source_text
stringlengths 533
1.26k
| targets
listlengths 1
23
|
|---|---|
qgen: title: Tüdőgyulladás context: A betegség kiterjedésétől függően az orvostudomány megkülönbözteti a lebenyes (lobáris) és a bronchopneumóniát, vagyis a gócos tüdőgyulladást. A lobáris pneumóniában egy vagy több teljes tüdőlebeny, esetleg csak egy tüdőszegmentum érintett.
A gyulladásos területen a léghólyagocskák (alveolusok) folyadékkal, úgynevezett gyulladásos izzadmánnyal (exudatummal) telnek meg. A gyulladás és sejtelhalás megszünteti azt a felületet, ahol a tüdőben az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. A gyulladás által a tüdőlebeny mind nagyobb területe válhat érintetté, sőt a betegség nem ritkán több tüdőlebenyre kiterjed, illetve átterjed a másik oldali tüdőfélre is. A gyulladásos folyamatok általában ráterjedhetnek a tüdőt befedő mellhártyára is, mellhártyagyulladást és néha hallgatózási tünetként krepitációt (crepitatio) okozva. A bronchopneumonia ezzel szemben a páros szerv összes légutait érinti, vagyis a teljes tüdőt.
|
[
"A tüdőgyulladásnak milyen két fő típusát különböztetjük meg?",
"Mi a másik neve a lebenyes tüdőgyulladásnak?",
"Mi a bronchopneumónia magyar elnevezése?",
"Lebenyes pneumónia esetén hol van gyulladás a beteg tüdejében?",
"Mi a különbség a lebenyes és a gócos tüdőgyulladás között?",
"Melyik veszélyesebb, a lebenyes vagy a gócos tüdőgyulladás?",
"Tüdőgyulladás esetén mi történik a tüdő léghólyagocskáival?",
"Mi az az exudatum?",
"Mit jelent a krepitáció?",
"Mik a mellhártyagyulladás tünetei?",
"A tüdő páros szerv?"
] |
qgen: title: Tüdőgyulladás context: A közösségben szerzett tüdőgyulladást (Community-Acquired Penumonia, CAP) leggyakrabban baktériumok okozzák, az esetek közel 50%-ában a Streptococcus pneumoniae baktériumot izolálták. Más gyakran izolált baktériumok: Haemophilus influenzae 20%, Chlamydophila pneumoniae 13% és Mycoplasma pneumoniae az esetek 3%-ában; Staphylococcus aureus; Moraxella catarrhalis; Legionella pneumophila és Gram-negatív bacillusok. Egyre gyakoribb a fenti kórokozók gyógyszereknek ellenálló, úgynevezett rezisztens változata, mint például az antibiotikum-rezisztens Streptococcus pneumoniae (drug-resistant Spretococcus pneumoniae, DRSP) és a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (methicillin-resistant Staphylococcus aureus, MRSA).
|
[
"Az orvosi szaknyelvben minek a rövidítése a CAP?",
"Mi a leggyakoribb oka a közösségben szerzett tüdőgyulladásnak?",
"Milyen baktériumok okozhatnak közösségben szerzett tüdőgyulladást?",
"Milyen antibiotikumra rezisztens baktériumok okozhatnak tüdőgyulladást?",
"Mi az a meticillin?",
"Melyik baktérium képes ellenállni a meticillinnek?",
"Milyen betegséget okoz a Legionella pneumophila?",
"Hogyan gyógyítható a rezisztens baktériumok okozta tüdőgyulladás?"
] |
qgen: title: Tüdőgyulladás context: A kockázati tényezők jelenléte elősegíti a kórokozók elszaporodását. Összefüggés mutatkozik az alkoholizmus és a Streptococcus pneumoniae, az anaerob kórokozók és a Mycobacterium tuberculosis elszaporodása között; a dohányzás elősegíti a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae, a Moraxella catarrhalis és a Legionella pneumophila fertőzését. A madarakkal való kontaktus a Chlamydia psittacival, a háziállatokkal való kontaktus a Coxiella burnettivel, a gyomortartalom aspiratiója az anaerob kórokozókkal, a cisztás fibrózis pedig a Pseudomonas aeruginosaval és a Staphylococcus aureusszal függ össze. A Streptococcus pneumoniae gyakoribb télen, és azoknál kell erre gondolni, akik nagy mennyiségű anaerob kórokozót aspiráltak.
|
[
"Milyen tényezők növelik a tüdőgyulladás kockázatát?",
"Milyen összefüggés mutatható ki az alkoholizmus és a tüdőgyulladás között?",
"Milyen kórokozók szaporodását segítheti elő a tüdőben az alkoholizmus?",
"Milyen baktériumok szaporodhatnak el a tüdőben a dohányzás következményeképpen?",
"Melyik évszakban gyakoribb a Streptococcus pneumoniae okozta tüdőgyulladás?"
] |
qgen: title: Tüdőgyulladás context: Pneumonitis a tüdő gyulladására utal; a pneumónia pedig a pneumonitisre, többnyire fertőzés következtében, de néha nem fertőző formában is. Az utóbbi esetben további jellemző a pulmonáris folyadékgyülem. A pneumóniát leggyakrabban annak alapján sorolják be, hogy hol és hogyan szerezte be a beteg: közösségben szerzett, aspiratio útján szerzett, egészségügyi ellátással összefüggő, kórházban szerzett, és lélegeztetővel összefüggő tüdőgyulladás. Besorolása történhet továbbá annak alapján is, hogy a tüdő mely területét érinti: lebenyre kiterjedő pneumónia, hörgőkre kiterjedő pneumónia és akut interstitialis (vérerekre kiterjedő) pneumónia. A besorolás történhet a kórokozó organizmus alapján is. Gyermekeknél a tüdőgyulladás a tünetek és azok súlyossága alapján is osztályozható: nem súlyos, súlyos és nagyon súlyos esetekre.
|
[
"Hogyan lehet típusokba sorolni a tüdőgyulladást?",
"Milyen tüdőgyulladás típusokat különböztetünk meg aszerint, hogy hol kapta el a beteg?",
"Milyen típusai vannak a tüdőgyulladásnak aszerint, hogy melyik területeket érinti?",
"Hogyan osztályozzák a tüdőgyulladást gyerekeknél?",
"Milyen szempontok alapján osztályozható a tüdőgyulladás?",
"Milyen gyakori gyermekeknél a nagyon súlyos tüdőgyulladás?"
] |
qgen: title: Tüdőgyulladás context: Egyaránt javasolt a dohányzásról való leszokás és a beltéri levegőszennyezés (mint például beltéri trágya- és fatüzelésű tűzhelyen való főzés) csökkentése. A dohányzás a legmeghatározóbb kockázati tényező, amely pneumococcusos tüdőgyulladást okoz az egyébként egészséges felnőttekben. A kézmosás és ruhaujjba történő köhögés is hatékony megelőzési módszerek lehetnek. Az orvosi maszk betegek általi viselése is megelőzheti a betegséget.
A mögöttes betegségek (mint a HIV/AIDS, cukorbetegség, és alultápláltság) megfelelő kezelése is csökkentheti a tüdőgyulladás kockázatát. A 6 hónaposnál fiatalabb gyermekek körében a kizárólagos szoptatás csökkenti mind a betegség kockázatát, mind a lefolyás súlyosságát. A HIV/AIDS-fertőzötteknél és azon egyéneknél, akik CD4 sejtszáma 200-nál alacsonyabb, a trimetoprim-szulfametoxazol antibiotikum használata csökkenti a Pneumocystis tüdőgyulladás kockázatát, és hasznosnak bizonyulhat a betegség megelőzésében más immunkárosodott – nem HIV – betegek körében is.
|
[
"Hogyan előzhető meg a tüdőgyulladás?",
"Mi okozhat pneumococcusos tüdőgyulladást egészséges felnőtteknél?",
"Milyen betegségek hajlamosíthatnak tüdőgyulladásra?",
"Hogyan lehet a leghatékonyabban megelőzni a tüdőgyulladást fél évesnél kisebb gyermekeknél?",
"HIV fertőzötteknél hogyan lehet megelőzni a tüdőgyulladás kialakulását?"
] |
qgen: title: Tüdőgyulladás context: Terhes nők szűrése Streptococcus B csoporthoz tartozó baktériumokra és Chlamydia trachomatisra, valamint a szükség szerinti antibiotikumos kezelés csökkenti a tüdőgyulladás előfordulási gyakoriságát az újszülöttek körében, és hatékony lehet a HIV-fertőzés anyáról gyermekre történő átvitelének megelőzése is. A meconiumos magzatvízben született csecsemők szájának és torkának szívása nem csökkenti az aspirációs tüdőgyulladás előfordulási gyakoriságát, és káros is lehet, ezért ez az eljárás nem javasolt az esetek nagy részében. Legyengült idősek körében a megfelelő szájhigiénia csökkentheti az aspirációs tüdőgyulladás veszélyét.
|
[
"Milyen módon előzhető meg a tüdőgyulladás újszülötteknél?",
"Mi az a meconium?",
"Miért nem javasolt a meconiumos magzatvízben született csecsemők szájának és torkának szívása?",
"Hogyan lehet csökkenteni a tüdőgyulladás kockázatát legyengült idős emberek esetében?",
"Hogyan előzhető meg, hogy a HIV fertőzés anyáról gyermekre terjedjen?"
] |
qgen: title: Tüdőgyulladás context: Kezeléssel a legtöbb bakteriális tüdőgyulladás stabilizálható 3–6 nap alatt. Gyakran eltart néhány hétig, amíg minden tünet megszűnik. Négy hét elteltével a tüdőröntgen általában negatív, és a halálozási arány alacsony (kevesebb mint 1%). Idősek illetve más tüdőbetegségben is szenvedők esetében a lábadozás több mint 12 hétig is eltarthat. Azok között, akik kórházi kezelésre szorulnak, a halálozási arány 10% körüli, míg az intenzív ápolásra szorulóknál akár 30-50% is lehet. A tüdőgyulladás a leggyakoribb kórházban szerzett fertőzés, amely halálhoz vezet. Az antibiotikumok bevezetése előtt a halálozási arány jellemzően 30% volt a kórházban kezelt tüdőgyulladásos betegek között.
Szövődmények különösen az idősek körében, és olyan betegeknél fordulnak elő, akiknek más mögöttes betegségei is vannak. Ezek többek között a következők lehetnek: gennygyülem, tüdőtályog, bronchiolitis obliterans, akut respirációs distressz szindróma, szepszis és a mögöttes egészségi problémák rosszabbodása.
|
[
"Mennyi időbe telik a tüdőgyulladásból való teljes felépülés?",
"Tüdőgyulladás esetén mekkora a halálozási arány?",
"Mekkora a halálozási arány a kórházi ápolásra szoruló tüdőgyulladásos eseteknél?",
"Melyik a leggyakoribb kórházi fertőzés, ami halálos lehet?",
"Mennyivel csökkentette a halálozási arányt az antibiotikumok bevezetése a kórházi kezelésre szoruló tüdőgyulladásos eseteknél?",
"Mikor alkalmaztak először antibiotikumokat tüdőgyulladás kezelésére?",
"A tüdőgyulladás milyen szövődményekkel járhat?",
"Milyen esetekben gyakoribbak a tüdőgyulladás szövődményei?",
"Mi az a szepszis?",
"A tüdőtályog életveszélyes betegség?",
"A tüdőtályog hogyan gyógyítható?"
] |
qgen: title: Tüdőgyulladás context: 2008-ban megközelítőleg 156 millió gyermek betegedett meg tüdőgyulladásban (151 millióan a fejlődő világban és 5 millióan a fejlett világban). Ez 1,6 millió halálesethez vezetett, azaz 28–34%-át okozta az ötéves kornál fiatalabb gyermekek halálozásának, ebből 95% a fejlődő világban következett be. A betegség által leginkább érintett országok közé tartoznak: India (43 millió), Kína (21 millió) és Pakisztán (10 millió). A tüdőgyulladás a vezető halálok a gyermekeknél az alacsony jövedelmű országokban. Az esetek jelentős része az újszülöttkorra esik. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) becslése szerint minden harmadik újszülött tüdőgyulladásban hal meg.
Az esetek fele elvileg megelőzhető volna, mivel azokat olyan baktériumok okozzák, amelyek ellen már hatásos védőoltások (vakcinák) állnak rendelkezésre.
|
[
"Hány gyerek betegedett meg a világon tüdőgyulladásban 2008-ban?",
"A gyermekek körében előforduló tüdőgyulladás hányszor gyakoribb a fejlődő országokban, mint a fejlett országokban?",
"Hány gyerek halt meg a világon tüdőgyulladásban 2008-ban?",
"Az 5 évesnél fiatalabb gyerekek halálának hány százalékát okozta tüdőgyulladás?",
"Melyik országban betegszik meg a legtöbb gyerek tüdőgyulladásban?",
"Hány gyerek betegedett meg 2008-ban Indiában tüdőgyulladásban?",
"Összesen hány gyerek betegedett meg 2008-ban tüdőgyulladásban Indiában és Kínában?",
"A WHO minek a rövidítése?",
"Hogyan lehetne jelentősen csökkenteni a gyerekkori tüdőgyulladás kialakulását a fejlődő országokban?",
"Miért nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű tüdőgyulladás elleni védőoltás a fejlődő országokban?"
] |
qgen: title: Tüdőgyulladás context: Edwin Klebs volt az első, aki – 1875-ben – megállapította, hogy a tüdőgyulladásban elhunyt emberek légútjai baktériumokat tartalmaznak. A két gyakori bakteriális kórokozó, a Streptococcus pneumoniae és a Klebsiella pneumoniae első azonosítása Carl Friedländer és Albert Fränkel nevéhez fűződik 1882-ben és 1884-ben. Friedländer korai munkásságának részeként bevezette e téren a Gram-festést. Ez az alapvető laboratóriumi teszt a mai napig is használatos a baktériumok azonosítására és osztályozására. Christian Gram 1884-ben megjelent értekezése az eljárás részleteiről segített a két baktérium megkülönböztetésében, és kimutatta, hogy a tüdőgyulladást több mikroorganizmus is okozhatja.
|
[
"Milyen felfedezés fűződik Edwin Klebs nevéhez?",
"Ki fedezte fel elsőként, hogy a tüdőgyulladást baktériumok is okozhatják?",
"Melyik két baktériumot azonosították elsőként, mint a tüdőgyulladás kórokozóját?",
"A Gram-festés mire szolgál?",
"Ki dolgozta ki a Gram-festés módszerét?",
"Mikor dolgozták ki a Gram-festés módszerét?"
] |
qgen: title: Tüdőgyulladás context: A „modern orvoslás atyjaként” is emlegetett William Osler 1918-ban a tüdőgyulladás által okozott halált és egészségkárosodást „az emberi halál kapitányaként” jellemezte, mivel a betegség ebben a korban a tuberkulózist is megelőzte a halálokok sorában. Ezt a kifejezést egyébként John Bunyan használta elsőként a „tüdővész” (tuberkulózis) vonatkozásában. Osler a tüdőgyulladást az „idősek barátjának” is nevezte, mivel a betegség okozta halál gyakran gyors és fájdalommentes volt, szemben sok más, lassúbb lefolyású és nagyobb fájdalommal járó halálos betegséggel.
|
[
"Kit neveznek \"a modern orvoslás atyjának\"?",
"Mi volt a vezető halálok Európában a XX. század elején?",
"Hány ember halt meg évente tüdőgyulladásban a 20. század elején?",
"A tüdőgyulladás vagy a tuberkulózis volt a gyakoribb halálok 1918-ban?",
"Milyen tünetekkel jár a tuberkulózis?",
"A tuberkulózis ma is halálos betegség?",
"Mi a tuberkulózis másik neve?",
"Milyen betegség a tüdővész?",
"A tüdővész tüdőgyulladást jelent?",
"Miért nevezték régen a tüdőgyulladást az idősek barátjának?"
] |
qgen: title: Tüdőgyulladás context: Az 1900-as évek során számos fejlődés volt tapasztalható, amelyek nagyban javították a tüdőgyulladásos esetek gyógyulási esélyeit. A 20. században a penicillin és egyéb antibiotikumok megjelenése, a modern sebészeti technikák kifejlesztése, és az intenzív ápolás az addigra már 30%-os halálozási arányt is elérő tüdőgyulladás áldozatainak számát a fejlett világban rendkívüli mértékben lecsökkentette. 1988-ban bevezették a csecsemők B típusú Haemophilus influenzae elleni védőoltását, amely röviddel ezután az esetek számának jelentős visszaeséséhez vezetett. A felnőttek Streptococcus pneumoniae elleni védőoltása 1977-től kezdődött, míg a gyermekek ugyanezt a védőoltást 2000 óta kapják. Ez hasonló hanyatlást eredményez a betegség kialakulásában.
|
[
"Minek köszönhető, hogy a 20. században jelentősen javultak a tüdőgyulladásban szenvedő betegek túlélési esélyei?",
"Mikor vezették be a csecsemők B típusú Haemophilus infuenzae elleni védőoltását?",
"Mikortól oltják az embereket Streptococcus pneumoniae ellen?",
"Milyen védőoltásokkal előzhető meg a tüdőgyulladás?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka. A Föld vulkánjait kialakulásuk oka szerint két csoportba soroljuk: többségük a távolodó és közeledő kőzetlemezek határain (az aktív lemezhatárokon) alakul ki, kisebb részük az aktív peremszegélyektől távol, a köpenyhőoszlopok (köpenycsóvák) fölötti forrópontokon jön létre.
A magma felszíni tevékenysége a vulkanizmus, ebből keletkeznek világszerte a vulkáni kúpok, vulkáni hegységek. Vulkanizmusról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét, ti. ilyenkor láva lesz belőle. Olyankor, amikor a magma a mélységben megreked, és ott kristályosodik kőzetté, a folyamat neve magmatizmus. A vulkáni tevékenység és a hozzá kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik.
|
[
"Mi az a vulkán?",
"Mi a magma?",
"Hol alakulnak ki a tűzhányók?",
"Leginkább hol találhatók vulkánok?",
"Mit jelent az, hogy aktív peremszegély?",
"Mi a vulkanizmus definíciója?",
"Mi a különbség a magma és a láva között?",
"Miben hasonlít a láva és a magma?",
"Mi az a magmatizmus?",
"Hogy nevezik a tűzhányókkal foglalkozó tudományt?",
"Hogy hívják a sztratoszféra izzó olvadékát?",
"Vannak hazánkban tűzhányók?",
"Miért reked a magma a mélységben?",
"Miért hánynak tüzet a tűzhányók?",
"Milyen forró a láva?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A római mitológiában, a göröghöz hasonlatosan, a tűzhányókat az istenek munkájának tekintették, mivel sem a tudomány, sem az alkímia nem tudta elfogadhatóan magyarázni működésüket. Platón két művében is említést tesz Atlantiszról, a legendás szigetről, amelynek elsüllyedésével elpusztult a hatalmas atlantiszi civilizáció. Atlantisz létezése és esetleges földrajzi elhelyezkedése napjainkban is vitatott téma – tény azonban, hogy i. e. 1620-ban az Égei-tengeri Szantorini szigetét egy sor roppant erős kitörés elpusztította. A kitörések által okozott cunami elpusztította Kréta szigetének északi partját és hozzájárult a szigeten kialakult minószi civilizáció hanyatlásához. Szantorini (vagy Théra) kitörése egy másik görög mítosz alapjául is szolgált: a Deukalión szerint Poszeidón bosszút állva Zeuszon elöntötte Attika, Argolisz, Szaloniki és Ródosz tengerparti területeit.
|
[
"Minek tekintették a tűzhányókat a görög és római mitológiában?",
"Platón hány művében szól Atlantiszról?",
"Mi volt Atlantisz?",
"Mi történt Atlantisszal?",
"Éltek állítólag emberek Atlantiszon?",
"Mi a mai álláspont Atlantisz létezéséről?",
"Hol van Szantorini?",
"Mikor volt a Szantorini kitörése?",
"Mit okozott a Szantorini kitörése?",
"Hol alakult ki a minószi civilizáció?",
"Mi volt Szantorini másik neve?",
"Melyik görög istenhez kötötte a mitológia a Szantorini kitörésének előidézését?",
"Platón mely műveiben említi meg Atlantiszt?",
"Melyik lemezek találkozásánál található Szantorini?",
"Napjainkban élnek Szantorinin emberek?",
"Mikor alakult ki a minószi civilizáció?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A görögök úgy tartották, hogy az Etna alatt volt Héphaisztosz műhelye, ahol Zeusz fegyvereit kovácsolta. Gyermekei, az egyszemű küklópszok legendáját valószínűleg az Etna oldalán levő számos mellékkráter alakja inspirálta. Vergilius szerint Athéné, bosszújától vezérelve az Etna alá börtönözte be Enkeláduszt, akinek a fájdalomkiáltásai okozták a hegy működését és morajlását. Ugyancsak Vergiliustól tudjuk, hogy Héphaisztosz Enkeládusz testvérét, Mímaszt a Vezúv alá börtönözte be. A római költő szerint a Campi Flegrei lávaárjai a többi bebörtönzött óriás véréből jöttek létre.
A keresztény hiedelemvilágban a vulkanizmust számos áltudományos elmélettel magyarázták, és elsősorban a Sátán munkájának tudták be. Úgy tartották, hogy a katasztrófákat csak szentek csodái akadályozhatják meg. Ezért például i. sz. 253-ban a Catania lakosai Szent Ágota relikviáival körmenetet szerveztek az Etna közelgő lávaárjának megakadályozására, és a lávaár csodával határos módon elkerülte a várost. Ugyanez a módszer 1669-ben már nem vált be: a város nagy részét elöntötte a láva.
|
[
"A görög mitológia szerint hol volt Héphaisztosz műhelye?",
"Melyik görög isten dolgozott az Etna alatt?",
"Mit dolgozott Héphaisztosz?",
"Kik voltak Héphaisztosz gyermekei?",
"Vergilius szerint ki lakott az Etna alatt?",
"Vergilius hogyan magyarázta az Etna működését?",
"Minek tartotta Vergilius a Campi Flegrei lávaárjait?",
"Hogyan magyarázták a vulkáni működést a keresztények?",
"A keresztény tanítások szerint mi akadályozhatja meg a katasztrófákat?",
"Mikor tudták be Szent Ágotának az Etna lávaárjának megakadályozását Cataniában?",
"Mikor öntötte el a láva Cataniát?",
"Melyik tűzhányó közelében található Catania?",
"Ki volt a küklópszok anyja?",
"Miért börtönözte be Athéné Enkeláduszt?",
"Hol van a Campi Flegrei?",
"Mikor avatták szentté Szent Ágotát?",
"Hányan haltak meg az Etna 1669-es kitörésének következtében?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A Vezúv 1660-as kitörésekor lezúduló kődarabokban kereszt alakú piroxén ikerkristályok is voltak, és ezeket a helyi lakosok Szent Januáriusz (Nápoly védőszentje) csodájának tekintették.
