a seseo-tól a ceceo?",
"Mióta elfogadott a ceceo?",
"Angentínában a seseo a jellemző?",
"Mit jelent az, hogy interdentális?",
"Egyenlítői-Guineában a seseo vagy a megkülönböztető ejtés a jellemző?",
"Miért nézik le azokat, akik ceceo-val beszélnek?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: A déli nyelvjárások között az andalúziai (el andaluz, l’andalú) külön említést érdemel Andalúzia kulturális jelentősége és zenei hagyományai miatt; e nyelvjárásnak nagyobb szerepe volt Latin-Amerika nyelvváltozatainak kialakulásában (bővebben lásd: A spanyol nyelv története). A népies andalúz nyelvhasználatban a legtöbb szó végi mássalhangzót nem ejtik, helyette az előtte lévő magánhangzó változik meg minőségileg vagy mennyiségileg (például cantar [kanˈtaː], cantas/canta [ˈkanta], cantan [ˈkantã], español [eʰpaˈɲoː] stb.), a mássalhangzó előtti l hangot r-nek ejtik (el mundo [erˈmundo], alto [ˈarto] stb.), az s hangot csak szó(tag) elején ejtik ki, máskor gyenge hehezetté alakul, vagy egyáltalán nem hangzik; szintén nem ejtik ki sok esetben a szóközi d hangot. Erre a nyelvjárásra épül sok közép- és dél-amerikai spanyol nyelvváltozat is.
A dél-amerikai nyelvváltozatok közül figyelmet érdemel az Argentínában és Uruguayban beszélt rioplatense nyelvjárás, amelynek jellegzetessége, hogy az y (magánhangzó előtt) és az ll a sztenderd spanyol [ʝ], illetve [ʎ] helyett magyar ’zs’-nek [ʒ] vagy ’s’-nek [ʃ] hangzik.
|
[
"Miért kiemelt jelentőségű az andalúz nyelvjárás?",
"Hogy hívják az andalúz nyelvjárást Spanyolországban?",
"Melyik nyelvjárásnak volt nagy szerepe Latin-Amerika meghódításakor?",
"Mik az andalúziai dialektus főbb jellemzői?",
"Az andalúzok hogyan ejtik mássalhangzók előtt az l-t?",
"Mikor hallatszik az /s/ hang, ha egy andalúz beszél?",
"Hol beszélik a rioplatense nyelvjárást?",
"Mi a rioplatense nyelvjárás legszembeötlőbb jellegzetessége?",
"Melyik spanyol ajkú ország lakói mondanak a [ʝ] helyett [ʃ]-et?",
"Andalúziában hogyan ejtik ki azt a szót, hogy español?",
"Hogy hívják azt a jelenséget, hogy a rioplatense nyelvjárásban [ʃ]-nek ejtik a [ʝ]-t?",
"Miért volt akkora jelentősége az andalúziai dialektusnak a latin-amerikai spanyol nyelvjárások kialakulásában?",
"Kik voltak a leghíresebb andalúz zenészek?",
"Igaz, hogy az andalúzok szó végén nem ejtik az s-t?",
"Az andalúz nyelvjárásban vannak olyan szó eleji mássalhangzók, amelyeket nem ejtenek ki?",
"Dél-Amerika melyik részén található Argentína és Uruguay?",
"Miért hívják az argentin nyelvjárást úgy, hogy rioplatense?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: A spanyol nyelvjárások között a nyelvtani eltérések szintén nem jelentősek. Az egyik legfontosabb különbség, hogy Spanyol-Amerikában a többes szám második személyű vosotros névmás és az ennek megfelelő igealakok helyett a harmadik személyű ustedes (’önök, maguk’) használatos a ’ti’ jelentésében is (például Spanyolországban vosotros cantáis, szemben a latin-amerikai ustedes cantan alakkal). Ezen kívül Közép- és Dél-Amerika néhány országában elterjedt egyes szám második személyben tú helyett a régies vos névmás használata (a latin vos, ’ti’ alakból), amelyhez (a kijelentő mód jelen idejében, valamint a felszólító mód állító alakjában) külön igealak tartozik (részletes leírás a voseo szócikkben).
|
[
"Milyen nyelvtani eltérések vannak a spanyol nyelvjárások között?",
"Hol használják a vos névmást?",
"Latin-Amerikában vagy Spanyolországban lehet azt hallani, hogy ustedes cantan?",
"Honnan ered a spanyol vos névmás?",
"Mikor különbözik a vos-hoz és a tú-hoz tartozó igealak?",
"Használják Latin-Amerikában azt a névmást, hogy vosotros?",
"Mikor volt használatos a vos névmás Spanyolországban?",
"Miért nincs voseo Spanyolországban?",
"Miért a vosotros névmást használják Spanyolországban az ustedes helyett?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: A spanyol nyelv néhány fonetikai–fonológiai sajátossága:
A latin hangsúlyos rövid (nyílt) Ĕ-ből ie, Ŏ-ból pedig ue kettőshangzó lett (TENET > tiene, POPULU > pueblo). Ez nem kizárólagosan a spanyolra jellemző, hiszen megfigyelhető például az olaszban (pl. VENIT > viene, NOVU > nuovo), a franciában (pl. BENE > bien, FOCU > feu) és a románban (pl. FERRU > fier, PORTA > poarta) is.
A magánhangzó előtti F- az örökölt szavak jelentős részében – ma már nem ejtett – h-vá alakult (FACERE > hacer, FILIA > hija), kivétel kettőshangzó előtt (pl. FORTE > fuerte, FUI > fui, FESTA > fiesta) és még néhány szóban (pl. FIDE > fe).
A CL-, FL- és PL- csoportokból a szavak egy részében jésített l lett (CLAMARE > llamar, FLAMMA > llama, PLUVIA > lluvia; kivételek pl. CLARU > claro, FLORE > flor, PLAGIA > playa).
A latin hosszú -LL- és -NN- palatalizálódott (ILLA > ella, ANNU > año).
Egy 16–17. században végbement hangváltozás eredményeként a j és e, i előtt a g a mai spanyolban nem zs-nek vagy dzs-nek, hanem ch-nak hangzik, mint a technika szóban (így például a gente ’emberek’ szónak míg az olaszban „dzsente” [ˈʤente], a spanyolban a „chente” [ˈxente] kiejtés felel meg).
|
[
"Milyen hang lett a latin hangsúlyos rövid Ĕ-ből a spanyolban?",
"A spanyolon kívül melyik latin nyelvekben lett kettőshangzó a latin hangsúlyos rövid Ĕ-ből és Ŏ-ból?",
"Mi lett a latin magánhangzó előtti F-ekből a modern spanyolban?",
"Mióta ejtik a spanyolok ch-nak a j-t és az elöl képzett magánhangzót megelőző g-t?",
"Mi történt a latin hosszú -LL- és -NN- mássalhangzókkal a spanyol nyelv evolúciója során?",
"A latin F a kettőshangzók elől is eltűnt a spanyolban?",
"Hogy van a latin CLAMARE szó spanyolul?",
"Hogy mondják ma románul a latin FERRU szót?",
"Mit jelent franciául az, hogy feu?",
"Miért ejtik a spanyolok ch-nak a j-t?",
"Mit jelent a palatalizálódás?",
"Milyen morfológiai változások zajlottak a spanyol nyelvben a 16. században?"
] |
qgen: title: Spanyol nyelv context: A főnevek neme legtöbbször a végződésből megállapítható. Így általában hímneműek az -o-ra vagy a mássalhangzóra, míg általában nőneműek az -a-ra végződő – viszont mindig nőneműek a -ción, -sión, -xión, -dad, -tad, -tud végződésű – szavak, vannak azonban kivételek (pl. la mano, la labor, illetve el día, el planeta stb.). A melléknév nemben és számban egyezik a jelzett főnévvel. A főnevek és melléknevek többes számának képzése – a nyugati újlatin nyelvekhez hasonlóan – általában -s vagy -es hozzáadásával történik, bizonyos esetekben azonban a többes számú alak megegyezik az egyes számúval.
A személyes névmás kitétele a mondatban mindig opcionális (ahogyan a magyarban is), csak hangsúlyos esetben használatos, mivel az ige ragjából pontosan kiderül a szám és a személy.
|
[
"Milyen hanggal szoktak végződni a hímnemű spanyol főnevek?",
"A -xión végződésű spanyol főnevek milyen neműek?",
"Hogyan néz ki a spanyol többes szám?",
"Kötelező használni a személyes névmást spanyolban?",
"Milyen nemű a spanyol ,,piedad\" szó?",
"Spanyol jelzős szerkezetben a melléknév és a főnév mely morfémái egyeznek meg?",
"A spanyol főnevek melyik részéből lehet a szó nemére következtetni?",
"Miért opcionális a személyes névmás kitétele spanyolban?",
"Minden latin nyelvben van neme a főneveknek?",
"Mit jelent az a szó, hogy el planeta?",
"Mi az a személyes névmás?",
"Melyik európai nyelekben kötelező kitenni a személyes névmást?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A magyarországi építészetben a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az első világháborúval, korszaka lezártnak tekinthető. A stílus legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön. Az általa, valamint követői és tanítványai által kifejlesztett és művelt magyaros szecesszió mellett, részben párhuzamosan, a stílusnak többféle irányzata létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga Art Nouveau, a német Jugendstil, a bécsi kortársak, vagy épp a korabeli skandináv és angol építészet hatása. Lechner elméleti és gyakorlati munkássága a korszak több meghatározó építésze, így Lajta Béla, vagy a Fiatalok csoportjának egyik alapítója, Kós Károly számára is fontos kiindulópontot jelentett.
|
[
"Mikorra tehető a szecesszió korszaka Magyarországon?",
"Mikor jelentek meg az első szecessziój jegyek a magyar építészetben?",
"Mikor volt a magyar szecesszió fénykora?",
"Ki volt a magyar szecessziós építészet legnagyobb alakja?",
"Melyik építészeti stílusban alkotott Lechner Ödön?",
"A szecesziónak milyen más irányzatai léteztek a magyar változat mellett?",
"Mely magar építészekre gyakorolt nagy hatást Lechner Ödön?",
"Milyen építészeti kör alapítója volt Kós Károly?",
"Miért csak pár évtizedik uralkodott Magyarországon a szecessziós stílus?",
"Mikor kezdte meg Lechner Ödön a munkásságát?",
"Milyen szecessziós stílusjegyek jelentek meg először hazánkban az épületeken?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Budapest európai összehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. Itt találhatók Lechner Ödön legfontosabb munkái: az Iparművészeti Múzeum, a Postatakarékpénztár és a Magyar Földtani Intézet székháza. A korszakra jellemző módon kiváló minőségű anyagokból, összművészeti alkotásként megformált épületek a Gresham-palota, az egykori Parisiana Mulató, a Zeneakadémia, a Gellért Fürdő és Szálloda. A korszak magyar szecessziós építészetének számos emléke áll alföldi és dunántúli városokban, így Szegeden, Veszprémben, illetve a ma a magyar határokon túl található Szabadkán, Nagyváradon és Marosvásárhelyen.
|
[
"Mik voltak Lechner Ödön legfontosabb épületei?",
"Melyik városban van a legtöbb szecessziós épület Magyarországon?",
"Milyen stílusban épült a Gresham-palota?",
"Melyik budapesti fürdő épült szecessziós stílusban?",
"Mely magyarországi városokban vannak kiemelkedő szecessziós épületek Budapesten kívül?",
"Melyik határon túli magyar városok büszkélkedhetnek szecessziós épületekkel?",
"Mikor készült el az Iparművészeti Múzeum?",
"Milyen szecessziós épületek találhatóak Veszprémben?",
"Ki építtette a Gresham-palotát?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Lechner Ödön (1845–1914) – A magyar szecesszió stílusteremtő, nagy hatású mestere. Historizáló tanultságú építészként a francia kora reneszánsz, a magyar népi díszítőművészet és a közel-keleti és indiai architektúra elemeinek ötvözésével hozott létre sajátos formanyelvet. Az előregyártás és a kerámia építészeti alkalmazásának úttörője. Legfontosabb alkotásai Budapesten az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Földtani Intézet és a Hold utcai Postatakarékpénztár. Bár komolyabb állami elismerést és katedrát nem kapott életében, óriási hatást gyakorolt a korszak építészetére, elsősorban a fiatal pályakezdőkre. Tanítványai, követői közé sorolható Lajta Béla, Komor Marcell, Málnai Béla, Kőrössy Albert Kálmán, Raichle J. Ferenc, Magyar Ede és még sokan mások.
Spiegel Frigyes (1866–1933) – Az 1890-es évek közepén fiatal, a nyugati fejleményeket nyomon követő építészként az ő épületein jelentkezett először a francia szecesszió hatása, Lechner korai munkáival párhuzamosan. Jelentős munkája az Izabella utcai Lindenbaum-ház. Maison Moderne néven iparművészeti boltot is működtetett.
|
[
"Mikor született Lechner Ödön?",
"Milyen építészeti stílusok elemeit használta Lechner a szecessziós stílusban?",
"Milyen módszerek úttörő alkalmazása fűződik Lechner nevéhez?",
"Hol található a Lechner-tervezte Postatakarékpénztár épülete?",
"Ki tervezte a Földtani Intézet épületét?",
"Kik voltak Lechner legfontosabb követői?",
"Ki volt Spiegel Frigyes?",
"Mi volt Spiegel Frigyes fő alkotása?",
"Milyen boltot működtetett Spiegel Frigyes építész?",
"Miért nem kapott Lechner Ödön katedrát?",
"Hol végezte iskoláit Spiegel Frigyes?",
"Ismerte egymást személyesen Lechner Ödön és Spiegel Frigyes?",
"A keleti építészet mely jegyeit használta munkáiban előszeretettel Lechner Ödön?",
"Az Izabella utca melyik részén található a Lindenbaum-ház?",
"Hány éves korában halt meg Lechner Ödön?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Vidor Emil (1867–1952) – Sokoldalú, számos stílusirányzatban alkotó szecessziós építész. Budapesten, Münchenben és Berlinben tanult, majd Ybl Miklós irodájában dolgozott. Számos lakóházat és bérházat tervezett Budapesten; a Városligeti fasorban felépített Egger-ház a korabeli francia architektúra, míg a Honvéd utcában álló Bedő-ház Archiválva 2011. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben a belga szecesszió és Victor Horta hatását mutatja. Más munkái, így a budapesti Újlipótvárosban emelt Palatinus-házak formálásán a német Jugendstil hagyott nyomot.
Komor Marcell (1868–1944) – Lechner Ödön irányzatának híve, Jakab Dezsővel közös irodája a századforduló legtermékenyebb műhelyei közé tartozik. Munkáik közé tartozik a marosvásárhelyi Közigazgatási Palota, a szabadkai zsinagóga és a városháza, valamint a budapesti Palace Szálloda. Komor az általa alapított Vállalkozók Lapja főszerkesztőjeként évtizedeken át jelentős befolyást gyakorolt a magyar építészeti közéletre is; a harmincas években innen nőtte ki magát a modern architektúra első számú magyar fóruma, a Tér és Forma.
|
[
"Mikor született Vidor Emil építész?",
"Hol végezte Vidor Emil építész az iskoláit?",
"Melyik magyar építész alkalmazta Vidor Emilt?",
"Ki tervezte a Városligeti fasorban álló Egger-házat?",
"Hol vannak a Palatinus-házak?",
"Mikor halt meg Komor Marcell építész?",
"Kivel volt építészirodája Komor Marcellnek?",
"Melyik építésziroda tervezte a szabadkai zsinagógát?",
"Milyen stílusban alkotott Komor Marcell?",
"Melyik lapot alapította és szerkesztette Komor Marcell?",
"Melyik lap volt a magyar építészet első fóruma?",
"Van Marosvásárhelyen szecessziós épület?",
"Miben különbözik a belga és a magyar szecesszió?",
"Mikor alkotott Victor Horta építész?",
"Milyen épületrészletekre jellemző a Jugendstil a budapesti Palatinus-házakon?",
"Működik még az 1930-as években alapított Tér és Forma című lap?",
"Melyik utcában áll a fővárosi Palace Hotel?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Lajta Béla (eredetileg Leitersdorfer Béla, 1873–1920) – A századforduló egyik legfontosabb, egyéni hangú és innovatív építésze, nemzetközi rangú alkotó. Budapesten diplomázott, majd külföldi tanulmányutak után eleinte Lechner Ödönnel dolgozott együtt. Rendkívüli tehetsége már ebben az időben, a Lechner hatása alatt készült munkákon megmutatkozott. 1905 után eltávolodott mesterétől; a Malonyai Dezső néprajzkutató számára tervezett pesti villája a korabeli angol építészet formanyelvét magyar népi motívumokkal ötvözte – ez nagy hatást gyakorolt az ifjú Kós Károlyra. Más művein a skandináv építészet hatása mutatkozik meg; az 1908-ban tervezett Parisiana mulató (ma Újszínház) pedig kifinomult anyaghasználatával, díszletszerű homlokzatával már az art déco előfutárának tekinthető. Vas utcai iskolája, illetve a budapesti Szervita téren álló Rózsavölgyi-ház a modern építészet nagy jelentőségű hírhozói. A Salgótarjáni és a Kozma utcai izraelita temetőkben számos síremléke áll.
|
[
"Mi volt Lajta Béla születési neve?",
"Hány évig élt Lajta Béla?",
"Melyik neves építésszel dolgozott együtt Lajta Béla pályája kezdetén?",
"Ki volt Malonyai Dezső?",
"Melyik néprajzkutatónak tervezett villát Lajta Béla?",
"Hogy hívják ma a Parisiana Mulatót?",
"Ki tervezte a Vas utcai iskolát?",
"Hol található a Rózsavölgyi-ház?",
"Tervezett Lajta Béla síremlékeket?",
"Hatott Lajta Béla munkásságára a skandináv építészet?",
"Melyik temetőkben láthatóak Lajta Béla által tervezett síremlékek?",
"Hol szerezte Lajta Béla építészdiplomáját?",
"Mikor változtatta meg Lajta Béla a nevét?",
"Lajta mely épületein látható Lechner Ödön hatása?",
"Ismerte egymást személyesen Lajta Béla és Kós Károly?",
"Ki építtette a Parisiana Mulatót?",
"Mi volt a szakterülete Malonyai Dezső néprajzkutatónak?",
"Tervezett Lajta Béla Magyarországon kívüli épületeket?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Málnai Béla (1878–1941) – Lechner és Lajta tanítványa, 1901-ben diplomázott a Műegyetemen. Haász Gyulával közös műtermében több budapesti bérházat tervezett az első világháború előtti években, amelyek a modern építészet fontos előzményei. A Ház folyóirat kiadójaként és főszerkesztőjeként a hazai építészeti közéletre is jelentős hatást gyakorolt. A két világháború között historizáló, art déco és modern stílusú épületeket is tervezett.
Kós Károly (eredetileg Kosch, 1883–1977) – A Fiatalok csoportosulásának alapító, egyben legnagyobb hatású tagja, az erdélyi, brit és skandináv hatásokat ötvöző nemzeti szecessziós irányzat megteremtője. Legfontosabb munkái közé tartozik Zebegény katolikus temploma, a Fővárosi Állat- és Növénykert számos épülete, a Székely Nemzeti Múzeum és a kolozsvári Kakasos templom. Megnyerte a budapesti Wekerletelep főterének beépítésére kiírt pályázatot, amely neki köszönhetően több építész bevonásával valósult meg. Grafikusként, íróként is jelentőset alkotott.
|
[
"Mikor halt meg Málnai Béla építész?",
"Mikor szerezte meg Málnai Béla a diplomáját?",
"Kivel dolgozott együtt Málnai Béla?",
"Milyen folyóiratot szerkesztett Málnai Béla?",
"Milyen stílusú épületeket tervezett Málnai Béla?",
"Milyen épületekre szakosodott Málnai Béla?",
"Mikor született Kós Károly?",
"Mi volt Kós Károly eredeti neve?",
"Milyen építészeti irányzatot alapított Kós Károly?",
"Ki tervezte a zebegényi katolikus templomot?",
"Melyik kolozsvári templomot tervezte Kós Károly?",
"Ki volt a Wekerle főterének főépítésze?",
"Hány bérházat tervezett Málnai Béla és Haász Gyula?",
"Hol született Kós Károly?",
"Melyik épületeket tervezte Kós Károly a budapesti állatkertben?",
"Hol található a Székely Nemzeti Múzeum?",
"Milyen brit hatások fedezhetők fel Kós Károly munkásságában?",
"Milyen irodalmi műveket alkotott Kós Károly?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A magyar szecesszió meghatározó építészeinek idősebb korosztálya, például Lechner Ödön még historizáló modorban kezdte pályáját. A századforduló idején az építészek jellemzően már a budapesti Műegyetemen szerezték diplomájukat, majd külföldre (jellemzően Bécsbe, Münchenbe, Párizsba, Zürichbe) utaztak gyakorlati tudásért. Hazatérve általában ismertebb, tapasztaltabb mesterek keze alá dolgoztak, amíg össze nem gyűlt a saját iroda nyitásához szükséges tőke és tapasztalat. A századforduló építészműhelyének jellegzetessége az alkotópáros: a két, nevét és tehetségét az irodához adó építészek egyike jellemzően a művészi, a másik az adminisztratív és az üzleti tevékenységekért felelt.
A korban számos külföldi és magyar szaklap segítette az építészek tájékozódását; a legfontosabbak a Vállalkozók Lapja, A Ház, a Magyar Pályázatok (később Magyar Építőművészet). Az 1867-ben alakult Magyar Mérnök és Építész Egylet mellett fontos az 1902-ben létrejött a Magyar Építőművészek Szövetsége.
|
[
"Milyen stílusban alkottak eleinte a magyar szecessziót meghatározó első építészek?",
"Hol szerezték meg építészdiplomájukat a szecesszió nagy magyar mesterei?",
"Hol kezdték munkájukat a 19. és 20. század fordulóján a magyar építészek?",
"Miért dolgoztak párban a 20. század elején az építészek?",
"Általában hová mentek tanulmányútra a magyar építészek a 20. század elején?",
"Milyen építészeti szaklapok léteztek a huszadik század elején Magyarországon?",
"Mi lett a Magyar Pályázatok című szaklap későbbi neve?",
"Mikor alapították a Magyar Mérnök és Építész Egyletet?",
"Mikor jött létre a Magyar Építőművészek Szövetsége?",
"Lechner Ödön tervezett historizáló épületeket?",
"Kik voltak a századforduló leghíresebb magyar építészpárosai?",
"Mikor változtatták Magyar Építőművészetre a Magyar Pályázatok című lap nevét?",
"Fennáll még a Magyar Építőművészek Szövetsége 2022-ben?",
"Ki alapította a Magyar Pályázatok című lapot?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Városháza, Kecskemét (1893–1897) – Lechner Ödön és Pártos Gyula pályázatnyertes tervei alapján épült. Lechner Franciaországban töltött éveinek eredményeként a francia kora reneszánsz hatását mutatja, amelyet a tervezők magyar népi motívumokkal tettek változatosabbá. A historizálás és a szecesszió határvonalán álló épület 1911-ben, a kecskeméti földrengésben megrongálódott. A homlokzatot Lechner irányításával állították helyre.
Városháza, Újpest (1898–1900) – Az akkor még önálló településen, Újpesten a városházára kiírt pályázatot Böhm Henrik és Hegedűs Ármin nyerték; a négyzetes alaprajzú, háromszintes, torony nélküli épület kevesebb mint másfél év alatt elkészült. A vakolt és téglával burkolt homlokzatok a Lechner által tervezett kecskeméti városházának a hatását mutatják.