Nemcsak az Európában, de a Csendes-óceán Tűzgyűrűjének vidékén is mítoszok övezték a vulkáni jelenségeket. A maori mitológiában Taranaki és Tongariro (két új-zélandi vulkán) jóbarátok voltak, de barátságuk hamar féltékenységi viszályba csapott át, mert mindketten Pihangába szerettek bele (ő is egy új-zélandi vulkán megszemélyesítője). A maorik máig sem telepszenek meg a Taranaki és Tongariro közötti területen, mert félnek, hogy ismét „fellángol” a két egykori barát vitája.
A hawaii bennszülöttek mondavilágában a tűz istenét, Pelét saját húga – Namaka, a tenger istennője – szigetről szigetre egyre délkeletnek űzi a tűzhányók alatt. Úgy tartják, hogy mai lakhelye a Kilauea lávatava alatt van. Ez az elképzelés pontosan egyezik azzal a ténnyel, hogy a Csendes-óceáni litoszféralemez északnyugatnak mozog a szigeteket kialakító elsődleges köpenyoszlop fölött, tehát délkelet felé haladva egyre fiatalabb és fiatalabb vulkánokat találunk.
|
[
"Milyen különleges kristályokat találtak a Vezúv 1660-as kitörése után?",
"Ki Nápoly védőszentje?",
"Melyik tűzhányó közelében található Nápoly?",
"Melyik óceánt övezi a tűzgyűrű?",
"Hol van a Taranaki és a Tongariro vulkán?",
"Kik Új-Zéland őslakosai?",
"Hogy hívták a tűz istenét a hawaii mondavilágban?",
"Ki Namaka a hawaii mitológiában?",
"Hol lakik a hawaiiak szerint manapság Pelé?",
"Merre mozog a Csendes-óceáni litoszféralemez Hawaiinál?",
"Mekkora piroxénkristályok keletkeztek a Vezúv 1660-os kitörésénél?",
"Hány maori él napjainkban?",
"Hány aktív vulkán található Új-Zélandon?",
"Mekkor a CSendes-óceáni litoszféralemez?",
"Mekkora kiterjedésű a Kilauea lávatava?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A vulkáni kitörés a mélységi eredetű termékek felszínre kerülése és mozgása. A kitörések között a magma közelségét gőzök, gázok, forró vizek feltörése mellett olykor földrengések jelzik. A vulkanizmus kísérőjelenségeinek nevezzük azokat a jelenségeket, amelyek eredményeként nem magma vagy a gázok által kirobbantott törmelék kerül a felszínre. Ezek közülük jelzés értékűek a földrengések: ezek vagy a földkéregben-földköpenyben pattannak ki, vagy a kéreg felső részén:
a kürtőben felnyomuló magma felboltozó hatása,
a kitöréskor lezúduló izzó törmelékárak,
a lávadómok összeomlásának eredményeként.
|
[
"Mit nevezünk vulkánkitörésnek?",
"Mi jelezheti előre a vulkán kitörését?",
"Mi okozhatja a földkéreg felső részén kialakuló földrengéseket?",
"Mit nevezünk lávadómnak?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A vulkáni kitörés közelségét többnyire a földlökések gyakoriságának növekedése, a jellegzetes (pl. kénes) gázkitörések szaporodása, hevesebb működésnél esetleg a felszín emelkedése jelzi. Magát a vulkáni működést – a kitörés típusától függően – heves robbanás vagy robbanássorozat vezeti be. A nyitott kürtőkből a friss magma első, buborékosodott, fragmentált termékeit a kitörési oszlop sok vagy több tucat km magasba is magával ragadhatja. A kitörési oszlop mellett a vulkáni működésre számos más folyamat is jellemző: ilyenek a lavinák, iszapárak stb. A vulkáni kitörés tetőfokát paroxizmusnak nevezik.
A főleg felfelé terjeszkedő oszlop a kitörés energiájától (és a légköri viszonyoktól) függő magasságot elérve szétterjed, és a tűzhányót övező kisebb-nagyobb területen kihullik belőle a felkapott salak, horzsakő vagy hamu (ez a piroklasztszórás). Ha a magmautánpótlás alábbhagy, a kitörési oszlop össze is omolhat, és ilyenkor a kitörés termékei izzó vulkáni árként zúdulnak alá – ezek a piroklasztárak.
|
[
"Mi jelzi a vulkánkitörések közeledtét?",
"Hogy nevezzük a vulkáni kitörés tetőfokát?",
"Mi hullik a vulkáni kitörés után a tűzhányó környékén?",
"Hogy nevezzük a felszínre került magmát?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A piroklasztárakban a gázok forró, szilárd anyagot (piroklasztot vagy friss lávadarabokat) fluidizálnak részlegesen. Az ár gyorsan zúdul le a völgyekben, mélyedésekben; sebessége gyakorta 100-200 km/h, ritkán több száz is lehet. Kétféle módon keletkezhet: olyankor, amikor a lávadóm vagy viszkózus lávafolyás válik instabillá és omlik össze és olyankor, amikor ezt a kitörési oszlop teszi. Rendkívül veszélyes jelenség; ez követeli a legtöbb halálos áldozatot. A törmelékanyag mérete és összetétele alapján osztályozzák:
A blokk- és hamuár (vagy nuée ardente) semleges vagy savanyú kőzetek változó méretű törmelékeiből áll. A Mt. Peléé 1902-es kitörésekor nevezték el így a helyi, francia nyelvű lakosok a vulkán felett kialakult izzófelhőt. Általában kis területet borít be, és 1 km³-nél kevesebb törmeléket rak le.
Salakár (vagy scoria) – általában apró (lapilli és hamu) méretű bazaltos kőzetek alkotják. A hamuárakhoz hasonlóan ez is kis területen ülepszik le.
Horzsakő- és hamuár – savanyú vagy átmeneti kőzetekből, és heves (plíniuszi) kitörésekkel keletkezik, nagy területeken. Nagyrészt vulkáni hamuból és lapilli méretű horzsakövekből áll: így keletkeznek az ignimbritek.
|
[
"Milyen sebességgel halad általában a piroklasztár?",
"Mi az a nuée ardente?",
"Hogy nevezzük a bazaltos kőzetekből álló piroklasztárat?",
"Mi az a lapilli?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A piroklaszt-torlóár gázt, kis koncentrációjú szilárd anyagot (piroklasztot) és gyakorta vízgőzt tartalmazó, turbulens vulkáni ár. Általában völgyekben, mélyedésekben zúdul alá, mint egyfajta átmenet a szórás és az ár között. A torlóár mozgása gyors, de a turbulens jelleg miatt nem jut el messzire. Három típusát különítjük el:
Alapi torlóár – változó kőzetanyagból, általában freatikus vagy freatomagmás kitörések során keletkezik. Hőmérséklete alacsony, mert a víz lehűti.
Felszíni torlóár – savanyú vulkánok terméke; általában horzsakő- és hamuárakkal társul.
Hamufelhő-torlóár – szintén főleg savanyú magmákból keletkezik; a piroklaszt-árakkal társul. Anyaga elsősorban finomszemcsés vulkáni hamu.
|
[
"Mi az a piroklaszt torlóár?",
"Hány típusát különböztetik meg a piroklaszt torlóárnak?",
"Miért nem jut messzire a piroklaszt torlóár?",
"Mi a piroklaszt torlóár három típusa?",
"Milyen kitörések során jön létre az alapi torlóár?",
"Miből áll a hamufelhő torlóár?",
"Mit értünk turbulens jelleg alatt?",
"Milyen az a freatikus vulkáni kitörés?",
"Milyen vulkánokra jellemző a freatomagmás kitörés?",
"Milyen kőzetek alkotják a savanyú magmát?",
"Milyen maximális távolságra tudnak eljutni a piroklaszt torlóárak?",
"Mekkora szemcseátmérőig számít a vulkáni hamu finomszemcsésnek?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A vulkánkitörések három tényező szerint osztályozhatók.
A magnitúdót a piroklasztok teljes mennyisége határozza meg.
A szétszóróképesség a kiszórt anyaggal elborított terület; ez főleg a kitörés mozgási energiájától függ.
Az erupciós ráta: a kiáramló magma mennyisége másodpercenként (m³/s-ban).
Ha a fenti tényezők mérőszámai nagyok – azaz a kitörés termékei erősen fragmentáltak, sok anyag nagy területen szóródik szét – akkor heves, robbanásos kitörésről beszélünk. Ez nem számszerűsíthető, csupán a „szelíd”, lávaöntő (effuzív), és a „heves”, robbanásos (explozív) működés közötti átmenet fokát, mértékét adhatjuk meg. Erre C. G. Newhall és S. Self 1982-ben egy összesítő index, a VEI (Volcanic Explosion Index) („vulkánkitörési index”) bevezetését javasolta, és ezt azóta széles körben elfogadták.
A VEI elsősorban a fenti tényezőkön alapul, de figyelembe vesz egyéb mennyiségi (kitörési időtartam stb.) és minőségi (leírás, légköri hatás stb.) jellemzőket is. A VEI skála 9 fokú. A történelmi idők legnagyobb kitörése, az indonéziai Tambora 1815-ös kitörése 7-es fokozatú – ennél nagyobb (8-as, 9-es) kitöréseket csak a földtörténetből ismerünk.
† a Smithsonian Intézet adatai alapján
|
[
"Mi az a három tényező, ami alapján a vulkánkitöréseket elsősorban osztályozzák?",
"Mi alapján határozható meg egy vulkánkitörés magnitúdója?",
"Mitől függ a vulkánkitörés szétszóróképessége?",
"Hogyan definiálható a tűzhányók erupciós rátája?",
"Mi az erupciós ráta mértékegysége?",
"Mi jellemzi a heves, robbanásos vulkánkitöréseket?",
"Milyenek az effuzív vulkánkitörések?",
"Hogyan nevezik idegen szóval a robbanásos vulkánkitöréseket?",
"Kik fejlesztették ki a vulkánkitörési indexet?",
"Hány fokú a vulkánkitöréseket jellemző VEI-skála?",
"Melyik volt a történelmi idők legnagyobb vulkánkitörése?",
"Hányas fokozatú volt a Tambora 1815-ös kitörése?",
"Hogyan számítják ki egy vulkánkitörés során a kiszórt anyag mennyiségét?",
"Mennyi ideig tart átlagosan egy vulkánkitörés?",
"Mekkora területet borított be a Tambora által kiszórt anyag 1815-ben?",
"Milyen nyelven publikálta Newhall és Self a vulkánkitörési index definícióját?",
"Hogyan veszi figyelembe a vulkánkitörési index a légköri hatásokat?",
"Mekkora volt a vulkánkitörési indexe az Etna legutóbbi kitörésének?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A víz alatt kitörések alapvetően különböznek a „szárazoktól”. Ennek alapján robbanásos (explozív) kitörések három típusát különböztetjük meg:
A magmás robbanásos kitörés kiváltó oka a feltörekvő magma buborékosodása (a magmában oldott illóanyagok kigázosodása, illetve kioldódása), mechanizmusa pedig a fragmentáció (a belső túlnyomás – nem ritkán a légköri nyomás 20–100-szorosa – szétrobbantja a buborékokat). A szétrobbanó fedőburok darabjait a feltörő gázok szétszórják – az ilyen kitörések oszlopa akár 20 km-nél magasabb is lehet, a törmelékkel beszórt terület elérheti a több száz km²-t. Ilyen a szárazföldi robbanásos kitörések nagy többsége.
A freatomagmás kitörés oka, hogy a fölfelé áramló magmához jelentős mennyiségű víz keveredik, és a fedőburkot az ebből fejlődő gőz, illetve vízgáz robbantja szét. A magmához keveredő víz származása szerint három típusukat különböztethetjük meg:
jellemzően ilyenek a tenger alatti kitörések;
a szárazföldi kitörések közül jellemzően ilyenek azok, amikor a magma fölfelé vezető útján jó vízvezető és ezért sok felszín alatti vizet tartalmazó üledékes kőzeteket tör át;
|
[
"Hasonlóak a szárazföldi és a víz alatti vulkánkitörések?",
"A freatomagmás kitörések az effuzív vagy az explozív csoportba tartoznak?",
"Mi jellemző a freatomagmás vulkánkitörésekre?",
"Milyen magasra szökhet a magmás robbanásos vulkánkitörés kitörési oszlopa?",
"Milyen kitörési típusba tartozik a legtöbb tenger alatti vulkánkitörés?",
"Hogyan kerülhet jelentős mennyiségű víz a magma útjába a szárazföldön?",
"Milyenek jellemzően a szárazföldi robbanásos vulkánkitörések?",
"Szerepet játszik a vízgőz a freatomagmás kitörések lefolyásában?",
"Honnan származik a magmás robbanásos vulkánkitöréseknél a magma buborékosodását előidéző gáz?",
"Mely jelentősebb vulkánokra jellemző a magmás robbanásos kitörés?",
"Melyik ismert vulkán produkál freatomágneses kitöréseket?",
"Hol van a legtöbb tenger alatti vulkán?",
"Milyen illóanyagok találhatók a magmában?",
"Melyik óceánban található a legtöbb víz alatti tűzhányó?",
"Mekkora területre szórhatja szét a piroklasztot a magmás robbanásos vulkánkitörés?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: freatomagmás kitörést eredményez, amikor a magma a kürtőben kialakult krátertó vizével keveredik. Ilyenkor, ha a tó vize elfogy, de a magmának még van utánpótlása, a kitörés jellege teljesen átalakul.
A reduktív környezet eredményeként a freatomagmás kitörések jellemző gáza a szén-dioxid mellett a kénhidrogén. Mivel a víz lefojtja a kitörést, az oszlop magassága ritkán lépi túl a 10 km-t, a törmelékkel beszórt terület pedig a 20 km²-t. A lávafolyások megjelenése egyáltalán nem jellemző.
A freatikus („gőz hajtotta”) kitörésekben mélységi anyag egyáltalán nem vesz részt; a magma csak mint hőszolgáltató játszik szerepet. Freatikus kitörések gyakran alakulnak ki a jégpáncél alatt megrekedt magmás testek felett, befagyott krátertavakban stb.
|
[
"Milyen vulkánkitörés alakul ki, ha a magma a krátertó vizével keveredik?",
"Milyen gáz keletkezik a freatomagmás vulkánkitörések során?",
"Mekkora általában a freatomagmás vulkánkitörések kitörési oszlopának legnagyobb magassága?",
"Szoktak lenni lávafolyások a freatomagmás vulkánkitöréseknél?",
"Mi jellemzi a freatikus vulkánkitöréseket?",
"Hol alakulnak ki tipikusan a freatikus vulkánkitörések?",
"Mi a szerepe a magmának a freatikus vulkánkitöréseknél?",
"Általában mekkora területre szór törmeléket egy freatomagmás vulkánkitörés?",
"Kitörhetnek jég alatt levő tűzhányók?",
"Mi történik, ha egy vulkánkitörés során elfogy a vízutánpótlás?",
"Honnan kerül a víz a krátertavakba?",
"Milyen jellegű lesz egy freatomagmás vulkánkitörés, ha elfogy a víz?",
"Milyen kémiai reakció során keletkezik kénhidrogén a vulkánkitöréseknél?",
"Mekkora területen szórja szét a törmeléket egy freatikus vulkánkitörés?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A robbanásos (explozív) vulkánok általános jellemzője, hogy kevés lávát, de rengeteg gázt és gőzt termelnek, melyek nagy erővel, robbanásszerűen törnek ki a kráterből, rengeteg kőtörmeléket sodorva magukkal, amint szétrobbantják a kürtőben lévő lávatömeget, vagy sok esetben magát a vulkáni kúpot is. Típusai:
maar-típus (vulkánembrió) – ezekre a vulkánokra az egyszeri kitörés jellemző, melynek során a robbanásszerűen kiszabaduló gázok a földkéreg repedései mentén vulkáni csatornákat hoznak létre. A kitörés során felszínre hozott kőzettörmeléket a kráter nyílása körül alacsaony kúp formájában halmozzák fel. Ilyen vulkáni képződmények találhatók az Eifel-hegységben (Németország) és Auvergne (Franciaország) területén.
Krakatau-típus – ezen kategóriába azon vulkánok tartoznak, melyek kitörése a Krakatau 1883-as kitöréséhez hasonlít, minek során vulkáni kúp nagy része szétrobbant óriási mennyiségű kőzetdarabokat és vulkáni hamut szórva szét. Ebbe a kategóriába sorolható a Sunbawa-szigeti Tambora, az alaszkai Katmai, az új-zélandi Tarawera és a japán Bandai-hegy, valamint az Amerikai Egyesült Államokban található Mount Saint Helens.
|
[
"Mi jellemzi a robbanásos vulkánok kitöréseit?",
"Mennyi lávát termelnek a robbanásos vulkánkitörések?",
"Miből keletkezik sok egy robbanásos vulkánkitörés során?",
"Mi jellemzi a maar-típusú tűzhányókat?",
"Milyen típusú vulkán található a németországi Eifel-hegységben?",
"Mikor volt a Krakatau legnevezetesebb kitörése?",
"Milyen típusú tűzhányó a Tambora?",
"Hol található a Tambora vulkán?",
"Mely vulkánkitörésekre jellemző, hogy szétrobbantják magát a vulkáni kúpot is?",
"Melyik országban van a Tarawera vulkán?",
"Hol van a Mount Saint Helens?",
"Van Japánban Krakatau-típusú vulkán?",
"Milyen gázokat termelnek jellemzően az explozív vulkánok?",
"Hogy hívják a franciaországi Auvergne-ben levő vulkánembriót?",
"Milyen magas Alaszkában a Katmai?",
"Mikor tört ki legutóbb a Mount Saint Helens?",
"Miért csak egyszer törnek ki a maar-típusú vulkánok?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: Vulcano-típus – a Lipari-szigetek egyikén található vulkánról kapta a nevét, amely időszakosan működik, lávája sűrű, és rendszerint csak a kráter pereméig jut el, ahol megszilárdul dugót alkot. Az alatta felgyülemlő gázok és gőzök időszakosan felrobbantják a dugót, ami során rengeteg kőzetanyagot és lávadarabkákat szór szét.
Pelée-típus – a Martinique-szigeten található Mount Pelée után kapta a nevét. Ebbe a csoportba azon vulkánokat sorolják, melyeknek kitörése hasonló a Pelée 1902-es kitöréséhez, mely során a felgyülemlő gázok és gőzök megemelték a lávadugót, míg a felszínre nem kerültek óriási izzó gázfelhőt alkotva.
|
[
"Hol található a Vulcano nevű tűzhányó?",
"Hogyan működnek a Vulcano-típusú tűzhányók?",
"Milyen a Vulcano-típusú vulkánok lávája?",
"Hol van a Mount Pelée?",
"Mikor volt a Mount Pelée legismertebb kitörése?",
"Mi történt a Pelée 1902-es kitörésénél?",
"Vannak robbanások a Vulcano-típusú kitörések során?",
"Melyik országhoz tartozik a Mount Pelée?",
"Milyen gázok szabadultak fel a Pelée 1902-es kitörése során?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: Stromboli-típus – a Lipari-szigeteken működő Stromboli kitörése során rengeteg gázt és törmeléket lövell ki. A kráterből kilövelt anyag nagy része salakfoszlány, ami a levegőben forogva megszilárdul és a földre érve lapított alakot vesz fel. Az üvegesen megszilárduló lávából lesz az obszidián. A Stromboli lávája híg, 1000-1200 °C hőmérsékletű és hamar merevedik. Folyás közben a megszilárduló lávát az utána következő lávafolyás összetöri. A láva felszínén folyásos, sodort és csavart szerkezet látszik, ezért kötéllávának is nevezik.
|
[
"Hol található a Stromboli?",
"Miből keletkezik az obszidián?",
"Milyen a Stromboli lávája?",
"Mit neveznek kötéllávának?",
"Mikor tört ki utoljára a Stromboli?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A geológiai és vulkanológiai szempontok mellett a vulkánokat alakjuk (morfológiájuk) alapján is lehet osztályozni. Ez a vulkánmorfológia kutatási tárgyát képezi. Míg a vulkanológia elsősorban a vulkánok születésével és elsődleges alakjának tanulmányozásával foglalkozik, addig a vulkánmorfológia vizsgálja a külső erők hatására lepusztult változatokat is (destruktív formák).
A tűzhányók alakja elsősorban a kitörés módjától és a felszínre hozott anyagtól függ. A vulkánok morfológiájának két alaptípusa (egyben végletei) a vulkáni kúp és a vulkáni takaró, de ezek között számos átmeneti forma létezik:
|
[
"Mivel foglalkozik a vulkanológia?",
"Mivel foglalkozik a vulkánmorfológia?",
"Mitől függ a vulkánok alakja?",
"Mi a két legvégletesebb vulkáni forma?",
"Milyen külső erők pusztítják a vulkánok felszínét?"
] |
qgen: title: Tűzhányó context: A Naprendszer vulkánilag legaktívabb objektuma az Io, a legbelső Galilei-hold. Számos vulkán borítja, melyek ként és kén-dioxidot, valamint szilikáttartalmú anyagokat lövellnek ki. A nagyfokú vulkanizmus a Jupiter árapályerői miatt alakul ki, melyek állandóan olvadt állapotban tartják belsejének és felszínének nagy részét. A vulkánok által kilövellt anyag sebessége elérheti a 3600 km/h értéket és akár 300 km-es magasságig is felhatolhat (sőt: a hold kis tömege miatt esetenként a bolygóközi térbe kerül), hőmérséklete pedig meghaladja az 1500 °C-ot.
Az Io vulkáni aktivitása olyan intenzív, hogy felszínének a változása emberi időléptékben is megfigyelhető. Ezt az aktivitást már a Voyager–1 által készített képeken felfedezték: felszínén kilenc, ún. „plume”-ot találtak, melyek közül nyolc még a Voyager–2 elhaladása idején is aktív volt. 2001 februárjában megörökítették a Tvashtar-vulkán kitörését, amely a Naprendszer eddigi legerősebb kitörése volt. 2007. február 28-án a Jupiter mellett elhaladó New Horizons űrszonda a Tvashtar-vulkán 300 km-es, és a Prometheus-vulkán 60 km-es kitörését örökítette meg.
|
[
"Melyik a Naprendszer vulkánilag legaktívabb égitestje?",
"Mit bocsátanak ki az Io vulkánjai?",
"Miért olyan jelentős a vulkánosság az Ión?",
"Milyen maximális sebssséggel lövellik ki az Io vulkánjai az olvadt anyagot?",
"Milyen magasak lehetnek az Ión a vulkáni kitörési oszlopok?",
"Melyik műholdak készítettek felvételeket az Io felszínéről?",
"Hol van a Tvashtar nevű vulkán?",
"Neveztek el a Földön kívül vulkánt Prométeuszról?",
"Hány vulkánt figyeltek meg eddig az Ión?",
"Miket neveznek plume-nak az Io felszínén?",
"Honnan kapta a nevét a Tvashtar vulkán?"