Városháza, Kiskunhalas (1905–1906) – A régi városháza felhasználásával emelt nagyméretű, négy szárnyból álló és a közigazgatási funkciók mellett többek közt színházteremnek, étteremnek, üzleteknek is helyet adó komplexum szecessziós stílusban épült. A többféle színű, höbörcsös vakolattal burkolt homlokzatokat sgraffitoeljárással kialakított ábrázolások díszítik. Építészek: Hikisch Rezső és Kotál Henrik.
|
[
"Ki tervezte a kecskeméti városházát?",
"Hány évig épült a kecskeméti városháza?",
"Milyen stílusú a kecskeméti városháza?",
"Mikor volt a kecskeméti földrengés?",
"Hol volt hazánkban 1911-ben jelentősebb földrengés?",
"Megsérült a kecskeméti városháza az 1911-es földrengésben?",
"Ki tervezte az újpesti városházát?",
"Milyen az újepsti városháza alaprajza?",
"Hány szintes az újpesti városháza?",
"Ki tervezte a kiskunhalasi városházát?",
"Mivel burkolták a kiskunhalasi városházát?",
"Milyen díszítőelemek láthatók a kiskunhalasi városházán?",
"Milyen elemek mutatják a francia reneszánsz hatását a kecskeméti városházán?",
"Mekkora károkat okozott az 1911-es kecskeméti földrengés?",
"Mi az a höbörcsös vakolat?",
"Mit ábrázolnak a kiskunhalasi városháza sgraffitói?",
"Mi az a sgraffito?",
"Mikor lett Újpest Budapest része?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Közigazgatási Palota, Marosvásárhely (1905–1907) – Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült, háromszintes, 60 méter magas toronnyal ellátott komplexum. A vakolt, kevés színes kerámiával burkolt homlokzatú épület képében fontos szerepet tölt be a színes majolikatető. A belsőt eredetileg Róth Miksa műhelyében készült üvegablakok díszítették. A városházának emelt épületben ma a megyei prefektúra és a tanács működik.
Városháza, Szabadka (1906–1912) – A város 1906-ban írt ki pályázatot az új székház tervezésére, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső bécsi barokk stílusú terve nyert meg. Ezt Bíró Károly polgármester javaslatára szecessziós stílusban átdolgozták. Az épület 1910-re, belső dekorációja 1912-re készült el. A négyudvaros épület a maga 16 ezer négyzetméterével a korszak legnagyobb közigazgatási komplexumainak egyike. Tornya 72 méter magasra nyúlik.
|
[
"Melyik közigazgatási palotát tervezte Komor Marcell és Jakab Dezső?",
"Milyen magas a marosvásárhelyi Közigazgatási Palota tornya?",
"Mik a marosvásárhelyi Közigazgatási Palota legszembetűnőbb díszei?",
"Ki tervezte a masorvásárhelyi Közigazgatási Palota eredeti üvegablakait?",
"Milyen intézmények találhatók ma a marosvásárhelyi Közigazgatási Palotában?",
"Mi volt a Közigazgatási Palota eredeti funkciója Marosvásárhelyen?",
"Eredetileg milyen stílusúra tervezték a szabadkai városházát?",
"Ki tervezte a szabadkai városházát?",
"Ki volt 1906-ban Szabadka polgármestere?",
"Milyen stílusban épült meg a szabadkai városháza?",
"Hány udvara van a szabadkai városházának?",
"Van tornya Szabadkán a városházának?",
"Melyik országban van ma Marosvásárhely?",
"Hol gyártották a masorvásárhelyi Közigazgatási Palota majolikacserepeit?",
"Mennyi idő alatt dolgozták át Komor Marcellék a szabadkai városháza terveit?",
"Miért akart Bíró Károly szabadkára szecessziós városházát?",
"Fel lehet ma menni a szabadkai városháza tornyába?",
"Mi történt a marosvásárhelyi Közigazgatási Palota üvegablakaival?",
"Hány évig volt Bíró Károly Szabadka polgármestere?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Városháza, Kiskunfélegyháza (1909–1911) – Az épületet többszöri sikertelen pályázat után, a város felkérésre Vas József tervei alapján kezdték építeni, akinek váratlan, 1910-es halálát követően Morbitzer Nándor fejezte be a munkálatokat. A Zsolnay-kerámiával gazdagon díszített homlokzatok egyértelműen Lechner Ödön munkásságának hatását mutatják.
Községháza, Poroszló (1910 k.) – a Polgáry István budapesti építész által tervezett községháza a kisebb méretű, de igényes kiképzésű közigazgatási épületek szép példája. Az U alaprajzú, földszintes tömb homlokzatait változatosan rakott nyerstégla burkolat borítja, a hullámzó oromzattal kiemelt középrizalit felett kecses huszártorony áll.
Megyeháza, Kolozsvár (1910) – A Huber József tervei alapján emelt épület gótikus és keleti építészeti elemeket ötvöz magyar népi formakinccsel, letagadhatatlanul Lechner Ödön munkáinak hatására. Eredetileg a Kereskedelmi és Iparkamara székháza volt, 1948 után városházaként is használták.
|
[
"Ki tervezte a kiskunfélegyházi városházát?",
"Mikor halt meg Vas József építész?",
"Mi díszíti a kiskunfélegyházi városháza homlokzatát?",
"Ki tervezte a poroszlói városházát?",
"Milyen alaprajza van a poroszlói községházának?",
"Mi burkolja a poroszlói községházát?",
"Milyen tornya van a poroszlói községházának?",
"Mikor épült a kolozsvári megyeháza?",
"ki tervezte a kolozsvári megyeházát?",
"Milyen építészeti stílusok jegyei fedezhetőek fel a kolozsvári megyeházán?",
"Mi volt eredetileg a kolozsvári megyeháza?",
"Kinek a hatása érződik a kolozsvári megyeháza épületén?",
"Miért volt sikertelen többször is a kiskunfélegyházi városháza tervezésére kiírt pályázat?",
"Miben halt meg Vas József építész?",
"Mik Morbitzer Nándor legismertebb épületei?",
"Mi az a középrizalit?",
"Melyek a gótikus elemek a kolzsvári megyeházán?",
"Mennyi ideig használták Kolozsváron a megyeházát városházának?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Megyeháza, Debrecen (1911–1913) – Budapesti építészek: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezhették meg Hajdú vármegye székházát, országos pályázat nyerteseként. A szimmetrikus, háromszintes főhomlokzatot enyhén előrelépő középrizalit uralja, manzárdtetejére ültetett, szecessziós vonalú toronnyal, amelynek csúcsán Árpád fejedelem szobra áll. A sárgás vakolaton a népi öltözködési kultúrát idéző rátétként ülnek a pécsi Zsolnay-porcelángyárban előállított terrakottaelemek, amelyek a nyílászárókat keretezik. A homlokzat síkját a bejárat és az első emeleti erkély „üregei” bontják meg. A stukkódíszes nagyterem ólmozott ablaküvegei Kernstok Károly tervei alapján készültek, Árpádot és a többi honfoglaló vezért ábrázolják.
|
[
"Mikor pült a debreceni megyeháza?",
"Ki tervezte a debreceni megyeházát?",
"Milyen pályázatot hirdettek Hajdú vármegye székházának tervezésére?",
"Milyen teteje van a debreceni megyeházának?",
"Kit ábrázol a debreceni megyeháza tornyán látható szobor?",
"Hol gyártották a debreceni megyeháza terrakottadíszeit?",
"Hol van a Zsolnay Porcelángyár?",
"A debreceni megyeházán hol vannak terrakottadíszek?",
"Ki tervezte a debreceni megyeháza nagytermének ablakait?",
"Kit ábrázolnak a debreceni megyeháza ólomüveg ablakai?",
"Mikor készült el a debreceni megyeháza épülete?",
"Debrecen Hajdú vármegyéhez tartozott?",
"Miért Árpád fejedelem díszíti a debreceni megyeháza tornyát?",
"Miből készül a terrakotta?",
"Kik voltak Árpád mellett a honfoglaló vezérek?",
"Milyen tető a manzárdtető?",
"Melyik műhelyben készültek a debreceni megyeháza ólomüveg ablakai?",
"Tervezett Jámbor Lajos fővárosi épületeket?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A nagy kulturális középítkezések korszaka a millenniumi ünnepségekkel lezárult Magyarországon. Ennek részeként készült el első szecessziós múzeumépületünk, a Magyar Iparművészeti Múzeum és az Iparművészeti Főiskola otthona a budapesti Üllői úton. Lechner Ödön munkája a magyar iparművesség dicsérete, szinte minden részletében magyar mesterek munkája. Építészeti kiképzése a Lechner által kidolgozott formanyelv első, összegező jellegű vívmánya. A múzeum aulájának egyrétegű, fémből készült födéme a maga korában úttörő jelentőségűnek számított; az előregyártható épületelemek tervezésével Lechner nemcsak gyors építkezést tett lehetővé, de korához képest úttörő gondolkodásról is tanúbizonyságot tett.
Az Iparművészeti Múzeum és Lechner hatását a kor számos kulturális épülete mutatja. Magának a mesternek a munkái közül egy másik főmű, a Magyar Földtani Intézet Stefánia úti palotája érdemel említést. Az Iparművészetihez hasonló, a historizáló tradíciókból kiinduló homlokzati kialakításhoz itt ugyancsak szokatlan színek járulnak; a részletek formanyelve már eredetibb, szabadabb, mint az Üllői úton.
|
[
"Melyik volt Magyarország első szecessziós műzeumi épülete?",
"Milyen nemzetiségű mesterek építették a budapesti Iparművészeti Múzeumot?",
"Ki tervezte az Iparművészeti Múzeumot?",
"Miből készült az Iparművészeti Múzeum aulájának födéme?",
"Ki tervezte a Földtani Intézet épületét?",
"Hol található a Földtani Intézet épülete?",
"Hol van az Iparművészeti Múzeum?",
"Használt Lechner Ödön előregyártott elemeket az általa tervezett épületeknél?",
"Milyen színek dominálnak a Földtani Intézet épületén?",
"Hol található ma az Iparművészeti Főiskola?",
"Milyen fémből készült az Iparművészeti Múzeum aulájának födéme?",
"Miért zárult le a nagy kulturális középítkezések korszaka Magyarországon a millenniumi ünnepségekkel?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Lechner formanyelvének első számú népszerűsítője Komor Marcell és Jakab Dezső párosa; a kulturális középületek közül neki köszönhető a kecskeméti Iparosotthon (1906), valamint a marosvásárhelyi Kultúrpalota. Utóbbi 1911–1913 között épült, és nemcsak a magyaros szecesszió törekvéseinek egyik csúcspontja, hanem a gödöllői művésztelep alkotóinak egyedülálló remeke is. A gazdag, plasztikus homlokzatot, amely Komor és Jakab leginkább kiérlelt, harmonikus munkái közé sorolható, kő- és bronzszobrok, valamint kerámia díszítik; a színes tetőzet a Zsolnay-gyárban készült. A harmadik emelet magasságában Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor mozaikja emeli ki a középrizalitot. A Tükörterem üvegfestményeit Toroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor tervei alapján Róth Miksa műhelyében állították elő; az ablakokon a székely népi építészet és művészet, valamint a székely-magyar mondavilág történetei jelennek meg. Ez az ablaksorozat a korszak legjelentősebb iparművészeti alkotásai közé tartozik.
|
[
"Ki tervezte a kecskeméti Iparosotthont?",
"Ki tervezte a marosvásárhelyi Kultúrpalotát?",
"Mikor épült a marosvásárhelyi Kultúrpalota?",
"Milyen stílusú a marosvásárhelyi Kultúrpalota?",
"Miért fontos műemlék a marosvásárhelyi Kultúrpalota?",
"Hol készültek a marosvásárhelyi Kultúrpalota tetőcserepei?",
"Kiknek a mozaikja díszíti a marosvásárhelyi Kultúrpalotát?",
"Kik készítették a marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegablakainak terveit?",
"Mit ábrázolnak a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermének übegfestményei?",
"Kinek a műhelyében készültek a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermének üvegablakai?",
"Mire használják ma a kecskeméti Iparosotthont?",
"Milyen programok vannak ma a marosvásárhelyi Kultúrpalotában?",
"Hány munkást foglalkoztatott Róth Miksa üvegműves műhelye?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A kor múzeumépületei közül mindenképp említést érdemel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, amely Kós Károly tervei szerint készült el 1911–12-ben. A Kós jellegzetes stílusát mutató épület két, eltérő magasságú, meredek ívelésű tetővel fedett oldalszárnyát kétszintes nyaktag köti össze, amelyre templomszerű torony ül rá, fiatornyos sisakkal. Ez alatt nyílik a bejárat. Az épület apró udvarát ugyancsak a székelyföldi erődtemplomok által ihletett kőkerítés veszi körbe. Az erdélyi építészettől idegen módon az udvar kapuját és a tornyot zöld mázas kerámiacseréppel fedték – ez nyilvánvalóan Lechner hatását tükrözi.