] |
qgen: title: Varrógép context: A varrógép a varrás gépesítését szolgálja. A kézi varráshoz hasonlóan varrótűvel és cérnával dolgozik, és szerkezetétől függően nagyon különböző varrattípusok előállítására lehet alkalmas, olyanokéra is, amelyek kézi varrással nem vagy csak nagyon bonyolult módon lennének elkészíthetők.
Varráshoz az őskorban még halszálkából, kihegyezett csontdarabból és fából készült eszközt használtak. A varrást nagyban megkönnyítette a fémből készített tű feltalálása, melynek első nyomát az i. e. 3. századból a mai Németország területéről származó lelet bizonyította. Az ezután következő még nagyobb lépés az első varrógép elkészítése volt, amihez az ipari forradalom adott műszaki hátteret és 1790-ben elsőként Thomas Saint angol feltaláló szabadalmaztatta saját varrógépét.
|
[
"Mi a varrógép célja?",
"Miben hasonlít a varrógép a kézi varráshoz?",
"Mivel varrtak az őskorban?",
"Mikor találták föl a fémtűt?",
"Hol találták a legkorábbi fémtűleletet?",
"Ki találta föl a varrógépet?",
"Mi volt Thomas Saint nemzetisége?",
"Thomas Saint mikor szabadalmaztatta a varrógépet?",
"Mi volt a varrógép feltalálásának az előfeltétele?",
"Lehet olyan dolgokat csinálni a varrógépekkel, amiket kézi varrással nem?",
"Mikor született Thomas Saint?",
"Mikor kezdődött az ipari forradalom?",
"Hogyan lehet halszálkából tűt csinálni?",
"A mai Németország melyik részén találták a legrégebbi fémtű leletét?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: A Vaskapu-szoros (románul Porțile de Fier, szerbül Ђердапска клисура / Đerdapska klisura) folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.
Az ókortól, azaz a nagy népvándorlások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán északi része között. A hajózás megkönnyítésére Tiberius római császár i. sz. 33–34 során a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül. A római építmények elpusztulása után a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött. A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, s a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. Mára állandó vízi út vezet át itt az Északi-tengertől a Fekete-tengerig, a Rajna–Majna–Duna-csatorna révén.
|
[
"Mi a Vaskapu román neve?",
"Minek a szerb neve Ђердапска клисура?",
"Melyik folyón van a Vaskapu?",
"Melyik hegységeket választja el a Vaskapuban folyó Duna egymástól?",
"Melyik két ország között található a Vaskapu-szoros?",
"Mikor épült a Vaskapu mellé az első út?",
"Ki volt a római császár i. sz. 33-ban?",
"Hogy segítette a hajózást a Vaskapuban Tiberius útja?",
"Ki vetette fel az Al-Duna szabályozását?",
"Ki készítette el az első terveket a vaskapui Duna-szakasz szabályozására?",
"Mikor kezdték meg a Vaskapu hajózhatóvá tételét?",
"Mióta lehet a Vaskapun veszedelem nélkül áthajózni?",
"Mit jelent szó szerinti fordításban a Vaskapu szerb neve?",
"Hol van a Szerb-érchegység nyugati széle?",
"Mi volt a foglalkozása Vásárhelyi Pálnak?",
"Miért hagyták abba a Vaskapu szabályozását 1835-ben?",
"Ki finanszírozta a Vaskapu szikláktól való megtisztítását?",
"Hol torkollik az Északi-tengerbe a Rajna?",
"Milyen hosszú a Rajnán, a Majnán és a Dunán átvezető, tengereket összekötő vízi út?",
"Mikor készült el a Rajna–Majna–Duna-csatorna?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén is Vaskapu jelentésű. A Vaskapu a történelem során a környező népek számára mindig nagyon jelentős természeti akadályt képezett, amit a különböző nyelvekben általában hasonlóan neveztek el: románul Porțile de Fier, szerbül Đerdapska klisura / Ђердапска клисура, bolgárul Железни врата, németül Eisernes Tor, szlovákul Železné vráta, törökül Demirkapı. Érdekesség, hogy szerb neve az „örvény” jelentésű girdap török szóból származik (örvényes szoros), de török nevének újra vaskapu a jelentése.
|
[
"Mit jelent a Vaskapu szerb neve?",
"Hogy hívják törökül a Vaskaput?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: A Duna első szűkülete a román Ómoldova előtti Moldova-sziget után a Galambóci szurdok, amit a szerb oldalon álló galambóci várról neveztek el. A Ljupovska völgyi szakasz után következik Gospodin Vir szurdoka. A sziklák 500 méterre emelkednek a folyó fölé, és a szárazföldről is csak nehezen közelíthetők meg. A szélesebb Donji Milanovac szakasz után következik a legszűkebb, 150 méter széles és a duzzasztás előtt is 75 méter mély vizű szurdok, a Nagy Kazán-szoros. Az utána következő Kis Kazán-szorossal együtt összesen 19 kilométer hosszúak. Az Orșova-völgy szélesebb szakasza után következik az utolsó szűkület, a Sip-szurdok. Szűkebb értelemben ezt a helyet nevezik Vaskapunak, ahol a folyam kilép a Havasalföldre.
A szoros vízrajzi jelentőségét az adja, hogy a Középső-Duna vízgyűjtőnek (gyakorlatilag a Kárpát-medencének) szinte egyetlen kifolyási pontja, a folyó itt lép át az Alsó-Duna vízgyűjtőbe (Moesiai-medence és Duna-delta).
|
[
"Hol van a galambóci vár?",
"Milyen magasak a sziklák a Duna mellett a Gospodin Vir szurdokában?",
"Hol a legszűkebb a Vaskapu?",
"Milyen mély volt a Duna a Vaskapu-erőmú felépítése előtt a Nagy Kazán-szorosban?",
"Melyik a Vaskapu utolsó szurdokvölgye?",
"Hol kezdődik az Alsó-Duna vízgyűjtője?",
"Mikor épült a galambóci vár?",
"Miről kapta a nevét a Kazán-szoros?",
"Miről kapta a nevét a Sip-szurdok?",
"Védett terület a Vaskapu?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: Az ókorban a Vaskapu oly mértékben elválasztotta egymástól a Duna felső és alsó szakaszát, hogy ezeknek külön nevük is volt: latinul Danubius vagy Danuvius, illetve Ister. Csak az időszámításunk kezdete körüli időkben, a Római Birodalom terjeszkedése nyomán vált ismertté, hogy ugyanarról a folyóról van szó.
Tiberius római császár Pannonia meghódítása után azonnal a moesiai partok biztosításához fogott, amint azt a birodalom katonai érdekei diktálták. A szoros bejáratánál, stratégiai fontosságú helyen épült a Columbaria nevű római erőd. I. sz. 33–34 során egy 210 méter hosszú utat építtetett a Vaskapu-szoros jobb partja mentén, részben a sziklába vésve, részben a folyó fölé nyúló gerendákra. Ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók vontatását állati erővel a zúgókon keresztül.
|
[
"Hogy nevezték a rómaiak a Duna alsó folyását?",
"Hogy hívták a Vaskapu bejáratánál épült római erődöt?",
"Milyen hosszú volt Tiberius útja a Vaskapu mentén?",
"Milyen módszerrel épült a Vaskapu menti út Tiberius idejében?",
"Járt Tiberius a Vaskapunál?",
"Mekkora katonaság állomásozott Columbariában Tiberius idején?",
"Szedtek vámot Tiberius útján a Vaskapuban?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: A római katonai terjeszkedés, a Dacia elleni hadjárat céljait szolgálta Traianus hídjának megépítése is 105-ben, a Vaskapu-szoros keleti végénél. Az 1135 méter hosszú, 15 méter széles híd 19 méter magasan húzódott a víz felszíne felett a mai Drobeta-Turnu Severin (Románia) és Kladovo (Szerbia) között. A Damaszkuszi Appollodórosz által tervezett híd íveinek hosszát (52 méter) több mint ezer éven át nem haladta meg a hídépítészet.
A 20 kőpillérre emelt faszerkezetet már Aurelianus római császár leromboltatta Dáciából való kivonulása után, de a pillérek maradványai még a 19. század közepén is láthatóak voltak alacsony vízállás esetén. 1906-ban a nemzetközi Duna Bizottság két pillért leromboltatott, mert zavarták a hajózást. 1982-ben még 12 mederpillér maradványait tudták azonosítani archeológusok, a többit valószínűleg az ár vitte el. Ma már csak a szárazföldi, bejárati pillérek láthatóak a Duna két oldalán. Traianus folytatta a hadiút építését is a folyam szerb oldalán, a sziklafalba vájva. A ma is látható Tabula Traiana ennek az útnak az építését örökíti meg, nem a hídét.
|
[
"Miért építtetett Tiberius hidat a Dunán?",
"Mikor építtetett Traianus hidat a Dunán?",
"Hol épült meg 105-ben Traianus Duna-hídja?",
"Milyen hosszú volt Traianus Duna-hídja?",
"Mely mai városokat kötötte össze az ókorban Traianus Duna-hídja?",
"Ki tervezte a Vaskapunál az ókorban épített Duna-hidat?",
"Mekkora volt az ókori vaskapui Duna-hídívhossza?",
"Miből készültek az ókori vaskapu híd pillérei?",
"Miből készült Traianus Duna-hígjának a felszerkezete?",
"Hány pilléren állt Traianus Duna-hídja a Vaskapu keleti végénél?",
"Látható ma valami Traianus Duna-hídjából?",
"Hány pillér maradványait lelték fel 1982-ben az ókori vaskapui hídból?",
"Hány évig állt Traianus Duna-hídja a Vaskapunál?",
"Miért romboltatta le Aurelianus a Duna hídját a Vaskapunál?",
"Hány ember dolgozott az ókori vaskapui híd építésén?",
"Milyen fából készült a Vaskapu melletti ókori híd felépítménye?",
"Milyen technikai megoldással tudtak 52 métert áthidalni a vaskapui Duna-hídnál az ókorban?",
"Mi az a Tabula Traiana?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: A hajózás, a római építmények elpusztulása után, az egész középkorban alig működött. Az összeszűkülő mederben a sodrás igen sebes volt, néhány helyen pedig (például az Izlas és a Tachtalia szikláknál) a folyam gyors és alattomos irányváltoztatása vitte szirtre a merész kormányosokat. Lefelé az út életveszélyes, felfelé gyakorlatilag lehetetlen volt.
A Columbaria nevű római erőd helyén építették a szerbek a galambóci (szerbül Golubac) várat. A név továbbélése mutatja, hogy a hely folyamatosan lakott maradt. Galambóc a legfestőibb és legépebben fennmaradt várrom az Al-Dunán. A Duna duzzasztása miatt a vár alsó része vízben áll. Galambóc vára tartósan szerb kézben volt, de 1427-ben át kellett volna adni Zsigmond magyar királynak a várat, e helyett a várkapitány török kézre juttatta.
|
[
"Hol van az Izlas és a Tachtalia szikla?",
"Miért volt veszedelmes a hajózás a Vaskapu-szorosban?",
"Minek a helyére építették a szerbek Galambóc várát?",
"Most is áll Galambóc vára?",
"Volt török kézen Galambóc vára?",
"Miért öntötte el a Duna tartósan a galambóci várat?",
"Miért kellett volna átadni Galambóc várát Zsigmond király kezébe?",
"Hogy hívták a Galambócot török kézre juttató várkapitányt?",
"Hogyan akadályozzák meg, hogy Galambóc vízben álló része összeomoljon?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: A Lászlóvár (Szent László vára) Coronini/Pescari (Lászlóvára) község mellett, Újmoldovától délre, a Galambóci várral szemben áll a Duna parti „Várhegyen”. A hajdanán az Al-Dunánál lévő legerősebb, ma már romokban álló magyar várat Zsigmond királyunk hamarjában építtette fel 1427 telén, a Galambóc elleni támadás előkészítéseként. Zsigmond, a Lászlóvárat megépítve, támadást indított, de alulmaradt a harcban, és a török felmentő sereg elől alig tudott megmenekülni.
Galambóc török kézen maradt, később csak Kinizsi Pál tudta elfoglalni. A romoktól szép kilátás nyílik, látható a közeli Babakáj (Nagyapó-szikla) is.
Tiszafa után, Szinice (románul Svinița) falu előtt 4 kilométerrel a Duna medrében három darab, háromszöget alkotó, toronyszerű építmény tűnik fel. A harmadik torony igen alacsony, ezért magasabb vízállásnál nem is látható. A „Háromtorony” (Trikule vagy Tri Cule) az egykori magyar határvédelmi rendszer maradványa. Valószínűleg Zsigmond építtette, több al-dunai várhoz hasonlóan. A Háromtorony első írásos említése 1428-ból való. Alacsony vízállásnál a tornyokhoz le is lehet sétálni, egyébként a duzzasztás nyomán mindig vízben állnak.
|
[
"Hol található a Zsigmond által építtetett Lászlóvár?",
"Mikor épült a Duna partjára a Lászlóvár?",
"Melyik magyar vitéz csapatai tudták Galambócot elfoglalni?",
"Mire használták a magyarok a Lászlóvárat?",
"Melyik magyar vár közelében van a Babakáj-szikla?",
"Hol van a Dunában a Háromtorony?",
"Mi Szinice román neve?",
"Egyforma magasak a Trikule tornyai?",
"Ki építtette a Háromtornyot?",
"Oda lehet menni a Trikule tornyaihoz száraz lábbal?",
"Mikortól vannak a Háromtoronyról írásos emlékek?",
"Miért állnak vízben a Trikule tornyai?",
"Hány bástyája volt fénykorában a Duna menti Lászlóvárnak?",
"Miért támadta meg zsigmond Galambóc várát?",
"Miről nevezetes a Babakáj-szikla?",
"Mekkora sereggel foglalta el Kinicsi a galambóci várat?",
"Milyen magasak a Trikule tornyai a talajszinttől mérve?",
"Milyen dokumentum említi először a Trikulét?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: Az 1834. évi rendkívül alacsony vízállás segített abban, hogy a mederből a legveszélyesebb sziklákat kirobbanthassák, s a hajózást legalább évi 150 napra biztonságossá tegyék. Az Al-Duna zuhatagainak teljes „megszelídítése” azonban meghaladta a kor műszaki lehetőségeit. Ehelyett a Duna bal partján – szemben az ókori római úttal – 122 kilométer hosszú utat építettek, jelentős részben a sziklába vágva. Ez a „Széchenyi-út” a történelmi Magyarország balkáni kapujának megnyitását jelentette. Nem csupán a hajók vontatását, hanem – hajózási idényen kívül – az árunak szekéren való szállítását is lehetővé tette. I. Ferenc császár és magyar király 1835. évi halála után azonban a birodalmi kormányzat elfordult a balkáni ügytől, s az al-dunai munkákat abba kellett hagyni.
A szabadságharc bukása, majd az azt követő Habsburg önkényuralom hosszú ideig levette a napirendről a zuhatagi szakasz rendezésének ügyét.
|
[
"Mikor robbantották ki a Vaskapu legveszedelmesebb szikláit?",
"Milyen volt a dunai vízállás 1834-ben?",
"Hol építettek a magyarok a Vaskapu mellé utat?",
"Milyen hosszú utat építettek a 1800-as években a Vaskapu mellé?",
"Milyen technológiával építették a Vaskapu bal partján az utat?",
"Mit tett lehetővé a Vaskapunál épített 122 kilométeres sziklába vájt út?",
"Mikor halt meg I. Ferenc magyar király?",
"Miért kellett abbahagyni az AL-Duna fejlesztését az 1800-as évek közepén?",
"Hány sziklát robbantottak ki a Duna medréből 1834-ben?",
"Mennyi ideig tartott a 122 km-es út megépítése a Vaskapu mentén?",
"Miben halt meg I. Ferenc magyar király?",
"Miért nem támogatta I. Frenc utóda a balkáni fejlesztéseket?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: Kisebb fordulópontot jelentett e kérdésben az 1856 márciusában megkötött nemzetközi szerződés, amelyben az európai hatalmak rögzítették a dunai hajózás szabadságát minden ország hajói számára, bár magának a szabályozásnak a kérdésével nem foglalkoztak. A komoly munka csak jó másfél évtizeddel később indult meg. Ekkor magyar, osztrák és török szakértőkből álló bizottság megkezdte a szabályozás előkészítését, s a tervek csakhamar elkészültek. Az 1878. évi berlini kongresszus határozata Ausztria-Magyarországra bízta a munkálatok elvégzését. A szabályozás föltételeit az 1888. évi 46. törvény szabályozta. A finanszírozásért cserébe a Monarchia a hajók áthaladásért illetéket szedhetett.
|
[
"Mit mondott ki az 1856-os nemzetközi szerződés a Duna vonatkozásában?",
"Milyen nemzetiségű szakemberek dolgoztak a Vaskapu szabályozásának előkészítésén?",
"Mely országnak kellett a Vaskapu szabályozását elvégeznie?",
"Mit kapott cserébe az Osztrák-magyar monarchia a Vaskapu hajózhatóvá tételéért?",
"Mit tartalmaztak az 1870-es években készült vaskapui tervek?",
"Mennyi illetéket szedhetett a Monarchia a Vaskapuban?",
"Ki volt a Vaskapu szabályozásának vezető tervezője?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: A munkálatok az előirányzottnál kétszerte többe kerültek, de a fő célt elérték. Az addig átlagban 152 napos (teljes terhelésű) hajózási idényt 1898-tól 290 naposra sikerült kibővíteni. Összességében 11 kilométernyi, 60–80 méter széles, 2 méter mély hajózóutat robbantottak ki a sziklából. A hírhedt Grében-sziklaszirtet is lerobbantották 150 méter szélességben, ebből kőanyaghoz is jutottak az építkezéshez.
A Vaskapu szabályozásának egyik tervezője és a munkálatok vezetője Wallandt Ernő mérnök volt. 1889-ben kinevezték a vaskapu-szabályozási magyar királyi művezetőség főnökévé. A kivitelezést – magyar tőke híján – egy nemzetközi (német–magyar) vállalat bonyolította. A munkálatok befejezését 1895-re tervezték, de még 1896-ra sem készültek el. Ennek ellenére, a Millenniumra tekintettel, 1896. szeptember 17-én megtartották a hivatalos átadást I. Ferenc József osztrák császár, I. Károly román király és I. Sándor szerb király jelenlétében. A korabeli magyar sajtó rendkívül kritikusan számolt be arról, hogy Ferenc József Magyarország nevét beszédében nem is említette, és a dekorációból is hiányzott a magyar zászló.
|
[
"Mennyivel került többe a Vaskapu szabályozása a tervezettnél?",
"Eredményesnek ítélték a Vaskapu szabályozását a munkálatok végeztével?",
"A szabályozás előtt hány napon át lehetett évente átlagosan áthajózni a Vaskapu-szoroson?",
"Hány nappal nőtt a hajózható napok száma a Vaskapuban a szabályozásnak köszönhetően?",
"Milyen hosszú hajózóutat hoztak létre a Vaskapu sziklái között 1898-ra?",
"Milyen mély lett a hajózóút a Vaskapuban a szabályozás következtében?",
"Ki vezette a Vaskapuban a szabályozási munkálatokat?",
"Mi volt Wallandt Ernő beosztása 1889-tól?",
"Mikorra kellett volna befejezni a Vaskapu szabályozását a tervek szerint?",
"Mikor adták át hivatalosan a szabályozott Vaskapu-szorost?",
"Készen volt a Vaskapu szabályozása a hivatalos megnyitó idején?",
"Miért került a Vaskapu szabályozása a tervezett költségek duplájába?",
"Milyen váratlan események miatt húzódott el évekkel a Vaskapu szabályozásának befejezése?",
"Miért nem rakták ki a magyar zászlót a VAskapu átadásának ünnepségén?",
"Ki volt a magyar király 1896-ban?",
"Milyen robbanószert használtak a Vaskapu szikláinak kirobbantásához?",
"Miért volt hírhedt a Grében-szikla a Vaskapuban?",
"Ki volt a román király 1896-ban?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: A csatornamedrek mélyítése, a vízterelő kőgátak magasítása az ünnepségek után tovább folytatódott. 1898 végére végeztek el az eredeti tervben meghatározott minden munkát, a művet október 1-jén adták át a forgalomnak. Hátra volt még azonban az állandó hajózási hivatal felállítása. Hajói kalauzolásáról egyelőre minden hajózótársaság maga gondoskodott, ezért ideiglenesen díjtalanul engedték át azokat. A szabályozásokat végrehajtó és finanszírozó Magyarország a nemzetközi szerződéseknek megfelelően 1899. szeptember 1-jétől szedett hajózási illetéket. A magyar állam a korabeli jognak és szokásoknak megfelelően az al-dunai kereskedelem díjainak megállapításával elsősorban a magyar vállalatokat hozta helyzetbe, s újonnan alakult gőzhajózási vállalata, a Magyar Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság (a Mahart elődje) számára jelentős kedvezményeket adott. Az új vállalat hamarosan megszerezte magának az al-dunai forgalom mintegy 20 százalékát a korábban a nemzetközi Duna-hajózásban egyeduralkodó DDSG-DGT-től.
|
[
"Milyen munkálatok voltak még hátra a Vaskapuban a szabályozott szoros hivatalos átadása után?",
"Mikorra végeztek a Vaskapu szabályozásának tervekben szereplő feladataival?",
"Mikortól lehetett áthajózni a szabályozott Vaskapu-szoroson?",
"Kellett fizetni a Vaskapun való áthaladásért 1898-ban?",
"Mikortól szedett Magyarország hajózási illetéket a Vaskapuban?",
"Differenciált díjazást alkalmazott a magyar állam a Vaskapuban?",
"Mi volt a MAHART elődje?",
"Milyen hatással volt a Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt-re a vaskapui díjak kedvező megállapítása?",
"Hány méteren kellett még a Vaskapuban a hajózási csatornát kibővíteni az átadóünnepség után?",
"Ki képezet ki a révkalauzokat a szabályozott vaskapuban való áthaladáshoz?",
"Mekkora díjakat szabtak ki 1899-ben a Vaskapun való áthaladásért?",
"Kik alapították a Magyar FOlyam és Tengerhajózási Rt-t?",
"Ki lett a vezetője 1899-ben a vaskapui állandó hajózási hivatalnak?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: A Vaskapu II 1977 és 1984 között épült, eredetileg 2×216 MW kapacitással, lejjebb a Dunán, a szerb Negotin és a román Gruia városok magasságában, a bolgár határ közelében. A kapacitást később kisebb módosításokkal emelni tudták. Mindkét erőművet szimmetrikusan építették meg, külön-külön energiatermelő egységekkel a két ország számára és zsilipekkel a folyó mindkét oldalán.
A Vaskapu I alvízi oldalán, a Vaskapu II duzzasztási körülményei között a folyó partjának tengerszint feletti magassága 60 méter körül van.