|
[
"Hol található a Székely Nemzeti Múzeum?",
"Ki tervezte a Székely Nemzeti Múzeum épületét?",
"Mikor készült el a Székely Nemzeti Múzeum?",
"Milyen toronysisakja van a Székely Nemzeti Múzeumnak?",
"Milyen színű a Székely Nemzeti Múzeum teteje?",
"Tervezett Kós Károly múzeumépületet?",
"Mikor tart nyitva a Székely Nemzeti Múzeum?",
"Mit jelent az építészetben a nyaktag kifejezés?",
"Milyen kiállítások vannak a Székely Nemzeti Múzeumban?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A jelentős népszaporulat a 19–20. század fordulójának Magyarországán nagy iskolaépítő programokat tett szükségessé. A legtermékenyebb alkotók közé tartozik a minisztériumi alkalmazásban álló Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond párosa, akik több száz oktatási épületet terveztek. A fővárosi tisztségviselőként dolgozó Hegedűs Ármin nevéhez ugyancsak számos iskola kötődik, nem egyszer Böhm Henrikkel közös munkaként. Budapest legjelentősebb iskolaépítési programját Bárczy István főpolgármester rendelte el; ennek keretében 1909–1912 között 36 állandó iskolaépület készült el. A megjelenő modern, reformszemléletű pedagógiai irányzatok szellemében ezen épületek tervezésénél nagy hangsúlyt fektettek a korszerű testnevelés lehetőségeinek megteremtésére, a könyvtárak és a közösségi helyiségek kialakítására.
|
[
"Miért kellett a 19-20. század fordulóján sok iskolát építeni?",
"Kik terveztek sok iskolát a szecesszió idején Magyarországon?",
"Mi volt a foglalkozása Böhm Henriknek?",
"Kinek a nevéhez fűződik Budapest legnagyobb szabású iskolaépítési programja?",
"Hány iskolát építettek 1909 és 1912 között Budapesten?",
"Milyen helyiségeket terveztek a tantermek mellett az 1910-es években a fővárosban épült iskolákba?",
"Milyen jelentős iskolákat tervezett Hegedűs Ármin?",
"Hány évig dolgozott együtt Baumgarten Sándor és Herczeg ZSigmond?",
"Mikor választották meg Bárczy Istvánt főpolgármesternek?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Vakok Állami Intézete (ma Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona), Budapest, 1899–1904. – Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint épült, kormányzati beruházásban. Utcafrontján a Lechnerre jellemző téglaszalagos tagolás mellett a keleti építészetből kölcsönzött és gótikus formák jelennek meg. A kerámiadíszítés visszafogott, inkább csak kiegészítő szerepet kap. A tetődíszek mára elpusztultak, de az épület nagyterme, a Nádor Terem ma is őrzi eredeti kiképzését.
|
[
"Mikor épült a Vakok Állami Intézete?",
"Ki tervezte a budapesti Vakok Intézetét?",
"Ki építtette a Vakok Intézetét?",
"Hogy hívják a Vakok Intézetének dísztermét?",
"Ma is a vakok használják a Vakok Intézetét?",
"Mikor pusztultak el a Vakok Intézetének a tetődíszei?",
"Milyen díszítőelemek láthatóak a Vakok Intézetének Nádor-termében?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Wechselmann Ignác és Neje Neuschloss Zsófia Vakok Tanintézete (ma Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Intézet és Diákotthon), 1905–1908 – Lajta Béla első jelentős középülete, amely a Pesti Izraelita Hitközség megbízásából készült, abból a hagyatékból, amelyet a névadó Wechselmann Ignác, Ludwig Förster megbízottjaként a Dohány utcai zsinagóga építését felügyelő építész-vállalkozó rendelt e célra. A négyszintes, téglával és terméskővel burkolt épületet a nagy tömegek és a sík felületek uralják, amelyeket népművészeti ihletésű díszítmények egészítenek ki. A bejárati kapu boglyaíve a korban különösen magyarosnak tartott motívum, amely egyszersmind megjelenik a skandináv építészetben is. A kovácsoltvas kerítés betétein magyar verssorokat domborítottak Braille-írással. A belső terek épített részletei nagyrészt megvannak, de az egykori bútorzat mára eltűnt.
|
[
"Mi volt eredetileg a mai Mozgásjavító épülete?",
"Mikor épült a Mozgásjavító?",
"Ki tervezte a Mozgásjavító épületét?",
"Ki finanszírozta a mai Mozgásjavító felépítését?",
"Honnan volt pénze a zsidó hitközségnek a Wechselmann Ignác és Neje Neuschloss Zsófia Vakok Tanintézete felépítésére?",
"Mi emlékeztet a Mozgásjavító kerítésén arra, hogy eredetileg a vakoknak készült az épület?",
"Milyen a Mozgásjavító kapuzata?",
"Tervezett Lajta Béla középületeket?",
"Hány évig használták a vakok a mai Mozgásjavító épületét?",
"Ki volt Wechselmann Ignác felesége?",
"Mi volt Wechselmann Ignác foglalkozása?",
"Mekkora a mai Mozgásjavító alapterülete?",
"Miért volt különleges a mai Mozgásjavító bútorzata?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Zeneakadémia (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem), Budapest, 1907 – Az 1875-ben, Liszt Ferenc vezetésével megalakult Zeneakadémia új épülete nyílt tervpályázatot követően, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján épült meg, az eredeti, merész, Lechner hatását mutató homlokzatot azonban kénytelenek voltak a konzervatívabb közízlésre hangolni. Az épület így is a magyarországi szecesszió egyik legszebb alkotása, különösen belső terei az építészet, az ipar- és képzőművészet páratlan összhangját mutatják. Kivitelezésében a kor legfontosabb mesterei vállaltak szerepet; az üvegablakokat Róth Miksa műhelye szállította, a padló- és falburkolatokat a Zsolnay-gyár, a nagyterem karzatának vasbeton szerkezetét Zielinski Szilárd tervezte. A homlokzati dekoráció elkészítésében Telcs Ede, Maróti Géza, Strobl Alajos és Senyei Károly működött közre. A belső terek közül kiemelkedik a földszinti és a Körösfői-Kriesch Aladár falképével díszített emeleti előcsarnok, a nagy koncertterem, a könyvtár, valamint a kisterem. Az épület a mai napig számos eredeti berendezési elemet őriz. 2013-ra - az eredeti tervek alapján - teljesen felújították.
|
[
"Mi ma a Zeneakadémia hivatalos neve?",
"Mikor épült a Zeneakadémia?",
"Kinek a vezetésésvel alakult meg a Zeneakadémia?",
"Ki tervezte a Zeneakadémiát?",
"Korb és Griegl eredeti elképzelései szerint építették meg a Zeneakadémiát?",
"Hol készültek a Zeneakadémia üvegablakai?",
"A Zeneakadémia mely részletét tervezte Zielinski Szilárd?",
"Ki készítette a Zeneakadémia emeleti előcsarnokában látható faliképet?",
"Megmaradt valami a Zeneakadémia eredeti berendezéséből?",
"Mikor fejeződött be a Zeneakadémia átfogó felújítása?",
"Meghívásos pályázaton választották ki a Zeneakadémia tervezőit?",
"Milyen színek dominálnak a Zeneakadémia belső tereiben?",
"Hány emeletes a Zeneakadémia?",
"Ki készítette a Zeneakadémia földszinti előcsarnokában a fő díszítőelemeket?",
"Hány évig tartott a Zeneakadémia 21. századi felújítása?",
"Hány hónap alatt építették fel a Zeneakadémia épületét?",
"Ki biztosította a telket a Zeneakadémia építéséhez?",
"Milyen díszítőelemeket hagytak el a Zeneakadémia épületéről az eredeti merész elképzelésekhez képest?",
"Kik készítették a Zeneakadémia homlokzatának díszeit?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Temesvári Piarista Gimnázium (ma Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum), Temesvár, 1909. – A piaristák új gimnáziumi épülete a város főépítésze, Székely László tervei alapján épült fel, három év múlva pedig a mellette felépített templomot is használatba vették. A világos, tágas előadótermeknek, a jól felszerelt természettudományi laboratóriumoknak, a rajzteremnek és a tornateremnek köszönhetően az új gimnázium az ország legmodernebb iskolái közé számított. Az épület homlokzatait előreugró, manzárdtetős rizalitok és kissé nehézkes, orientalizáló elemek tagolják.
|
[
"Mi volt a Gerhardium Római Katolikus Líceum eredeti elnevezése?",
"Hogy hívják ma a temesvári volt piarista középiskolát?",
"Mikor készült el Temesváron a piarista gimnázium épülete?",
"Ki tervezte a temesvári piarista középiskolát?",
"Ki volt 1909-ben Temesvár főépítésze?",
"Mikor épült meg Temesváron a piarista gimnázium melletti templom?",
"A temesvári piarista gimnázium mely tantermei számítottak modernnek építésekor?",
"Van Temesváron piarista gimnázium?",
"Mennyire maradt meg a temesvári piarista gimnázium eredeti berendezése?",
"Hány tornya van a temesvári piarista templomnak?",
"Hány diák tanul ma a volt temesvári piarista gimnáziumban?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Magyar Királyi Állami Főgimnázium (Tündérpalota), Budapest, 1909–1911. – A főváros Gaál Mózes iskolaigazgató közbenjárására egy 2095 négyszögöl nagyságú, négy utca által határolt telket ajándékozott a tanintézmény részére. Az oktatási minisztérium megbízásából Gaál Mózes és Kőrössy Albert Kálmán építész külföldi tanulmányútra indult, hogy építészeti és pedagógiai szempontból tanulmányozva a legújabb középiskolákat, tapasztalataikat az iskolaépület megtervezésénél felhasználhassák. Az újonnan elkészült épület a kor egyik legkorszerűbben felszerelt gimnáziuma volt, hatalmas közösségi terekkel (díszterem, zsibongó). Az épület kétemeletes, szimmetrikus, rizalitos elrendezésű. Alaprajza szélesen elnyújtott H-alak. Főbejárata a Könyves Kálmán körút felől van, ahol egy kisebb kert fogadja a látogatót. Az épület teteje pártázatos kiképzésű. A tető gerincén mázatlan, félcsillag alakú idomcserepek futnak végig. Jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) működik az épületben, amit 2013-ban újítottak fel.
|
[
"Mi volt a Magyar Királyi Állami Főgimnázium közkeletű neve?",
"Mikor épült Budapesten a Tündérpalota?",
"Ki adományozta a Magyar Királyi Állami Főgimnázium részére a telket?",
"Ki volt a Magyar Királyi Állami Főgimnázium első igazgatója?",
"Ki tervezte a Magyar Állami Főgimnázium épületét?",
"Hány emeletes a budapesti Tündérpalota?",
"Melyik útról nyílik a volt Magyar Királyi Állami Főgimnázium?",
"Mi található ma a Tündérpalotában?",
"Mikor újították fel a Tündérpalotát?",
"Mekkora telken épült fel a Tündérpalota?",
"Mikor lett a Magyar Királyi Állmi Főgimnázium igazgatója Gaál Mózes?",
"Hová tették az MTM növénytárát a Tündérpalota felújításának idejére?",
"Mely országokban járt Gaál Mózes és Kőrössy Albert Kálmán tanulmányúton?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium (ma Kecskeméti Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium), Kecskemét, 1909–1913. – Az alföldi város részben újonnan kialakított központi térrendszerének meghatározó eleme a Mende Valér tervei szerint emelt hatalmas, csaknem a teljes tömböt befoglaló iskolaépület. A homlokzatokon durván faragott terméskő, barna kerámiadomborművek és vakolt felületek váltakoznak. A Széchenyi térre néző, oldalt óratornyos, három tengelyes, előreugró középrizalit uralja, amelynek második szintjén reprezentatív dísztermet alakítottak ki. A piros cseréptetők, a tornácok, a kerámia- és fémelemeken megjelenő népművészeti motívumok a finn nemzeti romantika hatását mutatják (Mende a Fiatalok csoport tagja volt).
|
[
"Mikor épült Kecskeméten a református gimnázium?",
"Hol van Kecskemét?",
"Ki tervezte a kecsekméti református gimnáziumot?",
"Milyen falfelületek láthatók a kecsekméti református gimnáziumon?",
"Milyen alkotói csoporthoz tartozott Mende Valér építész?",
"Hány kapuja van a kecsekméti református gimnáziumnak?",
"A kecsekméti református gimnázium mellett milyen jelentős épületeket tervezett Mende Valér?",
"A kecskeméti református gimnázium mellett milyen jelentős épületeket tervezett Mende Valér?",
"Melyik téren van a kecsekméti református gimnázium?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Fővárosi VIII. Kerületi Felső Kereskedelmi Iskola (ismertebb nevén Vas utcai iskola, ma Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola), Budapest, 1909-1913. – A Bárczy-féle iskolaépítő program mintaépülete, a legnagyobb költségvetésű és leginkább minőségi beruházás. Lajta Béla egyetlen fővárosi megbízásra készült épülete; a belső kialakításában a Lajtánál dolgozó Kozma Lajos működött közre. Utcai frontja Peter Behrens munkáinak hatását tükrözi, ez a modern építészet egyik legfontosabb előfutárává teszi a házat itthon. A belső közlekedő és közösségi terek kialakítása rendkívül igényes és gazdagon díszített, ugyanakkor nem mellőzi a praktikus szempontokat sem. Az épületben a mai napig számos eredeti berendezési tárgyat őriznek.
Városmajor utcai iskola (ma Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola, Városmajor utcai Óvoda), Budapest, 1910. – Kós Károly és Györgyi Dénes közös műve. A lejtős terepen álló komplexum valódi méretét nehéz felmérni a tömegek változatos tagolása miatt, amely ellensúlyozza az egyszerű homlokzatképzést. A finn építészetnek a Fiatalokra jellemző hatása konkrét elemeken, például a főbejárat kőkeretezésén is megfigyelhető.
|
[
"Mikor készült el a Vas utcai iskola épülete?",
"Melyik iskolaépítési programban épült meg a Vas utcai iskola?",
"Ki tervezte a Vas utcai iskolát?",
"Kinek az építészirodájában dolgozott Kozma Lajos?",
"Miért fontos építészettörténeti szempontból a Vas utcai iskola?",
"Milyen a Vas utcai iskola belső kialakítása?",
"Mikor épült fel a Városmajor utcai iskola?",
"Milyen telekre épült a Városmajor utcai iskola?",
"A Városmajor utcai iskola mely részlete tükrözi a finn építészet hatását?",
"Ki tervezte a Városmajor utcai iskolát?",
"Milyen aVas utcai iskola homlokzata?",
"Mikor indult a Bárczy-féle iskolaépítési program?",
"Mennyibe került a Vas utcai iskola felépítése?",
"Ki volt Peter Behrens?",
"Milyen eredeti berendezési tárgyak maradtak meg a Vas utcai iskolában?",
"Hány négyzetméteres a Városmajor utcai iskola?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Áldás Utcai Általános Iskola, Budapest, 1911–1912. – A Bárczy-féle iskolaépítő program keretében ezt az épületet Zrumeczky Dezső tervezte, akinek ez a legjelentősebb önálló munkája. A Fiatalokra jellemző, egyszerű, vakolt homlokzatokat itt is magastetők és tornyok egészítik ki, az erdélyi és a finn építészet tárházából kölcsönzött motívumokkal. A gondosan faragott farészletek egyedi hangulatúvá teszik az épületet.
Elemi iskola (ma Szűts József Általános Iskola), Kiskunhalas, 1912–1913. – A Fiatalok csoportjának egyik legszebb megvalósult munkája, a budapesti Áldás utcai és Városmajor utcai iskolák vidéki párhuzama. Tervezője, Györgyi Dénes, a téglával burkolt főbejárati rizalitot két magasra nyúló, hegyes toronysisakkal emelte ki, az oldalszárnyakkal viszont a környék alacsonyabb beépítéséhez igazodott.
|
[
"Kinek a munkája az Áldás utcai általános iskola?",
"Mikor épült a budapesti Áldás utcában az általános iskola?",
"Mi jellemző a Fiatalok körének épületeire?",
"Ki volt Zrumeczky Dezső?",
"Ki tervezte a kiskunhalasi Szűts József Általános Iskolát?",
"Melyik alkotócsoport tagja volt Györgyi Dénes építész?",
"Hány tantermes az Áldás Utcai Általános Iskola?",
"Milyen díszítőelemek vannak a kiskunhalasi Szűts Iskola homlokzatán?",
"Mikor született Györgyi Dénes építész?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Közigazgatási Főiskola (ma városháza), Kassa, 1913–1914. – Kopeczek György tervei alapján épült, késő szecessziós, enyhén historizáló komplexum. A háromszintes épület főfrontján a kiugró, öt szint magas középrizalitot szélesen ívelő oromzat koronázza, tetején óratoronnyal. A síkban tartott homlokzatot az emeletenként változó formájú ablakok és a középen domborúan előreugró zárterkély élénkíti.
Szent László Gimnázium, Budapest, 1914–1915 – Lechner Ödön és Vágó József tervei alapján épült kései szecessziós stílusban. A hatalmas épület Kőbányán található. A belső és külső tereket is egyaránt kő tagolóelemek és magyaros motívumok díszítik. A Kőrösi Csoma Sándor út és az Ónodi utca mellett húzódó két háromemeletes szárnyat egy íves sarokszárny kapcsolja össze. A sarokszárny udvar felőli oldalán található a főlépcsőház. Az Ónodi-szárny végén az épület már csupán egyemeletes, míg a Kőrösi-szárny végén az udvar felől három, az utcafront felől kétemeletes.
|
[
"Minek épült eredetileg a kassai városháza?",
"Ki tervezte a kassai városháza épületét?",
"Milyen stílusú a kassai városháza?",
"Milyen torony van a kassai új városháza tetején?",
"Mikor épült a budapesti Szent László Gimnázium?",
"Ki tervezte a kőbányai Szent László Gimnáziumot?",
"Milyen stílusú a budapesti Szent László Gimnázium?",
"Milyen díszítőelemek jellemzőek a kőbányai Szent László Gimnáziumra?",
"Mely utcák kereszteződésében épült a kőbányai Szent László Gimnázium?",
"Dolgozott együtt Lechner Ödön és Vágó József?",
"Milyen színű ma a kassai városháza homlokzata?",
"Jár az óra a kassai városháza tornyában?",
"Hány diák tanul a kőbányai Szent László Gimnáziumban?",
"Miért nem háromemeletes a budapesti Szent László Gimnázium minden szárnya?",
"Miért költöztették át a kassai városházát a valamikori közigazgatási főiskola épületébe?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A századforduló új kereskedelmi épületei részben a 19. század eleje óta jelen lévő fedett passzázsok kialakítását folytatják. Ilyen a keleties stílusban épülő, majolikával díszített budapesti Párizsi udvar (Schmahl Henrik, 1912–1913 körül), vagy a nagyváradi Fekete Sas-palota (Komor Marcell és Jakab Dezső, 1907–1909). Előbbi eredetileg bankszékházként és lakóépületként is funkcionált, az utóbbiban az üzletek mellett lakások, szálloda és színházi- és mozielőadásokra használt termek kaptak helyet.
|
[
"Mióta építettek Magyarországon fedett passzázsokat a kereskedelmi épületekben?",
"Milyen stílusú a pesti Párisi Udvar?",
"Ki tervezte a Párisi Udvart?",
"Hol található az 1909-ben épült Fekete Sas-palota?",
"Ki tervezte a nagyváradi Fekete Sas-palotát?",
"Mi volt a budapesti Párisi Udvar eredeti funkciója?",
"Milyen funkciójú egységek vannak a nagyváradi Fekete Sas-palotában?",
"Mit jelent a passzázs szó?",
"Ma mi működik a Párisi Udvarban?",
"Milyen stílusú a nagyváradi Fekete Sas-palota?",
"Ki építtette a budapesti Párisi Udvart?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A kisebb üzletházak kialakítására mindinkább az utcaszinthez közeli, kereskedelmi célú szintek nyitott, átlátható kialakítása és az ezek feletti lakószintek tiszta elkülönítése lesz a jellemző. A műfaj úttörője a Lechner Ödön által tervezett Thonet-ház (1890) a budapesti Váci utcában, amelynek Zsolnay-kerámiával burkolt homlokzata és flexibilis vázszerkezete már a modern üzletházakat előlegezi meg. Hasonló példa a közeli Szervita téren álló három épület, a Török Bankház (Hegedűs Ármin–Böhm Henrik, 1905), Szénássy és Bárczai Áruháza (Jónás Dávid és Zsigmond, 1908), és a Rózsavölgyi-ház (Lajta Béla, 1911), valamint a Dohány utcában található Árkád Bazár (Késmárky és Illés Játékáruháza, Vágó József–Vágó László, 1912). A funkció kivételes, egyedi példája a kétszintes, díszes homlokzatú nagyváradi Deutsch-ház (valószínűleg Sztarill Ferenc, 1906 körül).
|
[
"Mi lett jellemző a szecesszió időszakában a kisebb üzletházak szerkezetére Magyarországon?",
"Ki tervezte a budapesti Váci utcában található Thonet-házat?",
"Mikor épült a Váci utcai Thonet-ház Budapesten?",
"Mi borítja a pesti Váci utcában a Thonet-ház homlokzatát?",
"Milyen szecessziós épületek állnak a Szervita téren?",
"Mi a különlegessége a Váci utcai Thonet-háznak a fővárosban?",
"Ki tervezte a Szervita téri Török Bankházat?",
"Ki tervezte a Szervita téren álló Szánássy és Bárczai Áruházat?",
"Mikor épült a szecessziór Török Bankház Budapesten?",
"Ki volt a Szervite téri Rózsavölgyi-ház tervezője?",
"Mi volt a Dohány utcai Árkád Bazár eredeti funkciója?",
"Van Nagyváradon szecessziós épület?",
"Milyen módszerrel különítették el a szecessziós üzletházakban a kereskedelmi és lakószinteket?",
"Mit árultak a budapesti Szénássy és Bárczai Áruházban a Szervita téren?",
"Ma mi található az Árkád Bazárban?",
"Sztarill Ferenc építész mely munkái a legismertebbek?",
"Ma mi működik a Szervita téri Török Bankházban?",
"Miből készült a Váci utcai Thonet-ház flexibilis vázszerkezete?",
"Miről kapta a nevét a budapesti Szervita tér?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Az első önálló áruházi épület Magyarországon a Sziklai Zsigmond tervei alapján emelt Párizsi Nagy Áruház volt a budapesti Andrássy úton. A Goldberger Sámuel megbízásából 1909–1911 között épített, a környezettől elütő stílusa és magassága miatt komoly rosszallást kiváltó ház a kor nagy nyugati áruházépületeinek mintáját követte hatemeletes belső átriumával és lapostetejével, amelyen télen korcsolyázni is lehetett. A homlokzatot egyetlen hatalmas „boglyaív”, a kor népszerű építészeti motívuma uralja.