2008 után hozzákezdtek az erőművek további modernizációjához.
|
[
"Mikor épült meg a Vaskapu II erőmű?",
"Melyik Vaskapu-erőmű készült el 1984-re?",
"Mi volt az eredeti kapacitása a Vaskapu II-nek?",
"Hol helyezkedik el a Vaskapu II a Vaskapu I erőműhöz képest?",
"Mely városok közelében van a Vaskapu II?",
"Melyik erőmű van közelebb Bulgáriához, a Vaskapu I vagy a Vaskapu II?",
"Milyenek a vaskapui erőművek?",
"A vaskapu erőművekben külön energiatermelő egységek vannak a két tulajdonos ország számára?",
"Milyen irányba módosították az átadás utáni években a Vaskapu II kapacitását?",
"Több zsilipet építettek a vaskapui erőművekhez?",
"Milyen módosításokkal tudták növelni a Vaskapu II kapacitását?",
"Hány turbina van a Vaskapu II erőműben?",
"Milyen távolságra van a Vaskapu I és Vaskapu II egymástól?",
"Mennyire van a Vaskapu II Negotintól?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: A gátak megépültekor a régi Orsova az Ada Kaleh-szigettel és három faluval (Nagyzsuppány, Tuffás és Koromnok) együtt a víz alá került, a lakosságnak el kellett költöznie.
A gátak megakadályozták a tokfélék, így a viza vándorlását a folyón felfelé.
A károk enyhítése, valamelyes ellensúlyozása érdekében a folyam mindkét oldalán természetvédelmi területeket hoztak létre: szerb oldalon a Djerdap nemzeti parkot (68 000 hektár) 1974-ben, Romániában a Vaskapu (Porțile de Fier) természetvédelmi területet (115 655 hektár) 2000-ben.
|
[
"Melyik településeket árasztotta el a Duna a vaskapui erőművek megépítése miatt?",
"Milyen hatással volt a tokfélékre a vaskapui erőművek megépítése?",
"Mikor hoztak létre nemzeti parkot Szerbiában a Vaskapunál?",
"Mekkora a Djerdap Nemzeti Park?",
"Hogy hívják románul a Vaskaput?",
"Mikor alapították a Vaskapu Természetvédelmi Területet Romániában?",
"Mekkora területű a Vaskapu Természetvédelmi terület Romániában?",
"Mi történt az Ada Kaleh-sziget lakosságával az erőmű megépítésekor?",
"Hány embernek kellett elköltöznie a vaskapui erőművek vízduzzasztó hatása miatt?",
"Miért vándorolnak a vizák?",
"Mik a Djerdap Nemzeti Park fő látnivalói?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: Az erőd a szigettel együtt számos alkalommal cserélt gazdát. Thököly Imre török segítséggel már 1691-ben elűzte onnan az osztrákokat, de azok hamarosan visszafoglalták. 1699-ben a karlócai béke nyomán török kézre került. 1716–1718-ban az osztrákok foglalták el, 1738-ban négy hónapnyi ostrom után újra a törökök szállták meg. 1789-ben újra az osztrákok hódították meg, de a következő béketárgyalások eredményeképpen török fennhatóság alatt maradt. A sziget ezután fokozatosan elvesztette stratégiai jelentőségét. Az 1878-as berlini béke tovább szorította a török birodalmat dél felé; a sziget az Osztrák–Magyar Monarchia igazgatása alá került, de a török szultán tulajdonában maradt. Sokféle nemzetiségű, de főleg török lakói vám- és adómentességet élveztek, a sziget csempész-központ jellege ennek következtében tovább erősödött. 1923-ban, az első világháborút lezáró békék során lakói a Romániához csatlakozás mellett döntöttek.
|
[
"Kié lett az Ada Kaleh-sziegt 1699-ben?",
"Ki űzte el az osztrákokat az Ada Kaleh-szigetről 1691-ben?",
"Kik harcoltak az Ada Kaleh tulajdonjogáért a 17. és 18. században?",
"Miért harcoltak sokat az Ada Kaleh tulajdonjogáért?",
"Mikor köttetett meg a karlócai béke?",
"Mikor kötötték meg a törökökkel a berlini békét?",
"Mikor került Romániához Ada Kaleh?",
"Csempészközpont volt Ada Kaleh?",
"Kik kötötték meg a karlócai békét?",
"Miért volt Ada Kaleh stratégiai jelentőségű?",
"Miért akartak Romániához tartozni Ada Kaleh lakói?"
] |
qgen: title: Vaskapu-szoros context: 1992-ben a Rajna–Majna–Duna vízi út megnyitásával 3506 kilométeres összefüggő európai hajózási út jött létre, amit 12 000 kilométeres mellékfolyó- és csatornahálózat egészít ki. Ez nem csak a teherhajózásnak teremtett új lehetőségeket, hanem a turizmus számára is. Új, nagyméretű, luxuskivitelű kirándulóhajók járják a vízi út teljes hosszát, és az út egyik legfőbb attrakciója a Vaskapu-szoroson történő átkelés. Ezek a hajóutak számos nagy utazási iroda kínálatában szerepelnek. Gyakran ajánlanak autóbuszos utazásokat is a környéken, sétahajózással kombinálva.
|
[
"Mikor nyitották meg a Rajna–Majna–Duna vízi utat?",
"Milyen hosszú a Rajna–Majna–Duna hajóút?",
"Áthaladnak a szállodahajók a Vaskapun?",
"Lehet sétahajózni a Vaskapu-szorosban?",
"Évente hány szállodahajó járta végig a Rajna–Majna–Duna vízi utat a XX. század utolsó évtizedében?"
] |
qgen: title: Világűr context: A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége. A Föld légköre és a világűr között nincs éles határ. A legáltalánosabban elfogadott határvonal a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség által meghatározott 100 kilométeres magasság (a Kármán-vonal), de a funkcionalizmus hívei szerint a világűr ott kezdődik, ahol már létezhet orbitális mozgás. Az Amerikai Egyesült Államokban – éppen emiatt a funkcionalista nézet miatt – a 80 km magasságig eljutott pilótákat már asztronautáknak nevezik és a világűrt megjárt egyénként jegyzik be őket. Az űreszközök visszatérésekor 120 km magasságtól válik jelentőssé a légkör fékező hatása, a visszaúton tehát itt ér véget a világűr. A világűr területi felosztása földközpontú: bolygónktól kifelé induló térségekre osztjuk a teret az alacsony Föld körüli pályától az univerzum határáig.
Neve ellenére a világűr nem teljesen üres. Apró porszemcsék, molekulák és atomok formájában itt is van anyag, de sűrűsége olyan kicsi, amilyet a legjobb földi laboratóriumokban sem lehet előállítani. A világűrt 2,7 K hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzás tölti be, amely az ősrobbanás egyik fontos következménye.
|
[
"Mi az a világűr?",
"Hol a határ a légkör és a világűr között?",
"A funkcionalisták szerint mi a világűr határa?",
"80 km magasan már létezhet orbitális mozgás?",
"Hány kilométer magasan kezdi el jelentős mértékben fékezni a légkör a visszatérő űrhajókat?",
"Mi a világűr felosztásának a központja?",
"A világűr legtávolabbi részét hogy hívják?",
"Milyen anyagok vannak a világűrben?",
"Van bármiféle anyag a világűrben?",
"Hány fokos a kozmikus háttérsugárzás a világűrben?",
"Miért létezik a kozmikus háttérsugárzás?",
"Mióta létezik kozmikus háttérsugárzás?",
"Ki volt az első asztronauta az Amerikai Egyesült Államokban?",
"Hány asztronauta él az Amerikai Egyesült Államokban?",
"Hány részre van felosztva a világűr?",
"Milyen kémiai elemek fordulnak elő a világűrben?",
"Mikor volt az ősrobbanás?",
"2,7 K hány Celsius-foknak felel meg?"
] |
qgen: title: Világűr context: A világűr tökéletesen más, mint megszokott, mindennapi környezetünk. Legfőbb különlegessége a szinte teljes vákuum. Bár a közgondolkodásban az űr a tökéletes vákuum szinonimája, azért a kozmosz (a kifejezést Püthagorasz használta először) sem tökéletesen üres: még az intergalaktikus térben is van köbméterenként néhány hidrogénatom. (Összehasonlításképpen: a földi légkör 5,148 × 1018 kg össztömegéből adódóan a tengerszinten köbcentiméterenként 1019 atomot tartalmaz.)
A világűr határa nem éles, hisz a definícióban szereplő légkör kiterjedése nem határozható meg egzaktul. Egy égitest légköri gázainak sűrűsége az égitesttől távolodva szigorúan monoton csökken, így például a Föld fölött 100 kilométerrel még mindig 1 Pa a nyomás. Ezen a vonalon túl a légköri nyomás a Nap sugárnyomása és a napszél dinamikus nyomása mellett elhanyagolhatóvá válik. A légkör és a világűr határvidékét – azt a térrészt, ahol a légköri gázok sűrűsége a „szokásos”, köbméterenként néhány atomra csökken – termoszférának vagy ionoszférának is nevezik: ebben a fő környezeti hatás már az úgynevezett űridőjárás.
|
[
"A világűr olyan, mint a hétköznapi környezetünk?",
"Mi a világűr legszembeöltőbb tulajdonsága?",
"Ki használta először a ,,kozmosz\" kifejezést?",
"Hány hidrogénatom van a világűrben köbméterenként?",
"Hány kiló a Föld légköre?",
"Mekkora a nyomás a földfelszíntől száz kilométerre?",
"A felszíntől több mint 100 km-nél távolabb milyen nyomás van?",
"Mi az az ionoszféra?",
"Mi az ionoszféra másik neve?",
"Létezik olyan légköri szféra, ahol nagyobb a sűrűség, mint egy másik szférában, ami a felszínhez közelebb van?",
"Mikor élt Püthagorasz?",
"Mekkora a légnyomás tengerszinten?",
"A termoszférán túl is van űridőjárás?",
"Mi az a sugárnyomás?",
"Hány atomot tartalmaz tengerszinten a Neptunusz légköre?",
"Hol van tökéletes vákuum?",
"Hány atom van egy köbcentiméternyi légkörben?",
"Hol figyelhető meg az űridőjárás a földfelszínhez legközelebb?"
] |
qgen: title: Világűr context: Érdekes módon a szintén ebben a határsávban – az űrhajózásban használt terminus szerint az alacsony Föld körüli pályán (Low Earth Orbit) – mozgó űreszközökre mégis komolyan hat az előbb jelentéktelennek minősített gáz. A műholdakat és a hosszabb ideig odafenn keringő űrállomásokat jelentősen fékezi a légkör felső része – ez egészen odáig fajulhat, hogy az űreszköz elveszti orbitális sebességét, és a sűrű légkörbe visszasüllyedve elég, roncsai esetleg a Föld felszínéig is eljuthatnak. Éppen ezért az alacsony Föld körüli pályán keringő űreszközök pályán tartásához időről időre pályakorrekciókra van szükség: az eszköz pálya menti sebességét növelve meg kell emelni a keringés magasságát.
A világűr nagy részében uralkodó hőmérséklet 2,7 K, azaz −270 °C. Ez a világűrt kitöltő kozmikus háttérsugárzás hatása, és az ősrobbanás mára fennmaradt nyomának, elektromágneses „visszhangjának” tekinthető. Ettől az értéktől régiónként eltérő hőmérséklet is mérhető, ahol az anyagsűrűség nagyobb.
|
[
"Hogy hívják az alacsony Föld körüli pályát angolul?",
"Hogyan hatnak a gázok az alacsony Föld körüli pályán mozgó űreszközökre?",
"Meddig zuhanhat egy űreszköz?",
"Mi történik, ha egy űreszköz elveszíti az orbitális sebességét?",
"Hogyan kell pályakorrekciót végezni?",
"Hány Celsius fok van a világűrben?",
"Miért van 2,7 K a világűrben?",
"Mi az ősrobbanás visszhangja?",
"Hol nem −270 °C-os a világűr?",
"Milyen gyakran van szükség az ISS pályakorrekciójára?",
"Miért ég el egy űreszköz, ha a sűrű légkörbe zuhan?",
"Van olyan ember akire rázuhant egy űrállomás?",
"Miért kerül magasabbra egy műhold, ha a keringésének sebessége megnövekszik?",
"Ahol nagyobb az anyagsűrűség a világűrben, ott hidegebb vagy melegebb van, mint 2,7 K?"
] |
qgen: title: Világűr context: A világűr körülményeit az ember védőöltözet nélkül nem képes elviselni, azok számára halálosak. Az ilyen környezetbe kerülő emberre többféle veszély leselkedik: a rendkívül alacsony hőmérsékleten megfagyhat, a gyakorlatilag nulla nyomáson a testnedvei felforrhatnak, a levegő hiánya miatt megfulladhat. A halál legvalószínűbb oka ez utóbbi: a tüdőben levő és a külső nyomás azonnal ki akar egyenlítődni, ezért a levegő rögtön kiáramlik a tüdőből, majd a vérben kötött oxigén is igyekszik kiválni a tüdőben, hogy ez is kiáramoljon a környezetbe, végül az oxigén nélkül maradt szervek felmondják a szolgálatot, még mielőtt bekövetkezne a fagyhalál, vagy elforrnának a testnedvek.
|
[
"Miért fontos a védőöltözet az emberek számára a világűrben?",
"Mi történhet, ha az ember kikerül a világűrbe védőöltözet nélkül?",
"Ha valaki védőöltözet nélkül kikerül a világűrbe, valószínűleg mi lesz a halálának az oka?",
"Volt már olyan ember, aki védőöltözet hiánya miatt meghalt a világűrben?"
] |
qgen: title: Világűr context: A világűrt egyfajta modern geocentrikus gondolkodásmód szerint – önkényesen a Földről kiindulva – egyre távolabbi térségekre szokás felosztani. Egyben, mivel a világűrt csak a benne mozgásban levő anyagi testek „szakítják meg”, ezeket az objektumokat is egyfajta geocentrikus lajstrom szerint osztályozhatjuk, amikor számba vesszük a világűr „tartalmát”.
A világűr – ahelyett, hogy a közhiedelem szerint anyagtól teljesen mentes vákuum lenne, – nagyon változatos, főként a Naprendszeren belül. Szűkebb pátriánkban az űrt a napszél uralja egészen a heliopauzáig, ahol más csillagok csillagszelei kiegyenlítik Napunk sugárzásának hatását, és a napszél szuperszonikus sebességről szubszonikusra lassul. Átlépve ezen a határon a hatalmas távolságok helyett az elképzelhetetlen távolságok veszik át az uralmat, a legközelebbi csillag 4 fényévnyire van (mai űrhajóval több tízezer évnyire), és ez a távolság csak apró kőhajításnyi a Tejútrendszer 100 000 fényéves tányérján belül, vagy akár legközelebbi extragalaxis több millió fényéves „közelségéhez” képest.
|
[
"Mit tekint a geocentrikus gondolkodásmód középpontnak?",
"Mik szakítják meg a világűrt?",
"Homogén a világűr?",
"A Naprendszeren belül mi a legfontosabb tényező a világűrben?",
"Mi az a heliopauza?",
"Hol lassabb a napszél sebessége a hangnál?",
"Milyen messze van tőlünk a Naprendszerhez legközelebbi csillag?",
"Hány év alatt jutna egy űrhajó a Földről a Naprendszerhez legközelebbi csillagig?",
"Mekkora a Tejút átmérője?",
"Milyen messze van a legközelebbi extragalaxis?",
"Miért nem gyorsabbak a mai űrhajók?",
"Mi az a napszél?",
"Ki találta ki a geocentrikus világképet?",
"Hogy hívják a Naprendszerhez legközelebb eső csillagot?",
"Miért változatos a világűr a Naprendszeren belül?",
"Az Androméda-köd a legközelebbi extragalaxis?"
] |
qgen: title: Világűr context: Ha kicsit távolabb lépünk a Földtől és elhagyjuk a Hold pályáját, kilépünk a bolygóközi térbe, amely egészen a heliopauzáig, a Naprendszer határáig tart, azaz ez a térség fizikai kiterjedésében megegyezik a Naprendszerrel. Ezen a térrészen belül egyértelműen a napszél az úr, de a kozmikus háttérsugárzás (az ionizált atommagok és más szubatomi részecskék árama) is jelen van. A Föld körüli térséghez hasonlóan kozmikus por és gáz is kitölti ezt a teret. A gázrészecskék átlagsűrűsége a bolygóközi térben 1 részecske köbcentiméterenként. Ez a sűrűség változó, a Naptól való távolsággal négyzetes arányban csökken, ám a Nap koronakitörései során akár köbcentiméterenkénti 1000 részecskés sűrűségű felhők is keletkeznek és utaznak tova az űrben (a távolodás közben egyre ritkulva).
|
[
"Hogy hívják a Naprendszer határát?",
"Milyen dolgok vannak a bolygóközi térben?",
"Mi az a kozmikus háttérsugárzás?",
"Mekkora az átlagos bolygóközi gázsűrűség?",
"A bolygóközi térben mindenhol ugyanakkora a gázsűrűség?",
"Milyen sűrűségűek a napszél felhői?",
"Mikor volt utoljára napkitörés?",
"Mik azok a koronakitörések?",
"Milyen gázok részecskéi találhatók meg a bolygóközi térben?",
"Honnan lehet tudni, hogy mekkora a bolygóközi gázsűrűség?",
"Meddig tart a bolygóközi tér?",
"A Naprendszer vagy a bolygóközi tér nagyobb?"
] |
qgen: title: Világűr context: A bolygóközi tér leglátványosabb objektumai természetesen a Nap, a bolygók és holdjaik. A Nap a hozzánk legközelebb eső ún. fősorozati, G2-es színképű csillag, egy hatalmas, hidrogénből és héliumból álló gázgömb, amelyben magfúziós folyamatok zajlanak, benne koncentrálódik a Naprendszer tömegének több mint 99%-a. A bolygóközi tér meghatározó objektuma, gravitációja ural mindent, sugárzása is meghatározó a Naprendszer burkán belül.
A nagybolygók között kétféle típust különböztetünk meg: kőzetbolygókat és gázbolygókat.
Kőzetbolygók: a belső Naprendszerben a Nap körül keringő, főként szilikátokból felépülő, nagyobb sűrűségű, kisebb méretű égitestek (a csillagászati terminológia Föld típusú bolygóként is említi őket).
Merkúr: a Naphoz legközelebb keringő, a bolygók közül a legkisebb (sőt, egyes naprendszerbeli holdaknál is kisebb) égitest. Légkörrel nem rendelkezik, felszíne kráterek szaggatta, aránytalanul nagy, vasból álló magja van, extrém hőmérséklet-különbségek tapasztalhatók a szélességi köröktől és a megvilágítottságtól függően. A Nap körül 88 nap alatt tesz egy fordulatot, saját tengelye körül pedig 58,5 nap alatt. Holdja nincs.
|
[
"Mi a Nap?",
"Miből van a Nap?",
"A Naprendszer tömegének hány százalékát adja a Nap?",
"Milyen típusú nagybolygók léteznek?",
"Mik azok a kőzetbolygók?",
"Milyen anyagokból vannak a kőzetbolygók?",
"Mi a kőzetbolygók másik neve?",
"Hol vannak a Föld típusú bolygók?",
"Vannak olyan holdak a Naprendszerben, amelyek nagyobbak a Merkúrnál?",
"Miből van a Merkúr magja?",
"Hány földi napnak felel meg egy év a Merkúron?",
"Hány földi napnak felel meg egy nap a Merkúron?",
"Mit jelent az, hogy a Nap egy fősorozati csillag?",
"Hány kilogramm a Nap tömege?",
"Átlagosan hány kilométerre kering a Merkúr a Naptól?",
"Volt olyan időszak, amikor a Merkúrnak volt légköre?",
"Melyik a legnagyobb hold a Naprendszerben?",
"A Merkúrnak miért nincs holdja?"
] |
qgen: title: Világűr context: Vénusz: a Földhöz hasonló mérete és tömege miatt bolygónk ikertestvéreként tartjuk számon. Kifelé haladva a Naptól számított második bolygó. Sűrű szén-dioxid légköre van, amelyet a fékezhetetlen üvegházhatás alakított mai formájára. Az üvegházhatást okozó gázok elszabadulása valószínűleg a Földénél sokkal több és nagyobb vulkán egykori működésének következménye. A Napot 225 nap alatt kerüli meg, saját tengelye körül pedig egy vénuszi évnél is tovább, 243 nap alatt fordul meg, az egyetlen bolygó, amelynek a saját tengelye körüli forgása retrográd. Hold nem kering körülötte.
Föld: életünk színtere, a felszínének 71%-án vízborítással rendelkező, oxigén–nitrogén légkörű, tektonikai felszínformáló erők által formált, a magban folyó folyamatok által gerjesztett mágneses térrel védelmezett bolygó, a Naptól sorrendben a harmadik. A Naprendszer legnagyobb kőzetbolygója. Egyetlen hold kering körülötte.
Mars: kifelé haladva a negyedik, egyben utolsó Föld típusú bolygó, méretben a Földtől sokkal kisebb, amelyen gyér szén-dioxid légkör található. Az egyetlen, amelyen a Földön kívül lehetségesnek tartják az élet egykori, esetleges jelenlétét. Két holdja van, amelyek befogott aszteroidák lehetnek.
|
[
"Miből van a Vénusz légköre?",
"Miért van annyi üvegházhatású gáz a Vénusz légkörében?",
"Hány földi napnak felel meg egy év a Vénuszon?",
"A Vénusz ugyanolyan irányban forog, mint a többi bolygó?",
"A földfelszín hány százalékát borítja víz?",
"Milyen gázok alkotják a Föld légkörét?",
"Hány holdja van a Földnek?",
"Miből van a Mars légköre?",
"Mi a Mars holdjainak valószínűsített eredete?",
"Kifelé haladva hányadik bolygó a Mars?",
"Hogy hívják a Mars bolygóit?",
"A Marsnak van mágneses tere?",
"Volt élet a Marson?",
"Milyen hosszú egy marsi év?",
"Miért forog más irányban a Vénusz a többi bolygóhoz képest?",
"Mi a Föld holdjának az eredete?",
"A Naptól számítva hányadik bolygón élünk?",
"Hány földi napnak felel meg egy nap a Vénuszon?"
] |
qgen: title: Világűr context: Gázbolygók:
Jupiter: a Naprendszer legnagyobb bolygója. Két fő összetevőből, hidrogénből és héliumból áll és feltételezések között egy kis méretű, nehezebb elemekből álló, óriási nyomás alatt levő központi magja van. Holdak tucatjai keringenek körülötte, köztük a Naprendszer legnagyobb holdja(i).
Szaturnusz: A Jupiterhez hasonló gázóriás, méretben és tömegben kisebb, de felépítésében, összetevőiben teljesen hasonló. Ennél a bolygónál is rengeteg hold figyelhető meg és egy nagyon látványos gyűrűrendszer is kering körülötte.
Uránusz: A Naprendszer hetedik bolygója, amely szintén gázóriás, ám kissé más összetevőkkel rendelkezik, mint a Jupiter és a Szaturnusz (ezért szokás külön kategóriaként, „jégóriásként” is emlegetni. A hidrogén és hélium mellett víz, ammónia és metán is van a légkörében, ami más (kékeszöld) színt is kölcsönöz a számára. Ugyancsak rendelkezik holdakkal és gyűrűvel.
Neptunusz: A legkülső nagybolygó, amely az Uránusz ikertestvére, teljesen hasonló mind méretében, mind tömegében és összetételében.
|
[
"Miből van a Jupiter?",
"Van holdja a Jupiternek?",
"A Szaturnusz vagy a Jupiter nagyobb?",
"Milyen összetevői vannak az Uránusznak?",
"Milyen színű az Uránusz?",
"Melyik bolygó hasonlít a legjobban a Neptunuszra?",
"Melyik nagybolygó van a legtávolabb a Naptól?",
"Melyik bolygóra hasonlít a Szaturnusz?",
"Hány bolygója van a Szaturnusznak?",
"Hogyan szoktak referálni az Uránuszra?",
"Kívülről számítva hányadik nagybolygó az Uránusz?",
"Hogy hívják a Naprendszer legnagyobb bolygóját?",
"Milyen elemekből áll a Jupiter magja?",
"Az Uránusz vagy a Neptunusz nagyobb?",
"Melyik a Naprendszer legnagyobb holdja?",
"Melyik a Szaturnusz leghíresebb holdja?",
"Van holdja az Uránusznak?",
"Pontosan hány holdja van a Jupiternek?"
] |
qgen: title: Világűr context: A kőzetbolygók keringési tartományán belül húzódik az ún. lakható övezet is. Ez egy a Naptól – vagy az univerzum más részein a csillagoktól, sőt óriásbolygóktól – meghatározott távolságra húzódó sáv, amelyen belül egy ott keringő bolygón (esetleg holdon) a földi élethez szükséges feltételek jöhetnek létre, elsősorban a víz folyékonyan maradásához szükséges és elégséges hőmérséklet. A zóna természetesen egy elméleti sáv, egy gömbhéj a csillag körül, amely az idők során változik. Modellszámítások szerint a Naprendszerben jelenleg 0,95 AU és 1,37 AU között húzódik, jelenleg csak a Föld kering ezen belül. Más értelmezések kicsit messzebbre tolják ki a zóna határait, ezek egyikében még a Mars is éppen a határon mozog, ám a Vénusz mindegyik szerint kívül esik a lakható övezeten. A csillag működésének változásai miatt a lakhatósági zóna is folyamatosan vándorol.
|
[
"Hol található a lakható övezet a világűrben?",
"Mi az a lakható övezet?",
"A lakható zónában folyékony a víz?",
"Milyen a lakható zóna formája?",
"Hol található a lakható zóna a Naprendszerben?",
"Melyik bolygó található a lakható zónában a Naprendszerben?",
"Melyik bolygó található a lakható zónában a Földön kívül?",
"A Vénusz a lakható zónában van?",
"Miért változó a lakható zóna helye?",
"Melyik modell szerint található a Mars a lakható zónában?",
"Miért jöhetne létre lakható zóna egy óriásbolygó körül?",
"Minden naprendszerben vannak kőzetbolygók?",
"Mi az az AU?",
"Egy AU hány kilométernek felel meg?"
] |
qgen: title: Világűr context: Bár az aszteroidák körül is számos példány kering, mégis inkább a bolygókhoz kötődő égitesttípus a hold. A nyolc nagybolygó körül 165 hold kering (ez a szám folyamatosan változik, növekszik, ahogy a külső bolygókhoz vezetett űrszondás expedíciók során egymás után születnek az új hold-felfedezések). A nagyszámú hold között azonban csak mindössze 15 van, amelynek 1000 km-nél nagyobb az átmérője. A Föld holdjához, mint általában hivatkozott viszonyítási alaphoz hasonló méretű viszont már csak hat található. Ezek közül négy (az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto) a Jupiter ún. Galilei-holdjai, egy további (a Titan) a Szaturnusz és egy másik (a Triton) a Neptunusz holdja. A legnagyobbak közülük még a Merkúr bolygónál is nagyobb.
|
[
"Vannak olyan holdak, amelyek aszteroidák körül keringenek?",
"Milyen égitestek körül keringenek leggyakrabban holdak?",
"Hány hold kering a Naprendszer nagybolygói körül?",
"Hogyan fedeznek fel új bolygókat a naprendszerben?",
"Hány 1000 km-nél nagyobb átmérőjűhold található a naprendszerben?",
"Hány olyan hold van a Naprendszerben, amelynek hasonló a mérete a Föld holdjához?",
"Melyek a Jupiter Galilei-holdjai?",
"Melyik a Szaturnusz legnagyobb holdja?",
"Hányadik legnagyobb hold a Föld holdja a Naprendszerben?",
"Miért hívják Galilei-holdaknak a Jupiter négy legnagyobb holdját?",
"Melyik a Naprendszerben a legkisebb ismert hold?",
"Mekkora átmérő fölött számít egy égitest holdnak?",
"Melyik aszteroidák körül kering hold?"
] |
qgen: title: Világűr context: A holdak zöme azonban kicsi, még csak nem is gömb alakú, általában a gazdabolygó gravitációja által befogott és keringési pályára kényszerített aszteroida. A holdak egy további nagyszámú csoportja maga is egy másik aszteroida körül kering (például az Ida kisbolygó Dactyl holdja). Létezik a holdaknak egy nagyon speciális esete, a gázbolygók – különösen a Szaturnusz – körül megfigyelhető gyűrűk, vagy gyűrűrendszer, amely a feltételezések szerint egy egykori hold, vagy holdak darabokra töréséből született.
A bolygók után a méretsorrendben az IAU 2006-os kongresszusán bevezetett terminológiája szerinti törpebolygók következnek, amelyek átmenetet jelentenek a nagybolygók és az aszteroidák, vagy más néven kisbolygók között. Ezen égitesttípus egyedei a Nap körül keringenek, és elegendően nagyok ahhoz, hogy gömb alakot vegyenek fel, de nem tudták tisztára söpörni a pályájukat. Ma összesen öt törpebolygót ismerünk:
Plútó
Ceres
Haumea
Makemake
|
[
"Mi körül kering a Dactyl?",
"Hogyan jönnek létre a gázbolygók gyűrűi?",
"Melyik gázbolygónak van gyűrűrendszere?",
"Mikor született meg a törpebolygó fogalma?",
"Mik azok a törpebolygók?",
"Hogy hívják az aszteroidákat más szóval?",
"Mi körül keringenek a törpebolygók?",
"Milyen alakúak a törpebolygók?",
"Mi a különbség a nagybolygók és a törpebolygók között?",
"Hány törpebolygóról van tudomásunk?",
"A törpebolygók vagy a kisbolygók nagyobbak?",
"Minek a rövidítése az IAU?",
"Miért nem tudják tisztára söpörni a pályájukat a törpebolygók?",
"Mi az öt ismert törpebolygó neve?",
"Miről kapta a nevét a Makemake?",
"Hol található az Ida kisbolygó?",
"Hány kisbolygót ismerünk?",
"Igaz az, hogy a Naprendszerben a legtöbb hold kisméretű?"
] |
qgen: title: Világűr context: EriszMivel ez a típus nagyon új, még további égitestek kerülhetnek be ebbe az osztályba, mivel némelyik nagyobb aszteroidáról még nincs elég ismeretünk és a részletes vizsgálatok után kiderülhet, hogy még néhány teljesíti a törpebolygó definícióban szereplő feltételeket.
A törpebolygók után következő – százezres nagyságrendű tagot számláló – objektumtípust az aszteroidák, vagy más néven kisbolygók jelentik. Az aszteroidák olyan kisebb égitestek, amelyek nem érték el a bolygó méretet, illetve gömb alakot, legtöbbjük még a protoplanetáris korongból állt össze, ám a Naprendszerben uralkodó gravitációs árapály erők miatt nem tudtak nagyobb égitestté összeállni. A kisbolygók egy szűk sávban, az aszteroida-övben, illetve a Jupiter pályáján, a Nap–Jupiter Lagrange-pontok környékén, trójai kisbolygók gyűjtőnéven keringenek Nap körüli pályán. Ezen kívül, az előbbiektől sokkal kisebb számban, mindenféle szórványos irányokon is keringenek a Nap körül kisbolygók, ezek közül a csillagászat a kutatásaiban kitüntetettként kezeli a Föld pályáját keresztező, ezért potenciálisan veszélyes, ún. földsúroló kisbolygókat.
|
[
"Körülbelül mennyi aszeroida található a Naprendszerben?",
"Mi az oka annak, hogy az aszteroidák nem álltak össze nagyobb égitestté?",
"Milyen anyagból keletkeztek a kisbolygók?",
"Hol találhatóak a kisbolygók?",
"Hol vannak a trójai kisbolygók?",
"Mik azok a földsúroló kisbolygók?",
"Miért növekedhet még az ismert törpebolygók száma?",
"Mi az a protoplanetáris korong?",
"Mik azok a Lagrange-pontok?",
"Milyen gyakoriak a földsúroló kisbolygók?"
] |
qgen: title: Világűr context: A bolygóközi térben található kisebb objektumok közül a sorban az utolsók az üstökösök. Az üstökösök a Naprendszer ősi anyagának megmaradt darabjai, főként porból és jégből álló anyagcsomók (a csillagász szleng „piszkos hógolyóként” is szokta emlegetni őket), amelyek a Naprendszer legkülső peremén, az Oort-felhőben keringenek a Nap körül. Időnként valamilyen kozmikus esemény (egy-egy ütközés, vagy valamelyik nagybolygó gravitációja) egyik-másik üstökösmagot a Naprendszer belseje felé löki, amely ilyenkor elnyújtott ellipszis pályára áll és így kerüli meg a Napot, a pályájának napközelpontja drasztikusan lecsökken és néhány millió kilométerre is megközelíti központi csillagunkat, szélsőséges esetben bele is zuhan. A Naphoz közel kerülve a hő hatására gázok törnek elő az üstökösmagból, némi port is magukkal rántva az űrbe, amelyet a napszél csóvába rendez, amit a megfigyelő látványos, hosszú, elnyúlt sávként lát. Az üstökösök között léteznek rövid periódusú és hosszú periódusú példányok is (a legismertebb hosszú periódusú üstökös a Halley-üstökös).
|
[
"Mik azok az üstökösök?",
"Hol taláható az Oort-felhő?",
"Miből vannak az üstökösök?",
"Hogyan referál a csillagászszleng az üstökösökre?",
"Mi körül keringenek az üstökösök?",
"Milyen esetben közelíti meg egy üstökös a Napot?",
"Milyen alakú a Napot megközelítő üstökösök pályája?",
"Mi történik, ha egy üstökös közel kerül a Naphoz?",
"Miből van az üstökösök csóvája?",
"Hogyan lehet osztályozni az üstökösöket?",
"Melyik a leghíresebb hosszú periódusú üstökös?",
"Milyen gázokból van az üstökös csóvája?",
"Melyik a legismertebb rövid periódusú üstökös?",
"Milyen alakú az Oort-felhő?",
"Mi az a napközelpont?",
"Mikor jöttek létre a Naprendszer üstökösei?",
"Előfordulhat az, hogy egy üstökös beleesik a Napba?",
"Hány üstökös van a Naprendszerben?"
] |
qgen: title: Világűr context: Kilépve a Naprendszer határai közül, túl a heliopauzán, de még a Tejútrendszeren belül található a csillagközi tér, amely a csillagok vagy idegen naprendszerek közötti űrt jelenti. Itt találkozhatunk először az elképzelhetetlen távolságokkal: míg a Naprendszeren belül még akár a kilométer is használható mérőszámként – a heliopauza 120–130 milliárd kilométerre húzódik –, addig a távolságok mérésére itt már a fényévet kell használnunk. A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri például 4,24 fényévnyire, a galaxis központja pedig 26 000 fényévnyire van tőlünk (előbbit a mai technika szintjén legnagyobb sebességre képes ember alkotta űreszköz 110 000 év alatt lenne képes elérni, utóbbit pedig 660 millió év alatt).
|
[
"Hol van a csillagközi tér?",
"Mi az a csillagközi tér?",
"Hány kilométerre található a heliopauza?",
"Milyen mértékegységet használnak a távolságok mérésére a csillagközi térben?",
"Hogy hívják a Naphoz legközelebbi csillagot?",
"Hány fényévre van a Proxima Centauri?",
"Hány fényévre van a galaxis központja?",
"Hány év lenne eljutni űrhajóval a Proxima Centauriig?",
"Hány év alatt lenne lehetséges eljutni a galaxis központjába?",
"Keringenek bolygók a Proxima Centauri körül?",
"Mennyi idő alatt lehet eljutni a heliopauzáig?",
"Egy fényév hány kilométernek felel meg?",
"Hogy hívják a ma elérhető legfejlettebb űreszközt?",
"Másik galaxisoknak is van csillagközi tere?"
] |
qgen: title: Világűr context: A csillagközi térben a bolygóközi térhez hasonlóan gázt és port, különböző ionokat, szubatomi részecskéket és kozmikus sugárzást találunk környezetként. Az ebben a térrészben található anyag 99%-ban gázmolekulákból és 1% porból, a gáz pedig 90%-ban hidrogénből, 10%-ban héliumból áll, illetve nyomokban nehezebb elemek (csillagászati kifejezéssel fémek) is kimutathatóak. A látható anyag eloszlása nem homogén, gázban és porban sűrűbb és ritkább területek váltakoznak. A sűrűbb térrészek a gázanyag összeroskadásával jönnek létre és csillagszületési régiókat alkotnak. A csillagászat ezeket csillagködnek nevezi. A sűrű anyagból ezekben a ködökben keletkeznek a csillagok.
|
[
"Milyen anyagok vannak a csillgaközi térben?",
"Miben hasonlít a csillagközi és a bolygóközi tér?",
"A csillagközi térben található anyagok hány százaléka hidrogén?",
"Mik azok a csillagködök?",
"Hol születnek a csillagok?",
"Hol található a legközelebbi csillagköd?",
"Mennyi anyag kell ahhoz, hogy létrejöjjön egy csillagszületési régió?",
"A bolygóközi térben létejöhetnek csillaszületési régiók?"
] |
qgen: title: Világűr context: A csillagközi tér meghatározó objektumai természetesen a csillagok és az ezek életútja során keletkező objektumok. A csillagok a gázfelhők anyagából, a gravitációs összehúzódás hatására keletkezett gázgömbök, amelyek belsejében magfúzió folyik akár több milliárd éves skálán. A csillagok életútja a tömegük nagyságától függően különböző hosszúságú és a fényességük az életút fázisától függően változik. Így léteznek fősorozati csillagok vagy másként átlagos csillagok, törpecsillagok (vörös törpék és barna törpék) és óriás csillagok (vörös óriások).
|
[
"Hogyan jönnek létre a csillagok?",
"Hány éven keresztül van magfúzió a csillagok belsejében?",
"Mitől függ a csillagok fényessége?",
"Mitől függ, hogy mennyi ideig él egy csillag?",
"Mi a fősorozati csillagok másik neve?",
"Mik a törpecsillagok típusai?",
"A Nap milyen típusú csillag?",
"A törpecsillagok besejében folyik magfúzió?",
"Mik azok a vörös óriások?",
"Miért nincs örökké magfúzió a csillagok belsejében?",
"Milyen típusú csillagok léteznek?"
] |
qgen: title: Világűr context: A csillagok életútjának különböző kimenetei, különböző „termékei” lehetnek. A nagy tömegű csillagok neutroncsillagként, vagy a még érdekesebb fekete lyukként végzik. A csillagászok a neutroncsillagokat általában az ún. planetáris ködök középpontjában találják meg (a planetáris köd a csillag halálakor keletkezik, amikor egy kisebb csillagrobbanásban a csillag ledobja külső gázhéját, amely lassan táguló, fénylő gázgömbként veszi körül a csillag magjának maradványát). Az egészen nagy tömegű csillagok pedig szupernóva robbanással végzik életüket, amelynek végén a csillagból megmaradó anyag a gravitáció hatására egy végtelenül kis méretű gömbbé roskad össze, amelynek felszínén a nehézségi gyorsulás eléri a fénysebességet, így nem bocsát ki többé fényt. Szupernóvarobbanás általában néhány száz évenként történik egy-egy galaxisban, a Tejútrendszerben utolsóként felfedezett szupernóva 1604-ben robbant fel.
A kisebb tömegű csillagok pedig fehér törpeként érik el életük végét, majd a fehér törpe kihűlt csillagtetemként kering tovább a galaxisban.
|
[
"Mi jön létre a nagy tömegű csillagokból életük végén?",
"Hogyan keletkezik a planetáris köd?",
"Milyen fajta csillagok körül található planetáris köd?",
"Hogyan végződik egy szupernóva-robbanás?",
"Mely csillagokból lesznek szupernóvák?",
"Milyen gyakran történik szupernóvarobbanás egy-egy galaxisban?",
"Melyik évben robbant fel az a szupernóva, amit legutoljára fedeztünk fel a Tejútrendszerben?",
"Mi lesz a kisebb tömegű csillagokból életük végén?",
"Mi az a planetáris köd?",
"Hány fényévre található a Tejútrendszerben utoljára felfedezett szupernóva?",
"Van olyan szupernóva, amiből nem lesz fekete lyuk?",
"A fehér törpék tömege kisebb, mint a csillagoké, amelyekből létrejöttek?",
"Milyen sűrű egy fekete lyuk?",
"Miért hívják neutroncsillagnak a neutroncsillagokat?"
] |
qgen: title: Világűr context: A világűr felfedezése az oda való eljutással, a közvetlen mérések lehetőségének megteremtésével kezdődött. Az alkalmazott eszközök alapján a felfedezések két jól elkülönülő irányba ágaztak szét: az emberek feljuttatásával dolgozó űrrepülésekre és az űrszondák küldetéseire. Ezen repülések célja az űrbeli környezet és az emberi szervezetnek az idegen közegben való működésének minél részletesebb megismerése. A felfedezések zöme természetesen a Föld körüli térségből származik, mivel az űreszközök túlnyomó többsége Föld körüli pályán kering és dolgozik. Néhány bolygószonda (vagy az újabban indított üstökös és aszteroidaszondák) révén már a bolygóközi térből is vannak közvetlen megfigyelési adataink. Sikerrel juttattunk fel már olyan eszközöket is, amelyek ugyan a Föld körüli pályáról tekintenek kifelé (például a közülük legismertebb Hubble űrtávcső), a csillagközi, sőt az intergalaktikus térről is szállítják a megfigyeléseket, vagy mint a Voyager–1 elérik a határt, amelyen túllépve közvetlenül tehetnek megfigyeléseket.
|
[
"Mivel kezdődött el a világűr felfedezése?",
"Milyen csoportokba lehet osztani a világűr felfedezését szolgáló módszereket a használt eszközök alapján?",
"Miért a Föld körül ismerjük a legjobban a világűrt?",
"Hol található az űreszközök nagy része?",
"Milyen eszközöknek köszönhető, hogy már a bolygóközi térben is felfedeztük a világűrt valamilyen szinten?",
"Melyik a legismertebb űreszköz, amely a Föld körül kering, és közben kifelé tekint?",
"A Hubble-űrtávcső a világűr mely területeit figyeli?",
"A Hubble űrtávcsövet mikor lőtték föl?",
"Hol jár most a Voyager–1?",
"Melyek a legismertebb bolygószondák?"
] |
qgen: title: Világűr context: A felfedezések kezdete a technológiai alapok megteremtéséhez köthető. A világűr felfedezése közvetlenül 1957. október 4-én, a Szputnyik–1 felbocsátásával és a rajta felküldött első műszerek méréseivel kezdődött. Ezt követően ugrásszerű fejlődés következett, rövid időn belül tucatnyi űrszonda indult az űrbe, méréseket végezve (sugárzási, hőmérséklet, nyomás és egyéb adatok felderítésére), új űralkalmazások lehetőségei után kutatva (pl. távközlési, meteorológiai megfigyelési technikák alapjainak megteremtésére) és a felfedezések térbeli kiterjesztésére (a Hold és a bolygók elérésére). Alig egy év múltán sikerült elérni a Holdat, három éven belül pedig kommunikációs, időjárás-megfigyelő és kémműhold is pályára állt a Föld körül, kipróbálták az egyenlítői, az átmeneti és a poláris pályát is, valamint sikerült épségben vissza is hozni a földfelszínre a korábban indított űreszközt.
|
[
"Melyik napon kezdődött a világűr felfedezése?",
"Mikor lőtték föl a Szputnyik–1-et?",
"Melyik műholdat lőtték fel legelőször a történelem során?",
"Milyen méréseket végeznek űrszondák segítségével a világűrben?",
"Mire jó egy űrszonda?",
"Melyik évben jutott el az első űrszonda a Holdra?",
"Milyen típusú műholdak jutottak a világűrbe 1960-ig?",
"Hogy hívták az első űrszondát, ami eljutott a Holdra?",
"Melyik műholdpálya működik a legjobban?",
"Ki építette a Szputnyik–1-et?",
"Voltak műszerek a történelem első műholdján?",
"Hány kémműhold kering felettünk?"
] |
qgen: title: Világűr context: A képességek megszerzésének következő jelentős lépcsőfoka az ember feljuttatása volt. Ehhez állatkísérleteken keresztül jutottak el kutatók. Kutyák, majmok repültek az embernek szánt űrhajók távirányított változataival. A sikereket követően következett az első ember, Jurij Gagarin 1961. április 12-ei startja, és ezzel vált szét két irányzatra a világűr felfedezése. A képesség megszerzése után a világűrbeli kutatás célja a kozmikus közel- és távolkörzet, az ott zajló folyamatok megismerése, megfigyelések, mérések végzése lett, amelynek nyomán kiaknázható erőforrásokra, illetve egyszer új lakóhely(ek)re lelhet az emberiség a jövőben. A tevékenység „melléktermékeként” pedig új technológiák és anyagok születnek, amelyek már napjainkban, azonnal szolgálják az emberiség technikai fejlődését.
|
[
"Milyen állatok járták meg a világűrt az emberek előtt?",
"Ki volt az első ember a világűrben?",
"Mikor járt a világűrben először az emberi faj?",
"Jurij Gagarin utazását követően mi lett a világűrbeli kutatás célja?",
"Mi volt az első állat az űrben?",
"Mikor lépett a Holdra az ember?"