|
[
"Melyik volt az első magyar nagyáruház?",
"Hol található a Párizsi Nagyáruház?",
"Ki építtette a Párizsi Nagyáruházat?",
"Ki tervezte az elő magyarországi önálló áruházépületet?",
"Hány emeletes a budapesti Párizsi Nagyáruház?",
"Mi volt a Párizsi Nagyáruház tetején télen?",
"Mikor épült az Andrássy úti Párizsi Nagyáruház?",
"Szecessziós stílusúak a Párizsi Nagyáruház melletti épületek?",
"Miért Párizsi Nagyáruháznak nevezték el az első magyar áruházat?",
"Mi volt Goldberger Sámuel foglalkozása?",
"Hogy készítették a korcsolyapályát a Párizsi Nagyáruház tetejére?",
"Milyen stílusúak a Párizsi Nagyáruház környezetében található épületek?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Mivel a kisebb üzletek funkciója, kialakítása gyorsan avul, a századfordulóból kevés eredeti üzletbelső- és portál maradt fenn. Budapesten a legszebb, ma is eredeti állapotát mutató bolt a Philanthia virágbolt (Váci utca 9.), amely Kőrössy Albert tervei alapján készült, 1906-ban. Az eredeti bútorzatot Márk Lajos falképei egészítik ki; a portált a harmincas években a Haas és Somogyi cég némileg átalakította. Nem messze, a Szent István tér 15. alatt a szecessziós kereskedelem másik, kivételesen igényes emléke található: Hecht Jónás és Fia férfiruha-nagykereskedésének portálját Lajta Béla tervei alapján építették, 1907-ben. A rézlemezzel és eozinmázas kerámialapokkal burkolt földszinti homlokzat a korszak legszebbjei közé tartozik. Vidéken a legszebb, épségben megmaradt kisebb kereskedelmi épületek közé sorolható a szolnoki Kádár-cukrászda (Jánszky Béla, 1912 körül).
|
[
"Milyen kisebb szecessziós üzletek belső berendezése maradt meg Budapesten?",
"Hol található a fővárosi Philantia virágbolt?",
"Ki tervezte a Váci utcai Philantia virágbolt épületét?",
"Mikor épült a pesti Philantia virágbolt?",
"Kinek a tervei alapján épült a Hecht és Fia kereskedés Budapesten?",
"Mi borítja a Hech és Fia kereskedés homlokzatát a budapesti Szent István téren?",
"Ki tervezte a szolnoki Kádár Cukrászdát?",
"Van Szolnokon szecessziós épület?",
"Mi ma a szolnoki Kádár Cukrászda neve?",
"Mi köze van a szolnoki Kádár Cukrászdának Kádár Jánoshoz?",
"Milyen módszerrel készültek Márk Lajos festményei a Philantia virágboltban?",
"Milyen jelentős épületeket tervezett Kőrössy Albert:",
"Melyik utcában van Szolnokon a valamikori Kádár Cukrászda?",
"Ki festette a budapesti Philantia virágbolt faliképeit?",
"Melyik cég alakította át a Philantia virágbolt portálját az 1930-as években?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A historizáláshoz képest a szecesszió kevés újdonságot hoz a lakóépületek építészetében a funkció terén. A körfolyosós bérház alaptípusa továbbra is jellemző volt, de jelentős változást hozott a felvonók megjelenése a 20. század elején; ennek következtében a legfontosabb lakószintekké az addigi első-második emelet helyett a házak felső szintjei váltak. Mind Budapesten, mind a vidéki nagyvárosokban számos lakó- és bérházat emeltek a korban; egyes építészirodák kifejezetten erre a műfajra specializálódtak, mint például Fodor Gyula, a Román testvérek, Kármán és Ullmann, vagy Révész és Kollár műhelyei. A főváros bérházépítészetére kifejezetten jellemző volt a változatos, igényes, reprezentatív forma- és anyaghasználat; ennek következtében a szecessziós lakóépületek máig nagy népszerűségnek örvendenek, és nem egy közülük örökségünk megbecsült és védett emléke.
|
[
"Milyen bérházakat építettek a szecesszió időszakában Magyarországon?",
"mely építészek szakosodtak bérházak tervezésére a 20. század elején?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A telepes lakásépítés a századfordulón egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A kor legismertebb példája a budapesti Wekerletelep. Területét Wekerle Sándor pénzügyminiszter kezdeményezésére 1908-ban vásárolta meg az állam, tízezer munkáslakás építésének céljára. A területrendezés Győri Ottmár tervei alapján valósult meg, a főtér tervezésére kiírt pályázatot pedig Kós Károly nyerte meg, aki több más építészt is bevont a munkába. Az épületeket többek között Györgyi Dénes, Zrumeczky Dezső, Schodits Lajos és Eberling Béla, valamint Wälder Gyula tervezték; a terület 1084 lakóházának java földszintes és egyemeletes. A tömeges lakásépítések közül építészeti színvonala kiemeli az Óbudai Gázgyár tisztviselő- és munkáslakótelepeit; az előbbi Reichl Kálmán, az utóbbi Almási Balogh Loránd tervei szerint valósult meg.
A telepes lakásépítés speciális kategóriáját képviselik a művésztelepek, ebben az időben például Kecskeméten, Zebegényben és Gödöllőn.
|
[
"Mikor lett népszerű a telepes lakásépítés Magyarországon?",
"Ki kezdeményezte a Wekerle-telep éíptését?",
"Milyen céllal épült a Wekerle-telep?",
"Mikor vásárolta meg a Wekerle-telep számára a telket az állam?",
"Ki tervezte meg a Wekerle területrendezését?",
"Ki nyerte meg a Wekerle-telep főterének tervezését?",
"Mely neves építészek vettek részt a Wekerle-telep épületeniek megtervezésében?",
"Hány lakóháazt építettek a Wekerle-telepre?",
"Ki tervezte az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepét?",
"Mit tervezett Almási Balogh Loránd az Óbudai Gázgyárnál?",
"Hol épültek a századfordulón művésztelepek?",
"Egyedül tervezte Kós Károly a wekerle főterét?",
"Mennyiért vette meg az állam a Wekerle-telep számára az építési telket?",
"Milyen volt a Wekerle területe az építkezés előtt?",
"Hány ikerház található a wekerle-telepen?",
"Kecskemét mely részén épült művésztelep?",
"Kik alkottak a gödüllői művésztelepen?",
"Hány lakást építettek az Óbudai Gázgyár munkáslakótelepén?",
"Miben különböztek az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepén a lakások a munkáslakótelep lakásaitól?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A 19–20. század fordulóján folytatódott a korábbi tendencia, és az egyházak egyre kevesebb szerepet vállaltak építtetőként, illetve beruházói tevékenységük áttevődött a szakrális épületekről a közösségi, szolgáltató, egészségügyi funkciókra. A kor kiemelkedő templomépületei nem jellemezhetők egységes stílussal, inkább egy-egy építész (Lechner Ödön, Kós Károly, Medgyaszay István) életművébe illeszkednek szervesen. A templomépítészetben a szecesszió (olykor neostílusokkal vegyítve) tovább élt, mint más területeken; jó példa erre az elhúzódó építkezés miatt csak 1941-ben befejezett pápai református templom, Dudás Kálmán munkája. Magyarország szakrális építészetére igazán hosszan tartó hatást Kós Károly és a Fiatalok munkássága gyakorolt. A két világháború között az ő hatásukat mutatja Szeghalmy Bálint számos munkája, például az 1938-ban felszentelt miskolci Deszkatemplom, a 20. század második felében pedig a magyar organikus építészet alkotói folytatták hagyományaikat.
|
[
"A szecesszió nagy alkotói közül kik terveztek templomokat?",
"Milyen stílusú a pápai református templom?",
"Ki tervezte a pápai református templomot?",
"Mikor épült meg a pápai református templom?",
"Ki tervezte a miskolci Deszkatemplomot?",
"Mikor szentelték fel a miskolci Deszkatemplomt?",
"Honnan kapta a nevét a miskolci Deszkatemplom?",
"Kik voltak a magyar organikus építészet meghatározó alakjai?",
"Mik Medgyaszay István építész legjelentősebb alkotásai?",
"Hány templomot tervezett Kós Károly?",
"Kik voltak a Fiatalok építészeti körének tagjai?",
"Mikor vált népszerűvé a magyar organikus építészet?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A századforduló zsinagógaépítészete a korábban egységesen jellemző, orientalizáló-historizáló irányból többfelé indult el, új utakat keresve. Az épületek alapvetően centrális, kupolás felépítése nem változott, bár erre is van példa: a Löffler testvérek budapesti, Kazinczy utcai ortodox zsinagógája (1912–1923), amely Lajta Béla és a kor bécsi építészetének hatását mutatja. A pártázatos homlokzatot természetes és műkő, tégla és kerámia használatával alakították ki, az összhatás mégis puritán és emelkedett.
A századforduló zsinagógaépítészetének nagymestere, Baumhorn Lipót kései munkáin nyilvánvalóan érződik a szecesszió és Lechner Ödön hatása. Ide sorolhatóak a párhuzamosan épült újvidéki és a Budapest–Aréna úti (ma Dózsa György út) zsinagógák, illetve a már az 1910-es években elkészült nyitrai, egri, liptószentmiklósi és nyíregyházi imaházak. Az 1920-as években emelt Budapest–Páva utcai és gyöngyösi zsinagógái a már kissé nehézkessé vált késő szecesszió példái. Baumhorn hatását sok kevésbé ismert építész munkáin lehet felfedezni; jó példa erre a változatosan, gazdagon formált tömegű, diadalívszerű bejárattal ellátott hódmezővásárhelyi zsinagóga, Müller Miksa munkája (1906–1908).
|
[
"Milyen stílus volt jellemző a 19. századi magyar zsinagógaépítészetre?",
"Jellemzően milyen felépítésű zsinagógákat építettek a 19. században Magyarországon?",
"Ki tervezte a Kazinczy utcai ortodox zsinagógát?",
"Mikor készült el a budapesti Kazinczy utcai ortodox zsinagóga?",
"Ki volt a századfordulón a magyar zsinagógaépítés legkiemelkedőbb alakja?",
"Melyik vidéki városokban tervezett Baumhorn Lipót zsinagógát?",
"Hogy hívják ma a budapesti volt Aréna utat?",
"Hol vannak Budapesten Baumhorn Lipót által tervezett zsinagógák?",
"Ki tervezte a hódmezővásárhelyi zsinagógát?",
"Mikor kezdték meg a hódmezővásárhelyi zsinagógát építeni?",
"Épült Egerben zsinagóga?",
"Mi volt az építész Löffer testvérek keresztneve?",
"Ortodox zsinagóga volt a nyitrai, Baumhorn Lipót által tervezett épület?",
"Mi lett a sorsa az egri nagy zsinagógának?",
"Hány férőhelyes volt a liptószentmiklósi zsinagóga?",
"Hány zsinagóga épült Nyíregyházán?",
"Milyen a bejárata a hódmezővásárhelyi zsinagógának?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A Lechner Ödön legtehetségesebb tanítványai közé sorolható Komor Marcell–Jakab Dezső páros a legfontosabb munkáik közé sorolható szabadkai zsinagógán is a mester formanyelvét fejlesztették tovább. A földszinten 850, a karzaton 550 ülőhelyes épület kupolája 40 méter magasra nyúlik. A belső dekoráción eredetileg hangsúlyosan jelentek meg a népművészeti motívumok (a berendezés jelentős része elpusztult).
Meglepő és kivételesnek nevezhető épület a kunszentmártoni zsinagóga, Dobovszky József István 1911–12-ben emelt műve. A századfordulós előképekkel szakító, kéttornyos épületet a vakolatba süllyesztett minták díszítik, amelyek elsősorban a Fiatalok építészetére jellemzőek.
|
[
"Ki volt Komor Marcell mestere?",
"Kivel alapított építészirodát Komor Marcell?",
"Ki tervezte Szabadkán a zsinagógát?",
"Hány ülőhely van a szabadkai zsinagógában?",
"Hány méter magas a szabadkai zsinagóga?",
"Ki tervezte a kunszentmártoni zsinagógát?",
"Mikor épült Kunszentmártonban a zsinagóga?",
"Hány tornya van a kunszentmártoni zsinagógának?",
"Milyen díszítések vannak a kunszentmártoni zsinagógán?",
"Megmaradt a szabadkai zsinagóga belső berendezése?",
"Milyen népművészeti motívumok díszítették a szabadkai zsinagógát?",
"Melyik utcában van Kunszentmártonban a zsinagóga?",
"Milyen színek dominálnak a kunszentmártoni zsinagógában?",
"Hány állóhely van a szabadkai zsinagógában?",
"kik mehettek fel karzatra a szabadkai zsinagógában?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: A korra igen jellemző országos és nemzetközi kiállításokon az építészeknek vezető szerep jutott, és nemegyszer előfordult, hogy az itt készült, ideiglenes építmények komoly, a határokon túlívelő sajtóvisszhangban részesültek. A magyar szecessziós építészet egyik első nemzetközi sikere Maróti Géza és Fischer József 1906-os, a milánói nemzetközi kiállításra emelt pavilonja, amely (a benne kiállított képző- s iparművészeti tárgyakkal) annak dacára hozott el számos díjat, hogy egy nappal a zsűrizés előtt leégett. Gyors újjáépítése ugyancsak elismerést váltott ki.