] |
qgen: title: Világűr context: Időrendben a Hold elérése után, de még a felszíni leszállás, vagy pályára állás előtt lezajlottak a bolygók elérésére szolgáló kísérletsorozatok is mindkét nagyhatalom részéről, először a bolygók esetében is az égitest(ek) melletti elrepülésekkel. Az amerikai Mariner–2 1962. december 14-én érte el a Vénuszt, majd egy testvérszonda, a Mariner–4 1964. november 28-án a Mars mellett repült el sikerrel. A legnehezebb a Merkúr elérése volt, ez először 1974. március 29-én valósult meg, a Mariner–10 első gravitációs hintamanővere során.
Leszállások, felszíni felderítések
|
[
"Melyik volt az első amerikai űrszonda, ami elért a Vénuszig?",
"Melyik napon jutott el a Mariner–2 a Vénuszhoz?",
"Hogy hívták a Mariner–2 testvérszondáját?",
"Melyik bolygót közelítette meg a Mariner–4?",
"Mikor érte el a Mariner–4 a Marsot?",
"Mikor érték el először az amerikaiak a Merkúrt?",
"Melyik bolygóhoz jutott el a Mariner–10?",
"Mi az a gravitációs hintamanőver?",
"Miért volt nehéz űrszondát juttatni a Merkúrra?",
"Mi történt a Mariner–1-gyel?",
"A hatvanas években a Szovjetunió nagyhatalomnak számított?",
"Melyik nagyhatalom indította útjára a Mariner–4-et?"
] |
qgen: title: Világűr context: Emberekkel végzett bolygókutatási program eddig egyetlenegy zajlott, igaz, az az egész űrkutatás-történelem legjelentősebb projektje, az Apollo-program volt, az ember Holdra lépésének megvalósítása. A politikai indíttatásból kezdődő program során hosszas előkészületek – több próbarepülés – után 1969. július 20-án két űrhajós, Neil Armstrong és Buzz Aldrin szállt le, majd tett rajta holdsétát talajminták beszerzésére, fényképfelvételek készítésére és műszerek felállítására. Később, további két és fél év alatt még öt expedíció jutott el a holdfelszínre, egyre hosszabb időket töltve kutatással, egyre nagyobb távolságokat megtéve a felszínen és egyre több kőzetmintát nyerve. A fennhagyott műszerek évekig tartó mérései és a minták alapján a Naprendszer belső vidékeiről alkotott kissé hiányos kép előbb alapjaiban változott meg, majd teljessé lett. Ennek alapján ma már fizikailag is igazolható a Naprendszer kora és fejlődéstörténete.
|
[
"Mikor jutott el az ember a Holdra?",
"Ki volt az első két ember, aki holdsétát tett?",
"Mi volt Armstrong és Aldrin a holdsétájának célja?",
"Melyik volt az űrkutatás legjelentősebb projektje?",
"Miben segítették a kutatást a Holdon hagyott műszerek?",
"Hány expedíciót vezettek a Holdra az ember Holdra lépését követő két és fél évben?",
"Az Apolló-programnak politikai apropója volt?",
"Miért nem lépett a Holdra Michael Collins?",
"Hány ember járt a Holdon?",
"Az oroszok is feljutottak a Holdra?",
"Hány éves a Naprendszer?"
] |
qgen: title: Világűr context: a gyakorlatban működik-e a hintamanőver?Az előbbi kérdés megválaszolására a Pioneer–10 és Pioneer–11 szondapárost küldték, mintegy előőrsként. Úgy tervezték, hogy ha a két szonda baj nélkül átjut a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövön, akkor indítható az „igazi” űrszonda. A két Pioneer probléma nélkül eljutott a Jupiterhez, ahol azonban érdekes meglepetés várta őket: a bolygó vártnál erősebb sugárzási övezete. Ezen mérések még éppen idejében érkeztek, hogy az építés alatt álló Voyager szondák sugárvédelmét megerősítsék. A hintamanőver működőképességét pedig az 1973-ban indított Mariner–10 merkúrszonda Vénusz melletti elrepülésével kívánta igazolni a NASA. 1974. február 5-én erre is sor került, az űreszköz, kihasználva a Vénusz gravitációját, pontosan a Merkúr felé lendült.
|
[
"A Pioneer–10 és a Pioneer–11 eljutottak a Jupiterig?",
"Mi volt a meglepetés, amikor a Pioneer–10 és a Pioneer–11 eljutott a Jupiterhez?",
"Mikor indult el a Mariner–10?",
"Mikor hajtottak végre először hintamanővert a történelem során?",
"Mit jelent az, hogy a Mariner–10 végrehajtotta a hintamanővert?",
"Mi volt a Mariner–10 végcélja?",
"Hány Voyager-szondát készítettek?",
"Mit sugároz a Jupiter?",
"Hány űrszonda kering a Merkúr körül jelenleg?"
] |
qgen: title: Világűr context: „Ma már elképzelhetetlen az élet műholdak nélkül”. Ez az állítás elsősorban a távközlés területén vált igazzá: műholdak nélkül nem tudnánk olyan szabadon telefonálni, mint ahogy napjainkban megtehetjük, nem lenne globális adatátvitel, nem lenne internet és nem láthatnánk a nagyszerű események televíziós közvetítéseit sem. A távközlési műholdak alkalmazásával rengeteg kényelmi és üzleti szolgáltatást kapunk. Napjaink több transzponderrel rendelkező kommunikációs műholdjei egyszerre képesek tévéadások, telefonbeszélgetések és az adatátvitel lebonyolítására és a Föld pontjai időben rendkívül közel kerültek egymáshoz.
|
[
"Mi történne a távközlés terén, ha nem lennének műholdak?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (oroszul: Влади́мир Ильи́ч Улья́нов Ленин; születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov meghallgat; Szimbirszk, 1870. április 22. [a régi orosz naptár szerint április 10.] – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista gondolkodó, a leninizmus névadója és a 20. századi történelem kiemelkedő hatású alakja.
Orosz szülők harmadik gyermekeként, Szimbirszkben látta meg a napvilágot Vlagyimir Iljics Uljanov néven, a Lenint csak később vette fel. A Szimbirszki Klasszikus Gimnáziumot kitűnő eredménnyel végezte el, s már ekkor kitűnt társai közül a tudásával és a szorgalmával. Miután kivégezték bátyját, aki részt vett egy merényletben, szembefordult a cári uralommal és fokozatosan balra tolódva a kommunista eszmék híve lett. Joghallgatóként részt vett egy diáktüntetésen, ami miatt kicsapták a kazáni egyetemről és így magánúton a szentpétervári egyetemen fejezte be tanulmányait, szintén kitűnő eredménnyel.
|
[
"Mi volt Lenin születési neve?",
"Hol született Lenin?",
"Mi volt Vlagyimir Iljics foglalkozása?",
"Hány nap eltérés van a régi és az új orosz naptár között?",
"Milyen nemzetiségű volt V. I. Lenin?",
"Hány testvére volt Leninnek?",
"Milyen középiskolába járt Vlagyimir Iljics?",
"Miért végezték ki Lenin bátyját?",
"Miért lett kommunista V. I. Lenin?",
"Miért csapták ki Lenint az egyetemről?",
"Hol diplomázott Vlagyimir Iljics Uljanov?",
"Milyen tanuló volt Lenin?",
"Miért végezték ki Lenint?",
"Hány húga volt Leninnek?",
"Miért vette fel Vlagyimir Iljics a Lenin nevet?",
"Kit végzett ki Lenin?",
"Melyik forradalomban harcolt V. I. Lenin?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Felforgató tevékenységért három év szibériai száműzetésre ítélték, ami után a frissen megalapított Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tagjaként emigrált, majd többek között Svájcban, Németországban és Angliában is lakott. Külföldön tartózkodva kulcsszerepet vállalt a párt szervezésében és vitáiban, valamint a szocializmus eszméjének terjesztésében. Szerkesztette a párt lapját és rengeteg írást publikált. Befolyása a pártkongresszusokon egyre erősödött és az 1903-as pártszakadás után a bolsevik (saját maguk által többséginek nevezett) frakciót vezette.
|
[
"Miért száműzték Lenint?",
"Hány évre száműzték Vlagyimir Iljicset Szibériába?",
"Melyik pártnak volt tagja Lenin a száműzetése után?",
"Élt Lenin Svájcban?",
"Milyen pártmunkát végzett Lenin emigrációja idején?",
"Mikor szakadt ketté az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt?",
"Melyik pártfrakció vezetésével bízták meg Lenint a partszakadás után?",
"Mit jelent az, hogy bolsevik?",
"Hová száműzték Lenint?",
"Mikor élt Lenin Angliában?",
"Mit dolgozott Lenin Szibériában?",
"Hogyan utazott Lenin Svájcba?",
"Miért szakadt ketté az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt?",
"Hol publikált Vlagyimir Iljics az emigráció idején?",
"Hogy nevezték a bolsevikokkal szemben álló frakciót?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: A párt és a mozgalom népszerűsége rohamosan nőtt, végül Lenin vezetésével Oroszországban megszerezték a hatalmat. Az 1917-es októberi forradalom után széles körű reformokat vezetett be, nagy szerepe volt az első világháborúból való kilépésben. Miután az 1917-es választást az eszerek (szociálforradalmárok) nyerték meg, a vörösök és a fehérek között elhúzódó polgárháború kezdődött, amelybe a külföldi hatalmak is beavatkoztak (intervenció). Lenin és a proletár állam a hadikommunizmus bevezetésével meg tudta nyerni a fehérek elleni háborút, és az 1922-ben megalakult Szovjetunió első vezetője lett. Politikai pályájának kiteljesedését agyvérzése, majd két évvel későbbi halála gátolta meg.
|
[
"Mit tett Lenin az októberi forradalom győzelme után?",
"Hogy nevezték az orosz szociálforradalmárokat?",
"Kik nyerték meg az 1917-es választást Oroszországban?",
"Melyik két oldal között zajlott polgárháború 1917-től Oroszországban?",
"Kiknek a győzelmével zárult az orosz polgárháború a forradalom után?",
"Mikor volt a nagy októberi forradalom?",
"Ki volt a Szovjetunió első vezetője?",
"Miért nem tudott Lenin a Szovjetunió vezetőjeként kiteljesedni?",
"Honnan kapta a nevét a Szovjetunió?",
"Honnan származik az eszer párt neve?",
"Miért nevezték fehéreknek az orosz polgárháborúban a vörösök ellenfeleit?",
"Mely külföldi orszégok avatkoztak be az orosz polgárháborúba a fehérek oldalán?",
"Ki volt az orosz polgárháborúban a fehérek vezetője?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: A Szovjetunió egyik legbefolyásosabb és legnépszerűbb vezetője volt, azok közül is sokan rajongtak érte, akiknek nem kedvezett az általa követett politikai irányvonal. Óriási sikereit többek között intelligenciájának, karizmatikus személyiségének, kiváló szónoki tehetségének, kiemelkedő műveltségének és magasszintű filozófiai jártasságának köszönhette. A szovjet tagállamokban és a keleti blokkban, sőt világszerte hatalmas népszerűségre tett szert, személyi kultuszát halála után építették fel neve köré, ő maga soha nem vágyott ilyesmire. Szellemének közvetett hatásai még a mai napig is érezhetőek az orosz politikában.
|
[
"Melyik ország vezetője volt Lenin?",
"Mi volt Lenin népszerűségének a titka?",
"Hol volt népszerű Vlagyimir Iljics?",
"Mikor építették ki Lenin személyi kultuszát?",
"Hol szerezte Lenin filozófiai tudását?",
"Mennyi ideig vezette Lenin a Szovjetuniót?",
"Érdekelte Lenint a fiziológia?",
"Mik voltak a szovjet tagállamok?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Lenin – számos más kortársához hasonlóan – sokszínű etnikai örökséget kapott felmenőitől. Apai nagyapja, Nyikolaj Vasziljevics Uljanyin (később felvette az Uljanov nevet) nevű orosz ortodox vallású jobbágy volt Nyizsnyij Novgorodban, majd később szabóként dolgozott és Asztrahánban telepedett le. Apai nagyanyjáról csak nagyon keveset lehet tudni, még a keresztneve is kétséges, Anna vagy Alekszandra volt (több forrás Anna Alekszejevna Szmirnova néven ír róla). Az ő révén valószínűsíthető a kalmük, de elképzelhető a kirgiz, a tatár illetve az orosz eredet is.
Anyai ágon dédapja (Mosko Blank sztarokonsztantyinovi bor- és szeszkereskedő) és nagyapja is (Alekszandr Dmitrijevics Blank orvos, balneológus) ortodox hitre áttért, vallásukat nem gyakorló zsidók voltak. Nagyanyja, Anna Grigorjevna Grosschopf félig svéd, félig német, lutheránus asszony volt. Blank doktor 1848-ban vásárolta meg a családi életre később végig jelentősen kiható kokuskinói birtokot.
|
[
"Milyen nemzetiségű felmenői voltak Leninnek?",
"Hogy hívták Lenin apai nagyapját?",
"Ki vette fel az Uljanov vezetéknevet először Lenin családjában?",
"Lenin melyik nagyapja volt jobbágy és szabó?",
"Hol lakott Lenin apjának az apja?",
"Mivel foglalkozott Lenin anyai dédapja?",
"Vlagyimir Iljicsnek melyik felmenője volt orvos?",
"Gyakorolta vallását Lenin orvos nagyapja?",
"Milyen vallású felmenői voltak Leninnek?",
"Hol vett birtokot Lenin nagypapája?",
"Mikor vette Lenin anyjának az apja a kokuskinói ingatlant?",
"Hogy hívták Lenin anyai nagyanyját?",
"Járt Lenin templomba?",
"Melyik nagyszüleivel töltött több időt Lenin gyermekkorában?",
"Hol született Lenin anyja?",
"Melyik kormányzóságban van Kokuskino?",
"Érdekelték Lenin nagyapját a bálnák?",
"Hol tanulta ki a szabóságot Lenin apai nagyapja?",
"Miért vette fel az Uljanov nevet Lenin nagyapja?",
"Mennyiért vette Lenin nagypja a kokuskinói birtokot?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Az orosz mellett mindketten több nyelven, például németül és franciául is beszéltek, és valósággal rajongtak az oktatásért. A cár és a cárizmus feltétlen híveként hittek Oroszország békés úton, reformokkal történő megújításában, az iparosodásban és a korszerűsítésben. Ellenezték a származás alapján történő megkülönböztetést, a kisebbségben lévő etnikumok elnyomását. Ez utóbbi Leninre is erősen hatott. Ő maga nem tekintette lényeges kérdésnek sem a saját, sem mások származását, mégis élete végéig foglalkoztatta a kérdés. A különböző nemzetektől kapott örökségét csak pozitívumként értékelte, viszont ez szinte egyáltalán nem hatott ki nézeteire és későbbi politikájára sem. A családnak – a kemény munkának és a jelentős örökségnek köszönhetően – két birtoka is volt az országban. Ettől függetlenül, az első generációs nemesi rang, a friss betelepülés és a felmenők miatti kulturális különbségek miatt nem tudtak jól beilleszkedni a város életébe, bár erre nem is igazán tartottak igényt. Lenin hivatalos életrajza szerint apja egy orosz civilszervezet tisztviselőjeként a demokrácia növeléséért, a szabad és általános oktatásért küzdött, anyja szintén liberális felfogásúnak volt mondható.
|
[
"Milyen nyelveken beszéltek Lenin szülei az orosz mellett?",
"Lenin szülei a cár hívei voltak?",
"Mit gondoltak Lenin szülei a kisebbségi kérdésről?",
"Mit gondolt Lenin az etnikai kérdésről?",
"Hány birtoka volt Lenin családjának?",
"Lenin szülei hogyan képzelték Oroszország megújítását?",
"Milyen volt Lenin nemzetiségi politikája?",
"Hol voltak az Uljanov családnak birtokai?",
"Milyen nyelveken beszélt Lenin?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: A szülők 1863-ban jegyezték el egymást, és még ugyanezen év nyarán össze is házasodtak az anya családjának kokuskinói birtokán. 1869-ben, nem sokkal Vlagyimir születése előtt költöztek Szimbirszkbe Nyizsnyij Novgorodból. Nagyapja, Blank doktor egyszer még látta a pár hónapos kisfiút, amikor a család nála járt látogatóban, de pár héttel később elhunyt. Vlagyimirnek születésekor már két testvére is volt; nővére, Anna hat évvel (született 1864-ben), míg bátyja, Alekszandr négy évvel (sz. 1866-ban) volt idősebb nála. Egy évvel később Olga (sz. 1871-ben), négy évvel később Dmitrij (sz. 1874-ben), majd nyolc évvel később Marija (sz. 1878-ban) látta meg a napvilágot. Két testvérük (az első Olga és Nyikolaj) már csecsemőkorukban meghalt.
|
[
"Mikor házasodtak össze Lenin szülei?",
"Hol volt Lenin szüleinek az esküvője?",
"Hol éltek Lenin szülei Lenin születése előtt?",
"Hol született Lenin?",
"Találkozott Lenin valaha az anyai nagyapjával?",
"Hogy hívták Lenin idősebb testéreit?",
"Mikor született Lenin legidősebb testvére?",
"Hogy hívták Lenin öccsét?",
"Leninnek hány testvére érte meg a gyermekkort?",
"Hány gyermeke született összesen Lenin szüleinek?",
"Mikor született Lenin legkisebb húga?",
"Hol ismerkedtek meg Lenin szülei?",
"Ki után nevezték el Lenint Vlagyimirnek?",
"Melyik testvérével volt Lenin a legjobb viszonyban?",
"Hogy szólították Lenint a testvérei?",
"Miért költöztek Lenin szülei Szimbirszkbe?",
"Mikor született Lenin csecsemőként elhunyt Nyikolaj nevű testvére?",
"Volt Leninnek Nagyezsda nevű testvére?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Vlagyimir igen későn tanult meg járni. Feje nagy volt, lábai pedig rövidek, ezért sokszor elesett. Barna, göndör haja később vörösbarnára, majd feketére váltott. Bal szemére kis mértékben rövidlátó volt, és fiatal kora óta – családja többi tagjához hasonlóan – gyomorproblémák gyötörték. Több forrás szerint is aranyos gyerek volt, de rossz természetű és gonoszkodó, ugyanakkor belátta hibáit. Példaként tekintett nagyobb testvéreire, különösen bátyjára. Egyik kedvenc elfoglaltsága volt a katonákkal való játék, legtöbbször Abraham Lincoln északi csapatait választotta, akik legyőzték a „gonosz, rabszolgatartó délieket”. Sokat játszott, és iskolás korukban együtt tanult is kisebb testvéreivel (főként Olgával), de apjához hasonlóan szigorú volt velük.
|
[
"Milyen volt Lenin mozgásfejlődése kisgyermekként?",
"Milyen színű volt Lenin haja?",
"Voltak Leninnek látásproblémái?",
"Melyik testvérét tekintette Lenin a példaképének?",
"Mivel szeretett Lenin játszani kicsi korában?",
"Melyik kisebb testvérével töltötte a legtöbb időt Lenin?",
"Miért változott meg Lenin hajszíne élete során?",
"Hordott Lenin szemüveget?",
"Miből voltak Lenin játékkatonái?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: A család nyaralni a Volga-vidékre járt anyja rokonaihoz, Kokuskinóba. Apja rokonait csak egyszer látogatták meg a gyerekekkel, mivel anyjuknak nem tetszett a túl érzelmes fogadtatás. A családfő kinevezése és a gyerekek számának növekedése miatt a Sztreleckaja utcai bérelt lakásból egy nagyobb házba költöztek, a városközpont közelében lévő Moszkovszkaja utcába. Anyagi helyzetük jó volt, a középosztályhoz tartoztak. Saját dadusuk és szakácsnőjük volt, sokszor napszámosokat vettek fel. Életmódjuk kényelmes volt, de házuk berendezése egyáltalán nem volt az „úri” stílusra jellemző; sőt, inkább puritán, egyszerű. A jövedelem kiegészítése érdekében például albérlőket fogadtak be.
A család nem igazán állt kapcsolatban más középosztálybeliekkel a már említett társadalmi különbségek miatt. Még nem olvadtak be teljesen az oroszok közé, bár a legfőbb lépéseket már megtették. Mindenesetre jól érezték magukat saját, családi társaságukban, és nem is mutatták jeleit a mások felé közeledés iránti igénynek.
|
[
"Hol nyaralt Lenin családjával gyermekkorában?",
"Hol van Kokuskino?",
"Nyaraltak Leninék az apai rokonoknál, amikor Lenin kicsi volt?",
"Melyik utcában béreltek lakást Lenin szülei az apa kinevezése előtt?",
"Melyik társadalmi osztályhoz tartoztak Lenin szülei?",
"Milyen alkalmazottai voltak Lenin szüleinek?",
"Voltak albérlőik Lenin szüleinek?",
"Barátkoztak Lenin szülei másokkal?",
"Hány gyerekük volt Lenin szüleinek, amikor a Moszkovszkaja utcába költöztek?",
"Hol éltek Lenin apai nagyszülei?",
"Mivé nevezték ki Lenin apját, mielőtt egy különálló házba költöztek?",
"Mennyi időt töltött Lenin családja évente Kokuskinóban?",
"Mekkora volt Lenin rokonainak kokuskinói háza?",
"Úsztak Leninék a Volgában a nyaralások alkalmával?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Vlagyimirt kilencéves korában felvették a szimbirszki humán gimnáziumba. Végig kitűnő tanuló volt, különösen latin- és ógörög nyelvből, továbbá a klasszikus orosz szépirodalom ismeretéből volt kiemelkedő. A legjobb tanuló volt az évfolyamban, bár rengeteg volt a tanulnivaló és a házi feladat. Magatartása jó volt, de néha gúnyolódott, és mindig megvédte magát, ha kellett. Az iskola és az elolvasott művek óriási hatást gyakoroltak rá, de ebben a korában – valószínűleg a szülői és gimnáziumi korlátozások miatt is – egyáltalán nem foglalkozott politikával. Apjához hasonlóan bezárkózó természet volt, szinte egész nap tanult és olvasott. Kedvenc olvasmánya Harriet Beecher Stowe írónő Tamás bátya kunyhója című regénye volt, ami az amerikai polgárháború előtt a rabszolgatartás idején játszódik, legfőbb üzenete a rabszolgatartás-ellenesség. Amikor mégis félretette a könyveket, kiment a szabadba és horgászott, vagy néha egy-egy barátjával játszott.
|
[
"Milyen tantárgyakból volt jó Lenin?",
"Lenin milyen gyerek volt?",
"Mi volt Lenin kedvenc könyve?",
"Mit csinált a kis Lenin szabadidejében?",
"Kire ütött Lenin?",
"Mikor játszódik a Tamás bátya kunyhója?",
"Lenin jól tanult?",
"Lenin megbukott gimiben?",
"Verekedett Lenin a suliban?",
"Hogyan korlátozták Lenint a szülei?",
"Milyen nyelven olvasott Lenin?",
"Vlagyimir Iljics miért nem foglalkozott politikával kiskorában?",
"Hol tanult Vlagyimir Iljics Uljanov?",
"Szeretett Lenin iskolába járni?",
"Mi hatott Leninre leginkább gyerekkorában?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Legendává vált mozgalmi nevét is ez időtől kezdte használni. A „Lenin” név Uljanov vezetéknév helyetti egyik forradalmi (mozgalmi) álneve volt, ami 1901-ben jelent meg először nyomtatásban. Ennek eredetéről több elmélet is létezik; ő maga soha nem tisztázta, hogy miért választotta ezt a nevet. Valószínűleg a Léna folyóhoz van köze, ahogyan egy másik orosz marxista, Georgij Valentyinovics Plehanov álneve „Volgin” volt, a Volga folyó után. Az elmélet alapján Lenin azért választotta a Léna folyót, mert hosszabb és a Volgával ellenkező irányba folyik, de Lenin abban az időben nem volt Plehanovval ellentétben. Egy másik tézis szerint a Léna folyó melletti száműzetéséhez van köze, de azt is megelőzi a névválasztás. A nyugati antikommunista irodalom gyakran „Nyikolaj Lenin” néven emlegeti, ami az eredeti álnév teljes formája volt, azonban nem így vált ismertté. A „Nyikolajt” feltehetően nagy gyakorisága miatt vette fel.
|
[
"Mi volt eredetileg a \"Lenin\" név?",
"Mikor jelent meg nyomtatásban először a Lenin név?",
"Honnan ered a Lenin név?",
"Kinek volt az álneve Volgin?",
"Honnan eredt a Volgin név?",
"Milyen viszonyban volt Lenin és Plehanov 1901-ben?",
"Hol töltötte Lenin szibériai száműzetését?",
"Hogy használta eleinte Vlagyimir Iljics a Lenin álnevet?",
"Mennyire gyakori az oroszoknál a Nyikolaj név?",
"Csak egy álneve volt Vlagyimir Iljics Uljanovnak?",
"Lenin mit mondott a neve eredetéről?",
"Melyik égtáj irányába folyik a Léna?",
"Mi volt Lenin valódi apai neve?",
"Miért veszett össze Lenin és Plehanov?",
"Átúszott Lenin a Lénán?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Svájcban azonnal munkához látott, legfőbb feladatának egy marxista lap létrehozását tekintette. Ennek segítségével kívánta összehívni a frissen megalakult Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 2. kongresszusát (az első, alapító kongresszust ugyanis már két évvel ezelőtt megtartották, akkor azonban még csak néhány ember részvételével). Ezt a szocialista mozgalmon belüli ideológiai széthúzás megszüntetése céljából kívánta megtenni. Erre már csak azért is szükség volt, mert az újabb erők (mint például az eszerek, az Alkotmányos Demokrata (Kadet) Párt, vagy a liberálisok) megjelenése, megerősödése jelentősen meggyengítette a kommunista erőket.