Az 1906-os Milánói Nemzetközi Kiállítás magyar pavilonjának sikere nyomán Maróti Gézát kérték fel, hogy tervezze meg az állandó magyar pavilont a Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállításra (Velencei Biennálé). Az 1909-ben elkészült épület főhomlokzatát bélletes kapu uralja, színes Zsolnay-kerámiával díszítve, amely felett ötosztatú üvegablak látható. A hun-magyar mitológiai témájú dekoráció elkészítésében Nagy Sándornak és Körösfői-Kriesch Aladárnak jutott főszerep, a belső dombormű-díszeit Telcs Ede készítette.
|
[
"Mi volt a magyar szecessziós építészet első nemzetközi sikere?",
"Mi történt az 1906-os milánói nemzetközi vásáron a magyar pavilonnal?",
"Ki tervezte az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonját?",
"Ki tervezte a Velencei Biennálé állandó magyar pavilonját a 20. század első évtizedében?",
"Kik készítették a Maróti Géza által tervezett velencei magyar pavilon díszítőelemeit?",
"Milyen tematikára épült a Velencei Biennáléra épült magyar pavilon dekorációja 1909-ben?",
"Mikor rendezték az első Velencei Biennálét?",
"Mitől gyulladt ki az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonja?",
"Mennyi idő alatt építették újjá 1906-ban a milánói világkiállítás magyar pavilonját?",
"Miből építették a Velencei Biennálé magyar pavilonját 199-ben?",
"Miből építették a Velencei Biennálé magyar pavilonját 1909-ben?",
"Mit jelent a bélletes kapu kifejezés?"
] |
qgen: title: Szecessziós építészet Magyarországon context: Az 1910-es Torinói Világkiállítás magyar pavilonjának pályázatán Györgyi Dénes alkalmilag társult Tőry Emil és Pogány Móric irodájával, és nyertek. A nagyméretű magyar pavilon a címer hármas halmát, a kiemelkedő, piramidális középső tető egyben Attila sátrát is idézte. A bejárat feletti rézfedésű félkupola ősi harci sisakok formájára emlékeztetett. A dekorációban többek között Róth Miksa, a Zsolnay-gyár és Maróti Géza is közreműködött. A pavilont, amely komoly sikert aratott a nemzetközi sajtóban is, a kiállítást követően elbontották.
|
[
"Mikor volt a XX. század elején a torinói világkiállítás?",
"Ki tervezte az 1910-es torinói világkiállítás magyar pavilonját?",
"Mit szimbolizált a magyar pavilon az 1910-es világkiállításon?",
"Mi történt a magyar pavilonnal az 1910-es világkiállítás végeztével?",
"Részt vett Maróti Géza az 1910-es világkiállítás magyar pavilonjának megalkotásában?",
"Mik voltak Tőry Emil építész legnevezetesebb alkotásai?",
"Mennyibe került az 1910-es torinói világkiállítás magyar pavilonja?",
"Milyen Zsolnay-kerámiák kerültek a magyar pavilonra 1910-ben Torinóban?",
"Honnan ismerte Györgyi Dénes Pogány Móricot?"
] |
qgen: title: Szent Péter-bazilika context: A bazilikát II. Gyula pápa idejében, a 16. század elején kezdték építeni, az akkor részlegesen lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. Alapkőletétele 1506. április 18-án volt. Tervezését II. Gyula pápa Bramantéra bízta, aki az eredeti bazilika helyére egy lenyűgöző, kilencosztatú térrendszert tervezett. A középpontba 42 m átmérőjű, tamburos kupolával fedett négyezetet, ahhoz négy oldalról félköríves apszissal záródó, körülbelül 60 m hosszú keresztszárakat, a sarkokba pedig a főtér formáját 1:2-es méretcsökkentéssel megismétlő, szintén görög kereszt alaprajzú, kupolás melléktereket képzelt el. Bramante halála után Raffaello és Ifjabb Antonio da Sangallo is számos tervrajzot készített, azonban csak Michelangelo tervei valósultak meg, de azok is csak részlegesen.
|
[
"Melyik pápa kezdte el építtetni a Szent Péter-bazilikát?",
"Miért kellett elbontani a régi római Szent Péter-bazilika egy részét?",
"Mikor volt a Szent Péter-bazilika alapkőletétele?",
"Melyik évszázadban fogtak bele a Szent Péter-bazilika építésébe?",
"II. Gyula mikor volt pápa?",
"Kit kért fel II. Gyula pápa a Szent Péter-bazilika megtervezésére?",
"Milyennek álmodta meg a Szent Péter-bazilikát Bramante?",
"Mi valósult meg Bramante Szent Péter-bazilikára vonatkozó építési terveiből?",
"Mikor halt meg Bramante?",
"Bramante halála után kik vették át a Szent Péter-bazilika tervezési feladatait?",
"Ki tervezte a Szent Péter-bazilikát?",
"Miért nem valósultak meg Raffaello Szent Péter-bazilikára vonatkozó építési tervei?",
"Mi valósult meg Michelangelo Szent Péter-bazilikával kapcsolatos terveiből?",
"Mikor fejezték be a Szent Péter-bazilika építését?",
"Mennyibe került a Szent Péter-bazilika felépítése?",
"Michelangelo mikor halt meg?"
] |
qgen: title: Szent Péter-bazilika context: A templom befejezése után szükségessé vált olyan tér kialakítása az épület előtt, ahol a hívek részt vehetnek az egyházi ünnepségeken, és láthatják a körmeneteket is. A megrendelés szerint további követelményeknek is eleget kellett tennie, így fontos szempont volt például az, hogy a pápa a tér minden pontjáról látható legyen, emellett a teret 100 ezer ember befogadására kellett alkalmassá tenni. Mivel a Michelangelo által tervezett kupolát a Carlo Maderno által épített homlokzat teljes egészében takarta, Bernini az ellipszis alakú térrel (amelyet körként érzékelünk) és az itt felállított szökőkutakkal, valamint a tér oldalán található kolonnádokkal igyekezett elvonni a figyelmet erről a hibáról. A főhomlokzat előtti, trapéz alakú tér (Piazza Retta) szolgált arra, hogy az emberek figyelmét a kupolára irányítsa. Ennek köszönhetően a bazilikához való közeledés kevéssé érzékelhető; tovább engedi láttatni a kupolát. Ezen építészeti bravúroknak köszönhetően, végül sikerült kijavítani az épület hibáit, és 1667-re befejeződött a több mint egy évszázadig tartó építkezés.
|
[
"Milyen funkciókat kellett betöltenie a Szent Péter-bazilika előtt kialakított térnek?",
"Hány ember fér el a Szent Péter-bazilika előtti téren?",
"A Szent Péter-bazilika kupoláját ki tervezte?",
"Ki építette a Szent Péter-bazilika homlokzatát?",
"Milyen hibát követett el Carlo Maderno a Szent Péter-bazilika homlokzatának építésekor?",
"Kinek a nevéhez fűződik a Szent Péter-bazilika előtti tér tervezése?",
"Mikor élt Bernini?",
"Milyen építészeti trükkökkel igyekezett Bernini elfedni a Szent Péter-bazilika tervezési hibáit?",
"Milyen alakja van a Szent Péter-bazilika előtti térnek?",
"Hány szökőkút áll a Szent Péter-bazilika előtti téren?",
"Mi az a kolonnád?",
"Mikor fejeződött be a Szent Péter-bazilika építése?",
"Hány évig épült a Szent Péter-bazilika?",
"Mikor tartották az első misét a Szent Péter-bazilikában?",
"Melyik pápa tartotta az első misét a Szent Péter-bazilikában?"
] |
qgen: title: Szent Péter-bazilika context: 1546-ban a pápa Michelangelót bízta meg az építkezés folytatásával, aki csak parancsra vállalta el a megbízatást. Sangallo utolsó tervét leegyszerűsítette, számos részletet, tornyokat és külső oszlopsorokat törölt belőle. Ezzel magára vonta azoknak a haragját, akik hasznot húztak az építkezés elhúzódásából és akiknek ezek az épületrészletek ürügyet szolgáltattak ellenőrizhetetlen kiadásokra. III. Pál pápa azonban, aki felismerte, hogy Michelangelo az egyetlen ember, aki képes a már fél évszázada tartó építkezés befejezésére, minden intrikával szemben megvédte a művészt. Michelangelo, hogy elkerülje a korrupciónak még a gyanúját is, beíratta a szerződésébe, hogy ellenszolgáltatás nélkül vállalja a feladatot.
|
[
"Mikor vette át Michelangelo a Szent Péter-bazilika építését?",
"Melyik pápa bízta meg Michelangelót a Szent Péter-bazilika befejezésével?",
"Hány építész dolgozott már a Szent Péter-bazilikán Michelangelo érkezése előtt?",
"Michelangelo miért nem akarta elvállalni a Szent Péter-bazilika építésére vonatkozó pápai megbízást?",
"Mennyi pénzért vállalta el Michelangelo a Szent Péter-bazilika építését?",
"Miért nem kért pénzt Michelangelo a pápától a Szent Péter-bazilika felépítéséért?",
"Hogyan alakította át Michelangelo a Szent Péter-bazilika építési tervét?",
"Milyen következményekkel járt Michelangelóra nézve, hogy egyszerűsíteni akart a Szent Péter-bazilika építési tervein?",
"Milyen viszonyban volt egymással III. Pál pápa és Michelangelo?",
"III. Pál pápa nagyra tartotta Michelangelo művészetét?"
] |
qgen: title: Szent Péter-bazilika context: A templom befejezése után szükségessé vált egy olyan tér kialakítása az épület előtt, ahol a hívek részt vehettek az egyházi ünnepségeken és láthatták a körmeneteket. VII. Sándor pápa 1656-ban megbízta Berninit a tér kialakításával, és a munkálatok gyorsan, 1657 és 1667 között be is fejeződtek. A tér kiterjedésével és a városhoz kapcsolódásával a kupola ellenpontja lett, a diadalmas egyház jelképe. Elrendezésében nagy szerepet játszik, hogy különböző szertartásokat és körmeneteket tartanak itt, és a templom melletti palota lodzsájáról adja a pápa karácsonykor és húsvétkor áldását Rómára és a földkerekségre (urbi et orbi). A térnek a befogadó formája ezeknek a feladatoknak felel meg.
|
[
"Miért volt szükséges egy teret létrehozni a Szent Péter-bazilika előtt?",
"Ki alakította ki a Szent Péter-bazilika előtti teret?",
"Ki kérte fel Berninit a Szent Péter-bazilika előtti tér kialakítására?",
"Mikor élt Bernini?",
"A Szent Péter-bazilika előtti tér hány évig készült?",
"Milyen funkciót tölt be a Szent Péter-bazilika előtti tér?",
"Mi az az urbi et orbi?",
"A pápa mikor ad urbi et orbi áldást?",
"Hogy hangzik az pápai urbi et orbi áldás szővege?",
"Milyen nyelven ad a pápa urbi et orbi áldást ünnepi alkalmakkor?",
"Hol szokott állni a pápa, amikor urbi et orbi áldást oszt a világnak?",
"Mit hívunk lodzsának?"