A svájci emigránsok között régi barátain – Julij Martov, Pavel Akszelrod, Vera Zaszulics – kívül újakkal is megismerkedett, ilyen volt például Alekszandr Potreszov. A lap létrehozása során problémákba ütközött; mivel a folyamatot ő akarta irányítani, összetűzésbe került egyik korábbi példaképével, Plehanovval, aki szintén magának akarta tudni a vezető szerepet. Hosszas viták után végül azonban sikerült megegyezniük, ám ekkorra Lenin már nem tartotta példaképnek a vele igencsak lekezelően bánó Plehanovot.
|
[
"Mire akarta használni Vlagyimir Iljics a svájci marxista lapot?",
"Mit akart Lenin elérni az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt második kongresszusán?",
"Milyen politikai erők jelentek meg Oroszországban Lenin svájci tartózkodása alatt?",
"Kik voltak Lenin régi barátai Svájcban?",
"Mi volt Lenin fő feladata Svájcban?",
"Ki volt Alekszandr Potreszov?",
"Miért veszett össze Lenin Plehanovval?",
"Hogy bánt Plehanov Leninnel a vitáik során?",
"Ki volt sokáig Lenin példaképe?",
"Meg tudott egyezni Plehanov és Lenin?",
"Kik voltak az eszerek?",
"Ki vezette az orosz liberálisokat Lenin svájci tartózkodása idején?",
"Mi volt Leninék Svájcban alapított lapjának a címe?",
"Mivel foglalkozott Pavel Akszelrod?",
"Hová járt vitatkozni Lenin és Plehanov?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: A lap székhelyéül Münchent választották, ugyanis az összeköttetésben állt számos nagyobb orosz várossal. Lenin így több elvtársával együtt, akik a lap szerkesztőbizottságát alkották, Németországba költözött. Ekkor, 1900 áprilisában járt le felesége száműzetése is, aki édesanyjával együtt csatlakozott hozzá az emigrációban. Lenin a kemény munkája mellett kikapcsolódásként színházba, operába járt, orosz szépirodalmat olvasott Nagyezsdával együtt.
A marxista újság az Iszkra (magyarul Szikra) nevet kapta, első száma még csak néhány száz példányban jelent meg, orosz támogatással. Ennek szerkesztőbizottságában az említett forradalmárok vettek részt, ám a fő hang már kétségtelenül Leniné volt. Kezdett követőket szerezni a mozgalmon belül, és hamarosan jelentős kihívója lett a korábbi vezetőnek. A lap szerkesztésén kívül is rengeteg munkát végzett, szinte egész nap dolgozott, új művét a Mi a teendő?-t írva. Ebben a leendő pártszervezés kérdése kapta a legnagyobb szerepet. A brosúra főbb kitételei a következők voltak:
Titkos marxista pártot kell létrehozni, a titkosrendőrség közbelépésének elkerülése végett.
|
[
"Hol volt az Iszkra című lap székhelye 1900-ban?",
"Mikor költözött Lenin Svájcból Németországba?",
"Volt valaha Nagyezsda Krupszkaja száműzetésben?",
"Milyen címet adtak Leninék az emigrációban elindított lapjuknak?",
"=4. Mi volt a neve Lenin marxista újságának?",
"Hány példányban jelentették meg eleinte az Iszkrát?",
"Kik szerkesztették a frissen megalapított Iszkra című lapot?",
"Mivel foglalkozott Lenin az 1900-as évek elején Németországban?",
"Mi volt Lenin \"Mi a teendő?\" című művének központi témája?",
"Milyen párt megalapítását tűzte ki célul Lenin \"Mi a teendő?\" című írása?",
"Mivel foglalkozott Lenin szabadidejében németországi emigrációja idejében?",
"Járt Lenin szórakozni a feleségével?",
"Hány tagja volt eleinte az Iszkra szerkesztőbizottságának?",
"Ki volt Lenin kedvenc írója?",
"Miért Iszkra lett Leninék lapjának a neve?",
"Ki volt Lenin előtt az orosz marxista mozgalom vezetője?",
"Mi volt az eredeti orosz címe Lenin \"Mi a teendő?\" című írásának?",
"Lenin valaha tagja volt a titkosrendőrségnek?",
"Milyen színházi darabokat kedvelt Nagyezsda Krupszkaja?",
"Milyen papírra nyomták indulásakor az Iszkra című lapot?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Ekkor egy új problémával állt elő; itt az ideje megírni a pártprogramot, azt közzétenni az Iszkrában, és ezáltal előkészíteni a második kongresszust. A program megírásával Plehanovot bízta meg, aki más teendői miatt csak 1901 január elején lett kész a tervezettel. Ezt Lenin – a szerzőjét megbírálva – alaposan átírta, így az jóval radikálisabb hangvételű lett. A legfontosabb módosítás a proletariátus diktatúrája szóösszetétel bekerülése, a fontosságának hangoztatása lett, amihez Uljanov nagyon ragaszkodott. Továbbá a parasztoktól korábban elvett és a nemességnek átadott földeket visszaszolgáltatta volna eredeti tulajdonosainak, ezzel kedvezve a földműves rétegeknek is.
A kongresszus előkészületei már javában folytak, Lenin pedig azon fáradozott, hogy minél kevesebb olyan személy vegyen részt az összejövetelen, aki nem szimpatizál az Iszkrával. Ezt a hozzá mindenképpen hűséges elvtársai (legjobb barátai, illetve a szintén a forradalmárokhoz csatlakozó fiatalabb testvérei) segítségével sikerült elérnie; ezen felül ellenzői is kénytelenek voltak ebben egyetérteni vele, mivel ez értelemszerűen nekik is fontos érdekük volt.
|
[
"Mik voltak Lenin és a párt legfontosabb teendői 1900-ban?",
"Kit kért fel Lenin a második pártkongresszus előtt a pártprogram összeállítására?",
"Mikor született meg Leninék pártprogramjának első változata?",
"Elfogadta Lenin Plehanov pártprogramját?",
"Hogyan módosította Lenin a Plehanov által összeállított pártprogramot?",
"Mi volt Vlagyimir Iljics legfontosabb módosítása Plehanov pártprogramjában?",
"Milyen lényeges pontokon módosította Uljanonov Plehanov pártprogramját?",
"Mit szólt Plehanov ahhoz, hogy Lenin átírta a pártprogramot?",
"Mennyi ideig tartott Uljanovnak a pártprogram módosítása?",
"Kik voltak Lenin legjobb barátai?",
"Hány testvére vett részt Leninnek a második pártkongresszuson?",
"Lenin testvérei részt vettek a második pártkongresszus szervezésében?",
"Mikorra hirdette meg Lenin a második pártkongresszust?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: 1903-tól, a mensevikekkel való szakítás után a párt bolsevik frakcióját vezette. A szakítást részben a Mi a teendő? (oroszul Что делать?) című röpirata okozta. Ebben a műben Lenin leírta, hogy a munkásosztály nem eléggé öntudatos, nem ismeri saját igazi érdekeit és könnyen össze is zavarodik, ezért a munkáshatalmat kívülről kell megteremteni. Ezt a feladatot pedig nem a munkások, hanem a munkásság érdekében küzdő értelmiségiek, a hivatásos forradalmárok látják el, akik egy totálisan centralizált élcsapatot, a kommunista párt nevű szerveződést hozzák létre. Végül is főleg ez okozta a szakadást a munkásmozgalomban, és így tértek külön útra a Lenint elutasító szocialisták, szociáldemokraták és a totális lenini eszmét elfogadó kommunisták.
|
[
"Mikor lett Lenin a bolsevikok vezetője?",
"Hogy hívták a bolsevikokkal szembenálló pártfrakciót?",
"Miért kerültek szembe a bolsevikek és mensevikek?",
"A munkásosztályt illetően milyen problémákat sorolt fel Lenin a Что делать? című írásában?",
"Mi volt a Mi a tenndő? című lenini röpirat eredeti orosz címe?",
"Lenin szerint kiknek kell megteremtenie a munkáshatalmat?",
"A bolsevikok és mensevikek hányan voltak a pártszakadásnál?",
"Miért vélte úgy Lenin, hogy a munkásosztály nem elég öntudatos?",
"Hogyan válhatott valaki hivatásos forradalmárrá?",
"Miért kommunista pártnak nevezte Lenin a leendő pártját?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: 1903 után a bolsevikokat a jakobinusok utódainak tekintette, amiért Trockij és Akszelrod többször támadta. A mensevikekkel szemben az orosz kapitalizmus sajátos jellegét emelte ki, a narodnyikokkal szemben pedig a kapitalizmus fejlődésének egyetemességét. Filozófiai jártassága miatt fogalmilag differenciáltan tudta kifejteni politikai álláspontját. Az 1905-ös forradalom hírére visszautazott Oroszországba. A forradalom alapvető feltételeivel már akkor körvonalazódtak előtte: a munkás- és parasztmozgalmak összekapcsolódása, a fegyveres felkelés, a szovjetek mint a munkás-önigazgatás intézményei, nemzetközi jellegű forradalom. Azaz, a forradalom Oroszországban kezdődik, de a fejlettebb nyugati kapitalista országok fejezik be.
|
[
"Milyen párhuzamot vont Lenin a bolsevikok és a jakobinusok között 1903 után?",
"Hogy értékelte Trockij azt, hogy Lenin hasonlónak vélte a bolsevikokat és a jakobinusokat?",
"Az 1900-as évek elején melyik orosz mozgalmak álltak szemben a bolsevikokkal?",
"Mikor tért vissza Lenin az első emigrációból?",
"Lenin szerint mik voltak a forradalom alapfeltételei?",
"Lenin szerint mit jelentett a nemzetközi forradalom?",
"Miben hasonlítottak a bolsevikok és a jakobinusok?",
"Mennyi idő alatt ért vissza Lenin az első emigrációból Oroszországba?",
"Kik voltak a narodnyikok?",
"Mik voltak a szovjetek?",
"Lenin és Trockij mindenben egyetértett?",
"Mikor ismerkedett meg Lenin és Trockij?",
"Milyen sajátosságai voltak az orosz kapitalizmusnak?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Eközben Oroszországban polgárháború zajlott. Politikai szervezetek, mozgalmak és támogatóik sokasága fegyvert fogott, hogy a szovjet kormányt támogassa, vagy megdöntse. Bár sok különböző frakció vett részt ebben, a két fő erő a kommunista Vörös Hadsereg és a monarchista fehérek. Külső országok, mint például Franciaország, Nagy-Britannia, USA, Japán szintén beavatkoztak a fehérek oldalán. Végül a Vörös Hadsereg a hadikommunizmus (ennek lényege az volt, hogy a teljes termelést a hadseregre fordították az ipar szocializálása közben) bevezetésével megnyerte a háborút, hiszen 1920 körül a fehérek és szövetségeseik haderejét lényegében megsemmisítették, bár ezek után is folytattak még kisebb fegyveres erők ellenállást.
|
[
"Kik voltak a vörösök az orosz polgárháborúban az 1910-es évek végén?",
"Kik voltak a fehérek az orosz polgárháborúban az 1910-es évek végén?",
"Kiket támogatott Nagy-Britannia az orosz polgárháborúban, a vörösöket vagy a fehéreket?",
"Kik nyerték 1920-ban az orosz polgárháborút?",
"Miért nevezték fehéreknek a monarchistákat az orosz polgárháborúban?",
"Miért avatkoztak be a nagyhatalmak az orosz polgárháborúba az 1910-es évek végén?",
"Honnan volt fegyvere a vörösöknek?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: 1919 utolsó hónapjaiban a fehérek elleni sikerek arról győzték meg Lenint, hogy a forradalmat nyugat felé kell terjeszteni, ha szükséges, erővel is. Amikor az újonnan megalakult Második Lengyel Köztársaság a keleti területeit kezdte elfoglalni, amelyet Oroszország a 18. század végén Lengyelország felosztásánál szerzett, bolsevik erőkkel ütköztek össze a terület birtoklásáért. Ez vezetett az 1919-es lengyel–szovjet háború kitöréséhez. A Bajor Tanácsköztársaság megalakulásával és a kommunista Spartakus-szövetség (Spartakusbund) felemelkedésével, Lenin alkalmasnak látta az időt, hogy „Európát a vörös hadsereg bajonettjével próba alá tegye”, és a nyugati kommunista mozgalmakat fegyveresen is támogassa. Ez időben jutott hatalomra Magyarországon a Tanácsköztársaság is, amelynek vezetői szovjet segítséget vártak. Azonban a Vörös Hadsereg veresége a lengyel–szovjet háborúban lehetetlenné tette e terveket, és Lenin is megértette, hogy az európai forradalom nem egyből következik be.
|
[
"Mikor döntötte el Lenin, hogy nyugat felé kell fegyveresen terjeszteni a forradalmat?",
"Mikor szerezte meg Oroszország a kelet-lengyel területeket hivatalosan?",
"Hogy nevezték az első világháború után megalakult lengyel államot?",
"Kik támadták keletről a Második Lengyel Köztársaságot?",
"Mikor tört ki a lengyel–szovjet háború?",
"1919-ben támogatta Lenin a nyugat-európai kommunistákat fegyverrel?",
"Ki nyert a lengyel–szovjet háborúban?",
"=7. Melyik fél győzött a lengyel–szovjet háborúban?",
"Mit szűrt le Lenin a lengyel–szovjet háború elvesztéséből?",
"Hol alakultak kommunista köztársaságok Európában 1919-ben?",
"Ki alakította meg a Második Lengyel Köztársaságot?",
"Honnan volt a lengyeleknek fegyvere a lengyel–szovjet háborúban?",
"Miért tudott a Vörös Hadsereg egyszerre több fronton is küzdeni 1919-ben?",
"Kapott Magyarországon a Tanácsköztársaság fegyvert a szovjetektől?",
"Melyik városban alapították meg a Spartakus-szövetséget?",
"Kik voltak a magyar Tanácsköztársaság vezetői?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Az 1924. január 27-i temetéssel – a moszkvai Vörös téren – elkezdődött Lenin kultuszának kialakulása. A Politikai Bizottság elrendelte a holttestének balzsamozását és kiállítását. Az eredeti faépület helyét később a mai Lenin-mauzóleum vette át a Kreml fala előtt. Bár felesége, Nagyezsda Krupszkaja az intézkedéseket elutasítóan fogadta, mégis „szorgosan propagálta a Leninről mint tökéletes forradalmárról, gondolkodóról és férjről alkotott képet” (Robert Service). Sztálin és mások is sokat tettek azért, hogy Lenin Marx és Engels egyenrangú követőjeként, mértékadó gondolkodóként maradjon meg az utókornak. Elkendőzték azt a tényt, hogy Lenin orosz nemességgel rendelkező, vagyonos ősöktől származott, de arról is hallgattak, hogy nem csak orosz származású volt és azt sem propagálták, hogy a paraszt-szocialisták terrorjával szimpatizált. Ugyanígy például említés sem eshetett magánéletéről és Inessa Armandhoz fűződő intim viszonyáról.
|
[
"Mikor temették el Lenint?",
"=1. Mikor volt Vlagyimir Iljics Uljanov temetése?",
"=1. Melyik napon helyzték végső nyugalomra Lenint?",
"Hol volt Lenin temetése?",
"Mi történt Lenin holttestével?",
"Hol állították ki először Lenin bebalzsamozott testét?",
"Ki volt Lenin felesége?",
"Támogatta Krupszkaja, hogy Lenin testét kiállítsák?",
"Milyen képet igyekeztek kialakítani Sztálinék Leninről?",
"Mit titkoltak Sztálinék Lenin származásáról?",
"Ki volt Lenin szeretője?",
"Volt szeretője Leninnek?",
"Hol ismerkedett meg Lenin Inessa Armanddal?",
"A Kreml melyik fala előtt van a Lenin-mauzóleum?",
"Ismerte Krupszkaja Lenin szeretőjét?",
"Miért a Vörös téren építették fel Lenin mauzóleumát?",
"Miért szimpatizált Lenin a terrorral?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Mivel Lenint különleges zseninek tartották és többen úgy vélték talán ennek nyoma lehet Lenin agyában, ezért azt kutatók – köztük Oskar Vogt német agykutató – vették vizsgálat alá. 1941 júniusában és júliusában Lenin múmiáját titkos akció keretében, különvonattal Tyumenybe szállították el. Az őrségváltást az üres moszkvai mauzóleum előtt változatlanul fenntartották, az úgynevezett első számú őrhely 1945 tavaszáig mind Tyumenyben, mind Moszkvában létezett. A moszkvai mauzóleumot ebben az időszakban senki nem látogathatta. Előbb egyenruhában balzsamozták be Lenin holttestét, később mégis öltönyre cserélték ezt le. A holttest balzsamozásához használt agresszív vegyi anyagok miatt az öltönyt tízévenként váltani kellett. Még ma is látogatható Lenin holtteste a Lenin-mauzóleumban, mely előtt rendszeresen hosszú sorban várnak az emberek. Nagyon sokan meglátogatták már a mauzóleumot, 1979-ig 90 millió embert számoltak.
|
[
"Miért vizsgálták halála után Lenin agyát?",
"Hogyan szállították el Lenin holttestét Moszkvából 1941-ben?",
"Hol volt Lenin múmiája a második világháború idején?",
"Milyen ruhában volt Lenin bebalzsamozott teste?",
"Ma is meg lehet nézni Lenin holttestét?",
"Hányan látogattak el a Lenin-mauzóleumba?",
"Hol található Tyumeny?",
"Milyen egyenruhát viselt Lenin holtteste?",
"A mai napig hányan látogattak el a Lenin-mauzóleumba?",
"Találtak a tudósok valami különlegeset Lenin agyában?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: A létező szocializmus időszakában Lenin szerepe a politikai vezéregyéniség lett, ezért sok országban a tiszteletére emlékműveket állítottak. Róla kapta a leninizmus tana a nevét. Lenin 1924. évi halálát követően a Szovjetunióban kifejlesztették az úgynevezett marxizmus–leninizmust, mint új világnézetet. Leninnek köszönhetően a férfi Vladlen, Vlagyilen, a női Vlagyilena és más hozzá kapcsolódó személynevek is elterjedtté váltak. Emellett városok is felvették a nevét: 1924–1991 között Szentpétervár viselte a Leningrád nevet, 1924-től 1990-ig Gjumri városának volt Leninakan a neve, valamint 1939 és 1992 között Hudzsand viselte a Leninabad elnevezést. 1970-től 1991-ig a magyarországi Tiszaújváros is a Leninváros nevet viselte. A szocialista országokban utcák, közterek és intézmények hada vette fel a nevét, dalokat írtak róla és a Pamír hegység negyedik legmagasabb pontja, a Lenin-csúcs (vagy Ibn Szína-csúcs) is róla lett elnevezve. A Lenin holttestét Gorkiból Moszkvába szállító vonat is múzeumi tárgy, mely szintén része lett a szovjet emlékezetnek.
|
[
"Milyen szellemi irányzatot neveztek el Leninről?",
"Milyen személyneveket alkottak Lenin nevéből?",
"Hogy hívták Szentpétervárt 1924 és 1991 között?",
"Ma hogy nevezik Leningrádot?",
"Mire keresztelték át Gjumri városát Lenin halála után?",
"Mikor vette fel Hudzsand a Leninabad nevet?",
"Melyik várost hívták Leninabadnak?",
"Melyik magyar város viselte Lenin nevét?",
"=8. Mi ma Leninváros neve?",
"Melyik hegységben van a Lenin-csúcs?",
"Hol halt meg Lenin?",
"Mivel vitték Lenin holttestét Moszkvába?",
"Mennyire népszerű ma a Vlagyilen név?",
"Kiről nevezték el Szentpétervárt?",
"Hol van Gjumri?",
"Hol található Hudzsand?",
"Hány méter magas a Lenin-csúcs?",
"Hol állították ki a Lenin holttestét szálíító vonatot?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Lenin alig hét évvel az októberi forradalom után létrehozta az első munkás-paraszt államot és így ő volt az, aki a szocializmust, mint államformát Oroszországban bevezette. Ennek során a polgárháborúban élő orosz társadalom átalakítása érdekében a francia forradalomból átvették a terror eszközét a vörösterror formájában. Lenin a terrort, mint politikai eszközt a polgárháborúban teljes mértékben helyeselte és ennek alkalmazását több alkalommal még a párton belüli ellenvetések dacára is megkövetelte. Ugyanakkor az orosz társadalom vallásos hagyományaival kapcsolatban óvatosságra intette a követőit: „A vallásos előítéletek ellen rendkívül óvatosan kell harcolnunk. Sokat ártanak azok, akik a harc hevében megsértik a vallásos érzületet.”.