] |
qgen: title: Szent Péter-bazilika context: Ellipszis alakú területének szélessége 320, hosszúsága 240 méter. A teret két oldalról egy-egy 17 méter széles kolonnád szegélyezi, amelyek négy-négy oszlopsorból állnak. A kolonnádokat összesen 284, mészkőből faragott, 13 méter magas dór oszlopból alakították ki. Az oszlopsorok tetejét nagyméretű párkányzattal zárták le, így a kolonnádok teljes magassága eléri a 21 métert. A párkányzat két végében VII. Sándor pápa címerét helyezték el, közöttük 70–70, nagyrészt Bernini által tervezett, több mint három méter magas, szenteket ábrázoló szobrok kaptak helyet. A kolonnádok és a templom közé szintén Bernini tervei alapján két, 120 méter hosszú, egyenes épületszárnyat építettek. A bal oldali szárnyat Nagy Károlyról, a jobb oldalit Nagy Konstantinról nevezték el, utóbbiból nyílik a Vatikáni Palota bejárata.
|
[
"Mekkora méretei vannak a Szent Péter-bazilika előtti térnek?",
"Mi az a kolonnád?",
"Hány oszlopból állnak a Szent Péter-bazilika előtti tér kolonnádjai?",
"Milyen anyagból készültek a Szent Péter-bazilika előtti tér oszlopai?",
"Milyen magasak a Szent Péter-bazilika előtti tér kolonnádjai?",
"Milyen szentek szobrai láthatóak a Szent Péter-bazilika előtti téren?",
"Mi a neve a Szent Péter-bazilika és a kolonnádok közé épített két épületszárnynak?",
"Miről híres Nagy Konstantin?",
"Hány szent szobra látható összesen a Szent Péter-bazilika előtti téren?"
] |
qgen: title: Szent Péter-bazilika context: A tér közepén, 8 méter magas alapon egy 25 méter magas, egy darab vörös márványból faragott obeliszk áll, amely az egyiptomi Héliopoliszból származik. I. sz. 37-ben, Caligula idejében szállították Rómába, majd a cirkusz mellett állították fel. V. Szixtusz pápa parancsára, 1586-ban helyezték át a Szent Péter tér közepére. Az átszállítás Domenico Fontana irányítása mellett négy hónapig tartott, és több száz ember munkaerejét vette igénybe. A obeliszket 1586. szeptember 10-én állították fel kilencszáz ember, száznegyven ló és huszonhat csörlő közreműködésével. Az obeliszk és az oszlopsorok között féltávolságra, mindkét oldalon egy-egy 14 méter magas szökőkutat állítottak fel. A kutakból feltörő víz az örök életet jelképezi. A jobb oldalon álló kút Carlo Maderno munkája, 1613-ból. Jelenlegi helyére akkor került, amikor Bernini tervei alapján átrendezték a teret. A bal oldali kút a szimmetria végett készült, Bernini alkotása 1675-ből.
|
[
"Mi áll a Szent Péter-bazilika előtti tár közepén?",
"Mi az az obeliszk?",
"Hogy hívják a Szent Péter-bazilika előtti teret?",
"A Szent Péter tér közepén álló obeliszk milyen anyagból készült?",
"Miért áll egy vörös márvány obeliszk a Szent Péter tér közepén?",
"Honnan származik a Szent Péter tér obeliszkje?",
"Mit jelképez a Szent Péter téren álló egyiptomi obeliszk?",
"Hogy került a Szent Péter térre az obeliszk Egyiptomból?",
"Mikor került Európába az az obeliszk, ami ma a Szent Péter téren áll?",
"Milyen magas az obeliszk a Szent Péter téren?",
"Mikor állították fel a Szent Péter téren az obeliszket?",
"Mit jelképeznek a szökőkutak a Szent Péter téren?",
"Kik tervezték a Szent Péter tér szökőkútjait?",
"A Szent Péter téren álló szökőkutak hány év különbséggel készültek el?",
"Hány ember munkája kellett ahhoz, hogy fel tudják állítani a Szent Péter tér obeliszkjét?",
"Mit ábrázolnak a Szent Péter tér szökőkútjai?"
] |
qgen: title: Szent Péter-bazilika context: Az előcsarnokot öt kovácsoltvas kapun keresztül lehet megközelíteni. A középső kapu felett V. Pál, mellette kétoldalt VIII. Orbán, míg a két szélső kapunál VI. Piusz pápa címere látható.
A 71 méter hosszú, 13,5 méter széles és 20 méter magas előcsarnok a homlokzathoz hasonlóan Carlo Maderno munkája. A bazilika felőli oldalát jón féloszlopokkal tagolták. Az értékes, színes márványpadlót Bernini tervei alapján alakították ki, majd XIII. Leó utasítására 1880-ban restaurálták. A padló közepén XXIII. János pápa címere a II. Vatikáni Zsinat megnyitására (1962. október 11.) emlékeztet. A csarnok mennyezetét Martino Ferrabosco stukkódíszítése borítja, amely jeleneteket ábrázol az apostolok életéből. Ezenkívül többször megjelenik rajta V. Pál címere is. A lunetták mellett az első 32, mártíromságot szenvedett pápa szobrát állították fel. Az előcsarnok két végében, egymástól 139 méter távolságra látható Nagy Károly (balra) és Nagy Konstantin (jobbra) lovas szobra. Nagy Károly szobra Agostino Cornacchini 1725-ben készült alkotása, míg Nagy Konstantin szobrát Bernini faragta 1670-ben, 72 évesen, és a művész egyik legkiemelkedőbb alkotásának tekinthető.
|
[
"Hány kapun át lehet belépni a Szent Péter-bazilikába?",
"Milyen címerek láthatóak a Szent Péter-bazilika bejárati ajtói felett?",
"Kinek a nevéhez fűződik a Szent Péter-bazilika homlokzatának kialakítása?",
"Mekkora a Szent Péter-bazilika előcsarnoka?",
"Ki tervezte a Szent Péter-bazilika előcsarnokának márványpadlóját?",
"Mikor tartották a II. Vatikáni Zsinatot?",
"Milyen nagy jelentőségű határozatok születtek a II. Vatikáni Zsinaton?",
"Mikor tartották az I. Vatikáni Zsinatot?",
"Miért látható a Szent Péter-bazilika előcsarnokának a padlóján XXIII. János pápa címere?",
"Mi az a lunetta?",
"Melyik pápák szobrai láthatók a Szent Péter-bazilika előcsarnokában?",
"Mikor készült Nagy Konstantin lovas szobra, amely a Szent Péter-bazilika előcsarnokában látható?",
"Mikor született Bernini?",
"Kikről állítottak lovas szobrot a Szent Péter-bazilika előcsarnokában?",
"Milyen szerepet játszott a kereszténység történetében Nagy Károly?"
] |
qgen: title: Szent Péter-bazilika context: A főbejárattal szemben a tér felőli oldalon az egyik lunettába helyezték el a Giottónak tulajdonított Navicella erősen restaurált mozaikját. A mozaik azt a jelenetet ábrázolja, amikor a vízen járó Krisztus magához hívja Szent Pétert.
A bazilika belső terébe öt kapu vezet. Ezek közül az egyik, a Porta Santa (szent kapu) csak a szentévekben használható, egyébként be van falazva. Az öt kapuból négy a 20. században készült.
A balról első kapu a Halál kapuja (Porta della morte), azért, mert ezen haladnak keresztül a pápatemetési menetek. Két szárnyát Giacomo Manzú készítette 1961 és 1964 között, XXIII. János megbízásából. Az ajtószárnyak felső része egy-egy nagyobb, míg alsó fele négy-négy kisebb domborműből áll. A két felső dombormű Krisztus és Mária halálát ábrázolja, míg a többi Ábel, Szent József, Szent Péter, XXIII. János, Szent István, VII Gergely, egy férfi és egy nő halálát jeleníti meg.
|
[
"Ki készítette a Navicella című mozaikot a Szent Péter-bazilika számára?",
"Mit ábrázol Giotto Navicella című alkotása?",
"Miért szorult jelentős restaurálásra Giotto Navicella című alkotása?",
"Hány kapu vezet a Szent Péter-bazilika belső terébe?",
"Miért van befalazva a Szent Péter-bazilika Porta Santa nevű kapuja?",
"Milyen gyakran tartanak szentévet a katolikusok?",
"Miért hívják a Halál kapujának a Szent Péter-bazilika egyik bejáratát?",
"A Halál kapuja mikor készült a Szent Péter-bazilikában?",
"Hány évig készítette Giacomo Manzú a Halál kapuját a Szent Péter-bazilika számára?",
"Giacomo Manzú milyen származású művész?",
"Mi látható a Halál kapuján a Szent Péter-bazilikában?",
"Melyik pápa adott megbízást Giacomo Manzú számára a Halál kapuja elkészítésére?",
"Hogyan ábrázolja XXIII. János pápa halálát az általa megrendelt kapu a Szent Péter-bazilikában?",
"Hogyan halt meg Mária?"
] |
qgen: title: Szent Péter-bazilika context: Az ötödik, utolsó, a Szent kapu (Porta Santa) csak a szentévek során használható, különben be van falazva. A szentév első napján a pápa kalapáccsal háromszor ráüt a falra, majd az ajtót kibontják, és a zarándokok ezen keresztül lépnek be a templomba. A két ajtószárnyat Vico Consorti készítette, és 1949. december 24-én helyezték a korábbi, 1749-ben készült faajtó helyére. Az ajtót díszítő tizenhat domborművön a művész az emberek által elkövetett bűnök és az isteni megbocsátás jeleneteit mutatja be.
|
[
"Milyen időközönként használják a Szent kaput a Szent Péter-bazilikában?",
"Milyen funkciót tölt be a Szent kapu a Szent Péter-bazilikában?",
"Miért üti időközönként kalapáccsal a pápa a befalazott Szent kaput a Szent Péter-bazilikában?",
"Milyen alkalomból szoktak szentévet hirdetni a katolikusok?",
"A Szent kaput ki készítette a Szent Péter-bazilika számára?",
"Mikor állították fel a Szent Péter-bazilikában a Szent kaput?",
"Miért kellett 1949-ben lecserélni a Szent Péter-bazilikában az 1749-ben készült faajtót?",
"Hány dombormű látható a Szent Péter-bazilika Szent kapuján?",
"Mit ábrázolnak a Szent kapu domborművei a Szent Péter-bazilikában?"
] |
qgen: title: Szent Péter-bazilika context: A bazilika egy háromhajós, kereszthajóval és apszissal ellátott latin kereszt alaprajzú tér. A főhajót tíz korinthoszi pillér választja el a mellékhajóktól, közülük az apszis felé eső négy óriási pillér tartja a kupolát. A főhajó hossza 187 méter, magassága 45, szélessége 27 méter, ami a kereszthajónál eléri a 140 métert. A főhajót dongaboltozattal fedték be, amelyet a 18. század végén VI. Piusz pápa megrendelésére, aranyozott panelekkel borítottak.
A bal oldali oszlopfők fölötti párkányon fekete betűkkel arany háttérre írt szöveg látható: EGO ROGAVI PRO TE, O PETRE, VT NON DEFICIAT FIDES TVA: ET TV ALIQVANDO CONVERSUS CONFIRMA FRATRES TVOS De imádkoztam érted, ó Péter, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet (Lukács evangéliuma 22,32, katolikus Biblia, Szent István Társulat)
A jobb oldali oszlopfők fölé a következő szöveget írták: QVODCVMQUE LIGAVERIS SVPER TERRAM, ERIT LIGATVM ET IN COELIS: ET QVODCVMQUE SOLVERIS SVPER TERRAM, ERIT SOLVTVM ET IN COELIS Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva. (Máté evangéliuma 16,19, katolikus Biblia, Szent István Társulat)
|
[
"Milyen alaprajza van a Szent Péter-bazilikának?",
"A Szent Péter-bazilikának hány hajója van?",
"Milyen pilléreken áll a Szent Péter-bazilika kupolája?",
"Hogy néz ki a korinthoszi pillér?",
"Milyen magas a Szent Péter-bazilika kupolája?",
"Hány pilléren áll a Szent Péter-bazilika kupolája?",
"Milyen méretekkel rendelkezik a Szent Péter-bazilika főhajója?",
"A Szent Péter-bazilika főhajóját milyen boltozat fedi?",
"Ki rendelte meg a Szent Péter-bazilika boltozatának aranyozását?",
"Melyik evangélium szövegéből olvasható egy idézet a Szent Péter-bazilika főhajójának bal oldali oszlopai fölött?",
"Milyen felirat olvasható a Szent Péter-bazilika főhajójának jobb oldali oszlopai fölött?"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.