Az oroszországi polgárháború során emberek milliói váltak a vörös- illetve a fehérterror áldozatává. Sok történész erősen bírálja amiatt Lenint, hogy soha nem sajnálkozott a vörösterror áldozatai miatt.
Lenin 1918-ban a következőket írta:
|
[
"Ki vezette be Oroszországban a szocializmust?",
"Lenin egyetértett a terror alkalmazásával?",
"Hogy viszonyult Lenin a vallásossághoz?",
"Minek tekintette Lenin a terrort?",
"Hogy definiálta Lenin a szocializmust?",
"Kik voltak a vörös terror célpontjai?",
"Milyen vallású volt Lenin?"
] |
qgen: title: Vlagyimir Iljics Lenin context: Az alábbi merítés – az OSZK katalógusa nyomán – igyekszik Lenin minden magyarul megjelent művét számba venni (beleértve a brosúrákat, szemelvényes és más szerzőkkel együtt közreadott kiadványokat, ill. a minikönyveket és bibliofil kiadásokat is). A szerző számos kiadványa több címváltozatban jelent meg: legtöbbször eldönthetetlen, hogy egyazon mű újrakiadásáról (netán átdolgozott formában) vagy újabb fordításáról van szó, így ezeket is rendre fölvettük listánkba.
A teljesen azonos címen megjelent kiadványok szerepeltetésének fő oka, hogy a magyar kisebbséggel rendelkező szocialista országok maguk is közreadták Lenin műveit magyarul. Így szovjet-Ukrajnában, Romániában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában is számos változat látott napvilágot. Legtöbb esetben a nyomdatermékek fordítóinak nevét nem tüntették föl. Néhány alkalommal (szovjet-Ukrajnában) műveit Uljanov (Lenin családi neve) alatt adták közre.
|
[
"A könyvek mellett milyen Lenin-művek jelentek meg magyarul?",
"Miért jelent meg egy adott Lenin-mű több címmel is?",
"Hol publikálták még Lenin műveit magyarul hazánkon kívül?",
"Ki fordította Lenin műveit magyarra?",
"Mi volt Lenin vezetékneve?",
"Hol használták Lenin művein a szerző vezetéknevét?",
"Hány nyelvre fordították le Lenin műveit?",
"Miért nem adták meg a fordítók nevét a magyar nyelvű Lenin-műveken?",
"Hány országban jelentették meg Lenin műveit magyarul?",
"Kik voltak Lenin társszerzői?",
"Hányszor fordították újra magyarra Lenin műveit?",
"Miért használták a Lenin helyett az Uljanov nevet az ukrajnai magyar kiadványokon?"
] |
qgen: title: Winston Churchill (miniszterelnök) context: Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Woodstock (Oxfordshire) (Blenheim kastély), 1874. november 30. – London, 1965. január 24.) brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között. Kiemelkedő képességű államférfi, szónok és stratéga, a brit hadsereg tisztje. Élete egyedülálló számú és mélységű kutatás tárgya a brit és világtörténelemben betöltött szerepe miatt. Rendkívül termékeny író, történelmi tárgyú írásait irodalmi Nobel-díjjal ismerték el (1953).
Katonai pályafutása során Churchill harcolt a malakandi hadseregben az északnyugati határvidéken (India és Afganisztán határán), Szudánban az omdurmáni csatában és Dél-Afrikában a második búr háborúban. Helyszíni tudósítóként komoly hírnévre tett szert.
|
[
"Mi volt Churchill teljes neve?",
"Mikor hunyt el Winston Churchill?",
"=2. Mikor halt meg Winston Churchill?",
"Hol hunyt el Winston Churchill?",
"=3. Hol halt meg Winston Churchill?",
"Mikor született Winston Churchill?",
"=4. Mikor látta meg a napvilágot Winston Churchill?",
"Hol született Winston Churchill?",
"=5. Hol látta meg a napvilágot Winston Churchill?",
"Mikor volt Nagy-Britannia miniszterelnöke Winston Churchill?",
"Hányszor volt Nagy-Britannia miniszterelnöke Winston Churchill?",
"Megkapta Winston Churchill az irodalmi Nobel-díjat?",
"Melyik évben kapta meg Winston Churchill az irodalmi Nobel-díjat?",
"Katonai pályafutása során harcolt Churchill a malakandi hadseregben?",
"Katonai pályafutása során harcolt Churchill Szudánban az omdurmáni csatában?",
"Katonai pályafutása során harcolt Churchill a második búr háborúban?",
"Melyik évben robbant ki a második búr háború?",
"Meddig tartott a második búr háború?",
"Mikor zajlott az omdurmáni csata?"
] |
qgen: title: Winston Churchill (miniszterelnök) context: A politikai élet élvonalában eltöltött hatvan év során számos politikai és kormányzati pozíciót birtokolt. Az első világháború előtt kereskedelmi, majd belügyminiszter volt liberális kormányokban. A háború idején több minisztériumot irányított, így volt az Admiralitás Első Lordja, hadfelszerelési miniszter, hadügyminiszter és légügyi miniszter is. Rövid ideig katonáskodott, szolgált a nyugati fronton, ahol a Királyi Skót Lövészek 6. zászlóalját vezette. A két világháború között egy ideig pénzügyminiszter volt.
A második világháború kitörése után Churchillt ismét kinevezték az Admiralitás Első Lordjává. Neville Chamberlain lemondása után, 1940 májusában az Egyesült Királyság miniszterelnöke lett, és ő vezette a tengelyhatalmak legyőzésére irányuló brit erőfeszítéseket. Beszédei óriási mozgósító erőt jelentettek a szövetséges erők és a brit lakosság számára egyaránt. Az 1945-ben elvesztett általános választás után az ellenzék vezére lett. 1951-től ismét miniszterelnök lett, majd 1955-ben végleg visszavonult. Halála után állami temetést kapott, és azon rendkívül sokan vettek részt a világ vezető politikusai közül.
|
[
"Milyen miniszteri posztot töltött be Winston Churchill az első világháború előtt?",
"Melyik katonai egységet vezette Winston Churchill az első világháborúban?",
"Mikor tört ki az első világháború?",
"Meddig tartott az első világháború?",
"Betöltötte Winston Churchill az első világháború idején az Admiralitás Első Lordja tisztséget?",
"Betöltötte Winston Churchill az első világháború idején a légügyi miniszteri tisztséget?",
"Betöltötte Winston Churchill az első világháború idején a hadfelszerelési miniszteri tisztséget?",
"Betöltötte Winston Churchill a két világháború között a pénzügyminiszteri tisztséget?",
"Milyen posztra nevezték ki Winston Churchillt a második világháború kitörése után?",
"Ki volt Winston Churchill elődje az Egyesült Királyság miniszterelnöki székében 1940-ben?",
"Melyik évtől lett Winston Churchill az Egyesült Királyság miniszterelnöke másodszor?",
"Mikor vonult vissza végleg a politikától Winston Churchill?",
"Ki volt Nagy-Britannia uralkodója Winston Churchill első miniszterelnöksége idején?",
"Ki volt Nagy-Britannia uralkodója Winston Churchill második miniszterelnöksége idején?",
"Miért mondott le Neville Chamberlain a miniszterelnöki posztról?",
"Betöltötte Winston Churchill az első világháború idején a belügyminiszteri tisztséget?",
"Mikor lett Winston Churchill kormányfő?"
] |
qgen: title: Winston Churchill (miniszterelnök) context: Winston Leonard Spencer Churchill híres arisztokrata családba, a Spencerek idősebb ágába született. A családnevet George Spencer 1817-ben változtatta Spencer-Churchillre, mert hangsúlyozni akarta, hogy John Churchilltől, a spanyol örökösödési háború híres hadvezérétől származik — Sir Winston az első közismert Churchill egyenes ági leszármazottja.
Már Winston édesapja, Lord Randolph Churchill, John Spencer-Churchillnek, Marlborough hetedik hercegének harmadik fia is neves politikus volt, édesanyja, Lady Randolph Churchill (lánykori nevén Jennie Jerome) pedig Leonard Jerome amerikai milliomos lánya, újvilági angol telepesek leszármazottja.
Churchill 7 hónapra született az oxfordshire-i Woodstockban álló Blenheim kastélyban 1874. november 30-án. Nyolc hónappal szülei sietősen kötött házassága után érkezett a családba. Egy öccse volt, John Strange Spencer-Churchill.
|
[
"Melyik híres arisztokrata családba született Winston Churchill?",
"Mikor változtatta a családnevet George Spencer Spencer-Churchillre?",
"Miért változtatta a családnevet George Spencer Spencer-Churchillre 1817-ben?",
"Marlborough hányadik hercege volt Winston Churchill nagyapja?",
"Mi volt Winston Churchill édesanyjának lánykori neve?",
"Ki volt Winston Churchill apai nagyapja?",
"Ki volt Winston Churchill anyai nagyapja?",
"Hány hónapra született Winston Churchill?",
"Mikor született Winston Churchill?",
"=9. Mikor látta meg a napvilágot Winston Churchill?",
"Hol áll a Blenheim kastély, ahol Winston Churchill született?",
"Hogy hívták Winston Churchill öccsét?",
"Hány hónappal szülei házasságkötése után született Winston Churchill?",
"Mikor élt John Churchill?",
"Mikor zajlott a spanyol örökösödési háború?",
"Mely békeszerződések zárták le a spanyol örökösödési háborút?",
"Kik vettek részt a spanyol örökösödési háborúban?"
] |
qgen: title: Winston Churchill (miniszterelnök) context: Churchill független és lázadó személyisége korán megmutatkozott, iskolai teljesítménye pedig gyenge volt. Büntetésül a szigoráról ismert Harrow iskolába íratták 1888. április 17-én, ahol kezdetét vette katonai karrierje, amikor néhány héttel érkezése után csatlakozott a Harrow Lövészhadtesthez. Churchill jó jegyeket szerzett angol nyelv és irodalomból, illetve történelemből; az iskola vívóbajnoka is lett.
Anyja ritkán látogatta, ezért levelekben kérlelte, hogy meglátogathassa, vagy ő jöjjön el hozzá. Apjával való kapcsolata igen távoli volt, és Churchill egyszer megjegyezte, hogy szinte alig beszéltek. Szüleivel való kapcsolatának hiányosságai miatt nagyon szoros kapcsolatba került dajkájával, Elizabeth Anne Everesttel, akit leveleiben rendszerint „drága öreg nénimnek” szólított.
|
[
"Jó volt Winston Churchill iskolai teljesítménye?",
"=1. Jó tanuló volt Winston Churchill?",
"Melyik iskolába íratták Winston Churchillt 1888. április 17-én?",
"Hol vette kezdetét Winston Churchill katonai karrierje?",
"Mely tantárgyakból szerzett jó jegyeket Winston Churchill a Harrow iskolában?",
"Melyik sportágban lett bajnok a Harrow iskolában Winston Churchill?",
"Anyja gyakran látogatta Winston Churchillt a Harrow iskolában?",
"Winston Churchillnek közeli volt a kapcsolata az apjával?",
"Szüleivel való kapcsolatának hiányosságai miatt kivel került nagyon szoros kapcsolatba Winston Churchill?",
"Hogyan hívták Winston Churchill dajkáját?",
"=9. Mi volt a neve Winston Churchill dajkájának?",
"Rendszerint hogyan szólította Winston Churchill a dajkáját a leveleiben?",
"Melyik évben alapították a Harrow iskolát?",
"Hol található a Harrow iskola?",
"Melyik évben halt meg Elizabeth Anne Everest?"
] |
qgen: title: Winston Churchill (miniszterelnök) context: Miután 1893-ban elvégezte a Harrow-t, felvételizett a sandhursti Királyi Katonai Főiskolára, ahova azonban csak harmadik kísérletre sikerült bejutnia. Ezután azonban jól teljesített, és a 150 fős évfolyamából nyolcadik legjobbként végzett 1894 decemberében. 1895. február 20-án alhadnagyi rangban a Király Saját 4-es Huszárezredéhez vezényelték. 1941-ben megkapta a tiszteletbeli huszárezredes címet.
Churchill hivatalos életrajzírója, Martin Gilbert 1991-ben egy interjúban megemlítette: Churchillt azzal vádolták, hogy szodómiát követett el Sandhurstben. Könyvében Gilbert azt írja, Churchill azonnal rágalmazási pert indított a vádló ellen, aki egy olyan fiatal tiszt apja volt, akinek az előrejutását a 4-es huszároknál Churchill és társai megakadályozták. Gilbert szerint az apa visszavonta a keresetet, és 400 font (nem csekély összeg, mai értéken kb. 20 000 font, azaz 7 millió forint) ellenében peren kívül megegyezett Churchillel.
|
[
"Melyik évben végezte el Winston Churchill a Harrow iskolát?",
"Hová felvételizett Winston Churchill a Harrow iskola elvégzése után?",
"Hányadik kísérletre sikerült bejutnia Winston Churchillnek a sandhursti Királyi Katonai Főiskolára?",
"Hányadik legjobbként végzett az évfolyamából Winston Churchill a sandhursti Királyi Katonai Főiskolán?",
"Mikor végzett Winston Churchill a sandhursti Királyi Katonai Főiskolán?",
"=5. Mikor fejezte be tanulmányait Winston Churchill a sandhursti Királyi Katonai Főiskolán?",
"Hová vezényelték Winston Churchillt 1895. február 20-án alhadnagyi rangban?",
"Milyen rangban vezényelték Winston Churchillt 1895. február 20-án a Király Saját 4-es Huszárezredéhez?",
"Mikor kapta meg Winston Churchill a tiszteletbeli huszárezredes címet?",
"Milyen címet kapott meg 1941-ben Winston Churchill?",
"Ki volt Winston Churchill hivatalos életrajzírója?",
"Hány éves volt Martin Gilbert, amikor Winston Churchill meghalt?",
"Találkozott valaha személyesen Martin Gilbert és Winston Churchill?",
"Mi a szodómia?"
] |
qgen: title: Winston Churchill (miniszterelnök) context: Churchill volt a kormányzat legprominensebb kormányon kívüli tagja, és amikor 1908-ban Campbell-Bannermant Herbert Henry Asquith követte a miniszterelnöki székben, nem okozott meglepetést, hogy Churchillt a kormányba emelték, kereskedelmi miniszterként. Az akkori törvények szerint az új kormánytagoknak időközi választáson újra meg kellett méretniük magukat. Churchill elveszítette manchesteri képviselői helyét a konzervatív párti William Joynson-Hicks-szel szemben, de hamarosan újra mandátumot szerzett Dundeeban. A Kereskedelmi Bizottság elnökeként radikális jóléti reformokat vezetett be David Lloyd George-dzsal, az új pénzügyminiszterrel együttműködve. A legjelentősebb ezek közül az 1909-es ún. „nép költségvetése” volt, amely a szegényebb rétegek helyzetének javítása érdekében a magas jövedelműeket többletadókkal sújtotta, és – többek között – bevezette a nyugdíbiztosítás intézményét. A büdzsé körüli viták nyomán az azt (két évszázada nem látott módon) megvétózó Lordok Háza jogköreit jelentősen megnyirbáló törvényt fogadtak el 1911-ben, illetve visszafogták a Reginald McKenna, az Admiralitás Első Lordja által szorgalmazott flottafejlesztési programot.
|
[
"Ki követte 1908-ban Campbell-Bannermant az Egyesült Királyság miniszterelnöki székében?",
"=1. Ki lett az Egyesült Királyság miniszterelnöke 1908-ban?",
"Hány cikluson keresztül volt Herbert Henry Asquith az Egyesült Királyság miniszterelnöke?",
"Milyen tisztségben emelték Winston Churchillt Herbert Henry Asquith kormányába?",
"Mikor emelték Winston Churchillt Herbert Henry Asquith kormányába kereskedelmi miniszterként?",
"Kivel szemben veszítette el Winston Churchill a manchesteri képviselői helyét?",
"Melyik párt tagja volt William Joynson-Hicks?",
"Hol szerzett újra mandátumot Winston Churchill, miután elveszítette manchesteri képviselői helyét?",
"Melyik bizottság elnökeként vezetett be radikális jóléti reformokat Winston Churchill?",
"Kivel együttműködve vezetett be radikális jóléti reformokat Winston Churchill a Kereskedelmi Bizottság elnökeként?",
"Melyik évben született meg az ún. „nép költségvetése” az Egyesült Királyságban?",
"Kiket sújtott többletadókkal a szegényebb rétegek helyzetének javítása érdekében az ún. „nép költségvetése” az Egyesült Királyságban?",
"Kinek a jogköreit nyirbálta meg jelentősen az 1911-ben elfogadott törvény az Egyesült Királyságban?",
"Ki volt az Admiralitás Első Lordja 1911-ben az Egyesült Királyságban?"
] |
qgen: title: Winston Churchill (miniszterelnök) context: 1910-ben Churchillt belügyminiszterré nevezték ki, amely pozícióban meglehetősen vegyes teljesítményt nyújtott. Egy akkoriban készült híres fényképen látható, amint Churchill 1911. január 11-én, a „Sydney Street-i csata” során egy ház sarka mögül kilesve figyeli a sarokba szorított anarchisták és a Skót Gárda közt zajló tűzharcot. Az eseményben játszott szerepét éles kritikával illették. Az ostromlott épületben tűz ütött ki, és Churchill támogatta ama döntést, hogy megtagadják a tűzoltók bevetését, a megadás vagy a halál közti választásra kényszerítve a bűnözőket. Arthur Balfour azt kérdezte, „Ő [Churchill] és egy fotográfus is értékes életeket [ti. például a sajátját] veszélyeztetett. Azt még értem, mit csinált a fotográfus, de mit csinált nagyrabecsült képviselőtársam?”
|
[
"Melyik évben nevezték ki Winston Churchillt belügyminiszterré?",
"Kit neveztek ki belügyminiszterré az Egyesült Királyságban 1910-ben?",
"=2. Ki lett a belügyminiszter 1910-ben az Egyesült Királyságban?",
"Mikor zajlott a „Sydney Street-i csata”?",
"Kik között zajlott tűzharc a „Sydney Street-i csata” során?",
"Milyen teljesítményt nyújtott Winston Churchill a belügyminiszteri pozícióban?",
"Ki volt Arthur Balfour?",
"Volt Arthur Balfour az Egyesült Királyság miniszterelnöke?",
"Honnan figyelte Winston Churchill a tűzharcot a „Sydney Street-i csata” során?",
"Támogatta Winston Churchill azt a döntést, hogy megtagadják a tűzoltók bevetését a „Sydney Street-i csata” során?",
"Kérdőre vonta Arthur Balfour Winston Churchillt a „Sydney Street-i csatában” játszott szerepe miatt?"
] |
qgen: title: Winston Churchill (miniszterelnök) context: Még abban az évben Churchill megakadályozta, hogy a tonypandyi felkelés során katonákat vessenek be a lázongó bányászok ellen. Attól való félelmében döntött így, hogy megismétlődhet az 1887-es Trafalgar Square-i „véres vasárnap”. Végül azonban mégis vezényeltek csapatokat a helyszínre, részben a bányák védelme érdekében, részben, hogy megakadályozzák a zavargások kiújulását, amikor kisebb bűncselekmények miatt bíróság elé állítottak 13 sztrájkolót. Ez megtörte ama hagyományt, hogy a hadsereget nem vonják be polgári ügyek intézésébe, és tartósan népszerűtlenné tette Churchillt Walesben.
|
[
"Megakadályozta Winston Churchill, hogy a tonypandyi felkelés során katonákat vessenek be a lázongó bányászok ellen?",
"Mitől félt Winston Churchill a tonypandyi felkelés kapcsán?",
"Melyik évben történt a Trafalgar Square-i „véres vasárnap”?",
"Miért vezényeltek katonai csapatokat a tonypandyi felkelés helyszínére?",
"Hány sztrájkolót állítottak bíróság elé kisebb bűncselekmények miatt a tonypandyi felkelés kapcsán?",
"Mely hagyományt törte meg, hogy katonai csapatokat vezényeltek a tonypandyi felkelés helyszínére?",
"Hogyan hatott Winston Churchill megítélésére Walesben, hogy katonai csapatokat vezényeltek a tonypandyi felkelés helyszínére?",
"Hol található Tonypandy?"
] |
qgen: title: Winston Churchill (miniszterelnök) context: 1940. május 10-én, mindössze néhány órával azelőtt, hogy Hitler lerohanta a Benelux államokat, megindítva a villámháborús támadást Franciaország ellen, világossá vált, hogy a norvégiai hadműveletek kudarca nyomán az ország bizalma végképp megrendült Chamberlainben, aki így lemondani kényszerült. (A sors iróniája, hogy a norvégiai harcokat megindító, azokért felelős Churchill váltotta őt a kormányfői poszton.) Lord Halifax, az eredeti utódjelölt azért utasította vissza a felkérést, mert úgy vélte, a Lordok Háza tagjaként nem tudna hatékonyan kormányozni, nem lévén közvetlen befolyása a Képviselőházra. Bár a távozó miniszterelnök a hagyományok szerint nem szokott tanácsot adni a királynak utódját illetően, Chamberlain olyasvalakit szeretett volna a poszton látni, aki mindhárom nagy párt (konzervatívok, munkáspártiak, liberálisok) támogatását bírja. Egy Chamberlain, Halifax, Churchill és David Margesson, a konzervatív pártszervező közötti megbeszélésen Churchill ajánlása mellett döntöttek, és VI. György felkérte őt a nemzeti egységkormány megalakítására. Churchill első dolga volt, hogy írjon Chamberlainnek és megköszönje a támogatását.
|
[
"Mikor rohanta le Hitler a Benelux államokat?",
"Miért rendült meg a britek bizalma Neville Chamberlainben?",
"Mikor mondott le Neville Chamberlain?",
"Ki váltotta Neville Chamberlaint a kormányfői poszton?",
"Ki volt Neville Chamberlain utódjelöltje eredetileg?",
"Lord Halifax a Lordok Háza tagja volt?",
"A hagyományok szerint a távozó brit miniszterelnök szokott tanácsot adni a királynak utódját illetően?",
"Kit szeretett volna Neville Chamberlain az utódjaként látni a brit miniszterelnöki székben?",
"Melyik volt a három nagy párt 1940-ben az Egyesült Királyságban?",
"Ki volt a brit király 1940-ben?",
"Kit kért fel VI. György a nemzeti egységkormány megalakítására 1940-ben?",
"Mi volt Winston Churchill első dolga, miután kinevezték miniszterelnöknek?",
"Mikor kezdődött a II. világháború?",
"Mi a villámháború elnevezése németül?",
"Hány évig uralkodott VI. György brit király?"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.